Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-05 / 105. szám
4 © PETŐFI NÉPE © 1983. május 5. HA JAVUL A HATÉKONYSÁG, TÖBBET LEHET KERESNI Sikeres évkezdés a kécskei MEZÖGÉP-gyárban A jelek szerint a szigorúbb bérszabályozás a tartalékok fokozottabb kihasználására készteti a termelőüzemek kollektíváit, mivel a keresetek alakulása szempontjából ma már egyáltalán nem közömbös, hogy egy-egy nyereségforintot hány forint ráfordításával gazdálkodnak ki. A MEZŐGÉP Vállalat .tiszakécskei gyárában például az idén legfőbb célul azt tűzték maguk elé a dolgozók, hogy a nyereségtervüket — a költségek mérséklése mellett — túlteljesítsék, javítva az úgynevezett jövedelmezőségi mutatót. Mint Dudás Árpád igazgató elmondta, az idei év jobban kezdődött számukra, mint a tavalyi. Nem voltak olyan zavaró anyag- beszerzési gondjaik, mint 1982 elején. Azért a tervüket a múlt esztendőben is sikerült megvalósítaná, sőt az elért termelési érték 12 százalékkal magasabb volt az előirányzottnál, s csaknem 9 százalékkal több nyereséget könyvelhettek el, mint amennyire eredetileg számítottak. Az idén 4,3 százalékos béremelésre van kilátásuk. Ám ezzel nem elégszenek meg, a hatékonyság terven felüli fokozásával szeretnék elérni az 5 százalékot. Ennek érdekében jobban kihasználják a termelőeszközöket és berendezéseket: a múlt évi 1,62- ről 1,8-re emelik a műszakszámot. Az anyaggal és az energiával való ésszerűbb gazdálkodáshoz külön terveket kovácsoltak, s az év eddig eltelt .szakaszában meg is valósították azokat. Az élő, azaz a közvetlen emberi munka jobb kihasználása szintén fontos céljuk 1983-ban. Azt remélik, hogy a 44,2 millió forintos nyereségtervüket 6 millóval túl tudják szárnyalni — az értékesítési előirányzatuk azonos a tavalyi „ténnyel’" —, s akkor 5 százalékkal emelhetik év végéig a béreket A MEZŐGÉP tiszakécskei gyára idei első negyedévi tervét megvalósította, s bizonyosra vehető a félév sikeres befejezése is. Dolgozói 90 százalékban konzervipari gépeket, hattyúnyak-eleváto- rokat, üvegszállítókat, osztályozó berendezéseket, edőfőzőket, üvegszárítókat készítenek, többnyire a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának, az NDK-niak, Lengyelországnak és Bulgáriának. Gőzhámo• Szerelik a svéd licenc alapján gyártott, több egységből álló szemcseszóró berendezést. zób'ól az idén nyugatra is szállítanak. Szintén tőkés exportra, svéd megrendelésre gyártják, svéd licenc alapján a felületkezelésnél alkalmazott revétlenítő, más néven szemcseszóró berendeMiről írnak az üzemi lapok? Az egyetemet, főiskolát végzett fiatalok beilleszkedéséről, egy új üzem indításának nehézségeiről és az eredményesen dolgozó takarmánykeverőről, ahol a közelmúltban bevezették a három műszakot. Ezúttal a DUTEP, a Bajai Finomposztó Vállalat és a jánoshalmi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet üzemi lapjaiban tallóztunk. ötödik évben ismételten megvizsgálják a fiatalok helyzetét, értékelik fejlődésüket FIKOMKM'Í jVVÍ) ÍAÜ mi Petőfi Tsz egyike azoknak, amelyek csak alaptevékenységgel foglalkoznak. A növénytermesztés szervesen kapcsolódik az állattenyésztéshez, ily módon fontos szerep jut a takarmánygazdálkodási ágazatnak. BACS MEGYEI r r rr EPITOK Diplomás pályakezdők. Tavaly huszonhárom, egyetemet, főiskolát . végzett, friss diplomás fiatal kezdett dolgozni a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalatnál. Velük együtt e nagyvállalat felsőfokú végzettségű szakembereinek száma cSák,‘hétn“Heé^Száz.' Hatan a Budapesti Műszaki Egyetemen szereztek diplomát. Szabó László épületgépész-üzemmérnök és Fehér Mária villamosüzemmérnök a SZÉT' keretében, nappali tagozaton tanultak. Mindketten a vállalat dolgozói voltak már korábban is. A pályakezdőket, akik között építőipari, gépészeti, faipari, köz- gazdasági és vegyész szakember is akad, a szakterületeik vezetői tájékoztatták a vállalat tevékenységéről. a szakmai lehetőségekről és követelményekről. A fiatalok — a DUTÉP ifjúságpolitikai intézkedési tervének megfelelően — meghatározott munkahelyekre kerültek, ahol személyre szóló foglalkozási terv szerint dolgoznak. . A begyakorlási időszak végén — idén májusban — a fiatal diplomás szakemberek beszámolnak végzett munkájukról, tapasztalataikról, s a vállalat vezetői közös megegyezés alapján határozzák meg végleges munkahelyüket. A belépéstől számított második és A bácsalmási kártoltfonoda. A Bajai Finomposztó Vállalat bácsalmási gyáregységében 1980 nyarán kezdték meg a kártoltfonoda telepítését. A gépeket a korábbi szövődében állították föl: a következő év elején már hat kártológép és öt fonógép dolgozott. Sok gonddal, bajjal járt a munkások átcsoportosítása és betanítása. Néhányan iBaján tanulták a szakmát, másokat helyben .oktattak az ideiglenesen idetelepült vállalati szakemberek. Még javában folyt a .gépek telepítése, sokan még a munka legalapvetőbb fogásait sem sajátították el, máris hat plusz kettes munkarendre kellett áttérni az üzemben a növekvő feladatok megoldása végett. Pedig a műszakiak sem rendelkeztek még kellő tapasztalattal. és a gépek állapota sem volt kifogástalan. A gondok és nehézségek ellenére 1981-ben már 607 tonna fonalat termelt a bácsalmási fonoda. 1982-ben — noha csökkent a létszám — 613 tonna fonal hagyta el az üzemet. Sikerült az egyre fokozódó minőségi követelményeknek is eleget tenni. Az első időszakban igen sok takaró- és szőnyegfonalat' készítettek eladásra. Később a bér- ' munka vált jellemzővé. De minőségi kifogás egyik esetben sem volt. Három műszakban. A jánoshalr-JÉMSMKLMI í uíDnnrun PETŐFI Mitnuujn M'liWlKili j TentNsMaztl *»w. A termelőszövetkezet 1982. .január elsején társult a rémi Dózsa Tsz által szervezett takarmánytársuláshoz. A jánoshalmi keverőüzem ettől kezdve mint mezőgazdasági termékelőállító üzem dolgozik. Teljes értékű kész táppal látja el a termelőszövetkezet saját állatállományát, továbbá az elárusítókat, a Jókai Tsz és a helyi áfész üzleteit. Jelentős mennyiségű tápot gyártanak a bátmonostori Kossuth, a kiskunhalasi Vörös Szikra, a mélykúti Alkotmány és a kiskunma jsai Jonathán Termelőszövetkezetek számára. A keverőüzemben tavaly 27 ezer 668 tonna tápféleséget állítottak elő, amelyek' minőség tekintetében is jól vizsgáztak. Bizonyítják ezt a takarmányvizsgá- lati jegyzőkönyvek megállapításai is, de még inkább a termelőszövetkezet és a partnergazdaságok állattenyésztési eredményei. Mivel az idei év gazdasági feladatai még jelentősebbek, február óta három műszalkban dolgozik a keverőüzem. S. B. ©_© Öntöznek a kalocsai határban © A fajszi Kék Duna Termelőszövetkezetben már kapálják a sarjadó palántákat. © Száraz a föld, ahol csak lehet öntözni kell. Dusnokon a Munkás—Paraszt Tsz-ben évek óta termesztenek és szárítanak belföldre és külföldre szánt fűszernövényeket. Naponta négy hektárnyi területet öntöznek, most a kapron van a sor. zéseket. Az értékesítés 30—70 százalékban oszlik meg a bel- és a külföld között. Az export zöme az említett szocialista országokba irányul. A. T. S. Pályázati felhívás A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége a mezőgazdaság szocialista átszervezésének közelgő negyedszázados évfordulója alkalmából korabeli fotók és egyéb dokumentumok összegyűjtésére hirdet pályázatot. Az átszervezés időszakának emberi, gazdasági, szociális körülményeit leghatásosabban dokumentáló fényképek és íráscs anyagok beküldőit pénzjutalomban részesíti, ezenkívül alkalmat talál a díjazott anyagok publikálására is. A pályamunkákat, összefoglaló, értelmező rövid szöveg kíséretében név és lakcím mellékelésével a szövetség központjába (Kecskemét, Széchenyi sétány 11.) kérjük beküldeni 1983. május 31-ig. A pályázaton bárki részt vehet. Gyorssegély Egy évtizeddel ezelőtt alakult meg a mezőgazdasági szövetkezetek „bankja”, a Kölcsönös Támogatási Alap. A szeuvezetet azzal a céllal hozták létre, hogy ha valamelyik taggazdaságnak sürgősen szüksége van anyagi segítségre, intézkedni tudjon, mivel a területi' szövetség mellett működő KTA-tói könnyebben és gyorsabban hitelhez jut, mint az állami banktól. Amellett, hogy ez az intézmény különböző kölcsönökkel segíti tagjait, munkájában messzemenően érvényesíti a mozgalmi jelleget. Elsősorban ott és abban ad támogatást, ahol a banki lehetőségek nincsenek meg, vagy korlátozottak. Nem vesz részt viszont olyan feladatok ellátásában, amelyek az állami költségvetés feladatkörébe tartoznak. A Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetéhez tartozó valamennyi közös gazdaság tagja ennek a banknak. Tavaty például 78 kölcsönkérelmet nyújtottak be a KTA-hoz, összesen 280 millió forint hitelt kértek. Ebből anyagi fedezet hiánya miatt ötöt el kellett utasítani, továbbá egyes kérelmek összegét csökkenteni. Az elutasítások nem okoztak fizetésképtelenséget, alaphiánytf vagy veszteséget az érintett gazdaságokban. Igényeiket a bankfiókok kielégítették. vagy kölcsön nélkül valósították meg a tervezett beruházást. Termelési céllal. átmeneti pénzügyi megsegítésre csaknem 185 millió forintot» kaptak a gazdaságok. Különböző beruházásokra pedig megközelítőleg 30 milliót. Az elmúlt esztendőt a gazdasági eredmények és nyereség szempontjából viszonylag jónak ítélik, ennek ellenére több olyan üzem is kért kölcsönt, amelynek a KTA fennállása óta erre még nem volt szüksége. Megnövekedett azoknak a gazdaságoknak a száma is, amelyek az év utolsó hónapjaiban váltak fizetésképtelenné. Ezért az elmúlt év végén a támogatási alap számláján nem voly „szabadi pénz”. A KTA által' nyújtott segítséget különösen nagyra értékelték azok az igénybevevők, amelyek fejlesztési alapjuk viszonylagos leterhelése miatt csak részben fizethették volna ki az egyébként jogszabály által megállapított adómentes nyereségrészesedésüket, vagy az égetően szükséges beruházásaikról mondtak volna le. Több termelőszövetkezetnél vállalt a KTA garanciát arra. hogy egy esetleges alaphiány esetén még a zárszámadás elkészítése előtt segítséget nyújt a pénzügyi rendezéshez. A szervezet gyorsan intézkedett ilyen esetekben. A kölcsönt kérők pár napon belül hozzája tottak a pénzhez, az intézőbizottság utólag is jóváhagyta ezeket az engedélyeket. Az igénylők nagy többsége fegyelmezetten, a lejárat időpontjában visszafizette a felvett kölcsönöket. Voltak azonban olyan taggazdaságok, amelyek több hetes, vagy hónapos késéssel tettek eleget kötelezettségüknek. Ez viszont már zavarta a KTA tervszerű munkáját. A területi KTA belépett az Országos Kölcsönös Támogatási Alapba. Esetenként a szövetséghez tartozó közös gazdaságok innen is kaptak kölcsönt. Tavaly két esetben. A szokásoknak megfelelően, számba vették, hogy körülbelül mennyi lesz az idei köl- csönalap. Ügy vélik, hogy körülbelül 110—120 millió forint között alakul. Az előző évhez hasonlóan összesítették a tag- gazdaságok idei kölcsönigényét, amely többszörösen meghaladja a lehetőségeket. Alaposan mérlegelni Jke'W tehát a pénz elosztását. Az egyre nehezebb közgazdasági körülmények miatt olyan, gazdaságok is jeleztek kölcsönigényt erre az évre, amelyek eddig még nem szorultak rá. Kérésüket csak úgy tudják teljesíteni, ha az összegeket főként az esztendő második felében folyósítják, másrészt csak 90 napos időtartamra adják a termelési célra szánt anyagi segítséget. Kétszer ad, aki gyorsan ad —* így szól a régi közmondás. Ez a bölcs megállapítás a szövetkezeti mozgalom gazdasági életére is érvényes. K. S. EGYIPTOMI KUTATÓ A DUNA-TISZA KÖZÉN Homokhasznosítás erdősítéssel Szülőföldjén, a Földközi-tengerhez közeli egyiptomi város felsőfokú oktatási intézetében tanított Shawky Abdelaziz Shams EI-Din egyetemi adjunktus. Fiziológusként az intézet dísznövénytermesztési tanszékén végzett tudományos munkát. A növényi szervezetekben lezajló folyamatok okait, törvényszerűségeit, a sejtek, szövetek, szervek működését vizsgálta. A Magyar Tudományos Akadémián közelmúltban megtartott nyilvános vitában sikeresen megvédte a kandidátusi értekezését, és megszerezte a kandidátusi címet. Hogyan került hazánkba? — Egy tudományos munkára meghirdetett pályázatot nyertem el, és ösztöndíjasként 1977-ben jöttem Magyarországra. Előbb a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézetben dolgoztam a fővárosban, majd ugyanott az Erdészeti Tudományos Intézetnél folytattam a munkámat. Járó Zoltán főigazgató-helyettes segítségével kezdtem el a nyárak, mindenekelőtt az I—214-es olasznyár termőhelyi kutatását. A munka alapját az ő általa kidolgozott termőhelytípus-rendszer képezte. A főigazgató-helyettes ajánlására jöttem Kecskemétre, az ÉRTI Duna—Tisza közi állomására, hiszen ez a megye foglalja magában a Duna—Tisza közi táj nyárfásítással hasznosítható homoki területeinek a többségét. A kecskeméti kutatóállcmáson mivel foglalkozott a legutóbbi években? — Kezdetben a csemetekerti nevelést tanulmányoztam, annak itteni gyakorlatával ismerkedtem. Dr. Papp László tudományos tanácsadó, dr. Szodfridt István tudományos főmunkatárs és Laczai Tamás technikus segítségével végeztem a különböző homoktalajokra telepített olasznyár-ültetvé- nyek vizsgálatát. Ezek kiterjedtek a fatermésre, a genetikai talajtípusra, a hidrológiai kategória meghatározására. A termőhelyek termőérték-megállapításának tulajdonképpen ez az alapja. Magyarországon és hazánkban is az őshonos, a telepített fafajok termőhelyi igényéről jórészt már megvan a kellő ismeretanyag. Nem így a külföldi nemesítésűek- ről. Valóban, az olasznyárt Bács- Kiskun megyében taz 1960-as évek elején kezdték telepíteni. A szakemberek csupán a külföldi szakirodalomra támaszkodhattak. Magyarországi kutatómunkája, tudományos dolgozata az itteni tapasztalatokat összegezi. Értekezésének a Területhasznosítás a Duna—Tisza közi ihomokháton erdőgazdálkodással, különös tekintettel a nyárak termőhelyi igényére címet választotta. Miért? — Magyarországon alighanem a futóhomok tette leginkább próbára a földművelő embereket. Itt is, akárcsak nálunk Egyiptomban emberöltők óta a földdel, a homokkal való küzdelem folyik. Miként lehet úgy hasznosítani, hogy teremjen, sőt többet a korábbinál. A Duna—Tisza közi szőlő-, gyümölcskultúra ezen az úton jár. Ahol a homok a mezőgazdasági művelésre végképp alkalmatlan, az erdőgazdasági hasznosítás még lehetőséget kínál. Az olasznyár Bács-Kiskun megyében az elmúlt másfél évtizedben jobb, vagy kedvezőtlenebb talajviszonyok közé került. Mégis $a vizsgálati eredmények szerint az egész tájon itt volt a legkevesebb minőségi leírás, kipusztulás. A fák gyökereikkel a mélyebb termőréteget is ki tudták aknázni, minden más növénynél jobban hasznosították a gyengébb homokon is a talaj termőpotenciálját. A Duna—Tisza közén 450—550 milliméter az évi átlagcsapadék. Egyiptomban legfeljebb 180—200 milliméter, de van olyan vidék, ahol csupán ötévenként van egy kevés eső. Az asszuáni gát megépítése óta a Níluson ötszáz kilométer hosszú, helyenként tíz kilométer széles I ■ rí í . . í mm mesterséges tó alakult ki. Itt, a Nasszer-tó közelében megváltozott a mikroklíma, fejleszthető az élelmiszer-termelés. Az így nyert mezőgazdasági területeket azonban meg kell védeni a sivatagosodástól. Az erdősítés, a védőfasorok, facsoportok telepítése ezt segíti elő. A termőhely igényének meghatározása, a magyarországi kutatómunka tapasztalatai minden bizonnyal jól felhasználhatók erre. A mozgó homokdűnék vándorlásának megállítása, a klímakörülmények javítása, a vízgyűjtők vízvédelme a közvetlen teendő. Az erdők telepítése a szélfogáson, a mezőgazdasági termelés feltételeinek javításán kívül íater- melés miatt is szükséges. A falvak, a tanyák népe számára a felhasználható famennyiség növelése szintén fontos követelmény. Egyiptomba visszatérésem után ebben szeretnék hazámnak segítségére lenni. Kiss Antal
