Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-07 / 107. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1983. május 7. események sorokban SZOVJET FELHÍVÁS A MADRIDI TALÁLKOZÓN A sikeres befejezés előtt? KAIRÓ __________________ A z izraeli kormány hosszúra nyúlt rendkívüli minisztertanácsi ülése pénteken „elvben” elfogad­ta a libanoni csapatkivonásról el­készült megállapodás-tervezetet. Az izraeli kormányszóvivő szerint azonban Tel-Aviv „néhány pon­tot” még tisztázni kíván, olyano­kat, amelyek biztonsági kérdések­kel kapcsolatosak. PEKING_____________________ A péntek délelőtt vidékre in­duló francia köztársasági elnököl Csao Ce-jang búcsúztatta, a kínai állam pekingi vendégházában. Kijelentette, hogy Mitterrand lá­togatása után politikai,' gazdasági és más területen az együttműkö­dés új fejlődésnek indul Kína és Franciaország között. A kínai kormányfő kifejezte reményét, hogy a nem túl távoli jövőben ismét találkozik Mitterrand-nal. Francia források tájékoztatása szerint az elnök franciaországi látogatásra hívta meg a kínai miniszterelnököt. GENF _______________________ G áspár Sándor, a. Szakszerve­zetek Országos Tanácsának fő­titkára és Karel Hoffmann, a csehszlovák szakszervezetek központi tanácsának elnöke lá­togatást tett a Nemzetközi Mun­kaügyi Hivatalban. Ez alkalom­mal a nemzetközi munkaügyi szervezet szocialista tagországai szakszervezeti központjainak ne­vében megbeszélést folytatott Francis Blanchard-ral, a Nem­zetközi Munkaügyi Hivatal fő­igazgatójával a június 1-én meg­nyíló nemzetközi munkaügyi konferenciával kapcsolatosan a szakszervezeteket érintő kérdé­sekről. MAPUTO____________________ C sütörtökön Komatipoorj dél­afrikai határmenti városban ta­lálkoztak a Mozambiki Népi Köz­társaság és a Dél-Afrikai Köztár. saság kormányának küldöttségei — jelentette pénteken az AIM mozambiki hírügynökség mapulói hivatalos bejelentésre hivatkozva. A megbeszélések részét képezik a mozambiki kormány azon erő­feszítéseinek, hogy "a” 'térségben megteremtsék a béke, a- nyuga­lom és a biztonság légkörét — hangsúlyozták Maputóban. Moszkvában pénteken nyil­vánosságra hozták azt a felhívást, amit a Szovjetunió intézett a madridi találkozón részt vevő or­szágokhoz. A dokumentum a töb­bi között megállapítja: a Szov­jetunió kész elfogadni azt a ha­tározattervezetet, amit a semle­ges és el nem kötelezett országok terjesztettek be ez év március 15-én. Mint ismeretes, a semleges és el nem kötelezett országok már­cius közepén tett módosított ha­tározattervezetéről több szocia­lista ország vezetője — köztük Jurij Andropov és Kádár János — nyilatkozott úgy a múlt héten, hogy az jó alap a tanács eredmé­nyes befejezéséhez. A mostani szovjet felhívás megállapítja: a tervezet nem vesz figyelembe számos lényeges szovjet elképze­lést, s lehetséges, hogy más részt­vevő államok is úgy értékelik, hogy az nem felel meg teljes mértékben álláspontjuknak. En­nek ellenére a Szovjetunió kész elfogadni a tervezetet olyan for­mában, ahogy azt március 15-én az el nem kötelezett és semleges államok előterjesztették, mivel a Szovjetunió érdekelt a Helsin­kiben megkezdett összeurópai fo­lyamat folytatásában, a béke megszilárdításában, az euróbái biztonság szilárdításában, az pu­mpái államok közötti együttmű­ködés fejlesztésében és a katcjnai szembenállás mértékének csök­kentésében a kontinensen. A szovjet felhívás megállapít­ja, hogy a madridi tanácskozás — amely a Helsinkiben megkez­dett összeurópai folyamat fontos eleme — túlságosan régóta I tart már. A találkozó eddigi menete megmutatta, hogy mostanra, már teljes mértékben világossá: vált az egyes részt vevő államok ál­láspontja, és gyakorlatilag |nincs további lehetőség a megbeszélé­sek eredményes folytatására. A jelenlegi tervezet lényegében több mint kétéves megbeszélések eredménye, 35 ország álláspont­jainak szintézise. Ezért, ha bár­melyik résztvevő ismét njódosí- tásokat kívánna tenni, sőt l a mó­dosításokat kívánná módosítani, kiegészítéseket és változtatásokat óhajtana eszközölni a tervezeten, akkor mindegyik államnak joga lenne saját módosítására. Ez pe­dig azt jelentené, hogy füstbe menne mindaz a pozitívum, amit Madridban sikerült elérni. Ha a többi résztvevő tagállam is a Szovjetunióhoz hasonló át­fogó politikai megközelítést és felelősségérzetet tanúsít, akkor néhány napon belül lényeges, kedvező eredményekkel lehetne befejezni a madridi tanáisko- zást. A madridi tanácskozás sikeres befejezésének lehetősége előtt állunk. A Szovjetunió felhív minden résztvevő államot, hogy a béke ügyének és a népek biz­tonsága érdekében ne szalasszák el ezt a lehetőséget N* ‘hangzik a felhívás. „A Szovjetunió kész elfogadni a semleges és el nem kötelezett országok megújított záródoku- mentumrtervezetét abban a for­mában, ahogy azt március 15-én a javaslat szerzői benyújtották” — jelentette be Anatolij KováP- jov külügyminiszter-helyettes, a madridi találkozó pénteki plená­ris ülésén. A Szovjetunió az eu­rópai biztonsági folyamat folyta­tásának. a béke és biztonság megszilárdításának, az európai államok közötti együttműködés fejlesztésének , érdekeitől vezet­tetve jutott erre az elhatározás­ba. Egyben a Szovjetunió felhí­vással fordult valamenyi S részt­vevő államhoz, hogy fejezzék ki hasonló készségüket. Nicaragua a BT összehívását kérte A nicaraguai kormány csütör­tökön az ENSZ Biztonsági Taná­csának összehívását kérte a kö­zép-amerikai válság és az ellen- forradalmi erők nicaraguai terü­letre történt újabb betörése nyo­mán kialakult helyzet megvita­tása céljából. Huggo Tinoeo külügyminiszter­helyettes a Biztonsági Tanács so­ros elnökéhez címzett levelében hangsúlyozta: a Reagan-kormány- zat által pénzelt, kiképzett és tá-- rr.ogatott somozisták hohdurasi területeikről hajtják végre táma­dásaikat. A kormány reméli —, írta Tinoeo —, hogy a Biztonsá­gi Tanács megtalálja a módját: miként rendezze a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető válságot. Pergőtűz Bejrutra • A libanoni hegyekben egymással harcoló, Izrael' pártolta, jobbol­dali falangisták és druz szocialisták tüzérségi tűzpárbája közben ágyútüzet zúdítottak Bejrútra. ENSZ-források szerint;, lefjetsé­ÍSllliflfe ^^Biaon^gi' ’ Tanáps még a hét végen összeül. , Shultz útja még GENFI RAKÉTATÁRGYALÁSOK nem ért véget Bármi legyen majd a végső eredmény — az már bizonyos, hogy a legújabb Andropov-javaslat min­denképpen mozgásba hozza a május 17-én Genfben íolytatódó szovjet—amerikai rakétatárgyalásokat. Ezek a megbeszélések ismeretes módon az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekről foly­nak. A tárgyalási folyamat kemény, és nehéz, s már régóta tart. A két tárgyalófél álláspontja továbbra is gyöke, résén különbözik. A Szovjetunió szerint Európában gyakorlatilag katonai egyensúly és ezen belül ra­kéta-egyensúly van. Az Egyesült Államok — amely a. Reagan-jíormány időszakában mértéktelenül fel­gyorsította fegyverkezését — azt "állítja, hogy a tér­ségben szovjet rakétafölény van. Erre alapult 1979 decemberében a NATO emlékezetes határozata, amely szerint új amerikai közép-hatósugarú rakétá. kai kell telepíteni Nyugat-Európába. Az útóbbi néhány hónapban az Egyesült Államok egyre nehezebb tárgyalási pozícióba kerül. Ennek a magyarázata az, hogy szovjet részről olyan logikus és tárgyalási készséget mutató indítványok hang­zottak el, amelyeket mind nehezebb visszautasítani. Az első igazán új elem ebben a vonatkozásban az volt, amit Andropov, az SZKP főtitkára 1982 decemberében vetett fel: a Szovjetunió hajlandó a maga közép-hatósugarú rakétáit (SS—20) oly mér­tékben Csökkenteni, hogy azok száma azonos legyen a jelenleg már rendszerbe állított francia és angol, rakéták mennyiségével. Így a két katonai tömb, a NATO és a Varsói Szerződés azonos rakétameny- nyiséggel rendelkeznék az európai térségben. Ezt a javaslatot nemcsak az Egyesült Államok, hanem Anglia és Franciaország is visszautasította. A visz- szautasítás egyik oka éppen az volt, hogy katonai technológia szempontjából nem ítélték azonosnak az angql és francia rakétákat a megfelelő szovjet fegyverekkel. Andropov legújabb javasláta ezt a ki­fogást kiiktatja a vitából. Az indítvány lényege az, hogy immár ne a rakéták, tehát a hordozóeszközök száma legyen azonos, hanem számolják meg egy­részt a szovjet, másrészt a megfelelő angol és fran­cia rakétákon a'robbanófejek mennyiségét, és ezt tegyék egyenlővé! Ily mpdon — tekintet nélkül arra, hogy milyen típusú hordozóeszközön hány robba­nófej helyezhető el — azohos- lesz a NATO és a Varsói Szerződés ilyen-irányú felszereltsége az európai térségben, Ennél teljesebb egyensúly aligha képzelhető el. Különös tekintettel arra, ha figyelembe vesszük a Szovjetunió és az Egyesült Államok földrajzi és en. nél fogva stratégiai helyzetének gyökeres különbö­zőségét. (Azt, hogy az USA állami területe mind nyugati, mind keleti irányba többezer kilométeres óceáni térséggel határos, viszont a szovjet határok közvetlen közelében van a NATO, a Varsói Szer­ződés pedig i határos a NATO-térséggel. Másrészt a Táyol-Keletén is Vannak potenciálisan fenyegető tényezők.) Ez a magyarázata annak, hogy a rakétatárgyalá­sok tprfénetében először a NATO csúcsain komoly zavar és határozatlanság mutatkozik. Olyannyira, hogy Reagan elnök és a kemény katonai vonalat képviselő hadügyminiszter, Weinberger sem uta­síthatta el egyértelműen a szovjet jajvaslatot, mint az a korábbi moszkvai kezdeményezésekkel történt, A legtöbb, amit tehettek az volt, hogy passzolták a választ a genfi tárgyalások hatásköribe. Akkor de­rül majd ki — mondotta Reagan —, hogy „őszin­te-e” a szovjet kezdeményezés. Nyugat-Európában, érthető módon, még nyitottabban fogadták a szov­jet javaslatot. Bonnban a kormányszóvivő üdvözöl­te az ajánlatot és szükségesnek tartotta annak'ala­pos megvizsgálását. Ennek azért van különleges fontossága, mert a rakétatelepítés gerincét alkotó 108 Pershing—2 rakétát éppen az fíSZK területére helyeznék el. Jellemző az is, hogy ;a nyugatnémet szociáldemokraták külpolitikai szóvivője lényegé­ben a javaslat elfogadása felé hajlóit, amikor úgy vélte, hogy az erőegyensúly megállapításakor a francia és a brit rakétáikat is be kell dobni a mér­leg serpenyőjébe. (Ez azért figyeleimreméltó, mert eredetileg Schmidt szociáldemokrata kancellár kez­deményezte — éppen a szovjet erőfölényre hivat­kozva — a rakétatelepítést.) Nem kevésbé fontos az is, hogy ;a választás felé közeledő Angliában Healey, a brit munkáspárti el­lenzék alvezére és külügyi szóvivője (aki pedig a párt jobbszárnyához tartozik) egyértelműen a szov. jet javaslat elfogadását sürgette: J„A Szovjetunió­nak minden joga megvan, hogy az egyensúlyi szá­mításokba a brit és francia erők bevonását igé­nyelje. Mi pontosan ugyanazt javasoljuk, mint And­ropov”. Már most megállapítható, hogy az összes eddigi szovjet kezdeményezés közül ez a mostani jaVaslat mozgatta meg legjobban a NATO vezető politikai köreit. Illúziókat azonban ennek ellenére is hely­telen lenne táplálni. Az Egyesült Államok részéről meglehetősen makacs és erős az a törekvés, hogy szinte „mindenáron” elhelyezzék új rakétáikat lóíyu. gat-Európában. Másrészt az ahgol és á francia kor­mány elutasítja, hogy rakétafegyvereiket számí­tásba vegyék. Minden jel arra mutat, ■ hogy Genf­ben éppen ez a probléma kerüfímajd a közép­pontba. Alighanem az dönti .majd el a tárgyalások sorsát, hogy a Washington és Nyugat-Európa között ki­bontakozó belső vitában mennyire érvényesül az ésszerűség. Mennyire lesz képes a hivatalos Wa­shington, London és Párizs tudomásul j venni azt, hogy az európai erőegyensúlyt az Európában leőő két katonai szövetség, a NATO és a Varsói Szerző­dés erőegyensúlya jelenti. Nem lehét tehát elkép­zelni olyan erőegyensúlyt, amely a francia és angol rakétafegyverzetet egyszerűen nemlétezőnek te­kinti. ! Genfben a szovjet és ’amerikai tárgyalófél, Genf „mögött” pedig Washington és szövetségesei között várhatóan hosszú és bonyolult vita zajlik majd. Az új szovjet javaslat mindenesetre hosszú „helyben- járás” után új távlatokat nyitott egy ésszerű komp­romisszum számára. (—i—e) Shultz amerikai külügyminisz­ter közel-keleti útja még nem ért véget, annyi azonban már vilá­gos, hogy nem a feszültség eny­hülését. hanem fokozódását idé­zi elő — állapítja meg kommen­tárjában a Novoje Vremja című szovjet politikai hetilap. Washington ma már nem is rejti véka alá, hogy szándékában áll megakadályozni a palesztinok nemzeti jogainak megvalósulását, ■s megfosztani politikai szerepé­től a Palfesztinai Felszabadítási Szervezetet. Sőt: a külügyminisz­ter egyenesen utazásának vezér­fonalává tette meg a PFSZ elle­ni támadásokat. A kommentár megállapítja: nem véletlen, hogy mindez idő­ben egybeesik Shultz utazásával, hiszen, a külügyminiszter ingázá­sát az arabok megzsarolása esz­közének tekintik. NEM KÖZVETÍTŐKÉNT »Új gondolatok” Pérez de Cuellar csütörtökön New York-i sajtóértekezletén kö­zölte, hogy a közép-amerikai vál_ sághelyzetek megoldása érdeké­ben kész felajánlani közreműkö­dését, hajlandó közvetlen tárgya­lásokat folytatni az érintett fe­lekkel — amennyiben felkérik erre. Kijelentette, hogy Reagan amerikai elnök véleményétől el­térően törvényesnek tekinti a ni­caraguai kormányt. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban az ENSZ megbízottjának részvételével Genfben megtartották az afga­nisztáni és a pakisztáni külügy­miniszter közvetett megbeszélé­seinek második fordulóját. A tár­gyalások a tervek szerint, június­ban folytatódnak. Pérez de CueL lar elmóndta, hogy moszkvai lá­togatásán a Szovjetunió támoga­tásáról biztosította az afganisztá­ni probléma rendezésére tett ENSZ-erőfeszítéseket. A ciprusi problémakörrel kap­csolatbán az ENSZ-főtitkár beje­lentetté, . hogy hamarosan „új gondolátokat’' vet fel a szigetor­szág jövőjével foglalkozó tárgya­lásokon. A megbeszélések tovább­ra is É ciprusi török és görög kö­zösség’ tárgyalásainak keretében folytatódnak — tette hozzá. Nem közvetítőként akar fellépni,1 ha­nem csak „friss ’gondolatokat” .szeretné ,felvetdi a megegyezés előmozdítása érdekében. Befejeződött az MTA közgyűlése Pénteken zárt üléssel folytató­dott iá Magyar Tudományos Aka­démia 143. közgyűlése az MTA Vár-beli kongresszusi termében. Az ülés Szentágothati Jánosnak, az MTA elnökének bevezető elő­adásával kezdődött. ’ A tudományos minősítés jelen­leg is folyó reformjáról szólva el­mondta, hogy a módosított rend­szer: úgynevezett egységes tudo-i múnyos továbbképzés is kompro­misszumokat tartalmaz. Befejezésül Szentágothai János elmondta, hogy a Tudományos Akadémia szerveit, , testületéit napjainkban mindinkább bevon­ják a népgazdasági tervezésbe, a legkülönbözőbb ágazatok és tár­sadalmi szervezetek alapoznak véleményükre. Ezj követően Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tartott előadást a tu­domány tükrében elemezve jele­nünk és jövőnk helyzetét. Egye­bek között leszögezte, hogy az Akadémiának, mint a hazai tu­domány legilletékesebb szervé­nek, elismerten jelentős szerepe és növekvő felelőssége van a nemzet társadalmi—gazdasági— kulturális felemelkedését szolgáló kezdeményezésekben és cselekvé­sekben. Annak érdekében, hogy a je­lenleg végzett, igen jelentős tár­sadalomtudományi . kutatások eredményei kifejthessék hatásu­kat, hogy az MSZMP következő kongresszusának előkészítésében hasznosítani lehessen azokat, már a jövő évben le kell fordíta. ni a tudományosan bizonyított eredményeket a politika nyelvé­re. Ügy vélem, hogy ez a társa­dalomtudományi kutatások meg­tisztelő, szép feladata — fejezte be előadását Pál Lénárd. A tanácskozás vitájának befe­jezése után — a közgyűlés dél­utáni ülésén —■ titkos szavazással megválasztották az Akadémia új tiszteleti (külföldi) tagjait. A tagválasztás után a közgyű­lés jóváhagyólag tudomásul vet­te az Akadémia elnökének és fő­titkárának vitaindítóját, illetve tájékoztatóját, s az ezzel kapcsola- í tos felszólalásokra elhangzott előadás és az azt követő vita alap­ján a fontosabb teendőikről és ajánlásokról, valamint egyéb kérdésekről a közgyűlés határo­zatot fogalmazott meg. , A határozat elfogadását köve­tően Pach Zsigmond Pál alelnök zárszavával befejeződött a Ma­gyar Tudományos Akadémia 143. közgyűlése. A jogszabály-előkészítő társadalmi viták tapasztalatairól A jogszabályok előkészítésével kapcsolatos társadalmi viták ta­pasztalatait tűzte napirendre az országgyűlés jogi. igazgatási S és igazságügyi bizottsága pénteken, a Parlamentben tartott.' ülésén. Miként dr. Gajdócsi István. a bizottság elnöke utalt rá: a té­maválasztást az tette szükséges­sé, hogy a képviselői vélemények is segítsék teljessé és reálissá, a továbhi feladatokra is utalóvá tenni az igazságügyminiszternek rövidesen a kormány elé terjesz­tendő jelentését e témáról. A bizottsági munkaülés vita­anyagát; az Igazságügyi Minisz­térium tájékoztatója jelentette, amelyet dr. Petrik Ferenc mi­niszterhelyettes. kommentált a 'kép-viselőknek.. Általában-, -bevált a jogszabály-előkészítő társadal­mi viták immár hétéves gyakor­lata. E viták a szocialista demok­ratizmus érvényesülésének fon­tos lehetőségévé, területévé vál­tak. Kitűnt a , bizottsági vitából az is, hogy a jogszabály-előkészítés ilyen társadalmi formáival az ed­digieknél is hathatósabban le­hetne élni. Például azáltal, hogy a paragrafusok előkészítőd még körültekintőbben válasszák ki azokat a tervezeteket, amelyeket szélesebb körű fórumokon vagy éppenséggel úgynevezett réteg- tanácskózásokon. vitatnak meg a jogszabályok „címzettjeivel”: az állampolgárokkal. Jó lenne — fo­galmaztak többen is —, ha na­gyobb nyilvánosságot kapna a tömegtájékoztatásiban, is a jogal­kotásban megvalósuló társadalmi közreműködés. Hasznosnak tűn­ne, hogy a tervezett jogszabályok fontosabb téziseit, szövegezését például .;fnár a sajtó hasábj.ajról előzetesen megismerhessék a vi­ták részvevői. Dr. Petrilk Ferenc azzal vála­szolt a vitában elhangzottakra, hogy minden érdemi megjegyzést, indítványt, ajánlást figyelembe vesznek a kormány elé kerülő je­lentés végleges megfogalmazása­kor. Az ülés dr. Gajdócsi István zárszavával ért véget. Emlékezés Bajáki Ferencre Bajáki Ferenc műlakatos, á nemzetközi kommunista mozga­lom harcosa születésének 100, év­fordulója alkalmából tegnap ko­szorúzás! ünnepséget rendeztek Budapesten, a Mező Imre ■ úti te­mető munkásmozgalmi panteon­jában. Emléktáblájára a tisztelet és a megemlékezés koszorúit élheí^ez- ték a Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága, az MSZMP Kecskeméti Városi Bi­zottsága, valamint a Vas-, Fém- és Villámosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete képviselői. Elhoz­ták a kegyelet virágait családtag­jai, volt harcostársai. Koszorúzást ünnepséget tartot­tak Csepelen is a Bajáki Ferenc nevét viselő Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet kol­légiumának aulájában. Emléktáb­lájánál a kerületi párt- és KISZ- bizottság, a Hazafias Népfront, valamint a tanuló ifjúság kép­viselői rótták le kegyeletüket. Bayer Lászlóné, az iskola párt­titkára ünnepi beszédében mél­tatta Bajáki Ferenc életútját, fel­idézve az elvhű, bátor, igazság­szerető ember, a Tanácsköztársa­ság egyik népbiztosának alakját. Kiváló szövetkezetek (Folytatás az 1. oldalról.) Dózsa és a bócsai Petőfi Tsz négy­oldalú szerződéses együttműkö­dése a húsicsirke nevelésére, és vált nyereségessé a baramfi-fő- ágiazat Bó,csán. A Petőfi Tsz a, kertészeti ter­melésben a helyi' Szőlőskert, a soltvadkerti Jóreménység Szak- szövetkezettel, a Kiskőrösi Álla­mi Gazdasággal működik együtt, és g legutóbbi években a szom­szédos nagyüzemmel közösen te­lepített szőlőt. Ezek a gazdaságok gépekkel segítették a Petőfi Tsz-t, az idénymunkáiban esetenként a társszq vetkezetek tagsága is közreműködött. A szomszédok szívesen nyújtott támogatását a Petőfi Tsz a termék- és termény- valairmint anyagszállítással viszo­nozta a számukra legalkalmasabb időben.. A bócsai szövetkezet jól fejlett szállítási ágazata egyéb­ként a húscsirke-mevelés után, a legtöbb nyereséget hozta 1982- ben. A bócsai Petőfi tagságának ér­deme, hogy a szövetkezeit a Kis­kunság 74 gazdaságának sorában már 1980—1981-ben is kiemelke­dő teljesítményt nyújtott a száz forint költségre számított nyere­ség megszerzésében. Tavaly a szö­vetkezet egy-egy dolgozója 497 ezer forintos termelési értéket ért el. A .közös gazdaság egy dolgo­zóra számított nyeresége pedig 64 ezer forintra emelkedett. Pénteken délután ünnepi gyű­lést tartottak Böcsán a Petőfi Tsz gazdái. Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa ez alkalommal adta át a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi I miniszter álltai odaítélt Ki­váló szövetkezet kitüntetést a. kö­zös gazdaságnak, a Kiváló mun­káért kitüntetést Benkó Mihály- né baromfigondozónak, Hirsch Lászlóné növénytermesztőnek és Gáspár Ferenc főagronómusnak. A TOT elnöksége által adomá­nyozott Kiváló termelőszövetkeze­ti munkáért kitüntetést Csapi Be­lőné kapta. Rajta kívül hatan ré­szesültek külön elismerésben a Kiváló Szövetkezetét avató ünnep­ségen.. K, K.—K. A. Üj javaslat — új lehetőség

Next

/
Thumbnails
Contents