Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-24 / 148. szám

* » PETŐFI NÉPE • 1983. június 24. HÁZUNK TÁJA Nyulák és nyúltenyésztők „A RÉGI CSELÉDEMBEREK CSAK ÁLMODTAK EZEKRŐL” A dunatetétleni készletfelelős Nyulat az egész világon tar­tanak több-kevesebb sikerrel a ház körül. Bács-Kiskún megyé­ben, de szerte az országban a leg­több tanyán, kertes házban te­nyésztenek néhány tapsifülest. Évente sokan tekintélyes meny- nyiséget adnak le az áfészek, sző. vetkezetek felvásárlóhelyein. A nyúlvágóhidakon-,. többek között a vaskúti Bácska Termelőszövet­kezetben feldolgozott áru főleg Nyugaton talál vevőre. Az utób­bi időszakban stagnál a nemzet­közi nyúlpiac, ez egyébként érez. hető a nyúltenyésztők, nyúltar- tók körében ... Kisállattartás felső fokon Az országban jó néhány mező­gazdasági nagyüzemben szakem­berek irányítása alatt hatalmas nyúlfarmokon — továbbszaporí. táshoz — kiváló minőségű te- nyészanyagot nevelnek. Van azonban néhány kistermelő, aki főleg saját tapasztalataira alapoz­va hasonló, vagy jobb eredményt tud elérni háztáji óljaiban. 9 Ifj. Facskó Mátyás: — Hiába lettem növénytermesztő, gyer­mekkorom óta szeretem az álla­tokat ... Dávodon ifj. Facskó Mátyásék házát könnyű megtalálni, felté­ve,“ hááz őket ke^sq,]flz utcán találkozik valakivel. — "Csák nem a' nyulák' miatt jöttek? — kérdezték. — Mert a/k. kor ő az, akit keresnek. A házon, amely előtt megáll­tunk, látszott, nemrég végezték rajta az utolsó simításokat. A ka­pun túljutva pedáns rend foga­dott, és egy vidáman csaholó ku­tya. (Mint később kiderült, csak az érkezővel ilyen kedves, a tá­vozó vendég bizony féltheti nad­rágját!) Az ajtó tárva-nyitva. Sehol senki. Végül a ház mögöt­ti ólban találtam házigazdánkat és feleségét. Éppen végeztek a reggeli takarítással, ellenőrzéssel. Szívesen, a szakemberéktől megszokottnál többet mondva ka­lauzoltak körbe. A 70—80 anyát és szaporulatát rejtő ketreceket, az oldalán nyitott, hullámpala­tetős ólban helyezték el. A jó le­vegő, a megfelelő szellőzés itt elsőrendű fontosságú. A nyulák új-zélandi fehér fajtájúak. A ketrecekről még annyit kell elmondani, hogy tervezésükkor a házigazda két fő szempontot vett figyelembe: a lehető legkevesebb múnkával tudja gondozni az ál­lományt, és a nyulák biológiai igényeit messzemenően kielégítse. A ház legnagyobb helyiségében ültünk le beszélgetni. Megtud­tam, hogy mindketten főiskolát végzett növénytermesztők. — Az állatokat, így a nyulat is, gyerekkorom óta szeretem —ele. veníti fel ifj. Facskó Mátyás a nem is olyan távoli múltat. — Persze azt sohasem gondoltam, hogy ebből fogok megélni. Majd egy évtizede kezdtünk el komo­lyabban foglalkozni velük. Köz­ben az állattenyésztő felügyelősé­gen voltam körzeti felügyelő. Bi­zony fárasztó volt. Utána elhe- lyeakedtem a helyi termelőszö­vetkezetben, mint állattenyészté­si telepvezető. Reggel fél öttől este kilencig volt mit csinálni. Mind a ketten 16 órát dolgoztunk naponta. Más fiatal ment szóra­kozni. mi meg a nyulaik közé... — De célunk is volt — simo­gatta tekintetével a szoba hófe­hér falait. Két éve költöztünk be az új házba. Azóta nem hajtunk annyira, már csak nyulászko- dunk... Felesége, Ilona, alki közben té- rült-fordult, égy pillanatra meg­állt, a beszélgetés fonalát felvéve folytatta: — Mostanában, a süllyedő át­vételi árak miatt, sokan abba­hagyják. Mi az árcsökkentés okát tudjuk, elég, ha csak az újságo­kat olvassa az ember. Külföldön nem sikerül olyan áron eladni a nyu'at. mint amennyiért a leg­többen itthon felnevelik. Az utób­bi, években a táp. a. gyógyszerek, a fűtés, egyszóval' minden drá­gább lett. Régebben, amikor a felvásárlási ár emelkedett, min­denki tapsolt. Mi. á párommal kockáztattunk, s eddig megtaláltuk a számítá­sunkat. A jövőben, ha nem kap­juk vissza a pénzünket, szívfáj­dalom nélkül lecsökkenjük az állományt, és visszatérünk ere­deti foglalkozásunkhoz. A polcokon kertészeti, növény- termesztési. állattenyésztési szak­könyvek sorakoznak. Az egyik — Watson: A gén molekuláris bio­lógiája — nyitva ... — Most legalább olvasni van időm. A kísérletezésre, a külön­böző összetételű tápok kipróbá­lására rá vagyunk utalva, mert a nagyüzemek közül néhány csak „papíron" foglalkozik a háztáji termelőkkel. A vaskúti szövetke­zet a múltkor szervezett egy szakmai körutat Magyarorszá­gon, hogy megismerkedhessünk a nyúltartó gazdaságok eredmé­nyeivel. Az egyik ismert. Duna- melléki szövetkezetben például csak az ebédlőig jutottunk, ahol meghallgathattuk a szóbeli tájé­koztatót és kész, jöhettünk haza. A telepre be sem engedtek. Ne­künk szerencsénk volt, mert egy alkalommal kirándultunk arra a feleségemmel. A nyúltelep kapu­ját tárva-nyitva találtuk, néhány srác focizott a környékén. Égy férfi nézte a játékot, a kapufél­fának támaszkodva. Kérdeztük: bemehetUnk-e? Menjenek, mond­ta: A imái napig sem tudom, ki völt>f-AZ éltetőik-elhelyezését ott láttúktigy, ahogy nálam is van. Mint a további beszélgetésből megtudtam, az átlagos állattar­tóknál nehezebb helyzetben van­nak. Hiszen a nyulakat nemcsak nevelik, hizlalják, de tenyésztik is. Az utóbbi, tehát a tenyész- nyúl nagyobb értékű, de tartásá­hoz komolyabb szaktudás is kell. Pillanatnyi árát a kereslet—kíná­lat törvénye szabja meg, és ez az utóbbi időszakban bizony ala­csony ... Levelet hozott a postás... 9 Váradi István: —■ Húsz éve megérte, most sajnálom, hogy új­ból belevágtam ... (Straszer And­rás felvételei) ... méghozzá Szabadszállásról, és olyan nyúlásztól, aki végső kétségbeesésében ragadott tollát az állatai érdekében. A levél író. ja Farkas Imre nyugdíjas. Arcán, a szeme körül húzódó barázdák beszédes jelei nehéz életének. Né- hányszáz négyszögöles kertjé­ben szőlő, gyümölcsfák, zöldség. A szűk baromfiudvarban házia­sított vadkacsák, csirkék, a ket­receikben nyulák. Az ólban né­hány fiatal fehéröves disznó szu­nyókál. A nagyablakos, zárj verandán beszélgettünk. — 1977-ben az egyik unokám húsvétkor hozott egy dobozt. Ab­ban egy kis nyúl volt. „Nagypa-, pa, nálatok elfér, nálunk Pesten elpusztul”, kérlelt. Így kezdődött. Azóta nyulászködom. Itt Szabad- szálláson a kunszentmiklósi áfész vásárolja . fel az apróállia- tokat. Egy darabig nem is volt semmi baj, csák az utóbbi idő­ben. Nincs hereföld, anélkül meg nyulat tartani nem lehet. Kérdem én, mit csinálnak azzal a pénz­zel, amit fejlesztési alapra le­vonnak tőlünk? Minden kilo­gramm után 50 fillért. — Nekem minden papírom megvan — mutatja füzetét. Min­den esztendő külön összesítve. Szinte szabályos könyvelés. Ki­adás—bevétel. — Tavaly például 28 ezer forintot kaptam a nyu- lakért, de a kiadásom is majd­nem ennyi volt. Általában 200 fülest szoktam leadni, ennyire is szerződtem. Idén a nyári ár még a szerződésben leírtnál is alacso­nyabb. Ezek után miben bízhat az ember ... A fiam a Lenin Termelőszövet­kezetben dolgozik, rajta keresztül tudunk földet bérelni, így vala­hogy megoldjuk. De csak addig, amíg ez • az állomány ki nem megy. Ha nem változik a helyzet, én többé nyulat nem tartok. Már vettem az ólba néhány süldőt, azok legalább hoznak valamit. A község túlsó felén lakik Vá­radi István, ő is nyugdíjas. A há. za és a kertje körül példás rend. Ö már eldöntötte a nyulai sor­sát. — Szeretem a kisállatokat. Húsz évvel ezelőtt már egyszer volt nyúlunk. Két anyával kezd­tük — akkor a fiaim bíbelődtek velük —, nem egészen egy esz­tendő alatt- 5 ezer forint hasz-, not könyvelhettünk el. Azért vet­tek egy magnót a gyerekek. . Tavaly, mondom magamnak, próbáljuk meg újból. Kétezer fo­rintot fektettem bele, de alig hozott pár fillérrel többet. Még egyszer hangsúlyozom, szeretem a kisállatokat, azért is, mert kedvesek, és a szabad időmet ki­tölti a velük való törődés. De ingyen azért nem dolgozom ... Éppen egy piaci nap végén .ta­lálkoztam az áfész felvásárlójá­val, Bíró Imrével, aki dolga vé­geztével készségesen nyilatkozott: — Sokan panaszkodnak az ár­ra, de az áfész is ennyit kap ér­te. Persze, akkor senki nem szólt egy szót sem, amikor a meghir­detett 49 jforint helyett 52-őt fi­zettünk. Nekem is mondják, hogy abbahagyják. Harminckét szerve­zett szakcsoporttagunkból jó, ha tizenöten megmaradnak. Nyolc éve vagyok felvásárló az áfésznél, azóta mindig a földdel volt probléma. A tagság nyolcvan százaléka egyben tsz-tag is, ők .a szövetkezeten keresztül hozzájut­nak a hereföldhöz. A tsz-szel si­került megegyeznünk. Kapunk elegendő földet, kaptunk is, de öt kilométerre a falutól. Gyakorla­tilag olyat, ahol a lucerna sem terem meg, nem is beszélve ar­ról, hogy a szakcsoport tagjai leginkább 60—70 évesek. A fejlesztésre, a terület bérle­tére szánt pénz természetesen megvan, de .mivel az áfész nem földtulajdonos, a szabadszállási gondot egyedül nem tudjuk meg­oldani. Ott, ahol a felvásárlás a helybeli mezőgazdasági szövetke­zet kezében van, ilyen bosszúsá­gok nem nehezítik a termelők munkáját... Pecsenye, de miből? A házinyúl húsának rendkívül nagy a fehérjetartalma, tápérté­ke egyenlő a marhahúséval. íze hasonló a csirkééhez vagy a jér- cééhez, a belőle főtt leves vetek­szik bármilyen húslevessel. Bár­mit készíthetünk belőle, amire a csirke, vagy a, borjúhús alkal­mas ... — biztat Horváth Ilona szakácskönyvében a nyúlról írt fejezet bevezető soraiban. Kár, hogy az ínycsiklandozó receptek után ahhoz nem au tanácsot: hol szerezzük be a pecsenyét? A piacot járó feje bizony fő­het, ha egy hajnali vásárláskor az egyik receptben ajánlott ' négy nyúlcombot szeretné megvásá­rolni. A nyúl felvásárlási ára hozzá­vetőlegesen azonos a pecsenye- csirkéével, a nevelés költségei is közeliek egymáshoz. A baromfi pedig olcsó ételnek számít, remél­jük, hogy előbb-utóbb a hazai fel­dolgozóipar rájön: az étkezési szokások változtatásával itthon is lehet piacot találni a világszer­te kedvelt nyúlnak... Cz sumer Péter Bővítette ellátási körzetét a kiskunfélegyházi tejüzem • Madácsi József: Most már nyu- godtabban alszom. a termés jelentős részét. Tavaly vásárolták azt az NSZK gyártmá-^ nyú szalmaégető kazánt, amely- lyel két és fél millió forint ér­tékű olajat takarítanak meg évente. A berendezéssel egy száz- húszezres baromfitelepet fűtenek, s hozzá tartozik egy tartály is, amelyből csöveken jut el az ólak­ba a meleg víz, és olyankor is segíti a baromfi neveléshez szük­séges hőmérsékletszint megtartá­sát, amikor nem tüzelnek a szal- mabálákkal. Madácsi József nem dicsekedve beszél mindezekről, hanem a leg­nagyobb szerénységgel. Azt is csak mellékesen jegyzi meg: köz­ponti fűtéses házat épített Du- natetétlenen, kocsija van, amely- ivei gyakran kirándulnak felesé­gével. Szinte véletlenül tudom meg, hogy a mintegy hétszázöt­ven lakosú település az utóbbi években harminc összkomfortos családi házzal gyarapodott. — A régi cselédemberek csak ál­modtak mindezekről. Ha a fiata­loknak mesélek a felszabadulás előtti időkről,-hitetlenkedve csó­válják fejüket. No de búcsúzom, mert újabb szállítmány érkezett. K. S. Éppen húsz éve tagja a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet­nek Madácsi József készletfelelős. Alapítója volt 1955-ben a duna­tetétleni Duna Termelőszövet­kezetnek. Párttitkárnak válasz­tották, a gazdaság vezetésének aktív részese volt. A sorozatos egyesülések után alakult ki az Erdei Ferenc Termelőszövetkezet mai területe, amelyhez Dunate- tétlen is hozzátartozik. Jelenleg is pártvezetőségi tag, részt vesz a községi pártbizottság munkájá­ban és még van néhány társadal­mi funkciója. Igazi közéleti em­ber. Nemrég kapta meg a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést. Felelősséggel, s szívesen beszél feladatáról: — Tizenhét éve vagyok itt, a dunatetétleni majorban készlet- felelős. Több millió forint értékű vagyont bíztak rám. Éppen az előbb vettem át hatvan fonna műtrágyát. Most már nyugodtab­ban alszom, mint azelőtt. Régeb­ben bizony a tagság kevésbé tö- lődött a közös vagyonnal, mond­hatnám azt is, hogy hanyagul ke­zelték. Jelenleg más a légkör, a felfogás, a szemlélet. Mindenki tudja, hogy saját érdeke a va­gyonvédelem, mert az eszközök a termelést segítik. Ha pedig jobb eredményeiket érünk el, nagyobb a nyereség, több jut nekünk is. — Ezért lelkesednek minden újért, s a mi szövetkezetünk a kezdeményezéseiről közismert. Itt van például az energiatakarékos­sági program. Nálunk a telepen 3450'tonna kukoricát raktározunk el az idén szárítás nélkül. Ton­nánként 4—5 kilogramm olajat takarítunk