Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-31 / 127. szám

4 • PETŐFI NÉPE 0 1983. május 31. FELELŐS SZEREPKÖRBEN A MEGYEI MUNKAJOGI BIZOTTSÁG Ellenőrzés és számonkérés Bács-Kiskun megye Tanácsa és a Szakszervezetek Megyei Taná­csa Munkajogi Bizottsága leg­utóbb május 18-án ülésezett. Princz Lászlót, az SZMT közgaz­dasági titkárát, a testület elnökét arra kértük, tájékoztassa olva­sóinkat a végzett munkáról. A munkajogi bizottság vezető­je a következőket mondta: A fegyelem megszilárdításáért — Az MSZMP Központi Bi­zottsága április 12—13-i ülésén megvizsgálta a XII. kongresszus célkitűzéseinek valóra váltásáért az elmúlt három -évben végzett munkát és meghatározta az el­következendő időszak feladatait. Mindannyian ezeknek a tenni­valóknak az elvégzésén kell, hogy dolgozzunk, ki-ki a saját munka- területén, a maga módján. A munkajogi bizottság például, amely mintegy hézagpótló-szere­pet tölt be a vállalati munkaügyi döntőbizottságok és a Megyei Munkaügyi Bíróság között, nagy súlyt helyez a munkafegyelem megszilárdítására, a társadalmi tulajdon fokpzott védelmére. Az MDB, a jogsegélyszolgálat a dol­gozók érdekeit védd, ám csak a becsületes, fegyelmezett dolgo­zókét! A lógósok, a munkakerü­lőik, a fegyelmezetlenkedők, a társadalmi tulajdont megkárosí­tók „érdekeit” nem képviseljük. Az elmondottakkal összhang­ban a bizottság időről időremeg, vizsgálja egy-egy vállalat mun­kaügyi döntőbizottságának tevé­kenységét. Az I-rodagépipari és Finommechanikai Vállalat kecs­keméti gyárának M'DB-je tavaly júniusban került sorra.1 Akkor a döntőbizottsági tevé­kenység apróbb-magyobb hiibái, hiányosságai miatt elmarasztal­ták az IGV-t. Javulás az IGV-nél — Egy éve azt tapasztaltuk, hogy ebben a gyárban lassú az ügyintézés, hosszú időbe telik egy-egy jogorvoslati kérelem el­bírálása. Tizennégy, 1981-ben be­nyújtott felülvizsgálati kérelem még hónapokkal később is „ügy­intézés” alatt állt Baj volt a fel­tételekkel: hiányzott az állandó jegyzőkönyvvezető, az MDB-nek nem jártak a szaklapok. A vál­lalati kártérítési határozatok egy részéről kiderült, hogy nem kel­lően megalapozottak. Mindeme hiányosságok feltárásával termé­szetesen útmutatást, segítséget kívántunk adni. A megyei munkajogi bizottság ezzel nem zárta le az ügyet. Princz László hozzátette az el­hangzottakhoz, hogy a napokban ismét beszámoltatták az IGV-t, méghozzá az 1982 júniusa óta végzett munkáról. — A visszaellenőrzés fontos ré­szét képezi a munkánknak. Mit sem ér a kritika, ha nem figye­lünk oda rá, vajon megszívelték-e azt, vagy sem. Az IGV-nél pél­dául sokat javult a döntőbizott­sági munka. Az M'DiB-t átszer­vezték, a régi ügyeket lezárták. Betartják a határidőket, az eljá­rások törvényes keretek között zajlanak. Ami továbbra is gond: a gyárra jellemző bizonyos szer­vezetlenség — hiányoznak vagy hiányosak például a munkaköri leírások —, ami módot ad a laza­ságra. Vizsgálat 59 helyen A megyei munkajogi bizottság ezekben a napokban átfogó vizs­gálatot indít, amely, 59 Bács-Kis­kun megyei vállalatra, intéz­ményre terjed ki. Végezetül en­nek célját tudakoltuk meg Princz Lászlótól. — Ez a vizsgálatunk, amelyet a szakmai megyebizottságok köz­reműködésével végzünk, ugyan­csak összefügg a félidős értéke­lésben megfogalmazott, előttünk álló feladatokkal. Mi a munka­jog szempontjából vizsgálunk $gy sor tényezőt a gazdasági egysé­gekben. Kutatjuk a munkaerő- mozgás mértékét, irányát, okait, s különös súllyal azt, hogy ez népgazdasági céljaink megváló, sítását mennyiben segíti, illetve gátolja. — Választ várunk arra a kér­désre is, hogy milyen a vállalat­nál a munkafegyelem és hogyan valósul meg a társadalmi tulaj­don védelme. E legfontosabb kér­dések mellett megvizsgáljuk azt is, hogyan képviseli a jogsegély- szolgálat a dolgozókat, milyen az „ingyenes ügyvédek” és az MDB-k kapcsolata, s a szakszer­vezeti bizottságok, valamint 1 az igazgatók mennyire tekintik szív­ügyüknek ezeket a dolgokat. A vizsgálat június 30-án ér véget, ezt követi az adatok feldolgozása. Sitkéi Béla Szerelés a helyszínen Uzsabányára készülnek a lajosmizseiek A lajosimizsei Gépjavító és Vasipari Közös Vál­lalat a múlt év második felében nagy feladatot vállalt: az uzsabányai kőbánya szállítórendszeré­nek rekonstrukcióját. Herczeg Istvántól, a vállalat igazgatójától arról érdeklődtünk a napokban, ‘ho­gyan haladnak a 22 millió forintos munkával. — Uzsabányáról a kedvezőtlen terepviszonyok miatt csillékkel egy .kilométeres távolságra kell szál­lítani a kibányászott követ a rakodótérre — mond­ta az igazgató. — Tavaly kaptuk a megrendelést egy korszerű szállítószalag-rendszer gyártására és felszerelésére. Az ehhez szükséges különböző tartó- szerkezetek elkészültek, sőt, egy részüket már a helyszínre szállítottuk. Június elején útnak indul a nyolctagú szerelőbrigád és felszereli a korszerű, s a jelenleginél gazdaságosabb szállítórendszert. Bízunk abban, hogy a programnak megfelelő ha­táridőre teljesíteni tudjuk a szerződést. — Emellett még melyek a nagyabb feladatok? — Külön büszkék vagyunk arra, hogy részt vál. laihatunk hazánk első atomerőművének létesítésé­ben. Harmadik éve gyártunk a mű részére külön­böző tartószerkezeteket, tavaly 10 millió forint volt munkánk értéke, erre az évre pedig 13 milliós meg­rendelésünk van. Tavaly vettük fed a kapcsolatot a Rába Művek­kel, az általuk gyártott nagy teljesítményű vető­gépekhez készítünk háromféle részegységet. A múlt évben 8, az idén pedig -már 10 millió forint értékű munkát végzünk részükre. Változatlanul keresettek az általunk gyártott zöldiség-gyümölcsmosó és a zöldbabfeldolgozó be­rendezések is. Az előbbiből az 'év végiéig tízet, az utóbbiból pedig hetet adunk át az ország konzerv­gyárainak. Természetesen ennél jóval több fordul meg a műhelyekben, ugyanis mi végezzük a régeb­ben gyártott berendezések felújítását is. — Az eddig elmondottak alapján úgy ítélhető, hogy jól kezdődött az év. — Igen, az első negyedéves tervünket 106 száza­lékra teljesítettük, s ugyancsak 6 százalékkal szár­• Tartószerkezetek alkatrészeit festi Kohári Márton. nyaltuk túl a nyereségtervet. Bízunk abban, hogy december végéig a tavalyinál 3 millió forinttal több, 60 millió forint lesz az árbevételünk. Eredményeink növelését igen jól segíti a múlt év­ben alakult két gazdasági munkaközösség hatvan tagja. Különösen jól jön a segítségük akkor, ha va­lamilyen munkát rövid határidőre kell elvégezni. Az idei év egyik jelentős fejlődése lesz az, hogy bevezetjük a pneumatikus kisgépek használatát. Hamarosan megérkezik a nagy teljesítményű lég- kompresszor, s legalább 12—15 kisgéppel növelhet­jük a termelékenységet. Az sem közömbös* hogy az új gépekkel jelentősnek ígérkezik az árammegta­karítás is. O. L Szakmunkásból mérnök Elektronikai forradalom Fiatal, alig harmincéves Ho­moki Pál, a BRG Kecskeméti Magnetofon Gyárának művezető­je. Korán, kétéves korában vesz­tette el édesapját, s a három gyermek ellátása, taníttátása az édesanyának óriási terhet jelen­tett. Ezért is döntöttek úgy, hogy a nyolc általános elvégzése után nem tanul tovább, elhelyezkedik ipari tanulónak. Ritka szakmát választott, mérlegkészítőnek ta­nult, ebből szerzett 1970-ben szakmunkás-bizonyítványt. Nem sokáig gyakorolhatta • a tanulta­kat, mert a szolgáltató vállalat­nál felszámolták a mérleg-készí­tő, -javító részleget, így került a BRG-be meósnak. — Két évet dolgoztam, s tel­jesen megismertem a gyárat, amikor a művezetőm megkérdez­te: van-e kedvem továbbtanulni, mert indul egy tanfolyam' a GAMF-on, amely szakmunkáso­kat készít elő egyetemi felvétel­re. Nem sokáig gondolkoztam, hiszen szándékomban állt ala­posabban megismerkedni a hír­adástechnikával. Nyolc hónapon át hetenként egy alkalommal a gimnázium négyéves matematika- és fizikaanyagát „gyűrtük”, majd két hónapig a Budapesti Műszaki Egyetemen ugyancsak matematika, fizika és társadalmi ismeretek volt a tantárgy. Nem az egyetemre, hanem a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolára ment felvéte­lizni, ott is a híradásipari szakot választotta. — Először volt nehéz, amíg hozzászoktam a rendszeres tanu­láshoz. Arra gondoltam, hogy kö­teles vagyok azt nyújtani, ami tőlem telik. V'illamos-üzemmér- npfcként végeztem, s, hálás vagyok a vállalatnak, mert csakis ilyen módon szerezhettem meg a fel­sőfokú képesítést. Saját erőből ez nem ment volna ... Mint már említettem, a gyárban minden részlegben dolgoztam, s mérnök­ként a fejgyártás üzemtechnoló­gusa lettem. Egy évig voltam ezen a poszton, s utána kinevez­tek az üzem művezetőjének. Homoki Pál szavaiból kiérző­dött, megérte azt, amibe belevá­gott, hiszen nemcsak szakmailag, de emberileg is sokat fejlődött, csiszolódott. Három évvel ez­előtt házasodott meg, felesége is a BRG-ben dolgozik. Érettségizett szakmunkás. Együtt járnak dol­gozni, s természetesen haza is. — A pártnak 1978 óta vagyok a tagja, a főiskola előtt alapszerve­zeti KISZ-titkár, a gyál-i KISZ- bizottság agitációs és propagan­dafelelőse voltam. Az egyik aján­lóm éppen ezért a KlSZ-alap- szervezet volt. Jelenleg a 2-es alapszervezet szervező titkára, il­letve a városi pártbizottság tár­sadalmi instruktora vagyok.-Fiatalon, kellő szakmai és po­litikai felvértezettséggel vezető állásba került Homoki Pál, de vajon elégedett-e önmagával, ed­digi életútjáva-1? — A főiskola után tele voltam ambícióval, de később rájöttem, hogy a mi üzemünkben csak gyártásról és nem fejlesztésről lehet szó. Tudásomat tehát ebben a vonatkozásban tudtam csak hasznosítani... Elégedettség? Elégedett vagyok a beosztásom­mal, a pártmunkámmal, a csalá­dommal, azzal a szocialista bri­gáddal, amelynek munkájában részt vehetek. Elégedetlen va­gyok azonban szakmai tudásom­mal, mert úgy érzem, még sok mindent lehet és kell pótolni, ezért a mérnöktovábbképzések­re mindig jelentkezem ... Vá­gyam? Szeretném felnevelni két gyermekemet, lehetővé tenni szá. m-ukra, hogy ők is vigyék vala­mire az életben. Nagyon szere­tem a zenét, gyűjtöm a lemeze­ket, ha időnk engedi, szívesen hallgatjuk őket... Szakmunkásként indult Homo. ki Pál, ám a gyár jóvoltából, sa­ját akaratából ma a BRG Kecs­keméti Magnetofon Gyárának egyik szakmai és társadalmi ve­zetője. Az elektronikai forradalom, amely korunkban végbemegy, nem olyan látványos, mint a ne­vezetes társadalmi forradalmak. Ennek ellenére forradalomról kell beszélnünk, hiszen az elektronika betört a gazdasági és a társadal­mi élet minden területére. Telje­sen átalakítja a termelésben, a hi­vatalokban dolgozók munkáját és életét. A folyamat nem lesz köny- nyű és fájdalommentes, hiszen ehhez az emberek életszemléletét is gyökeresen át kell formálni. Az elektronizálásnak azonban nincs alternatívája, mint ahogy a léleg­zésnek sincs. Az elektronizálás lényege De mi is voltaképpen az elekt­ronizálás? A fogalmat meghatározhatjuk akként is: az egyes munkaműve­letek elvégzéséhez felhasznált energia hallatlan mértékű csök­kenése. Természetesen, itt a leg­szélesebb értelemben kell felfog­ni az energiát, beleértve az em­beri energiát is. Hiszen a számí­tástechnika segítségével olyan munkafolyamatok is gépesíthető­vé váltak, amelyeket korábban csak az ember tudott elvégezni. Minthogy az autót mindenki is­meri, gépkocsipéldával illusztrál­juk az elektronizálást! Az egyik szövetkezetünk szürke kis doboz­kát állított ki, amely olyan szer­kezetet rejt magában, hogyha fé­kez a sofőr, nem kap további benzinadagot a motor. A mérések szerint 4—5 százalékos üzem­anyag-megtakarítást lehet elérni ily módon a városi forgalomban, vagyis a kis berendezés ára 15— 20 tankolás után megtérül. Aki csak egy kicsit is járatos az autók világában, gondoljon arra, hogy milyen sok mozgó alkatrészre, át­tételre, szelepre lett volna szük­ség, ha hagyományos technikai esz­közökkel akarják elérni ezt a célt. Egyébként ez az oka annak, hogy eddig az ésszerűség ellenére sem építettek ilyen berendezést a mo­torházba. Az elektronika viszont lehetővé tette ezt is. Hasonló példákat említhetnénk még a különböző háztartási gépek köréből, beleértve a korszerű var­rógépeket is. A mikroelektronika alkalmazása ugyanis korábban el­képzelhetetlen bonyolultságú sza­bályozást, automatizálást tett itt is lehetővé. Egyre több termékben- De hol is tart nálunk az elekt­ronikai forradalom? A kérdés már azért is jogos, mert a korábbi években is láttunk elektronikát a BNV-n. Ami most új: az elektronikai szerkezettel ellátott termékek növekvő töme­ge, s legfőképp annak az egyértel­mű bizonyítása, hogy az elektro­nika nálunk is megtalálható az élét minden területén. Az egyik pavilonban például a Medicor kiállítása fogadja a be­lépőket, a következő felirattal: Mikroelektronika az egészségügy szolgálatában. A standon látottak mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy a mikroelektronika valóban megkezdte az orvostechnika tel­jes mértékű átalakítását. Az elektronizált orvosi műszerek, be­rendezések ugyanis sok olyan komplett vizsgálat elvégzését te­szik lehetővé, amelyekhez azelőtt az egész laboratóriumot végig kellett járni vagy pedig — erre is van példa — egyes diagnosztizá­lásokat el sem lehetett végezni. A korszerű berendezések növek­vő „intelligencia”-szintje egyéb­ként a korábbinál kevesebb szel­lemi erőfeszítést igényel a kezelő- személyzettől. Ennek előnyei sem elhanyagolhatók, különösen a fej­lődő országokban, ahol még kevés az orvos. Ha sok, bonyolult vizs­gálathoz — például az EKG-diag- nosztikához — nincs 'szükség szak­képzett orvosra, mert a beépített mikro-számítógép is meg tudja állapítani, egészséges-e a páciens szíve, vagy sem, akkor az orvos­nak már csak a betegek leletével kell foglalkoznia. Jellemző az elektronika térhó­dítására, hogy a 12 kiállító Pest megyei szövetkezet közül 8 jelent­kezett elektronikai-számítástech­nikai műszerekkel, berendezések­kel. A Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat olyan mikro­processzoros folyamatirányító rendszert mutatott be, amelynek segítségével már számos vízmü­vet, szennyvíztisztító-telepet, vá­rosi diszpécserközpontot automa­tizáltak. A Metripond Mérleggyár szinte minden termékében meg­található a mikroelektronika, a mikro-számitógép. A gödi Duna menti Tsz eléktronikus taxiórát, 'kilométer-számlálót, minimulti mérőcsaládot állított ki. Nemzetközi együttműködéssel Érdekes megfigyeléseket tehe­tünk, ha egy kissé körülnézünk a külföldi kiállítóknál is. Szocialis­ta partnereink kiállitóterületének 20—40 százalékán elektronikai­számítástechnikai termékek lát­hatók. A kiállítás szemléltetően dokumentálja a ■ nemzetközi együttműködést is. Á Szovjetunió például olyan számítástechnikai rendszereket is bemutat, amelyek­ben a szovjet és a magyar szak­emberek közös munkája ' testesül meg. Ilyen volt tavaly az Elektro­nika 60 számítógép,. s ezek közé tartozik az idén a TPA Janus ne­vű modellje. Stuka Károly, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője A MÁV által kiselej­tezett mozdonyok; ka­zánjai kitűnően haszno­síthatók fűtésre, illetve gőztermelésre. Ezért Bács-Kiskun .megyében ez ideig 50 mezőgazda- sági üzem vásárolt ilyen mozdonyt, mivel ezek ára — a felújítási, költ*'; ségeket is beszámítva még mindig jelentősen olcsóbb az új kazáné­nál. További előnyük /az is, hogy a drága olaj helyett földgázzal, szük- . ség esetén. szénnel, vagy - egyéb mezőgazdasági hulladékán y aggal is fűthetők, és igen jó ha­tásfokkal működnek. Képünk a kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz Helvéciái üti telepén készült. Kiselejtezett mozdonyok V i; ■ > ti m i| I | !| G. G. A TAVASZI BNV TÜKRÉBEN

Next

/
Thumbnails
Contents