Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-28 / 151. szám

* • PETŐFI NEPE • 1983. június 88. Nagyobb választék, jobb minőség Nyilatkozik dr. Vendégh Ferenc, a Tejipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója A legutóbbi évtizedben több mint ezerhat* száz literrel növekedett hazánkban az egy tehénre jutó tejtermelés, s 1982-ben túlju­tott a négyezer literes határon. Bács-Kiskun mezőgazdaságában — a tehénállomány négy- százalékos csökkenése, ellenére —, a felvásá­rolt tej mennyisége a korábbi magas szinten maradt. Ez abból következik, hogy a fajla­gos tejtermelés tavaly növekedett. 4058 liter lett, meghaladta az országos átlagot. Á me­gye állami gazdaságai tehenenként átlago­san 5122 litert, a hosszúhegyi 5577 litert termelt. A szövetkezetek 4178, a háztáji és kisgazdaságok 3629 litert fejtek, ami azt je­lenti, hogy — szektoronként is — jobbak voltak az országosnál. • A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban tehenenként 5577 liter tejet termelnek. Bács-Kiskun mezőgazdasága, ban a tehénállomány fele inten­zív tejelő típus, 17 százaléka hiús- jellegű, 33 százaléka kettőshasz- nosftású. A megye 28 nagy­üzeme 11 és fél ezer tehénnel, háromszázhuszonhárom kistér meló pedig 991 tehénnel .vett részt a tavalyi termelési verseny, ben. Az árutej mennyiségét leg­jobban növelő gazdaságok közül a tiszaalpári Búzakalász Tsz, a legtöbb tejet' értékesítő kister­melők csoportjában Banász Pé­ter mátételki és Szabó János la- josmizsei lakos nemcsak a me­gyei, hanem az országos ver­senynek is kiemelkedő részese lett. Hazánkban a tej és tejtermé­kekből az egy személyre számí­tott fogyasztás tavaly elérte a 178 kilóit. A feladatokról és a tervekről nyilatkozott dr. Ven­dégh Ferenc, a Tejipari Vállala­tok Trösztjének vezérigazgatója: — Ebben az évben kétmilliárd- negyvenötmillió liter tej felvá­sárlására számit az állami tej. ipar. Ez kilencmillió literrel több a tavalyinál, és nagyobb an­nál a mennyiségnél, amelyet a mezőgazdaság néhány évvel ez­előtt összesen termelt. Remélhe­tő, hogy az anyagi érdekeltség az idén ismét helyreáll, hiszen január elsejétől a tej felvásár­lási ára literenként ötven fillér­rel emelkedett. Ennek ellenére sem élvez más 'ágazattal' 'szénre ben egyoldalú előnyt a tehéntar. tás, noha például az állami gaz­daságokban az egy állatra jutó tejtermelés elérte a legrangosabb nemzetközi szintet. Értékesítési biztonság Az állami tejipar a maga esz­közeivel, elsősorban az értékesí­tési biztonság növelésével igyek­szik a továbbiakban is hozzájá­rulni a termelési kedv fokozásá­hoz. • Erre szükség van, mert a nagyüzemek tizennégy százaié, kában még háromezer liter alatt van az egy tehénre jutó tejho. zam. Az is gondot okoz, hogy csökkent a háztáji és kisegítő gazdaságokban a tehenek száma. Mindennek ellensúlyozására az az utóbbi években teheneket he­lyeztek ki a kistermelőkhöz. Segítséget nyújtunk azzal is, hogy ezek mellé fejőgépéket adunk. Részben úgy, hogy ha kí­vánja, készpénzért megvásárol­hatja. vagy ha az ipar vásárol­ja meg, akkor a termelő négy-öt év alatt törleszthet! az árát. A fejőgép iránti keresletet teljes egészében az idén nem tudjuk kielégíteni. Mindemellett remél­hető, hogy tovább növekszik a tejtermelés az országban. Ugyan, is a nagyüzemekben javult a te­nyésztői munka, valamennyi gaz­daság javítja a tartási feltétele­ket, ésszerűen hasznosítja a ta­karmányt, törekszik a gazdasá­gosabb, jövedelmezőbb termelés­re. Erre utal, hogy az- idén edldig több tejet vásároltunk fel. mint az elmúlt év azonos időszakában. Ahhoz, hogy fokozódhassák a tej kínálata és a fogyasztása, meg kell teremteni a termelés és a feldolgozás összhangját. Ezért a tejipar erőteljes ütemben Iá. tott hozzá a meglevő üzemek re­konstrukciójához és új feldol­gozóüzemek építéséhez. (A me­gyében is végeznek Ilyen mun­kát. Bácsbakodon a vajüzem tel­jes felújítása, bővítése folyik. Szerk.) Űj feldolgozók A fejlesztés eredményeként az ipar napi feldolgozókapacitása 1975-től csaknem kétmillió liter­rel, 7,2 millió literre nőtt. Tej­iparunk átlagos színvonala .az európai középmezőnyhöz közelít. A nyersanyag minőségének javí­tására a tejipar három területi laboratóriumot hozott létre. A nyerstejet minősítő vizsgálati eredmények fontos információt adnak a termelőiknek ezirányú munkájuk eredményéről-, esetle­ges teendőikről. Elsőrendű fel­adatunk termékeink minőségé­nek javítása, az eltarthatóságá­nak növelése. A hőkezelés heve. zetésével például az ízesített krémtúró eltarthatóságát a ko­rábbi egyikét napról , négy-öt napra hosszabbítottuk.' Az új termékek bevezetésénél is fon­tos szempont, hogy kedvező ösz. szetételű, magas élvezeti értékűik mellett eltarthatóságuk is meg­felelő legyen. E követelmény fi. gyelembevételéyel hoztuk ' for­galomba például a különböző joghur.thabokat, túró-desszerte­ket, a kávétejszínt, a féltartós tejet. Csomagolás Látványos fejlődést-e a csoma­golásban még nem számítha­tunk, mivel a szükséges anyagok behozatalának csökkentése kor­látozza lehetőségeinket. Viszont előbbre szeretnénk lépni a leg­több bírálatot kapott tasakos tej csomagolásában. A kedvező ta­pasztalatok alapján szándékoz­zuk a féltartás tej arányát az összes. fogyasztói tej harminc százalékára növelni. A kapacitás- bővítést tsz-ekkel, állami gazda­ságokkal együttműködve kíván­juk megvalósítani. (Jó példa er­re Kiskunfélegyházán a helyi tsz-ek és az ipar közös tejüze­me. Szerk.) Feladatunk továbbra is a bel­földi értékesítés növelése, amit elsősorban az áruellátás további bővítésével, s a termékek széle­sebb körű kínálatával akarunk megoldani. A sajtválasztékunkat több kisegységű natúr sajt for­galmazásával szélesítjük. Alap­vető célunk hogy a boltokban nyitástól zárásig valamennyi ter­mék kapható legyen. A bolti vá­laszték javítása összefügg az ér­dekeltséggel is. Az idén január elsejétől a kiskereskedelmi ár­rés két százalékkal növekedett. A tejipar a tehéntartőkkal és a —kereskedelemmel- összefogva képes a? hazai ellátás erőteljes javítására'— rfíondotta befeje­zésül dr. Vendégh Ferenc. Cs. E. A PÁRT-VÉGREHAJTÓBÍZOTTSÁG TÁRGYALTA Meg kell őrizni a termelőalapokat A kecskeméti járásiban a szőlő- és gyümölcstelepltések folytatása ellenére 1970 óta jeléntős mértékben csökkent az ültetvények terü­lete. A tíz évvel ezelőtti időszakhoz viszonyítva tavaly a szőlő 51, a gyümölcsös 18 százalékkal volt kisebb, aminek a fő oka a ház­táji, a tagi és az egyéni művelésű területek elhanyagolása, illetve a tőkék, fák kivágása. A nagyüzemiek — főként a szőlőnél — saját te­lepítéseikkel pótolták a keletkező hiányt. Az is igaz, hogy a terme­lés megújult. Szinte kizárólagossá vált a korszerű, gépi műyelés. Az elmúlt években megindult, s a napjainkban is terjedőben levő tagi, szakcsoporti telepítéssel is nő a modern szőlőskertek aránya. Veszteséges szőlőtermesztés Sajnos, az anyagi érdekeltség­gel gondok vannak. Az elmúlt években sem a nagyüzemeknek, sem a kisgazdaságoknak nem si­került elérni és megtartani a gazdaságosság határát jelentő nyolc tonna hektáronkénti ter­mésátlagot. A gyorsan emelkedő költségek miatt még a tavalyi, viszonylag kedlvező évjáratban is veszteséges volt a nagyüzemi szőlőtermesztés. A múlt évben az összes szőlő- terület egynegyed része volt tagi vagy szak csoporti kezelésben. A járás lakosságának a szőlőter­mesztésbe vetett bizalmát mu. tatja, hogy egyre többen saját pénzüket költik szőlőtelepítésre. Ez év elején hét szőüőtelepíitési szakcsoportot tartottak nyilván. Sajnos, a gyümölcstermesztés­ben a több éve tartó értékesítési gondok és az alacsony jövedel­mezőség miatt kedvezőtlenebb jelenségekkel találkozunk. Nagyon mérsékelt a nagyüzemek telepí­tési kedve, tagi vagy szafccsopor- ti ültetvények létesítésére pedig még kezdeményezés sem történt. Megkülönböztetett figyelemmel A körzetben a mezőgazdaság­ból élők számára különösen fon­tos a kertészetből származó jö­vedelem, ezért a pártbizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri az emilíitett jelenségeket. A közelmúltban az MSZMP kecs­keméti járási végrehajtó bi­zottsága megtárgyalta a ker­tészet helyzetéről szóló jelentést. Az észrevételeket továbbította azilletékesekhez. ­A lakiteleki Szikra Termelő- szővetkezét elnökével, 'dr. Deák Istvánnal — aki tagja a párt­végrehajtóbizottságnak, és részt vett, sőt fel is szólalt az ülésen — gyakorlati szempont­ból közelítettük meg a témát. A közös gazdaságnak szintén fon­tos ágazata a szőlő- és gyümölcs- termesztés, s gondokkal küzd, mint más nagyüzemek. Elmondta, hogy á téma rend­kívül időszerű. Emiatt is tűzte napirendre a végrehajtó bizott­ság, s közgazdasági szakemberek bevonásával számításokat végez­tek. Eszerint az összes költsége­ken belül a védekező anyagok, a műtrágya, a gépek és egyebek árának emelkedése négy év alatt az almatermesztésben 10, a sző­lőművelésben több mint 200 szá­zalék. Ehhez járultak a tárolási és az értékesítési gondok. En_ nek ellenére határozták el, hogy amit lehet, megtesznek az ágazat fejlesztéséért. Most építenek — részben exportnövelő beruházás­sal — a meglevő ötszáz tonnás mellé egy ezerhatszáz tonna be­fogadóképességű hűtőházat gyü­mölcstároláshoz. A lakitelekiek kezdeményezései A lakitelekiek alkalmazzák azokat a módszereket, amelyek megszüntethetik az eddig felso­rolt gondokat. Szőlőtelepítő szakcsoportot holtak létre, azon kívül családi művelésre adnak ki területeket az anyagi érdekelt­ség növelése érdekében. A járási párt-.végrehajtóbizott- sági ülésen az eddigi kez­deményezések további szorgal­mazását hangsúlyozták. Legfon­tosabb feladat a termőalapok megőrzése, a hozamok növelése, a gazdságos, nyereséges terme­lés. Az ültetvények selejtezésé­re csak indokolt esetben hozza­nak határozatot az érintett gaz­daságok, ha hosszabb távon sem érdemes az adott területen fog­lalkozni a szőlő- vagy gyümölcs- termesztéssel. k. s. Bővül a garai gyermekotthon • Garán befejezéshez közeledik az Egészségügyi Gyermekotthon bővítésének első szakasza. A munkát a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet építőbrigádja végzi. Százhúsz hellyel nő az intézmény, új konyha és kazánház is készül. 1985 végére a régi épületeket is felújítják és ezzel újabb húsz ágy elhelyezésére lesz mód. A teljes költség eléri az ötvenmillió forintot. Csoportkép az Eiffel-toronynál Közölték: két embernek Pá­rizsba kall futaznia, hogy \meg. ismerkedhessenek \az új tech­nológiái .módszerekkel. Két ember — húsz napra. \A költ­ségeket |az intézet fedezi. El­határozták: \Sztojamav és Dra- gunov indul. De >valaki közbeszólt: — Hogy is vám e.z? Két ember — húsz napra? Félő, elindul la szóbeszéd, kész a veszekedés. * Űj javaslóit születette Szto- janav és DragunOv mél tett |Jci kell küldeni !Párizsba Ivanio- vot és Petr öveit — tíz-tíz napra. Törődni |kell w kollek­tívával. Ám valaki megje­gyezte1: — Egyesek Párizsba, a töb­biek Maradjra? Szerintem menjen ki nyotlc lémber öt napra. -11 -i Gondolkoztak, gondolkoz­tak, és a Kiutazók 1 száma nyolcra növekedett. De vala­ki közbeszólt: — Ebből a nyolc főből jcsak Dragunov és Sztojanrífv szak­ember\ a többi hat turista. Újra megtárgyalták a kér­dést iés úgy döntötték: tíz em­ber megy \ki, összesén ■ négy napra. Aztán ez' sem volt eléggé demokratikus döntés. Még egyszer áttanulmányoz. ták >a kérdést, különféle as­pektusokból közelítették tmeg, elvetették, megszavazták, le­szavazták, újra megszavaz­ták, míg végül miniden szem­pontot figyelembe ivévé úgy határoztak: kiutazik niegyven ember egy mepra. Így .történt. \Negyven ember fényképézkádett le az' Eiffel- toronynál. A kollektív össze­tartás erősödött, a székszer­vezet pozitívan értékeltei a kulturális ügyekkel foglalkozó bizottság példás munkáját — a francia építészeit vernéké­nek kollektív megtekintéséért. I. Antov Korszerűsítik a MÁV munkásszállóit ' Az idén több mint 40 millió forintot fordítanak a vasúti munkásszállások fejlesztésére. Az összeg egy részét a még eb­ben a tervidőszakban felépíten­dő új budapesti munkásszálló előkészületi munkálataira szán­ják. Mintegy száztíz millió forin­tot költenek a régebbi, s még felújításra, érdemes szállások ki- sebb-nagyóbb javítására, korsze­rűsítésére, karbantartására. A vasúti munkarendből adódó­an a MÁV-nál -nagy gondot kell fordítani a dolgozók elszállásolá­sára. Mintegy 4500-an laknak ál­landó munkásszállásokon, a töb­biek úgynevezett mobil-szállókon, vagyis kiselejtezett, átalakított vasúti kocsikban, közúti lakóko­csikban, illetve lakókonténerek­ben élnek. A munkásszállások minősége azonban imég sok kí­vánnivalót hagy maga után. A MÁV-nál programszerű fejlesz­téssel fokozatosan felszámolják ezeket a szállóhelyeket, s helyük­be korszerűeket építenek. ' (MTI) KOMBINATÍV ENERGIAPOLITIKAI STRATÉGIA Tervek az ezredfordulóig Komibinatív energiapolitikai stratégia... A legkülönbözőbb helyeken ma is gyakran elhang­zik ez a fogalom. Ilyenkor sokan felkapják a fejüket, még mindig nem egészen értve, mi rejlik a három szó mögött. Miért kom- binatív például? A szakemberek válasza egy. értelmű: az ismert események miatt aligha célszerű olyan ener­giapolitikát követni, amely egyetlen energiahordozóra épít. S mivel a kőolaj a legdrágább, annak felhasználását kell mér­sékelnünk. Vagyis — növelve a kőolaj feldolgozottsági fokát — kevesebb barna aranyat tüze­lünk el az erőművekben. Ezzel egyidejűleg előbb földgázzal vált. juk fel az energetikai felhasz­nálású folyékony szénhidrogéne­ket, majd — ez már a követfce. ző lépés — az igényeink mind nagyobb \ hányadát fedezzük szénnel. Ami pedig a távlatokat illeti: a jövőben kizárólag szén­tüzelésű hőerőműveket, illetve atomerőműveket építünk. Egy nagyon fontos összetevőt kivéve, ez a kombinatív ener­giapolitikai stratégia — dióhéj­ban. Földgázt kapott 13 település A kezdeti eredmények közé so­rolható, hogy már 1981-ben el. értük az eredetileg 1985-re ter­vezett 26 millió tonnás szénki­termelést, tavaly pedig szénbá. nyászaink 70 ezer tonnával már túlszárnyalták ezt a mennyiséget. Földgázból az ugyancsak 1985-re előirányzott B milliárd köbrné. terrel szemben már 6 és fél- mil­liárd köbméter volt. a tavalyi tel­jesítmény. Mindennek köszönhe­tően 1982-ben végül is 2 millió tonnával kevesebb kőolajat éget­tek el az erőművekben, mint 1978-ban: ennek értéke megha­ladta a félmllliárd dollárt. S persze az sem elhanyagol­ható körülmény, hogy az előb­biek következtében nagymérték­ben felgyorsulhatott a lakossági földgázbekötések üteme is. A jelenlegi, vagyis a hatodik öt­éves tervben eredetileg csak Pécs bekapcsolása szerepelt. Ta_ valy viszont mégis további 13 nagyközségben, kisvárosban kéz. dődött meg a földgáz bevezetése. Az esztendő második felében pe­dig újabb 30 település nyújtott be pályázatot a bekötésre: a dön­tés ezek esetében is a megtaka­rítható olaj mennyiségétől, illet­ve a költségekből vállalt önré­szesedés mértékétől függően lesz kedvező, vagy- éppenséggel el­utasító. Valószínű, hogy a követ­kező, vagyis a hetedik ötéves tervben a főváros, valamint Győr és Miskolc egyes terüle-’ tein széntüzelésű fűtőerőművek­kel váltjuk fel a jelenlegi kő­olajra alapozott lakótelepi táv­fűtő rendszereket. Az ehhez szükséges többlet, szénmennyiség a folyamatban le. vő eocénprogram révén teremt­hető elő. A már ma is szenet adó két eocén-bánya, Márkushegy és Nagyegyháza mellé 1985-ig .vár­hatóan Mány és Lencsehegy csatlakozik, s ezeken a helyeken is megindul a kitermelés. Hol építsünk erőműveket? Az új stratégia másik megha­tározó eleme a Paksi Atomerő­mű. A tavaly decemberben üzem­be helyezett első, 400 megawat­tos blokk mellé az évtized vé­géig még további három épül: ez az 1760 megawatt, valamint az — egyébként magyár beruházá­si hozzájárulással épített — szovjetunióbeli ihimelnyickiji atomerőműből származó 400 me­gawatt importenergia, mai szá­mításaink szerint teljes mérték, ben fedezi villamosenergia-fel- használásunk 1990-ig várható nö­vekedését. Hogy azután a ké­sőbbiekben — a kombinatív ener­giapolitika szellemében — mi­lyen sorrendben és ütemben épülnek majd további szén-, il­letőleg atomerőművek, egyelőre még nem eldöntött kérdés, ha­bár vannak bizonyos támpont­jaink. )’ A Paksi Atomerőmű későbbi fejlesztése során már ezer me­gawatt teljesítményű blokkokat lesz indokolt építeni, J ezért — energiaigényeink lassúbb növe­kedése folytán — ennek az újabb létesítménynek az üzembe helye­zését legföljebb a kilencvenes évek közepére érdemes tervezni. A leendő új, szénbázisú erőmű­vek gazdaságossági vizsgálatai­ban pedig elsősorban a bicskei telepítést, illetve a Mátra és a Bükk lábánál felkutatott hatal­mas lignitvagyont veszik figye­lembe. Bármelyik lehetőség is váljon azonban valóra, még to­vábbi erőművi kapacitásra is szükség lesz az igényék kielégí­tésére. Ezt lehetővé teszi a pré­dikálószéki tározós vízierőmű felépítése. Takarékosabb felhasználás A kombinatív energiapolitikai stratégiának tehát a hazai erő. források mind intenzívebb hasz­nosítása a legfőbb Célja. S még valami: mérsékelni kell az ener­giafelhasználást. Magától értetődik, ez a legtöbb esetben nem abszolút csökken­tést jelent. Egy, koncepció felül­vizsgálatáról van szó. Néhány esztendővel ezelőtt még természetesnek tartottuk, hogy tízévenként megduplázód­nak a villamosenergia-igények. Ma viszont már legfeljebb ötven százalékos növekedést tartunk megengedhetőnek, ennyi idő alatt. Ezt a célt persze csak ak_ kor lehet elérni, ha a nemzeti jövedelem minden egy százalé­kos növekményéhez legfeljebb 0,5 százalékos többlet-energiafel­használás társul. Az olvasó joggal teheti fel a kérdést: vajon nem fogja-e visz- sza az ipar fejlődését az ilyen szigorú energiapolitikai straté. gia? A szakemberek válasza egyértelmű: nem. Csak energia­takarékosabb iparszerkezetet kell kialakítani hozzá. Amint tudjulk. ez is megkezdő­dött — de ez már külön téma. ,;J. A. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents