Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-24 / 148. szám

/

AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA

(Folytatás az 1. oldalról.)

ban, hogy a termelő ágazatokban két év alatt 8 százalékkal csökkent a fajlagos energiafelhasználás. Az így elért megtakarítás lényegében fedezte a lakosság és a kommunális ágazat többletigényét. Az energiafelhasználásban emelkedett a hazai források, és csökkent a behozatal aránya. Külön említést érdemel, hogy kő. olajra számítva 198<Mioz képest két év alatt majdnem 1,6 millió tonna kőolajat és kőolaj-származékot takarítottunk meg; ennek értéke mintegy 400 millió dollár, ral egyenlő.

Gazdaságpolitikai törekvéseink alátámasztására több más terüle. ten is fontos lépéseket határoztunk el. Ezek közé sorolhatók a jövedelemszabályozást érintő egyes módosítások, a támogatások csökkentése, az árrendszer továbbfejlesztése, az árfolyam, változtatások, a hitelfeltételek szigorítása, az új bérszabályozási rendszer bevezetése, az alacsony hatékonyságú vállalatok helyzeté, nek rendezésére kialakított sza. bályok. Az intézkedések egy másik része annak a lehetőségét te. remtette meg, hogy a vállalkozá. si és szervezeti formák jobban igazodhassanak a tényleges piaci és gazdasági viszonyokhoz. Ennek az egyik, nem is a legfontosabb eleme az a sokak által vi. tatott lehetőség, hogy a vállalatokon belül gazdasági munkakö. zösségek alakulhassanak. Többsé. güktől — a jelek szerint — a szándékainkkal megegyező eredményt remélhetünk.

•Mégis jogos a kritika, hogy az irányító és a gazdálkodó szervezetek részéről nem elegendő, de legalábbis egyenetlen az új vi_ szonyokhoz való alkalmazkodási készség; lassan javul a verseny- képesség; magasak a ráfordítások, olykor gyenge a piaci munka; még mindig sok a veszteséges, vagy alacsony hatékonyságú vállalat és szövetkezet. Sokakat elkényelmesít, hogy a jövedelmek teljesítmény szerinti differenciálása alig-alig halad előre. Nagyrészt ezeknek az okoknak tudlha. tó be, hogy gazdaságunk teljesítménye nem érte el azt a mérté.

két, ami a belső piacon jelentkező — a tervezettet meghaladó — kereslet kielégítésével egyidejű, leg ellensúlyozhatta volna a gyorsan romló külső viszonyok következményeit ; köztük azt« hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer súlyosbodó zavarai miatt a számított hitelfelvételt csak részben tudtuk megvalósitani. Emiatt kénytelenek voltunk olyan továb. bi intézkedéseket tenni, amelyek az adott helyzetben is biztosították nemzetközi fizetőképességünk fenntartását.

Ez úgy volt elérhető, hogy a kivitel növelésére és az új piacok feltárására tett erőfeszítések mel. lett átmeneti importkorlátozást léptettünk életbe, csökkentettük a beruházásokat, a költségvetési kiadások — főként a támogatások — egyes tételeit, és 1982-ben a tervezettnél nagyobb fogyasztói áremelést hajítottunk végre. Tudatában voltunk, hogy ezek az intézkedések nemcsak á gazdálkodó szervezetek, hanem a lakosság és különösen annak egyes ré. tegei számára gondot okoznak. Mégis cselekednünk kellett, mert nem vállalhattak, és nem is akartuk vállalni az 1978. éviihez hasonló pénzügyi helyzet kialakulását, ami részleteiben nehezen felmérhető, de mindenképpen igen súlyos következményekkel járt volna. A legfőbb célt elértük: a belső egyensúlyt és a nemzetközi fizetőképességet egyaránt sikerült megőrizni. 1982-ben a külkereskedelmi mérlegben mintegy félmilliárd dollár aktívumot értünk el, majdnem akkorát, mint amit a tervidőszak utolsó éveire irányoztunk elő. Sóik év után az adósság növekedését megállítot. tűk; most az a feladat, hogy elkezdjük adósságaink és a velük járó terhek csökkentését.

A gazdasági teljesítmény nőve. lését most és a következő években nem új nagyberuházások ré. vén, hanem a tartalékok feltárásával, a meglevő termelőberende. zéseket kiegészítő, korszerűsítő, a technológiákat megújító műszaki fejlesztéssel, gyorsan megtérülő szellemi és anyagi befektetésekkel, a szervezettség, a munka, kultúra növelésével kell elérni.

Bővíteni az együttműködést

Az intenzív fejlődés követelményeiből, kiindulva még erőtelje, sebben be kell kapcsolódítunk a nemzetközi munkamegosztásba, mindenekelőtt a szocialista gazdasági integrációba. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban mindig, a jövőben is a KGST tölti be a legfontosabb szerepet. Gazdasági fejlődésünk és stabilitásunk szempontjából különösen fonto. sak és nagy jelentőségűek a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok. Közismertek és nem szó. rulna'k bizonyításra azok az előnyök, amelyeket a szocialista országokkal folytatott két. és sokoldalú együttműködés jelent számunkra, és hozzátehetem, partne. reink számára is. Fontos alapját képezik ötéves tervünk megvalósításának az 1985-ig szóló hosszú.

lejáratú megállapodások, amelyek kölcsönös és hiánytalan teljesítése közös érdekünk. A magunk részéről ennél is többre törekszünk, ezért tárgyalásokat kezdeményeztünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal az 1983— 1985. évi árucsereforgalom további bővítésének ‘ lehetőségeiről.

Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban növekvő szerepe van a fejlődő országokkal mind jobban kiépülő együttműködésnek. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján készek vagyunk a fejlett tőkés államokkal folytatott kerskedelem és kooperáció bővítésére is. Nem rajtunk múlik, ha ez lassabban halad, mint ahogyan erre adottságaink lehetőséget biztosítanak.

Egyensúly, hatékonyság

munkakörülmények. Általánossá tettük az ötnapos munkahetet és növeltük az alapszabadságot.

1982-ben a lakosság fogyasztása 4 százalékkal, reáljövedelme mintegy 3 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. Tudjuk, hogy az átlagok elfedik azokat a különbségeket, amelyek az egyes családok helyzetét jellemzik, s hogy nem kevesen vannak, akiknek jobban be keLl osztaniok jövedelmüket, akiknek kevesebbre futja és akik nehezebben élnek, mint korábban. Ezeket a tényeket számon tartjuk, és a lehetőségek határai között figyelembe vesszük.

Az átlagkeresetek és a fogyasztói árák két év'alatt egyaránt 12 százalékkal emelkedtek. A nehézebb gazdasági körülmények között is arra törekedtünk, hogy fenntartsuk a lakossági vásárlóerő és az árualapok egyensúlyát. Igaz, előfordult, hogy egyes cikkekből a kínálat több-kevesebb ideig elmarad a kereslettől — mégis, úgy gondolom, egyetértenek vele: a fogyasztói piac összességében, az alapvető termékekből pedig választék szerint is kiegyensúlyozott. Előreléptünk a szolgáltató hálózat bővítésében, egyes területeken a mennyiség és a minőség azonban még gyakran kifogásolható és hosszú a várakozási idő. Ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell.

A társadalmi juttatások reálértéke az utóbbi két évben is a nemzeti jövedelemnél nagyobb mértékben, összesen 6 százalékkal emelkedett, azonban így is csak szerény előrelépésre volt mód. A lehetséges intézkedések keretében sor került az 1971. január 1. előtt megállapított nyugdíjak és a rendszeres, évenkénti kiegészítés alsó határának emelésére. Már határozatunk Van rá, mint azt a népgazdasági terv tartalmazza, hogy július 1-i hatállyal 490 forintról 600 forintra növeljük a kétgyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát. Az egygyermekes családok a jelen, légi 130 forintos jövedelemkiegészítés helyett pedig havi 300 forintos családi pótlékot kapnak, a gyermekek 6 éves koráig. Terveink szerint ez év szeptemberétől a régebben megállapított legalacsonyabb nyugdíjakat is felemeljük. Az említett intézkedéseken túl fokozott figyelmet fordítunk a családgondozó tevékenység bővítésére, a legrosszabb helyzetben levő családok szociális körülményeit jobban mérlegelő segélyezésre.

A lakásépítés eddig az előirányzottnak megfelelően alakult. Két év alatt — nagyobbrészt kedvezményes hosszúlejáratú kölcsönből — közel 153 ezer otton épült fel. Rendben halad a lakás, elosztás és a lakásgazdálkodás továbbfejlesztése. A tanácsok körültekintően és szervezetten készítették elő az idén júliusban életbe lépő lakbéremelést: intézkedtek, hogy az arra jogosultak lakbérterheit mérséklő szociális támogatások folyósítása rendben megtörténjen. Megkezdődött annak a határozatnak a végrehajtása, amely előírja a lakáskar. bantartás és -felújítás anyagi és szervezeti feltételeinek javítását. A kormány utasítása nyomán az illetékesek intézkedtek a lakosság építőanyag-ellátásának javítása, a családiház-építőknek nyújtott szolgáltatások — köztük a szakmai tanácsadás, a gépkölcsönzés — bővítése érdekében.

A településhálózat fejlesztésén belül Budapest és a városok mellett a korábbinál nagyobb gondot fordítottunk a kistelepülése, ken lakók életkörülményeinek javítására, a falvak népességmegtartó képességének növelésére. A helyzet javításában, az alapellátás megszervezésében fontos szerepet tölt be a lakosság öntevékenysége, önzetlen társadalmi munkája. Áz utóbbi esztendőkben a kormány és a társadalom is nagyobb figyelmet fordít a környezet- és természetvédelemre. Külön határozatban intézkedtünk, pótlólagos forrásokat jut. láttunk nemzeti kincsünk, a Balaton megóvására. Mindez azonban csak akkor lesz igazán eredményes, ha a környezet- és természetvédelem közüggyé, s egyúttal minden állampolgár lelki- ismereti ügyévé válik.

Az egészségügyi ellátás fejlesztésére elfogadott szakmai progra.

Üj — köztük nemzetközi elismerésnek örvendő — értékekkel gazdagodott népünk kultúrája. Növekedett a közművelődési intézmények igénybevétele, a múzeum-, a hangversenylátogatók, a színházba és moziba járók száma. A szakmai és az általános műveltség gyarapításában egyaránt részt vállalnak a hivatásos és az önkéntes népművelők. Tovább bővült a közművelődést szolgáló intézmények hálózata. Nyíregyházán és Zalaegerszegen új színház létesült, több megye- székhelyen folyik a régi színházak korszerűsítése, megfelelő ütemben halad az Állami Operaház átépítése.

Gazdasági gondjaink ellenére sem mondunk le a kultúra állami támogatásáról. De a jövőben is csak a szocialista-humanista elkötelezettségű művészet mecénásai leszünk. Arra törekszünk, hogy az alkotók és alkotások úa. lódi értékük szerint kapjanak megbecsülést. Igényeljük a kritikai élet fellendülését, az Igazi értékek felkarolását, a rendszerünktől idegen eszmék elutasító, sát.

Az emberek gondolkodásmódjának, világképének alakításában, a szocialista hazafiság és az internacionalizmus szellemének erősítésében rendkívül felelős, fontos szerepet tölt be a sajtó, a rádió, a televízió. Ezektől az intézményektől és munkatársaiktól azt kérjük, hogy elkötelezetten, igényesebben végezzék munkámok végrehajtása megfelelően halad. A beruházások egy részének megivalósításában ugyan elmaradás van.az ellátás személyi és intézményi feltételei azonban így is tovább javültak. A tízezer lakosra jutó orvosok száma 30 fölé emelkedett, csökkent a betöltetlen körzeti orvosi állások száma, jelentősen fejlődött a gyermekekről és az időskorúnkról való társadalmi gondoskodás.

Megalapozatlan ígéreteket ez. úttal sem tehetünk. Az életszínvonal megőrzéséhez, az életkörülmények bármilyen szerény javí. fásához is csak a jobb, az eredményesebb munkával, a teherviselés igazságosabb megosztásával teremthetjük elő a fedezetet.

A VI. ötéves tervben előirányzottnak megfelelően halad az általános iskolák hálózatának fejlesztése. Az elmúlt két évben csaknem 2300 új tanterem épült fel, és további mintegy ezer helyiséget vettek — átmeneti megoldásként — használatba. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a felkészülés a középfokú oktatási in. tézményekbe lépő, nagylétszámú korosztályok fogadására. Folytatódik, illetve megkezdődött egyes felsőoktatási intézmények, köztük a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és az ELTE re. konstrukciója.

jukal, hitelesen tájékoztassák a közvéleményt, szóljanak eredményeinkről, de a gyengéinket se hallgassák el; vállaljanak nagyobb részt a közízlés formálásában, és adjanak több teret az emberi helytállás bemutatásának.

A kormány ezért rendszeresen figyelemmel kíséri a tudományos élet alakulását, és amint azt a gyakorlat igazolja, döntései előtt egyre gyakrabban igényli a tudományos akadémia, s rajta keresztül az egyes tudósok, kutatók véleményét.

A VI. ötéves terv eddigi éveiben nemzeti jövedelmünk nemzetközi összehasonlításban is megfelelő részét, mintegy 3 százalékát fordítottuk kutatásra és műszaki fejlesztésre. Biztatónak tartjuk, hogy az utóbbi két, két és fél évben előrelépés történt a tudományos kutatás céljaira rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközök ésszerűbb felhasználásában. Az országos középtávú kutatási-fejlesztési terv megvalósítása során, különösen az energiagazdálkodás és az agrárkutatások terén értékes eredmények születtek. Vannak azonban olyan programok, amelyek végrehajtása vontatottan halad. Arra készülünk, hogy az év végéig megvizsgáljuk a végrehajtás helyzetét, és döntünk a szükségesnek ítélt módosításokról', illetve — ha kell — az erőforrások átcsoportosításáról. Reméljük, hogy szándékunk találkozik a tudomány képviselőinek' egyetértésével.

Sokoldalú

külpolitika

A kormány a békés egymás mellett élés elveinek szellemében az elmúlt években is aktív, sokoldalú külpolitikai tevékenységet folytatott. Mind a kétoldalú kap. csőlátókban, mind a különféle nemzetközi szervezetekben — köztük az ENSZ-ben, amelynek közgyűlése a jelenlegi ülésszakra magyar elnököt választott —, de valamennyi más fórumon is a béke, a haladás elkötelezett híveként léptünk fel.

Soha, egyetlen tárgyaló partnerünk előtt sem hagytunk kétséget afelől, hogy külpolitikánkban központi helyet foglal el a Varsói Szerződés tagállamaihoz, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szövetségi és testvéri kapcsolatunk állandó fejlesztése,! mert ebben látjuk nemzeti létünk, szuverenitásunk megőrzésének legfőbb biztosítékát.

A kölcsönös érdekek és szolidaritás alapján folytattuk az el nem kötelezett és a fejlődő országokkal meglevő együttműködés bővítését, és arra törekedtünk, hogy ne csak megőrizzük, hanem

— a kölcsönös előnyökre építve

— továbbfejlesszük a tőkés országokkal meglevő kapcsolatainkat is.

A jelenlegi kiélezett nemzetkö. zi helyzetben alapvető kötelességünk, hogy gondoskodjunk szocialista hazánk, dolgozó népünk békéjéről. Ezért szövetségeseink, kel együtt számos, a leszerelést, a nemzetközi együttműködést szolgáló fontos kezdeményezést tettünk.

< A kormány ezúttal is arra törekedett, hogy őszintén' és felelősen szóljon jelenlegi helyzetünkről, szándékairól és törekvé. seiről, mert úgy véli, hogy csak így számíthat a munkájához nélkülözhetetlen segítségre. Meggyőződésem, hogy nehézségeink leküzdésében, feladataink megoldásában a jövőben is építhetünk az önök, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk megértésére és támogatására — mondotta végeze. tül Lázár György, kérve a kormány beszámolójának megvitatását és jóváhagyását.

Lázár György beszámolóját vita követte, amelyben felszólalt dr. Ladányi József (Borsod m. 26. vk.), a Borsod megyei Tanács elnöke, Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.),'az Elektronikus Mérő- készülékek Gyárának bemérő üzemmérnöke és dr. Postás Sándor (Hajdú-Bihar m. 4. vk.), a debreceni városi pártbizottság első titkára.

Ezt követően Maróthy László (Budapest, 33. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság ‘ első titkára szólalt fel.

Gazdagodott népünk kultúrája

MARÓTHY LÁSZLÓ BESZÉDE:

Világos, reális terveink vannak

A közvetlenül előttünk álló feladatokról, az 1983. évi terv eddigi végrehajtásáról szóilva Lázár György kifejtette: vannak biztató, de vannak nyugtalanító jelek is. Megfelelő volt a felkészülés és a munka szervezetten indult. A nehéz külpiaci viszonyok ellenére a dollárelszámolású forgalomban kiviteli többletet értünk el. Kedvezőtlen, hogy az ipari termelés az első öt hónapban a tervezett, nél — néhány termékből a keresletnél is — alacsonyabb volt, az exportárak tovább csökkentek, s hogy a számítottnál nagyobb a belföldi, különösen a beruházási kereslet. A jól szervezett, lelkiismeretes őszi és tavaszi munkával megalapozott, sóikat ígérő kezdet után sajnos, a mezőgazdaság, ban is vannak kedvezőtlen jelek. Az időjárás, mint eddig is sok alkalommal, az idén sem pártolt mellénk. Számos gazdaságnak komoly gondot okoz, de a korábban oly biztató országos terméskilátásokat is csökkenti az elmúlt hetek június közepéig tartó aszá. lyos időjárása. Ismerve a szocialista nagyüzemekben rejlő erőt, a termelőszövetkezeti tagság, a háztáji gazdálkodást folytatók hozzáértését és szorgalmát, bízhatunk benne, hogy a mezőgazdaságban dolgozók mindent meg. tesznek a tervben kitűzött célok eléréséért.

A Minisztertanács elnöke beszámolóját így folytatta:

— A kormánymunkaprogram,

jában 'életszíhvanaí-ipoliitikánk eredményeinek megőrzését és megszilárdítását, az életkörülmények szerény mértékű javítását vállaltuk. Most arról adhatok száAz összes többi területen is úgy kell dolgoznunk, hogy kivédjük az egyensúlyi követelmények betartását veszélyeztető hatásokat. Arra kell törekednünk, hogy a termelésnek a szükségletekkel összhangban levő növelésével, a ráfordítások csökkentésével elérjük a tervezett nemzeti jövedel. met, és a felhasználásban se lépjük túl az előirányzott kereteket. Ez utóbbi érdekében már több intézkedést tettünk, köztük olyanokat, amelyek mérséklik a terven felüli beruházási vásárlóerőt. Szigorúan ragaszkodnunk kell ahhoz is, hogy a bérek és a jőve. delmek arányban legyenek a tényleges teljesítményekkel és a fogyasztói árakat az elhatározott mértékben növeljük. A külkereskedelemben folytatni szükséges a piacfeltáró munkát, és minden előnyösnek mutatkozó lehetőséget ki kell használni az export fokozására.

Az idei gazdasági teljesítené, nyéknek nemcsak az 1983. évi egyensúlyi követelmények miatt, hanem — amint azt a tervezőmunka és az előrebecslések jelzik — a semmivel sem könnyebbnek ígérkező 1984—1985. évi feladatokra való felkészülés szempontjából is nagy fontosságuk van. Ennek tudatában kell folytatni munkánkat.

mot, hogy ezt a kötelezettségűn, két eddig teljesítettük. Megőriztük olyan-fontos vívmányainkat, mint a létbiztonságot szavatoló teljes foglalkoztatottság, vagy az egész lakosságra kiterjedő szociális gondoskodás. Ha szerény mértékben is, javultak az élet- és

— Ülésszakunk napirendjének megfelelően Lázár György elvtárs átfogó jelentésben számolt be előttünk az 1980. őszén elfogadott kormányprogram eddigi megvalósításáról. Számot adott eredményeinkről, szólott gondjainkról, további tennivalóinkról a Magyar Népköztársaság külpolitikájában, a gazdasági épí- tőmunkában, a társadalmi és az államélet fejlesztésében. Az ösz- szegezést, a XII. kongresszus óta eltelt időszak áttekintését áprilisi ülésén elvégezte a Magyar Szo- cialita Munkáspárt Központi Bizottsága. Elmondhatom itt, a törvényhozók előtt, hogy a párt tagsága, de hozzátehetem, hogy a pártonkívüliek, munkások, parasztok és értelmiségiek milliói is azonosulnak a Központi BizottEurőpa közepén

Nincs a világon olyan . ország, amely függetleníteni tudná magát a nemzetközi környezettől, a világpolitikai és világgazdasági folyamatok hatásától. Különösen nyilvánvaló a külső feltételek alakulásának szerepe hazánk esetében, amely adottságai folytán nagymértékben ráutalt a nemzetközi gazdasági munkamegosztásra, s Európa közepén, a két világrendszer találkozásánál fekszik. Ezért feladataink meghatározásánál csakúgy, mint eredményeink értékelésénél mindenkor számolnunk kell a nemzetközi politikai és a világgazdasági viszonyok fejlődésünket segítő vagy éppen fékező hatásával is. Mint ismeretes, az elmúlt három évben feszültebbé vált a nemzetközi helyzet. Az imperialista körök katonai fölényszerzési törekvései és konfrontá- ciós magatartása következtében

ság elemzésével és egyetértenek a határozatával.

Az eltelt időszak tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy .helyes volt a XII. kongresszus döntése, amikor megerősítette pártunk fő politikai irányvonalát. Ez a politika szocialista egységbe kovácsolta a nemzetet, világosan ki- lelöli utunkat és céljainkat. Megfelel társadalmunk minden osztálya, rétege, egész dolgozó népünk törekvéseinek. A jó politika, az arra épülő szocialista nemzeti egység, a közmegegyezés a forrása, hogy társadalmi rendszerünk szilárd, belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott, hogy életünk meghatározója a rend, a kölcsönös bizalom, az alkotó munka, a létbiztonság.

tovább fokozódott a fegyverkezési verseny, újabb veszélyes helyi konfliktusok keletkeztek, feszültebbé vált a szocialista és a tőkés országok viszonya, szűkültek a kapcsolatok. Ez a helyzet veszélyezteti valamennyi nép biztonságát, és növekvő terheket ró minden ország gazdaságára.

Ebben a nehéz világpolitikai helyzetben is nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a világháború elkerülhető. Meggyőződésünket a szocialista közösség hatalmas politikai, gazdasági és védelmi ereje mellett arra alapozzuk, hogy az utóbbi esztendőkben szerte a világon erősödött a néptömegek tettekben is kifejeződő békeakarata. 'Ezt fejezi ki az a béke-világ- találkozó is, amelyik most folyik Prágában és amelyet e helyről is üdvözlünk. Számolunk azzal is, hogy a tőkés, országok politikaigazdasági életében számottevőek

azok az erők, amelyek felelősen gondolkodnak, józanul mérlegelik a világ realitásait, a hidegháborús feszültség szinte beláthatatlan veszélyeit, s érdekeltek a kölcsönösen előnyös kapcsolatok megőrzésében, fejlesztésében.

Az elmúlt három 'esztendő során , a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége teljességgel megfelelt az MSZMP XII. kongresszusán kijelölt főirányoknak. A nehezedő világhelyzetben is jól szolgálta nemzeti érdekeinket és a szocialista külpolitika közös céljait. Hozzájárultunk a szocialista országoknak a béke megőrzését, a fegyverkezési verseny megfékezését szolgáló közös kezde ményezései nk kia laki t ás ához és érvényre juttatásához.

A Központi Bizottság áprilisi ülésének határozata megerősítette külpolitikánk fő irányvonalát. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben még nagyobb hangsúlyt kap az az alapvető törekvésünk, hogy gondoskodjunk népünk biztonságáról . hozzájáruljunk a szocialista építés kedvező nemzetközi feltételeinek megteremtéséhez. Feladataink megoldásához a legfontosabb külső támaszt a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a KGST tagállamaival folytatott együttműködés jelenti. Azon kell dolgoznunk, hogy egységünk még szilárdabb, legyen, kapcsolataink tovább erősödjenek, s együttműködésünk megfeleljen 'az új követelményeknek. A közös érdekek és a kölcsönös előnyök alapján szélesíteni kívánjuk kapcsolatainkat a fejlődő országokkal, hozzájárulva ezzel függetlenségük erősö-' déséhez, társadalmi-gazdasági felemelkedésükhöz. A tőkés országokkal folytatott kétoldalú kapcsolatainkban és a nemzetközi fórumokon. — így a. madridi találkozón is — arra törekszünk, hogy előmozdítsuk a helsinki folyamat továbbvitelét, a politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális együttműködés bővítését.

Nemzetközi törekvéseink eredményessége kedvezően befolyásolhatja a társadalomépítő céljaink megvalósítását. De ma is hangsúlyozzuk: a világpolitika fórumain a jövőben is csak akkor lehet komoly szavunk, ha itthon sikeresen oldjuk meg feladatainkat.

A kormányprogram végrehajtásáról szóló beszámoló világosan mutatja, hogy a Minisztertanács következetesen dolgozik a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásán.; alkotmányos funkcióit eredményesen látja el.

Az állami irányításban végrehajtott, átszervezések elősegítették, hogy a központi irányító szervek az átfogó hosszabb távú, a társadalompolitika és a gazdaság lényegi összefüggéseit érintő feladatokra összpontosítsák figyelmüket. Az elmúlt években tovább növekedett a helyi állami és gazdasági szervek önállósága

Javuljanak az életkörülmények