Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-05 / 105. szám
1983. május 5. • PETŐFI NÉPE ® 5 Kilencvenöt éves a kecskeméti Kodály Kórus A mull század végén, a polgárosodó hírős városban élő jó néhány lelkes lokálpatrióta jóvoltából pezsgésnek indult Kecskemét kulturális élete. Mutatja ezt utólag is a Katona József Kör megszületése, amely — több-kevesebb kihagyásokkal — éreztette hatását mindenkor, egészen a mai napig. Aj század utolsó két-három évtizedében több, figyelmet érdemlő kezdeményezés történt a szellemi élet felvirágoztatása érdekében. Ezek közé sorolható az a törekvés, amelynek eredményeként Nemesszeghy István zenetanár vezetésével létrejött az iparos dalárda. Az 1888->ban alakult kórus első elnöke Böszörményi Mihály, aki ezt megelőzően a Magyar Tanítók Országos Szövetségének a^ elnöke volt. Többnyire iparosokból, kétkezi munkásokból verbuválódott az énekkar. Miután elkészítették az alapszabályzatot, megkezdték a rendszeres működést. S ami abban az időben igazán ritkaságszámba ment: hamarosan a szépet kedvelő közönség kedvence lett az együttes. A kórus neve akkoriban így hangzott: Kecskeméti Polgári Dalkör. Legfőbb céljukat abban látták, hogy gazdagítsák az énekkultúrát, valamint kirándulásokkal, zeneestékkel, baráti összejövetelekkel szorgalmazzák a közösségi élet javítását. A további, esztendőkben rendszeresen közönség elé léptek. Ott voltak a legjelentősebb országos kói ústalálkozókon, a legkülönfélébb ünnepi rendezvényeken. Kiemelkedő esemény volt számukra, amikor 1909-<ben a mindenfelől összesereglő énekesekkel együtt szerepeltek Kecskeméten. Ezen mintegy ötven dalegylet hallatta hangját' az érdeklődő közönség előtt. Énekeltek ezt megelőzően a görögkatolikus templom felavatásakor is. Nagy lelkesedéssel, heti két- három próbával készültek a szereplésekre. Később a kórus a kiváló képességű, lelkes Kremán Sámuel karnagy vezetésével működött, sikert sikerre halmozva. Egyre-másra léptek fel Sopronban, Debrecenben. Szófiában. Cegléden és másutt. Az ország nyilvánossága hallhatta őket, nemegyszer a rádió jóvoltából is. Ez annak idején különösen nagy elismerésnek számított. Hozzájárult a tekintélyük növeléséhez az az időszak, amikor — a kórust is vezényelve — a nagy tekintélyű Vásárhelyi ’ Zoltán Kecskeméten fejtette ki áldásos tevékenységét,. a harmincas években. A kitűnő karnagy ekkor már Kodály és Bartók műveit népszerűsítette, sikerrel. A kórus növekvő tekintélyéhez nem kisebb zenei személyiségek járultak hozzá, mint Basilides Mária, Kacsáh Pongrác és Bartók Béla. A világhírű zeneszerző jelen volt az egyik színházi szereplésükön. § A felszabadulás utáni időszakban újra és újra nekilelkesedve végezték munkájukat. Sok-sok kudarc, mellőzés és meg-nem-ér- tés ellenére is tudtak eredményt felmutatni. Amikor Tóth László, az egykori polgármester és világhírű sakk-szakember lett az énekkar elnöke, s az örökké lobogó, végtelenül lelkes Bartha Mihály a titkár, ’az immár Kodály nevével fémjelzett együttes újabb sikerekre tört. Nevet többször is cseréltek. Hívták őket a későbbiek során Kecskeméti Polgári és Munkás Dalkörnek, Kecskeméti Dolgozók Kodály Zoltán Énekkarának stb. A halhatatlan művész nevét viselő együttes ma vegyeskar. És bizonyítja Zsiga László és Zsiga Lász- lóné szakmai vezetésével, hogy újra és újra megújulásra* képes. Az énekkart, amely több rangos díjat, kitüntetést érdemelt ki eddig. s amelynek élén régóta „a" mindig aktív, lelkes, fáradhatatlan Galamb Lajos elnök tevékenykedik, a KISZÖV támogatja; annak a régi hagyománynak és gyakorlatnak a 'szellemében, amely a szépre éhes, zenét kedvelő kisiparosokat e művészi törekvésű csoportban egy táborba hozta. Ez a sok vihart és még több sikert megért együttes lassan-las- san megalakulásának a századik évfordulójához közeledik. S így felmerül a kérdés: hogyan, merre tovább? A felelet erre nem lehet más, mint a biztatás. Az elődök lelkesedésének, ügyszeretetének szellemében ismételten megifjul- ni, megújulni. Ismét és megint újrakezdeni. Kodály Zoltán tanításának szellemében. Varga Mihály Szöveggyűjtemény az információs munkáról VENDÉGÜNK VOLT Jurij Bogatyikov Tucatnyi nagylemez, megszámlálhatatlan kislemez, több mint 700 rádiófelvétel, ez Jurij Bogatyikov munkásságának egyfajta mérlege. 45 éves, vezetője a Bogatyikov-együttes- nék. Jalta, Krím, s egyúttal a Szovjetunió négy legsikeresebb zenekara egyikének. Magyarországon többször járt, most — együttesével — Bács-Kiskun vendége volt. Mint testünket az idegszálak, úgy hálózzák be a társadalmat az információs csatornák. S rendeltetésük is hasonló: biztosítani az információk áramlását a rendszer alkotóelemei között. Céljuk valamilyen tartalmú üzenet, jelzés továbbítása. Milyen információk áramlanak a csatornákban? Sokfélék, ezért osztályozásuk is ennek megfelelő. Tartalmuk szerint beszélhetünk például mindennapi, átlagos információkról, politikai. gazdásági, tudományos, esztétikai, kulturális információkról. A politikai információknak —, s a Szó legáltalánosabb értelmében véve ide sorolhatunk minden információt, amely a társadalom vezetésével kapcsolatos —• döntő szerepük van egy közösség életében. A társadalom tagjai csak akkor vehetnek részt tudatosan saját sorsuk alakításában, ha jól informáltak, ha értik, hogy a közösség — falu, város, ország — vezetői milyen intézkedéseket hoznak, ezeknek mi a célja, melyek a várható eredményei, milyen módszerek, eszközök szükségesek - végrehajtásukhoz. Az információknak ilyen szempontból roppant nagy mozgósító erejük is van. Persze csak akkor, ha igazak és a tényeken alapulnak. Ugyanakkor az is fontos, hogy az információk ne csak „felülről lefelé”, hanen> „alulról felfelé” is áramoljanak, jelezzenek, mert ez biztosítja a közösség tagjainak részvételét a döntések meghozatalában, á politika alakításában. A politika ugyanis csak akkor gyakorolhat jótékony hatást a társadalmi folyamatokra, ha a valósághű információk alkotta jelzőrendszer is ' megfelelően működik. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet a szakszerűbb információs munkához ad elméleti és módszertani segítséget. (tábori) — Mit kell tudni a Bogatyikov- együttesről? — 1974-ben alakítottam meg. tizenhárom taggal. Ez — a babonák ellenére — cseppet sem volt balszerencsés, sőt! Felállásunk — persze kicsiben- — a klasszikus ..big band”-et formázza: három fúvósunk, hegedűszólistánk, orgonistánk, szintetizátorosunk van, s persze gitáros, aki. ha úgy alakul, nem ijed meg a bala- lajkától sem. Velem együtt hárman énekelünk. — Mit? — Majdnem mindent — együttesünk az összes műfajban otthon van. Klasszikus zene éppúgy műsorunkon szerepel, mint a pop. a beat, a rock, sőt. a diszkó. Alapvetően — természetesen — a szovjet dalokra támaszkodunk. — Operaária és táncdal — nem különös igy együtt? — Általában meglepjük a közönséget, mert mindenki hagyományos zenére számít. De nem azt kap. A komolyzené: mi feldolgozzuk. Ügy gondolom ugyanis hi gy a klasszikus és a popzene összeegyeztethető, egyik építkezhet és gazdagodhat a másikból. a másiktól. Véleményem szerint nem is a műfaj a minőség kritériuma, hanem az, hogy jól vagy rosszul játsszák-e. Lehet jól muzsikálni 'egy beatszámot és csapnivalóan interpretálni Mo- zart-darabot. — Mindezt ráadásul elektronikus eszközökkel, nem? . — Igen. s ez az,, ami a modern zene komoly problémája. Nagyon népszerű ugyan a szintetizátor — nálunk, a Szovjetunióban is — de meggyőződésem, hogy pusztán múló divat. — Hogy érti ezt? — Ügy. hogy elmúlik. A jövő ismét a természetes hangzásé, s legföljebb annyi szerepe lesz az elektronikának, hogy -‘jó- mikro-. fonok erősítik a hangot — ha kell. — Ügy érzem a hangsúlyából: ezt nemcsak szeretné, de talán már pieg is valósítja ... — A mi állandó fellépti helyünk a jaltai régi luteránus templom, ahonnan nemrég elköltözött a múzeum. Képzeljen maga elé egy templomot, ahol nyaranként gyertyafényes koncerteket adunk. — Hangulatos ilehet... — Hát még ha látná ... — Az együttesről már volt szó. Névadó vezetőjéről annyit tudok, hogy a Komszomol nagydí- jának birtokosa.. — Negyvenöt éves vagyok. s aprócska termetem ellenére szólót énekelek — a közhiedelem szerint a szólisták 1 méter 80 centi és 80 kiló fölött kezdődnek. Nem voltam mindig énekes, a katonaságnál forrt ki bennem a gondolat. Tengeralattjárón szolgáltam, s leszerelésem után végeztem el a konzervatóriumot, majd színházban énekeltem, utóbb két együttesem is volt. Rendszeresen szerepelünk a televízióban, most például a Dal ’83 című könnyűzenei sorozat állandó résztvevői vagyunk — de felléptünk a Szovjetunió 60. évfordulójára rendezett gálaesten is. . Jáftepri imajdnem negyven országban .. esziMüijgárországon többször is... — Igen, már harmádszorra vagyok itt. Úgy veszem észre, a magyar közönség is- kedveli zenénket. □ □ □ Jurij Bogatyikov együttese több alkalommal is fellépett Bács- Kiskunban. Mindannyiszor: nagy-nagy sikert aratott. B. J. v 1 .O, MKiä . bJiP?1. I I i ff;! lak ií V) ifi V <9* • Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének egyik első vázlata az Ernst-gyűjteményből. ÉRDEMES MEGNÉZNI Üjra nyílik az Ernst Múzeum A közeli hetekben ismét megnyílik Budapesten az Ernst Múzeum, a főváros kiállítóhelyiségeinek egyik leghíresebbike. Hogy a képzőművészek és a műbarátok mióta kénytelenek nélkülözni ezt a Nagymező utcai teremsort, hadd ne firtassuk. A méltatlankodás helyett ismerkedjünk meg inkább a múzeum történetével, amely — joggal mondhatni — újabb kori művészettörténetünknek fontos fejezete. Elöljáróban a Nemzeti Szalon nevű művészeti egyesületről kell néhány szót szólni. Ez a csoportosulás 1894-ben alakult, és a hazai festők, szobrászok bemutatása mellett arra is kísérletet tett, hogy a kor újabb művészeti irányzatait megismertesse a hazai közönséggel. A szalont Hock János országgyűlési képviselő ügyesen vezette, ám amikor Művészi reform címmel könyvet írt, annak túlságosan is szókimondó tartalmáért sokan megorroltak rá, és kiléptek az egyesületből. Hockot aztán leváltották, és helyébe — ügyvezető igazgatóként — Ernst Lajost nevezték ki. Ki volt ez a férfiú, akinek nevét a szóban forgó múzeum viseli? Nos, Ernst Lajos egy módos lisztkereskedő fiaként 1872. április 20-án, Budapesten született. Már kamaszkorában megjárta Itáliát, és az ottani benyomásai ösztönözték a műgyűjtésre. Tanult, utazott és vásárolt, vásárolt. 1894- ben tehát alig huszonkét éves korában már olyan gyűjtemény volt a birtokában, amelyet a Történelmi Emlékcsarnok katalógusa 59 tételben sorolt fel. Rengeteg festményt, grafikát, szobrot gyűjtött: arcképek, történelmi tárgyú ábrázolások, karikatúrák, plasztikák egész garmadáját mondhatta magáénak. E temérdek műtárgy gazdája a Nemzeti Szalont is ügyesen vezette. 1907-ben az egykori Erzsébet (a mai Engels) téren saját otthonhoz jutott az egyesület. Ebben az öt felső világítású teremben a legmodernebb felfogásban dolgozó magyar képzőművészek alkotásaiból rendezett tárlatokat. 1909-ig állt Ernst a Szalon élén. Akkor ugyanis — azzal a váddal, hogy a hagyományos stílusok követőit meliőzi — kibuktatták tisztéből. Ekkor döntött úgy, hogy saját bemutatóhelyet létesít. Örökségéből négyemeletes palotát építtetett a Nagymező utcában, és annak első emeletét múzeumnak rendezte be. Intézménye 1912. május 12-én nyílt meg. A látogatók, akiket az új ház bejáratánál a Lechner Ödön tervezte padok fogadtak, és akikre a félemeleti lépcsőfordulóban Rippl- Rónai József színes üvegablaka szórta a tarka fényt, a korabeli híradások szerint valósággal el- ámultak az eléjük táruló kincsektől, amelyek a jobb oldali teremsorban kaptak helyet. És ugyanígy óriási sikert aratott a bal oldali helyiségekben kiállított festményegyüttes is: Szinyei Merse Pál képeinek válogatása. Szinyei munkáit aztán Kernstok üvegfestményei, a francia impresszionisták vásznai, majd Ferenczy Károly, Csók István, Beck 0. Fülöp alkotásai követték. 1914-ben pedig Ernst megrendezte Munkácsy Mihály jubileumi kiállítását. 1917-től — Lázár Béla társaságában — Ernst Lajos művészi aukciókat is rendezett. Ezeken találtak gazdára Rákosi Jenő, Nemes Marcell, báró Kohner gyűjteményeinek értékes darabjai. 1935 táján azonban gondok mutatkoztak: a múzeum gazdája anyagi csődbe jutott. Hogy nehéz helyzetéből kilábaljon, műtárgyait — köztük Tintoretto, Székely Bertalan, Madarász Viktor festmé- .nyeit — fölajánlotta az államnak. Sajnos hiába — a vétel elmaradt. Ernst pedig elkeseredésében 1937. márciusában önkezével vetett véget életének. Az általa alapított múzeum azonban továbbra is élte a maga eleven életét. Irányítását Petro- vics Elek, a kitűnő művészettörténész vette át, és 'ő adott teret többek között^Vaszary János, Ivá- nyi Grünwald Béla, Egry József, Domanovszky1 Endre, Dési Huber István, Kerényi Jenő munkáinak. Ernst Lajos egykori háza nem sérült meg a második világháborúban. így 1945. augusztus 11-én ott nyílhatott meg a Nemzeti Sportbizottság és a Magyar Képzőművészek Szabad Szervezetének közös tárlata. © Kiállítótér az Ernst Múzeumban. 1948 után a Központi Zálogház vette kezelésbe, de 1952-től ismét a képzőművészeké lett a múzeum. 1954-től a Műcsarnok felügyeli. Most, amikor végre-végre ismét elhaladhatunk a Lechner-féle ,márványpadok mellett, és elgyönyörködhetünk Rippl-Rónai üvegablakának tarka szépségében, szintén ez az intézmény, viseli gondját, s rendez majd egyéni és csoportos kiállításokat a Nagymező utcai palota termeiben. A. L.
