Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-24 / 174. szám
PN MAGAZIN Mi szüli a bűnt? Bajai beszélgetés „Ha a film nem válik az ifjúság számára erkölcsi nevelő erővé, mint egykor 'Lessing elvárta a színháztól, akkor az ifjúság erkölcstelenné tételének és rossz útra vezetésének eszköze lesz.. Nem valami filmes konferencián, hanem a bajai rendőrkapitányság egyik puritán ízléssel berendezett szobájában hangzott el ez a mondat. Tomßsevics József százados, az ifjúságvédelmi alosztály vezetője persze nem azzal az igénnyel idézte a német szerzőt, hogy meg. válaszolja a címbeli kérdést: inkább csak figyelmeztetni akart egy olyan tényezőre, amit sokáig figyelmen kívül hagytunk a bűnözéssel kapcsolatban. Nevezetesen arra, hogy alighanem valami alapvető tévedésbe estünk: úgy képzeltük, hogy ha megszűnte, tünk egy rosszat — adott esetben a kapitalista kizsákmányolást —, akkor ezzel automatikusan kihúzzuk a talajt minden társadalmi rossz alól. Egy nem is olyan régen publikált tanulmányban például így ír a szerző: ,,A szocialista társa, dalmi rend eredményes építésével párhuzamosan egyre szűkebbé válik a bűntettek elkövetésére szolgáló okok köre. Különösen gyors eredményekre vezet a fejlődés a gazdaságban, a kultúrában és a szociális jólét területén, amely egyben a kriminogén tényezők fokozatos, de határozott felszámolásának útját is jelenti . . .” — Időközben megtörtént az — mondja Tomasevics százados —, amivel nem számoltunk: a növekedési ütem megtorpant, sőt, némely területén, visszaesett kissé. Azt hiszem, ezzel kapcsolatban sok mindent újra kell gondolni, de amire én célzok, az más. A kellő körültekintést elmulasztva, nem vettük észre, hogy még a társadalmi fejlődés szempontjából pozitív dolgoknak ás lehet olyan velejárójuk, amelyek egy másik szempontból negatív hatást válthatnak ki. Ezért utaltam éppen a filmre. A tudásszomjjal teli gyerek azért megy moziba, hogy tanuljon: olyasmit vár a mozitól, ami újdonság számára. Csakhogy ott nem csupán ismeretlen tájakkal és emberekkel találkozhat, óhatatlanul megláthatja azt is, hogy miként hatol be egy tolvaj a lakásba, miként fojtja meg áldoza. tát a gyilkos. Nagy lehetőség tehát a film — de nagy veszély is. És ilyennek érzem én azt a bizonyos jómódot is, amit a jelenlegi gondok ellenére sem lehet elvitatni a szocializmust építő társadalmunktól. — Ügy értsem ezt, hogy tulajdonképpen a jómód szüli a bűnt? — Távol áll tőlem, hogy ilyesmit kijelentsek, inkább úgy fogalmaznék: adott esetben még a jómód is szülhet bűnt. S nem is olyan ritkán, mint gondolnánk. Ám ha igazán mélyre akarunk ásni, akkor tovább kell módosítanom a választ: manapság nem annyira az anyagi, mint inkább a lelki szegénységet érzem a bűn — még mindig nem egyedüli — szülőjének. Hadd említsek konkrét történeteket is. Egy 15 éves lány életét, aki rendszeresen szeretkezett pénzért, jobbára idős férfiakkal. Hasonló korú fiúk „sztoriját”, akik szikét szegeztek egy járókelő torkának, néhány százasért. Aztán egy jómódú családból pzár- mazó, és jó tanuló hírében álló középiskolás fiút, aki „lebukván”, több mint negyven betörésről tett tanúvallomást. Egyikről sem mondhatom • el azt, hogy kifejezetten szegény család gyermeke — kommentálja a százados. Azt viszont igen, hogy a pénz utáni hajszában a szülők alig-alig érték rá törődni a családdal, a gyerekekkel. Nemtörődömségüket jól hangzó frázisokkal takargatták: „Nem avatkoztunk a gyerekeink életébe, nem szeretnénk akadályozni az egyéniségük kifejlődését.” Ám a gyerekek ezt a szabadságot úgy élték meg, úgy értelmezték, hogy szüleik magukra hagyták őket, nem figyelnek rájuk. Éppen ezért erős vágy született bennük arra, hogy valamilyen módon felhívják magukra a figyelmet. Ha másként nem, hát valami bűnös cselekedettel. S ha a beszélgetés kezdetén kérdőjelet kapott néhány régebbi igazság, akkor közülük egyet én most megerősítenék: továbbra is igaz, hogy a bűnözés társadalmi je. lenség. Társadalmi, mert az előidéző okok elsősorban a környezetből és nem az ember belső világából származnak. A bűnt tehát mi, emberek szüljük. ,s nekünk, embereknek kell harcolni is ellenük. 'Mégpedig napról nap. ra eredményesebben — ameny- nyire ez lehetséges. —káposztás— ELEKTRONIKUS BILINCS Fogház otthon Kanadai feltalálók egy lépéssel közelebb kerültek a totális ellenőrző állam víziójához. Azért, hogy az ország túlzsúfolt fogházait a ' „kisgonosztevők” befogadásától mentesítsék, ki- . találták az elektronikus bilincset, amely az igazságszolgáltatási hatóságoknak lehetővé teszi, hogy a szabadságvesztés büntetést — komputer felügyelete útján otthon is le lehessen tölteni. A cigarettadoboz nagyságú készüléket az elítéltnek az otthoni dutyiban ülve karkötőként kell viselnie, amely ellenőrzi az elítélt jövését-menését, és jelent minden mozgást egy központi komputernek, amelyben a fogoly minden engedélyezett mozgása be van táplálva úgy, hogy a megengedett utaktól való eltéréseket azonnal meg lehet állapítani. Az elmés készülék főképpen a közlekedési vétségek elkövetőinek ellenőrzését könnyítheti meg, azokét, akiknek például ittas vezetés miatt egy bizonyos időre megtiltják a vendéglők látogatását. Csókért — fogház Egy arcra adott csók, ameivet senki sem látott, egy fiatal mi és egy fiatal férfit az Egyesül! Arab Emirátusban tíz—tíz napra fogházba juttatott, éspedig erkölcstelenség címén. Mint a helyi lapok közölték, az - egymással házasságban élő fiatalokat, akik vendégmunkásként dolgoznak, házasságon kívüli kapcsolat ürügyével vizsgálati fogházba szállították. A büntető hatóság által elrendelt orvosi vizsgálat mindkettőjük „ártatlanságát” igazolta, de a nő beismerte a csókot, s erre ezt a tényt büntették. „Dohányzási per” Ősszel feltehetően megkezdődik Svédországban az első „dohányzási per”. Egy nem dohányzó nő, aki dohányos kollégáival 12 évig ült együtt munkahelyén, tüdőrákban halt meg. A göteborgi Munkaegészségügyi Klinika pert indított a munkaadó ellen, mert a nő a „passzív dohányzás” áldozata — mondja a vádirat. Terrorizmus —164 vádlott A milánói terrorizmus elleni per az eddigi legnagyobb Olaszországban, amely több, mint fél évig fog tartani. 164 személy — különböző szélsőséges baloldali szervezetek tagjai — ül a vádlottak padján. A bírósági tárgyalás Tobagi újságíró elleni gyilkosság, valamint egyéb erőszakos cselekmények, amelyek két Milánóban 1974—1980 között követtek el. A per számára külön bírósági tárgyalótermet építettek, amely elég nagy ahhoz, hogy minden résztvevőt befogadjon. A vádlottak közül 60 szabadlábon van. Mintegy 100 ügyvéd és 70 tanú szerepel majd a tárgyalásokon. Önbíráskodás — felmentés Lionel Legras autószerelőnek tíz éve volt hétvégi otthona Lyon közelében, és 12 alkalommal törtek be hozzá. Legras érthető felháborodásában csapdát állított. A háza körül feliratok figyelnószerkezetet készített, amelyet tranzisztoros rádióra szerelt, és a rádiót elzárta egy szekrénybe. Nem sokkal ezután két írástudatlan betörő egy valóban szerencsétlen 13. betörést szervezett meg. Kitörték a ruhás- szekrény ajtaját, észrevették a rádiót és bekapcsolták. A robbanás következtében a rablók egyike a helyszínen meghalt, a másik elvesztette egyik szemét, Emiatt Legras került bíróság elé. Az ügyészség emberöléssel vádolta. Hat év óta húzódik a per, de végül a bíróság Legrast felmentette a vádak alól, annak ellenére, hogy csapdája emberéletet követelt. A nemzetgyűlés jogi bizottságának elnöke a jogos önvédelemre vonatkozó szabályok újbóli felülvizsgálatát követelte, mivel a Legras-ítélet szerinte „igazi felhívás a gyilkosságra”. Drága teniszcipő Egy houstoni (Texas) bíróság 50 évi fogházbüntetésre ítélt egy 31 éves férfit, aki az egyik áruházból egy pár teniszcipőt rabolt, és az áruházi detektívet, aki tettenérte, pisztolyával megfenyegette. Q Egy másik per tárgyi bi. zonyítékai. Az ETA egyik tavaly felkutatott fegyverrakára. A spanyol rendőrség terroristaellenes csoportja Bilbao környé. kén, egy tanyán csaknem öt tonna fegyvert és robbanóanyagot ta. Iáit. Ezren a villamosszék árnyékában A legújabb közvéleménykutatások eredménye szerint az amerikaiak többsége — főként az erőszakos bűncselekmények számának növekedése miatt — helyesli a halálbüntetést. Ennek ellenére a több mint ezer halálra ítélt zöme ■* valószínűleg elkerüli a legsúlyosabb büntetést. 1967 óta mindössze hat személyt végeztek ki. A legfelsőbb bíróság 1972-ben olyan rendelkezést hozott, mely szerint Georgia, amely az Egyesült Államokban az utóbbi 50 évben kivégzett 3800 személy tíz százalékát ítélte halálra és végezte ki, megsértette az alkotmányt. Az állásfoglalás következtében egyidejűleg szüneteltek a kivégzések, mivel a halál- büntetést „kegyetlennek és szokatlannak” deklarálták. Azóta azonban 37 szövetségi állam hozott jogszabályt, amely gyilkosság esetén kiszabhatónak deklarálja a halálbüntetést, bizonyos esetekben nemi erőszak minősített esetében vagy emberrablásért is halálra lehet ítélni az elkövetőket. Az elítéltek attól félnek, hogy a közeljövőben jogorvoslati lehetőségeik kimerülnek, és jó né- hányan kerülnek villamosszék- be közülük. FURCSA HÁZASSÁGOK SZENZÁCIÓS PEREKRŐL — SOROKBAN A jogsegélyszolgálatok jó néhány esztendeje működnek országszerte: 1976 óta a Szakszervezetek Országos Tanácsának irányítása alatt végzik munkájukat, segítik a jogban járatlan állampolgárokat. Megkérdeztük dr. Gombás Tibornét, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa jogsegélyszolgálati irodájának munkatársát: milyen szolgáltatásokat’ nyújtanak, bizalommal fordulnak-e hozzájuk ügyes-bajos dolgaikkal az emberek? — Bár a jogsegélyszolgálatot eredetileg a szakszervezeti tagok számára szervezték, szívesen látjuk a szakszervezeten kívülieket is, az ő jogi problémáikra is megoldást keresünk — mondta dr. Gom- básné. — Minden jelentősebb vállalatnál és termelőszövetkezetnél van már ilyen szolgálat. Ahol még nincs,' onnan hozzánk jönnek. Ha például munkajogi vitáikat nem sikerül vállalati szinten rendezniük, tőlünk kérnek segítséget. — Hasznosnak tartom e szolgálatot, mert mentesíti a dolgozókat az ügyintézés bonyodalmaitól, az utánajárásoktól. Hiszen a vállalatoknál és termelőszövetkezeteknél is éppen azért hozták ezt létre, hogy ne munkaidő alatt kelljen szaladgálni ilyen ügyekben. Ráadásul szakszerűen és ingyen oldjuk meg a problémákat, ügyvédre sincs szükség. A múltkor is bejött vidékről egy néni, valamilyen örökösödési vitája volt, és az volt az első kérdése: „Maga itt az ingyé ügyvéd?”. — Mindenféle jogi ügyben segítséget nyújtunk, akár családjogi, akár munkaügyi, akár polgárjogi vagy társadalombiztosítási jellegű kérdéssel fordulnak hozzánk. Egyedül büntetőügyben és az adásvételekkel kapcsolatos jogi problémákban nem segíthetünk. Legtöbbször tanáccsal látjuk el ügyfeleinket, sokszor megszerkesztjük helyettük a beadványokat, ha pedig szükséges, a perekben is képviseljük őket. Egyre többen keresnek föl bennünket. Ez azt mutatja, hogy megnyertük az emberek bizalmát. — Elmondana végül egy rövid történetet? — Több alkalommal is járt itt egy idős bácsi. Már a harmadik ügyét intéztük, amikor azt mondta; legközelebb majd kitalál valamit, hogy eljöhessen, mert itt olyan jól elbeszélgethet velünk. J. G. Körmenet a szent tűz körül Rajastban, az északnyugat-indiai szövetségi állam Marvar körzetében a házasságkötési ceremónia legfontosabb része a körmenet a szent tűz körül. Sok menyasszonynak és ifjú férjnek nem kell a saját lábán körbejárnia a tüzet; szüleik viszik őket, míg ők mélyen alszanak vagy gyanútlanul szemlélik környezetüket. A csecsemőkorban való házasságkötés ugyanis — éppúgy, mint India sok más vidéki területén — itt is gyakori. Történik mindez annak ellenére, hogy egy 1978-ban hozott — a házasodok legalacsonyabb koráról szóló — törvény kimondja: a lányoknak legalább 18, a férfiaknak legalább 21 éveseknek kell lenniük. Csakhogy a 650 milliós, hatalmas országban Üj-Delhi nagyon messze esik polgáraitól,. akiknek nyolcvan százaléka vidéken él. Aki Indiában vidékre utazik, még meglepőbb tapasztalatokat szerezhet: sok házasságot már akkor nyélbe ütnek, amikor a magzat még az anyaméhben van. Egynemű párok Az USA-ban egyik szövetségi állam sem ismerte el eddig az egyneműek közötti házasságokat. A homoszexuálisok azonban kampányt folytatnak azért, hogy élet- közösségeiket ugyanolyan jogvédelem illesse meg. mint a házaspárokat. Azzal érvelnek, hogy több nőtlen férfi, illetve egyedülálló nő él, mint házaspár, s ezek jogait is figyelembe kell venni. San Franciscóban olyan határozatot fogadott el a városi tanács, amely lehetővé teszi, hogy az együttélő egyneműek egészségügyi juttatásokban részesüljenek, mintha házaspárok lennének. A homoszexuális párok látogathatják egymást a börtönökben, kórházakban, s ha elhal a párjuk, akkor egynapi szabadságot kapnak. New Yorkban arról a jogszabálytervezetről folyik a vita, amely lehetővé tenné a homoszexuális pár egyik tagjának, hogy a másikat örökbe fogadja, s családot alapítson, hiszen „a család lényege a szeretet és a gondoskodás kapcsolata”. Egy New York-i biróság az egyneműek közötti tartós kapcsolatot a házassággal egyenrangúnak ismerte el. A társadalmi és jogi normák zöme természetesen továbbra is a tradicionális családot támogatja, mivel ennek döntő szerepe van a jövő nemzedékének felnevelésében. Összeállította Rapi Miklós —ai mu—ü^^——M——1 Vaksötét A december sem hozott havat. Csupaszon fáztak a vetések és száraz kóróként tétlenkedtek a fák a homokbuckák között. A tanyáik megszeppenve hallgattak a ködben, kéményük füstjét földre kényszerítette a párás lebegő. hajnalonként dér penészlett a cigányviskók szalmatetején, amelyek szinte elbújtak a tanyák elől a pusztaságban. A cigányok — ahogy az időjárás engedte — reggeltől napestig taposták a vályogot, tavasztól őszig kapákkal hatalmas sebeket vágtak a faluszéli szikesben. Rendes, dolgos emberek voltak. A környéken senki nem tudta honnan vetődtek ide, de egyszer csak megjelentek és letelepedtek. Számukra természetes volt, hogy senki nem üdvözölte őket előre. A nevüket sem tudták, pedig könnyű lett volna megjegyezni, mert mindegyiket Rostásnak hívták. A közösségben mindössze három igazi férfi volt. Az öreg István és testvére Kálmán, mindketten jóval túl a hatvanon, meg valamelyik fia a Sándor, aki egy kicsit szalajtott ugyan, de mégis csak férfi volt, kenyérkereső. Ha a tszcs ősszel elszállította a vályogot, előszedték rozzant hegedűiket, és egy-egy nevezetes névnapon bekopogtattak a környékbeli tanyákba köszönteni. Ha a kutyák vagy gazdáik nem kergették el őket,elnyekerget- tek egy-két nótát, mert hegedülni nem tudott egyik sem az istenadta. Kinozták a húrokat néhány forint vagy egy kis téli éted reményében. Szent karácsony napján mind a hárman korán reggel felszedelőzködtek, felvették ünnepi gúnyáikat, és csupasz hegedűikkel a hónuk alatt hárman háromfelé indultak a tanyavilágban. Mindenkihez el akartak jutni a környéken karácsony köszöntésére. Vézna termetüket hamar elnyelte a párás decembervégi reggel. Ilyenkor karácsonykor egy kicsit megváltozik a világ. Az isten háta mögött élők egykét napra elfelejtik a teremtő zordságát, és békével emlegetik a nevét. A haragosok némán egymásra biccentenek a templomba menet, ás ha nem lennének ott a többiek, talán kezet is nyújtanának. Bővebb az asztal, még a jószágnak is többet löknek, és sűrűbben emelkedik koccintásra a pohár. A cigányak járták a tanyákat, gyűltek a forintok, szíves volt a kínálás mindenütt. így aztán nem csoda, hogy estefelé járásuk elbizonytalanodott, és a sok pohár csigertől sűrűbb lett a csendben szitáló köd. Hármuk közül az öreg Istvánnak ártott meg leginkább. Gyakrabban is hajtogatta a deciseket társainál, hiszen ő is szent karácsonykor tartotta a névnapját, és olyan jónak, olyan kedveseknek látta az embereket. Akkoriban a tszcs-nek mindössze két istállója volt néhány lóval és szarvasmarhával. Az istállók körül megbámult szalmakazlak igyekeztek megbontani a táj egyhangúságát. Szomorú volt ez a táj még karácsony napján is. Mintha neheztelt volna a fekete karácsonyra. Legalább fagy lett volna, kemény decemberi hideg, ahogy illik, de nem volt. Az istállók előtt húzódó csatornában a víz háborítatlanul tükrözte vissza a 'kietlen világot. Még csak el sem hártyásodott a felszíne. A jószággal foglalkozó legények ezen a napon is a szokott időiben fogtak munkához. A jószág nem várat magára se karácsonykor, se máskor. Megdolgoztatja gazdáját derekasan. Volt a legények között egy, aki különösen büszke volt az erejére. Gőgös fölénnyel beszélt társaival, ha részeg volt, durvasága szinte nem ismert határt. A többiek megmagyarázhatatlan alázattal tűrték Tömöri Pál gyalázkodását. Egy sem akadt közülük, aki ellenszegült volna neki. Barátja csak egy volt, Kovács Jancsi, akivel nemcsak együtt dolgoztak, de szabad idejükben közösen járták a boros helyeket is. Ezen a fekete karácsony reggelen boros- pohárral a kézben kívántak egymásnak kellemes ünnepeket. Fuvaroztak. Minden fordulónál teletöltötték a poharakat. Sűrűn fordultak. Amikor alkonyodott, abbahagyták a munkát. A többiek hazamentek. Tömöri és Kovács behúzódtak a lóistállóba egy teli csa- tosüveggel. Ordítozásuk elnyomta a lovak békés abrakolásának hangját. Néhányam, akik az istállók körül lődörögtek még, figyelembe se vették társaik részeg ordítozását. Besötétedett. Félelmetes volt a csend és a sötét a kietlen pusztában. A három cigány különböző irányból botladozva erre tartott. Az istállóban imbolygó lámpák fénye áttörte a nedves éjszakát, és hamis kedvességgel csalta arra az egyre fáradó cigányokat. Elsőnek Sanyi gyerek bukott be az istálló ajtaján. Bambán nézett körül. Először fel sem fogta, hogy hol van. Hallotta az ordítást, és lomhán mozgó nagy testeket látott. Lábai megmerevedtek a fáradtságtól. Csupasz keze elkékülve szorongatta hegedűjét. Lassan rájött, hogy istállóban van, védett helyen, emberek között. Hirtelen jókedvre derült. Mulató legényeket látott maga előtt. Ez kell neki. Csak jönnének már az apjáék is. Az álla alá emelte ködtől ázott hegedűjét és játszani próbált. Hiába gyötörte a húrokat. A nedves lószőr egy árva hangot nem tudott kipréselni a megereszkedett húrokból. Tömöri ordítva szidta a kétségbeesetten igyekvő cigánygyereket. A hegedű néma maradt. Hogy valamit javítson a helyzeten, együtt ordította artikulátlanul a nótát Tö- möriVel, meg a másik legénnyel. Tömöri megérezte a cigánygyerek hirtelen támadt félelmét. Ez jó mulatság lesz. Az egyik ló „Maga itt az ingyé ügyvéd?”
