Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-23 / 147. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1983. június 83. PIROSARANY ÉS TÁRSAI Ösztönző bérezés a hetényegyházi üzemben A tavalyi volt a hetényegyházi konzervüzem működésének tizenötödik esztendeje. A másfél évtized alatt dinamikusan fejlődött, s a 180 milliós termelési értékével ma már jól szervezett középüzem. 1980 óta változatlan létszámmal oldja meg feladatait — 160 fővel —, miközben 27 millió forinttal növekedett a termelése. Az irodai munkát hatan látják el, minden adminisztráció itt bonyolódik, kivéve a pénzügyeket, azt az UNIVER ÁFÉSZ központjában intézik. Az adminiszt­ratív létszám mindössze 4 százalék, pedig nem csak feldol­goznak, termeltetnek és felvásárolnak is. ® Az üzemben egy hónapja gyártják az egyre kedveltebb pizzakré­met. Kópiás Istvánná csoportvezető irányításával Tokics Mihály gép­kezelő készíti elő az alapanyagot; (Opauszky László felvételei) A szervezettségről nemcsak a szemmel látható rend — gondo­zott pázsit, virágok, fák, tisztaság üzemen belül és kívül —, hanem a számok is árulkodnak. A hetényegyházi asszonyok számára vonzó munkahely az üzemünk — mondja Szarka Ba­lázs üzemigazgató. — Nemcsak a kereseti lehetőségek miatt, ha. nem, úgy vélem, a munkakörül­mények, a jó légkör miatt is, amire mi mirrdig sokat adtunk. Persze nem mindig volt ez így, az például néhéz időszak volt, amikor a norma szerinti bérezés, re áttértünk. De ma már az ász­éi Nagy gondot fordítanak a készáru ellenőrzésére. A labora­tóriumban Nagy Sarolta tech­nikus ellenőrzi a pizzakrém mi­nőségét. szonyok elviselik — sőt termé­szetesnek veszik — az ezer fo­rintos bérkülönbségeket is. Mert mindenki pontosan tudja, mi a feladata, s ha elvégezte, mit kap érte. Amikor a norma szerinti bére­zést bevezették, elhatárolták a technológiai folyamatokat, bonyo­lultságuk szerint kategorizálták a munkaiműveleteket és állapították meg a bért. Ennek megfelelően osztották fel a munkát, a képes­ségek figyelembe vételével. Ezzel a napi feladatkiadás helyébe az önálló munkavégzés került, meg. nőtt a dolgozók felelősségérzete és javult a fegyelem. A radikális­nak minősíthető intézkedést — a korábbi gyakorlathoz képest min­denképpen az volt — eleinte vi. szonylag jelentős munkaerőmoz­gás kisérte, de kialakult a törzs­gárda. A termelékenység növelésének egyik oldala a jó munkaszerve­zés és a munkaidő-kihasználás volt, a másik, hogy több munka- folyamatot gépesítettek. A munkaszervezési tartalékok kimerültek, valamit azonban ten. ni kell, mert míg 1980-ban és 1981-ben a 10 százalékos terme­lésnöveléssel tudták tartani a nyereséget, tavaly ez már nem volt elég. Az évi 10 százalékos termelésnövelést is egyre nehe­zebb elérni. Egyes termékekből a piac telítettsége tapasztalható pél­dául a legnagyobb mennyiséget képviselő tubusos pirosaranyiból aligha lehet idehaza 20 millió tu­busnál többet eladni, s ennyi most a termelés. — Még kell teremteni a dolgo­zók érdekeltségét a kifogástalan minőségben is — mondja az üzem igazgatója. — Nyereségre ható tényező a minőségi prémium be­vezetése, amelyhez az első ne­gyedévben elvégeztük a próba- számításokat. Ezzel tulajdonkép­pen a veszteségek csökkentése a célunk. 1983-ban 180 millió forint a termelési tervünk, ez nagyon feszített, de megpróbáljuk erőin­ket úgy csoportosítani, hogy si­kerüljön megvalósítani. Számta­lan műszaki elképzelésünk van ehhez. A piac bővítésének, a belföldi fogyasztás növelésének bevált módszere — amire mindig is nagy súlyt helyezett a hetényegy­házi konzervüzem — a kínálat folytonos újítása. Az idén például már megjelent a kapros majonéz és a pizzakrém. Sikerük sok min­denen múlik, többek között a hazai étkezési szokásokon is. A pirosarany osztatlan sikert ara­tott, a majonézt tíz éve gyártják, s csak most érák igazán^.,hogy, van rá kereslet. Tavaly került az i üzletekbe a Háromféle kímélő,1 vagyis diétás fűszerkeverék. (Só nélkül készül, mégis sós érzetet kelt.) Szándékosan választották a kímélő elnevezést, mégsem lett olyan vonzó a vásárlók számára, mint várták. Újdonság lesz az idén a körö- zötthöz ajánlott ízesítő* krém. és műanyagpohárban a mustár. Ez a csomagolóanyag ugyanis 40 szá. Zalákkal olcsóbb, mint a jelenle­gi. Fontos szempont ez a vásárlók pénztárcáját és az üzem nyeresé­gét tekintve is, de a termékük többségénél tudomásul kell ven­ni a csomagolóanyag, a tubus árának drágulását. Sajnos,' ez most már olyan mértékű —r az idei 11 százalékos árnövekedés 6 milliós költségtétel —, amit az üzem nem tud „lenyelni”. A pa­pír és az üveg is drágul, így kénytelenek lesznek árat emelni. Nem minden terméket érint az intézkedés, differenciáltan, egyes termékek jövedelmezőségét, vizs­gálva- döntenek róla. Nagy Éva A KORSZERŰBB MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSÉRT (II.) Egy élet, több szakma A munkaerőképzésnek a népgazdaság szükségletéhez, kell alkalmazkodnia. Az isko­la ettől nem szakadhat el, mert ez esetben zavarok tá­madnának a gazdaság műkö­désében. A munkaerő-szükséget hosszú távú alakulására vo­natkozó számítások azt mu­tatják, hogy a szakképzés mennyiségileg kielégíti az ezredfordulóig feltárt igé­nyeket, a hiányosságok a mi­nőségben jelentkeznek. A szakképzési rendszerben is érvényesíteni kell azokat a követelményeket, amelyeket a termelési, illetve termék- szerkezet folytonos átalakí­tása, megújítása igényel. Abr ból kell kiindulni, hogy mind kevésbé lehet egyetlen mun­kahelyen, egyetlen szakmá­ban eltölteni a gazdaságilag aktív életszakaszt. Felnőtt fejjel is tanulni kell Ennek belátására, elfogadására, az éhhez való alkalmazkodásra már a nappali óktatás során fel kell készíteni a fiatal nemzedé­keket. Nyíltan elmondva, hangsú­lyozva, hogy az „Egy élet, több szakma” igénye azzal jár, hogy időnként felnőtt fejjel is be kell ülni az iskolapadba. Ehhez per­sze hatékony át. és továbbképző rendszert kell működtetni. Évente már ma is sok tízezren vesznek részt át- és továbbképző tanfolyamokon, nagyobb részt a vállalatok és a szakmai tovább­képző intézetek szervezésében. A mai jogi szabályozás még nem teszi lehetővé, hogy elég rugal­mas, hatékony legyen ez a kép­zési forma, ezért a félév végéig új művelődési miniszteri rendelet fog megjelenni, amely egyszerű­síti az eljárási-engedélyezési sza. bályokat, növeli a képző szervek felelősségét. A hasznos és kívánatos munka, erőmozgás támogatására, a ke­reslet és kínálat jobb összehan­golására hivatottak a területi (városi) tanácsi munkaerő-szol­gálati irodák. Az Állami Tervbi­zottság még az elmúlt évben ha­tározott a létrehozásukról, s a múlt év decemberéig egy megye kivételével valamennyi megye- székhelyen és a fővárosban meg. alakultak új típusú irodák, fo­kozatosan megkezdték működé­süket. Feladatuk középpontjában a korszerűsített munkaerő-közve. ütés áll: a munkára jelentkezők és a foglalkoztatói igények talál- koztatása. E mellett egy sor egyéb szolgáltatásra is vállalkoznak: Borsod megyében például meg­felelő díjazás ellenében a szerve, zett munkaerő-átcsoportosításra, illetve az átmenetileg felesleges­sé vált munkaerő szervezett köl­csönadására. Nemcsak a megyeszékhelyeken Mint ismeretes, korábban kö­telező volt a munkaerő-közvetí­tés, s a mai munkaerő-szolgálati irodák elődei még azzal foglal­koztáik. Ez a funkció azonban a munkát kereső állampolgárok körében mind népszerűtlenebbé vált, ezért a régebbi irodák ügy­félforgalma igencsak megcsap­pant. Az irodák átalakításával, profiljuk változtatásával a for­galom ismét növekedett, 1982 vé; gén havonta országosan mintegy 15 ezren jelentek meg e helye­ken, s ebben az esztendőben még nagyobb forgalomra számítunk. Az irodákat felkeresők többsége munkaviszonyban állt, de más munkakörben szeretett volna el­helyezkedni. A hagyományos közvetítés mel­lett az irodák profilja rendkívül szerteágazó. A szervezett munka­erő-átcsoportosítás és -kölcsön­adás bonyolítása mellett foglal­koznak az át. és továbbképzés előkészítésével, a diákok szünidei elhelyezésével, alkalmi munkák szervezésével, pályakorrekciós munkaügyi tanácsadással. Mun­kát, munkaalkalmat kínálnak azoknak, akik átmenetileg, idény­jelleggel szeretnének elhelyez­kedni, s persze a pályakezdő fia. falóknak. A legtöbb iroda profil­jában humán szolgáltatások szer. vezése is szerepel, tehát a gyer­mekek és idősek, betegek házi ápolásával összefüggő lakossági igények egyéni jelentkezés alap. ján történő kielégítése. Számítunk arra, hogy ez évben a munkaerő-szolgálat a tanácsok erőfeszítése nyomán tovább fej­lődik. A kezdeményezésekből ítél­ve a megyeszékhelyen működő irodák mellett az év folyamán to. vábbi városi közvetítőirodákat is szerveznek, például Baján, Du­naújvárosban. Reméljük, más megyék és városok is követik példájukat. Várhatóan ez évben fokozódik a munkaerő-szolgálati irodák szerepe a továbbképzés és átképzés' szervezésében és koor­dinálásában is. Az irodák tevé­kenységének hatékonysága nagy­mértékben függ attól, hogy mi. lyen módszereket alkalmaznak, milyen kapcsolatokat építenek ki a környékbeli vállalatokkal és intézményekkel, milyen lesz a hírük a közvélemény előtt. Bízzunk bennük! Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Információs Központja minden segítséget megad a munkájukhoz. Támogat, ja őket például abban, hogy a tevékenységükhöz nélkülözhetet­lenül szükséges adatnyilvántar. tást és -feldolgozást számítógé­pekkel tudják elvégezni. Ügy vél­jük, nagy szükség van arra, hogy a tanácsok is többet törődjenek ezekkel az irodákkal. Gondoskod­janak arról, hogy több képzett szakember dolgozzék ott, növe­kedjék anyagi és erkölcsi meg­becsülésük, mindenütt el legye­nek látva telefonnal és minden olyan kellékkel, amelyre a folya­matos munkavégzéshez szükség van. A kötelező közvetítés kellemet, len emléke még sokakat távol tart az üj típusú munkaerő-szol­gálattól. Az irodákat felkereső ál. lampolgárok, s nem utolsósorban az Irodákat igénybe vevő válla, latok tapasztalni fogják, hogy se­gítik a törekvéseiket. Ez várha­tóan növeli a bizalmat az új iro. dák iránt. Mindent egybevetve: a tanácso­kon, az érdekelt dolgozókon és vállalatokon múlik, hogy sikeres legyen az új szolgáltatás. Dr. Rózsa József az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖKKEL Szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok A szovjet—magyar kapcsolatok rendszerében fontos helyet foglal el a gazdasági műszaki együtt­működés. Ez nemcsak kereskedel­met jelent, hanem a két ország szakembereinek egyre erősödő érdemi kapcsolatait, teljes bérén, dezések kölcsönös szállítását, kö­zös tervezést, tapasztalatátadást, szerelő- és beszabályozó munká­kat. Esetenként olyan nagy ipari objektumok létesítéséről vagy re. konstrukciójáról van szó, ame­lyek nemcsak a két' ország, ha­nem az egész szocialista közösség gazdasági potenciálját erősítik. Műszaki segítség Az elmúlt évek folyamán a szovjet szervezetek magyarorszá­gi közreműködésével száznál több különféle népgazdasági objektu­mot, műhelyeket és berendezése­ket építettek és rekonstruáltak. A szovjet—magyar gazdasági és műszaki együttműködés leg­nagyobb szülötte a Dunai Vas­mű. Tavaly a vasműiben egymil­lió 300 ezer tonna acélt gyártot­tak. Egy esztendeje lesz, hogy üzembe helyezték a második 130 tonnás konverterművet, s ezzel befejeződött az évi több mint egymillió tonna acél olvasztására alkalmas oxigénkonverteres üzem építése. A magyar alumíniumipar fej­lesztése szempontjából igen je­lentős a Szovjetunió műszaki se­gítsége. Az ágazat nagyarányú fejlődése elsősorban a timföld- és alumíniumgyártás területén való együttműködésről 1962-ben megkötött szovjet—magyar meg­állapodásnak köszönhető. Ennek értelmében Magyarország timföl­det exportál feldolgozásra a Szov­jetunióba, a szovjet szervezetek pedig alümíniumöntecseket szál. lítanak Magyarországnak. Jelen­leg az alumíniumgyártmányok előállítása csaknem teljes mér­tékben a szovjet szervezetek köz­reműködésével épített székesfe. hérvári alumíniumhengerműben összpontosul. Villamos és hőenergia A szovjet szervezetek műszaki segítséget nyújtottak a százha­lombattai Dunamenti Hőerőmű építéséhez, három 150 megawatt teljesítményű energiablokkot szállítva. A legfontosabb együtt­működési terület az 1760 mega­wattos paksi atomerőmű beruhá. zása. Az első áramfejlesztő blokk tavaly decemberben kezdett mű­ködni és folynak a második ener. giablokk építési-szerelési mun. kálatai. A Vinnyica—Albertirsa közti 750 kW feszültségű elektromos távvezeték a Szovjetunió ener­giarendszerét összekapcsolta az európai KGST-tagállamok ener­getikai rendszereivel. Üzembe he­lyezésével .a Szovjetunióból a Magyar Népköztársaságba szállí­tott villamos energia 750 mega­wattról 1350 megawattra növeke­dett. Szén és olaj Folytatódik a szovjet és a ma­gyar szervezetek együttműködése a szénbányák építésében. Nemrég helyeztek üzembe két új bányát Tatabánya körzetében. További két bánya építése van folyamat­ban. Létesítésük befejezése után ez a négy bánya évente , több mint nyolomillió tonna szenet termel ki. Fejlődésnek indult a szovjet— magyar együttműködés a kőolaj- feldolgozó ipar területén, amely­nek a Szovjetunióból a Barátság­vezetéken szállított kőolaj szolgál nyersanyagul. A dunai és a tiszai üzemekben évente körülbelül 7,5 millió tonna olajat dolgoznak fel; a százhalombattaiban pedig ered. ményesen alkalmaznak szovjet berendezéseket. A magyarországi műtrágya- gyártás, s következésképpen a mezőgazdasági terméshozamok növelésében meghatározott szere­pet játszott az évi 290 ezer ton­na ammónia előállítására alkal­mas műtrágyagyár, a szuperfosz­fát gyár, a gyenge salétromsavat előállító műhely megépítése, szovjet szervezetekkel együttmű­ködve. A Borsodi Vegyi Kombi­nátban új berendezést helyeztek üzembe gyenge salétromsav elő­állítására. Két gázfeldolgozó üzemet épí­tettek Szeged körzetében. Telje­sítményük külön-külön évi egy- milliárd köbméter. Szovjet szer­vezetek fővállalkozóként '235 kilométer hosszúságban fővezeté­ket építettek Magyarországon, hogy a földgázt a Szovjetunióból ideszállítsák, s további évi két­millió tonna világos olajszárma­zék átbocsátásána képes olajve­zetéket 60 kilométer hosszúság­ban a szovjet határtól Nyírbog­dánig. Százféle területen Kilenc házgyárat építettek ha­zánkban szovjet vállalatokkal együttműködve, s ezek együttvé­ve évi egymillió négyzetméter alapterületű lakáshoz gyártanak elemeket. A házgyárak révén Ma­gyarországon sikeresen megváló, sították az első hosszú távú la­kásépítési programot. A Szovjetunió műszaki segít­séget nyújtott az orosházi üveg­gyár építéséhez, amelynek ter­melése nagyrészt kielégíti a ha­zai síküveg-szükségletet. A gyár tőkés piacokon is értékesíti ter­mékeit, köztük Spanyolországban, Olaszországban, az NSZK-ban.-A légiközlekedés megszervezé­se és biztonsága szempontjából nagy jelentőségű volt annak az automatizált rendszernek az üzembe helyezése 1980-ban, amely Magyarország fölött irá­nyítja a forgalmat. A Szovjetunióval együttműköd­ve Magyarországon épített és épülő üzemek hozzájárulnak a gazdaság különböző cikkekben jelentkező szükségleteinek telje­sebb kielégítéséhez. K. R. Módszerátvétellel kétszer többet termelnek ■ A térfogat- ampenxátor- 1 uoz szükséges I alkatrészek elő­állításakor *1. kalmazott szov­jet módszer se- I gitségével az émk-W>m- , ■mttisl' Vas- ' gyá* i*' Oép- § gyár (Vitkovt- I ce) termelése a emelkedett. A felvételen egy I alkatrész, ’ a térfogatkom- , penzátor-gy ű- ■ fűi további megmunkálás- hoz történd HfhnfA lainato. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents