Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-10 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! m ß) • \ v _W M l W M w i [ J m W m W W Jß ' ifii /­k AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 109. szám Ára: 1,40 Ft 1983. május 10. kedd Megemlékezések a Győzelem Napján • A világháborúban harcolt szovjet katonák küldöttsége a bajtár sakra emlékezve hozta a virágokat. Béke és barátsági hónap Várkonyi Péter mondott beszédet Május 9-én, a fasizmus felett aratott diadal 38. évfordulóján, a Győzelem Napján megyeszerte ünnepségeken emlékeztek meg. Kecskeméten, a város főterén levő szovjet hősi emlékműnél tartot­tak koszorúzást. A szemerkélő esőben először a szovjet pionírok tisztelegtek a hősök emlékének. Az ünneplők soraiban ott volt a Szovjetunióból érkezett veteránok küldöttsége, tagjai között a Magyarország fel. szabaditásáért harcoló egykori ka. tonák. Tíz óraikor, a magyar és a szov­jet Himnusz elhangzása után megkezdődött a koszorúzás. El­sőként I. Balasov gárdaezredes és A. Tyelbuhov gárdaalezredes, az ideiglenesen hazánkban állomá­sozó szovjet egység tisztjei he­lyezték el koszorújukat az em­lékmű talapzatán. Ezután a yete. ránküldöttség képviselői tiszte­legtek a szegfűkből font virág­koszorújukkal hős bajtársaik em­lékének. A Hazafias Népfront kecskemé­ti bizottságának, majd a Kecs­keméti Konzervgyár MSZBT tagcsoportjának . képviselői he­lyezték el a koszorúikat. A Szocsiban élő L. M. Miljajev vezérőrnagy, az 52-es lövészhad­osztály parancsnoka levélben kér­te, hogy nevében is koszorúzzák meg az emlékművet. Kívánsága teljesült, a vörös szegfűkből kö­tött koszorút a Fémmunkás Vál­lalat MSZBT-tagcsoportjának képviselői vitték az emlékműhöz. Ezután a kecskeméti üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói, az iskolák tanulói járultak az emlékműhöz. Amerikai beismerés Az Egyesült Államok kongresz- szusának technológiai irodája hétfőn közzétett tanulmányában elismeri, hogy a Szovjetunió ke­reskedelmi intézkedésekkel való „megrendsza’bályozásának” poli­tikája valószínűleg ártalmasaibb az Egyesült Államok, mint a - Szovjetunió gazdasága számára. A különféle amerikai embargó­kísérletek eredményét vizsgáló jelentés szerint az afganisztáni és lengyelországi események kapcsán foganatosított gazdasági megtorló intézkedések alapjá­ban véve hatástalanok voltak. A williamsburgi tőkés gazdasá­gi csúcs köszöbén közzétett je­lentés többek között rámutat, hogy a szovjet-ellenes gabona­embargó, valamint a kőolaj- és gázipari technológia szállításá­nak leállítása a nyugati szövet­ségre volt bomlasztó hatással, megbízhatatlan kereskedelmi partnernek mutatta be a világ előtt az Egyesült Államokat, köz­vetlen kárt okozott az amerikai cégeknek, s növelte a mezőgaz­daság eladhatatlan árufelesle­gét. Az amerikai kongresszusi ta­nulmány közzététele egybeesett az OECD párizsi értekezleté­vel, amelyen az Egyesült Álla­mok formálisan is lemondott ar­ról, hogy kikényszerítse a szov­jet földgáz nyugat-európai fel- használásának korlátozását. Vegyészeti előadás három városban Egy évtizede rendeztek elő­ször vegyésznapot Kecskeméten. Annak sikerén felbuzdulva. a Magyar Élelmezésipari Tudo­mányos Egyesület és a Magyar Kémikusok Egyesülete a műsza­ki hónapra összeállított prog­ramjába minden esztendőben fel­veszi a vegyészek napját is. A szakmai továbbképzést és a vegyészek tapasztalatcseréjét egyaránt jól szolgáló összejövetel hétfőn zajlott le Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában. A XI. vegyésznap nyitó előadását ez alkalommal is, csakúgy mint tíz esztendővel ezelőtt, dr. Ha­vas Jenő, a Radelkisz elnöke tar­totta. A budapesti Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezet veze­tője a molekulaszel ektív érzé­kelőkről, s azo'k alkalmazásának jelenéről, jövőbeni lehetőségei- i ről tájékoztatta a szép számban egybegyűlt vegyészeket. A műszaki hónap hétfői ese­ményeinek sarában zajlott