Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-28 / 151. szám

1983. Június 28. • PETŐFI NÉPE • 5 NEMZETISÉGI OLVASÓTÁBOR Anyanyelvi környezetben — Hercegszántón Utunk sorain, Kecskeméttől Kecelig többször elkapott bennünket a nyári zápor. Aggódtam is a Hercegszántón táborozó gyerekekért: az eső felborítja napirendjüket. Ám a faluban százágrá sütött a nap. s a csapadéknak hírét sem látták errefelé. Ha már „időjárásjelen­téssel” kezdem a beszámolót, hozzá kell tennem, megtréfált a nyáir: délben Her­cegszántóra is odaért a zivatar ... Június 20-á,n nyitották meg a dél­szláv nemzetiségi1 olvasótábort. Az első napon bekopogtatott a pécsi rádió ri­portere. Másnap a szerb-horvát nyelvű lap szerkesztője kérdezősködött, a Hazafias Népfront Országom bizottsá­gától is akkor jártak ott. Fotós kollé­gám ugyanekkor érkezett. Elkísérte á gyerekeket Szurcsik János festőmű­vész állandó kiállítására a kisgalériá- ba, ellátogattak a Finomposztó Válla­lat helyi telepére. Felvételei ott készül­tek. j Azt hiszem a tábor kis lakói nemigen értették a harmadik napi helyzetet sem: miért ez a nagy érdeklődés? Egész évben nem jár erre újságíró, riporter, s most egyfolytában érkeznek! Ugyanis megjelent a pécsi körzeti ítévéstúdió nemzetiségi adásának forgatócsoport­ja. s a Petőfi Népétől e sorok írója. Amikor megláttam a tévéseket, gon­doltam is, hogy jöttömet nem hagyják a hercegszántói nevelők szó nélkül. — Hát akkor elmondom, mennyi gond­ja van az iskolánknak! — fogad Gyu­rit# Marin igazgató, aki aztán mégis a tábor életéről beszél... • Látogatás a Finomposztó helyi telepén. Ákos Antalné szakfelügyelő — a bajai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanára —, a tábor irányítója már ru­tinos nyilatkozó: — Miért Hercegszántóra hoztuk a megye harminc diákját? A legfonto­sabbnak azt tartottuk, hogy anyanyelvi környezetben teljen el a tíz nap, s olyan helyen, ahol a népi kultúra gazdag. En­nek jegyében állítottuk össze a prog­ramokat is. Népszokásokat gyűjtenek a gyerekek, megismerkednek a helyi ha­gyományokkal, idős emberekkel beszél­getnek. Mivel olvasótábor vagyunk, vendégül látjuk a hercegszántói szüle­tésű Dékity Márk és Blazsetin István költőket. — Mit csinálnak délelőttönként? — Csoportos foglalkozásokat tartunk, a .könyvtárban szerb-horvát nyelvű kö­tetek között kutathatnak a fiúk, lányok. Irodalmi és történelmi vetélkedőket is szervezünk. Előttem .néhány szépen. helyesen megírt dolgozat hever. Bajban lennék, ha nem segítene a fordításban Ákos Antalné. ugyanis szerbül fogalmazták a gyerekek. Arról szólnak, hogy mit vár­nak az idei tábortól. Népitáncok, dalok, versek tanulását — írták a legtöbben. — Hogyan fogadták a falubeliek az olvasótábor résztvevőit? — Szeretettel. A község vezetői sok- mindenben segítettek .nekünk. Az iskola udvarán újságokat lapoz­gatnak, rajzolnak, társalognak a tá­borozok. Á tervezett program nem így diktálná, de a tévések ked­• Daltanulás. véért ezt teszik a gyerekek. Hu­szonhárom lány és hét fiú jelentke­zett erre a tíz napra. A srácok közül a bajai Grozsovics Sándor hetedikes a legbeszédesebb. Igaz, rossz pillanatban zavarom őket: rejtvényt fejtenek. Szerb- horvát nyelven találgatják, .hogy mi a vízszintes 29. helyes megfejtése. Sze­retnek jtt lenni, beszélgetni, verseket, táncokat megismerni. Tetszik nekik a falu is. Végezetül ismét Ákos Antalnét kérde­zem: — Mennyivel lesznek gazdagabbak a diákok, ha hazautaznak? — Reméljük, hogy szókincsük gya­rapszik. Sok olyan élményt visznek magukkal, amelyért érdemes volt el­jönniük Hercegszántóra. Borzák Tibor • Szurcsik János kisgalériájában. (Straszer András felvételei) Aerobic? Néhány hónapja sajátos összeállítással hívta fel miagára a figyelmet a vasárnap esti tévétorna. Az adás résztvevői a gya­korlatokat bevezető szavak mellőzésével, megállás nélkül tornázták végig a műsor­időt. Közben szólt az élénk ritmusú tánc­zene. Az efféle zenés-táncos torna az utóbbi időben népszerűvé vált nemcsak a sportolók, hanem a testedzésre ügyelő tö­megek körében is. Joggal, hiszen válto­zatos: van benne szellemes torna, vidám tánc, hangulatos zene, sőt lehet benne dzsessz, balett, jóga és egyéb is. \Ez az összetett módszerű testformálás az úgynevezett aerobic az USA-ból indult el három éve, és meghódította a világot. Mivel nincs magyar megnevezése, angol neve is eljutott hozzánk. Örömmel üdvö­zöljük a fogalmat, de nevének fogadtatása már nem ilyen egyöntetű. Mit kezdjünk hát vele? Az 1960-as évektől elég sok szó került a magyarba az angol nyelviből. Széles körben ismerjük például a beat (bit), bi­kini, farmer, hippi, löncs, turmix szava­kat. Ezek már-már jövevényszók, zömük­nek nem is alakult ki magyar megfele­lőjük, vagy magyar .változatuk eléggé kö­rülményes (a löncs vagdalthús-félvágottat jelent). Másfelől viszont jó néhány idegen elem nem tudott gyökeret verni, mert az idejében megszületett magyar kifejezés kiszorította. így járt a szupermarket az ABC-áruház ellenében, hasonló sorsra juthat a marketing a piacszervezéssel ve­télkedve. A windsurfot a deszkavitorlázás kezdte ki, .bár a szörf, a szörfözés alak­nak megkegyelmezett. A két szélső pólus, az idegen szó beil­leszkedése vagy a magyar változat felül- kerekedés€ között több átmeneti eset adódhat. Szakterületeken különösen gya­kori, sőt néha túlzottan divatos az angol kölcsönzés: design (ipari formatervezés), poszter (képzőművészeti alkotásról, fény­képről sokszorosított plakát), szlalom (.mű­lesiklás), team (munkaközösség) stb. Más esetben fölbukkant már a magyar forma, de még nem elég erős: hot-dog — virslis kifli; sci-fi— fanti (a tudományos-fantasz­tikus irodalom játszi rövidítéseként). Az egymás mellett élő alakváltozatok egy másik csoportjában viszont mintha már a magyar lenne hatékonyabb: diszkzsoké — lemezlovas vagy -gazda, szmog — füst­köd stb. Az aerobicot ezek közé az átmeneti ese­tek közé sorolhatjuk. .Egyelőre szükség van rá, mert hiányt pótol. Ejtése igazodik a magyar köznyelvi hangképzéshez: ma­gánhangzói nem kettőshangzójúak, nem elmosódottak, hanem .tiszták, határozot­tak. Sőt. a szókezdő a és e közé kis ejtés, könnyítő j is beszüremkedik. írása is ma- gyarosodik: nemritkán aerohik formá­ban olvashatjuk. Szóösszetételekbe is be­épül: aerobik-láz, aerobik-műsor. Mindezek ellenére .még idegenszerű, ne. hézkes a szó. Az angolban persze találóan nevezi meg a könnyedén, de tartósan végzett mozgásformát. Eredetileg ugyanis — az angol—magyar szótár szerint — le­vegőből, oxigénből élőt, valamint levegő­igényest jelent. A diszkózenére alapozott, körülbelül egyórás testedzés is megkívánja a magáét, nem véletlenül javasolta egy amerikai orvos űrhajósoknak ezt a mód­szert. A magyarban akkor hát legyen robot- torna? De a robot nem cseng itt túl szé­pen. Az új gimnasztika megjelöléséinél azért talán jobb. Lehetne még sorolni az ötleteket, a legegyszerűbb azonban, ha megmarad táncos, zenés ^tornának. Mert úgyis az! Molnár Zoltán Miklós „MICSODA SZERVEZÉS Madarasiak a játszóházban A minap Madarason a korán kelő nap sugaraival együtt ébredt sok kisgyermek. Kecskemétre, a Szórakaténusz Játszóház­ba készültek. Nagy izgalommal, hiszen közülük sokan még járásunk határait sem lépték át. A helyi tsz autóbusza fél nyolc­kor gördült az óvoda elé, s ötven kisgyer­mekkel (óvodással és első osztályossal) in­dult a várva-vórt útra. Az utazás a ké­nyelmes autóbusszal, a táj szépségé, a sok látnivaló is élményt jelentett. A megbeszélt időpontra, tíz órára célhoz értünk. — Micsoda szervezés! Már a bejáratnál kedvesen fogadott ben­nünket Váczi Mária, bent az impozáns épületben pedig dr. Kolozsvári Judit, a játszóház vezetője és Vidék István nép­művész. Megyénk világhírű szülötte, mindany- nyiunk „tanítója”, Kodály Zoltán mond­ta: „A gyermek mindent megtanul, ha van, aki tanítani tudja.” Valljuk ezt mi is, akik gyermekek nevelésével-oktatásával foglalkozunk. Vallja ezt a játszóház ve­zetője, s munkatársai is — tapasztalhat­tuk..., Az eredetileg tervezett fél óra he­lyett kétórás változatos foglalkozáson ve-' hettünk részt. Gyermekeink sugárzó arc­cal, a munka lázától kipirulva tevékeny­kedtek. Ettől Vidék István is „szárnya­kat” kapott. Lelkesen marasztalt, végül fotózással örökítette meg a boldog kis csapatot. A kicsinyeinknek volt mit mesél­niük hazaérkezve... Mundweil Józsefné vezető óvónő, Madaras PÉLDÁT MUTAT-E BÁCS-KISKUN? Film és közművelődés orvos- És G YÓG YSZERTÁR-TÖRTÉNETI SZAKGYŰJTEMÉNY Űj idegenforgalmi látványosság Jó ügyeket mindig kevesen kezdenek el; az a fontos, hogy sokan folytassák a kezdemé­nyezők munkáját. Másfél évtizede rendezte évek óta gyűjtö­getett egykori patikai eszközökből az első gyógyszertörténeti kiállítást Kecskeméten Lóránd Nándor. Olyan lelkesedéssel, mind megbízhatóbb hozzáértéssel és fáradhatatlan rábeszéléssel dolgozott, hogy az országos ha­táskörű Semmelweis orvos- és gyógyszertár­történeti gyűjtemény vezetői területi illeté­kességüket átruházták a gyarapodó kecs­kemétire. Hasonló ügybuzgalommlal tárta föl, vette nyilvántartásba az orvostörténeti do­kumentumokat dr. Réthy Aladár, immár nyugdíjas kórházi főorvos. Lapunkban is többször beszámoltunk új meg új, állandóan látogatható, a meglevő tárgyak végleges el­helyezését megoldó helyi gyűjtemény létesí­tését szorgalmazó fáradozásaikról. A súlyos helyiséggondokkail küszködő me­gyeszékhelyen a jóindulatú támogatás elle­nére. csiak most sikerült működésük méltó feltételeiről gondoskodni. A Bács-Kiskun megyei Gyógyszertári Vállalat lesz — az ed­digiekhez hasonlóan áldozatkész és körülte­kintő1 — helyi gazdája a megyei tanács és pártbizottság épülettömbje mögött található földszintes épületben kialakítandó orvos- és gyógyszertár-történeti kiállításnak, gyűjte­ménynek. Korábban a Pannónia Filmstúdió, majd a megyei mikrofilmtár használta a hat helyiségből álló házat. Már meg isi kezdték a szükséges felújításokat, kiszemelték az új intézmény szakavatott £s elhivatott — a kez­deményezők tapasztalatait is hlasznosító — vezetőjét, készül a kiállítási forgatókönyv. December végén, vagy a jövő év elején meg. nyílik a szaikgyűjtemény, kulturális, tudo­mányos gyarapodásunk újabb bizonyítéka. —I —r Már gőgicsélő korában is a műveltség terjesztését várták so­kan a mozgóképtől. Milliókkal is­mertethették meg a filmtechnika segítségével a természeti és a tár­sadalmi világ rejtett titkait. A ka­mera messzebbre irányíthatja a fi­gyelmet az emberi tekintetnél, mé­lyebbre hatolhat a szavak vödrei­nél. A kapitalista filmipar ezüstös álomvilággal, ostoba bűnügyi tör­ténetekkel hódította a nézőket, ki­sebb gondja is nagyobb volt az egyetemes kultúra terjesztésénél. Az üzleti szempontok erőszakos érvényesítése megakadályozta az úgynevezett rövidfilmek népsze- rűsödését. A hazai filmforgalmazás most sem sorolj'a fő feladatai közé a dokumen- i tum-, az animációs, az oktatófilmek terjesztését. Résziben a tavaly Kecske­méten, majd idén Miskolcon rendezett közművelődési filmfórumnak köszön, hető, hogy nyilvánvalóvá vált: ma­gunkat szegényítj'ük, ha nem változha­tunk a kisfilmek forgalmazási rendjén. Megengadheitietilen fényűzés; raktárak­ban porosodnak hatalmas szellemi és nem csekély anyagi ráfordítással ké­szített, külföldi fesztiválokon díjakkal méltatott alkotások. A mozikban meg. honosodott, úgynevezett kapcsolásai forma sem a gyártókat, sem a közön­séget nem,, elégíti ki. Különböző föl­mérések bizonysága szerint az embe­rek mindig egy-egy játékfilm kedvéért ülnek a nézőtérre, szokásalapon fo­gadják el a kísérőműsorokat. A „fő­műsor” változó hosszúsága miatt gyak­ran nem is terveznek kísérőfilmet. Ki tudja hányadszor tekintenek el a meg­hirdetett röyidfilm bemutatásától.., A MOKÉP kimutatása szerint tavaly a játékfilmek több mint felét kísérőműsor nélkül vetítették. Szakemberek némi fönntartással fogadják azt a hivatalos kimutatást, amely szerint a 35 mm-es filmeket bemutató mozikban 1982-ben mintegy húszmillió néző látott rövid- filmet. Az új terjesztési formák kialakítását, meghonosítását az életmód átalakulása, a közművelődési intézményhálózat or­szágos megszervezése és a televízió tér. hódítása egyaránt sürgeti. Természe­tesen a moziüzemi vállalatoknak to­vábbra is fontos szerepük lesz a fil­mes ismeretterjesztésben, a rövidfii. mek bemutatásában. A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat ez irányú kezdeményezéseit országszerte jó pél­dának tekintik. A mesemozi például a legkisebbek százait szórakoztatja. A jövőben többször állítanak össze tema­tikus és egy-egy alkotó életművét be­mutató műsorokat. A filmes ismeretterjesztésnek mind jelentősebb központjai a megyei film- tárak. A kecskeméti Erdei Ferenc Mű­velődési Központban négyezer-négy­száz kópiából válogathatnak a kulturá­lis és oktatási intézmények, üzemi népművelési felelősök, a politikai és a szakmai tanfolyamok szervezői. Az ál­lomány hatvan százaléka az iskolai oktatást szolgálja, de természetesen másutt is felhasználható, vagy fölhasz. nálható lenne. 1983 első négy hónapjában ötszázti- zenkét alkalommal kétezerszáz filmet kölcsönöztek. Ez az első pillanatban nagyon szép eredménynek látszik, de megváltozik a véleményünk, ha arra gondolunk, hogy megyénkben ezer- négyszáznál több oktatási intézményt tartanak nyilván. A művészettörténeti, néprajzi, környezetvédelmi, biológiai és a történelmi filmek iránt mutatko­zik nagyobb érdeklődés. A televíziós filmek másolatai közül az irodalmi al­kotásokat feldolgozó és hazánk tájait bemutató filmek kedveltek. Az új közművelődési évadban a nép. művelők továbbképzésekor és más al­kalmakkor rendszeresen vetítést szer­veznek az új beszerzésekből. Tapasz­talataikról jövőre, a harmadik közmű­velődési filmfórum házigazdájaként számolnak be. A Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat megyei szervezetének kimutatá­sai szerint 1982-ben ezerhatszáz elő­adás előtt vagy után vetítettek filmet. A kópiák túlnyomó többségét a megyei filmtárbói szerzik be. Sajnálatosnak tekintik, hogy kevés az új eljárásokat, eredményeket bemutató természettu­dományos — például csillagászati, szá­mítástechnikai, informatikai — film. Csak elavult filmanyag található a nemzetközi politikáról, a közgazdaság­ról ,az újkori történelemről tartott elő. adásokhoz. A Bemutatkozik a Pannónia Rajz­filmstúdió rendezvénysorozat záróvdtá- jában is többen kifogásolták: nehezen kölcsönözhetők a kecskeméti stúdióban készült alkotások. A műterem vezetői minden lehetségest megtesznek az ör­vendetes igények kielégítésére, de szervezeti intézkedések, a pénzügyi feltételek változtatása nélkül mind gyakrabban kell majd nemet monda- niok. örvendetes, hogy a megyei mo­ziüzemi vállalat irányítói tovább ki. vánják finomítani, erősíteni együttmű­ködésüket, keresik a forgalmazás ha­tékonyabb módszereit. Érzik: a kisfilmkultúránk és a ter­jesztés színvonala közti feszültséget, érzik ■a {közművelődési jrttézményelk fe­lelősségét, vállalják művelődéspoliti­kánk ez irányú terveit. Heltai Nándor védett növényeink Kék szamárkenyér «i (Ternyák Jenő felvétele) Petőfi Sándor Az Alföld című versének egy verszaka „gyűjte­ménye” a ma már védelemre szo­ruló pusztai flórának és fauná­nak: Ott tenyészik a bús árvalány­haj, S kék virága a szarhárkenyér­nek, Hűs tövéhez,déli nap hevében, Megpihenni tarka gyíkok térnek. A minden részén szúrós kék szamárkenyér egyre ritkább nö­vénye a pusztának. Ezért is kell a fellelt példányokat kímélni. Az elpusztításáért ezer forint a pénzbírság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents