Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-07 / 133. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1083. június 7. SZAKMUNKÁSBÓL LETT MÉRNÖKÖK öt évvel ezelőtt történt, hogy Szabó László géplakatost megszólította a főnöke: — Te Laci! Nem volna kedved egyetemre menni? A Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat (akkor BÁCS- ÉP) fiatal szakmunkása olyan jót nevetett ezen a „viccen”, hogy még a könnye is kicsordult. Aki a történetet felidézi: Szabó László épületgépész üzemmérnök. Aki segít neki ebben: Szu- rovecz István, a DUTÉP személyzeti osztályvezetője. Az országban és a megyében Mielőtt a DUTÉP-hez elindultam,, Urbán Pálné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kulturális osztályának vezetője tájékoztatott a SZÉT Bács-Kiskun-beli fogadtatásáról, az eredményekről. Országos adatokat is említett, melyek szerint tíz esztendő leforgása alatt — amióta a Szakmunkások Előkészítő Tanfolyama létezik — 5105 ifjú szakmunkás próbált szerencsét, és közülük 2499-nek sikerült bejutnia a főiskolákra, egyetemekre. Az idei végzősöket még nem számítva 958-an szereztek diplomát. Bács-Kiskun megyében 97 fiatal gyürközött neki az erőpróbának, közülük negyvennyolcán nyertek felvételt. Eddig 13 szakmunkásból lett mérnöke, jogásza, közgazdásza van a megyének. A legtöbben a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalatnál dolgoznak. — Egészen pontosan hányán? — kérdeztem Szurovecz Istvántól, a személyzeti osztály vezetőjétől. DUTÉP-es fiatalok — Elsőként Grámán János épületgépész üzemmérnök és Kereskedő János magasépítő üzemmérnök kaptak diplomát 1978- ban. Egy évvel később Polgár József is befejezte tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen: építőmérnök lett. 1982-ben Szabó László és Fehér Mária villamos üzemmérnök államvizsgázott. Mindkét fél elégedett — Mi volt ezeknek a fiataloknak a korábbi foglalkozása? — Grámán Jancsi lakatos és hegesztő volt. Kereskedő kőművesként dolgozott, Polgár József épületburkolóból lett később teljesítményelszámoló. Szabó Laci szakmája géplakatos, Fehér Máriáé pedig elektroműszerész. Ami pedig az utánpótlást illeti: Mátó Tibor vízvezetékszerelő a József Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán, Köteles János villanyszerelő a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán tanul tovább. Cseh Ferenc ács és Csasztvan Sándor vízvezetékszerelő a Pollack Mihály Műszaki Főiskola, Kövesdi József elektroműszerész a Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatója. SZÉT és ÉSZET A DUTÉP káderutánpótlási tervében is szereplő, továbbtanuló fiatalok között vannak érettségizettek is. Fehér Mária szakközépiskolába. Kövesdi József gimnáziumba járt, Mitó Tibor. Cseh Ferenc, Köteles János a munka mellett érettségizett. Nekik — Szabó László véleménye szerint — valamivel könnyebb dolguk volt. — Az érettségizettek előnyösebb helyzetben voltak, vannak. Nekünk, szakmunkásoknak, egy év alatt kellett megtanulnunk négy középiskolai év anyagát. Az előkészítő tanfolyamot a munka mellett végeztük, én magam nap mint nap késő estig tanultam. Minden percet ki kellett használni, nem egy alkalommal ebédszünetben kértem meg valamelyik érettségizett munkatársamat, segítsen megoldani ezt vagy azt a feladatot. A vállalattól eddig felvettek közül sem SZET-es, sem ÉSZET-es (Érettségizett Szakmunkások Előkészítő Tanfolyama) nem hagyta félbe tanulmányait. Bírták, győzték erővel, kitartással, s ez azt bizonyítja, hogy jó volt a kiválasztás. Túl az akadályokon Szurovecz István véleménye: — Emlékszem, az első alkalommal, 1973-ban tíz .jygtalt szeW Szabó László: — Legalább hároméves vállalati munkaviszony és a vezetők, társadalmi szervek egyetértő véleménye szükséges ahhoz, hogy valaki szóba jöhessen. meltek ki továbbtanulásra a munkahelyi vezetők. Amikor aztán őszintén elbeszélgettünk a fiúkkal a vállalkozás nagyságáról, a várható nehézségekről, öten rögtön visszaléptek. A pszichológiai vizsgálat, az előkészítő