Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-22 / 146. szám

1983. június 22. • PETŐFI NÉPE » 3 VENDÉGÜNK: A Szovjetunió egészségügyi miniszterének első helyettese A Kecskeméten megrendezett XVI. Kozmikus Orvosbiológiai Kon­ferencia egyik előadója Jevgenyij Ivanovics Vorobjev, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének első helyettese volt. A neves orvosbioló­gust arra kértük, válaszoljon lapunk olvasóit érdeklő néhány kér­désre. KÉRDÉS: Nagy érdeklődés­sel kísért előadást tartott a Szaljút—6 és a Szálját—7 űr­állomások repülésének orvos- biológiai tapasztalatairól. Kér­jük, foglalja ezt röviden ösz- sze olvasóink számára. VÁLASZ: — Igen nagy jelen­tőséget tulajdonítok áz Interkoz- mosz orvosbiológiai állandó mun­kacsoport üléseinek. Ez sorrend­ben a XVI., s összefogja a szo­cialista országok űrhajózással foglalkozó orvosait, orvcsbioló- gusait és más szakembereit. Na­gyon fontos ez, hiszen a tartós űrrepülés előkészítése a földön történik. Olyan körülményeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik az űrhajósok terheléses vizsgálatát. A világon mindenkit érdekel a máiig is leghosszabb, 211 napos űrrepülés, amelyet Berezovoj és Lebegyev hajtott végre. Mindketten hét hónapot töltöttek az űrállomáson, és egész- ‘ségi állapotuk jó volt, munkaké­pességüket megőrizték. Emlé­kezetes, ho.gy ugyanebben az idő­ben a második szovjet női űrha­jós, Szaviokaja repült a koz­moszba társaival, sőt meglátogat­ták a másik két kozmonautát. Az ő felkészülésére jellemző, hogy az űrutazás előtt több világre­kordot ért el sportrepülésben és ezért semmiféle orvosi, biológiai problémája nem volt. KÉRDÉS: Előfordulhat rosz- szullét, vagy betegség az űr­hajó, az űrállomás fedélzetén? VÁLASZ: — Igen. Az űrhajó­soknál az első 5—7 napban je­lentkezhet, éppen a súlytalanság miatt, rosszullét, hányinger, munkaképesség csökkenése. A vér a felső testrészbe áramlik át a súlytalanságban, s a vgsztibulá* ris rendszernek alkalmazkodnia kell ehhez a szokatlan állapothoz. Szavickajánál ezek a tünetek át­menetileg sem jelentkeztek, ami arra enged következtetni, hogy ő valóban alaposan felkészült az űrhajózásra. E kis kitérő után ismételten arra utalnék, hogy a szocialista országok orvosai, orvosbiológu­sai olyan eredményeket értek el már a földi felkészítésben, hogy a kozmonauták az űrben is meg­őrzik fizikai és pszichológiai munkavégző képességüket. Az érdekesség, hogy a kozmoszra már sikerült kidolgozni a külön­böző teszteket, amelyek nyom­ban jelzik az űrhajós rnunkaké­pességének, fizikai állapotának csökkenését., esetleges rosszul- létét, ám ez a földi orvostanban még nem valósult meg. Az űr­hajósok fizikai erőnlétét a koz­moszban esak kemény edzéssel lehet fenntartani, ily módon sike­rült a 211 napos űrrepülést meg­valósítani. Az űrhajósok vissza­térésük után két-három hét múl­va nyerik vissza a földi élethez szükséges kondíciójukat. KÉRDÉS: Mit adott az űr­hajózás a földi orvostudomány számára? VÁLASZ: — Jelentősek azok az eredmények, amelyeket már eddig is elértek az orvosbiológu- sok. Nekünk az a feladatunk, hogy az űrhajóban lévő emberek megfigyelését végezzük egész­ségügyi, pszichológiai szempont­ból. Ez ma már mindennapos orvosi gyakorlat. Felvetődik a kérdés, mit adott a kozmikus tér a földnek? Olyan orvosi műsze­rek, berendezések megalkotását, amelyek nélkül lehetetlen lenne eljutni a kozmoszba, kialakítani olyan tudományos módszereket, amelyek a' súlytalanság állapotá­ban vizsgálják a vérellátást, a munkaképességet, az immunrend­szert és egyéb élettani állapotot. Ezeket a módszereket és műsze­reket ma imár hasznosítjuk a föl­di orvostanban is. KÉRDÉS: A magyar orvosok milyen tevékenységet fejte­nek •ki az Interkozmosz kere­tében? VÁLASZ: — A magyar orvo­sok jelentős eredményeket értek el az űrhajósok kiválasztásában, a különböző műszerek megalko­tásában. A Pille—2 műszer lehe­tőséget ad a kozmikus sugárzás mérésére, aminek földi haszno­sítása különösen a röntgenor­vosok munkájában jelentős. Szól­hatok külön a Balatomműszer- ről is, amely alkalmas a szellemi munkavégzőképesség meghatá­rozására, nemcsak az űrhajózás­ban, hanem a földi orvostudo­mány sok ágában is. Igen fontos­nak ítélem meg a magyar tudó­sok munkáját, amelyet az élettan, a biokémiai és a biofizikai alap­tudományban végeznek. Felada­tunk van bőségesen. Azon dol­gozunk, hogy a kozmoszba kül­dött emberek megőrizzék mun­kaképességüket, és a fenn szerzett tapasztalatokat hasznosíthassuk a földi gyógyításban — fejezte be nyilatkozatát Jevgenyij Iva­novics Vorobjev. Gémes Gábor ODÖT-RA VÁRVA Találkoznak az országjáró diákok A Mecsek új kirándulóközpont­ja, Orfű június 24. és 28. között „diákfaluvá” alakul át. A festői szépségű hegyi tó partján fekvő turistaparadicsomban rendezik megfáz Országjáró Diákok Orszá­gos Találkozóját, az ODOT-ot, immár tizenhatodik alkalommal. Azt önapos találkozóra mintegy ezerhatszáz fiatalt várnak a szer­vezők. A KISZ Központi Bizottsága, az Állami Ifjúsági Bizottság és a Művelődésügyi Minisztérium a Baranya megyei KISZ-bizottságot bízta meg, hogy rendezze meg az idei seregszemlét. Céljuk az idén is az, hogy a legjobb hazai or­szágjáró diákkörök tagjai a ven­déglátó, a természeti szépségek­ben, történelmi emlékekben és kulturális nevezetességekben gaz. dag „Kincses Baranya” megyével ismerkedjenek. A középiskolás fiúk és lányaik pénteken vernek sátrat az ODOT- faluvá kinevezett orfűi kemping­ben. Báes-Kiskun megyéből az Országjáró Diákok Megyei Talál, kozójának első nyolc helyezett csapata — mintegy negyven ta­nuló — vesz részt az öt nap ese­ményein. Készültek arra is, hogy a más vidékről érkezők megba­rátkozhassanak Bács-KiskunniaT. alapos figyelemmel összeállított tablókat tárnak közszemlére, me­gyénkre jellemző kiállítási tár­gyakat is bemutatnak a diákok. Az országos találkozó pénteki megnyitó ünnepségére Pécsett, a Széchenyi téren gyűlnek össze, a megjelenteket Varga Sabján László, a KISZ KB titkára kö­szönti majd. Az ezt követő mű­soros ismerkedési est a Hullám fürdőben lesz. A Közép-Mecsek túra.útjain természetjáró, és táj- futóversenyeket rendeznek, Pé­csett pedig városismereti vetél­kedőn vesznek -részt a fiatalok. A tájékozódási futásban az idén először a kísérő tanárok számára is szerveznek versenyt. A talál­kozó résztvevői szabad idejüket a kemping közelében levő strandon úszással, a tavon csónakázással, széllovaglással 'és vitorlázással tölthetik el, élsportolókkal be­szélgethetnek, sportbemutatókat, báb-, tánc-, diaporáma-, film. és zenei műsorokat tekinthetnek meg. A kis tavi szigeten diáklká- véházban tölthetik el szabad órái­kat. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda abaligeti cseppkő- barlang-túrát, szigetvári várláto. gatást és pécsi városnézést ígér a diákoknak, huszonöt baranyai vállalat pedig üzemlátogatásra várja őket. B. T. „EZT HALLGASSA MEG!” mondják a szerkesztőségben, a telefonban, az utcán, társaságban, vagy éppen a piacon, amikor az olvasók lakásügyeikben tanácsot, de legalábbis meghallgatást kérnek. A visszatérő kérdés mindig: „Hogy lehet az? .. MEGÉRTÉSSEL, BELÁTÁSSAL! Válogatott lakásügyek Számontartják őket Fiatal házaspár szeretné to- váhb folytatni a fészekrakást. Nyáron lesz esztendeje, hogy egy. bekeltek. Az asszonyka szüleinél, egy földszintes házban laknak. Kis szoba, még kisebb konyha, ahol átmenetileg letelepedtek. Szépen, ízlésesen berendezték mindkettőt. A