Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-14 / 139. szám

' A 1983. Június 14. • PETŐFI NEPE • 8 MIVEL A tabdi Szőlőskert exportszervező vállalkozása Kezembe került az EXORG-nak négynyelvű ismertetője. Mit is jelent ez a rövidítés? Exportorganisations und Gross- handelsbüro, azaz Exportszervező és Nagykereskedelmi Iroda, amelyet a tabdi Szőlőskert Termelőszövetkezet létesített. A mezőgazdasági nagyüzem ugyanis ez év januárja óta — el­sőként a megyében — nagykereskedelmi tevékenységre és exportelőkészítésre kapott engedélyt a Belkereskedelmi Mi­nisztériumtól. Tóth Sándor elnökkel a vállalkozás eddigi eredményeiről beszélgetünk. — Mi ösztönözte a termelőszö­vetkezetet erre a lépésre? — Az ötletét az sugalmazta, hogy a külkereskedelmi vállala'- toknáL a sok szervezést kívánó ki­sebb jelentőségű üzletkötésekre nincs, megfelelő apparátus. Pedig a mezőgazdasági nagyüzemek­nél, az ipari szövetkezetekben és a középvállalatoknál is sok a tar­talék. Gondolok itt a termelőszö­vetkezetek melléküzemágaira. Ezenkívül az Ipari szövetkezetek is képesek exportra alkalmas ter­mékeket gyártani, ha jobban megismerik a piac igényeit. Négy külkereskedelmi vállalattal kö­töttünk szerződést, értékesítési lehetőségeink nincsenek behatá­rolva; az igények ismeretében a legkedvezőbb feltételeket vá­laszthatjuk. — Mit valósítottak meg az el­képzeléséiből az elmúlt pár hó­nap alatt? — Körülbelül ötmillió márka értékben kötöttünk NSZK cégek­kel szerződést acél- és öntöttvas­készítmények folyamatos. gyát fá­sára és .szállítására. Reméljük, ezeket a megállapodásokat meg tudjuk hosszabbítani, mert eddig a vásárlók elégedettek a minőség­gel. Említést érdemel az is. hogy embereink dolgoznak Irakban, NSZK cégek építkezésein. Ezt az alvállalkozást szeretnénk a jövő­ben tovább bővíteni. — Hogyan kapcsolódtak be a megyei üzemek az exportba? — Eredményeink nem látvá­nyosak, mert a kiskunhalasi KUNiÉP Vállalat kivételével nincs partnerünk Bács-Kistkunból. A vállalatok húsz-harminc százalé­kos nyereség alatt nem fogadnak el ilyen megrendeléseket, mert ez a megszokottnál sokkal precízebb, körültekintőbb gyártási követel­ményekkel jár. Érdekes viszont, hogy másutt — Szolnok és Csong- rád megyében például — sokkal élénkebb az érdeklődés. — Milyen nagyobb vállalkozást terveznek? — Szeretnénk megoldani az or­szág műanyagból készült fogyasz­tási cikkeinek hiánypótlását. Ezért NSZK-beli cégtől műainyag- feldolgozó gépeket hozunk. Ezt a törekvést szeretnénk ismertetni a megyei .termelőszövetkezetek ve­zetőivel azzal a céllal, hogy a kö­zös gazdaságok műanyaggyártó melléküzemágait békapcsoljuk az ellátóhálózatba. Száz—százötven­millió forint termelési értékre számítunk, Tapasztalataink*’ szerint .nagy­kereskedelmi ágazatunk — amelyben összesen három sze­mély dolgozik — jól indult, ezért is kértük a Belkereskedelmi Mi­nisztérium engedélyét élelmiszer-, vegyiáru, valamint ruházati cik­kek forgalmazására is. Tevékeny­ségünk tehát tovább bővüL Első­sorban a megyében szeretnénk partnert .találni. Több mezőgazda- sági és ipari szövetkezetei meg­kerestünk és összegeztük, miként kapcsolhatnánk be ezeket az üze­meket az exportcikkék gyártásá­ba — tájékoztat a termelőszövet­kezet elnöke. A kezdeményezés szokatlannak tűnik, hiszen a termelőszövetkezet alaptevékenységétől kissé távolál- Tő az említett exportszervezés. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a tabdlak kedvezőtlen gaz­dasági adottságú, mostoha földe­ken dolgoznak. A területük szőlő- és gyümölcstelepítésre alkalmas homok vagy szinte használhatat­lan legelő. A nagykereskedelmi ágazatot azért hozták létre, hogy még feltáratlan tartalékokat ak­názzanak ki, és olyan exportpia­cokat kutassanak fel, amelyek ed­dig ismeretlenek voltak. K. S. XVI. kiskunsági pásztor­és lovasnapok KIVÁNDORLÓK, ŰJ HAZA, A FARMER FELESÉGE Troell-sorozat a televízióban Ismét neves külföldi fil­mes alkotásait bemutató so­rozatot tfiz műsorára a Ma­gyar Televíziót július 23-tól három szombat estén'át Jan Troell svéd rendező alkotá­saival ismerkedhetnek meg a nézők. A svéd filmművészet ki­emelkedő alakja az ötvenes évek derekán, amatőrként kezdte a filmezést. Kezdet­ben főként a dokumentan/- mus foglalkoztatta, később Bo Widerberg mellett dol­gozott mint operatőr. Közös munkáik egyike a nálunk ÍS nagy sikerrel vetített Gye­rekkocsi volt. Troell 1965- ben mutatkozott be játék­filmmel: ő rendezte a 4x4 című skandináv koproduk- ciós film egyik epizódját, és nemsokára már hazája film­művészetének egyik legna­gyobb reménységeként tar­tották számon. A televízió — a hagyomá­nyoktól eltérően - ezúttal nem teljes é!é$mű,v$t; Mtd be, hanem a rendező né­hány, gondolatilag szorosan összetartozó alkotásából ad válogatást. A sorozatban a Kivándorlók, az Űj haza, valamint A~ farmer felesége című film kerül képernyő­re. Az első kettő — koráb­ban Emigránsok, illetve Te­lepesek címmel vetítették —> összefüggő filmeposzt alkot. Mindhárom film a nyo­mor elől Svédországból egy­kor kivándorolt emberek otthoni és amerikai életét, küzdelmes mindennapjait, vágyait és eredményeit áb­rázolja. (MTI) A Dömsöd melletti Apa-j pusz­tán július 29, és 31. között rende­zik meg a XVI. kiskunsági pász­tor- és lowasnapokat. Az esemény- sorozat három napján tartják meg a budapesti Honvéd nem­zetközi ‘lovasversenyét és a foga­taik dr szó g ős "ba jnokságának ma- ratonijfeajtóveesenyét.'-A- -tóvas- sportok kedvelői nemzetközi díj­ugrató és terepversenyeket is megtekinthetnek, s lesz ifjúsági lovasműsor. A versenyen cseh, lengyel, jugoszláv, NDK- és NSZK-beli, valamint osztrák, ro­mán és szovjet csapatokat is meghívtak. A pusztai hagyomá­nyokat eleveníti fel a csikósak be­mutatója, a méneshajtás. A ver­senyek és bemutatók szünetében niépiegyüttesek és -táncosok lép­nek feL Az idén is hangulatossá feszi a programot a hirkapörkölt- és halászléfőző verseny, illetve az ökörsütés, A hagyományokhoz hí­ven tombolasorsolást is rendez­nek, melyen a szerencsések há­roméves csikót és rackajuhot nyerhetnek. (MTI) Szakszervezeti találkozó Kunfehértón • A Hosszúhegyi Állami Gazdaság első helyezést elért női kézi labdacsa pata felavatja a kupát. • A Kecskeméti Néptáncegyüttes bemutatója. • Készül az ízletes pörkölt. I Igazi juniálisi hangulat. (Méhesi Éva felvételei) • Fürdőző is akadt szép számmal. A Petőfi Sándor és a Reile Géza utcába, az á,r- pádvárosi általános isko­la udvarára, valamint az új posta elé a kora ta­vasszal fákat ültettek. Nem csemetéket, hanem ja­vakorabeli celtixeket, amelyeket a Batthyány utcai építkezések miatt menekítettek az említett helyek­re. örvendetes jelenség Kecskemét fásításának ez a módja, de nem olcsó mulatság, egy-egy megtermett fa költöztetése 1.5—20 ezer forintba kerül. A fák új helyükön kevés kivétellel rügyet bon­tottak, I reményteli látványt nyújtanak a betonépü­letek mellett. Az emberek, akik jártukban-keltük- ben észrevették az odavarázsolt fákat, örültek. Akadt, aki még a város kertészei előtt megkapálta a tövüket, virágot palántázoitt köréjük, mint a Pe­tőfi Sándor utcán egy ősz hajú néni. Szögek És akadt, aki nem átaílotta kiadó szobájának hirdetését két jókora szöggel kifüggeszteni az egyik­re. A hirdető az Alföld Áruház mellett, a. betonjár­da közepén meghagyott akácfát is megtisztelte... Aligha találmányt fényesebb példát a magánérdek (a szobába jól fizető albérlőt találni) és a közérdek (mirjél több fa zöldelljem a kecskeméti utcákon) ösz- szeütközésére. Több tanulság vonható le! Meg kell keresni a lehetőséget a hirdetések elhe­lyezésére. Például néhány forgalmas helyen táblát állítva, melyen mindenki kifüggesztheti kis cetli­jét Hiszen a hirdetések .közzététele jelen pillanat­ban eléggé bonyolult. A Magyar Hirdető Luther- udvari ajtaján a ina,pókban láttam egy üzenetet, hoigy a város másik végébe küldik az ügyfeleket. Lapunk sem képes lépést tartani ' a felgyülemlett apróhirdetésekkel. Ilyen, helyzetben nem lehet cso­dálkozni azon,, hogy a gyorsabb, célszerűbb „szö­ges” módszert választják egyeseik. Ezzel természete­sen nem menthetjük cselekedetüket hiszen, a város utcáin lévő fák védelem alatt állnak, rongálásuk hatósági intézkedést von maga után.. Keressük tehát meg a középutait: a hirdetések is jussanak el az érdekelteikhez, és maradjanak meg épségben a fák:. Az érdekegyeztetés aranyiunké. ■ legfőbb érdekünk. Mlnd- Nagy Mária Befejeződött a gyermekkórus- v találkozó Komlón Ünnepi hangversennyel zárult vasárnap Komlón a Kodály Zoltánról elnevezett nemzetközi gyermekkórus­találkozó, amelyet most ha­todik alkalommal rendeztek meg. A magyar énekkarok mellett bolgár, csehszlovák, izlandi, osztrák és svéd gyermekegyüttesek vettek részt a háromnapos ese­ménysorozaton. A zárókon­certen valamennyi fesztivál­kórus — összesen hatszáz lány és fiú — fellépett, íze­lítőt adva népük dalkincsé­ből. A bányászváros főterén ünnepélyes keretek között levonták a részt vevő kóru­sok nemzeti zászlaját, és ez­zel véget ért a találkozó. A jelenlevő szakemberek azon­ban még hétfőn is folytat­ják a munkájukat: az Or­szágos Pedagógiai Intézet szervezésében a megyei és a fővárosi ének-zenei szak- felügyelők az iskolai kórus­mozgalom helyzetéről, fel­adatairól tanácskoznak. A következő Kodály Zoltán gyermekkórus>-találkozót ,1985-ben rendezik meg a mecseki városban. (MTI) A MEGYÉBEN ELŐSZÖR KISKUNFÉLEGYHÁZÁN Körkép lakóhelyi KISZ-aktívákról Az ország háromezer lakóhelyi KISZ-szervezete 60 ezer fiatalt tö­mörít. E szervezetek közül 2800 községekben, falvakban szerveződött, míg mindössze kétszáz a városi la­kóhelyi KISZ-szervezetek száma. Pedig nemcsak a fővárosban, hanem több vidéki nagyvárosban is a falvak lélekszámát meghaladó új lakótele­pek nőttek ki a földből. Hogyan ereszt gyökeret az ifjúsági mozga­lom a városok lakótelepein — erre kerestek választ az MTI tudósítói az ifjúsági szervezetek központjában, s néhány megyében. ' A KISZ Központi Bizottságának titkár­sága egy évvel ezelőtt hozott határozatot a lakóhelyi ifjúsági munka időszerű felada­tairól. Ekkor mondták ki, hogy minden természetes lakóhelyi egységben jöjjön lét­re olyan kollektíva, amely az illetékes te­rületi KISZ-bizattság fokozott támogatását élvezve az adott lakóhely ifjúságii munká­jának központjává, szervezőjévé válhat A határozat nyomán az ország ötven pont­ján — leginkább az új lakótelepeken, — szervezték meg kísérletképpen a közösségi élet kialakít ásónak feladatát vállaló KISZ- aktívákat. A tapasztalatok szerint az öt­napos munka- és tanítási hét általános be­vezetésével egyre nőtt azok száma, akik a lakótelepen keresnek magiuknak érdekes, értelmes elfoglaltságot, s mert többnyire hiába — sürgetővé vált a szervező munka mielőbbi megkezdése. A várasd, a kerületi KISZ-bizottságok felkutatták a lakóhelyen vagy üzemben, iskolában munkájukkal, rátermettségü­ket és elkötelezettségűket bizonyított fia­talokat, s egy-két évre megbízást adtak számukra a lakótelepi ifjúsági munka szer­vezésére. Így alakultak kj az aktivisták 15 —20 tagú csoportjai. Az aktíva alapvető feladata, hogy a lakóhelyen élő KlSZ-ta- gok tevékenységét összehangolja, illetve növelje befolyásukat a környezetükben élő fiatalokra. Tevékenységük rendkívül szé­les körű. Szavukat hallathatják minden, ifjúságot érintő kérdésben, kapcsolatot te­remthetnek az illetékes helyi párt-, társai- dalmi, tanácsi szervezeteikkel, eljárhatnak — nem csak a KfSZ-tagokat érintő, hanem az adott lakóterület valamennyi fiatalját foglalkoztató ügyekben. Működési formá­juk is — az adott lehetőségekhez igazodó­an, — sokszínű. Egy-egy ilyen aktíva „rá­épülhet” tizenéves-klubra, hobbi-közössé­gekre, sportkörökre, s más, már kialakult, vagy formálódó közösségre. A kísérlet cél­ja: bebizonyítani, hogy a fiatalok közös­ségei értelmes célok, feladatok, cselekvés érdekében megszervezhetők a városokban, lakótelepeken is. Bács-Kiskun megyében elsőként Kiskun­félegyháza új negyedében, a jelenleg négy­ezer lakosú Petőfi városban alakult meg a lakóhelyi KIS'Z-alktíva, a városrész általá­nos iskolájában dolgozó fiatal pedagógusok KISZ-a Lapszer vezetőnek kezdeményezésé­re. 'Megalakították a helyi sportegyesületet, s tornázni, teniszezni, karatézni és cselgán- csoani hívták a környékbelieket. A cso­port alakuló ülésén felajánlották, hogy a parkosításban és a játszótér építésében részt vállalnak. Javasolták, hogy az iskola tornatermét és néhány helyiséget a nyári szünet idején sport- és kulturális célokra, használhassák a lakótelepiek, ám az isko­la nyári üzemeltetésiére, fenntartására ed­dig még egyetlen szerv, vagy intézmény sem vállalkozott A Tőserdőben vernek sátrat A Magyar Madártani Egyesü­let tiszavasvári és szaitmár-bere- gi helyi csoportja szervezésében Bács-Kiskun megyében lesz a IX. Nemzetközi Természetvédelmi és Omithológiai Tábor. A Tisza mentén vándoroltatatt sátortábort az idén a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Tőserdőn építik fel június 25-én, s a 250 jelentke­ző nyolc napon át ismerkedik majd a környék nevezetességeivel és a legjellemzőbb élőhelytípu­sok élővilágával. A szervezésben a Kiskunsági Nemzeti Park és a Magyar Ma­dártani Egyesület kecskeméti csoportja segíti a messziről érke­ző madarászokat. A 607. sz. Intézetben szahmunhásoh szakközépiskolája esti tagozata indul A képzési idő 3 év, szakközépiskolai végzettséget biztosit. J elent kezhet nek a szakmunkás- bizonyítvánnyal rendelkezők. Jelentkezés a 607. sz. Intézet (Kecskemét, Április 4. tér 2.) nyilvántartásán g 1983. június 30-ig. ® Kecskemét, 1983. májas 12.

Next

/
Thumbnails
Contents