Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-27 / 124. szám

4 e PETŐFI NEPE © 1983. május 21 HÁZt^kglI^ggf^^ A munkástanácskozás küldötte Vízzel, de takarékosan A fokozatos felmelegedés után majd tíz napig kánikulában süt­kérezhettek a növények. A szak­emberek véleménye szerint a talajból jó' hetven milliméter víz hiányzik. Ezt, ha módunkban áll, pótolni kell. Ebben az időjárás is segítségünkre sietett mert szinte az utolsó pillanatban a hét elején három-harmincöt milliméteres záporok, zivatarok áztatták a szomjas talajt. ’ Május közepe után már aligha számíthatunk fagyra. Ezért a melegigényes növények palán­tázását már ideje befejezni. Nem kell tartani a paradicsom, a pad­lizsán, az uborka, a dinnye, va­lamint a zellerpalánták kifagyá­sától. A gyümölcsösökben öntöz* zünk. Leginkább a szamóca, a málna és a ribiszkék igénylik a vizet. Ügyeljünk a fiatal telepí­tésű fákra és szőlőtőkékre is. ön­tözzük ezeket rendszeresen. Egyébként a rendszeres öntözés­sel takarékoskodhatunk, mert A gyümölcsfa akkor is terem, ha a gazda jó szemével őrzi — tartja a mondás. De a gyümölcs­fák éppúgy meghálálják a gon­dozást, mint a kert más dédelge­tett növényei. Akik fát telepíte­nek, azok szeretnének minél több zamatos gyümölcsöt szüretelni. Az óhaj csak akkor válik valóra, ha igyekszünk olyan koronafor­mát kialakítani, amely ezt előse­gíti. A gyümölcsfák hajtásai fejlődé­sük kezdetén, tehát májusban, jú­niusban alakíthatók a legegysze­rűbben, mert ekkor még a fejlődő szövetek rugalmasak, könnyen irányíthatók. Az első munka ideje a telepí­tés után következik. Ekkor kell a csemetéket koronába metszeni. Ilyenkor vagy meghagyjuk a fács- ka sudarát (a törzs folytatásában fejlődött vesszőt), vagy eltávolít­juk. sudár nélkül név^ft-' fák koronája^általában aiafcaonyabbra, a természeteshez közelebb álló bokor, váza, katlan, vagy tölcsér­alakra nevelhető. Így gondozásuk könnyebb és a szüret is egysze­rűbb. Ezeknél a koronaformáknál a vázágak körkörösen vagy éppen síkban is nevelhetők. Gyakori a sövényforma. A sövényekre jel­lemző, hogy a fákon kialakult ko- ronaalkotő-elemek között az idő­sebb rész kevesebb, a fiatalabbak képezik a nagyobb részt. A másik koronaalakítási irány a sudarak fejlődését részesíti előnyben, például a termőkaros orsó, a karcsú orsó és a termőíves orsó. Az intenzív koronaformákat mindenképpen erőteljes beavatko­zással alakíthatjuk ki. Ezek az ápolási fogások azonban nemcsak a fejlődés kezdeti stádiumában in­dokoltak, hanem a fák későbbi © A jö 1 termőegyensúlyban tar­tott fa egészségesebb és korábban is terem, mint elhanyagolt „társai”. fejlődése során is. Sőt, valójában a már termőre fordult fák igény­lik, hogy a termő és nem termő részek aránya megfelelő legyen, mert ellenkező esetben a termé­szetes termésingadozáson túl is csökkenhet a termés mennyisége. A termőre fordulás gyorsítható még gyűrűzéssel, törzsbemetszés­sel, elszorítással, hajtáscsavarás­sal, rügyritkítással, hajtás váloga­tással. A nevelés során a fejlődő haj­tásokat kötözzük le a vízszintes­hez közel, így is gyorsítjuk a ter- mőrefordulást. A törzs bemetszése a gyengén fejlődő törzsek vastagodását segí­ti elő, mert a faszövet szívét je­lentő kambiumképződést fokozza. A tarack ellenszere Változatlanul gyarapszik azok száma, akik kedvet kapnak ker­tészkedésre. Ha elhanyagolt a \vásárolt, bé­relt terület, bizony csak fárad­ságos munka révén tehát a föl­det rendbe jhozni, termővé (vará­zsolni. Legtöbb gondot, bosszú­ságot a gyomnövények okozzák. A gyomok kiszárítják la talajt, elszívják a könnyen, felvehető tápanyagokat: elsősorban a nit­rogént, a foszfort és a káliumot. Így a tápanyag (hiánya nagy­mértékben fékezi ia ihasznos nö­vények fejlődését. A szártarackúak a (talaj felszí­néhez közel fejlesztik ki gyöke­rüket, ilyen például a tarackbú­za. Jól alkalmazkodnak |a kul­túrnövényekhez, mert a növény minden részéből tarackszerü gyö­kérágakat fejlesztenek, s Iha mű­velőeszközeinkkel, kapával fel­daraboljuk azokat, akkor min­den egyes gyökérdarab önálló életre kél. Akkor járunk el ihelyesen, ha a kikelt gyomnövényeket már fejlődésük kezdeti szakaszában megsemmisítjük. Az is járható el­járás, ha mód van rá, hogy a talajban levő szaporító részeket őszi mélyszántással megsemmi­sítsük, a talajba fojtjuk. A ta­vasszal kikelt gyomokat pedig vetés előtti talajmüveiéssei, kul- tivátorozással irtjuk. Vegyszeres irtásra kiválóan al­kalmas a Glialka nevű folyékony gyomirtószer. A permetezést a gyomok 10—20 centiméteres fej­lettségekor érdemes elvégezni. Ha idejében, és előírásszerűén vé­geztük munkánkat, a tarack föld feletti és föld alatti része ‘telje­sen elpusztul. A Glialka csak akkor Ihatékony, ha száz négyzetméterre legkeve­sebb egy decilitert adunk, melyet két-három liternyi vízbe kever­ve szükséges egyenletesen a ta­rack levélzetére kipermetezni. Tartsuk be az öntözés alapszabályait, tűző napon kerüljük a lo­csolást, mert ezzel nemhogy használnánk, inkább kárt okozunk, mert megperzselődnek a növények. Nyári metszések MÉHEKRŐL MÉHÉSZEKNEK Az első akác után Második akácra csak akkor, induljunk el, ha az első telephely erdeje már zömével elvirágzott. A dandár után hirtelen egy-két kilót mutat csak a mérleg, amiért tovább maradni nem érdemes. A következő tanya többet ígér! A második legelőre körülbelül a tömeges hordás elejére érünk. Ha az elsőn nem pergettük volna ki a mézet, most itt, az első nap végén, vagy a má­sodik- nap- délelőttjén lássuhk hozzá, mert egyéb­ként megszorul a család és nem hord. Ennél a pörgetésnél már a fészket is nézzük át. Ha műlépünk van, feltétlenül tűzdeljünk kaptá- ranként legalább 3 darabot. A félkereteseknek 5—6 lép elég! Ha valaki szaporítani akar, vagy az anya korlá­tozása következtében gyengének találná az egysé­geket,-akkor esetenként az anyát szabadon bocsát­hatja. Így a második akác után egy héttel, ha haza­megy, perget, rendez, akkorra már nagy tábla fe­dett fiasai lesznek: a szaporítás nem jelent gon­dot, csak. az anyavásárlás. A második akácon, a dandár első három-négy napján a méheknek alig akacj gondoznivaló fias lép, mert a zömük kikelt. A korlátozás hat keretén pedig’ vastag mézkoszorú mérsékelte az anyát. Jobbára csak fedett fias található ilyenkor a fé­szekben. A szélső lépeket itt is mézzel hordják meg kelés közben. Ilyenkor legnépesebb á család, érde­mes tehát megdolgoztatni., A hordás leeső,kkenéséig érdemes a második le­gelőn tanyázni. Amikor a mérleg már csak egy ki­lónyit mutat a virágzás végén, akkor pergethetünk, vagy szállíthatunk. Ma már egyre több méhész a második akác' le- pergetésekor osztja el a- családokat, végzi a szapo­rítást. Ezért javasolnám, hogy a második akác után, a továbbvándorlás után pergessünk és szaporítsunk, nehogy az új egységeket zavarja a szállítás. A méhészek ilyenkor használják a fedett bölcső­ket. Kár! A szállítás alatt az anya bábja ugyanis gyakran megfázik. Rejtett hibák is keletkezhetnek 0 Az akáchordás nagy munka, ezért gondoskod­junk mindig megfelelő itatásról. Az itató helyéül árnyékos fa alját válasszuk. a kikelő anyában. Vagy ki se kel a megzápult báb. Ilyenkor az új család pótbölcsőt húz, ahoí ismét kétes értékű, kései anyát nevelnek. Nagyobb baj, ha az anyabölcső már meglehető­sen érett és ekkor a szállítás csak a szárnyaik hó- lyagosodását idézi elő. Az ilyen anya két hétig is népe között futkos, majd kiröpülve többnyire el­vész. Ez a család még hosszabb ideig várakozik az új anyára. Az akác alatti anyabölcsők egyébként is közepes értékűek, hiszen a család a nektár özön ben neveli, az anyákat. Sem a pempő mennyisége, sem a mi­nősége nem azonos, mint a főhordáson kívüli te- nyészidőben. Az anyanevelő telepemen sok éves statisztika bizonyítja, hogy a főbordás alatti anyák száma a legkisebb. Minőségük, nagyságuk sem ér fel az előttiekével, vagy az utánuk következő so­rokéval. Legjobb tehát, ha vagy a szállítás után anyásí- tunk, vagy kifejlett, esetleg petéző anyával látjuk el az új egységeket. Ezeket az anyákat viszont ide­jében meg kell rendelni megbízható tenyésztőtől, aki nemcsak jó anyagot szállít, hanem biztonságo­san és főként a megjelölt időben is! Az új anyák vásárlása egyben vérfrissítésre is szolgál. / Zs. B. összeállította: Czauner Péter A Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyárának szocialista bri- gádvezetoi Kurucz Lajost, a Reiszmann Sándor lakatosbrigád vezetőjét választották küldött­jüknek a szocialista brigádveze­tők VI. országos tanácskozására. Nagy tisztesség ez, kiváltképpen egy fiatalember számára. Ebben a gyárban ugyanis nagy hagyo­mányai vannak a szocialista munkaversenynek. Az üzem nem egyszer járult hozzá döntő mér­tékben ahhoz, hogy az anyavál­lalat magas kormánykitüntetés­ben részesüljön. Kurucz Lajos pedig még a negyvenen innen van, öt társa meg a húsz és a harminc között, mégis rájuk vok­soltak a többiek. Tóth József gyári szb-titkár ennek indítékát többek között abban látja, hogy a hattagú Reiszmánn Sándor brigád az idén a Vállalat kiváló brigádja címet is elnyerte. Eddig hét alkalom­mal kerültek a szocialista cím birtokába. Ez a csapat mindenben eleget tesz a szocialista brigádok hármas jelszavával járó követel­ményeknek. Munkájukat nagy hozzáértés­sel, pontossággal végzik és nem okoztak egyetlen határidő-csú­szást sem a megalakulásuk óta eltelt 14 év alatt. A kommunista szombatokon felül tavaly is 300 óra társadalmi munkát végez­tek. ami pedig a tanulást illeti, a szakmai továbbképzés prog­ramszerűen történik náluk. Kurucz Lajos erős, izmos — és szűkszavú ember. A brigádról és mint általában az ilyenek — munkájukról azonban szívesen beszél. Egymás után sorolja, mi­lyen csarnokszerkezeteket ké­szítenek tőkés exportra, milye­neket szállítanak a szocialista partnereknek és mi mindent gyártanak az országban folyó nagyobb beruházásokra. Amikor megemlítem előtte, hogy mostanában sokan a bri­gádmozgalom jelentőségének csökkenéséről beszélnek, élénken tiltakozik. Ö éppen fordítva lát­ja. Elmondja, hogy a tőkés meg­rendelések magas minőségi kö­vetelményeket támasztva, igen szoros határidőt szabva futnak be a gyárba. Ha nem lennének brigádok, az üzem nem is, tudna eleget tenni az ilyen megrende­léseknek. Hallotta, hogy valamikor na­gyon régen csoportvezetőkhöz voltak beosztva a munkások. Ak­kor annak parancsait, utasításait hajtották végre. A brigád az más, s a brigádvezető sem azo­nos a csoportvezetővel. A bri­gádban demokratikus szellem uralkodik. A kapott munkát, vagyis a feladatokat közösen megbeszélik, tehát nem paran­csot hajtanak végre. Sőt, ha ne­héz, vagy sürgős a feladat, ak­kor a brigád közösen határozza meg a tennivalókat, s ilyenkor általában jobbnál jobb megoldást hozó ötletei támadnak a csapat tagjainak. Egyébként á brigádokon belül közügy már a tanulás és a szak­mai továbbképzés is — érvel to­vább Kurucz Lajos. — A Reisz­mann lakatosbrigád minden tagjának megvan a gyáron belüli hegesztői minősítése. Egy társuk Meggyes Sándor — jelenleg a GAMF-ra jár, ahol országos ér­vényű hegesztői minősítést sze­rez, Szabó István pedig korábbi technikumi tanulmányai alapján leérettségizett. S a szocialista módon élni jel­szó? A brigádok vállalásaiban fontos szerepet tölt be. Kurucz Lajosék például jó szívvel tettek felajánlásokat a mozgássérültek megsegítésére. Társadalmi mun­kával oroszlánketreceket készí­tettek a műkerti mini állatkert részére. A brigád legifjabb tagjai — Czeczon János és Orosz János — emberré formálódására bizonyosan nagy hatással lesz mindez. Megfogni egymás kezét és segíteni, amikor arra* szükség van. Kurucz Lajos családi háza jórészt a brigád összefogásával épült fel. Pancza János, Meggyes Sándor és Szabó István családi háza most épül, ugyancsak a bri­gád többi tagjainak segítségével. S mennyi, ehhez hasonló nagy­szerű' tett született szerte az or­szágban a szocialista brigádmoz- galom keretei között, az elmúlt 25 év alatt. Kurucz Lajos sokat gon­dol a Voszhod brigádra, amely a gyárban ugyancsak elnyerte az idén a Vállalat kiváló brigádja címet. Sajnálja, hogy vezetőjével nem együtt lehetnek ott az or­szágos tanácskozáson. Annak azonban nagyon örül, hogy olyan munkáseroberekkel válthat szót, akikkel azonos jelszavakkal és célokért dolgozik. Nagy Ottó KINCSET ÉRŐ LABORATÓRIUMOK Tudomány a termelés szolgálatában Több mint húsz évvel ezelőtt a Városföldi Állami Gazdaság a me­zőgazdasági termelés elősegítésére üzemi laboratóriumot létesített. Ebből nőtt ki — az egyre bővülő igények alapján — a megyei ál­lami gazdaságok szakszolgálati ál­lomása Kecskeméten, amely ma már széles körű tevékenységet folytat. A társulás ügyintézője je­lenleg is a Városföldi Állami Gaz­daság. A szakszolgálati állomás kétszer — legutóbb tavalyi ered­ményei alapján — elnyerte a Ki­váló Üzem címet. Bokor Józseffel, az állomás ve­zetőjével együtt próbáljuk össze­gezni az elmúlt évi munkát és a további elképzeléseket. Ez bizony nem könnyű, annál is inkább, mert rendkívül szerteágazó a te­vékenységük. Azt is megállapít­hatjuk, hogy egyre nehezebb is, hiszen a súlyosbodó gazdasági kö­rülmények, a társult mezőgazda- sági nagyüzemekre is hatnak. Más szóval kevesebb megrendelést kap egyes ágazatokban az állomás. Bár igyekeznek átcsoportosítások­kal olyan szolgáltatásokat végez­ni, amelyekre a megye gazdasá­gainak elsősorban szükségük van. Érdekes, hogy míg az állami gaz­daságok tavaly 20 százalékkal csökkentették a takarmányvizsgá­latok arányát, addig a mezőgazda- sági szövetkezetek igényei növe­kedtek. Ennek következtében a laboratórium minden eddiginél nagyobb mintaszámot vizsgált és bevételei megközelítették az öt­millió forintot. — Tavaly — hallom Bokor Jó­zseftől — a régi munkásszállásunk egy részéből, valamint a klubhe­lyiségből, némi bővítéssel, nyom­daüzemet alakítottunk ki. Űj of­szet nyomó-, valamint vágógéppel gyarapodtunk. Olyan gépet' is megrendeltünk, amely két szín nyomására alkalmas. Ez lehetővé teszi a teljesítmény 50 százalékos 0 Dr. Szakáll Zoltánná laboratóriumvezető aminosav-meghatározást végez takarmánymintákból. növelését és a jobb minőségű munkavégzést. A szakszolgálati állomás vizs­gálatai során érdekes következte­tésekre jutottak. Az elmúlt három évben valámennyi állami gazda­ság termő almaültetvényeiben át­fogóan értékelték a tápényagellá- tást. Ezenkívül feldolgozták hosz- szabb időszak — 8—15 év — ter­mesztési adatait. Ez az elemzés igen- figyelemre méltó tapasztala­tokat adott. Íme, egy összehason­lítás: 1968-ban egy kilogramm ve­gyes hatóanyaggal a megye állami gazdaságai 17,2 kilogramm almát termeltek, tavaly pedig már 75,4 kilogrammot. A szakemberek sze­rint még ezt az eredményt is to­vább lehet javítani. Természete­sen ehhez szakszerű, differenciált műtrágyázás, sokféle mérés, meg­t>) Udvardi Istvánná laboráns mikrobiológiai oltással ellenőrzi a gombafertő­zöttséget. figyelésekre alapozott tápanyag­gazdálkodási gyakorlat szükséges. — Ugye, hihetetlennek tűnik ez a különbség — hangoztatja — pe­dig bizonyítható tények ezek. Egy­úttal igazolják, hogy ésszerű gaz­dálkodással jelentős költségmeg­takarítást tudunk elérni, és emel­lett növelhetjük a terméseredmé­nyeket is. Az állattenyésztő gazdaságok egyre fokozottabban támaszkod­nak a mikrobiológiai laboratórium segítségére. Tavaly például 30 me­zőgazdasági nagyüzem, valamint az AGROKOMPLEX részére több mint 1400 takarmánymintában ha­tározták meg a fertőzöttséget. Szolgáltatásaik közé tartozik töb­bek között még üzemi térképek készítése, kiállítások szervezése, borászati és idegenforgalmi kiad­vány megjelentetése. A több nyel­ven megjelenő szakfolyóiratok fordítását is elvégzik a gazdasá­gok igényei szerint. Csak bepillantani tudtunk a szakszolgálati állomás munkájába, hiszen több mint 30 témakörben Segíti a mezőgazdasági üzemeket, kincset érő laboratóriumaiban, amelyek vizsgálatai sok-sok fo­rintot hoznak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az állomásnak van egy kiadványa, amelynek be­vezetőjében a következőket olvas­hatjuk: legyen a partnerünk, szakembereink, jól felszerelt la­boratóriumaink közelebb viszik önt is a tudományos eredmények mindennapi alkalmazásához. Ez a fő céljuk, egyúttal egész tevé­kenységük összefoglaló meghatá­rozása. K. S. így az egész talajszelvényt nem kell minden alkalommal átáztat' ni. Elegendő heti két-három al­kalommal 20—25 milliméternek megfelelő vízmennyiséget ki­juttatni.

Next

/
Thumbnails
Contents