Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-26 / 123. szám
4 • PETŐFI NfiPE • 1983. május 26. Állatgyógyászati cikkek exportra Beszélgetés a Phylaxia Vállalat igazgatójával A Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat az állatgyógyászatban használatos készítmények, gyógyszer- és segédanyagok, fertőtlenítőszerek előállításával, forgalomba hozatalával foglalkozik. Az elmúlt két esztendőben 17 terméket vezettek be. Már ebben az évben is több új készítményük kapott forgalombahozatali engedélyt. Néhány összehasonlító vizsgálatot végeztek import oltóanyagokkal és azt tapasztalták, hogy saját készítményeik minősége nem marad el a külföldi vakcinákétól. Az értékmérést nemzetközi szabványok szerint végzik és ennek alapján megállapítható, hogy termékeik a külpiacokon versenyképesek. A vonatkozó miniszteri rendelet alapján két évvel ezelőtt, 1981. március 31- én átszervezték a vállalatot, akkor kapta jelenlegi nevét. Azóta sokat haladt előre a kutatás és a termelés. Az igazgatóval, dr. Nagy Gáborral munkájukról, terveikről beszélgetünk. — Értesüléseink szerint ‘termékeik választékának bővítésével, kapcsolataik céltudatos fejlesztésével tevékenységük jelentősen javult Hallhatnánk-e erről részletesebben? — Azzal kezdeném, hogy több mint százharmincféle állatgyógyászati készítményt állítunk elő és elsőrangú feladatunk a két- százmilliárd forint értékű állat- állomány egészségvédelme. Jelenleg négy kontinens harminckét országával állunk kereskedelmi kapcsolatban. A szocialista országok közül legnagyobb forgalmat a Szovjetunióival bonyolítjuk le. de összeköttetésben állunk szinte ■minden KGST-orszá,ggaL Szocialista partnereink Kuba és Vietnam is. Termékeink eljutnak a legigényesebb piacokra az NSZKba, Franciaországba, az USA-ba, Angliába és Svájcba. Bőivültek kapcsolataink Dél-Amerikával, exportálunk Távol-Keletre is. Készítményeinket külföldön a MEDIMPEX Gyógyszer-külkereskedelmi Vállalat értékesíti. — Van-e lehetőség további külpiacok szerzésére? — Tárgyalásokat folytatunk az angol Wellcome céggel, melynek értelmében hajlandók harmadik piacon termékeinket értékesíteni. E célból Távol-Keleten piackutatást végeztek, s a sertés- pestis elleni oltóanyagra bejelentették vásárlási igényüket. Hasonló kapcsolat kialakítására van lehetőség a francia Iífa-Merieux- céggel, mely a beruházáshoz szükséges technológiai szállítása fejében terméket vásárol vállalatunktól. A'Giba-Geigy svájci céggel változatlanul konstruktívan együttműködünk, ennek alaipján számos új gyógyszert készítünk. A Szovjetunió Mikrobiológiai Főigazgatóságával megállapodást költöttünk gyártástechnológiák vásárlására és adaptálására. Egyébként a Szovjetunióba és Csehszlovákiába jelentős exportunk is van. Vietnamban oltóanyagtermelő intézet rekonstrukciójában, az NDK-ban egy kísérleti állattelep építésében segítünk. Szakmai támogatást nyújtunk a mongóliai biokombinátnak. — Milyen további terveket szeretnének megvalósítani? — Az oltóanyagtenmelés egészét érintő ötéves beruházási .programot dolgoztunk ki. Az ehhez szükséges beruházásokat 250 millió forint értékben, állami hitel nélkül meg tudjuk oldani. Csak néhányat az elképzelések közül: új plazmafeldolgozó üzem, a száj- és körömfájások elleni vakcinát termelő részleg rekonstrukciója, új kisállatház' építése. — Hogyan alakul az együttműködés itthon az állategészségügyi intézményekkel és az állatorvosokkal? — A kutatásban és a fejlesztésben sokat segít az Állat-orvostudományi Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Állatorvostudományi Kutató Intézete, az Országos Állategészségügyi Intézet, az Állatgyógyászati Oltóanyagellenőrző Intézet, valamint a megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások. Még ezeknél is nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a gya-' korló állatorvosokkal kialakult közvetlen kapcsolatoknak. Szívesen részt veszünk megyei értekezleteken, így legútóbb éppen Kecskeméten tartottunk ilyet, hogy terveinket, eredményeinket gondjainkat elmondjuk. Fontosabb új gyártmányaink forgalomba hozataláról kerekasztal-meg- beszéléseken informáljuk kollegáinkat. Kérjük a gyakorló állatorvosokat, hogy készítményeink alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikról tájékoztassanak bennünket. — Mit kíván még elmondani beszélgetésünk Befejezéseképpen? NÉHA CSAK A NÖVÉNY SZERETETE SEGÍT Nyár elején a kiskőrösi pincékben A kiskőrösi bor nemcsak a város környékén hí. rés, ismerik távolabb, országhatáron belül, s kívül. Ahhoz, hogy nem a legkedvezőbb adottságú vidéken ilyen sikereket érjenek el1, bizony több kell, mint az egyéni érdekeltség vagy anyagi haszon megteremtése. Szeretni kell a szőlőt, a munkát. Az alföldi kisvárosban aligha lehet olyan csa. ládot találni, hogy ne lenne kapcsolatuk a szőlővel. Ezért, ha valamilyen gond, probléma van a forgalmazással, mindenkit egyformán érint. Legtöbben a helyi Kossuth Szakszövetkezet szervezte keretében gazdálkodnak. Olyan esztendőben, mint a tavalyi volt, 250 ezer hektoliter bort adó szőlő termett a közös és a tagsági parcellákon. Ennek elhelyezése, feldolgozása, forgalmazása főként a sző. vetkezet gondja. Az, hogy nincs a környéken par-'’ lagföld egy négyszögöl sem, bizonyltja: a- gazdaság vezetői jól sáfárkodnak a tagság bizalmával. Ottijártunkkor a szövetkezet központjában hiába kerestük a termelést irányító szakembereket. — Értekezleten vannak — mondták. Végül Volák János, elnökhelyettes irodájában találtunk rájuk. — Jöjjenek csak — invitált beljebb az asztalfőn ülő. — Mindjárt végzünk. Az ágazatok vezetői a következő heti gépelosztást beszélték meg. Egy-egy ilyen tárgyalás soha nem mentes a vitától, hiszen a tevékenységi körzet átmérője 40 kilométer. Nem mindegy tehát, hogy melyik traktor, hova indul. Emellett hiába szervezett az alkatrész-gazdálkodás, réggé, lente jó néhány gép — a hiányzó cserealkatrész miatt — mozdulatlan marad! Gyulai András, a gépészek ágazatvezetője készségesen magyarázta. — Általában 10 millió forintunk van anyagban. Ez sok — tudom —, de például, ha kapunk IFA teherautóhoz fékrásegítőt, akkor nem egyet-kettőt, hanem tízet veszünk. Említhetném az adagolót is, javításához alkatrész nincs, egy komplett berendezés 12 ezer forint. A gépnek viszont menni kell, mi mást tehetnénk, veszünk egy újat. A tagságnak a gépi munkák elvégzésére évente 30 ezer úgynevezett üzemórát biztosítanak. Ebből futja a dűlőutak javítására is... A határt járva hamar megbízó. nyosoditunk arról: ilyenkor sokan dolgoznak a szőlőiben, telepítenek, pótolnak, mások kötöznek, arrébb a reggeli permetezést éppen befejezték. A parcellák végében autóik, motorkerékpárok, biciklik. Távolabb a kocsi elől kifogott ló legelte a zsenge füvet. Bodoglár felé a szőlőben az egyik közös táblában egy egész brigád dolgozott. Kötözték az éppen akkor fakadásnak induló szőlőt. Mint tőlüik megtudtuk, vé. geztek a hiánypótlással, ezért fogtak a következő munkához. — Az értekezleten is hallotta, a legnagyobb gond a táblák tagoltsága — említette Szűcs Gyula, fiatal ágazatvezető. — Ha az embereket átbuszoztatnánk egy másik táblához, folytatni a pótlást, amit itt már befejeztek, 1— 1,5 órát veszítenénk a napból. Inkább maradnak, egyszerűbb, ha a brigádvezető pattan a motorra és hoz kötözőanyagot. A brigád tagjai Kaskantyún és Kisbócsán laknak. Fáradtaik, ahogy nevükben mondta egy mosolygós asszony. — Dolgozunk itt is, utána otthon, amíg látunk. Ott is siettet a szőlő... Egy présház mellett pótkocsi állt, rajta hordók. A pincékből, ahonnan vastag gumicső kígyózott a platóra, benzinmotoros szí. vattyú berregése hallatszott. Szabó József és fia bort készültek leadni. Jövetelünk célját megtudva, mondta a fiatalabbik Szabó. • A brigád délelőtt a tőkehiányokat pótolta, később pedig kötözött. — Tavaly még 18 forintot .kaptunk egy literért, az idén csak 12-t. A bort általában januárban, februárban szoktuk leadni, most először április elején mehettünk, ugyanis előbb a tágokét veszik át, utána jöhetünk mi egyéniek. Édesapja a leállított szivattyú mellől vette át a szót. — Láttuk mi ősszel, hogy sok a szőlő, de azt mégsem hittük, hogy ilyen alacsony lesz a bor ára. Idén, ha a család munkáját is számolom, biztos, ráfizetünk. Amúgy, éppencsak a pénzünknél vagyunk. Opauszki János a szövetkezet tagja. Ő is pótkocsira, tartályba szivattyúzta a szőlő nedvét. — Fényképezhetünk-e a pincéjében? — kérdeztem. — Ne itt — javasolta, ugyanis ez a lányáé. Autójába ülve mutatta az utat tanyája felé. A dű- lőutakon kanyarogva megnmeg- állt egy-egy szomszédnál, szakkor már ebédelő családoknál. Változik a világ. A legtöbb helyen a teríték kempingasztalon, az agyagkorsó helyett termoszban, autászifónban hül a szom- jat csillapító folyadék. Az egykori szőlőmunkás traktája bizony már más. Most kint fő a kis gáz. tűzhelyen... Opauszki János szabadkozott a rendetlenség miatt, ugyanis tanyája udvarán éppen most alakítanak át egy pótkocsit. — Látja, ez is baj. Kénytelenek vagyunk magunknak bütykölni. Az olyan gép, ami használható lenne 2—5 holdón, olyan drága, hogy 10—15 év kellene, aimikor kigazdálkodhatnánk. Mi mást tehetünk, mint ócskavasból készítjük. Nem jó ez nekünk, de . az államnak sem, hiszen ezek a „jószágok” isszák az üzemanyagot, törnek az alkatrészei. . Házigazdánk egy istállóból átalakított „pificébe” kalauzolt. Itt folytattuk beszélgetésünket. A hordók minden talpalatnyi helyet elfoglaltak. — Nemcsak dolgozunk — szólt az egyik hordó mögül, ahol gumicsövet” keresett. — Jut idő az olvasásra is. A Heti Világgazdaságból tudjuk meg, hogy Nyugaton is jól termett a szőlő. Mit tehetünk? A piacon a kereslet— kínálat törvénye érvényesül. Be kell- tehát érnünk ennyivel, amennyit érte kapunk. Kénytelenek vagyunk ilyenkor bagóért eladni, mert szeptemberben az idei mustot nem tudjuk hová önteni. Mi már láttuk ősszel, hogy baj készül, ezért szőlőt is adtunk le. • Opauszki János családjának minden tagja érdekelt a szőlőtermelésben. (Somos 'László felvételei) Még sokáig beszélgettünk lehetőségeikről, elképzeléseikről. Summázva az itt hallottakat: az ágazat jövedelmezőségét vizsgálva, soha nem egy-két esztendő eredménye alapján kell a határvonalat meghúzni. Visszatérve a szövetkezet központjába, az elnök, Szőnyi János tájékoztatott a gazdaság fejlesztési lehetőségeiről. Ezek bizony szűkösek. — Az elmúlt időszak bizonyította, hogy -a szakszövetkezeti mozgalom életrehíivásával olyan eszközöket és vagyon.t sikerült a szervezett termelésbe bevonni, aminek a szőlőtermesztés a hasznát látja. Ez itt Kiskőrösön a Lakosság és a város gyarapodását szolgálja. A jövőiben ezt a szintet tartani kellene, de ez .csak következetes árpolitikával lesz megvalósítható. Mi teljesítetitek a vállalásainkat, az elmúlt években több mint ötszáz hektáron telepítettünk korszerű és biztosan' termő fajtákat. — Ha a gondokat kérdezi, van az is bőven. A mon,opol'helyzet- ben-levő boripar árban nem ösztönzi a minőségi szőlő- és bortermelőket. A különböző kategóriák között literenként alig 10—20 fillér az árkülönbség. Azt hiszem, mondanom s^m kell, hogy emiatt , csak a szakma szerelmesei vállalkoznak, már csak presztízsből is a jó bor előállítására. Ameny- nyiség növekedésével is számolni kell, hiszen az új ültetvények már nem 6—8 tonnát, hanem ennek akár a kétszeresét ismeg- tenmifc. Hasonló a helyzet a gépesítéssel is. Nincs olyan tanácskozás, hogy szóvá nem tennék, hiába. Mégiscsak abszurdum, hogy a beszerezhető gépek mérete és nem a szőlő biológiai igénye határozza meg a kis. és a nagyüzemben is a termesztés technológiáját. A borászati fejlesztés adóterheiről csak annyit: a szövetkezet szinte minden erejét leköti a tárolótér bővítése miatt. Mégis lépnünk kell, mert a szőlő szerencsére t erem... CBanner Pétét Brányjelző Korszerű forgalomirányító berendezések (I.) — A két évvel ezelőtt átszervezett Phylaxia mélypontról indult el. Ügy vélem, azóta nemcsak jó gazdasági eredményeket értünk el, hanem kiegyensúlyozottá vált az oltóanyagtermelés ds. . Készíitményeink'ből nincs hiány. Továbbra is arra törekszünk, hogy kifogástalan minőségben és elegendő mennyiségben elégítsük ki a gyakorlati igényeket. Vállalatunk hét évtized óta meghatározó szerepet tölt be az állatbetegségek elleni védekezésben. Hazánk mentes a jelentős gazdasági kárt okozó fertőző gócoktól. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha megjegyzem, hogy ebben vállalatunk kollektívájának is része van. Nagy erőfeszítéseket teszünk többek között az import csökkentésére. Üj termékek bevezetésével mintegy háromnegyed millió dollár megtakarítást értünk el. Igyekszünk nagy elődeink példájához híven a magyar állategészségügy szilárd intézménye maradni. K. S. A közúti forgalom növekedésével az úthálózat kritikus pontjain, az útkereszteződésekben a torlódások elkerülése és a forgalom biztonságos levezetése érdekében be kell avatkozni, a forgalmat, „irányítani” kell. Ennek legelterjedtebb formája a forgalomirányító automata. Az alkalmazott berendezések legtöbbje — az előzetesen mért forgalmi adatok alapján megtervezett — állandó időtervek szerint működik. Ez azt jelenti, hogy a tervező által meghatározott ideig mutat a jelzőlámpa az egyes irányoknak zöld, piros, piros-sárga, illetve sárga jelzést. Tehát a forgalmat az előzetesen beépített program alapján — függetlenül a pillanatnyi forgalmi igénytől — irányítja. Ezért fordul elő, hogy egyes esetekben fölöslegesen hosszú a zöld jelzés ' időtartama, míg más .esetekben rövidnek tűnik; vagy forgalommentes időszakban egy, a sárga jelzésre megálló járműnek hosz- szabb ideig kell várakozni a szabad jelzésre, holott a csomóponton a várakozási ideje alatt esetleg egyetlen jármű sem -halad át. A közlekedési szakemberek régi igénye olyan automata berendezés előállítása, amely a mindenkori forgalmi helyzethez igazodva a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítja a forgalom számára. Tehát a berendezésnek a forgalom jellemzőit állandóan „figyelnie” kell, és a jelzőlámpákon megjelenő jelzésképeket úgy kell váltogatnia, hogy a beavatkozás révén a forgalom jellemzői, a forgalmi körülmények a lehető legkedvezőbbek legyenek. Mit várhatunk el egy korszerű automatától? Az autós szeretné, ha a jelzőlámpás csomóponton megállás, vagy fékezés nélkül, a korábbi haladási sebességgel tudna áthaladni. A korszerű forgalomirányító automaták, ha ezt az igényt minden körülmények között nem is tudják kielégíteni, „törekednek” arr-a, hogy a legkisebb akadályoztatással lehessen a csomóponton áthaladni:' lehetőleg megállás nélkül, illetve a legkevesebb várakozással. Elvárható, hogy éjszaka teljesen forgalommentes úton „vegye észre” a berendezés a közeledő járművet, és úgy adjon szabad jel- zésf, hogy ne kelljen fékezni, esetleg megállni a csomópont előtt. Nagyobb forgalomnál természetesen elképzelhetetlen, hogy minden jármű és minden irányú forgalom teljesen akadálytalanul haladjon át a csomóponton. Ezért a berendezésnek úgy kell irányítania a forgalmat, hogy a csomóponton áthaladó valamennyi járműre együttesen vonatkoztatva adjon optimális forgalomjefolyást. Sokféle optimum állítható fel: legyen a csomóponton való tartózkodási idő az összes gépjárműre vonatkoztatva minimális, vagy legyen a megállások száma — a csomópontba érkező összes járműre vonatkoztatva —* a legkevesebb. A vázolt feladatokat korszerű technikai eszközök felhasználásával ma már viszonylag egyszerűen és olcsón meg lehet oldani. A Villamos Automatika Intézet az elmúlt években fejlesztett ki egy világszínvonalon álló mikroprocesszoros vezérlésű forgalomirányító berendezést. A mini-számítógép az útburkolatba épített érzékelőkön keresztül információkat gyűrt a forgalomról, annak jellemzőiről. Méri a csomóponthoz közeledő járművek sebességét, követési időközét, a szabad jelzésre várakozó járművek számát, azt, hogy mennyi ideje várakoznak az egyes járművek stb. Az információkat a mikroprocesszor értékeli, feldolgozza és előállítja az aktuális jelzésképeket a" jelzőlámpákon. A berendezés teljesen rugalmas működést biztosít. Csak az az irány kap szabad jelzést, amelyik irányból jármű érkezik. A gyalogosok is csak abban • az esetben kaphatnak szabad jelzést, ha előzetesen az átkelőhelynél elhelyezett nyomógombbal jelzik áthaladási szándékukat, szakkifejezéssel élve „bejelentkeznek”. A bejelentkezéseket a gép a memóriájába tárolja, és az összforgalom szempontjából a legkedvezőbb időpontban elégíti ki az igényeket. A berendezés figyeli az egyes forgalmi sávokban az érkező járművek számát és a szabad jelzés időtartamát addig nyújtja, míg