Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-26 / 123. szám

1983. május 26. • PETŐFI NÉPE • 3 SZOMSZÉDOLÁS Cserkeszőlő, a fürdőfalu • Hétköznap most még bőven van parkolásra hely a Hotel Touring előtt. Szezon előtt Cserkeszőlőn a fa­lun apraja-nagyja azon dolgozik, hogy időre elkészüljön minden a vendégek fogadására. Már most is Sjjfc főleg hét végén — jönnek a fürdőbe, a strandra a vendégek, de az igazi forgalom az iskolaév befejezésétől kezdődik. Kanadától Kecskemétig sokan töltenek itt né- háhy napot, vagy akár hetet, él­vezve .az árnyas, fákkal teli strand örömeit, a víz „csodáit”. A kem­pingben már május elején meg­jelennek á lakókocsik, aztán megtelnek a faházak, a fizetőven­dég-szobák és a vállalati üdülők is. A januárban megnyílt új szálló­ban is készülnek az első igazi sze­zonra. A 20 millió forint költség­gel épült szállót az Idegenforgal­mi Hivatal üzemelteti. A tizenöt dolgozó helybeli, és már az első néhány hónap alatt valamennyien jól vizsgáztak vendéglátásból. Hu­szonnyolc szoba — köztük négy és ötágyas is — és egy kétszobás lak­osztály, összesen 79 ágy várja a vendégeket. Két szoba a mozgás- sérülteké, a berendezés itt a spe­ciális követelményekhez igazodik: az ajtók szélesek, nincs küszöb, a fürdőszobában kapaszkodók segí­tik a mozgást. — Elsősorban gyógyüdültetésre alkalmas a szálló — mondja a ve­zetőnő, Varga Istvánná. — Sokan érdeklődtek, s jó páran már lak­tak is nálunk. A nyárra ugyan még van helyünk, de már nem sok. Van olyan vendégünk, aki másodszor jött ez alatt a rövid idő alatt. Télen valószínűleg tovább­képzéseket, tanfolyamokat is fog­nak nálunk rendezni, bár a fedett gyógyvizes medencék segítségével akár egész évben fürdőszezon le­het. Évekkel ezelőtt olajat kerestek, és vizet találtak. Ez a víz aztán egy kisközség életében hatalmas fordulatot jelentett. Cserkeszőlő „fürdőfalü”, bár az itt élők sze­rint lehet még üdülőközpont is. Nem használtak ki minden lehe­tőséget, például azt, amelyet a Kőrös holtágai jelenthetnek. A táj is szép, érdemes letelepedni a vízpartokon, meglesni a madárvi­lágot. Igazán azonban a horgá­szoknak ígér nagyszerű kikapcso­lódást az öt holtág. Hogy meg­könnyítsék a horgászok dolgát, az idén már helyben, a cserkeszőlői kempingben is meg lehet vásárol­ni a horgászjegyeket —, ami ha nem is biztosíték, de lehetőség a mesés fogásra. F. E. ÁRUFORGALMI GYORSJELENTÉS ÁPRILISRÓL A Belkereskedelmi Miniszté­rium áruforgalmi gyorsjelenté­se szerint áprilisban a múlt év azonos időszakához képest folyó áron számolva 1,3 százalékkal nö­vekedett a ruházati termékek, 2,9 százalékkal a vegyes iparcikkek forgalma, 6,5 százalékkal csoki kent viszont az élelmiszereké és élvezeti cikkeké. Ez utóbbiak iránt a kereslet az előző hónapokhoz képest is jelentősen mérséklő­dött. A csökkenést részben az okozta, hogy a hónap eleji ünnepekre az élelmiszereket és élvezeti cikke­ket a lakosság már márciusban megvásárolta. A kereskedelem húsból és húskészítményekből ki­elégítette az igényeket, füstölt és főtt árukból azonban a hónap má­sodik felében szűkösebb volt a kínálat, s kevesebb volt szalámi­ból és kolbászfélékből is. Volt elegendő baromfi, tojás, élő- és fagyasztott hal, zsír és zsírszalon­na. Ráma margarinból több is elkelt volna. Tejből és tejtermé­kekből — az ízesített joghurtfé­lék kivételével — jó volt az el­látás. Áprilisra megcsappant az üzletekben a mirelit-választék, nem volt kapható mélyhűtött tök, paraj, zöldborsó és sóska. A háztartási vegyiáruk forgal­ma változatlanul élénk volt. A kereskedelem az igényeket összes­ségében kielégítette. A mosószer­kínálat kiegyensúlyozott volt. egyes helyeken azonban nem volt folyamatos a nagy csomagolású Tomi mosószerek utánpótlása. A méteráruk közül áprilisban elsősorban a nyárias jellegű ter­mékeket, a kartont, pamutot, far­mer- és a selyemárut keresték a vásárlók, ezekből esetenként vá­lasztékhiányok adódtak. A kon­fekcionált termékekből volt ele­gendő, de zakókból, farmer- és kordbársony nadrágokból, vala­mint fiú öltönyökből helyenként választék- és mérethiányok mu­tatkoztak. A nők farmerból, va­lamint bársony- és vászontermé­kekből nem találtak az üzletekben kellő választékot. A női tavaszi lábbelikből kevesebb volt a kel­leténél, a gyermekcipők közül a 31—38-as méretekben szegényes volt a választék. A vegyes iparcikkek forgalma általában mérsékelt volt, egyes szezoncikkek iránt viszont igen éíérjk volt a keresíet. Nőtt a ház­tartási kisgépek és az evőeszkö­zök kínálata, s kellő választék volt épület- és bádogosipari ter­mékekből, bútor- és épületvasalá.- si cikkekből, zárakból és lakat­árukból, mosdó- és vécécsészé­ből, s — a rotációs kapát kivéve — mezőgazdasági szerárukból. Változatlanul gondot jelentett a kereskedelemben a szeg- és csa­varáru, a kéziszerszámok, a für­dőkád, a teflon bevonatú edé­nyek gyakori hiánya. A korábbi hónapokhoz hasonlóan hiányoz­tak az üzletekből a mélyhűtők, egyes hűtőszekrények, s a na­gyobb méretű villamos bojlerek. Egyes helyeken automata mosó­gépekből is szűk volt a választék. A jtiraclás technikai készülékek kö-éiíl:ekóVvég., olcsóbb lemezjátszó volt az üzletekben, s romlott a magnetofonok választéka. Baráti kör A Bács-Kiskun megyei baráti kör megalakulását tudósító cikket olvasgattam, amikor egy megyénkből elszármazott író ismerősöm arra kért: segítsek abban, hogy külföldi tudós ba­rátja minél pontosabb, minél előnyösebb képet kapjon a Kis­kunságról. Természetesen őt is elhozza ide. Eddig mindig sike­re volt ifjúkora tájaival: csodálatosan példázza, hogy mit tehet a céltudatos emberi akarat és szorgalom, bölcs irányítás. Azt sem titkolja, az évek múlásával mind szívesebben látogat haza. így mondta, csodálatosan érzékeltetve, hogy ugyanazzal a szóval fejezi ki nyelvünk azt az országot, népközösséget, amelyhez tartozunk és a számunkra legfontosabb, szívünkhöz legközelebb álló faluiba városba utazást. (A hazafias nevelés­ben ezért kellene többet foglalkozni a szülőföld értékeinek a tudatosításával.) Kedves barátom egy pillanatig se titkolja: büszkélkedik „megyéjével”, ahol csak teheti. Vajon a szülőföld mennyire becsüli nagy szülötteit? Noha Kodály hamar elkerült Kecskemétről, mégis így köszönte meg díszpolgárrá választását: „megkoronázták életemet”. A nem- zeközi hírű nyelvészprofesszor talán a Kossuth-díjának sem örvendezett annyira, mint amikor bácskai szülőfalujában kö­szöntötték. Legkedvesebb cikkeim közé sorolom a Bács-Kiskön­ből indult sorozatot. Ritkán éreztem annyi segítőkészséget, örömet, mint amikor arra’ kértem az innen elszármazott, v.aigy életük meghatározó szakaszaiban itt élt tudósokat, művésze­ket, sportolókat, élmunkásokat, politikusokat; szóljanak szülő­földjükről, gyermekkoruk tájairól.' Nagyszerű tanítómesterekre hivatkoztak, dicsérték városuk, falujuk gyors fejlődését. Kiderült, hogy még azok is szemmel- tartják, támogató együttérzéssel figyelik Bács-Kiskunt, akik elfoglaltságuk vagy egyéb okok miatt ritkán jönnek haza. A legtöbben persze vonatra, autóba ülnek, amikor csak tehetik. A vezető pozíciókban dolgozók, a közügyekben szólók, véleményt nyilvánítók számára jó ellenőrzés az efféle kiruccanás. Bizto­sak lehetnek abban, hogy régi barátaiktól, munkatársaiktól — sokaknak ők továbbra is Imre, Pista, Frigyes, István — hitele­sen, megbízhatóan tájékozódhatnak a mai magyar valóságról. Régóta ismerik az innen elszármazottak ezt a vidéket, az itteni viszonyokat, így könnyebben észreveszik, jobban megfigyelhe­tik a változásokat. Az itt élők pedig közvetlenebb, esetenként részletesebb ismereteket szerezhetnek a politikai, gazdasági, kulturális, sportélet új jelenségeiről. Szép hagyományok is táplálják a fővárosiak és a Duna—Ti­sza köziek segítőkész barátságát. Kecskemét palotát építtetett Pesten, amikor Széchenyi a főváros szépítésére hívta- fel az or­szág lakosságát. Az első nemzeti (nép) színházra is sok ado­mányt küldtek megyénkből. Az éhező Budapestre Kecskemét­ről, Kiskunmajsáról indították 1945 első hónapjaiban a legtar- talímasahb segélyszállítmányokat, A fővárosból sok képzett szakember, pártmunkás költözött hozzánk a társadalmi átala­kulás meggyorsítására, az ipar, a mezőgazdaság fejlesztésére. Ezért örültem a baráti kör megalakulásának. Jó jel; azok sem sértődtek meg, akik nem kaptak meghívót az első összejö­vetelre. Jelezték: számíthatnak ránk. Másolaja is fölhívták a figyelmet: Baján érettségizett, még a nagyapja is miklósi volt, ma is járatja a megyei lapot, Kiskunhalason számosán emlé­keznek rá ... Talán így, a baráti kör révén valami megtérül abból a veszteségből, ami távozásukkal a megyét érte. Sok-sok kitűnő ember került országos szérűkre, sokukat hiányoljuk ma is helyi posztokról. Tapasztalataik, tanácsaik remélhetően hasz­nosulnak a megyei, a helyi politikában, mindennapi cselek­vésekben. Jó, ügyes, minden tenni vágyónak teret adó programot kívá­nunk az új baráti körnek. És — viszontlátásra Bács-Kiskunban, ha előbb nem, a Hírős Napokon, Heltai Nándor NAPKÖZBEN KÉPESLAPOK TÍZ FORINTÉRT E gy izsáki olvasónk levélben I hívta fel figyelmem a kecs­kére. Így ír: „Arra is szeret­nék választ kapni, hol lehet értékesí­teni a kecsketejet és mennyi pénzt ad­nak literjéért? Kijönnek-e érte? Me­lyik téesz veszi meg a gidát és meny­nyiért kilóját?” Mielőtt bárkihez is fordultam volna, fellapoztam egy. szakkönyvet, amelyben többek között ezt olvastam a kecské­ről: „Tejét különösen gyermekek táp­lálására tartják alkalmasnak, mert egyrészt finom pelyhekben olvad a fo­gyasztó gyomrában, másrészt a giimő- kórveszély teljesen kizárt. A termelt tej — az állat (testtömegéhez viszonyít­va — komoly mennyiségű. Gondoljunk arra, hogy a hatszáz kilogrammos te­hén testsúlyához képest átlagosan öt­hatszoros tejmennyiséget termel éven­te, a táplálékát illetően oly szerény kecske pedig testsúlyának (ötven kilo­gramm) tízszeresét is (ötszáz liter) megadja kellő táplálás és ápolás mel­lett. Ennek ismeretében, az önköltség- csökkentés időszakában, joggal gon­doltam: könnyű dolgom lesz, mert ha ilyen jó a kecsketej és ilyen olcsón ál­Kecsketej­kálvária Utható elő, egy-két telefon és már ír­hatok is olvasónknak: hová, kihez for­duljon. Tévedtem. A felhívottak javarésze emlékezett gyermekkorára, a kecsketej finom aro­májára, a gida ropogós húsára, de olyan választ, amelyre vártam, nem kaptam. Végül többszöri, néha „süke­tek beszélgetésére” emlékeztető ma­gyarázkodás és faggatózás után elju­tottam az illetékeshez. Megtudtam az egyik mezőgazdasági kombinátunk Kecskeméttől 240 kilométerre levő üzemegységének vezetőjétől, hogy ró­luk írni, a nevüket említeni nem kell, de nem is tanácsos. Szavaiból azért ki­tűnt, hogy gondját viselik jónéhány­száz mekegő jószágnak. Több fajta te­nyésztésével is foglalkoznak. — Hosszabb távon fantáziát látunk benne. A jelenlegi helyzetben azonban, amíg termékünkkel a piacra nem lép­tünk kérem, ne írjon rólunk — mondta. Ezt — legalábbis a név elhagyását — meg is ígértem. Azt viszont nem, hogy a hozzájuk vezető út „hasznos” állo­másait megnevezzem, ugyanig az üzemegység vezetője azt említette, hogy szakmai érdeklődőt és látogatót szívesen fogadnak. A következő válla­latoktól, intézményektől, szervezetek, tői kaptam „felderítő utamon” segítsé­get: Kecskeméti Állattenyésztési Vál­lalat, Állatorvostudományi Egyetem, Borsod-Abaúj-Zémplén megyei Mező- gazdasági Szövetkezetek Területi Szö­vetsége, edelényi Alkotmány Termelő- szövetkezet. Ezek után, míg valamelyik közelebbi gazdaság vezetői rá n©m jönnek a ház­táji kecsketartás szervezésében rejlő lehetőségekre, levélírónknak csak azt tudom javasolni, hogy jobb híján igyák otthon a tejnapon is a finom tejet és falatozzanak a hamvashúsú gidából. Cz. P. A nevelőotthonok segítésére A KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa a gyermeknap­hoz kapcsolódva nagyszabású akciót kezdeményez a nevelőott­honokban élő gyerekek életkörül­ményeinek javítására. A KISZ- és úttörőaktivisták segítségével képeslapokat adnak el, s az össze­gyűlt összegből a legrosszabb helyzetben lévő nevelőotthonokat támogatják. (Bács-Kiskun me­gyében hat gyermekintézmény található, ebből öt nehéz körül­mények között dolgozik.) Kilencféle színes képeslap ké­szült, amelyeken gyermekrajzok láthatók, áruk egyenként tíz fo­rint. A KISZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága húszezer darab eladását vállalja, Baja, Kiskun­halas, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskun­félegyháza és a megyeszékhely apparátusainak segítségével. Védekezzünk az amerikai fehér szövőlepke ellen A megyei tanács elnöke utasításában elrendelte az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés végrehajtá­sát Bács-Kiskun megye egész területén. A kártevők lepkéi­nek rajzása már április 10-én megkezdődött. (Csávoly). A fénycsapdák forgása alapján két rajzáscsúcs állapítható meg (április 30—május '5- és május 12—17.). A rajzás je­lenleg is tart. Az első tojás­csomókat május 6-án találták meg (Lakitelek), a .tömeges tojásrakás 16-ától tart. A lep­kék nagy száma, valamint az általános óriási tojásproduk­ció (600—800 tojás egy-egy csomóban). A két rajzáscsúcs­ból ' következik, hogy egysze­ri védekezés nem lesz ele­gendő a lepke első nemzedé­ke ellen sem. A tömeges lár­vakelés május 23—24-e kö­rül várható, majd újabb fer­tőzési hullám következik be a hónap végén, június ele­jén. Mivel a védekezés a fia­tal lárvák ellen eredményes, a két lárvanépesség elleni vé­dekezés nem kapcsolható egybe. Ezért lesz szükség a kezelések ismételt végrehaj­tására, amelynek időzítésénél alapvető szempont, a haté­konyságon túl, a nagy her- nyofészkek kialakulásának, vagyis a lárvák szétmászásá- nak megakadályozása. A védekezéseket azonnal el kell kezdeni. Előnyben kell részesíteni a mechanikai módszereket. Amíg a her­nyófészkek kicsik, 2—3 le­vélre terjednek ki, azok le­vágása és elégetése- eredmé­nyes. Az esetleg érőfélben le­vő, vagy érő gyümölcsfák esetén csak ez a módszer al­kalmazható. Permetezésre ajánlott növényvédő szerek a Ditrifon 50 WP, az Unitron 40 EC, a Sevin 85 WP vagy az Unifosz 50 EC. Az amerikai fehér szövő­lepke veszélyes károsító. A védekezést ellene törvényere­jű1 rendelet írja elő. Az eredményes védekezés elmu­lasztása esetén a fertőzött helységekre és területekre ideiglenes forgalmi, szállítá­si korlátozást rendel el a me­gyei növényvédelmi és agro­kémiai állomás, melynek per­metező autói Baján, Kalo­csán, Kecskeméten, Kiskőrö­sön, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason május 25-től folyamatosan irtják a kárte­vőt. Az állomás felhívja a fi­gyelmet a baleset-elhárítási és környezetvédelmi előírá­sok betartására. A KPM Kecskeméti Köz­úti Igazgatósága az utak mentén július 4-ig elvégezte­ti. az amerikai fehér szövő­lepke elleni védekezést. Az alkalmazott vegyszer Ditri­fon 50 WP. A vegyszer élel­mezés-egészségügyi várako­zási ideje tíz nap. Az utak n;entén figyelmeztető táblá­kon tüntetik fel a legeltetés és a lekaszált fű begyűjtési idejének, szüneteltetését.

Next

/
Thumbnails
Contents