Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-07 / 133. szám
1083. június 1. • PETŐFI NÉPE • 8 „Feladatunk a közösség szolgálata” Fiatalon, 32 éves korában nevezték ki a megyeszékhely tanácsa vb-titkárának dr. Adorján Mihályt. Az irányító tevékenység nem volt idegen számára, hiszen tíz és fél éven át vezető tisztséget — városi, megyei titkár volt — töltött be a Kommunista Ifjúsági Szövetségben. Az a vélemény róla, hogy most is, mint korábban, kiegyensúlyozott, megfontolt, munkájában céltudatos és következetes. — Az államigazgatás nagyon sokrétű — kezdte, amikor a beosztásával járó tennivalókról kérdeztük. — .Feladatom a tanácsi testület működésének a végrehajtó bizottság munkabizottságainak szervezése, a határozatok végrehajtásának ellenőrzése, a munka feltételeinek biztosítása, a hatósági törvényességi felügyelet, ;a városkörnyéki községekkel való együttműködés irányítása. Már ebből a felsorolásból is kitűnik, mennyi mindennel kell foglalkoznom. Szerencsére az ifjúsági mozgalomban szerzett tapasztalatok, de hangsúlyoznám: a választott vezetők és a munkatársak hozzásegítettek a jó beilleszkedéshez. A KISZ-ben megismert társadalmi folyamatok, követelmények itt is érvényesek, azonban mások , a feladatok, s ebből következően a módszerek és a végrehajtás eszközei is. A politikai és a társadalmi * célok azonosak, s éppen ezért nem mondhatunk le a tanáccsal sem arról, hogy egyetértésre törekedve az állampolgárokat meggyőzzük a hatósági intézkedések jogosságáról, de nyomban hozzátenném, Imi sem vagyunk tévedhetetlenek, — A közvélemény azt tartja, hogy a tanácsi ügyintézés néha lassú, körülményes, bürokratikus, ,s a hivatalnokok csupán az aktát és nem az embert látják egy egy ügy mögött. — Az államapparátust gyakran hibáztatják lassúsága vagy éppen beavatkozása miatt. A közvélemény olykor a bürokratizmust, az írásbeliséget és az igazgatást ösz- szekapcsolja. A beavatkozás nem mindig a jog alkalmazásánál, hanem már a jogalkotás során dől el. A tanács a felsőbb szintű jogszabályokat alkalmazza még akkor is, ha olykor magunk is érezzük a túlszabályozást. Mégis a jogszabályok előírásai szerint kell eljárnunk, mert ez kötelező érvényű. Kétségtelen, hogy feladatunk a jogalkotó tájékoztatása, s ha szükséges, javasoljuk a jogszabályok módosítását. Mi magunk is alkotunk rendeleteket, de mindig alkalmazkodunk az élet követelményeihez. A rendeletek előkészítése során széles körben kikérjük a szakemberek, a lakosság véleményét. Példaként az állattartási rendeletet hozom fel, ennék tervezetét nyolcszor dolgoztuk át, mert olyan sokféle követelményhez kellett igazodnia. — A lakosság méltányolja ezt a körültekintő igyekezetei? — Az állampolgárok nagyobb része kevésbé érzi, hogy a jogszabályokat az ő érdekükben hozzuk, alkalmazzuk. Éppen ezért minden eszközt megragadunk arra, hogy informáljuk, tájékoztassuk a lakosságot. Példának a lakásügyi rendeletet hozom fel, amelyet a sajtó, a tanácstagok, a Hazafias Népfront, a KISZ aktivistái ismertettek meg a lakossággal, sőt tizenöt nagyüzemben is tartottunk isimertetést. Ha az állampolgár ismeri a rendeletet, s természetes jogérzékkel felfogja annak értelmét, akkor már nem érez viszolygást, mert tudja, az ő érdekét szolgálja. Ami a lassúságot illeti — s ez nem bizonyítványmagyarázat —, a múlt évben 633 ügy volt olyan, amelyet 30 napon túl intéztek el. Ebben néha éppen az állampolgárokkal való foglalkozás játszik szerepet, ugyanis nagyon sok a fogadóórán ,kívül tanácsot, intézkedést kívánó ügyfél, s ezért a folyamatos feladatokkal, valamivel később készülnek el kollégáink. — A közhiedelem szerint a tanácsi munka helyenként sok kívánnivalót hágy maga után. A panoszok tés bejelentések elintézése milyen színvonalú? — A panaszügyek intézésének felügyeletét magam látom el. Az ügyfélszolgálati irodánál évente mintegy 120 ezer ember fordul meg, s 50—60 ezer üggyel foglalkozunk. Az elmúlt esztendőben 17 ezer 400 határozatot hoztunk és 33 ezer 600 okiratot adtunk ki. Ezek közül 552-en éltek fellebbezéssel, de Í981-ben ez 1821 volt. Saját hatáskörünkben 41 fellebbezést intéztünk el, a megyei tanács 448-at elutasított, s csupán 47-et változtatott meg. A múlt évben 158 panaszügyünk volt, amelyeknek nagyobb része nem az intézkedést, a határozatot kifogásolta, hanem olyan ügyben tett bejelentést, vagy kifogást, amely nem államigazgatási feladat. — A lakosság joggal elvárja, hogy a tanács foglalkozzon ügyeivel, s azt megnyugtatóan, a lehetőségek szerint az állampolgár elképzelései szerint oldja meg. — Ez így igaz. Nagyon ügyelünk arra, hogy minden panaszos bejelentést alaposan kivizsgáljunk és amennyiben a törvény, a jogszabály lehetőségei megengedik, elintéződjön. Az is a célunk, hogy a tanács nyitott intézmény legyen, szívesen és bizalommal forduljanak ide az állampolgárok. Ezért is szélesítjük, szervezzük kapcsolatainkat a társadalmi szervezetekkel, a lakossággal. Meg kell mondaná, hogy bizonyos államigazgatási ügyekben jelentősen befolyásoló tényező — például gyámügyben — az érzelem. Sokszor nem adhatunk igazat a bejelentőnek, a panaszosnak, de próbáljuk ezt megmagyarázni, érvekkel alátámasztani. Nagyszámú társadalmi hálózattal dolgozunk, ami egyben a tanács társadalmi ellenőrzése is. Azt tartjuk, hogy' a jogalkalmazás nem technológiái folyamat, sok mindent figyelembe kell venni, olyan dolgokat -is, amit nem tartalmaznak az előírások. Minden ügy egyedi, így is bíráljuk el. Meggyőződésem, az apparátusban dolgozók szaktudása, emberismerete, humanitása megfelel a kívánt követelményeknek, még akkor is, ha olykor hibát vétenek, vagy elfelejtkeznek magukról. — Majdnem két év óta tölti be ezt az igen felelősségteljes állami beosztást, hogyan érzi magát? — Szeretem ezt a munkát. Döntően szakmai kérdésekkel foglalkozom, mégis azt tartom, hogy az államigazgatási munka politikai feladat. A mi munkánk nagyon fontos, mert befolyásolja az emberek közérzetét, a társadalom fejlődését, a párt politikájának megvalósítását. Minden tanácsi dolgozónak, s így nekem is. elsőrendű és alapvető célom a közösség, tehát az emberek, az állampolgárok szolgálata, s erről még akkor sem mondhatunk le, ha olykor jogosan, vagy jogtalanul sérelem ér bennünket. Kötelességünk tovább javítani a tanácsi munka belső feltételeit, lerövidíteni az ügyviteli folyamatokat, gépesíteni az adatnyilvántartást, s természetesen panaszmentesen, jól intézni az állampolgárok ügyes-bajos dolgait. Gémes Gábor m <0 Kormányozható léghajó az Eiffel-torony mellett (1903). A repülő ember 9 A ballon alatti „körfolyosón” Pllátre re Rozier és d’Arlandes márki, az első légiutasok. testvérek előbb állatokat, majd két bátor férfiút küldtek légi utazásra. Kecskeméten, tudtunkkal, 1899 októberében láttak először léghajót. Egy kormányozható Zeppelin szállt le nagy titokban Kerekegyháza határában. Annyi tudódott csak ki, hogy a kosarában utazó három katonatiszt Bécsbe tartott. 1912 áprilisában már Dobos pilótát és acélcső-monoplánját tapsolták. Újabb negyedszázad múltán vitorlázógépet is vásárolt az itteni Középmagyarországi Automobil és Motor Klub. Tavaly óta a 9. sz. Volán Vállalat hőlégballon-szakosztályt tart fenn,' szerepeltek már a megyeszékhelyen, Kiskunfélegyházán is. A sárkányrepülők pedig mintha az ég felé vonzódó Daidalosz álmát szőnék tovább évezredek távolából. 9 A 119 megépített merev léghajóból 32 pusztult el. Az LZ 129 1937- ben vált a tűz - martalékává. Az anekdota szerint Newtont egy földre huppanó alma eszméltette a tömegvonzás törvényszerűségére. Joseph-Michel Montgolfier pedig egy tűzhely melegétől föllibbenő alsószoknya láttán fedezte föl a meleg / levegő fölhajtó erejét. Így volt-e, ki tudja? Annyi bizonyos — olvasható Gerhard Wismann, A repülés története című művében —, hogy 1783. június 5-én csudát csodált Annonay falu lakossága. A két oszlop közé függesztett, 12 méter magas, 609 köbméter térfogatú csomózott vászongöngyölegből készített ballon duzzadni kezdett, amint meggyújtották az alája készített nedves gyapjút és szalmát. A rögzítökötelek el- oldása után a magasba emelkedett és két kilométerrel távolabb ért földet. A kísérletet a párizsi tudományos akadémia is megismételte, majd a Montgolfier. NAPKÖZBEN Világos?! „Megdöbbenéssel tapasztaltam — írja szerkesztőségünknek küldött levelében Lakos Alfréd kecskeméti olvasónk —, hogy a megyeszékhelyen már 20 óra 5—10 perckor égnek az utcai, köztéri lámpák, holott ekkor még világos van. Kérem, szíveskedjenek az illetékesek figyelmét felhívni erre a, pazarlásra, mert úgy gondolom, senkinek, a város lakóinak sem közömbös, mennyi villany- számlát fizet a tanács.” Egyetért ezzel Meleg László, a DÉMÁSZ kecskeméti kirendeltségvezetője is, aiki érdeklődésünkre elmondta, hogy a pocsé_ •kolásbam az alkonykapcsoló automata a „ludas”. A késő délutáni órákban ugyanis az érzékelő elem egy közeli épület árnyékába kerül, így a valóságosnál kisebb fényt mér, tehát bekapcsolja a közvilágítást. Az áramszolgáltató dolgozói is észrevették már ezt a problémát, keresik a műszer megfelelő helyét, ahová — remélhetően pár napon belül — átszerelhetik, hiszen az ésszerű energiatakarékosság az üzemnek is érdéke. Köszönjük a megnyugtató választ. De kérdésünk még maradt. Ha észrevették a pazarlást, az okát is megtalálták, átmenetileg miért nem szabályozták a közvilágítás kezdetét kézi kapcsolóval? Az üzemvezetőtől tudjuk, ha a műszer meghibásodik, erre lehetőség van. Igaz, a berendezésnek most nem volt semmi baja, a pazarlás megakadályozására is hivatott automata kifogástalanul üzemelt. Sajnos, előrelátni, gondolkodni nem tud az ember helyett! K. K. ROMÁNIAI JEGYZETEK Üzlethálózat • A Vaskapu I-től a Duna folyásán lefelé román—jugoszláv kooperációban épül a következő hatalmas vízierőmű, a Vaskapu II. Nemrégen készült el a zárógát. A kétmillió lakosú román fővárosban a jelenlegi ötéves tervben tovább bővítik és korszerűsítik az üzlethálózatot. Elsődle- ges figyelmet fordítanak az újonnan átadott és a most épülő modern lakótelepek, továbbá a rekonstrukció alatt álló főútvonalaik kereskedelmi hálózatának kiépítésére, illetve újjávarázsolására. A Titan, a Berceni, a Drumul Taberei és a Militari lakótelepen átadott üzletekkel fölszámolták a hálózat „fehér foltjait”. A Co- lentina, a Laneului és a Panteli- mon sugárúton a lakásépítkezések befejeztével egyidejűleg adták át rendeltetésének a tágas, modern boltokat is. A jelenlegi ötéves terv első két évében összesen 73 ezer négyzet- méter területen 332 új üzletet nyitottak meg Bukarestben. Az idén 13 ezer négyzetméteren létesítenek különböző boltokat. Ugyancsak 1983-ban kezd kialakulni az új városközpont kereskedelmi hálózata. A Szeptember 13. úton, a város központi főútvonalán új élelmiszer-áruházak — ABC-k —. vendéglátóipari létesítmények — cukrászdák, sörözők, grill éttermek —, lakberendezési üzletek épülnek, népművészeti. szaküzletet, nagyáruházát és kozmetikai szalont létesítenek. A következő évek terve: a Könyv Házának, a Zene Házának és egy Divatháznak az átadása. Gyarapítják a fővárosi vásárcsarnokokat is, a meglévők mellé új fedett árucsarnokok, raktárak épülnek. Közutak Bukarestben a tanácsi költség- vetés. több mint 125 millió lejt irányzott elő a közúti forgalom feltételeinek a javítására az 1983- esztendőben. Az idén 22 nagyforgalmú főútvonalat építenek át, illetve fejezik be a már megkezdett korszerűsítési munkálatokat. Az új lakótelepek közúti hálózatát 300 ezer négyzetméter területen fejlesztik tovább, új utcákat,. sétányokat, bekötő utakat alakítva ki. Ebben az évben 900 bukaresti utca burkolatát újítják fel, s az útépítők a javítási és karbantartási munkák egyötödével már elkészültek. A közúthálózat fejlesztésében és korszerűsítésében elsődleges figyelmet fordítanak a fővárosba vezető főútvonalakra. Erdősítés •Románia déli megyéiben — Giurgiu, Olt, Teleorman. Ialomi- ta és Calarasi területén — az idei tavaszon is folytatódott az erdő- telepítési kampány. Mintegy 34 ezer hektár területet erdősítenek és több mint 8 ezer hektáron végeznek újraerdősítést, illetve állomány-felújítást. Az erdészeti felügyelőségek szakosított üzemei 190 millió facsemetét készítettek elő. Az ültetőanyag . több mint 72 százaléka magasabb genetikai tulajdonságú facsemete. Az új erdőterületekre értékes fajtákat: tölgyet, juhart, kőrist, hársat és diót telepítenek. Egészségügy Több új. hatásos, gyógynövény alapanyagú gyógyszert kísérleteztek ki a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet munkatársai. Ezek közé tartozik a Per-dót vérszegénység elleni szirup, a Polivitamin por és a Ti- ruco nevű, veseképződést gátló szer. Nicotinstop néven új dohányzás elleni készítményt állítottak elő a bukaresti Állami Gyógyszerellenőrzési és Kutatási Intézet tudományos munkatársai. A készítmény hatféle aromás és gyógynövénykivonatot, valamint három méhészeti ' terméket tartalmaz. Emellett a Nicotinstopot vitaminokkal, hormonkivonatokkal, mikroelemekkel és aminoso- vakkal is dúsították. A készítményt 60 önkéntes dohányzó próbálta ki. Az eredmény: 20 személy felhagyott a dohányzással, 20 dohányos a felére csökkentette napi adagját, a többiek viszont a Nicotinstopról szoktak le. Az idén a tabletta mellett megjelenik az üzletekben a Nicotinstop szájvíz is. G. C. ÉNEKELJÜK ÜNNEPÉLYEINKEN! „Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat” Sohasem felejtem Grigorij Csuhraj ámulatát. Ünnepelt filmrendezőként először járt Kecskeméten, előzetes bejelentés nélkül nyitott be az egykor kórteremnek használt osztályba. A meglepett, többségükben az ének-zeneiből a Katona József Gimnáziumba került diákok néhány énekszámmal köszöntötték. Vendégünk szerint hangverseny- teremben is ritkán hallott ilyen színvonalú műsort. A Kodály-elmékév gyönyörű rendezvényei közül„ is kiemelkedtek az ifjúsági kórushangversenyek. A lapunkban is említett solymári zenei napok magasszínvonalú koncertjeiből a daloló fiatalok sereglése volt a legszebb, a legnagyobb élmény. A budapesti Fészek Művészklubban az alapítók, a kezdeményezők, a legelőször csatlakozók közül megjelent idős karnagyok is a termés betakarításának, az ízekben gazdag szüretnek a boldogságával hallgatták a föllépő kórusokat szombaton délután és este.- Néhányan fölidézték régi emlékeiket, a valódi zenei anya- nyelv elfogadtatásáért vívott nem könnyű küzdelmet. De érdemes volt! A sok sikert megélt Fészek klubban aligha köszöntöttek ilyen hosszú, tiszteletteljes, örö- mös tapssal művészt, mint az élete kilencedik évtizedében is friss Bárdos Lajost. Kérésére, vezényletével a felsorakozott kórusok és a közönség együtt, azonnal több szólamban énekelte a csodálatos Berzsenyi—Kodály- művet, A magyarokhoz címűt. A „Forr a világ bús tengere óh magyar” második közóhajos ismétlése után csendet kért Kodály egyik ' legközvetlenebb munkatársa, a zenei mozgalom kiemelkedő személyisége. — Legyen ez a mű egyik nemzeti dalunk. Ma már megkívánható, hogy minden végzős diák tudja az óda szövegét, dallamát, és bármilyen közösség karnagy nélkül elénekelje. Mindazok segítségét kérte, akik továbbíthatják ezt a gondolatot. Mennyivel szebbek, lelkesítöb- bek ünnepeink, amióta a Szózat magasztos intelmei újra fényesítik bizonyos összejöveteleinket. Meg lehetne taláni a Magyarokhoz rendszeres megszólaltatására1'is az alkalmat. Énekelje fiatal és idősebb minél gyakrabban büszkén, boldogan: „... Lélek és szabad nép tesz csuda dolgokat”. H. N.
