Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

PN MAGAZIN Mi szüli a bűnt? Bajai beszélgetés „Ha a film nem válik az ifjú­ság számára erkölcsi nevelő erő­vé, mint egykor 'Lessing elvárta a színháztól, akkor az ifjúság er­kölcstelenné tételének és rossz útra vezetésének eszköze lesz.. Nem valami filmes konferencián, hanem a bajai rendőrkapitány­ság egyik puritán ízléssel beren­dezett szobájában hangzott el ez a mondat. Tomßsevics József százados, az ifjúságvédelmi alosztály vezetője persze nem azzal az igénnyel idézte a német szerzőt, hogy meg. válaszolja a címbeli kérdést: in­kább csak figyelmeztetni akart egy olyan tényezőre, amit sokáig figyelmen kívül hagytunk a bű­nözéssel kapcsolatban. Nevezete­sen arra, hogy alighanem valami alapvető tévedésbe estünk: úgy képzeltük, hogy ha megszűnte, tünk egy rosszat — adott eset­ben a kapitalista kizsákmányo­lást —, akkor ezzel automatiku­san kihúzzuk a talajt minden tár­sadalmi rossz alól. Egy nem is olyan régen publi­kált tanulmányban például így ír a szerző: ,,A szocialista társa, dalmi rend eredményes építésé­vel párhuzamosan egyre szűkeb­bé válik a bűntettek elkövetésé­re szolgáló okok köre. Különö­sen gyors eredményekre vezet a fejlődés a gazdaságban, a kultú­rában és a szociális jólét terüle­tén, amely egyben a kriminogén tényezők fokozatos, de határo­zott felszámolásának útját is je­lenti . . .” — Időközben megtörtént az — mondja Tomasevics százados —, amivel nem számoltunk: a növe­kedési ütem megtorpant, sőt, né­mely területén, visszaesett kissé. Azt hiszem, ezzel kapcsolatban sok mindent újra kell gondolni, de amire én célzok, az más. A kellő körültekintést elmulasztva, nem vettük észre, hogy még a társadalmi fejlődés szempontjá­ból pozitív dolgoknak ás lehet olyan velejárójuk, amelyek egy másik szempontból negatív ha­tást válthatnak ki. Ezért utaltam éppen a filmre. A tudásszomjjal teli gyerek azért megy moziba, hogy tanul­jon: olyasmit vár a mozitól, ami újdonság számára. Csakhogy ott nem csupán ismeretlen tájakkal és emberekkel találkozhat, óha­tatlanul megláthatja azt is, hogy miként hatol be egy tolvaj a la­kásba, miként fojtja meg áldoza. tát a gyilkos. Nagy lehetőség te­hát a film — de nagy veszély is. És ilyennek érzem én azt a bi­zonyos jómódot is, amit a je­lenlegi gondok ellenére sem le­het elvitatni a szocializmust épí­tő társadalmunktól. — Ügy értsem ezt, hogy tu­lajdonképpen a jómód szüli a bűnt? — Távol áll tőlem, hogy ilyes­mit kijelentsek, inkább úgy fo­galmaznék: adott esetben még a jómód is szülhet bűnt. S nem is olyan ritkán, mint gondolnánk. Ám ha igazán mélyre akarunk ásni, akkor tovább kell módosí­tanom a választ: manapság nem annyira az anyagi, mint inkább a lelki szegénységet érzem a bűn — még mindig nem egyedüli — szülőjének. Hadd említsek konkrét történe­teket is. Egy 15 éves lány életét, aki rendszeresen szeretkezett pénzért, jobbára idős férfiakkal. Hasonló korú fiúk „sztoriját”, akik szikét szegeztek egy járó­kelő torkának, néhány százasért. Aztán egy jómódú családból pzár- mazó, és jó tanuló hírében álló középiskolás fiút, aki „lebuk­ván”, több mint negyven betörés­ről tett tanúvallomást. Egyikről sem mondhatom • el azt, hogy kifejezetten szegény család gyermeke — kommentálja a százados. Azt viszont igen, hogy a pénz utáni hajszában a szülők alig-alig érték rá törődni a családdal, a gyerekekkel. Nem­törődömségüket jól hangzó frázi­sokkal takargatták: „Nem avat­koztunk a gyerekeink életébe, nem szeretnénk akadályozni az egyéniségük kifejlődését.” Ám a gyerekek ezt a szabadságot úgy élték meg, úgy értelmezték, hogy szüleik magukra hagyták őket, nem figyelnek rájuk. Éppen ezért erős vágy szüle­tett bennük arra, hogy valami­lyen módon felhívják magukra a figyelmet. Ha másként nem, hát valami bűnös cselekedettel. S ha a beszélgetés kezdetén kérdője­let kapott néhány régebbi igaz­ság, akkor közülük egyet én most megerősítenék: továbbra is igaz, hogy a bűnözés társadalmi je. lenség. Társadalmi, mert az elő­idéző okok elsősorban a környe­zetből és nem az ember belső világából származnak. A bűnt tehát mi, emberek szüljük. ,s ne­künk, embereknek kell harcolni is ellenük. 'Mégpedig napról nap. ra eredményesebben — ameny- nyire ez lehetséges. —káposztás— ELEKTRONIKUS BILINCS Fogház otthon Kanadai feltalálók egy lépéssel közelebb kerültek a totális ellenőrző állam víziójához. Azért, hogy az ország túlzsúfolt fogházait a ' „kisgonosztevők” befo­gadásától mentesítsék, ki- . találták az elektronikus bi­lincset, amely az igazság­szolgáltatási hatóságoknak lehetővé teszi, hogy a sza­badságvesztés büntetést — komputer felügyelete útján otthon is le lehessen töl­teni. A cigarettadoboz nagysá­gú készüléket az elítéltnek az otthoni dutyiban ülve karkötőként kell viselnie, amely ellenőrzi az elítélt jövését-menését, és jelent minden mozgást egy köz­ponti komputernek, amely­ben a fogoly minden enge­délyezett mozgása be van táplálva úgy, hogy a meg­engedett utaktól való elté­réseket azonnal meg lehet állapítani. Az elmés készülék főkép­pen a közlekedési vétségek elkövetőinek ellenőrzését könnyítheti meg, azokét, akiknek például ittas veze­tés miatt egy bizonyos idő­re megtiltják a vendéglők látogatását. Csókért — fogház Egy arcra adott csók, ameivet senki sem látott, egy fiatal mi és egy fiatal férfit az Egyesül! Arab Emirátusban tíz—tíz napra fogházba juttatott, éspedig er­kölcstelenség címén. Mint a he­lyi lapok közölték, az - egymás­sal házasságban élő fiatalokat, akik vendégmunkásként dol­goznak, házasságon kívüli kap­csolat ürügyével vizsgálati fog­házba szállították. A büntető ha­tóság által elrendelt orvosi vizs­gálat mindkettőjük „ártatlan­ságát” igazolta, de a nő beismer­te a csókot, s erre ezt a tényt büntették. „Dohányzási per” Ősszel feltehetően megkez­dődik Svédországban az első „dohányzási per”. Egy nem do­hányzó nő, aki dohányos kollé­gáival 12 évig ült együtt mun­kahelyén, tüdőrákban halt meg. A göteborgi Munkaegészség­ügyi Klinika pert indított a munkaadó ellen, mert a nő a „passzív dohányzás” áldozata — mondja a vádirat. Terrorizmus —164 vádlott A milánói terrorizmus elleni per az eddigi legnagyobb Olasz­országban, amely több, mint fél évig fog tartani. 164 személy — különböző szélsőséges balolda­li szervezetek tagjai — ül a vádlottak padján. A bírósági tár­gyalás Tobagi újságíró elleni gyilkosság, valamint egyéb erő­szakos cselekmények, amelyek két Milánóban 1974—1980 között követtek el. A per számára kü­lön bírósági tárgyalótermet épí­tettek, amely elég nagy ahhoz, hogy minden résztvevőt befo­gadjon. A vádlottak közül 60 szabadlábon van. Mintegy 100 ügyvéd és 70 tanú szerepel majd a tárgyalásokon. Önbíráskodás — felmentés Lionel Legras autószerelőnek tíz éve volt hétvégi otthona Lyon közelében, és 12 alkalommal tör­tek be hozzá. Legras érthető fel­háborodásában csapdát állított. A háza körül feliratok figyel­nószerkezetet készített, ame­lyet tranzisztoros rádióra sze­relt, és a rádiót elzárta egy szek­rénybe. Nem sokkal ezután két írástudatlan betörő egy valóban szerencsétlen 13. betörést szer­vezett meg. Kitörték a ruhás- szekrény ajtaját, észrevették a rádiót és bekapcsolták. A robbanás következtében a rablók egyike a helyszínen meg­halt, a másik elvesztette egyik szemét, Emiatt Legras került bíróság elé. Az ügyészség em­beröléssel vádolta. Hat év óta húzódik a per, de végül a bíró­ság Legrast felmentette a vádak alól, annak ellenére, hogy csap­dája emberéletet követelt. A nemzetgyűlés jogi bizottságának elnöke a jogos önvédelemre vo­natkozó szabályok újbóli felül­vizsgálatát követelte, mivel a Legras-ítélet szerinte „igazi fel­hívás a gyilkosságra”. Drága teniszcipő Egy houstoni (Texas) bíróság 50 évi fogházbüntetésre ítélt egy 31 éves férfit, aki az egyik áruházból egy pár teniszcipőt rabolt, és az áruházi detektívet, aki tettenérte, pisztolyával meg­fenyegette. Q Egy másik per tárgyi bi. zonyítékai. Az ETA egyik ta­valy felkutatott fegyverrakára. A spanyol rendőrség ter­roristaellenes csoportja Bil­bao környé. kén, egy ta­nyán csaknem öt tonna fegy­vert és robba­nóanyagot ta. Iáit. Ezren a villamosszék árnyékában A legújabb közvéle­ménykuta­tások ered­ménye szerint az ameri­kaiak többsé­ge — főként az erőszakos bűncselek­mények szá­mának növe­kedése miatt — helyesli a halálbün­tetést. Ennek ellenére a több mint ezer ha­lálra ítélt zö­me ■* valószí­nűleg elkerü­li a legsúlyo­sabb bünte­tést. 1967 óta mindössze hat személyt végeztek ki. A legfelsőbb bíróság 1972-ben olyan rendelkezést hozott, mely szerint Georgia, amely az Egye­sült Államokban az utóbbi 50 évben kivégzett 3800 személy tíz százalékát ítélte halálra és vé­gezte ki, megsértette az alkot­mányt. Az állásfoglalás követ­keztében egyidejűleg szünetel­tek a kivégzések, mivel a halál- büntetést „kegyetlennek és szo­katlannak” deklarálták. Azóta azonban 37 szövetségi állam hozott jogszabályt, amely gyilkosság esetén kiszabható­nak deklarálja a halálbüntetést, bizonyos esetekben nemi erő­szak minősített esetében vagy emberrablásért is halálra lehet ítélni az elkövetőket. Az elítéltek attól félnek, hogy a közeljövőben jogorvoslati le­hetőségeik kimerülnek, és jó né- hányan kerülnek villamosszék- be közülük. FURCSA HÁZASSÁGOK SZENZÁCIÓS PEREKRŐL — SOROKBAN A jogsegélyszolgálatok jó néhány esztendeje működnek országszer­te: 1976 óta a Szakszervezetek Országos Tanácsának irányítása alatt végzik munkájukat, segítik a jogban járatlan állampolgárokat. Meg­kérdeztük dr. Gombás Tibornét, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa jogsegélyszolgálati irodájának munkatársát: milyen szolgáltatásokat’ nyújtanak, bizalommal fordulnak-e hozzájuk ügyes-bajos dolgaikkal az emberek? — Bár a jogsegélyszolgálatot eredetileg a szakszervezeti tagok számára szervezték, szívesen látjuk a szakszervezeten kívülieket is, az ő jogi problémáikra is megoldást keresünk — mondta dr. Gom- básné. — Minden jelentősebb vállalatnál és termelőszövetkezetnél van már ilyen szolgálat. Ahol még nincs,' onnan hozzánk jönnek. Ha például munkajogi vitáikat nem sikerül vállalati szinten rendez­niük, tőlünk kérnek segítséget. — Hasznosnak tartom e szolgálatot, mert mentesíti a dolgozókat az ügyintézés bonyodalmaitól, az utánajárásoktól. Hiszen a vállala­toknál és termelőszövetkezeteknél is éppen azért hozták ezt létre, hogy ne munkaidő alatt kelljen szaladgálni ilyen ügyekben. Ráadá­sul szakszerűen és ingyen oldjuk meg a problémákat, ügyvédre sincs szükség. A múltkor is bejött vidékről egy néni, valamilyen örökösö­dési vitája volt, és az volt az első kérdése: „Maga itt az ingyé ügyvéd?”. — Mindenféle jogi ügyben segítséget nyújtunk, akár családjogi, akár munkaügyi, akár polgárjogi vagy társadalombiztosítási jellegű kérdéssel fordulnak hozzánk. Egyedül büntetőügyben és az adás­vételekkel kapcsolatos jogi problémákban nem segíthetünk. Legtöbb­ször tanáccsal látjuk el ügyfeleinket, sokszor megszerkesztjük he­lyettük a beadványokat, ha pedig szükséges, a perekben is képvisel­jük őket. Egyre többen keresnek föl bennünket. Ez azt mutatja, hogy megnyertük az emberek bizalmát. — Elmondana végül egy rövid történetet? — Több alkalommal is járt itt egy idős bácsi. Már a harmadik ügyét intéztük, amikor azt mondta; legközelebb majd kitalál vala­mit, hogy eljöhessen, mert itt olyan jól elbeszélgethet velünk. J. G. Körmenet a szent tűz körül Rajastban, az északnyugat-indiai szövetségi állam Marvar körzeté­ben a házasságkötési ceremónia legfontosabb része a körmenet a szent tűz körül. Sok menyasszony­nak és ifjú férjnek nem kell a sa­ját lábán körbejárnia a tüzet; szü­leik viszik őket, míg ők mélyen alszanak vagy gyanútlanul szem­lélik környezetüket. A csecsemő­korban való házasságkötés ugyan­is — éppúgy, mint India sok más vidéki területén — itt is gyakori. Történik mindez annak ellené­re, hogy egy 1978-ban hozott — a házasodok legalacsonyabb koráról szóló — törvény kimondja: a lá­nyoknak legalább 18, a férfiaknak legalább 21 éveseknek kell len­niük. Csakhogy a 650 milliós, hatal­mas országban Üj-Delhi nagyon messze esik polgáraitól,. akiknek nyolcvan százaléka vidéken él. Aki Indiában vidékre utazik, még meglepőbb tapasztalatokat szerezhet: sok házasságot már ak­kor nyélbe ütnek, amikor a mag­zat még az anyaméhben van. Egynemű párok Az USA-ban egyik szövetségi állam sem ismerte el eddig az egyneműek közötti házasságokat. A homoszexuálisok azonban kam­pányt folytatnak azért, hogy élet- közösségeiket ugyanolyan jogvé­delem illesse meg. mint a házas­párokat. Azzal érvelnek, hogy több nőtlen férfi, illetve egyedül­álló nő él, mint házaspár, s ezek jogait is figyelembe kell venni. San Franciscóban olyan határoza­tot fogadott el a városi tanács, amely lehetővé teszi, hogy az együttélő egyneműek egészségügyi juttatásokban részesüljenek, mint­ha házaspárok lennének. A homo­szexuális párok látogathatják egy­mást a börtönökben, kórházakban, s ha elhal a párjuk, akkor egynapi szabadságot kapnak. New Yorkban arról a jogsza­bálytervezetről folyik a vita, amely lehetővé tenné a homo­szexuális pár egyik tagjának, hogy a másikat örökbe fogadja, s csa­ládot alapítson, hiszen „a család lényege a szeretet és a gondosko­dás kapcsolata”. Egy New York-i biróság az egyneműek közötti tar­tós kapcsolatot a házassággal egyenrangúnak ismerte el. A társadalmi és jogi normák zöme természetesen továbbra is a tradicionális családot támogatja, mivel ennek döntő szerepe van a jövő nemzedékének felnevelésé­ben. Összeállította Rapi Miklós —ai mu—ü^^——M——1 Vaksötét A december sem hozott havat. Csupaszon fáztak a vetések és száraz kóróként tétlenked­tek a fák a homokbuckák között. A tanyáik megszeppenve hallgattak a ködben, kémé­nyük füstjét földre kényszerítette a párás le­begő. hajnalonként dér penészlett a cigányvis­kók szalmatetején, amelyek szinte elbújtak a tanyák elől a pusztaságban. A cigányok — ahogy az időjárás engedte — reggeltől napestig taposták a vályogot, ta­vasztól őszig kapákkal hatalmas sebeket vágtak a faluszéli szikesben. Rendes, dolgos emberek voltak. A környéken senki nem tudta honnan vetődtek ide, de egyszer csak megjelentek és letelepedtek. Számukra ter­mészetes volt, hogy senki nem üdvözölte őket előre. A nevüket sem tudták, pedig könnyű lett volna megjegyezni, mert mind­egyiket Rostásnak hívták. A közösségben mindössze három igazi fér­fi volt. Az öreg István és testvére Kálmán, mindketten jóval túl a hatvanon, meg vala­melyik fia a Sándor, aki egy kicsit szalajtott ugyan, de mégis csak férfi volt, kenyérkere­ső. Ha a tszcs ősszel elszállította a vályogot, előszedték rozzant hegedűiket, és egy-egy ne­vezetes névnapon bekopogtattak a környék­beli tanyákba köszönteni. Ha a kutyák vagy gazdáik nem kergették el őket,elnyekerget- tek egy-két nótát, mert hegedülni nem tu­dott egyik sem az istenadta. Kinozták a hú­rokat néhány forint vagy egy kis téli éted reményében. Szent karácsony napján mind a hárman korán reggel felszedelőzködtek, felvették ün­nepi gúnyáikat, és csupasz hegedűikkel a hónuk alatt hárman háromfelé indultak a tanyavilágban. Mindenkihez el akartak jut­ni a környéken karácsony köszöntésére. Véz­na termetüket hamar elnyelte a párás de­cembervégi reggel. Ilyenkor karácsonykor egy kicsit megvál­tozik a világ. Az isten háta mögött élők egy­két napra elfelejtik a teremtő zordságát, és békével emlegetik a nevét. A haragosok né­mán egymásra biccentenek a templomba me­net, ás ha nem lennének ott a többiek, talán kezet is nyújtanának. Bővebb az asztal, még a jószágnak is többet löknek, és sűrűbben emelkedik koccintásra a pohár. A cigányak járták a tanyákat, gyűltek a forintok, szíves volt a kínálás mindenütt. így aztán nem cso­da, hogy estefelé járásuk elbizonytalanodott, és a sok pohár csigertől sűrűbb lett a csend­ben szitáló köd. Hármuk közül az öreg Ist­vánnak ártott meg leginkább. Gyakrabban is hajtogatta a deciseket társainál, hiszen ő is szent karácsonykor tartotta a névnapját, és olyan jónak, olyan kedveseknek látta az embereket. Akkoriban a tszcs-nek mindössze két is­tállója volt néhány lóval és szarvasmarhá­val. Az istállók körül megbámult szalmakaz­lak igyekeztek megbontani a táj egyhangú­ságát. Szomorú volt ez a táj még karácsony napján is. Mintha neheztelt volna a fekete karácsonyra. Legalább fagy lett volna, ke­mény decemberi hideg, ahogy illik, de nem volt. Az istállók előtt húzódó csatornában a víz háborítatlanul tükrözte vissza a 'kietlen vilá­got. Még csak el sem hártyásodott a felszí­ne. A jószággal foglalkozó legények ezen a napon is a szokott időiben fogtak munkához. A jószág nem várat magára se karácsonykor, se máskor. Megdolgoztatja gazdáját dereka­san. Volt a legények között egy, aki különö­sen büszke volt az erejére. Gőgös fölénnyel beszélt társaival, ha részeg volt, durvasága szinte nem ismert határt. A többiek megma­gyarázhatatlan alázattal tűrték Tömöri Pál gyalázkodását. Egy sem akadt közülük, aki ellenszegült volna neki. Barátja csak egy volt, Kovács Jancsi, akivel nemcsak együtt dolgoztak, de szabad idejükben közösen jár­ták a boros helyeket is. Ezen a fekete karácsony reggelen boros- pohárral a kézben kívántak egymásnak kel­lemes ünnepeket. Fuvaroztak. Minden for­dulónál teletöltötték a poharakat. Sűrűn for­dultak. Amikor alkonyodott, abbahagyták a munkát. A többiek hazamentek. Tömöri és Kovács behúzódtak a lóistállóba egy teli csa- tosüveggel. Ordítozásuk elnyomta a lovak békés abrakolásának hangját. Néhányam, akik az istállók körül lődörögtek még, figye­lembe se vették társaik részeg ordítozását. Besötétedett. Félelmetes volt a csend és a sötét a kietlen pusztában. A három cigány különböző irányból botladozva erre tartott. Az istállóban imbolygó lámpák fénye áttör­te a nedves éjszakát, és hamis kedvességgel csalta arra az egyre fáradó cigányokat. Elsőnek Sanyi gyerek bukott be az istálló ajtaján. Bambán nézett körül. Először fel sem fogta, hogy hol van. Hallotta az ordítást, és lomhán mozgó nagy testeket látott. Lábai megmerevedtek a fáradtságtól. Csupasz keze elkékülve szorongatta hegedűjét. Lassan rá­jött, hogy istállóban van, védett helyen, em­berek között. Hirtelen jókedvre derült. Mu­lató legényeket látott maga előtt. Ez kell ne­ki. Csak jönnének már az apjáék is. Az álla alá emelte ködtől ázott hegedűjét és játsza­ni próbált. Hiába gyötörte a húrokat. A ned­ves lószőr egy árva hangot nem tudott ki­préselni a megereszkedett húrokból. Tömöri ordítva szidta a kétségbeesetten igyekvő cigánygyereket. A hegedű néma ma­radt. Hogy valamit javítson a helyzeten, együtt ordította artikulátlanul a nótát Tö- möriVel, meg a másik legénnyel. Tömöri megérezte a cigánygyerek hirtelen támadt félelmét. Ez jó mulatság lesz. Az egyik ló „Maga itt az ingyé ügyvéd?”

Next

/
Thumbnails
Contents