szobában új bú­tor. Lemezjátszó, magnó, rádió. Könyvek. Nincs éppen rossz so­ruk, Csak hát szűkén vannak. Szí­vesen költöznének másik; na­gyobb lakásba, ahol a már útban levő kis jövevényt fogadhatnák. De hogyan tehetnének szert mi­hamarább, új otthonra? Ez a kérdés. — Befizetnénk mi, amennyit kell! — mondják szinte egyszer­re, s mutatják az irataikat. A ta­nácsnál bent van az igénylésünk. Jó lenne minél előbb ... Igen ám, de a tanács még na­gyobb gondban van, mint ők. Ahány lakást az idén a társadal­mi bizottság eloszthat, az — bár. hogyan nézzük — roppant kevés a jelentkezők számához képest. Mások, sokan, még nehezebb kö­rülmények közt élnek'. Méregdrá­ga albérletért fizetnek ezreseket. Többen a második, vagy már a harmadik gyermeküket várják. A társadalmi bizottság értük is fe­lelős ! Mit válaszolhatnék tehát az if­jú párnak? A tanácsnál nem feledkeztek meg róluk. Számontartják őket. Viszont egy kis megértést és tü­relmet kérnek, mielőtt még sor­ra kerülnek. Vagy ha saját erő­ből megpróbálnák... Ez miféle tüzelőállás? Harminchárom éves férfi pana. szolja, hogy a tanyát, amelyben lakik, s ahonnét naponta dolgozni jár, egy szövetkezet 1978 óta min­den évben körülszántja. Esőben és sárban cipője, meg ruhája idő előtt tönkremegy. Eddig már húszezer forint a kára emiatt! .Felforr az ember vére ilyenkor. Hogy lehet ez? Ám mielőtt har­cos cikkben kirohannék valaki vagy valakik ellen, kellő mérsék­lettel további tényanyagot gyűj­tök. Ez az első eset, hogy egy ember otthona körülszántásáról hoz hírt. Különös ... Felkeresve a bejelentő lakóhe­lyét, megtudom, hogy a panaszos szüleivel lakott együtt a szóban forgó tanyában, amelyet koráb­ban egy mezőgazdasági szövetke. zettől béreltek. Hét testvére in­nét nősült, illetve ment férjhez és alapított saját erőből otthont. Már csak hárman laktak a ház­ban (a két szülő és a panaszos), amikor öt éve az ingatlant ipar­telep-bővítés céljából kisajátí­tották. Az idős szülők örültek az alkalomnak, hogy városi cserela­kásba költözhetnek: bolthoz, or­voshoz és vasútállomáshoz köze­lebb. Éltek a lehetőséggel. Nem tétováztak egy percet se. Elhur- colkodtak. ■ S a fiuk? A jól kereső szak­munkás? Ö másként gondolko­dik. Vállalva a szántással (terep- rendezéssel) járó kellemetlensé­get, iogellenesen marad továbbra is az épületben, noha szülei hív­ták magukhoz a kétszobás-előszo­bás-konyhás lakásba. Egy ró­káról két bőrt alapon a volt szü­lői bérleményért jogosan adott megváltást szeretné, ha megket­tőznék. Azért ostromolja a taná­csot, hogy az általa használt éléskamráért (is) utaljanak ki még egy lakást. Azonban ez csak illúzió, nem egyéb. A lakásra vá­ró többgyermekesek igazságérze- tével és a jogalkotással súlyosan ellentétes az efféle, leplezetlen ügyeskedés! Munkaképes, kereső ember — a tanácsi lakásigényléstől kezdve a különféle, OT;P-s és magánerős építési formák közül választva — jobban teszi, ha célravezetőbb módon, másképp keres kiutat je­lenlegi lakáshelyzetéből! Amikor a ház útban van A köz. és a magánérdek súrló­dás^ lakásügyekben sem ritka. Példa erre Gerencsér Gyuláék esete a kecskeméti Felsőszéktó 205. szám alatt. Házuk, öt másik lakó- és mintegy 12 melléképü­lettel együtt annak a nyugati kör­útnak a nyomvonalába esik, amely majd a hetényegyhází utat köti össze az 52-es számú solti— dunaföldvári úttal. — Bennünket taelemértek-a kör­útba! — ez a Gerencsér házaspár gondja, amellyel a megyei tanács elnöke és a városi tanács vezetőd után lapunkat is megkeresték. Kérik, hogy változtassák meg a körülbelül öt kilométernyi útvo­nal hajlásút, helyezzék azt tőlük távolabbra, hiszen az út — egye­lőre — még csak tervrajzon „lé­tezik”. Mit lehet itt tenni? Az biztos, nagy felelősség