meg ezzel a módszer­rel — magyarázza. Azt már előzőleg megtudtam, hogy a termelőszövetkezet össze­sen 4500 tonna, 'tengerit tárol az említett módszerrel, vagyis fóliár val bélelt gödrökben helyezi el • Az NSZK szalmatüzelésű kazánnal két és fél millió forint értékű olajat takarítanak meg. Alig néhány hét van hátra az idei esztendő első feléből, s a termelőüzemek nagy részében készül már a hat hónap számvetése. Az augusztusban 6. születésnapját ünneplő félegyházi tejüzem eredmé­nyeiről és gohdjairól érdeklődtünk a napokban. — Sikeres félévzárásra számítunk — mondta Pa- tyi József üzemvezető. — Igaz. felvásárlási tervün­ket május végéig csak 91.8 százalékra teljesítettük, de ennek rajtunk kívülálló oka van. Sajnos, egyre csökken a háztájiban gondozott tehenek száma. Tavaly 557-en tartottak a felvásárlási körzetünkben tehenet, az idén számuk már 454-re csökkent. Azon­ban ennél — teszi hozzá Patyi József — több a hiányzó' tehenek száma, hiszen sokan abbahagyták a tartást, olyanok is, akik korábban két-három, vagy töijb állat tejét értékesítették nálunk. Mindezek ellenére a másik fontos feladatunkat, a feldolgozást teljesíteni tudjuk. Január óta mi vá­sároljuk fel a kunszállási Alkotmány Tsz-ben és az ottani háztáji gazdaságokban termelt tejet, ez­zel, és a kecskeméti tejüzemtől vásárolt mennyi­séggel megvalósítjuk a 3,5 millió literes feldolgo. zási tervet. • Megszűnt a zsúfoltság a megnövelt alapterületű hűtőtároló térben. Felvételünkön Vereb József rak­táros a gomolyát méri szállítás előtt. ’ ft Jéga László tejtermékgyártó szakmunkás az új homogénező gép működését ellenőrzi. Kedvezően) alakul a társüzemékkel való együtt­működés. Elsősorban a termékek értékesítésében segítjük jól egymást. Az említett 3,5 millió liter fel­dolgozott tejnek mintegy felével a várost és a hoz­zá tartozó négy községet, valamint Bugacot látjuk el, a másik felét pedig 12 társüzeim veszi át. Igen keresettek a savanyított1 termékeink. Jelenleg 5 fé­le joghurtot készítünk, a múlt év őszén pedig meg­kezdtük a kefir gyártását. A kooperáció keretében a veszprémi társüzemen keresztül gyártmányaink eljutnak a Balaton északi partjára is. Az együttműködés igen jól segíti az értékesítést. Jelenleg 22 tejüzem 60—70 féle' készítménye érke­zik hozzánk, s tőlünk'kerül a kereskedelmi forga­lomba. A múlt év őszén bővítettük értékesítési kör. zetünket, s azóta szállítunk Szolnokra, Jászberény, be és Dunaújvárosba is. Az első félév fontos eseménye, hogy áprilisban befejeződött a hűtőkamra bővítése. Azóta a koráb­bi 100 négyzetméter helyett 200 négyzetméternyi területen tudjuk, megfelelő körülmények között hű­tőben tárolni a termékeket. Tavasszal vettük hasz­nálatba a homogénező gépet, amely a tejben levő zsírgolyócskákat aprózza tovább, és ezzel növeli az emészthetőséget. Az idén különben töhb mint 3 mii. lió forintot költünk üzemünk fejlesztésére. Sor ke­rül a hűtőgépház, valamint a kazánház bővítésére és a berendezéseinek a cseréjére is — tájékoztatott a félegyházi tejüzem vezetője. O. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents