Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1983. június 1. SLÁGER A SÁBA Kecskeméti bútorok bel- és külföldön • Horváth II. László tech­nológus, gyártáselőkészítő megállapítja a szovjet ex­portra készülő új típusú székek műveleti tervét. Alig egy hónap múlva befejező­dik az első félév, s ilyenkor már 6zámos termelőüzemben megkez­dődik a számvetés. Értékelik az eredményeket, s a tapasztalato­kat összegezve intézkedéseik szü­letnek a termelést gátló tényezők megszüntetésére. — Mi jellemezte az év első öt hónapjában a termelést? — kér­deztük a napokban Horváth Ist­vántól, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárának fő­mérnökétől. — Kisebb-nagyobb eltérések­kel a korábbi esztendőkhöz ha­sonlóan telt el az első négy hó­nap — mondta Horváth István. — A májusi eredményekről még egyelőre nem beszélhetünk. An­nak, hogy április végéig 99 mil­lió forintos termelési érték he­lyett csak 98 millió értékűt ter­meltünk, több objektív oka van. Elsősorban nyomasztóan hat ránk’ a krónikus létszámhiány. Az utazási költségek növekedése miatt jelentősen csökkent bejáró dolgozóink száma. Dolgozóink 52 százaléka nő — többségük fiatal — s bizony, ha valamelyiknek a gyermeke 'beteg, akkor az anyuka otthon marad. Nagyon hiányzik a 80 gyesen levő kismama is. A másik termelést gátló ténye­ző — hozzá kell tennem, hogy minden év első hónapjaiban, az —, hogy nem rendelkezünk ele­gendő szárítókapacitással és a feldolgozásra kerülő alapanyag mennyisége nem mindig elegen­dő. A hónapok múltával, a nyári időjárás a nap, a szél segítsé­günkre van és a harmadik ne­gyedévben általában behozzuk a lemaradást» Némileg lassította a termelést az is, hogy februárban kezdtük a múlt évben nagy si­kert aratott Sába 83 franciaágy- garnitúra sorozatgyártását. Az első hetekben megfelelő tapaszta­latokat kellett szerezni dolgo­zóinknak^ de ma már könnyen el­érik a 100 százalékot. Ha azt vesszük, hogy ez az 1 millió fo­rintos lemaradás 1 napi termelé­sünknek felel meg, nincs okunk aggodalomra, a harmadik ne­gyedévben már utolérjük magun­kat. — Hogyan alakul a kül- és bel­földi piac? — Elégedettek lehetünk vele, termékeink iránt egyre nagyobb az igény. Az előbb említett Sába 83 garnitúrából az év végéig 1300- at kell átadnunk a kereskede­lemnek. A Glória elemes bútor­családunk 1981-ben BNV-nagydí- jat kapott. Tavaly 1650 garnitú­rát gyártottunk belőle, az idén pe­dig 2200-na van megrendelésünk. Ugyancsak nagy a keletje a ta­valy továbbfejlesztett Vénus Lux ülő—fekvő garnitúrának. Az év végéig 650-et gyártottunk, az idén pedig 1350 garnitúra hagyja el a műhelyeket. — A külföldi vevők? — A tavalyihoz hasonlóan 15 millió forintos tőkés exportot ter­veztünk, ennek 87 százalékára már érvényes szerződéssel rendel­kezünk. A múlt év óta szállítunk USA és kanadai megrendelésre. Tavaly 4 ezer kárpitozott szék került tengerentúlra, az idén pe­dig 9 ezer 500-at gyártunk. Az NSZK-ba 10 ezer, Angliába pedig 1400 széket szállítunk. Ebben az évben jutnak el először székeink Franciaországba, a második fél­évben 2 ezer darabra szóló meg­rendelést teljesítünk. Bízunk ab­ban, hogy a jelenleg is folyó tár­gyalások sikerre vezetnek és a tő­kés exportunk magasabb lesz a tervezettnél. Néhány éve eljutnak székeink a Szovjetunióba is, ta­valy 17 ezret gyártottunk szovjet megrendelésre. Az idén 18 ezer új típusú széket rendeltek, a má­sodik félévben kezdjük meg gyár­tását. — Reméljük — mondta befeje­zésül a főmérnök —, a korábbi­nál is jobb munkaszervezéssel, a hatékonyság növelésével és ko­operációs partnereink segítségével teljesíteni tudjuk idei tervünket. O. L. Divatot követ, mégsem divatszakma A bácsalmási szabómester A világot járó, ollójával-tűjével szerencsét próbál­ni induló szabó gyakori figura a népmesékben. Ügyességével, fúrfangjaival győzedelmeskedik. Tu­dására szüksége van a királynak, a földművesnek egyaránt. A valóságos régi falu el sem képzelhető nélküle. Szolgáltat: toldja-foldja, amit kell. A szegény ember életében legföljebb egyszer csináltat nála ru­hát, az esküvőjére. A módosabbak többször, ö maga inlkább az előbbiekhez tartozik. Noha Bácsalmás nem falu, inkább városra hason­lító nagyközség, napjainkban nem túl sok szabómes­ter dolgozik itt. Miskolczi Péter egyike azoknak, akik a divatot követő, de mégsem divatszakmát folytat­ják, mégpedig hozzáértéssel. Ezért is kaphatta meg április végén a megyei tanács ipari osztályától az Ipar Kiváló Mestere címet. ■— Tapasztalatom szerint manapság mindenki meg tud fizetni egy öltönycsináltatást, bárhol dolgozzon, ha a keresetét megbecsüli. A megrendelőim között egyaránt akad állatgondozó és orvos — mondja ott­honában berendezett műhelyében. — Az egyre színvonalasabb és olcsón termelő kon­fekcióipar korában szüksége van a lakosságnak a méret szerint dolgozó szabómesterre? — Ha nem lenne, akkor kénytelen lettem volna már én is más kenyérkereset utánanézni. Igaz, hogy a konfekciókészítő üzemek meglehetősen jól köve­tik a divatot, de amit kibocsátanak, az mégis csak tömegmunka. S van, aki a saját alakjára szabott, egyedi öltözéket szereti. Ami a 'konfekcióárakat il­leti, azokról az a véleményem, hogy a jó anyagból és igazán szépen megvarrt öltönyök nem kerülnek kevesebbe, mintha például nálam rendelték volna őket. — Tehát a szabómester állja a versenyt? — Akkor, ha igazán jó minőséget tud nyújtani. No, és .persze néni marad el a divatismeretben. — Rendelnek-e ma olyan igénnyel öltönyt, Hogy az kitartson legalább húsz esztendeig? — Vannak olyanok, akik a régi, megszokott fazont kérik újra meg újra, de egy örök életet kibíró ruhát már senki nem akar. Az agyonvásznazott modellek ki is mentek a divatból. A könnyebb, puha viselet a kedvelt zakóban. — Csak idősebbek vagy fiatalok is benyitnak a műhelyébe? — örömmel mondhatom, hogy a fiatalság köréből is vannak megrendelőim. Mostanában főleg bársony­holmikat varratnák. , — ön itt töltötte az ifjúkorát Bácsalmáson,? 1— Budapesten. Egyébként Tázláron születtem, de az egyik lajosmizsei barátom beajánlott egy csepeli szabóságba inasnak. Ez a harmincas évek végén tör­tént. A főnököm baloldali volt. Láttam nála annak idején több olyan embert, akik a felszabadulás után országos vezetők lettek. 1 I- jfSPfj a—ma Bgf 1 — A demokratikus érzelmű mesternél bizonyára jó dolga volt az inasnak? — Az. De azért a tizenkét órát le kellett dolgozni naponta. Miskolczi Péter az 57. évét tapossa. Budapesten a szövetkezeti iparban helyezkedett el a háború utá­ni időkben, .Hatvannégyben- Kerepesre költözött a fővárosból. Ott önálló iparosként tizenkét évig dol­gozott, már házasemberként. — Csepelen állandóan fájt a fejem, jártam az or­vosi rendelőket, de nem tudták megállapítani, mi a bajom — meséli. — Akkor az egyik doktornak ki­böktem, hogy tizennégy-tiZenöt órát dolgozok na­ponta. Erre azt kérdezte: még csodálkozik, hogy fáj a feje? Menjen jó levegőjű helyre lakni és pihenjen többet! Bácsalmáson, felesége szülőhelyén 1976 óta űzi mesterségét. — Sajnos, nincs kinek átadnom a szakmát — mondja beletörődéssel —, mert elkerülte házunkat a gyermekáldás. A keresztfiiamat próbáltam ráven­ni, tanulja ki nálam a szabómesterséget, de nem állt kötélnek. Hiába 'magyaráztam neki: nyáron hűvö­sön, télen meleg helyen dolgozol, s jó sorod lesz a katonáéknál is. Ezek a kilátások még tetszettek ne­ki. De amikor odáig jutottam, hogy a napi tizenkét- tizenmégy Órát le kell húzni a műhelyben., mert kü­lönben sovány a kereset, akkor eloldódzott a bocs- kora. Nem jönnek fiatalok ebbe a szakmába. Pedig szép. Miskolczi Péter öröme akkor legnagyobb, ha egy elegáns zakót vagy felöltőt befejez^ s az jól áll a kuntsafton. Szívesen vállal átalakítást is. Ahogyan ő fogalmaz: azzal sem mehetnek az emberek a suszter­hez. A. Tóth Sándor SAJTÚPOSTA DÉLELŐTT VAGY DÉLUTÁN IS? Vélemények a piaccsarnoki nyitvatartásról Az április 27-i Sajtóposta ro­vatunkban írtuk meg, hogy hiába­való fáradozás felkeresni délután a kecskeméti piaccsarnokot, ahol már csak a bezárt árudák sora található. Javasoltuk az illetéke­seknek, változtassanak e gyakor­laton-, s tegyék lehetővé az ottani vásárlást a napi műin,ka végezté­vel is. 'Írásunk ellentétes visszhangot váitott ki. Olvasóink helyeslő vé­leménye van az egyik oldalon, a másikon pedig a felvetett problé­ma jogosságát cáfoló kereskedői reagálás. A következőkben ismer­tetjük mindkettő lényegét, majd a hatóság és a magunk álláspont­ját. így látják a vevők Nappali műszakba járó házi­asszonyok, illetve családapák, négyórában foglalkoztatott gyes­en levő anyukák, valamint dolgo­zó nyugdíjasok fordultak szer­kesztőségünkhöz a cikkel kapcso­latban és egybehangzóan mond­ták: a piac csarnok jelenlegi kor­látozott nyitvatartása korántsem szolgálja a fogyasztók széles kö­rének az érdekeit, s csupán a reg­geli, vagy délelőtti idejükkel min­dig szabadon rendelkezőknek kedvez. S ez utóbbiak — az al­kalmazásban sehol sem állók — feltehetően kevesebben vannak, mint azok, akik 14 és 18 óra kö­zött, tehát a munkájuk befejezé­sét követően tudnak csak vásá­rolni. Mást tapasztalnak az eladók A megyei ZÖLDÉRT Vállalat, a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, a Helvéciái Állami Gaz­daság és a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövet­kezet illetékesei —1 mintha ösz- szebeszéltek volna — szinte ugyanazon tartalmú választ jut­tattak el hozzánk, miszerint: az érintett egységeik 1 *és fél 3 óra között folyamatosan zárnak be, hiszen ez idő tájt, meg később túlságosan kevés vevő fordul meg a piaccsarnokban, ahonnan ekkor távoznak el a kiskereskedők és más árusok is. Tapasztalataik szerint ugyanis csak reggel és dél­előtt élénk a forgalom, délután viszont az emberek szívesebben térnek be az ABC-áruházakba és a szaküzletekbe. Nos, való igaz, hogy a „hírős” városban hagyományos a korai piacra járás, s tény, ma sincsenek kevesen, akik már a helyszínen tartózkodnak a csarnok kapuinak reggeli kitárásaikor. Azonban hi­ba lenne arra gondolni, hogy a dolgozó családok -is — ahol a szülők, miután ellátták a gyerme­keiket, rendszerint fél 6 és 8 óra között készülnek és indulnak munkahelyükre — mindig elintéz­hetik ilyenkor a napi bevásárlás­sal kapcsolatos teendőiket. Sőt, éppen ők azok, akik az üzemek­ből, hivatalokból, intézményekből stb. délután hazafelé jövet kere­sik fel az élelmiszerüzleteket. Persze, a szakhatóság előtt sem új e felismerés, bizonyítja a vá­rosi tanács kereskedelmi csoport- vezetőjének, Mócza Imrének a lapunkhoz küldött levele, mely lészögezi: közös elhatározás és re­mény volt, hogy a sok millió fo­rint költséggel felépített piaccsar­nok — mint a 100 ezer lakosú megyeszékhely legnagyobb kapa­citású élelmiszer-beszerzési köz­pontja — kora reggeltől kora es­tig szolgálja a vásárlóközönséget. Amiből következik, a szóvá tett gondok nemcsak a fogyasztók­nak jelentenek meglepetést, kel­lemetlenséget ... Mi elhisszük az egységek gaz­dáinak, hogy délután kevés á ve­vőjük. Egyidejűleg megkérdez­zük: Mit tesznek az odacsaloga- tásuk érdekében? Vajon a záróra körül is ajánlják nekik a friss zöldséget, gyümölcsöt és más ter­méket? Sajnálatos, .hogy ezek fo­lyamatos odaszállításáról nem tettek említést a cégek, pedig a korántsem vadonatúj módszer ré­vén a pia ccsairn okba lehetne szoktatni a> vásárlókat a nap bár­mely időszakában. így hát csak támogathatjuk a tanácsiaknak az említett vállalatokhoz,' gazdasá­gokhoz intézett felhívását: leg­alább ügyeleti rendszerben biz­tosítsák a bő választékú és minő-; ségileg is megfelelő árukínálatot a délutáni órákban! KÉRDEZZEN — Kinek adhat szociális segélyt Nem régóta özvegy a kecske­méti Járó Imréné, akinek elhunyt férje járadékosként volt tagja a környékbeli termelőszövetkezet­nek. Ennek alapján fordult olva­sónk szociális segélyért a gazda­sághoz, ahol elutasították kérel­mét. A döntést sérelmesnek tart­ja, s az érveit így írta le a lapunk­hoz, el juttatott -'■levelében: „Saját ellátásban nem részesülök, pedig egyedül is költséges az élet. Örö­met szereztek volna a pár száz forinttal is, amit lenne hová el- költenem. Minthogy másoktól többször hallottam, megérdemel­ném a pénzt, szeretném tudni: voltaképpen kit részesíthet ilyes­féle juttatásban a mezőgazdasági szövetkezet?” A panasztól tájékoztattuk a kecskeméti Törekvés Termelőszö­vetkezet elnökét, Szmolenszky Kérliető-e gyermektartásdíj az Kellemetlen helyzetben van a Kisszálláson lakó egyik- fiatal anyuka, akinek már kétéves a fia, ám az apasággal kapcsolatos ügye máig sem fejeződött be. Mégpe­dig -azért, mert a megnevezett férfi —, aki közben külföldön vállalt munkát — nem vett részt a bíróság által kötelezővé tett vérvételen, sőt azon sem, melyet az ügyvédje halasztott másik idő­pontra. Olvasónk azt kérdi a szerkesztőségünkhöz küldött leve­lében: voltaképpen mikor kerül­het sor az elmaradt laboratóriumi vizsgálatra, s hogy az apaság meg­állapítása nélkül kérhető-e a gyer­mektartásdíj? A családjogi törvény szigorú előírásokat tartalmaz annak érde­kében, hogy a házasságon kívüli születés ellenére ismertté váljék az apa. Ilyenkor a gyermeket kép­viselő úgynevezett eseti gondnok kezdeményezi a hivatalos eljárást és a perben a tanúk vallomásai, az egyéb bizonyítékok (pl.: leve­lezés), valamint az orvosi vizsgá- - lat eredménye alapján dönt a bí­róság. Az orvos előtt köteles meg­Hol lehet fürödni, s hol nem? Május 24-1 lapszámunkban kö­zöltük a tragikus hírt arról, hogy néhány nappal korábban vízbe fulladt egy 12 éves bajai kisfiú, aki a Duna-hídnál levő, úgyneve­zett Kék-tóban, vagyis tiltott he­lyen fürdött. Azóta sok anyuka és apuka fordult hozzánk a megye különböző részéből, azzal a kérés­sel: ismertessük e rovatunkban, hogy az érvényes előírások sze­rint hol lehet fürödni, s hol nem a szabad Vizekben? Hadd kezdjük a vitathatatlan ténnyel, hogy* a kellemes, nyári melegben felüdülést jelent egy kis lubickolás, úszás a vízben, mely testmozgásnak döntő szere­pe lehet az egészséges ember éle­tében. Aki teheti, éljen tehát a 'kínálkozó alkalommal, mártózzon meg a hűs hullámokban, minél többször. De csakis a hivatalosan megengedett helyen. A Duna—Tisza közén — mint FELELÜNK a tsz? Lászlót, aki elmondotta, hogy az alapszabály értelmében csak a rá­szoruló tagjaikat támogathatják anyagilag. On azonban nincs ilyen viszonyban a gazdasággal, s mert a háztájiból származóan rendsze­res a jövedelme is, ezért nem in­dokolt a pénzbeli segítése: Megjegyezzük itt — általános érvényű közlésként —, hogy a tsz-ek pénzügyi tervében állandó tételként szerepel a szociális célo­kat szolgáló összeg, melynek a felhasználásáról bizottság dönt. A gyakorlat szerint az idős, a beteg és az egyéb okból nehéz megél­hetési körülmények közé kerülő tagok kapnak megfelelő támoga­tást. Haláluk után pedig a köz­vetlen hozzátartozók is, feltéve, ha veszélybe kerül a létfenntartásuk és egyéb segítségre nem számít­hatnak. apaság megállapítása nélkül? jelenni a beidézett férfi, s ha mindennek a saját hibájából nem tesz eleget, további hatósági in­tézkedéssel számolhat. Ha pedig nem az országunkban tartózkodik, akkor vele szemben — amennyi­ben indokolt — a vonatkozó nem. zetközi jogi egyezményekben fog­laltak alapján is felléphetnek az illetékesek. Természetesen van lehetőség ar­ra, hogy az apaság megállapítása nélkül induljon per a gyermektar­tás iránt az anyával a meghatá­rozott időn belül szexuális kap­csolatot tartó férfi ellen, ha erre alapos a bizonyíték, s nincs ki­zárva a tőle való származás. S ha átmenetileg behajthatatlan ez a díj és a gondozó szülőnek kedve­zőtlenek az anyagi körülményei, elrendelhető az összeg állam által történő ideiglenes folyósítása. Önnek azt tanácsoljuk, hogy forduljon írásbeli kérelmével a lakóhelye szerinti járásbíróság el­nökéhez, akitől nemcsak kellő és részletesebb szakmai felvilágosí­tást kaphat, ám segítséget is a gondja megoldásához. másutt is ai országban — a folyó, tó és egyéb szabad víz táblával megjelölt részén fürödhet gyer­mek és felnőtt, illetve ott, ahol nincs kifejezetten megtiltva. Ha- jóútban, kikötők és hajóállomások területén,, hajók, úszóművek és jelzőbólyák 50 méteres körzeté­ben, hidak, zsilipek, komp- és révátkeíőhelyek, valamint vízi műtárgyak 100 méteres térségé­ben egyáltalán nem szabad vízben tartózkodni, pontosabban fürödni. E szabályok megsértőit némcsak a rendőrhatóság vonja felelősség­re szigorúan, de a kockázatos vál­lalkozásukkal — miként az idei első megyei tragédia bizonyítja — a saját életüket veszélyeztetik. Még annyit: a tiltott helyen való fürdés az egészségre is károsan hathat, hiszen ha szennyezett és ezért fertőző a víz, okozhat sú­lyos szem- és bőrbetegséget, az emésztőcsatornába . jutva pedig gyomorbántalmakat. Segítőkészségből jeles Nem mindennapi látványban volt részük a járókelőknek május 17-én, a délutáni órákban Kecskeméten, a Nagykőrösi utca sarkán, ahol egy parkoló személygépkocsi kigyulladt. Bár jó néhány an szorgoskodtak az egyre magasabbra törő lángnyelvek lokalizálásán, ám hiábavalónak tűnt\ a küzdélem. Egyesek már a robbanás­tól lélve távolodtak a helyszíntől, amikor arrafelé haladt el a 18-as jel­zésű autóbusz, mely hirtelen fékezett. A többiről így' számolt be a szemta­nú, K. M. olvasónk: A sofőr villámgyorsan elhagyta a vezetőfülkét, magához vette a poroltó készüléket, s már rohaht is a bajba­jutott autóhoz. Szakavatott módon ol­tott, úgy, hogy szinte azonnal meg­szűnt a láng. Ezután sarkon fordult, visszasietett a buszhoz és folytatta az útját. Az utasoknak egyöntetű volt a véleményük: ez az ember jelesre vizsgázott segítőkészségből! A történtekről informáltuk a mun­kaadót, a Volán 9-es számú Vállala­tot, ahol megtudtuk: a járat vezető­jét Kovács Kárglynak hívják, hetedik éve megbecsült tagja a kollektívának, s nemcsak a saját munkáját látja el hibátlanul, megbízhatóan, hanem a társadalmi feladatokból is mindig az elsők között vállal részt. Tette a másokért érzett felelősség­nek szép példáját adta azon a keddi délutánon is ... Az átalánydíjas tv-javításról Az utóbbi időben gyakori szó­beszéd tárgya a hír, miszerint a GELKA átszervezése következté­ben megszűnik az együk legnép­szerűbb vállalkozási forma, a te­levíziókészülék átalánydíjas javí­tása. Minderről szálnte tényként győződött meg a lajosmizsei Mol­nár Sándor, aki az idei első ne­gyedévben hiába várta a szerviz­től az esedékes ölsszeg befizetésé­hez szükséges csekk megküldését. A sokakat foglalkoztató ügy­gyei kapcsolatosain felkerestük az illetékest, a kecskeméti Elektro­mos Karbantartó Vállalatot, ahol kérdéseinkre az alábbiakat vála­szolta Mészáros Ferenc igazgató: — 1983. Január elseje óta vagyunk önállóak, s a működés kezdő hónap­jaiban sajnos meg kellett küszködni néhány — előre nem látható — szer­vezeti problémával, melyek óhatatla­nul hatottak a tevékenységünkre. Áp­rilis körül azonban sikerült felszá­molnunk a személyi és technikai Jel­legű nehézségeket, azóta rendes ke­rékvágásban haladunk, s folytatjuk az említett szolgáltatásunkat. Érdeke ez a lakosságnak — jelenleg mintegy ötezer az ilyen szerződéseink száma —, hiszen a havi 30 forint ellenében mindenféle javítást térítésmentesen és a legrövidebb időn belül elvégzünk, s minket terhel a képcsőcserének, il­letve a kiszállásnak a díja is. Am az e feladatokkal megbízott szerelőink­nek is nagyon fontos, hogy eredmé­nyesen és reklamációmentesen dol­gozzanak, mert aszerint részesülnek a kiegészítő bérezésben. Elmondom itt azt is, a kisvállalatunk gazdaságos­ságához döntően hozzájárul az áta­lánydíjból származó folyamatos be­vétel. Külön térek ki arra, hogy e szer­ződéses viszonyunkat felmondjuk an­nak az esztendőnek a végére, mikor a kérdéses készülék kora eléri a 10 évet. Készpénzért természetesen — le­hetőségeinkhez mérten — helyreho­zunk minden „öreg” tévét. Juhászné Bese Hona Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.

Next

/
Thumbnails
Contents