Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-28 / 151. szám
(Folytatái az 1. oldalról.) ÜLÉST TARTOTT Á MEGYEI TANÁCS zésxe. További gond, hogy a gazdaság külpiaci kapcsolatainak intenzitásához képest igen gyenge az idegennyelv-studiás a vezetőktől kezdve a szakmunkásokig. Ezeket a hiányosságukat a gazdálkodó szerveknek, az oktatási intézményeknek és tanácsoknak szorosan együttműködve kell megoldaniuk1 a következő években. A közelmúltban felmértük a megye felsőfokú szakemiberellá- tottságát. A tények egyértelműen jelzik, hogy szinte minden területen növelnünk kell a diplomások számát és biztosítani képzettségűiknek megfelelő foglalkoztatásukat. Jobban kell tö. rődnünk a helyi szellemi erőik hasznosításával és megbecsülés sével is. Jóval több közgazdászra, államigazgatási, pénzügyi és számviteli szakemberre, valamint idegen nyelvet oktató pedagógusra van szükség. A műszaki és ágrárértelmiség alkotó erejét hatásosabban kell mozgósítani azzal is,' hogy képzettségűiknek, lehetőségeiknek megfelelő feladatokat kapjanak, s a társadalmilag kiemelkedően hasznos, értékteremtő munkát nyugtázza méltó anyagi és erkölcsi elismerési A káderpolitika megvalósító, sában kiemelt feladat a vezetői munka színvonalának emelése. A hármas követelményt komplexen és következetesebben kell érvényesíteni. Ez megköveteli a kádermunka tervszerűbbé tételét a káderek kiválasztásában, felkészítésében, előléptetésükben, továbbképzésükben és a szükségessé váló cserék időben történő végrehajtásában is. A vállalatoknak és a felügyeleti szerveknek a vezetők kiválasztásánál a jövőben élniük kell a pályázati rendszerrel és a határozott időre szóló kinevezéssel. Ezután a megyei tanácselnök a felsőfokú végzettségű szakemberek letelepítésének feladatairól szólít, valamint a tudományos kutatások eredményeinek, a fejlesztéseknek az eddiginél jobb hasznosítását, a tudományos műhelyek és a vállalatok, szövetkezetek közötti hatékonyabb kapcsolatot szorgalmazta, majd rátért a gazdasági kérdésekre: © Szavaz a testület. Ipar és mezőgazdaság — A megye ipari szerkezete kialakultnak tekinthető; számottevő változásra és új ipartelepítésekre a közeljövőiben nem szá_ míthatunk. A fejlődés lehetősé, ge és feladata elsősorban a meglevő gyárak, üzemek rekonstrukciója, bővítése és legfőképp a termékek és termelési eljárások korszerűsítése. Szükség van néhány ipari üzemnél a döntési és gazdálkodási hatáskörök növelésére, mivel a gazdasági irányítás reformja sok helyen megre, kedt a gyáregységek, ipartelepek klubjában. Indokolt esetekben a szervezeti önállósítást is kezdeményezni fogjuk. Ipari termelésünk' szerkezete sokszínű. A nehéz helyzetben levő néhány üzem mellett szép számmal dolgoznak olyanok, amelyek termékei iránt a kereslet növekszik. A népgazdaság egészét tekintve is fontos a megyénkben fellendülő szénhidrogén-bányászat, a földgáz- és kőolajlelőhelyek feltárása és kitermelése. A megye gazdasági szerkezete miatt is nagy jelentőségű a mezőgazdasági és élelmi- szeripari gépgyártás további fej. lesztése. A jövőt képviseli a híradástechnikai, a műszer- és elektronikai ipar, amely kis anyaghányaddal, szakértelmet kívánó munkával állítja elő termékeit. Ezek fejlesztésére, termékeik versenyképességére a továbbiakban is nagy figyelmet kell fordítani.. Az energiakímélő gyártási eljárásokat minden ipar- I ágban meg kfell honosítani, s to_ I vábbfejleszteni az energetikai gépgyártást. Az ipari szolgáltatások fejlesz, lésében a vállalatok, szövetkezetek tevékenysége mellett számítunk a közelmúltban létrejött kisvállalkozásokra is>. Ezért támogatjuk a jövőben is mindazokat, akik. hasznos és becsületes munkával vesznek részt ily módon is közös céljaink megvalósí, tásában. Bács-Kiskun és az érintett szomszédos megyék eddig alig kiaknázott kedvező ipartelepítési adottsága az Alsó-Duna szakasz, elsősorban a víz- és szállításigényes iparágak számára, í Ezzel hosszabb távon, a népgaz, daság tartós fellendülésének I szakaszában a központi irányi. I tásnak is számolnia kell. A mi l feladatunk kezdeményezni e lehetőségek hasznosítását, és meg- i őrizni az adottságokat a remél- I hetoleg nem túl távoli jövő szá- [ mára. A mezőgazdasági ágazathoz I tartozó gazdaságok és vállalatok I fő feladata, hogy biztosítsák a I kiegyensúlyozott belföldi élelmi- I szer-ellátást, növeljék exportju- I kát, bővítsék ipari, kereskedelmi I és szolgáltató tevékenységüket, I segítsék a községek eltartóképes. I ségének növelését. Tovább kell bővíteni a nagy- I üzemek gazdasági társulásait. I Ezek jelentősége fokozódik, mi- I vei a fejlesztési források csök- I kenése következtében csak Így ■ valósíthatók meg a nélkülözhe- I tétlen és magas fokon működ- I lethető beruházások. A gazdálko. I dási színvorial általános fejlődé- I se érdekében fontos, hogy az I erős és a gyenge mezőgazdasági I üzemek együttműködése a ter- I ölelésben és a fejlesztésben széles körűvé és eredményessé váljon. A szántóföldi növénytermesztés legfontosabb feladata a gabonaprogram megvalósítása — a termelési színvonal emelésével és a- gabonatermő terület bővíté. sével. A megyében évente kb. 1,2 millió tonna, vagy ezt meghala, dó mennyiségű gabonát keffl megtermelni. Ennek érdekében növelni kell az intenzív gabonafejlesztési programban részt vevő üzemek számát és területét. A szálas- és tömegtakarmány-ter- mő területének csökkenésével a kalászosok és a kukorica termő, területét szükséges emelni. Az ipari növények termelésében az eddig jellemző területnövelés nem folytatható, viszont jelentősek a hozamok emelésének tartalékai. Egyre, inkább időszerű a törekvés a magasabb beltar- talmi értékre. Egyébként a fel. dolgozökapacitásokkal és az exportlehetőségekkel összhangban kell e növények termelését biztosítani. A kertészeti ágazatban az új telepítésű szőlők termőre fordulásának eredményeként reálisan számolunk hozamnövekedéssel. A termés, az elhelyezés, valamint a feldolgozókapacitás összhangjának biztosítása érdekében mintegy félmillió hektoliter bortároló építése válik szükségessé. A fajtaváltás keretében növelni kell a termelés biztonságát és a minőségi fajták arányát. A zöldség- és gyümölcstermelést összhangba kell hozni a piaci igényekkel. _A feldolgozóipar számára megfelelő minőségű, na. gyobb volumenű termékelőálli- tásrá van lehetőség, ennek érdekében indokolt az iparág kapacitását bővíteni. Elsősorban ezért kérjük és szorgalmazzuk a MÉM, az élelmiszeripari és külkereskedelmi vállalatok támogatását a tervezett kecskeméti hűtőház megvalósításához. ' Állattenyésztésünk ; fejleszté. sén,ek irányát a piaci igényekhez alkalmazkodva kell megszabni. A versenyképesség megtartásához, illetve fokozásához nélkülöz, hetetlen a fajlagos takarmányfelhasználás. csökkentése, ezzel a gazdaságosság növelése. Továbbra is meghatározó a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése, melynek szintentartá- sáhan és lehetséges növelésében mind nagyobb feladat hárul a mezőgazdasági nagyüzemek termelést szervező, integráló tevékenységére. Évtizedes gondunk, hogy a mezőgazdasági termelés növeke. dósét nem követte kellőképpen a termékek felvásárlásának és az élelmiszeripari feldolgozásnak a színvonala sem mennyiségben, sem minőségben. Mia is az a helyzet, hogy a megtermelt nyersanyagnak csak kisebb -részét tudjuk a termőhely körzetében feldolgozni. Ezért óriási árutömegeket kell veszteséggel, nagy költséggel több száz kilométerre szállítani. Gondot okoz a zöldség—gyümölcs-felvásárlás szervezetének korszerűtlensége, a, szűk tárolótér, az elégtelen vágó- és hűtőkapacitás. -Emiatt továbbra is sürgetjük | kiskunfélegyházi vágóhíd indokolt rekonstrukcióval egybekötött bővítését. Lakásellátás, egészségügy, oktatás (9 Az újonnan megválasztott NEB-tisztségviselők eskütétele. — A megye .gazdaságának fejlesztésével párhuzamosan kiemelt figyelmet fordítunk a települések összehangolt, harmonikus fejlesztésére. Ennek alapelveit, feladatait a közelmúltban a megyei tanács határozta meg — mondotta dr. Gajdócsi' István, amikor a településközpontokról, a hat város mellett Bácsalmás, Kunszent- miklós, Tiszakécske, Kiskunmaj- &a adottságairól és majdani feladatairól ‘beszélt. Külön is szólt e téma egyik sarkalatos pontjáról: — A települések fejlődésében és a társadalompolitikában mindig kiemelkedő jelentőségű volt, sokszor feszültséget is hordozva, a lakásellátás, s ez nyilván a jövőben is így lesz. Az állami lakásépítésre fordítható pénzek jelentős csökkenése ellenére célunk változatlanul a terv,ben szereplő 20 ezer lakás megépítése, ami kissé módosult összetételben reálisan megvalósítható. A lakásépítés és -gazdálkodás új rendszerében tovább növekszik a saját erőből történő építés és vásárlás aránya. A következő években a lakóházak több mint 90 százaléka épül saját erőből, különböző állami és munkáltatói segítséggel. A tanácsoknak és a lakásépítés feltételeinek megteremtésében közreműködő valamennyi szervezetnek gyorsan és rugalmasan- fel kell készülni az igények struktúrájának változására. Valamennyiük kötelessége, hogy minden lehetséges módon segítsék azokat, akik nagy anyagi áldozatvállalással maguk oldják meg lakásgondjukat. A szocializmus lényegéből fakadó társadalmi program az egészségügyi alapellátás fejlesztése. A körzeti orvosok szerepe és fontossága tovább növekszik. Célunk, hogy minél több beteg számára befejezett ellátást nyújtsunk már ezen a szinten. Az alapellátáson belül is különösen az üzemegészségügy jelentős. Ezt a közelmúltban és ma is a szövetkezeti, megyei és központi összefogásból megépített és tervezett korszerű létesítmények hasznos gyógyító munkája igazolja. Az évekkel ezelőtt megkezdett járó- és fekvőbeteg-ellátás integrációja már eddig is hozott eredményeket, de a következetesebb végrehajtás, a még mindig meglevő indokolatlan'*.. párhiizamossá- gok megszüntetése még komoly erőket szabadíthat feL Vitaindítójának további részében a megyei tanács elnöke a kórház-rekonstrukciós program tényeit, elképzeléseit sorolta, amelyek között — a már folyamatban levő munkák mellett — helyet kapott a kiskunhalasi krónikus belgyógyászat és a kecskeméti új, ötszáz ágyas hotelépület is. Ezután a szociálpolitika, ezen belül is az idős korúak differenciált Beszédének következő szakaszában dr.. Gajdócsi István az államélet fejlesztésével foglalkozott, részletesen elemezve a XII. pártkongresszus határozatában* is rögzített feladatokat: a tanácsi önállóság növelését, a szocialista demokrácia szélesítését és a bürokrácia, elleni harcot: — Az önállóság követelménye, hogy a politikai rendszer intézményei, elsősorban a népképviseleti szervek, minél teljesebben fejezzék ki a társadalomiban meglevő vélemény- és érdekmozgásokat. A tanácsi önállóság természetesen sokrétű, és gazdag hatáskörökben, mégis kiemelnék egyet közülük, mert a legfontosabb, leginkább izgalmas terep. Ez pedig a gazdasági szféra. Aligha lehet . önkormányzatról beszélni, ha a tanács .például nem dönthet arról, hogy bevételeit mire fordítsa, ha nem állapíthat meg fontosssági sorrendet a fejlesztésben, ha nem adhatja át pénzét jó célra vállalatoknak, és nem vehet át pénzt a vállalatoktól, intézményektől ugyancsak hasznos, települést fejlesztő szándékkal. A jövőben — még a közeljövőben — célszerű lenne a tanácsok gazdasági érdekeltségét növelni e területen működő vállalatok eredményeiben, gondjaiban, az „együtt sírjunk, együtt nevessünk” elve és gyakorlata alapján. Az önállóság olyan erő, amely többre teszi képessé az embert és ezáltal eredményesebbé a munkáját. Ha pedig nehézségek tapasztálhatók, akkor az okokat kell .feltárni, a követelményeket jobban megszabni, és éppen az önállóság felelősségére támaszkodni. Napjainkban nem igazolja az élet, hogy ilyen esetekben a gyakorta, tapasztalható centralizáció lehetne az egyedül gyógyító orvosság. A szocialista demokrácia fejlődését nálunk mindenekelőtt politikánk hitele garantálja, az iránta megnyilvánuló bizalom, továbbá az a tény, hogy az emberek féltik vívmányainkat, és ellátásának, gondozásának kérdései kerülitek napirendre, majd új területre tért rá az előadó: — A nevelés és oktatás .terén kettős feladatnak kell megfelelni. Egyrészt megfelelő körülmények között kell fogadni a demográfiai hullám nyomán megnövekedett létszámú korosztályokat, másrészt — az új oktatási terveket megvalósítva — emelni kell a tartalmi-szakmai munka színvonalát. Az óvodai nevelésben a sokéves társadalmi összefogással támogatott beruházások után a mennyiségi fejlesztés minőségire váltott. Ami — a többi között — azt jelenti, hogy jobban kell szolgálni az iskolaelőkészítés hatékonyságát és az óvodai nevelési programnak megfelelő személyiségformálást. Az általános iskola ügyét to- vábbra, is, mint kiemelt feladatot kezeljük. Eddigi eredményeink megtartása csak. úgy lehetséges, ha terveinket a tanteremépítésben és a tartalmi korszerűsítésben egyaránt megfelelő" ütemben és .következetesen hajtjuk végre, ha a pedagógusokban meglevő szakmai-szellemi értékekre jobban támaszkodunk, és javítjuk az irányítás színvonalát. Ebben a .tervidőszakban még mérsékelten, de a következőben már nagy igénnyel jelentkezik a demográfiai hullám a középfokú oktatásban. Ez megköveteli a középfokú iskolahálózat fejlesztését, amelyből a megye ellátottsága — s különösen Kecskemété — jelenleg is rendkívül gyenge. A VII. ötéves terv beruházásainak előkészítését már most meg kell kezdeni. Az eredeti VI. ötéves tervben szereplő, de később fedezethiány miatt elhalasztott kecskeméti 12 tantermes egészségügyi szakközépiskola építését — központi segítséggel — 1984-ben szükséges elkezdeni és 1986-ig befejezni. El kell indítani — ugyancsak a megyeszékhelyen — egy új, 20 tantermes középiskola műszaki előkészítését is. A ‘középfokú képzés belső arányait úgy kell kialakítani, hogy növekedjen az érettségit adó középiskolai képzés súlya. A szakközépiskolákat alkalmassá kell tenni a szakirányú továbbtanulás eddiginél jobb megalapozására, s jövőre kezdődjék meg a technikusképzés is. "“'Mivel jó realitása van, javasoljuk az illetékes főhatóságoknak, hogy egy újabb középiskola építésével párhuzamosan készítsük elő ének-zenei tanárképző főiskola létrehozását az Ökóllégium épületében. Az oktatásügy legfontosabb szereplői a tanulók mellett a pedagógusok. Továbbra is figyelőiét kell fordítani alkotóképességük kibontakoztatására, szervezettebb továbbképzésükre, társadalmi megbecsülésükre, élet- és munkakörülményeik javítására. cselekvőén vállalják a párt által elhatározott fejlődés szolgálatát. Sokan valljuk, azt hiszem, helyesen, hogy a demokrácia édes gyermeke a decentralizáció (természetesen értelmes, mértéktartó, nonmatív módon szabályozó, központi irány tást feltételezve). Hogy ebben előrelépjünk, az kell, hogy a jó elképzelést jól hajtsuk végre, hiszen manapság e közhasznú törekvésben félúton járunk. A szocialista demokrácia fórumait jórészt létrehoztuk, változatlanul fő feladat, hogy. kiszélesítését elsősorban ne szervezeti intézkedésekkel, hanem sokrétű gyakorlattal, minél több állampolgárt megnyerő, befogadó tartalmi munkával szorgalmazzuk. A bürokrácia a szocializmusban úgyszólván minden területen tetten érhető, és sajnos, „gazdagon” megújuló jelenség. Tulajdonképpen a hatalommal való visszaélés. Még legenyhébb formájában is játszik az ügyfél idegeivel, megrontja közérzetét, más kerületeken meg lelassít, megdrágít beruházásokat, fékezi az érdekeltség ösztönző hatását. A ‘példákat órákig lehetne sorolni, mert a bürokrácia a megoldást kereső, alkotó munkánk szinte minden szférájába. belekapaszkodik. Ä bürokrácia ellen sok fronton és keményen kell küzdeni. Mindenekelőtt szemléletet kell formálni és megértetni, hogy a köztisztviselő a népet szolgálja, jogosítványait — amelyekkel tilt vagy kötelez — a néptől kapta a társadalom érdekeinek érvényesítésére. Az is rendkívül hatékony módszer, ha a testület erősíti irányító, számonkérő szerepét. A hatósági munkáról elhangzott: az évi 800 ezer hatósági ügy (amely mögött mindig ott az állampolgár) elintézése nemcsak kihat a közérzetre, hanem politikai hangulatot formál. S noha a gyorsítást, fejlesztést elősegítő határozatok megszülettek, s ennek eredményeként a megyei törvényességi mutatók jobbak az országosnál — vannak még hiányossságok. — Ezeket a jelenségeket rendszeresen vizsgáljuk, szakmai segítséget adunk, ahol szükséges, hogy helyreálljon a rend. Ha ez nem segít, akikor elmarasztalunk, felelősségre vonunk, természetesen a munkát javító szándékkal — szögezte le a megyei tanács elnöke, majd vitaindítóját a következő mondatokkal zárta: — A VI. ötéves terv első felét értékelve, további feladatainkat számba véve megállapíthatjuk, hogy nem lesz könnyű terveink valóra váltása. De, mert céljaink reálisak, erőnk nem kevés, politikánk bizalmat, támogatást élvez, meggyőződésünk, hogy a megyei pártbizottság irányításával, tanácsaink jó szervező tevékenységével, de mindenekelőtt a munkahelyen végzett értelmesebb, jobb munkával teljesíteni fogjuk a VI. ötéves .terv alapvető céljait, illeszkedve a népgazdaságba, Bács-Kiskun lakosságának boldogulását szolgálva * A vitában felszólalók közül Lo- sonczi István a tervgazdasági bizottság véleményét is kifejezve elmondta: a jelentést reálisnak tartja, amely rávilágít azon kérdésekre is, melyek felvetik a módosítás igényét. Kiegészítésül megemlítette, hogy időnként tapasztalható a gazdálkodó szervek nem megfelelő rugalmassága, a hatékonyság helytelen értelmezése, az indokolatlan készletnövekedés, a termék- és technológiaváltás nem elég gyors üteme. Márton Istvánná a számvizsgáló bizottság képviseletében az 1982. évi zárszámadást minősítette, mégpedig kedvezőnek. Noha a terv teljesítése nehéznek látszott, mégis sikerült, mert sokat javult a gazdálkodás színvonala. A helyi tanácsok bátrán támaszkodtak a lakosságra, erősítették a kapcsolatukat az üzemekkel, s jól használták fel a rendelkezésre álló pénzeszközöket. Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára kifejtette, hogy az előterjesztés — összhangban a megyei pártbizottság félidős értékelésével — helyesen állapítja meg: fő feladataink a nem köny- nyü he'yzetben is teljesíthetők. Az is igaz viszont, hogy az előrelépés mellett van javítani va'i i.- A realitást nem szabad ösazeíé- vesziení a vágyakkal. A gazdr- ságban nem egységes a ken, de jellemző a jó helytállás. A szövetkezetek,. különösen a mezőgazdaságban, kitűntek mozgékonyságukkal. ‘ A termelésszerkezet korszerűsítésében azonban szerények az eredmények. Nem tudatosodott kellően az egyén szerepe, felelőssége, nincs megfelelő tekintélyük a szerződéseknek. A vállalatok alkalmazkodása az új helyzethez differenciált, és nem teljes. A mezőgazdaság megtartotta, sőt helyenként erősítette országos vezető pozícióját, a gazdálkodás színvonala viszont nem emelkedett kellőképpen. A feladat: a megye gazdasági potenciálját a legcélszerűbben kell hasznosítani. Igaz, ez a tanácsi gazdálkodásra is. Ezen túlmenően a szákigazgatás fordítson nagyobb figyelmet a meggyőzésre, a határozatok indoklására is, mert a külső és belső gondok miatt érthetően nőtt az emberék érzékenysége. A hibák feltárása, kiküszöbölése — minden területen — az előrelépés egyik tartaléka. Szép Károly foglalkozott az építőanyag-ellátással, mely terület iránt nagy érdeklődés és nem egyszer éles kritika nyilvánul meg. Ez azonban nemcsak a kereskedelemnek szól. Az ágazatban 1983- ra új helyzet alakult ki. A magánlakás-építésben a sok kedvez*1 mény hatására (hitel, telek) megnőtt az érdeklődés. S noha az Alföldi TÜZÉP 13 százalékkal több építőanyagot forgalmazott idén, mint a tavalyi év hasonló időszakában, az igényeket nem tudja kielégíteni. Irritáló az anyaghiány. Ennek leküzdésére a vállalat megteszi, amit megtehet — szerződéseket köt az összes felkínált termékre, Fészek áruházakat épít, gyártókat keres —, de a javulásnak sok egyéb feltétele is van. Ezek közül talán legfontosabb a gyártókapacitás növelése. Kraverá Róbert, a tervhivatal elnökhelyettese elmondta: Bács- Kiskun az országos átlagnál dinamikusabban, hatékonyabb módon járult hozzá a tervek megvalósításához. S külön említést érdemel, hogy ezek az eredmények a kedvezőtlenebb körülmények között születtek. A megye jól mérte fel adottságait, reális ötéves tervet készített, s arra megfelelően tudta mozgósítani az itt élőket. A számszerű eredmények mellett figyelemre méltó az arányosság szempontja is, mégpedig a teljes foglalkoztatásban, az építési igény és kapacitás összehangolásában, a termelési és lakossági infrastruktúrában, a községi és a városi lakosság életfeltételeinek javításában. Dr. Gátay Ferenc hangsúlyozta, hogy az ötéves terv második felének végrehajtását jól át kell gondolni. A tervidőszak első részének tapasztalatai ehhez nagy segítséget jelentenek. Ezek figyelembevétele nélkülözhetetlen céljaink eléréséhez. A vitában elhangzott véleményeket, javaslatokat dr. Gajdócsi István foglalta össze. A hozzászólók — mondotta többek között — azt állapitották meg, hogy a megye középtávú tervének elkészítésénél a realitásokat vették figyelembe. Az elért eredmények birtokában még erőteljesebben folytathatjuk a terv végrehajtását. A vitazáró után a tanácsülés egyhangúlag elfogadta a megye VI. ötéves területfejlesztési tervének időarányos teljesítéséről, valamint a tanácsi költségvetés és fejlesztési alap gazdálkodás 1982. évi végrehajtásáról szóló jelentést. Tohai László levezető elnök ezután a testület elé terjesztette a megyei tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet módosítását. A közlekedési ágazat szervezeti korszerűsítése ugyanis szükségessé tette, hogy az építési, közlekedési és vízügyi osztályból az ágazat kiváljon és önálló közlekedési osztály jöjjön létre. A tanácsülés a módosítást jóváhagyta, majd az új osztály vezetőjévé Mondik Lászlót, az ÉKV-osztály volt vezetőhelyettesét nevezte ki. A testület. elfogadta Prókai Béla megyei tanácstag lemondását, miután más területre költözött. Végül interpellációkra került sor. Baksa Zoltánná még az áprilisi tanácsülésen kérte, hogy a Kalocsa—Kiskőrös között közlekedő vonatok érkezését igazítsák a budapest—kiskunhalasi gyorsvonat menetrendjéhez. Az ÉKV- osztály válaszát, miszerint utasszámlálással döntik majd el a menetrendmódosítás szükségességét, az ülés jóváhagyta. Ezt követően Rada Lászlóné Pirtó község vízellátásának megoldása, Gyurik György az 51-es számú út hercegszántói átkelési szakaszának korszerűsítése, Szabó Balázsné a Kecskemét- Kiskunfélegyháza között közlekedő autóbuszok Városföldet is érintő útvonalmódosítása tárgyában nyújtott be interpellációt. Mindhárom ügyben, a július 1-vel működésbe lépő új közlekedési osztály válaszol' az interpelláló tanácstagoknak, s a legköze- . lebbi ülésen a testületnek. Ezzel a megyei tanács ülése véget ért. A megyei tanács üléséről Váczi Tamás és Nagy Ottó tudósított, a fotókat Pásztor Zoltán készítette. A megyei NEB ülése Rendkívüli ülést tartott tegnap délelőtt Kecskeméten a Bács- Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Szakai! József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke terjesztette elő a bejelentést: Miklós Zoltánt, aki szeptember 1-től a KISZÖV megyei elnöke lesz — saját kérésére, érdemei elismerése mellett — felmentették tisztségéből. Negyedszázados munkálkodását emlékplakett adományozásával ismerték el. A megyei tanácsülés döntése alapján utódjául Szvorény Jánost, a' kalocsai városi pártbizottság első titkárát választották meg. Az ünnepélyes búcsúztatáson, illetve beiktatáson megjelent Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára is. Fontos feladat az államélet fejlesztése
