Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-14 / 139. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1983. június 14. A prágai béketalálkozó előtt események sorokban MADRID________________________ A marxizmusra való hivatkozást törölni kívánja szervezeti szabály­zatából a Portugál Szocialista Párt. Ezt a javaslatot a párt szep­temberi kongresszusa elé terjesz­tik — hozták nyilvánosságra va­sárnap Lisszabonban. Mario Soares főtitkár és minisz­terelnök szerint a marxizmusnak „nincs létjogosultsága egy olyan, önmagát megújító párt számára, amely a XXI. század szocializmu­sa felé halad”. VARSÓ A lengyel állambiztonsági szer­vek Krakkóban működés közben leleplezték az illegális „Szolidari­tás” egyik krakkói rádióadóját. Mint a varsói televízió szombaton este közölte, az üggyel kapcsolat­ban a hatóságok őrizetbe vettek egy 32 éves férfit, aki az egyik krakkói szövetkezeti vállalat jogá­sza. WASHINGTON Tizenegy évvel felbocsátása után, hétfőn délelőtt kilépett a Naprendszerből a Pioneer—10 jel­zésű amerikai űrállomás. A Pio­neer 2,8 milliárd kilométerre távo­lodott el a Naptól, s gyakorlatilag az idők végtelenjéig folytatja útját az űrben, közel 50 ezer kilométe­res óránkénti sebességgel száguld- va. (Folytatás az 1. oldalról.) litikus és művész lesz jelen, hogy hitet tegyen a béke ügye mellett. Ezután Pozsgay Imre, a Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottság ve­zetője méltatta az Országos Béke- iairaáes munkáját, aj béke- és ba­rátsági hónap jelentőségét.’ Töib- belk között rámutatott: az ese­mények hozzájárultak szocialista nemzeti egységünk további meg­szilárdításához. Igazolódott laz is, hogy az eb­ben az időszakban tartott rendez­vények s o na nem egyszerűen programok laza füzére volt, hó­néin nemzeti színteret adott a közakaratnak, a közvélemény szándékainak .megnyilvánulásá­ra— hangoztatta. A Prágába uta­A libanoni (parlament hétfőn megkezdte a május 17-én aláírt izraeli—linanomi megállapodás ratifikációs vitáját. A kormány­zat arra számít, hogy a nemzet­gyűlés nagy többséggel jóváhagy­ja az egyezményt. Az államfőnek még minidig módjában lesz, hogy a végső szentesítéssel kivárja a Szíriával folytatandó tárgyalások eredményét. Damaszikuszban hivatalosan megcáfolták Elie Szalem libano­zó delegáció arra törekszik, hogy előtnozdíitsa a társadalmi haladás, a béke ügyét, s méltóan képvisel­je a miagyar népet. Pozsgay Imre ezután bejelentette, hogy a cseh­szlovák fővárosba utazó delegá­cióban közéletünk számos ismert személyisége mellett művészek, tudósok, orvosok, egyházi veze­tők kaptak helyet. A testület el­fogadta a béke-világtalálkozó résztvevőihez intézendő üzenet szövegtervezetét, majd közölték, hogy — a kecskeméti értelmiségi békegyűlés résztvevőinek javasla­tára — a delegáció hivatalos do­kumentumként magával 'viszi Illyés Gyulának, az Országos Bé­ketanács május 6-i tanácskozásá­hoz eljuttatott levelét is. (MTI) ' ni külügyminiszter Washington­ban elhangzott „optimista kijelen­tését”, miszerint az Egyesült Ál­lamok rövidesen tárgyalásokat kezd Szíriával a Libanonban ál­lomásozó Szíriái csapatok kivoná­sáról. ' A Tisrin című lap megállapít­ja, hogy az arab országok több­sége Reagan, állításával ellentét­ben nem helyesli az izraeli—liba­noni megállapodást, hanem Szí­ria magatartását támogatja. A salvadori hazafiak nyilatkozata HAVANNA A salvadori hazafiak elfogad­hatatlannak tartják a közép-ame­rikai válság úgynevezett globális megoldását, mivel az egyes közép- amerikai államok problémái egyé­ni megoldási módokat követelnek — jelentette ki a hét végén Ma- naguába.n Guillermo Manuel Un- go, a Salvadori Forradalmi De­mokratikus Front (FDR) vezetője. iHasonlo tartalmú nyilatkozatot adott Madridban a kubai hírügy­nökségnek a salvadori Farabundo Marti ' Nemzeti Felszabadítáisi Front egyik katonai parancsnoka is. ; Az Egyesült Államok által han­goztatott „globális megoldáis” tu­lajdoniképpen csak a tárgyalások elutasítására szolgál — hangsú­lyozták a salvadori hazafiak. Az Egyesült Államok valójában nem akar tárgyalni.— legalábbis, ezt mutatják a tények. A „globális megoldás” hangoztatásán, kívül az amerikai kormány eddig sem­mi mást nem tett, csak egy utazó nagykövetet nevezett ki Közép- Amerikába. Csak Washington konkrét lépései mutatják majd meg, hogy Stone kinevezése je­lent-e bármiféle módosulást a Reagan-kormány eddigi rehdkívül agresszív közép-amerikai politi­kájában — hangoztatták a salva­dori hazafias vezetők. Az arab országok többsége Szíria magatartását támogatja Gromiko—Doszt találkozó Marchais az eurorakétákról Andrej Gromiko, aZ SZÍ KB PB ta^ja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első helyet­tese, külügyminiszter hétfőn Moszkvában megbeszélést foly­tatott Sah Muhhammed Doszt af­ganisztáni külügyminiszterrel. Az afgán diplomácia vezetője vasárnap érkezeit Moszkvába, úton Gemfbe, ahol — az ENSZ- főtitkár személyes megbízottjá­nak közvetítésével — csütörtökön folytatódnak az afganisztáni—pa­kisztáni tárgyalások. Ki segítette az ardeatinei hóhér szökését? Herbert Kappler SS-ezredes neve ismét felkerült az olasz újságok címoldalára. Az Olasz­országban ardeatinei hóhér ■néven ismert háborús bűnös, Himmler egykori római rendőr­főnöke, akit 335 hazafi lemé­szárlása) miatt életfogytiglani börtönre ítéltek, legutóbb aik- Jsor jelentett szenzációt, ami- fifcr megszöktették a rabkór- ™fzból. 1977. augusztus 15-én szökött meg, mintegy fél év múlva az NSZK-bain meghalt. S annak, hogy most ismét cik­kek jelennek meg szökésének körülményeiről, politikai ka­landregénybe illő oka van. Ki­derült ugyanis, hogy Herbert Kappler megszöktetése és az Olasz Nemzeti Bank 1943 őszén elrabolt aranykészletének hol­léte között összefüggés van. A közvetlen előzmény: Car­lo Polermo, vizsgálóbíró, aki egy .szerteágazó fegyver- ésJcá- bítószérkereskedelmi ügyben folytat nyomozást, néhány nap- fkai ezelőtt letar.tóztatásii pa­rancsot adott ki „aranykuta­tók” ellen. A kis csoport egy, a monarchia idejében épült erődben, Bolzano közelében kezdett dolgozni fémkereső de­tektorokkal és ami nem kevés­bé fontos, hiteles információk hirtokában. A négytagú stáb közül hárman a Wehrmacht, illetve az SS kötelékébe tar­toztak egykor. Köztük Kappler hajdani munkatársa, aki az SS információs, főnöke volt Rómában. ■Több jeL is megerősíti, hogy Kappler. szökését az informá­ció fejében készítették elő, majd hajtották végre. Nem zárják ki, hogy mindebben fontos szerepet játszott az olasz katonai hírszerzés, is. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN: 1983, JÜNIUS 14-TÖL Devizán*» Vétett Közép Eladási árfolyam ÍOO egységre. forintban Angol font • 6674*98 6681,66 6688,34 Ausztrál dollár 3748,63 3749,38 375343 Belga frank «M6 84,04 »442 Lén korona 471*22 471,79 472,26 Finn' márka 775,78 776,86 777,34 Francia frank 557,38 mm 558,40 Hollandi' forint % 1562,23 1593,73 1505,23 Japán yen <1000} 378*53 376*71 | 176,89 Kanadai dollár 3456,34 3459,80 3463*26 Kuvaiti dinár: 14538,31 14553*88 14568,41 Norvég korona 580,04 590,53 59342 NSZK márka 3678,42 1680,10 1683*78 Olasz ura (1000) 28,44 26,47 28,50 v Osztrák schilling 230,17 296,43- 238,85 Portugál escudo 42,35 ­42,39' 42*43 •Spanyol peseta 38,02 30,05 . ' 30*06 Svájci ■ frank 2014,36 2036*58 2038*40 Svéd korona 563.49 564,05 564,61 TV. es' cl. rubel 2897,4® 1 2£00i00 2602,60 USA dohár 4363,10 4267,46 4271,73 Államközi megallapobasóko* alapuló HIVATALOS Árfolyamok VÁLTOZATLANUL AZ 1882. SZEPTEMBER 21-1 KÖZLESNEK MEG­FELELŐEN VANNAK ÉRVÉNYBEN. VALUTA. (BANKJEGY- ÉS CSEKK.) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. JÜNIUS 14-TÖL Pénznem Vétett Eladási I árfolyam 100 egységes« 1 Ango! font 6481,23 forintban . 688241 Ausztrál dollár 363&90 3861,86 ■■, ■ Belga frank iM 81,52 86,56- D'án korona 457,64 405,94 Fla« luárka* 757,26 ■ Francia frank 541.30 574,58- ■ : Görög drachma»* 48,40 , 51,40-■ : Hollandi forint ; 1458.62 1548,04 : Japán yen (1000) 371.41 lg 182,03 .- Jugoszláv dinár* 48,72 WmmM Kanadai dollar 3356,01 3563*39 Kuvaiti dinár 14137,24 14990,48 . Norvég korona 1. 372.81 i 608.25 i NSZK -márka 3620*70 1730,59 Olasz líra (looo) 27.63 sä Osztrák schilling , 231,28 249,58 • Portugál escudo 41.12 43.66 :• Spanyol peseta 2945 k . ' ' .Svájci frank 1835,89 2078*87 ljll||§ :■/' Svéd korona* .94743'.. 589,97 >USA. dollár ■ 4130,44 4395,48 ■: ' ‘-Vásárolható legmagasabb banki egy- címlet: 100-as 5 jf'ypásá&pUiago legmagasabb bankjegy-címlet: soo-aa : . ; PÁRIZS Georges Marchais, az FKP fő­titkára vasárnap Lyonban mon­dott beszédében az eurorakéták kérdéséről szólva hangsúlyozta: tiszteletben kell tartani az egyen­súly és az egyenlő biztonság el­vét, s nem igaz az, hogy az euró­pai nukleáris egyensúly fenntar­tására újabb amerikai rakétákat kell telepíteni Európába. Az ame­rikaiak ugyanis rendelkeznek nukleáris fegyverek célba jutta­tására alkalmas bombázókkal és tengeralattjárókkal is ebben a térségben. Ezenkívül Franciaor­szág is rendelkezik nukleáris erő­vel. Ennek két következménye van —. fblytatta Marchais — egyrészt ■ném’ lehet szó arról, hogy ai frarl- cia'nukleáris erőt bevonják olyan tárgyalásokba, amelyek során an­nak csökkentését követelnék. Másrészt azonban logikus az, hogy a francia nukleáris erőt tekintet­be vegyék az Európáiban levő nukleáris erők számbavételénél, ■hiszen Franciaország az , Atlanti Szövetség (tagja, s teljesítenie kell ebből fakadó kötelezettségeit. Még inkább áll ez a brit nukleá­ris erőkre, amelyek a NATO nuk­leáris erőinek szerves részét ké­pezik. Ma Európa népeinek sorsa fo­rog kockán — hangsúlyozta Mar­chais —, s a genfi tárgyalások nem haladnak előre. Ebbe a helyzetbe nem szabad beletörőd­ni, és ha a két nagy ország nem tud megállapodásra jutni, meg kell nyitni e tárgyalásokat min­der ,eúrógki?íkf!i{mány<:élőtt. £ámytétett.; ezen a té. ren nézeteltérés van az FKP és Mitterrand elnök álláspontjai kö­zött I NAPI KOMMENTÁR A csúcs mérlege 1 ■ ­Az etiópiai főimrosban véget ért az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezlete. A tanácskozás mérlege, az alapvető problémák­ban elért egyetértés, illetve komp­romisszum — tekintettel a fekete kontinens számos kérdésben je­lentkező megosztottságára — jó­nak mondható. Miben értettek egyet az Addisz Abebában össze- sereglett negyvenkilenc állam ve­zetői? Elsősorban abban, hogy a dél-afrikai rezsim továbbra is szabotálja a Namíbia független­ségével kapcsolatos ENSZ-dönté- seket, s hogy Pretoria változatla­nul akadályoz minden igazi bel­ső változást az apartheid, a faji megkülönböztetés rendszerében. Sőt, a Dél-afrikai Köztársaság folytatja tudatos és véres akna­munkáját a szomszédos országok katonai és gazdasági helyzetének meggyengítésére. Egy másik fontos kérdésben viszont nem sikerült teljes egyet­értést elérni. A nehezen kidolgo­zott kompromisszum — az előz­mények fényében — mégis a szervezet történetének alighanem legnagyobb sikere. A nyugat-sza- harai kérdésről van szó. Amikor Franco halála után a spanyolok kivonultak korábbi gyarmatuk­ról, Marokkó megpróbálta érvé­nyesíteni régi követelését és egy­szerűen megszállta a terület egy részét. A függetlenségért folyó küzdelemben született meg a Po~ lisario front, amelyet elsősorban a szomszédos Algéria támogatott. A diplomáciai és fegyveres küz­delem nyomán a front 1976-ban kikiáltotta a Szaharai Arab De­mokratikus Köztársaságot (SZADK). Ez a lépés az Afrikai Egység­szervezetben meglehetősen ko­moly következményekkel járt. Marokkó és támogatói nem ismer­ték el az új államot. A kérdés megosztotta a szervezetet, meg­nehezítette, sőt legutóbb lehetet­lenné is tette a soros csúcsérte­kezlet megtartását. Ezért várták érthető borúlátással a megfigye­lők a most véget ért konferenciát. A fekete kontinens államai azonban érett higgadtsággal ta-, látták meg a szervezet megbénu­lásának ellenszerét — legalábbis egyelőre. A SZADK képviselete ideiglenesen lemondott a részvé­telről. Ezzel egyidejűleg harminc tagország — tehát a nagy többség — közvetlen tárgyalásokra szólí­totta fel Marokkót és a Polisariót és fél éven belül népszavazást ja­vasolt az érintett területen. Bár a szervezet főtitkárának szemé­lyében Addisz Abebában nem si­került megegyezni, a nyugat-sza- harai kompromisszum átsegítet­te az AESZ-t történetének legmé­lyebb hullámvölgyén. H. E. A magyar Ikarusz Todor Zsivkov életrajza Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának el­nöke 1911. szeptember 7-én, a Szófia megyei Pravec faluban született. A Bolgár Kommunista Ifjúsági Szövetségnek 1929-től, a Bolgár Kommunista Pártnak 1932- től tagja. 1934 és 1941 között a főváros­ban az ifjúsági kommunista szer­vezetek és kerületi pártszerve­zetek vezetőjeként tevékenyke­dett, s tagja volt a Bolgár Kom­munista Párt Szófia megyei bi­zottságának. Az ezt követő évek­ben — 1941-től 1944-ig — a szó­fiai pártszervezet és az országos partizánmozgalom egyik vezető­jeként a fegyveres antifasiszta harc előkészítésén munkálkodott. A Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága a népi anti­fasiszta felkelés idején Todor Zsivkovot bízta meg a Szófia körzetében harcoló partizánegy­ségek, harcoló csoportok tevé­kenységét összehangoló operatív iroda vezetésével. É csoportok mérték a fő csapást a burzsoá ha­talomra és biztosították az 1944. szeptember 9-i szocialista forra­dalom győzelmét. Szeptember 9-e után Todor Zsivkov a szófiai népi rendőrség parancsnokságának politikai ve­zetője lett, majd a Bolgár Kom­munista Párt területi bizottságá­nak másodtitkárává, a Bolgár Kommunista Párt Szófia városi és megyei bizottságának első titká­rává, a hazafias front városi bi­zottsága és a fővárosi népi ta­nács elnökévé választották. 1945-ben a Bolgár Kommunista Párt Vili. plénumán a BKP Köz­ponti Bizottságának póttagja, majd a párt V. kongresszusán, 1948-ban a központi bizottság tagja lett. 1950-ben a politikai bizottság póttagjává és a közpon­ti bizottság titkárává, a követke­ző évben a BKP KB Politikai Bi­zottságának tagjává választották. 1954, a VI. pártkongresszus óta a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első' titkára, az 1981-ben tartott XII. kong­resszus óta a központi bizottság főtitkára. 1945-től megszakítás nélkül nemzetgyűlési képviselő, 1962-től 1971-ig a miniszterta­nács elnöke volt. Az új bolgár alkotmány elfogadását követően, 1971-ben megválasztották a Bol­gár Népköztársaság Államtanácsa elnökévé, majd g tisztségében 1976-ban újraválasztották. Todor Zsivkov a többi között tulajdonosa a Szocialista Munka Hőse, a Bolgár Népköztársaság Hőse, a Szovjetunió Hőse kitünte­tésnek. (MTI) Országgyűlési bizottságok ülése Az igazságügy, az ügyészi és a bírói munka, valamint a ta­nácsi tevékenység tapasztalatait tárgyalták meg hétfőn az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igaz­ságügyig rttézqttságának- . ülésén. Mindegj^k.Jár&yikortiAaz,.1982. évi állami’r'kőltsíéjgV'etés ■ Végrehajtá­sának álapjan elemezték a kép­viselők, ám a parlamenti műhely­munkának mind markánsabb, sa­játos stílusa szerint, elsősorban ar­ra kerestek választ, mi a helyzet most, s melyek a további teen­dők. Az Országházban tartott ülést a bizottság elnökeként dr. Gaj dócsi István vezette. Az első jogi, .közelebbről tör­vényességi téma kapcsán az il­letékes főhatóságok írásos ösz- szefoglalójához dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi állam­titkár, dr. Lévai Tibor, a Leg­főbb Ügyészség helyettese és dr. Fekete Károly, a Legfelsőbb Bí­róság elnökének általános he­lyettese fűzött szóbeli kiegészí­tést, majd a képviselők kérdez­ték, mondtak vélemériyt. A fel­szólalók mindegyike — köztük dr. Juhász Tibor (Bács-Kiskun me­gye), élénken . reagált az állam­titkárnak arra a kijelentésére, hogy súlyos gondok vannak a bí­rói kar utánpótlásában. Elmond­ta, hogy a jogi pálya mintha el­veszítette volna vonzerejét a fia­talok körében, ugyanakkor hova­tovább aggasztó mértékben el­nőiesedett. Az első gond anyagi eredetű: magyarán kicsi a bírák fizetése, s a bírói függetlenség abszolút - tisztasága érdekében a törvény tiltja, hogy más kereső foglalkozást is folytassanak, ki­véve a .tudományos munkát. Or­szágos adat, hogy a bírák 52 százaléka nő, s ez az arány azért forrása újabb gondoknak,' mert családi, gyermekgondozási és ha­sonló okok miatt munkájuktól sokszor vannak távol, helyettesí­teni kell őket — de kivel? A képviselők véleménye szerint, ha valahol nem, akkor az igazság­szolgáltatásban valóban ném sza­bad megengedni, hogy káderhiány legyen, hiszen a közvetlenül az állampolgárokat érintő ügyek szakszerű és gyors élintézése az egyik nélkülözhetetlen eleme a törvényességnek. Márpedig ez utóbbi — miként a vitában töb­ben megfogalmazták — nemcsak társadalmi, hanem egyenesen po­litikai kérdés. Több javaslat elhangzott a ká­derhelyzet javítására. Juhász Ti­bor nagyobb erkölcsi, anyagi megbecsülést,^több konkrét szak­mai feladatot szorgalmazott a bí­rósági fogalmazók számára, hi­szen belőlük lesznek a bírák. * Hétfőn Gyenes András elnök­letével — ülést tartott az ország- gyűlés külügyi bizottsága is. Részt vett és felszálait a tanács­kozáson Péter János, az ország- gyűlés alelnöke. Púja Frigyes külügyminiszter tájékoztatta a képviselőket a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseiről, Roska István külügy­miniszter-helyettes ismertette a külügyi tárca 1982. évi költség- vetésének -(végrehajtásáról szóló jelentést. A tájékoztatót »és a je­lentést a bizottság elfogadta. Az ülés harmadik napirendi pontjaként Darvasi István, a kül­ügyi bizottság titkára, az Inter­parlamentáris Unió magyar cso­portja elnökségének tagja tájé­koztatta a bizottságot^ az IPU Budapesten, május 30! és június 4. között megtartott, ötödik rendkívüli európai együttműkö­dési és biztonsági konferenciájá­nak eredményeiről. Kisvárosi szakigazgatási modell Még az év elején átszervezték, összevonták a komáromi Városi Tanács osztályait, s ezzel a me­gyében elsőként létrehozták'a kis­városi modellnek névezett szák­igazgatási szervezetet. Az átszer­vezés, a tanácsi munka korszerű­sítésének eddigi tapasztalatait is­mertették a városi tanácsnál hét­főn rendezett megyei tanácskozá­son ázzál a szándékkal, hogy a módszert más településeken is hasznosíthassák. Mint elmondták, korábban hét osztálya volt a komáromi tanács­nak, s ezek mindegyike önállóság­ra rendezkedett be, külön titkár­nőt, gépírót, gazdasági előadót foglalkoztatott, kUíön-külön ikta­tott, nyilvántartott stb. Az átszer­vezés nyomán négy osztály ma­radt: titkárság, a hatósági, a vá­rosfejlesztési és gazdálkodási, va­lamint a művelődési, egészség­ügyi és sportosztály. Az összevo­nással megszüntették a tanácsi munkában korábban meglevő át­fedéseket, a párhuzamosságokat, s felére csökkent a vezetők száma. Nagyobb lehetőség nyílt a hatósá. gi munka egyszerűsítésére, a kor­szerű igazgatástechnikai eszközök alkalmazására is. Az osztályok vezetői főleg várospolitikai dönté­seket készítenek elő, a szakigazga­tási munka összehangolásával fog­lalkoznak, az osztályok tagjai pe­dig — akiknek növelték önállósá­gukat és felelősségűiket — érdemi szakmai munkát végezhetnek. A megbeszélésen hangsúlyozták, hogy az átszervezéssel sokat nyer­tek a komáromi tanácsot felkere­sők, mert gyorsabbá vált a lakos­sági ügyintézés, amely a hatósági osztályon összpontosul. így az ügyféleket megkímélik a hivatali kilincseléstől. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents