Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-08 / 108. szám
1983. május 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Kiegyensúlyozott munka a megye mezőgazdasági üzemeiben KECSKEMÉTEN KERESZTÜL Ezekben a napokban, ünnepségek közepette veszik át a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekben a múlt évi gazdálkodásukért megérdemelt kitüntetéseket. Bács-Kiskun megyében tizenhat tsz és szakszövetkezet, egy állami gazdaság, egy sütőipari vállalat kapott kiváló címet, miniszteri elismerő oklevélben két társulás, egy élelmiszer-feldolgozó, különdijban pedig egy termelőszövetkezet részesült. Örömteli pillanatok ezek, ugyanakkor alkalmat adnak arra is, hogy visszatekintsünk az elmúlt esztendőre. A figyelem azonban már főként az idei tennivalókra irányul. „Ami mögöttünk van, az már könnyű” — szokták mondani, s ebben az is érződik, hogy az előttünk lévő feladatok a legnehezebbek. Ösztönző a gabonaprémium A tavalyi évindítás „világvége" hangulatban kezdődött, nem éppen ok nélkül. A mezőgazdasági üzemek úgy érezték, aligha sikerülhet terveiket teljesíteni. Az első negyedévben még a kedvezőtlen időjárás is erősítette ezt, nemkülönben a gazdasági szabályozórendszer változásából származó hátrányok. Ez utóbbi okozta, hogy mintegy 120 millió forinttal nőtt összesen a megye gazdaságainak kiadása. Természetesen volt olyan szövetkezet is, ahol gyorsan alkalmazkodni tudtak az új feltételek, hez, előnyükre fordították, kihasználták a szabályozórendszer rájuk kedvező elemeit. Növekedtek az elvonások is, csaknem v270 millió forinttal, a bevételek csupán 140'millió forinttal gyarapod. lak. A legnagyobb mértékű elvonást a tej árkiegészítésének és a lejprémiumnak a csökkentése je. ■ lentette. „Újdonság” volt a gépjárművek után fizetett járadék. Nőttek az energiaköltségek, valamint a társadalombiztosítási járulék, az építési adók, és a hitelkamatok is. ■ Ugyanakkor nehezebbé váltak a beruházási hitelhez jutás feltételei. A kötelező tartalékalap ugyancsak "több lett. tízről tizenöt százalékra növekedett. Nem javultak a nemzetközi gazdasági körülmények, s ahhoz, hogy az ország fizetőképességét megőrizze, minden lehetőséget meg kellett ragadni az export bővítésére. Az export-árualapot növelő nyolcféle termékre külön prémiumot tűzött ki a MÉM. Az importkorlátozások nehezítették a gazdálkodás feltételeit. Évközi jövedelemelvonó intézkedésekre is sor került. Például az építésiadó-köteles beruházásokra illetéklkiifizeitést róttak. Megszűnt az energiadotáció. . Voltak kedvező hatások is. Egyebek között a gabonaprémium bevezetése, a vágómarha átvételi áfának emelése, a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteknél az ár. kiegészítés növelése, valamint a 17 aranykorona földérték alatt gazdálkodó szövetkezeteknél be. vezetet) külön árkiegészítés. A gazdaságok többségében a tagsággal megbeszélték a felada-, tokát, számításokat végeztek, intézkedési terveket készítettek, amelyekben a takarékossági szempontokat érvényesítették. Mindezekkel igyekeztek ellensúlyozni a kedvezőtlen helyzetből adódó veszteségeket. Az alacsony hatékonyságú 43 megyei mezőgazda- sági nagyüzem közül 38 szövetkezet. Helyzetükkel az elmúlt évben is több alkalommal foglalkoztak az illetékes párt- és állami szervek. Az elemzésekből is kitűnik, hogy az alacsony hatékonyság oka nem minden esetben a «kedvezőtlen termőhelyi adottságokból adódik. Több helyen a hibás vezetői felfogás, a rugalmatlan termelési szerkezet, vagy az üzemen belüli nem megfelelő összhang a legfőbb ok. A megyei tanács 32 millió forint fejlesztési támogatást adott az alacsony hatékonyságú üzemeknek, valamint hatmillió forintot kaptak az üzemi szakemberek fizetés-kiegészítésére vagy lakásépítési -vásárlási támogatására. Hét gazdaság har. mincmilliá forint árkiegészítésben részesült. Siketes együttműködések Új lendületet adott a gazdálkodásnak az együttműködéseken alapuló ágazati kooperációk gyarapodása. A mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetségei, valamint a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ennek szervezésében, támogatásában, segítésében példamutató munkát végzett. A Homokhátság területén nyolc helyen jöttek létre együttműködési tanácsok. A Bácskában és a Duna- melléken a. vertikális kapcsolatok erősödtek. Jó példaként említhető Lajosmizsén a Kossuth és a Népfront Termelőszövetkezetek együttműködése a takarmányter. mesztésben. Társulás alakult Izsákon a Sár-, fehér Tsz szervezésével, a kertészeti melléktermékek sokoldalú hasznosítására. Kiskunmajsán a felszínre hozott termálvíz adott lehetőséget a prknőrzoldség-tgr- mesztés bővítésére létesített társuláshoz. A Tisza mentén, Baján, Kalocsán, Mélykúton agrokémiai társulások szerveződtek a térség üzemeinek Összefogásával. Kiskunfélegyházán kereskedelmi célú együttműködések alakultak. Az elmúlt évben végül is a nagyüzemek termelési értéke kilenc százalékkal lett több az 1981. évinél. A termelési költségek 12 százalékkal emelkedtek. A Kiskunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségeinek taggazdaságaiban 9.1 százalékkal nőtt a termelési érték, nem egészen nyolc százalékkal a nyereség is. Ez a többlet teljes egészében a szakszövetkezetekben tapasztalható, a téeszek nyereségszintje nem változott. Ugyanakkor az is szembetűnő, hogy a nyereségnövekedést a kisegítő- és melléküzemágak termelése adta. A szövetkezetek közül négy zárta veszteséggel az évet, amelyből kettőt szanálni is kellett. Az alaptevékenységből szárma, zó bevételek szerényebbek, amelynek egyik oka a termőföld minősége. Ugyanis az itteni szövetkezeteknek csupán tizenhét százaléka gazdálkodik 17 aranykorona értékűnél jobb szántóföldön. A termelési szerkezet is ehhez igazodik. Sok az ültetvény, amellyel a piaci igények változását lassabban lehet követni. Ugyanakkor éppen ezeknek a termékeknek — gyümölcs, bor — értékesítése okozott nagy gondokat az elmúlt esztendőben. Kedvező, hogy a háztáji termelés húsz százalékkal nőtt. A Bácskai és a Dunamelléki TESZÖV 63 tagszövetkezete közül egy volt veszteséges. A gazdaságok 12,7 százalékkal növelték termelésüket, a nyereségük pedig 4,6 százalékkal javult. Értékesítési gondok Kiemelkedő eredményt értek el a megye gazdaságai a kukorica- termesztéssel. Az átlagtermés — kisüzemekkel együtt — meghaladta hektáronként a hat tonnát. Harminchárom gazdaságban az átlaghozam nyolc tonna feletti. A szövetkezetek közül legtöbbet a bácsalmási Petőfiben takarítottak be, ahol 9,6 tonna termett hektáronként, a Bácsalmási Állami Gazdaságban pedig 10,7 tonna. A> gabonaprogram sikeresen megvalósult. A megye gazdaságai 82 millió forint gabonaprémiumot igényeltek és vehettek fel. A szőlőültetvényekről ugyancsak jó termést szüreteltek, az átlaghozam 6179 kilogramm a termelőszövetkezetekben, a szak. szövetkezetekben pedig 8461 kilogramm. Az év közben emelkedett a sző. lőtelepítéshez nyújtott állami támogatás mértéke. A gyümölcs- termő terület tovább csökkent, az értékesítési nehézségek és egyéb körül,rijények hatására az év végén újabb telepítések kivágására került sor. Szinte valamennyi gyümölcs eladása — főleg exportja — gondot okozott. A termésből mintegy harmincezer tonnát dolgoztak fel sűrítménynek, valamint tízezer tonnát kedvezményesen értékesítettek.. Erőteljesen — húsz százalékkal — csökkent a zöldségtermő terület, elsősorban a termelés jövedelmezőségének romlása miatt. A jobb értékesítési j lehetőséget keresve több gazdaság bővitette bolthálózatát. Kiegyensúlyozott takarmány, ellátás mellett egyenletesen növekedett az állatállomány, amelyből kivétel a szarvasmarha. Ugyanakkor a tejtermelésben előrelépés tapasztalható, a szövetkezetekben tartott tehenek átlagosan 4170 liter tejet adtak az elmúlt évbén. Legnagyobb mértékű a sertésállomány növekedése, amely 15 százalékkal több volt, mint 1981-ben és meghaladta az 'egymillió-kétszázezer darabot. A kistermelők 16 százalékkal növelték a vágósertés-értékesítést. miatt kellett újból vetni. A gondot a kevés csapadék okozza. A tavaszi vetéseket' idejében megkezdték a gazdaságok. Kukoricát 2300 hektárral nagyobb területen termesztenek, mint egy évvel ezelőtt. A hüvelyesek közül csökken a szója és a szárazborsó vetésterülete, viszont a lóbab termesztésére kedvezően hatott á felvásárlási ár növelése. Csökkent a cukorrépa vetésterülete is, mintegy 11 százalékkal. Napraforgót több mint kétezer hektárral nagyobb területen termesztenek a tavalyinál. A szántóföldi tömegtakarmány vetésterülete is kisebb. A tömegtakarmány nagyabb részét másodvetésekkel, valamint a gyepek fűhozamának javításával igyekeznek ellensúlyozni. Az intenzív gabonaprogramhoz 22 gazdaság csatlakozott. Gépvásárlásra 16, gabonatároló építésére kilenc pályázat érkezett. Ismét ezer hektárral csökkent a zöldségtermő terület a nagyüzemekben. Kevesebb paradicsomot és zöldpaprikát termelnek, a zöldborsóból pedig többet. Ezt ösztönzi a zöldségágazatra jutó fejlesztési támogatás, amelyet a feldolgozó vállalatok, a zöldborsó-, a csemegekukorica-, a fűszer- paprika-, és a spenóttermelés nö. velésére szánnak. Szőlőtelepítésre másfél ezer hektáron kerül sör. Újabb gyümölcs, ültetvényt azonban nem terveznek az idén a nagyüzemek. Győztesek unokái Javuló piac — tárolóhiány Módosul a termelési szerkezet Az idei esztendőt jobb körül- m,ények között kezdték a megye mezőgazdasági üzemei, mint az 1982-est. Az időjárás lényegesen kedvezphb volt. A vetéseket, ül- , tetvényeket nem érté fagykár, néhány helyen csak a homokverés Az állattenyésztési ágazatokban a szarvasmarha-állomány és a tejtermelés visszaesése ad aggodalomra okot. A sertés állomány viszont egyenletesen nő, az első negyedévben 13 százalékkal több hízósertést értékesítettek a nagyüzemek, mint 1982 hasonló időszakáiban. Javultak az értékesítési lehetőségek pecsenyecsirkéből, így a tavalyinál mintegy 15 —20 százalékkal több broilercsir- ke eladására nyílik lehetőség. Változatlanul jó a kisgazdaságok termelési kedve. Főként a sertés-, a juh- és baromfilétszám nőtt. A nyúltenyésztés is lendületet kapott azáltal, hogy az átvételi árban megegyezés született. Kisgépekből a megyei igényeknek csupán 5—10 százalékát tudja .teljesíteni a kecskeméti AG- ROKER. A nagyüzemek erőgép- megrendeléseinek nyolcvan százalékát. Nőtt a kereslet a kisebb teljesítményű gépek iránt. Kedvezőtlen, hogy a Rába gyár nem kötött szerződést az AGROKER- rel. Az általuk gyártott erő- és munkagépek értékesítéséből kizárták az AGROKER-ekét, sőt a korábban eladott gépek alkatrészellátását sem vállalták. A kémiai szerekből az ellátás eddig egyenetlen volt, több növényvédő szer, műtrágya időszakos hiánya miatt a gazdaságok nehézségekkel küzdöttek. A megyében nagy gondot okoz. hogy kevesebb bortároló van a szükségesnél, s az újabb beruházásokat adóval és járulék fizetésével sújtják. A szőlőültetvények jelenlegi állapota lehetővé teszi a tavalyi termésátlagok elérését, sőt a most termőre fordult ültetvények hozama túlszárnyalhatja. Tárolóhiány miatt nehéz helyzetbe kerülhetnek a termelők és feldolgozók a szüret időszakában. Tenniakarás és bizalom A számítások szerint a felvásárlási árak emelése a megye üzemeiben mintegy 330 millió forint többletbevételt eredményez, a költségek viszont csaknem hat- százmillió forinttal lesznek magasabbak, mint tavaly. Csökken a fejlesztésre fordítható saját alapok összege is. A -szabályozó- rendszer változásából adódó költségnövekedéseket igyekeznek mindenütt a belső tartalékok feltárásával. a munkaszervezésben rejlő lehetőségek kihasználásával, a takarékossági elvek szélesítésével ellensúlyozni. Most is nágy lehetőség van az üzemek összefogására. A megye déli részén megteremtődtek a feltételek a 45 mezőgazdasági üzemre kiterjedő jégesőelhárító rakétarendszer építésére. Kalocsa és Baja térsé- gébén egyre több üzemben gázenergiát használnak majd olaj helyett. Általánosságban megállapítható, hogy a megye mezőgazdasága jó alapokkal, bizakodva kezdte az évet. Nincs ok, de szükség sincs siránkozásra. A biza- ' lomból fakadó alkotó, újító eredményes fejlesztő munka viheti előbbre a gazdaságokat. Helytállásukkal a tervek, az elképzelések megvalósulhatnak, az agrár- gazdasági ágazatokban az eddig tapasztalt fejlődés töretlen maradhat. 'Csabai, István — Mennyi van hátra? — Már csak néhány hónap. Csak a moccanatlan harckocsi' félelmetes monstruma mellett látszanak törékenyeknek ezek a mosolygós fiatalemberek (később talán éppen ugyanők ,.szedik le" harckocsijukból már az első lövésre a kétezer méter magasra fellőtt rakétát), s ugyanúgy számolják a tényleges szolgálati időből hátralevő napokat, mint a magyar kisíkatonák. Persze, valamivel jobban hiányzik nekik az otthon, az ukrajnai, a kazahsztáni, az oszétiai táj... ők mesz- szebb kerültek a szülői háztól. Megkérdem, hogy az apjuk har- colt-e a második világháborúban? Kiderül, hogy nem az apjuk, hanem a nagyapjuk volt a Győzelem napjának részese, az ám, ők már az unokák. A győztesek unokái. És a válaszokból kiderül valami ennél is fontosabb. Mindhárom fiú oly magától értetődően nevezi Nagy Honvédő Háborúnak a második világháborút, hogy fel kell figyelni rá. Nem tudom, értik-e? Ami számunkra — még a háború után született nemzedék száimára is — második világháború, kétszázezer magyart értelmetlen halálba küldő rettenet, felszabadítás és béketeremtő győzelem a fasizmus felett, -e fiúk számára elsősorban honvédelem. És ezek a fiúk arra büszkék, hogy a Nagy Honvédő Háborúban dicsőséget szerzett gárdahadosztály, honvédő nagyapáik gárdahadosztályának katonái. Süt ^ nap, tavasz van, béke. Valentyin Danyilovics Borisz- kin vezérőrnagy, a Nyikolajev— Budapest elnevezésű szovjet gárdahadosztály parancsnoka kalauzolt végig a déli hadseregcsoport itt létesített múzeumában, ismertetett meg a hadosztály múltjával, majd — a laktanya más területein — a gárdahadosztály mai életével is. Láttam bámulatos ügyességgel gyakorlatozó szovjet kiskatonákat. megfigyelhettem, hogy az elméleti képzettséget is legalább olyan fontosnak tartják, mint az edzettséget, észrevehettem, hogy a félelmetes harci eszközöket mennyire hoz- ' záértően, szinte játékszerekként kezelik, de most — noha mosoly0 Az elméleti képzettség legalább edzettség. gós fiatalemberek vesznek körül, és csend van ésl béke van — egyszerre ismét hallani vélem a múzeumban magnóról lejátszott komor zenét, Mendelssohn gyászindulóját. . — Ezt a múzeumot — mondta még az első tablók előtt Boriszkin vezérőrnagy, — elsősorban nevelési céllal hoztuk létre. A mi katonáinknak tudniuk keli, hogy miért jött létre ez a hadsereg, hogy dicsőséges elődeiket is békevágy vezette, amikor fegyvert fogtak. — Ezzel a parancsnok egy újságcikk felnagyított felvételére mutatott, amelynek vastagbetűs címe láttán („Békét, kenyeret a Földnek!”) nem volt nehéz felismerni a lenini békedekrétumot. Közvetlenül mellette á fiatal szovjetállamra rontó' imperialista intervenciót, s a Vörös Hadsereg születését dokumentáló képsorok. Aztán néhány év béke... és a fasiszta támadás ?. . A mai harckocsihadosztály elődje Moszkvát védve esett át a tűzkeresztségen, véres harcokban szorította vissza az ellent, ekkor kapta első kitüntetésként a gár- dahádosztály elnevezést. Mindössze huszonötnapos pihenő következett, az elesettek és a súlyos sebesültek - helyére új katonák léptek, aztán Sztálingrád volt az 0 Csak a moccanatlan harckocsi monstruma mellett látszanak törékenyeknek ezek a fiúk. BACS-K1SKUN A KEZDEMENYEZOK KOZOTT Bővülő kozmuhalozat a lakosság összefogásával Településeink fejlesztésében gazdag hagyományai vannak az állami erőforrásokat kiegészítő társadalmi összefogásnak, amelynek körét az utóbbi időben — különösen a közművezetékek építésében — új kezdeményezésekkel bővítették. Az idén a vízi közműtársulások több mint másfél milliárd forintot fordítanak új víz- és csatornaművek építésére, s ennek több mint a felét teszi ki az érdekelt lakosak, üzemek, intézmények hozzájárulása. Pannonhalmán például az ország legnagyobb víz- műtársull ásónak 240 millió forintos beruházásához a lakosok csaknem 100 millió forint értékű befizetéssel és társadalmi munkával járulnak hozzá. Az országban működő mintegy 80 csatornamű-társulás új vonása, hogy az utóbbi években már nemcsak az üzemek és intézmények, hanem a lakosság is bekapcsolódott a közös munkába, beruházásba. A közművezeték-építés ’ lakossági hozzájárulásának' befizetéséhez jelentős' támogatást nyújt az OTP 10—15 éves lejáratra szóló kedvezményes kölcsönnel. A múlt évben mintegy íélmilliárd forint, s az idén várhatóan 530—550 millió forint értékű hozzájárulás befizetését előlegezi meg a kedvezményes hitellel. Újabban már nemcsak víz- és csatornahálózat, hanem a gázvezetékek és a járdák építéséhez is kedvezményes Jcölcsönt kaphatnak a lakosok. Tavaly kísérletképpen tíz község bocsátott ki kommunális kötvényeket, a tapasztalatok alapján az idén nyáron gáz-alapvezetékek létesítésére újabb 10 községben adnak ki, kommunális kötvényeket. Az érdekeltek társadalmi összefogásával és anyagi hozzájárulásával már több mint 50 településen kezdődött még a földgázvezeték-hálózat kiépítése, bővítése. Az első kezdeményezések^ a Dél- alöl(li' Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat működési területéhez tartozó Bács, Békés és Csongrád megyékben születtek. A múlt évben több mint 60 ipari és mező- gazdásági üzem és csaknem 4000 család anyagi hozzájárulásával mintegy 100 kilométer hosszú földgázvezeték-hálózatot építettek. A DÉGÁZ az idén 10 ezer lakást kapcsol be a földgázhálózatba, s a lakástulajdonosoknak majdnem a fele járul hozzá saját anyagi erejével § munkálatokhoz. olyan fontos számukra, mint az (Hauer Lajos felvételei — KS) irány. A második hadsereg kötelékében T—34-es harckocsijaikkal vettek részt a Paulus három- százezres seregét felmorzsoló kat- lancsatában. Leírhatatlan áldozatok árán érték el 1944 tavaszára az Azovi-tenger partjait, majd március 28-án bevették Nyikolajev városát. Ékkor kapta a hadosztály második kitüntetésként — a Nyikolajev elnevezést. Ezután kerek egy esztendeig tartott az útja a Dnyeperen át. Bukaresten, Aradon, Szegeden, Kecskeméten keresztül Budapestig. Fővárosunk felszabadításáért kapta — harmadik kitüntetésként — 1945 áprilisában a Budapest elnevezést. Esztergom, Komárom. Győr, majd Bécs. Brno és Prága következett: a Nyikolajev—Budapest Gárdahadosztály itt harcolt utoljára, a cseh fővárosiban élte meg Berlin elestét, a háború végét, a Győzelem napját. — Múzeumunk — mondta még a gárdahadosztály mai parancsnoka — a fegyverbarátság erősítését is szolgálja, azokét, akik nem akarnak többé háborút. Ezeket a dokumentumokat öt-hatezer magyar barátunk is látja minden évben. Most csend van és béke. A moccanatlan harckocsi roppant monstruma mellett mosolygós j kisikatonákikal beszélgetek, a győztesek unokái vesznek körül. A fiatalemberek pontosan tudják, hogy hadosztályuk (az övék!) a Nagy Honvédő Háborúban tíz és fél ezer kilométernyi távolságot hagyott maga mögött, s a harcok során elvesztett hetvenegyezer embert. A hetvenegyezer ember halála természetesen a számukra is ailig felfogható, mint ahogyan az emberi agy rögzítheti ugyan, hogy a győzelemért a Szovjetunió hozta a legnagyobb emberáldozatot, ám húszmillió ember arcát képtelen felidézni. Sem én, sem ők — a háború után felnőtté érett nemzedék — nem érezhettük át soha a Győze- í lem napjának szívbemarkoló örömét, de ők — a győztesék unokái — a legtöbb békeszerető embernél jobban tudják, hogy a békéért kevés a háborútól való rettegés, s hogy a béke védhető. — Addig van szükség ránk — mondják —, amíg az agresszió veszélye létezik. Aczél Gábor Támogatás parlagok hasznosításához Évről évre csökken a mező- gazdasági terület, a bővülő városok, lakótelepek, ipari üzemek, útépítkezések stb. fogyasztják a termőföldeket, ám az idén megkezdődött az ellenakció. A MÉM a földvédelmi alapból nagyobb összegéket juttat azoknak a gazdaságoknak, amelyék vállalkoznak a« korábban, valamilyen ok miatt a termelésből — akár átmenetileg is kivont — földek ismételt hasznosítására. A MÉM a földvédelmi alapból az idén mintegy 160 millió forintot juttat pályázati úton a gazdaságoknak. a helyreállítás költségeit részben ebből fedezhetik az üzemék. A tervek szerint összesen 6000 hektáron vonhatják ismét művelésbe az elhagyott, vagy más céjra használt földeket. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek ezt az összeget saját erőből is kiegészítik: várhatóan mintegy 100 millió forinttal, Bács-Kiskun megyében a kecskeméti Kossuth Tsz 200 hektáros felújító munkájához 3 millió forintot kap, Békésben és más megyékben kisebb-nagyobb munkát támogatnak, *•