és emberség kell ahhoz, hogy vala­mely település lakóinak az életé­be akár így, akár másképpen a tanács beavatkozzon. Az adott esetben viszont ez a felelősség és emberség nem hiányzott. A nyom­vonalat úgy tervezték meg, hogy az minél kevesebb épületet érint­sen. Azonban azt meg kell érte­nie mindenkinek, hogy az útban' nem lehetnek törések, kacskarin. gók. Ellentmondana a józan ész­nek, de a közlekedés biztonságá­nak is, ha az úttal az egyes in­gatlanok elé vagy-mögé kerülné­nek. Mint Sándor Béla, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője, Ge­rencsér Gyuláék fellebbezésére válaszolva ismertette: „A szobám, forgó körút nyomvonalának meg­változtatására nincs lehetőség, mivel módosítás esetén még több lakóépület (!) lebontása válna szükségessé." > Gerencsérék — a tanácsi dön. tés, de megítélésünk szerint is — nem lesznek kiszolgáltatottak a kisajátításkor. Megkapják a kár­talanítás teljes összegét. Soron kívül lakáscserére jogosultak. Vá­laszthatnak, állami, szövetkezeti, vagy OTP-s lakást kívánnak-e venni. Ezenkívül vásárláskor mentesülnek az illetékdíj fizetése alól. Ez méltányos megoldás. Meg­éri, hogy türelemmel és belátás­sal fogadják az érdekeltek ezt a településfeljesztésért hozott köz­érdekű intézkedést. Kohl Antal Tiszai barangolás JOGI TANÁCSOK Nyaranta sokan kirándulnak a Tiszához, amely végigfut az Alföl­dön. Kunkovács László felvétele — amelyet tavaly készített egy csónakkaraván utasaként — arról tanúskodik, hogy a szőke folyó mellékén használt halászszerszámok közül még nem öregedett ki a tapogató sem. Évadnyitás Gyulán A veszprémi Petőfi Színház vendégjátékát láthatja a Gyulai Várszínház közönsége, 26-án, va­sárnap este pedig az ünnepélyes megnyitóval, s a Pécsi Balett műsorával kezdetét veszi a hu­szadik gyulai várszínházi évad. A vendégjátékok változása nyo­mán az eredetileg meghirdetet­től eltérően csütörtökön és pén­teken este adja elő Csikós Gábor, a veszprémi társulat tagja Szé­kely János Dózsa-memoárját; színhely a vár melletti, a gyer­mekeknek nemrég épült palánk- vár. A vasárnapi megnyitón a gyulai országos néptánc-találko­zó együttesei mutatkoznak be, majd a várban és a tószínpadon lép fel műsorával a Pécsi Ba­lett. A pécsiek a Csajkovszkij ze­néjére épülő Rómeó és Júlia, va­lamint a Gyémántmadár című táneművet mutatják be. Ideiglenes beutalás szociális otthonba Ha valaki eléri azt a kort, amikor egészségi állapota miatt csak nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képes el­látni magát, olyan helyre szeretne kerülni, ahol állandó fel­ügyelet alatt áll. Sokan mégis idegenkednek attól, hogy felvételüket kérjék szociális otthonba. Reménykednek (és sok esetben okkal), hogy egészségük javul, s bizonyos idő után ismét képesek lesznek önálló életvitelre, saját ottho­nukban. Az ilyen gondokra is van orvosság: ideiglenes be­utaló szociális otthonba. Az ideiglenes beutalási lehető­ségre az eljáró szerv köteles is felhívni a kérelmező figyelmét. Amennyiben a beutalt él ezzel, a tanács lakásügyi osztályának is jelzik.. Ez azért szükséges,^ mert a tanácsi bérlakással rendelke­zők lakását a beutalás időtarta­ma alatt mentesítik az igénybe­vétel alól. Az ideiglenes beuta­lás ideje hat hónap lehet. Ez alatt a beutalt megismerheti az otthont belső életét. ' Megbizo­nyosodhat arról, képes-e alkal­mazkodni, elviseli-e a közössé­get. Vagy inkább a bizonytalan­ságot, a magányt választja, csak hogy önálló életet élhessen. Ha az ideiglenes beutalás idő­tartama, a hat hónap lejár, a végleges beutalásról rendelkez­nek, vagy a gondozást megszün­tetik. Annak, aki végleg beköltözik a szociális otthonba és bérleti jo­gát senki sem folytatja, tanácsi bérlakásról térítés ellenében a lakásügy-i hatóság javára le kell mondania. Előfordul, sőt az a gyakoribb, hogy nem ideiglenes jelleggel utalnak be valakit a szociális otthonba, hanem állan­dóra . Tegyük fel, hogy a beteg vagy idős ember beköltözik, de nem mond le időben a lakásáról,' hanem azt csak később veszik igénybe. Ilyenkor elesik a térí­tés összegétől. Ha valaki lemond a lakásáról, és ha hat hónapnál hosszabb időt tölt az otthonban, de állapota valóban annyira javul, hogy új­ra önálló életvitelre képes, ké- söhb — a leadott tanácsi bérlakás helyett — ismét jogosult soron kívül tanácsi bérlakásra. Ha az érintettek mindezeket alaposan átgondolják, koránt­sem érzik olyan végleges, külö­nösen nem végzetes döntések a szociális otthoni férőhely kérel­mezését. Dr. K. É. NAPKÖZBEN Ejnye-bejnye Szórakozottság, feledékeny- ség — rokonértelmű szavak. Amit az emberi cselekvés és figyelem külön úton járásáról kimondanak, az mindkét foko­zatában bocsánatos bűn. Ám a feledék'enység egy bizonyos ponton túl, adott helyzetben már vétek, lelkiismeretlenség. Ezt a határt áitlépte a kerek­dombi Üj Élet Tsz azon köny­velője is, akiinek feladatkörébe tartozik a személyi OTP-át- utalásók intézése. F. J., a szövetkezet itiszaal- pári vasas melléküzeméhek dolgozója kétféle hitelt tör­leszt a pénzintézetnél. Az egy­szerűség kedvéért élt azzal a lehetőséggel, hogy a részlete­ket munkádéjávai. levonathat­ta fizetéséből, és az átutaltatta az OTP-nök. Egy ideig ment is minden a maga útján, leg­alábbis a szerelő azt hitte. Csak akkor nézétt nagyot, amikor letiltó levelet küldött munkahelyére a lakosság bankja. A tsz pedig, amely minden hónapban visszatartot­ta a 900 és az 570 forintos részletfedezetetét, szemrebbe­nés nélkül továbbította az el­marasztalást F. J-nek! Mint­egy félévi elmaradást mutatott ki az OTP. Milyen ember az, aki adós és nem fizet? F. J. szégyenke­zett, bár az előállt helyzetről nem ő tehetett. Megkezdte az utánjárást, hogy tisztázza ma­gáit. Csak Kecskemétre ötször kellett beutaznia, míg — a szövetkezettől hozott, levoná­sokat igazoló iratok felmuta­tása után — végül visszavon­ták a fizetésletiltást. Egyúttal nyilatkozott a munkás arról is, hogy a jövőben saját maga fi­zeti majd be. havonta a rész­leteket, így biztosabban meg­kapja őket a hitelező. Ä dolgok hátterében — mint az F. J-nek-adott igazolásból kiderült — az állt, hogy az Üj Élet Tsz a kérdéses idő­szakban rossz pénzügyi hely­zetben veit, ezért a Magyar Nemzeti Bank nem teljesíthet­te átutalásait. S itt jön az il­lető könyvelő szórakozottsága, feledékenysége, lelkiismeret­lensége — nem intézkedett F. J. érdekének megfelelően. Hat hópapon át levont, bár tud­nia kellett volna, hogy a pénz nem jut el az OTP számlájára. Ezzel zaklatott napokat hozott a szerelő életébe. Minősíthetetlen eljárásáért ér­demes lenne legalább egy „ej- oye-bejnyében” részesíteni. A. T. S. Orvos a gazdaságban Borsod megyében az ipari üze_ mek után a mezőgazdaságban is megkezdték az üzemorvosi háló-, zat kiépítését. A megyei tanács egészségügyi osztálya úgynevezett mezőgazdasági üzemi körzeteket alakított ki, amelynek lényege, hogy a körzeti orvos egyúttal el­látja a területéhez tartozó állami gazdaságok, tsz-ek üzemorvosi teendőit is. Most, a nyári munkák, az ara­tás közeledtével megnőtt az üze­mi teendőket is ellátó orvosok feladata. Részt vettek többek kö­zött a gépszemléken, ellenőriz­ték, hogy az egészségügyi felté­teleknek a gépeken dolgozók megfe.lelnek-e, ellátták-e a gépe­ket a megfelelő mentöfelszerelés- s£l. Közreműködtek az üzemi konyhák étrendjének összeállítá­sában is, rendszeresen ellenőrzik ■továbbá a gépeken dolgozók egészségi állapotát. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents