Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-21 / 145. szám
/ 1983. június 31. • PETŐFI NÉPE • 3 Megfogalmazódott a megye lakosságának békevágya Beszélgetés dr. Bognár Lajosnéval Ma kezdődik a Prágai Béke-világtalálkozó, melyen Földünk haladó erőinek képviselőivel együtt részt vesznek a magyar nép küldöttei is. A tanácskozás létrejöttének ténye önmagában is megnyugtató, reményt keltő érzés. Hazánk népe is mélységesen elítéli a békét veszélyeztető politikát, s határozottan követeli a fegyverkezés leállítását. Jól tükröződött ez az egységes állásfoglalás a májusi béke- és barátsági hónap rendezvényeinek ezrein, szerte az országban. — Bács-Kiskun megye társadalmi körei mennyiben járultak, járulnak hozzá a prágai találkozó sikeréhez? — kérdezem dr. Bognár Lajosáétól, a Hazafias Népfront megyei titkárhelyettesétől, a béke és barátsági munka- bizottság titkárától. — A mozgalom valamennyi aktivistája azon fáradozott, hogy a májusi rendezvények tárták masak legyenek, reálisan szóljanak békepolitikánkról, a háború és a béke kérdéséről. Sikerült minden társadalmi réteggel találkozni,, szót váltani, véleményt cserélni. Erre alkalmasnak bizonyultak a kiemelt rendezvények csakúgy, mint a kis létszámú, azonos érdeklődésű emberek számára szervezett fórumok, ankétok, rétegtalálkozók. Az előadók mindenütt beszéltek a prágai világtalálkozó jelentőségéről, s ezzel kapcsolatban arról' a felelősségről, melyet a magyar delegáció vállalt magára azzal, hogy népünk békevágyát megfogalmazza. Megközelítőleg •négyszáz kisebb-nagyobb rendezvény zajlott le az egy hónap alatt a megyében. Halomszámra érkeztek, s érkeznek még ma is népfrontbizottságunkhoz azok a levelek, táviratok, melyekben a lakosság kifejezésre juttatja aggodalmát a békéért, ás tiltakozik a rakétatelepítés, a háború ellen. Ezeket 30 ezren írták alá. — Mi lett e levelek sorsa? — A bennük'megfogalmazottakat természetesen továbbítottuk az Országos Béketanácshoz. Ezzel kapcsolatban hadd említsem meg külön is azt a kecskeméti békegyűlést, melyen Herényi József, országgyűlési képviselő értelmiségiekkel találkozott. Az előadó felolvasta Illyés Gyulának az Országos Béketanácshoz írt levelét. A résztvevők javasolták, hogy a magyar küldöttség népünk üzeneteként vigye magával Prágába a nemrég elhunyt költőnagyság felhívását. Mindenki jóleső érzéssel vette tudomásul, hogy a Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottság elfogadta e javaslatot. Ügy vélem, érdemes e helyütt is idézni belőle néhány gondolatot: „... képzeljük el az elképzelhetetlent, hogy nem sikerült megvédenünk a békét! A. rettenetnek s az önvádnak azzal az erejével, ami akkor töltene el bennünket. Azért kell most tevékenykednünk — lelkiismeretünk megnyugtatására. Vagyis nem puszta szavak szaporításával, nem szép szólamok ismétlésével, hanem tettekkel, ha kell kockázatot is és áldozatot vállalva.” — Ügy tűnik, az emberek ma érdeklődőbbek a békepolitika iránt, mint korábban. — Erről győződtünk meg mi is. Ehhez nyilván hozzájárul az is, hogy a sajtó, a televízió és a rádió nyíltan és reálisan tájékoztatja a lakosságot. A fokozott érdeklődés ezen túl annak is betudható, hogy jól felkészült előadók, vitavezetők vállalták, hogy beszélnek a háború és a béke kérdéséről. A megye lakosságának békevágya egyértelműen megfogalmazódott az említett tiltakozó levelekben. S figyelmet érdemel, hogy az aláírók között vannak értelmiségiek és munkások, kiskereskedők és kisipa- rosik, ateisták és hívők, alkalmazottak és téesz-tagok, idősek, fiatalok. A társadalom legkülönbözőbb rétegei fejezték ki hitüket a Prágai Béke-világtalálkozó sikerében, abban, hogy a két világrendszer országai között kialakult ellentétek békés úton rendeződni fognak. — Tudjuk, hogy a májusi akciók után nem áll le a békemunka... — Feladatunknak és kötelességünknek tartjuk, hogy — ösz- szefogva a társadalmi- és tömegszervezetekkel — ismertessük majd széles körben a prágai találkozón elhangzottakat, hiszen az erre való felkészülés jegyében zajlott le az idei béke- hónap valamennyi eseménye. Folytatódnak, munkabizottságunk szervezésében a barátsági rendezvények is, melyeknek köztudottan az a céljuk, hogy a lakosság jobban megismerje a szocialista rendszerű országok életét, kormányainak, pártjainak politikáját. Júliusban Hartán mongol, augusztusban Tisza- kécskén román barátsági nap lesz. Szeptemberben Kiskunfélegyházán chilei, Baján kambodzsai, októberben pedig Dunave- csén laoszi szolidaritási rendezvényekre kerül majd sor. November utolsó hetében magyar— NDK barátsági programot szervezünk négy településen, Kecskeméten, Tiszaalpáron, Kiskőrösön és Soltvadkerten — mondja befejezésül a HNF megyei ti tkárhelyettese. Rapt Mikiéi-------------------------------------------------------------------------------! VÁLASZ (?) CIKKÜNKRE Posta van, de mégsincs... Legutóbbi Megyeszékhely össze- átütésünk Fekete sarok cimű glosszájában szóvá tettük, hogy a széchenyivárosi kisposta nyitvatartási ideje egyedül az ott dolgozóknak kedvező, a lakótelepek huszonötezer lakosának viszont nem az. Későn nyit, korán zár. Rosszul teszi, aki Itt nyit takarék- betétkönyvet, mert szombaton például ki sem tudja venni spórolt pénzét. Írásunkra dr. Lénárd László, a Szegedi Postaigazgatóság helyettes vezetője válaszolt. ,,Kecskeméten a Széchenyi- városban lévő 6. sz. postahivatal hétfőtől—csütörtökig 10— 18 óráig, pénteken 9—18 óráig tart nyitva, o pénztárszolgála- » tot a zárás előtt 1 órával fejezi be, mint minden más postahivatal. Ilyen nyitvatartási idő mellett a dolgozók attól függően, hogy délelőtt vagy délután dolgoznak, munkaidejük megkezdése előtt vagyonnak befezezése után igény- bevehetik a 6. számú, postahivatal szolgáltatásait, 18 óráig feladhatják küldeményeiket. (Kivéve a pénzt. Szerk.) Az 1. számú postahivatal hétfőtől péntekig 8—20 óra között, szombaton 8 órától 14 óráig, és vasárnap 8 órától 12 óráig tart nyitva. A postai szolgáltatások igénybevételének lehetősége a 6. számú postahivatal zárását követően is biztosított. Kecskemét 6. számú postahivatal jelentése szerint az elmúlt negyedévben egyetlen esetben fordult elő, hogy egy igénylő 17.30 órakor távbeszélőszámlát kívánt befizetni. A nyitvatartási idő meghosszabbítása tehát nem tekinthető reális igénynek, annak megváltoztatását nem tér- . vezem, mivel azt kifejezetten a széchenyivárosi lakosságnak állapítottam meg a fentiek szerint.” Néhány megjegyzést minden- képpen szükségesnek tartunk dr. Lénárd László igazgatóhelyettes válaszához hozzáfűzni. 1. Soha és senki nem mérte fel a széchenyivárosiak igényét, hogy mikor tarfcon nyitva a posta. 1. a. Az első naptól kezdve bírálat tárgya a jelenlegi rend, mert hiszen a válaszban is az áll; „a pénztárszolgálatot a zárás előtt 1 órával fejezi be” — tehát délután 5 órakor. Akkor, amikor éppen hazaérkeznek a lakótelepiek. 2. Nem vitatjuk, hogy a kisposta zárását követően is van nagyposta Kecskeméten. Nem értjük viszont .továbbra sem, hogy miért kell 2—3 kilométert (oda-vissza a dupláját) gyalogolni, buszozni, autózni, miközben van (helyesebben: volna) lehetőség helyben is. 3. Nem igazán méltányolandó érv, hogy mindössze 1 igénylő akart pénzt befizetni 5 óra után. Tájékozott lakótelepi meg sem próbálja ezt, hiszen tudja, hogy a posta bezárt. Engedje meg dr. Lénárd László, hogy a régi mondásra emlékeztessük, ezer és jegy oka lehet, hogy nem harangoznak a faluban. Az első talán mindjárt az, hogy nincs — harang. 4. Posta van, de nincs nyitva. Kérdés: kinek jó ez? Jó-e a postának, amely bevételtől esik el, jó-e a közönségnek, amely kényelmetlenségre, bosz- szúságra kárhoztatott? Ballal József Olajhelyettesítés földgázzal Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 1985-ig fokozatosan növeli a földgáz-kitermelést. Főleg a lakások fűtésére és a kommunális intézmények ellátására, továbbá a mezőgazdaságban és az iparban a fűtő-, illetve tüzelőolaj helyett használják a gazdaságosabb földgázt A lehetőségekről Kusztos Ferenc, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt gázszolgáltatási igazgatója tájékoztatta az MTI munkatársait. A növekvő termelés feltételéinek biztosítására a VI. ötéves terv időszakában a tervezettnél mintegy 1,2 milliárd forinttal többet, .összesen 15,5 milliárdot fordítanak célcsoportos beruházásokra — mondotta. — Így az 1980. évi hat- milliárd köbméterrel szemben — az előzetes számítások szerint — a termelés 1985-re eléri a 7,2 milliárd köbmétert. A cél az, hogy elsősorban ott helyettesítsék az olajat, ahol a gázellátás gazdaságosan megoldható és jelentősnek ígérkezik a kőolaj- megtakarítás. 1981—82-ben már évente 100—110 ezer tonna olajat helyettesítettek földgázzal. A földgáztermelás és -felhasználás kétezerig terjedő komplex fejlesztési feladatait összefoglaló tanulmány szerint — amelyet az OMiFB készített — új fogyasztók bekapcsolásának jelenlegi üteme mellett Magyarországon 15 év alatt 360 ezer lakásban építhető ki a vezetékes gázszolgáltatás, s ezzel a lakások 28—30 százalékában lesz gázellátás, A távlati elképzelés szerint 1995-ig a » földgázfelhasználás növelésével mintegy 350—400 ezer tonna fűtőolaj és 450 ezer tonna tüzelőolaj takarítható meg. Szanki dobozgyártók A Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyára és a szanki Űj Élet Szakszövetkezet két évvel ezelőtt megállapodott. A központi majorban alakítottak ki egy kis műhelyt, ahol dobozok összeszerelésével foglalatoskodnak a lányok, asszonyok. Természetesen, ha kezük munkájára a földeken van szükség, akkor ott dolgoznak. A melléküzemági tevékenységből evente 200—300 ezer forint folyik be a szakszövetkezet kasszájába. EGYETEMRE KÉSZÜLŐK FIGYELMÉBE Otvcithét oktütótábór« szervezitek nyáron mintegy SS» kózépiskotts Hutai ttámíra az egyetemi, föl.koUt felvételeket előkészíti bizottságok. A* } l, m ki), * kÜz|axdai*Ki, a műszaki, a bölcsész, a taaári, a Maitól, valamiül óvónői pályára vonzódó fiatalokat társadalmi RuatálM több üli e|)cunl as főiskolai oktató és hallgató Mill- ti fél, meg a felÄfokÄ'«kt«4si |ritiimtny kOvetelraényrtzuS■irflvoi. nitanl kepxO-ncvclA munkával. ' a felvetsUZiti aiAritiékozó diákok segítésére az idén második alkalommal kirüeuék meg az egyetemek, és főiskolák „nyílt nap” akcióját. A Tlin'flainiil htnÍMfiirtfl Hliniíaáiali IrntUI» a napokban valamennyi kB- zepltkula másóttift és harniiiUÍtoaztályos tanulóinak jelezte 60 téllffók- taiési intézmény „nyílt napjának" helyét és Időpontját. : A „nyílt .napokra*’ minden másodikos, harmadikos középiskolái levélben jelentkezhet akt érdeklődésének megfelelő oktatási intézménynél, itskésóbb « rendezvényt megelőző lt#t héttel. (MTl> Citerások Bugacon A nótatermő bugaci pusztára alig jutottak el eddig a mai nótafák, citerajátékosok, népdalkörtagok. Hetvennyolc nyarat látott a szeghalmi Zsila József, de még sohasem járt az ősborókástól és a nagyerdőtől övezett zsombékos mezőn, a füzesgyarmati együttesből fiatalok és öregek számára egyaránt újdonság volt a vágtató ménes, az Erőmű Karbantartói Vállalat daloskedvű szocialista brigádjai is most csodálhatják először a Kerényi József által tervezett pásztormúzeumot. Valamennyien, a szentesiek, a félegyháziak, a solt- vadkertiek, a tör- teliek, balástyaiak, a hódmezővásárhelyiek és a többiek, mind-mind hálásak a Operabarátok Klubja és a bugaci tanács szép kezdeményezéséért. Megismerkedtek a smaragdzöld tájjal, tapsoltak az ügyes csikósoknak, tanulmányozták a népművészeti emlékeket. Sokan megvásárolták Szappanos Jolánnak, a nemrég elhunyt tanítónőnek szép könyvét, hogy többet tudjanak a puszta múltjáról és arról a példamutató munkásságú pedagógusról, akinek tiszteletére szervezték ezt az emléktúrát. Leginkább mégis csak a találkozásnak örvendeztek. A szolnoki Tóth Miklós elmondhatta a batto- nyai Pintér Mátyásnak, hogy tanítványai már a rádióban is szerepelhettek a nagykunsági népdalcsokorral, Békés megyei klubtársa pedig az éltes és az ifjú citerások harmonikus együttműködéséről számolt be.. Szó esett újabb szereplési lehetőségekről, a fonyódligeti táborozás emlékeiről. Sokan körülvették Pribojszki Mátyást, a klub fáradhatatlan vezetőjét: szerettek volna jelentkezni a hőgyé- szi továbbképzésre. Sajnos, már mind a háromszázhatvan helynek gazdája van, talán sikerül egy póttanfolyam szervezése. Herbály Jánosné, a Bugaci Népdalkor vezetője is alig győzött válaszolni a kérdésekre. Az ország minden részéből ösz- szesereglett vendégeket a falu jelene és jövője is érdekelte, örömmel tudatta Seremet László, a nagyközségi pártbizottság titkára, hogy jó gazdasági eredményekről számolhatott be a helyi termelőszövetkezet az idei zárszámadáson. A vendéglátó szövetkezeti népdalkor tagjainak főzési tudományát dicsérő finom pörkölt elfogyasztása után, egymás szórakoztatására, maguk örömére citeráz- tak, daloltak az országos találkozó résztvevői, amíg késő délután megeredtek az ég csatornái. # „Világéletemben juhász voltam”, büszkélkedik Zsila József, mestersége kiállított eszközeit szemlélve. • A szolnoki Tóth Miklós, Herbály Jánosné és Pribojszki Mátyás citeraművész a Pásztormúzeum előtt. A Mit tudnak a battonyaiak? (Tóth Sándor felvételei.) H. N. • Herczeg István kapta a legtöbb tapsot. I smét véget ért egy hét, s elkezdődött az új. Megszoktuk már, hogy öt munkanapot pihenésre, művelődésre, szórakozásra szánt 48 óra követ. Ám tudjuk, hogy nem mindenki jut el szombaton és vasárnap kirándulóhelyre, nem olvas, s még csak egy kártyapartira sem szakít magának időt — a szabadból — sok ember. Dolgoznak, dolgozunk. Ki a kertjét .műveli — ami kitűnő kikapcsolódás értelmiséginek, .munkásnak —, ki házat épít kalákában, ki pedig űzi mesterségét, ahogyan a hét első öt napján. Meggyőződésem, hogy az esetek többségében túlzás holmi önkizsákmányolásról beszélni. Érték születik a hét végi fáradozásból, s általa talán a majdani ráérősebb víkendek föltételei teremtődnek meg. Olykor a kenyéradó vállalat kéri dolgozóit, ne tegyék le a munkát, kivételesen, a hét végén sem. Az utóbbi időben ez történt például több ízben a kecskeméti baromfifeldolgozóknál. (A termelés jellege itt egyéb alkalmakkor is gyakran követel áldozatot a kollektívától.) Nagy jelentőségű beruházás ■ sikeréhez kellett a műszaki terület munkásainak megértése. Folyamatos fagyasztóüzemet létesítettek, alagútrendszerrel számítógépvezérléssel. A berendezéseket az azokat szállító nyugati cégek szakembereinek irányításával, részvételével szerelték be. s helyezték üzembe. Ideküldésükkor szoros határidőt kaptak otthon a külföldiek e munka befejezésére. Dolgoztak szombaton és vasárnap is — s velük együtt a kecskeméti vállalat szakmunkásai. Vállalták, hogy amikor mások pihfennek, szórakoznak, ők — a szokásosnál is nagyobb intenzitással ■— szorgoskodnak benn a gyárban. (Természetesen ezt az áldozatot a munkaadó megfizette.) Miért is jött elő ez a példa? Azért, mert megeshetett volna — s hasonló alkalommal megtörténhetne ez máshol is —, hogy valaki tiltakozik az érintettek érdekében. A jogszabályok szerint jár el, csakhogy ...! Amikor ezt cselekszi, a nagy kollektíva, s a még nagyobb, az ország érdeke ellen emel szót. Mert vannak jövőt . megalapozó feladatok, amelyeket szükség szerint. éjt is napallá téve kell megoldani. Ennek fölismerése, megértése — ahogyan ez a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál is történt — és a hét végi munkában való becsületes, lelkiismeretes részvétel szintén érdekvédelem. A. T. S. Ez is 33 Hérdekvédelem