le Kiskunfélegyházán a Villamos­szigetelő és Műanyaggyárban a Gépipari Tudományos Egyesü­let rendezvénye. Mihály János egyetemi adjunktus a több fo­gyasztót egyidejűleg ellátó pneu­matikus körvezetékes anyag­szállító rendszerről tájékoztatta az érdekelteket. Kiskunhalason a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság •rendezésében a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál dr. Czagány László kandidátus a vi­lágélelmezés problémáiról és a várható változásokról tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. A hltlebi fasizmus felett ara­tott győzelem 38. évfordulója al­kalmából Budapest dolgozó töme­geinek szilárd és eltökélt béke­vágyát kifejező munkás béke­nagygyűlést tartottak hétfőn, a MOM Szakasits Árpád Művelődé, si Házában. A széksorokban a fő­város üzemeinek, intézményeinek több száz képviselője foglalt he­lyet, hogy hitet tegyen a béke ügye mellett, tiltakozzék az embe­riséget fenyegető veszélyek ellen. A nagygyűlésen Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára mondott ünnepi be­szédet. — Évek óta a Győzelem Nap­ján nyitjuk meg a béke és barát­sági hónapját, s ez a gyűlés ez­úttal is csupán az egyik azoknak a rendezvényeknek gazdag sorá­ban, amelyek alkalmat adnak ar_ ra, hogy dolgozó népünk, a hábo­A hagyományoknak megfele­lően az idén is május 9-én, a né­met fasizmus felett aratott győ­zelem napjának évfordulóján ke­rült sor az országban és a mi me. gyénkben is a béke és barátsági hónap megnyitására. A megyei ünnepséget ezúttal Kecskeméten, a konzervgyárban tartották, amelynek nagytermét megtöltöt­ték a gyár és a szomszédos üze­mek dolgozói. A vendégeket, köz­tük a békemozgalmi eseményekre hazánkba érkezett szovjet delegá­ció tagjait, a küldöttség vezetőjét, Volf Szedik Szovjet Béke védel­mi Bizottság elnökségi tagot, a Progressz Könyvkiadó igazgató­ját, a megyei és városi pártbi­zottság. a megyei tanács, városi tanács, a Hazafias Népfront me­gyei ás városi vezetőit és képvi­selőit Hantos József, a gyár igaz. gatója köszöntötte. A meleg, ba­ráti üdvözlő szavak után Sebes­tyén Nándorné, az Országos Bé­ketanács elnöke emelkedett szó­lásra. Mint bevezető szavaiban emlé­keztetett rá, a fasizmus elleni há­ború, a győzelem a népek össze­fogásának, akaratának kifejezése volt, de a döntő erő, amely az emberiséget megmentette a pusz. tulástól, a szovjet nép ereje; el­lenállása, hatalmas áldozatválla­lása. Tisztelettel gondolunk a szovjet hősökre, az antifasiszta koalíció, a népi ellenállás minden harcosára, katonára, akik vállal­ták a küzdelmet az emberiség legszörnyűbb ellenségével, s ha NICARAGUA KÉRÉSÉRE Összeült a Biztonsági Tanács A hét végén folytatódtak a harcok Nicaragua északi és dé­li határterületein az országba betört somozista ellenforradal­márok és a sandinista hadsereg alakulatai között. A Hondurassal határos Nueva Segovia tarto­mányban, ahova ■ április 30-án mintegy 1200 ellen forradalmár tört be, az eddigi összecsapások során a sandinista erők 90 tárna" dót öltek meg. Az ország dél-ke­leti részén egy 2—3 ezer fős el­lenforradalmár csoport próbál eljutni Nueva Güinea térségébe. Hétfőn, 'Nicaragua kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tá" nácsa. hogy megvitassa a közép- amerikai ország ellen indított újabb támadás után kialakult helyzetet. Szovjet veteránok találkozója Tegnap Kecskemétre látoga­tott a második világháborúban a német fasizmus ellen harcolt szovjet katonaveteránok egy cso­portja. Sokan közülük részt vet­tek hazánk középső területének, így Bács-Kiskunnaik a felszaba­dításában. Tábornokok, ezrede­sek, kapitányok, nők és férfiak voltak' a csoportban. A szovjet vendégek ott voltak a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél megtartott koszorúzási ünnep­ségen, majd a széchenyivárosi pártszékházban fogadta őket dr. Kőrös Gáspár, a városi párt­bizottság első titkára. Az összejövetelen — melyen részt vettek Kecskemét kommu­nista veteránjai is — felszólalt Vaszilij Szerájonovics Manturov tábornok, aki ugyancsak részt vett Magyarország felszabadítá­sában. Köszöntötte a baráti országból érkezett egykori harcosokat a szovjet ! hadsereg kötelékében szolgált Katona Gyula, Szimfero- pol díszpolgára is, majd baráti beszélgetéssel, a régi közös él­mények felelevenítésével ért véget a találkozó. rúviselt idősebb és a szörnyű pusztulást csak hírből ismerő if­jabb nemzedékek egyaránt hitet tegyenek békeakaratukról — mondotta elöljáróban, majd arról beszélt, hpgy az imperializmus legagresszívabb körei ismét össz­pontosított támadást indítottak a világuralmi terveik fő akadályát jelentő megvalósult .-szocializmus, mindenekelőtt a Szovjetunió el­lem Az előadó a, továbbiakban a fegyverkezési versennyel össze­függésben külpolitikai kérdések­ről beszélt, hangsúlyozva, hogy napjainkban a világrendszerré vált szocializmus már olyan ha­talmas érőt képvisel, amellyel számolnia kell minden kalandor­kodásra hajlamos tényezőnek. Hangsúlyozta: az emberiség tör­ténetében a világháború többé nem végzetszerűen elkerülhetet­len. kellett a legdrágábbat, az.életüket áldozták a győzelemért. Fejet hajtunk honfitársaink sírjai előtt is, akik e borzalmas háború ál­dozataivá váltak. Beszéde további részében a győzelem ígéretes tavaszán szüle, tett reményekről beszélt, az új korszakról, amely társadalmi és nemzeti felszabadulást hozott né­pünknek is. — Harmincnyolc éve békében élünk kontinensünkön, s minded­dig sikerült a háborús uszítok ke­zét lefogni — mondotta Sebestyén Nándorné, majd a továbbiakban Szólt a most kezdődő béke és barátsági hónap rendezvényeiről, továbbá a világszerte felerősödött béketüntetésekről, s azokról a vonásokról, amelyek ezeket a megmozdulásokat jellemzik. El­mondta, hogy új tartalommal, új vonásokkal gazdagodott a moz­galom. Hazánkban például az emberek immár nemcsak a bé­két féltik, óvják, de azt a társa­dalmi rendet is, amely az életet emberhez méltó tartalommal tölti meg. A béke-nagygyűlésen Várkonyi Péter beszéde után több hozzá­szólás hangzott el, majd a részt­vevők megismerkedtek a magyar nép üzenetének tervezetével is, amelyet az Országos Béketsmács. május 6-án fogadott el, s amelyet a magyar delegáció visz magával a júniusi prágai béke világtalál­kozóra. arra emlékeztetett, hogy az im­perializmus szélsőséges körei ma is aktívak, ma is az emberiség el. leni terveket melengetik. — A győzelem évfordulója ma különös erővel hívja fel figyel­münket arra, hogy erőinket nem kímélve vegyünk részt a leszere­lésért, a háborús veszély elhárí­tásáért folyó nemzetközi küzde­lemben. A béke és barátsági hó­nap fórumai jó alkalmat kínál­nak arra, hogy közösen keressük a választ korunk nagy kérdéseire (Folytatás a 2. oldalon.) RiTqftiCTTil Szemére vétették egy taná­csi kommunális üzem vezető­jének, hogy az őszi telepítés­kor miért csak huszonnégy, és nem nyolcvannégy facsemetét küldött valahová utcai ültetés. re. A népfrontgyűlésen, ahol ezt szóba hozták, ,sorra álltak fel a társadalmi munkások. „Mi negyvenet rendeltünk, de csak húsz csemetét kaptunk." „Nálunk ötvenre lett volna szükség, mégis csak tizenhetet szállítottak." Ilyen és hasonló észrevételeket tettek. Az üzemvezető szerint, bár­milyen hasznos is laz utcai kis­fák telepítése, csak annyit oszthattak szét a lakók között, amennyire a tanács pénzéből és a szétosztható csemeteállo­mányból futotta. Ültetni vi­szont mindenütt kelleti — hol többet, hol kevesebbet. S még így, a gyérebb ellátás ellenére is előfordult, hogy egyesek iaz utcán hagyták megszáradni a fákat. Nem ültették el idejé­ben. Gazdálkodjunk ésszerűbben! Ne herdáljuk, ne fecséreljük el az erőket! Erre hívta fel a kommunális üzem vezetője a társadalmi munkások figyel­mét a lomtalanítással kapcso­latban is. Amikor ott az ideje, ne feléből-harmadából szer-' vezzenek lomgyűjtést. Rakja. nak ki minden felesleges kaca- tot a gyűjtőhelyre — de csak a meghirdetett időben! S ne rontsa egy-egy település képét a heteken, olykor hónapokon át kihordott lom! Hiszen a kommunális üzemek lehetősé­gei is korlátozottak. Míg tavaly az egyik városban kétszázezer forintot költhettek lomtalaní­tásra, iaz idén >— még nem vég. leges — ötven-, vagy esetleg csak harmincezer forintot sza­bad erre a .célra felhasználni. Mint egy korty víz kánikulá­ban, annyira kell ma minden intézménynek a takarékosabb pénzgazdálkodás. Sok helyütt keresik a kevésbé költséges megoldásokat. Abban a kis községben például, ahol törpe- vízmüvet akar építtetni a ta­nács, nem írták alá azonnal az első árajánlatot, amelyet egy nagyvállalat felkínált. Sokall­ták az egymillió-kétszázezer forintot! Másik kivitelező után néztek. Azzal már sikerült Jiét_ százezer forintban megálla­podniuk. Történt pedig mind­ez egy olyan településen, ahol a kopott, tanácsházi szőnyege­két nem dobták ki, hanem /szé­leiket a nődolgozók megjaví­tották és beszegték. Kevés pénzből, szinte semmiből. Takarékos megoldásokkal nemcsak az iparban és a me­zőgazdaságban, de az élet min_ den területén találkozhatunk. Példaként említhetnénk azt a községi orvost, aki árenged­ményes konyhaszekrény vá-. sárlását javasolta a tanácsnak az új körzeti rendelő laborató­riumának tartozékául. Emlé­keztethetnénk egyik soroza­tunk kisiparos szereplőjére, aki — találékonyan és takaré­kosan — cipzárjavításra kam­rát használ műhelyként az egyik lakótelepi házban. Vagy ki ne látott volna fémborí­tású autóbuszvárókat az utak mentén? Hosszabb távon min. denképpen olcsóbb, mint az üvegezett, mert ellenáll a gát­lástalan, buszvárófülkék üve­geire „pályázók" duhaj pusztí­tásának. Városban és falun többfélék a lehetőségek a pénzzel, egy­általán az értékeinkkel való takarékosabb gazdálkodásra. Ki így, ki úgy fogja meg a fo­rintokat. A faluközponttól tá­voli kis iskolában ha nem is aranyat, de pénzt ér, ha az . elsős gyerektől villanyszerelő édesapja azt hallja: „A tanító néni ma" petróleumlámpával világított, mert az osztályunk­ban elromlott a villany". Me­lyik szakember hagyná ilyen helyzetben magára a tanító­nőt, hogy ne sietne a hibát ki­javítani? Sokfajta költségkímélő meg­oldással, jó módszerekkel ja­vítható a falun és a városon élők, a kisebb és a nagyobb közösségek helyzete. Ahol helyben megtalálhatók a szük­séges szolgáltatások, kielégítő az áruválaszték, megfelelő az orvosi kezelés, s a tanács be­tölti alapvető hivatását a terü­letén lakók ellátásában, jó közérzettel, elégedetten élnek és dolgoznak az emberek. Aki húsz—ötven—száz forint busz­pénzt naponta megtakaríthat, mivel alapvető szükségleteit lakóhelyén kielégítheti, annak ez is költségkímélő megoldás. Kohl Antal 1 A • T p - Cpf*\ü rl' \ fl T"? p T T?Y°< C Zsúfolt programjuk volt a labdajátékok képviselőinek az el­múlt hét végén. A megyei mérleg — sajnos — nem a legked­vezőbb. élvonalbeli csapataink közül az NB I-es DUTÉP röp- labdázói tartották otthon a pontokat. A kosarasok közül mind­két NB I-es kecskeméti együttes győzött a Felszabadulási Ku­pában. A Bajai SK-nak ez a bravúr nem sikerült a Kandó FSC ellen. NB Il-es labdarúgó-csapataink sem jeleskedtek az elmúlt va­sárnapon. A Kecskeméti SC Budapesten, a Bájai SK pedig Hódmezővásárhelyen szenvedett vereséget. A szurkolók nem is az elvesztett pontok, hanem a gyenge teljesítmények miatt van­nak elkeseredve. Részletes tudósításainkat lapunk hetedik oldalán találhatják meg olvasóink. Javul a solti út A héten ihár elérte h 10. kilométert-a Közúti Építőipari Vállalat géplánca a solti 52-es úton. Az idén mintegy 28 millió forint költ­séggel 15 kilométer hosszan kap új burkolatot az út. Ezzel egyidö- ben a padkát is kijavítják és a kerekegyházi bejárónál új csomó­pontot alakítanak ki. Június végére befejezik a munkát. (Pásztor Zoltán (elvétele) Sebestyén Nándorné a megyei megnyitón t Sebestyén Nándorné ünnepi beszédet mond.

Next

/
Thumbnails
Contents