Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-22 / 146. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1983. június 82. A KORSZERŰBB MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSÉRT (I.) Teljes foglalkoztatottság - alacsony hatékonysággal Napjaink realitása az az igény, hogy fokoznunk ke'11 előrelátá­sunkat. A tervezés és a gazdái* kodás szférájában is gyakoriak a váratlan fordulatok és az új jelenségek.. A legtöbb területen a korábbinál kevésbé jellemző a régi törekvések továbbélése. Ezt bizonyítja például az ipar és a mezőgazdaság termelési szerke­zetének megújulása. A foglalkoztatáspolitikában vi­szont a dolgok tehetetlensége folytán sajnos nagyon is valószí­nű a múltbeli tendenciák folyta­tódása. Miért az? Két okot em­líthetnénk. Mindannyiunkban ta­pasztalható (sok esetben nem is tudatosan) a megszokotthoz való ragaszkodás. Ez érinti a megszo* kott munkahelyet, a megszokott közlekedést, a jövedelmet, mun­katársi kapcsolatokat stb. Görcsösen ragaszkodnak Második okként említhetők hogy az új jelenségek fogadásá­ra, az igényekhez való alkalmaz­kodásra kevés még a késztető­elem a társadalmunkban, és nem alakult ki egy olyan intézmény- rendszer, mely ilyen esetekben az állampolgárok segítségére van. Tények igazolják, hogy nálunk ma teljes a foglalkoztatás. A fog­lalkoztatás teljessége alatt azt értjük, hogy az elhelyezkedni szándékozók munkalehetőséget találnak, a munkaképes korú fér­fiak csaknem 90 százaléka, a nők több mint 80 százaléka, a nyug­díjasok 25 százaléka dolgozik. Ez kétségkívül a 'lehetséges maxi-, műm. Ezt igazolja az is, hogy az első ízben munkába állók gya­korlatilag száz* százaléka az is­kolából kikerülő fiatalok köré­ből verbúválódik. Sajnos, a tel­jes foglalkoztatás nálunk viszony­lag alacsony munkatermelékeny­séggel párosul. Ennek olyan csalhatatlan ta- nújelei vannak, mint például a nagy mértékű belső munkaerő­tartalék, a pályaválasztásban ta­pasztalható tévedések, a pálya- elhagyások nagy száma, s persze az is, hogy sok ember dolgozik olyan munkakörben, beosztás­ban, ahol ’ nem tudja kifejteni valós képességeit. A vállalatok szinte görcsös ragaszkodása a létszámhoz, a termelés stagnáló vagy csökkenő szakaszában is, tovább rontja a hatékonysági pozíciókat és ezzel gyakorlatilag a vállalat vagy termék verseny- képességét is. A hiány pszichózisa Jelenleg nálunk a munkaerő­kereslet összességében meghaladja a kínálatot, s jelentősek a szer­kezeti eltérések. Természetesen soha nem lehet számítani a ke­reslet és kínálat tökéletes egy­beesésére de a túlkereslet nega­tív következményekkel jár. Ki­alakult a munkaerőhiány pszi­chózisa. A munkahelyen csökken­tek a munkáltatói követelmé­nyek, kilépések esetén felerősöd­tek a lebeszélések: visszafejlőd­tek a korábban kialakult válla­lati munkaerő-gazdálkodási mód­szerek. Háttérbe szorultak az al­kalmasságvizsgálatok is. Divat­tá vált a béralku, azaz a munkál­tató és a dolgozó tárgyalásos kompromisszuma a felajánló és elfogadható bérért. Egyes hiány- foglalkozásokban aránytalan ke­reseteket szült a piac, melyek za­varják a tanulás és képzés ösz­tönzését. Néhány vállalatnál ak­ként gondolkodnak, hogy az a legcélszerűbb, ha a legjobb mun­kások és mérnökök részvételével gazdasági munkaközösségeket alapítanak, hiszen — úgymond — így többet tudnak fizetni nekik. Ez a gyakorlat azonban nem tehető általánossá. Meg kell te­remteni a módját annak, hogy az emberek a vállalaton belül is megtalálják anyagi számításai­kat. Ennek sok feltétele van, mindenekelőtt a nagy belső mun­kaerő-tartalékok feltárása, s per­sze mérséklése. Ehhez azonban tovább kell