Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-31 / 127. szám
4 • PETŐFI NÉPE 0 1983. május 31. FELELŐS SZEREPKÖRBEN A MEGYEI MUNKAJOGI BIZOTTSÁG Ellenőrzés és számonkérés Bács-Kiskun megye Tanácsa és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Munkajogi Bizottsága legutóbb május 18-án ülésezett. Princz Lászlót, az SZMT közgazdasági titkárát, a testület elnökét arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat a végzett munkáról. A munkajogi bizottság vezetője a következőket mondta: A fegyelem megszilárdításáért — Az MSZMP Központi Bizottsága április 12—13-i ülésén megvizsgálta a XII. kongresszus célkitűzéseinek valóra váltásáért az elmúlt három -évben végzett munkát és meghatározta az elkövetkezendő időszak feladatait. Mindannyian ezeknek a tennivalóknak az elvégzésén kell, hogy dolgozzunk, ki-ki a saját munka- területén, a maga módján. A munkajogi bizottság például, amely mintegy hézagpótló-szerepet tölt be a vállalati munkaügyi döntőbizottságok és a Megyei Munkaügyi Bíróság között, nagy súlyt helyez a munkafegyelem megszilárdítására, a társadalmi tulajdon fokpzott védelmére. Az MDB, a jogsegélyszolgálat a dolgozók érdekeit védd, ám csak a becsületes, fegyelmezett dolgozókét! A lógósok, a munkakerülőik, a fegyelmezetlenkedők, a társadalmi tulajdont megkárosítók „érdekeit” nem képviseljük. Az elmondottakkal összhangban a bizottság időről időremeg, vizsgálja egy-egy vállalat munkaügyi döntőbizottságának tevékenységét. Az I-rodagépipari és Finommechanikai Vállalat kecskeméti gyárának M'DB-je tavaly júniusban került sorra.1 Akkor a döntőbizottsági tevékenység apróbb-magyobb hiibái, hiányosságai miatt elmarasztalták az IGV-t. Javulás az IGV-nél — Egy éve azt tapasztaltuk, hogy ebben a gyárban lassú az ügyintézés, hosszú időbe telik egy-egy jogorvoslati kérelem elbírálása. Tizennégy, 1981-ben benyújtott felülvizsgálati kérelem még hónapokkal később is „ügyintézés” alatt állt Baj volt a feltételekkel: hiányzott az állandó jegyzőkönyvvezető, az MDB-nek nem jártak a szaklapok. A vállalati kártérítési határozatok egy részéről kiderült, hogy nem kellően megalapozottak. Mindeme hiányosságok feltárásával természetesen útmutatást, segítséget kívántunk adni. A megyei munkajogi bizottság ezzel nem zárta le az ügyet. Princz László hozzátette az elhangzottakhoz, hogy a napokban ismét beszámoltatták az IGV-t, méghozzá az 1982 júniusa óta végzett munkáról. — A visszaellenőrzés fontos részét képezi a munkánknak. Mit sem ér a kritika, ha nem figyelünk oda rá, vajon megszívelték-e azt, vagy sem. Az IGV-nél például sokat javult a döntőbizottsági munka. Az M'DiB-t átszervezték, a régi ügyeket lezárták. Betartják a határidőket, az eljárások törvényes keretek között zajlanak. Ami továbbra is gond: a gyárra jellemző bizonyos szervezetlenség — hiányoznak vagy hiányosak például a munkaköri leírások —, ami módot ad a lazaságra. Vizsgálat 59 helyen A megyei munkajogi bizottság ezekben a napokban átfogó vizsgálatot indít, amely, 59 Bács-Kiskun megyei vállalatra, intézményre terjed ki. Végezetül ennek célját tudakoltuk meg Princz Lászlótól. — Ez a vizsgálatunk, amelyet a szakmai megyebizottságok közreműködésével végzünk, ugyancsak összefügg a félidős értékelésben megfogalmazott, előttünk álló feladatokkal. Mi a munkajog szempontjából vizsgálunk $gy sor tényezőt a gazdasági egységekben. Kutatjuk a munkaerő- mozgás mértékét, irányát, okait, s különös súllyal azt, hogy ez népgazdasági céljaink megváló, sítását mennyiben segíti, illetve gátolja. — Választ várunk arra a kérdésre is, hogy milyen a vállalatnál a munkafegyelem és hogyan valósul meg a társadalmi tulajdon védelme. E legfontosabb kérdések mellett megvizsgáljuk azt is, hogyan képviseli a jogsegély- szolgálat a dolgozókat, milyen az „ingyenes ügyvédek” és az MDB-k kapcsolata, s a szakszervezeti bizottságok, valamint 1 az igazgatók mennyire tekintik szívügyüknek ezeket a dolgokat. A vizsgálat június 30-án ér véget, ezt követi az adatok feldolgozása. Sitkéi Béla Szerelés a helyszínen Uzsabányára készülnek a lajosmizseiek A lajosimizsei Gépjavító és Vasipari Közös Vállalat a múlt év második felében nagy feladatot vállalt: az uzsabányai kőbánya szállítórendszerének rekonstrukcióját. Herczeg Istvántól, a vállalat igazgatójától arról érdeklődtünk a napokban, ‘hogyan haladnak a 22 millió forintos munkával. — Uzsabányáról a kedvezőtlen terepviszonyok miatt csillékkel egy .kilométeres távolságra kell szállítani a kibányászott követ a rakodótérre — mondta az igazgató. — Tavaly kaptuk a megrendelést egy korszerű szállítószalag-rendszer gyártására és felszerelésére. Az ehhez szükséges különböző tartó- szerkezetek elkészültek, sőt, egy részüket már a helyszínre szállítottuk. Június elején útnak indul a nyolctagú szerelőbrigád és felszereli a korszerű, s a jelenleginél gazdaságosabb szállítórendszert. Bízunk abban, hogy a programnak megfelelő határidőre teljesíteni tudjuk a szerződést. — Emellett még melyek a nagyabb feladatok? — Külön büszkék vagyunk arra, hogy részt vál. laihatunk hazánk első atomerőművének létesítésében. Harmadik éve gyártunk a mű részére különböző tartószerkezeteket, tavaly 10 millió forint volt munkánk értéke, erre az évre pedig 13 milliós megrendelésünk van. Tavaly vettük fed a kapcsolatot a Rába Művekkel, az általuk gyártott nagy teljesítményű vetőgépekhez készítünk háromféle részegységet. A múlt évben 8, az idén pedig -már 10 millió forint értékű munkát végzünk részükre. Változatlanul keresettek az általunk gyártott zöldiség-gyümölcsmosó és a zöldbabfeldolgozó berendezések is. Az előbbiből az 'év végiéig tízet, az utóbbiból pedig hetet adunk át az ország konzervgyárainak. Természetesen ennél jóval több fordul meg a műhelyekben, ugyanis mi végezzük a régebben gyártott berendezések felújítását is. — Az eddig elmondottak alapján úgy ítélhető, hogy jól kezdődött az év. — Igen, az első negyedéves tervünket 106 százalékra teljesítettük, s ugyancsak 6 százalékkal szár• Tartószerkezetek alkatrészeit festi Kohári Márton. nyaltuk túl a nyereségtervet. Bízunk abban, hogy december végéig a tavalyinál 3 millió forinttal több, 60 millió forint lesz az árbevételünk. Eredményeink növelését igen jól segíti a múlt évben alakult két gazdasági munkaközösség hatvan tagja. Különösen jól jön a segítségük akkor, ha valamilyen munkát rövid határidőre kell elvégezni. Az idei év egyik jelentős fejlődése lesz az, hogy bevezetjük a pneumatikus kisgépek használatát. Hamarosan megérkezik a nagy teljesítményű lég- kompresszor, s legalább 12—15 kisgéppel növelhetjük a termelékenységet. Az sem közömbös* hogy az új gépekkel jelentősnek ígérkezik az árammegtakarítás is. O. L Szakmunkásból mérnök Elektronikai forradalom Fiatal, alig harmincéves Homoki Pál, a BRG Kecskeméti Magnetofon Gyárának művezetője. Korán, kétéves korában vesztette el édesapját, s a három gyermek ellátása, taníttátása az édesanyának óriási terhet jelentett. Ezért is döntöttek úgy, hogy a nyolc általános elvégzése után nem tanul tovább, elhelyezkedik ipari tanulónak. Ritka szakmát választott, mérlegkészítőnek tanult, ebből szerzett 1970-ben szakmunkás-bizonyítványt. Nem sokáig gyakorolhatta • a tanultakat, mert a szolgáltató vállalatnál felszámolták a mérleg-készítő, -javító részleget, így került a BRG-be meósnak. — Két évet dolgoztam, s teljesen megismertem a gyárat, amikor a művezetőm megkérdezte: van-e kedvem továbbtanulni, mert indul egy tanfolyam' a GAMF-on, amely szakmunkásokat készít elő egyetemi felvételre. Nem sokáig gondolkoztam, hiszen szándékomban állt alaposabban megismerkedni a híradástechnikával. Nyolc hónapon át hetenként egy alkalommal a gimnázium négyéves matematika- és fizikaanyagát „gyűrtük”, majd két hónapig a Budapesti Műszaki Egyetemen ugyancsak matematika, fizika és társadalmi ismeretek volt a tantárgy. Nem az egyetemre, hanem a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolára ment felvételizni, ott is a híradásipari szakot választotta. — Először volt nehéz, amíg hozzászoktam a rendszeres tanuláshoz. Arra gondoltam, hogy köteles vagyok azt nyújtani, ami tőlem telik. V'illamos-üzemmér- npfcként végeztem, s, hálás vagyok a vállalatnak, mert csakis ilyen módon szerezhettem meg a felsőfokú képesítést. Saját erőből ez nem ment volna ... Mint már említettem, a gyárban minden részlegben dolgoztam, s mérnökként a fejgyártás üzemtechnológusa lettem. Egy évig voltam ezen a poszton, s utána kineveztek az üzem művezetőjének. Homoki Pál szavaiból kiérződött, megérte azt, amibe belevágott, hiszen nemcsak szakmailag, de emberileg is sokat fejlődött, csiszolódott. Három évvel ezelőtt házasodott meg, felesége is a BRG-ben dolgozik. Érettségizett szakmunkás. Együtt járnak dolgozni, s természetesen haza is. — A pártnak 1978 óta vagyok a tagja, a főiskola előtt alapszervezeti KISZ-titkár, a gyál-i KISZ- bizottság agitációs és propagandafelelőse voltam. Az egyik ajánlóm éppen ezért a KlSZ-alap- szervezet volt. Jelenleg a 2-es alapszervezet szervező titkára, illetve a városi pártbizottság társadalmi instruktora vagyok.-Fiatalon, kellő szakmai és politikai felvértezettséggel vezető állásba került Homoki Pál, de vajon elégedett-e önmagával, eddigi életútjáva-1? — A főiskola után tele voltam ambícióval, de később rájöttem, hogy a mi üzemünkben csak gyártásról és nem fejlesztésről lehet szó. Tudásomat tehát ebben a vonatkozásban tudtam csak hasznosítani... Elégedettség? Elégedett vagyok a beosztásommal, a pártmunkámmal, a családommal, azzal a szocialista brigáddal, amelynek munkájában részt vehetek. Elégedetlen vagyok azonban szakmai tudásommal, mert úgy érzem, még sok mindent lehet és kell pótolni, ezért a mérnöktovábbképzésekre mindig jelentkezem ... Vágyam? Szeretném felnevelni két gyermekemet, lehetővé tenni szá. m-ukra, hogy ők is vigyék valamire az életben. Nagyon szeretem a zenét, gyűjtöm a lemezeket, ha időnk engedi, szívesen hallgatjuk őket... Szakmunkásként indult Homo. ki Pál, ám a gyár jóvoltából, saját akaratából ma a BRG Kecskeméti Magnetofon Gyárának egyik szakmai és társadalmi vezetője. Az elektronikai forradalom, amely korunkban végbemegy, nem olyan látványos, mint a nevezetes társadalmi forradalmak. Ennek ellenére forradalomról kell beszélnünk, hiszen az elektronika betört a gazdasági és a társadalmi élet minden területére. Teljesen átalakítja a termelésben, a hivatalokban dolgozók munkáját és életét. A folyamat nem lesz köny- nyű és fájdalommentes, hiszen ehhez az emberek életszemléletét is gyökeresen át kell formálni. Az elektronizálásnak azonban nincs alternatívája, mint ahogy a lélegzésnek sincs. Az elektronizálás lényege De mi is voltaképpen az elektronizálás? A fogalmat meghatározhatjuk akként is: az egyes munkaműveletek elvégzéséhez felhasznált energia hallatlan mértékű csökkenése. Természetesen, itt a legszélesebb értelemben kell felfogni az energiát, beleértve az emberi energiát is. Hiszen a számítástechnika segítségével olyan munkafolyamatok is gépesíthetővé váltak, amelyeket korábban csak az ember tudott elvégezni. Minthogy az autót mindenki ismeri, gépkocsipéldával illusztráljuk az elektronizálást! Az egyik szövetkezetünk szürke kis dobozkát állított ki, amely olyan szerkezetet rejt magában, hogyha fékez a sofőr, nem kap további benzinadagot a motor. A mérések szerint 4—5 százalékos üzemanyag-megtakarítást lehet elérni ily módon a városi forgalomban, vagyis a kis berendezés ára 15— 20 tankolás után megtérül. Aki csak egy kicsit is járatos az autók világában, gondoljon arra, hogy milyen sok mozgó alkatrészre, áttételre, szelepre lett volna szükség, ha hagyományos technikai eszközökkel akarják elérni ezt a célt. Egyébként ez az oka annak, hogy eddig az ésszerűség ellenére sem építettek ilyen berendezést a motorházba. Az elektronika viszont lehetővé tette ezt is. Hasonló példákat említhetnénk még a különböző háztartási gépek köréből, beleértve a korszerű varrógépeket is. A mikroelektronika alkalmazása ugyanis korábban elképzelhetetlen bonyolultságú szabályozást, automatizálást tett itt is lehetővé. Egyre több termékben- De hol is tart nálunk az elektronikai forradalom? A kérdés már azért is jogos, mert a korábbi években is láttunk elektronikát a BNV-n. Ami most új: az elektronikai szerkezettel ellátott termékek növekvő tömege, s legfőképp annak az egyértelmű bizonyítása, hogy az elektronika nálunk is megtalálható az élét minden területén. Az egyik pavilonban például a Medicor kiállítása fogadja a belépőket, a következő felirattal: Mikroelektronika az egészségügy szolgálatában. A standon látottak mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy a mikroelektronika valóban megkezdte az orvostechnika teljes mértékű átalakítását. Az elektronizált orvosi műszerek, berendezések ugyanis sok olyan komplett vizsgálat elvégzését teszik lehetővé, amelyekhez azelőtt az egész laboratóriumot végig kellett járni vagy pedig — erre is van példa — egyes diagnosztizálásokat el sem lehetett végezni. A korszerű berendezések növekvő „intelligencia”-szintje egyébként a korábbinál kevesebb szellemi erőfeszítést igényel a kezelő- személyzettől. Ennek előnyei sem elhanyagolhatók, különösen a fejlődő országokban, ahol még kevés az orvos. Ha sok, bonyolult vizsgálathoz — például az EKG-diag- nosztikához — nincs 'szükség szakképzett orvosra, mert a beépített mikro-számítógép is meg tudja állapítani, egészséges-e a páciens szíve, vagy sem, akkor az orvosnak már csak a betegek leletével kell foglalkoznia. Jellemző az elektronika térhódítására, hogy a 12 kiállító Pest megyei szövetkezet közül 8 jelentkezett elektronikai-számítástechnikai műszerekkel, berendezésekkel. A Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat olyan mikroprocesszoros folyamatirányító rendszert mutatott be, amelynek segítségével már számos vízmüvet, szennyvíztisztító-telepet, városi diszpécserközpontot automatizáltak. A Metripond Mérleggyár szinte minden termékében megtalálható a mikroelektronika, a mikro-számitógép. A gödi Duna menti Tsz eléktronikus taxiórát, 'kilométer-számlálót, minimulti mérőcsaládot állított ki. Nemzetközi együttműködéssel Érdekes megfigyeléseket tehetünk, ha egy kissé körülnézünk a külföldi kiállítóknál is. Szocialista partnereink kiállitóterületének 20—40 százalékán elektronikaiszámítástechnikai termékek láthatók. A kiállítás szemléltetően dokumentálja a ■ nemzetközi együttműködést is. Á Szovjetunió például olyan számítástechnikai rendszereket is bemutat, amelyekben a szovjet és a magyar szakemberek közös munkája ' testesül meg. Ilyen volt tavaly az Elektronika 60 számítógép,. s ezek közé tartozik az idén a TPA Janus nevű modellje. Stuka Károly, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője A MÁV által kiselejtezett mozdonyok; kazánjai kitűnően hasznosíthatók fűtésre, illetve gőztermelésre. Ezért Bács-Kiskun .megyében ez ideig 50 mezőgazda- sági üzem vásárolt ilyen mozdonyt, mivel ezek ára — a felújítási, költ*'; ségeket is beszámítva még mindig jelentősen olcsóbb az új kazánénál. További előnyük /az is, hogy a drága olaj helyett földgázzal, szük- . ség esetén. szénnel, vagy - egyéb mezőgazdasági hulladékán y aggal is fűthetők, és igen jó hatásfokkal működnek. Képünk a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz Helvéciái üti telepén készült. Kiselejtezett mozdonyok V i; ■ > ti m i| I | !| G. G. A TAVASZI BNV TÜKRÉBEN