tanfolyam. a felvételi vizsga rostáján ketten ismét fönnakadtak. De az a három, aki bejutott, el is végezte a főiskolát, egyetemet. Szabó László pedig így emlékezik : — Miután kinevettem a főnökömet. aki egyetemre akart küldeni, felkeresett a személyzeti előadó, s akkor jöttem rá, hogy ezt tényleg komolyan gondolják. Rövid töprengés után ráálltam a dologra. Az előkészítő tanfolyamig ketten jutottunk el, de a társam néhány ifiét után feladta. A felvételi vizsga előtt úgy döntöttem. hogy főiskolára jelentkezem. Tavaly avattak üzemmér- rrkké. Munka és megbecsülés A valóságban persze nem ment ez ilyen könnyen. Szabó Laci nős volt, hamarosan kisbaba is született. A vállalat őt is, csakúgy mint a többi továbbtanulót, sokoldalúan segítette... Lakást kap- date iajkicsitrtfőiwettéteai bölcsődé• Szurovecz István: — Az idén is és jövőre is jelentkezik tőlünk a Budapesti Műszaki Egyetemre egy-egy szakmunkásfiatal. (Tóth Sándor felvételei) be, a munkatársak, brigádtagok ott serénykedtek a költözködésnél. — Végül is: megérte? — Feltétlenül. Amikor visszajöttem művezetőként alkalmaztak, ma már üzemvezető vagyok. Szeretem a munkámat, a munkahelyemet: a szerelőipari főüzemet. Részt vettem a kecskeméti Centrum Áruház, a hunyadiváro- si iskola, 84 lakás, a ceglédi Malom téri iskola és sok más létesítmény felépítésében. Ha most kellene döntenem arról, hogy továbbtanuljak-e, ugyanezt az utat választanám. Az elégedettség kölcsönös. Kitűnően megállják a helyüket a fiatalok, állítja Szurovecz István személyzeti osztályvezető, aki búcsúzóul elnézést kér azért, hogy az előzetes megbeszéléstől eltérően Fehér Mária- nem vehetett részt a beszélgetésben. A fiatal villamos üzemmérnök a napokban tért vissza, kéthetes NSZK-beli •tanulmányútjáról, tegnap a Budapesti Műszaki Egyetem mérnök- továbbképző központjába volt hivatalos, ma pedig 'a Budapesti -Nemzetközi Vásáron képviseli a Duna—Tisza iközi Állami Építőipari Vállalatot. Sitkéi Béla SZÁLLÍTÁS A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN Útépítő gazdasági társulás alakítását tervezik A megyében az elmúlt évben a mezőgazdasági nagyüzemek által végzett közúti fuvarteljesítmény meghaladta a 6t)0 millió árutonna kilométert. Ez az országos teljesítménynek több mint 10 százaléka, amely nyilvánvalóan összefüggésben van a hatalmas gépparkkal és a művelés alá vont mé- zőgazdasági területtel. A megyei mezőgazdasági fuvarteljesítmények mintegy 20 százaléka földutakop bonyolódik. A földutak, valamint a kiépített szilárd utakra számított energiafelhasználás különbségeinek ismeretében a legtöbb mezőgazda- sági üzem tervei között * valamilyen formában szerepel a fő szállítási útvonalak felújítása, kiépítése. A megnehezült gazdálkodási körülmények, közepette azonban nagyon kevés közös gazdaság vállalkozhat jelentősebb beruházásra, korszerűsítésre. A megye keleti részén a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a megyei tanács, a pálmonostori Keleti Fény Termelőszövetkezet. valamint a Közlekedési- és iPostaügyi Minisztérium összefogásával jelentős energia- megtakarítást eredményező, új ösz- szekötőút épült. Az időjárási viszonyok az év jelentős részében lehetetlenné tették a közvetlen közlekedést Gátér és Pálmonos- tora kozott, így szilárd burkola- iton mintegy 25 kilométeres kerülővel kellett számolni a mezőgazdasági nagyüzemeknek. A megépített új út közvetlen összeköttetés: létesített a 451. számú Kiskunfélegyháza—Csongrád—Szén. tes, valamint az 5. számú főközlekedési utak. illetve Gátér—Pál- monostora között. Az új út 5640 méter hosszú, aszfaltburkolata' 6 méter széles. Az építés során nem kevesebb, mint 40 ezer köbméter földet kellett, megmozgatni.- Az összekötőút helyszínen kevert fcementstabilizációs útalapból és melegen hengerelt aszfaltból készült. Az útépítés a múlt év április 8-án kezdődött és az előzetesen egyeztetett ütemterveknek megfelelően ez év május 20-án fejeződött be. A terveket a KPM kecskeméti Közúti Igazgatósága készítette, s a költségek megközelítően 25 millió forintot vettek igénybe. A generálkivitelező a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat volt. A kecskeméti KÉV éves termelése megközelíti a félmilíiárd forintot, bár az igények a mezőgazdasági jellegű építmények vonatkozásában nem haladják meg az össztermelés 20 százalékát. A vállalat az* új bitumenemulziós telepének üzembe helyezésével elsősorban az energiatakarékos mezőgazdasági utak építését szorgalmazza. A KÉV kezdeményezője egy megyei érdekeltségű útépítő gazdasági társaság megalakításának, amelynek célja egyfelől a használt mezőgazdasági utak állapotának vizsgálata, energiafelhasználás szempontjából, másfelől a termelési költségek csökkentése. A korszerű mezőgazdaság hektáronként 10 méter szilárd'burkolatot igényel, a megyében jelenleg ennek az igénynek alig 12 százaléka áll rendelkezésre. G. G. Mester és tanítványa LELEMÉNYES IZSÁKIAK \ Kelendő áruk a világpiacon KISSEL' y mm. A gyalugép moraj ló zúgása és a röpködő gyantás, fenyőillatú faforgácsok záporában találom Bro- zsovits Mihály bognár és asztalos mestert a tiszakécskei műhelyében. A munkapadon, polcokon faszobrok, mellettük a földön gazdag faragással díszített, törött lábú székek, sérült bútorok, kazettás ajtók és egyéb régi használati tárgyak teszik zsúfolttá a helyiséget. Az egyik gyalupadnál iskolás korú fiú, kezében vésővel deszkalapot farag. Az idős mester egy gombnyomással kikapcsolja a masinát, majd az egyre halkuló gépzúgás után lassan megértjük egymás szavát. — Mióta farag szobrokat? — Az elsőt még a háború alatt, a fronton készítettem, amit olaszdiónak neveztek el. Ez olyasféle bűvös kereszt volt, amit nyugodtan nevezhetnénk a mai logikai játékok ősének. Hazatérésem után sajnos, száz százalékos rokkanttá nyilvánítottak. Négy éve a fűrészgép levágta a bal kezem két ujját, és azt hiszem ennek köszön- .hető, hogy kést vettem a kezembe. — Mit csinál az elkészült tárgyakkal? — Sokat elajándékozok, de kiállításon is voltam már. Jelenleg is a tiszakécskei művelődési központ amatőr alkotóinak bemutatóján veszek rész négy zsűrizett munkámmal. — Hány szobrot faragott eddig? — 1980 óta huszonötöt. Többnyire az emberábrázolás a témám, de készítettem állatfigurákat, kócsagokat, gémeket is. — Hát a faragott székek, régi bútorok? — A nagyközségi tanács elnöke, Miskó István bízott meg a volt ókécskei községi tanács háború előtti tagjainak monogramjával ellátott székek javításával. Ezek eddig a padláson porosodtak. A hatvan darab muzeális értékű bútordarabból csak negyvenet sikerült megmenteni, ugyanis a hiányzó húszat az idők folyamán élelmes emberek eltulajdonították. A többi bútor régi lakások tárgyi emléke, ezeket gondosan restaurálom — meséli, majd megjegyzi, hogy ő újította fel a tiszakécskei barokk stílusú katolikus templom belső faszobrait, Iberendezéseit. — És a tanuló? — A múlt év szeptemberében Angyal János, a Móricz Zsigmond Általános Iskola és Gimnázium igazgatója megkért, hogy vállaljam el a faragószakkör vezetését. Tizenhárom tanulóval kezdtem a foglalkozást, de már csak öten vannak. Boros Attila 8. osztályos tanuló a legszorgalmasabb, mindeddig le sem tette a vésőt a kezéből, így vall a szakma iránti vonzalmáról: — Már kiskoromban nagy szeretettel használtam a kést, mint szerszámot és minden olyan tárgyat, ami/faragható volt. Az a vágyam is. hogy asztalos legyek, s ehhez a szüleim minden segítséget megadnak. — Vannak-e terveid? — Eddig három szobrot faragtam, de a legkedvesebb az ülő kutya. Ezekkel szeretnék részt venni az életem első kiállításán. Beszélgetésünk után nagy buzgalommal folytatja a tanyai táj című domborművét a mester éber tekintetének felügyelete mellett. V. Kerekes Ferenc Mostoha körülmények, mégis magas nyereség Az Izsáki Állami Gazdaságban tavaly az összes árbevétel 80 százaléka az exportból származott. A tőkés országokba kiszállított áruk értéke egy év alatt a négyszeresére nőtt. Fő ágazataik: a szőlőtermesztés és az ehhez kapcsolódó borászat, valamint a húsmarhatenyész- tés. Ismeretes, hogy a külpiac egyre igényesebb, ezért ilyen magas arányt elérni nem könnyű. Nagyon sokat tettek a gazdaság vezetői azért, hogy versenyképesek legyenek áruik. Horváth István, a gazdaság igazgatója arról tájékoztat, hogy hosszú évek következetes munkájával jutottak el idáig. A mezőgazdasági nagyüzem kedvezőtlen adottságú, nagyobb része homok, csak szőlő- és gyümölcstermesztésre alkalmas, számottevő legelőjük is van, amelyet igyekeznek az utóbbi években mind jobban kihasználni. Az exportkövetelmények miatt a palackozás arányát jelentősen növelték. Nyolc országba — a többi között Kubába is — szállítják a közkedvelt Izsáki pezsgőt. Nagyon ügyelnek a címkék esztétikusságára, hogy külsőleg is kellesse magát az áru. A másik fontos exportcikkük a húsmarha, amely évről évre keresettebb. A fajta minőségének javítására az amerikai eredetű he- refordot keresztezik, annak érdekében, hogy húsa kelendőbb legyen a piacon. Külkereskedelmi vállalat közvetítésével szállítanak Libanonba, Líbiába, Olaszországba és nem utolsó sorban a Szovjetunióba. Ebben az ágazatban rendkívül nagy a termelékenység. ment egy gondozó átlag másfél millió forint termelési értékét állít elő. A tartási költség alacsony, a jószágok egész évben a szabadban vannak. A tehénállományt — tekintettel a világpiaci keresletre. — az idén tovább nőve1!.«. Az izsákiak — a mostoha körülmények ellenére — viszonylag jó eredményeket értek el szorgalmas munkájukkal, találékonyságukkal. Az egységnyi területre jutó nyereségük több minit kétszerese az állami .gazdaságok országos átlagának. Tavalyi eredményeik elismeréseképpen a MÉM és a MEDOSZ értékelésé alapján elismerő oklevelet kaptak. Horváth István igazgató a továbblépés lehetőségeiről is beszél, hiszen egyre szigorúbbak a szabályozók, nagyobbak a követelmények és szeretnék nemcsak megtartani a jelenlegi szintet, hanem, továbbfejleszteni a gazdálkodást. Az is természetes, hogy áruik nagyobb részét változatlanul külföldön szeretnék értékesíteni. A legnagyobb gond a kö’ltségek állandó emelkedése. — Itt van például á készlethitel, amelynek magas a kamatlába és számottevő költségtételt jelent. Már évek óita átcsoportosítunk kisebb-nagyobb összegeket a fejlesztési alapból a forgóalapba, tavaly 12 millió forintot, az idén ugyanennyit szeretnénk. Ezzel több millió forint kamatösszeget takarítottunk meg — mondja az igazgató. Tegyük hozzá, hogy éz kényszermegoldás. hiszen a fejlesztési lehetőségeket korlátozzák. Éppen eíért alaposan megfontolják, miként tudják úgy szervezni a munkát, hogy az említett összegeket megtakarítsák. — Az elfagyott szőlőinket és az értéktelenné vált gyümölcsöseink egy részét kiselejtezzük — hangoztatja Horváth István. — Üj, korszerűbb, a piac által keresett szőlőfajtákat telepítünk, valamint legelőket. A piaci prognózis szerint ugyanis a húsmarha továbbra is keresett- cikk lesz. A fejlesztéshez legelőre van szükségünk. Így is kevés a gyepterület tünk, ezért megállapodást kötöttünk az ágasegyházi és a fülöphá- zi szakszövetkezetekkel kétszázkétszáz hektárnyi legelő használatára. Fejlesztették a borászatot is. A környező gazdaságokkal szerződést kötöttek a szőlőtermés átvételére. A társulásba eddig három állami gazdaság, hét szövetkezet és a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat lépett be. Az exportarány növelése mellett (törődnek a hazai ellátás javításával is. Vágóhidat építettek, saját pénzügyi eszközökből és kivitelezésben. Áruik keresettek, jelenleg 13 üzletbe szállítanak, főként Kecskemétre és környékére. A termelékenység növelésével a tervidőszakban az egy főre jutó nyereséget százezer forintra szeretnék emelni. Ez bizony nem kis vállalkozás egy olyan mós- | toha adottságú gazdaságban, mint az izsáki/ Kereskedő Sándor M SUtnivaló kolbászt töltenek a vágóhídon az Aranybárd szocialista brigád tagjai. (Méhesi Éva felvételei) • A húsmarhák egész éven át kint vannak a legelőn.