fejleszteni az irányí­tási és az ösztönzési rendszert, s még mást is. Szervezett átcsoportosítást! A vállalatoknak működőképes állami szervezeteket kell látniok ahhoz, hogy elhiggyék: a teljes foglalkoztatás nem az ő felada­tuk. Ugyanakkor az érintett dol­gozóknak is tapasztalniuk kell a gyakorlatban, hogy az objektíve szükségessé vált munkaerő-át­csoportosítás nem kérdőjelezi meg saját maguk és. családjuk szociális biztonságát. Noha már több felső szintű dokumentum­ban szóltak a szervezett mun­kaerő-átcsoportosítás szükségessé­géről, erre azonban lényegében csak vállalatokon beLül került eddig sor, vállalatok között még nem nagyon. Nem azért, mintha nem lett volna indokolt, hanem azért, mert az ehhez szükséges feltételek csak részben alakultaik ki. A vállalatok még nem eléggé költségérzékenyek a munka­erőre és a munkabérre, a mun­káltatók megtehetik, hogy ezt a tartalékot eltitkolják, s Olyan időkre számítanak, amikor ked­vezőbb növekedési pályára ke­rülnek. Ugyanezt mondhatjuk az átmenetileg feleslegessé váló munkaerő kölcsönadásáról is. Feltételezhető, hogy a munka­erő-kereslet mérséklődése esetén a spontán mozgás is mérséklő­dik. Ahhoz azonban, hogy a munkaerő-átcsoportosítás vagy -kölcsönadás gyakorlattá vál­jon, sok egyéb mellett fejleszteni kell a megyei munkaerő-szolgá­lati irodákat is, bővítve tevé­kenységi körüket. Dr. Rózsa József az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője (folytatjuk.) A TAGSÁG BIZALMA .ERŐT AD Jó utat választott a majsai Petőfi Tsz A szövetkezeti mozgalom kez­detén Kiskunmajsán egy tucat­nál is több gazdaságba tömörült a község földművelő, állattartó lakossága. Az egyik ilyen terme­lőszövetkezeti csoportból, majd szakszövetkezetből alakult 1979. január 1-én a Petőfi Tsz. (1962. és 1974. között összesen 11 kisebb tsz-csoport tagsága döntött úgy, hogy együtt gazdálkodik. Az egye­sülésekkel nem gyarapodtak, hi­szen a hektáronként hét arany­koronát érő föld nem sokkal há­lálta meg a munkát.) Amikor a közgyűlés megszavazta a terme-, lőszövetkezetté alakulást, a közös eszközállományuk a kiskunsági átlagos szövetkezeti tulajdon ne­gyede volt. Az elmúlt néhány esztendő eredményeiről és a hat­ezer hektáros gazdaság előtt álló lehetőségekről Zs. Klucsó Vilmos elnökkel beszélgettünk. — Négy esztendő óta máskép­pen dolgozunk, mint azelőtt — fogalmazott az elnök. — A cé­lunk megvolt. A tervünk meg­valósításához; lehetőséget! kap­tunk. .Nyolcmillió forint vissza nem térítendő támogatás révén megdupláztuk a gépparkunkat. ■Az 1983-as év az első, hogy több mint két évtized után, szakmai szempontból is megfelelő időben tudtunk minden munkát elvé. gezni. A majsai határ homokviharait látva még a mezőgazdasági ter­melést alig ismerő is elképzelhe­ti, |rogy az itt ..mozgó” talaj bi­zony' nem sokat hoz. A növény- termesztésből biztonságos jövede’- lemre számítani nem lehet. Ezért jelentős a szövetkezet és tagsá­gának háztáji állattartása. Egyéb­ként ezt serkentette a nagyközsé. gi pártbizottság határozata is. amikor a XII. pártkongresszus ál­lásfoglalásait a helyi viszonyokra alkalmazta. — Ezerkétszáztíz tagunk több mint 8 ezer sertést hizlalt. A szarvasmarha-állományunk egy esztendő alatt egymillió-kétszáz, ezer liter tejet adott. Emellett számottevő a kertészeti ágazatunk is. A közösben majdnem 600 hektár .részesművelésű szőlőnek viselik gondját. Ezer tonna fű- szerpaprika leadására .lenne vál­lalkozó, de a feldolgozóipar, saj­nos, csak 700 tonna termelésére kötött szerződést. A tagsági és a nagyüzemi közös állattartásunkra építve, tejfeldolgozót üzemelte­tünk, ahová évente mintegy 3,2 millió liter tej érkezik. Ennek ne­gyedét a környék lakossága fo­gyasztja} el, zacskós tejként. A többit a tejiparnak szállítjuk el, illetve exportálják. Van egy gu­miipari melléküzemünk is, amely kelendő cikkeket készít. Most már megszilárdult a szö­vetkezet anyagi helyzete, bizo­nyítja ezt a korábbi évek nyere. sége és a tagság bizalma. Az el­nöktől megtudtuk, hogy egyik alkalommal tagsági kölcsönre szo­rultak. A feltételeket meghirdet­ték, csurdogált is a pénz a kasz- szába, öt-tízezer forintonként. Az egyik felajánló százezret ígért, s hozott ötvenezret. Erősen érdek­lődött: hogy és milyen módon kaphatja vissza? Biztosították: a rendelet feltételei szerint bármi­kor kiveheti a pénzét az addig járó kamattal együtt. Néhány nap elteltével eljött 20 ezer forintért. Felvette a pénztárban, ellenőriz­ve, tényleg úgy van-e, ahogy mondták. Amikor erről meggyő­ződött, másnap hozta a százez­ret .. Kiskunmajsán nehéz helyzet­ben van a Petőfi Tsz, hiszen kö­zepes termelési szintjét országos hírű szomszédjáéhoz, a Jonatthá- néhoz hasonlítják. A fejlesztési elképzeléseikről az elnök a kö­vetkezőket mondta: — Az állattartó telepeinken a férőhelyét a legjobban igyekszünk hasznosítani. A szarvasmarha­• Varga Lajos, az egyik legtöbb sertést leadó szövetkezeti tag ól­jaiban korszerű feltételek mel­lett egyszerre több tucat süldő hízik. ágazat gazdaságosságának meg­ítélésekor rájöttünk, hogy olcsób­ban és .gyorsabban érünk el jó eredményt, ha a keresztezett ál­lományt vásároljuk, és nem ma­gunk tenyésztjük. Áz elmúlt esz­tendőben még eleséget kellett vennünk a jószágoknak. Az idén a tömegtakarmány-termelés ja-. vitásával már a saját is elég lesz. Ugyanígy növeljük a telepítések­kel az erdészeti ágazat termelé­sét. A vezetőségnek a legnagyobb segítséget ezeknél a munkáknál a tagság bizalma jelenti. Az utób­bi néhány esztendőben sikerült 36—37 százalékos béremeléssel felzárkózni Kiskunmajsa legjobban fizető szövetkezeteihez, vállala­taihoz. Véleményem szerint a legjobb úton haladunk afelé, hogy újból kiérdemeljük az egyszer már .megkapott Kiváló Szövetke­zet kitüntetést. Czauner Péter W Felföldi János keresztezett te­jelő szarvasmarhái a kistermelői országos átlagot meghaladó mennyiségű tejet adnak. SAJTOPOSTA A kilencvenedik születésnapján... Bensőséges családi ünnepség zajlott le a minap az egyik ágas­egyházi lakásban, ahol kilenc gyermeke, huszonnyolc unokája, negyvenkét dédunokája és öt ük­unokája köszöntötte özvegy Dö­mötör Sándomét, aki jó erőben, egészségben érte meg a 90. szüle, tésnapját. A tisztelet és hála ki­fejezéseként sok-sok ajándékkal, közöttük a képen látható tortával kedveskedtek neki szerettei. Mindezt Kiss Jánosáétól — az ünnepelt egyik leányától — tud­E hasábokon már írtunk ar­ról, hogy a nyugdíjas, illetve annak a nyugdíj korhatárt el­ért házastársa, vagy élettársa, akinek nincs munkaviszonyból származó rendszeres jövedel­me), idén január óta nemcsak a vonatokon, hanem a Volán távolsági járatain is válthat féláru jegyet az utazási utal­ványa birtokában. Olvasóink, tói most arról értesültünk, sok a bizonytalanság e kedvez­mény igénybevételénél. A közérdekű üggyel kapcso­latos kérdéseinkkel felkeres­tük a Volán 9-es számú Válla­lat személyforgalmi osztályve­zető-helyettesét, Fabó Györ­gyöt: — Meddig érvényesek ezek az utalványok? — Minden év április elsejé­től a következő esztendő már­cius 31-ig. juk, aki elmondotta még, hogy az idős édesanya ma is aktív, szo­báját egyedül takarítja, s nem­csak önmagára mos és vasal, ha­nem rendszeresen részt vállal a házimunkából, sőt a kiskertben is szívesen tesz-vesz. A jövőt érin­tő tervéről így vallott a népes család előtt: — Nagyon fogok vigyázni, ne érjen semmi baj, hagy megérhes­sem a századik szülinapót is ... Szívből kívánjuk, Dömötör né­ni, -hogy úgy legyen! — Hány alkalommal? — összesen nyolcszor. — Mit kell tudni azoknak, akik átszállással közlekednek? — A kiindulástól számított 48 órán belül lehet folytatni az utat több autóbusszal is a célállomásig anélkül, hogy egy-egy járat igénybevétele új utazásnak minősülne. Más a helyzet, ha valaki közben vo­nalra száll, mert az ilyen csat­lakozás már plusz utazási al­kalomnak minősül. — Találkoztunk olyanokkal, akik elpanaszdtták, kissé kí­nos volt számukra, ahogyan igazolniuk kellett nyugdíjas voltukat. Nagyon tüzetes az ilyen ellenőrzés? — Egyértelműen kell bizo­nyítani a kedvezményes uta­zásra való saját és hozzátar­tozói jogosultságot. Ez a sze­mélyi igazolvány felmutatásá­val történhet meg. A falvakban is népszerű a vegytisztító szolgáltatás A soltszentimrei Szely Jánosné évekig volt a kiskőrösi vegytisz­títok helyi lerakatának gazdája, vagyis átvette a szennyes ru­hákat és visszaadta a már kitisz- títottakat. Amikor a szükséges szolgálati idejét letöltötte, szüne­teltetnie kellett rövid ideig e megbízásos jogviszonyt, melyet a nyugdíjazását követően szeretett volna folytatni. Am a szövetke­zet nem járult hozzá, arra hi­vatkozva, hogy ráfizetéses lenne a tevékenység. Mivel a lakosság jórésze igényelte a szolgáltatást, olvasónk az ő nevükben is kérte szerkesztőségünket! keressünk megfelelő profilú vállalatot, mely hajlandó lerakatót létesíteni eb­ben a kisközségben. A nagyon is jogosnak tűnő la­kossági óhajjal kapcsolatban be­széltünk a kecskeméti Ruhaipari ós Vegytisztító Szövetkezet elnö. kével, Sibalin Istvánnal, aki meg­ígérte, haladéktalanul kivizsgálja a helyszínen a megvalósítás le­hetőségét. Pár hét elteltével találkoztunk a szövetkezet vezetőjével, aki örömmel újságolta, sikerült ha­mar megteremteni az alapvető teohnikai és személyi feltételeket, melyek eredményeként újra megnyílt a lerakat Soltszentim- rén. A tisztítórészlegük egyébként bővíteni szándékozik vidéki há­lózatát. Jelenleg már több mint harminc átvevőhelye működik a különféle településeken, ahol ál­talában kéthetenként fordul meg a szállítókocsi, mely behozza a szennyest és kiviszi a tiszta ru­hát. Á megrendelők mindenütt elégedettek e szolgáltatással, amely iránt növekszik az érdek­lődés a falvakban. Szerkesztői üzenet Bontsó László, Kecskemét: A levelében foglaltakat megerősítet­ték az illetékesek, akik szerint is nyaranta sajnos, gyakran követ­keznek be vízellátási zavarok a kecskeméti Hunyadiváros új la­kótelepén. Mindennek korántsem a szűk keresztmetszetű hálózat az oka, sokkal inkább az, hogy a térségbe kisebb mennyiségű víz kerül, mint amennyi a meleg na­pokban szükséges. Ezen az áldat­lan helyzeten változtat majd ked­vező módon a Leninvárosban most építendő víztorony, melyet a közeljövőben adnak át rendel­tetésének. Nyugdíjasjeggyel a Volán-járatokon KÉRDEZZEN - FELELÜNK A családi pótlék változásáról Hosszabb ideje neveli gyerme­két egyedül a kecskeméti járás­ban lakó anyuka, aki rövidesen új házasságot köt. Azonban nem tudja, hogy e döntése következ­tében megváltozik-e az eddig fo­lyósított családi pótlékának ösz- szege. A társadalombiztosítási jog­szabályok értelmében ama a hó­napra jár önnek utoljára az egye­dülálló szülőt megillető pótlék, amikor megszűnik a jelenlegi csa­ládi , állapota. Az új körülmény­ről természetesen szükséges tájé­koztatnia a munkáltatóját, a fér­jének pedig — jogosultsága ese­tén — szintén a saját munkaadó­jánál kél! igényelnie a közös ház­tartásukba került kiskorú utáni támogatást. Ez utóbbi összeg egyelőre nem lehet több havi 130 forintnál, ami szerény jövedelem- pótlékot jelent. (Itt említjük meg, hogy az idén júliustól érvénybe lépő, s az egygyermekeseket is érintő szociálpolitikai intézkedés­ről idejében és részletesen beszá­molunk olvasóinknak.) Visszajár-e az előleg? Kínos helyzetben van . Kun- szentmiklóson egy idős asszony, aki tavaly tavasszal értékesítette házingatlanát. Az ügyletről szóló szerződés értelmében 50 ezer fo­rint előleget vett fel, a hátralevő tartozását pedig idén március végéig kellett volna kiegyenlíte­nie a vevőnek, aki közben elállt a szándékától, s most igényt tart' az eddig kifizetett összégre. Vi­szont azon már lakást vett olva­sónk, így hát a kérést ném telje­sítheti. Mit lehet ilyenkor tenni, s egyáltalán visszajár-e az elő­leg? — tudakolja. A kedélyek felzaklatására okot adó eset, egyik kézenfekvő ta­nulsága: a nagyobb értékű ingat­lan, vagy más vagyontárgy egyé­ni adásvételével kapcsolatos tel­jes összeg kifizetése előtt nem célszerű felhasználni a kapott pénzt, főleg akkor, ha az előleg­ként van az értékesítő birtokában. Ugyanis jogszerűen bekövetkez­het, hogy valamelyik fél — mint most történetesen a vevő — meg­gondolja magát. E döntésnek pe­dig az a szabályos következmé­nye, hogy az immár fölöslegesen kiadott pénzét vissza kell kapnia a gazdájának. Az eladó meg cse­rébe újra szabadon rendelkezhet a tulajdonával. Az ön bonyolult ügye legegy­szerűbben úgy oldható meg, hogy — ha ennek nincs egyéb akadá­lya — fnaga is visszamondja a lakásvásárlást, ezáltal hozzájut a pénzéhez, melyet visszaadhat a volt vevőnek. Ha ez az út nem járható, akkor alighanem bíróság szolgáltathat igazságot, miinek so­rán ön követelheti a meghiúsult adásvétel miatti, igazolt kárának a megtérítését. Használható-e magáncélra a vállalati személygépkocsi? A bajai L. P.-t telefonon érte­sítették délelőtt munkahelyén arról, hogy a csaknem harminc kilométerre levő családi házának ajtaján át ömlik a víz kifelé. Rögtön rádöbbent, hogy a veze­tékes vízszolgáltatás ideiglenes szüneteltetése idején felejtette nyitva a fürdőszobai csapot, s ezért történt a sajnálatos eset. Hogy mielőbb hazaérkezzen és menthesse értékeit, nem menet­rendszerű buszhoz sietett, hanem személygépkocsit kért a vállala­tától, amely megtagadta az ilyen segítségnyújtást. Olvasónk az­iránt érdeklődik: jogosan jár­tak-e el ügyében a főnökei? Áz ez év január óta hatályos 59 1982. (XI. 16.) MT és a vég­rehajtása tárgyában kiadott 10 1982. (XI. 16.) KPM számú rendelet értelmében — megtalál­ható a Magyar Közlöny tavaly megjelent 69-es számában — a közületi szerv vezetője magáncél­ra is engedélyezheti a vállalati személygépkocsi használatát be­tegség, elhalálozás, vagy különös méltánylást érdemlő egyéb ok miatt. Évente azonban maximum 3000 kilométert lehet megtenni szociális célból e járművel, mely­nek igénybevételéért — a beteg­ség" és a haláleset kivételével ,— térítést kell fizetni, s ez az összeg azonos a saját autó hivatalos cé­lú használatáért járó díjjal. Ér­demes itt megjegyezni, hogy az egyéni rendeltetéssel közlekedő,- s a cég tulajdonában (kezelésében) levő személyszállító gépjármű menetlevele mellékleteként köte­lező őrizni a használatiról szóló írásbeli engedélyt. Ami az ön konkrét panaszát illeti, .arról nem mondhatunk vé­leményt, hiszen nem ismerjük a kérelme elutasításának vállalati indokát. Csupán annyit szögezhe­tünk le: jól tette volna, ha a he­lyi szakszervezeti bizottsághoz fordul támogatásért. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.

Next

/
Thumbnails
Contents