valamennyi jármű át nem halad a csomóponton, vagy a zöld jelzés időtartama el nem éri az előre beállított maximális zöld idő értékét. Az automata különleges szolgáltatásokat is nyújt: ha egy balra kanyarodó sávban a sor elején álló kocsi nem indul el a szabad jelzés kezdetétől számított rövid időn belül (pl.: elromlott a gépkocsi, figyelmetlen a . vezető stb.), a berendezés „visszavonja” a szabad jelzést, és olyan, iránynak ad szabad utat, ahonnan áthaladni szándékozó jármű érkezik. Kis idő elteltével ismételten „megkísérli” a „bedugult” forgalmi sáv járműveit kiszolgálni. A berendezés rugalmas működéséből következik, hogy a közlekedők a keresztező vagy mellék- irányok forgalomszabályozásának megfigyeléséből nem következtethetnek saját irányuk jelzésképének váltási idejére. A rutinból való közlekedés nem alkalmazható, kizárólag a saját irányjelzőlámpája ad tájékoztatást, illetve utasítást. Nagy László Sem ittasan, sem másnaposán A reggeli órákban történő közúti közlekedési balesetek jelentős része egy végzetesnek nevezhető tévedésre vezethető vissza: az autós abban a hiszemben ül a volán mögé, hogy az előző este elfogyasztott alkohol káros hatása akár rövid ideig tartó alvás után is teljesen megszűnik. Pedig erről szó sincs, az alkohol csak lassanként tűnik el a szervezetből. Tudományos kutatásokkal bizonyították, hogy az emberi test óránként átlagosan 0.1—0.15 ezrelék véralkoholt „épít le”. Ha azi autós egy kiadós ivás után taxival megy haza, helyesen teszi. Ha ezt' követően — néhány órai alvás után — kocsijával indul munkába, akkor már rosszul cselekszik, ugyanis számolnia kellene ilyenkor azzal, hogy szervezetében még mindig hat az éjszaka elfogyasztott alkohol maradványa. Könnyen kiszámítható, hogy amennyiben lefekvéskor 2 ezrelék volt az autós véralkoholszintje, úgy ánnak leépítése kb.: 24 órát igényel. Hiba lenne csupán az ez- relékszámítás alapján dönteni, mert az alkoholnak utóhatása is van,, amely alatt nemcsak a „másnaposságot” kell /érteni, hanem a lappangó alváshiányt is. Egy italozással eltöltött éjszakát követő 15—20 óra múlva is a reakció- és a koncentrálóképesség jelentős csökkenését, valamint a kifáradásra váló erős hajlamot állapítottak meg a tudósok. Etében az a legveszélyesebb, hogy az érintett autós a teljesítmény csökkenését szinte nem is észleli, sőt egy jóízű, felüdítő alvás után hamis biztonságtudatba ringatja magát. A közhiedelemben az él, hogy az ember fiatalabb korában nyugodtan mulatozhat,, a fiatalabb szervezet az alkoholt jobban elviseli és másnap sokkal pihentebb, mint az éltesebb nemzedék tagjai. Ez téves felfogás, amit ma már tudományos alapon) cáfolnak. Az „energoteszt” nevű műszer segítségével megállapították, hogy a fiatalok esetében az alkoholfogyasztás következtében előálló teljesítménycsökkenés sokkal erőteljesebb, mint az idősebbeknél! Az olyan autóvezetők ellen indított eljárások, akiknek a vérében a legcsekélyebb mennyiségű alkohol is kimutatható, az elmúlt egy-két évben — nemcsak hazánkban, hanem általában világszerte -r jelentősen megszigorodtak. Ha a véralkoholszint 0.8 ezrelék alatt van, az ittas vezetőt nem a bíró- - ság, hanem a rendőrhatóság vonja felelősségre, mert \ez általában még nem számít közlekedési bűft- cselekménynek, csajc szabálysértésnek. Ám a vezetői engedélyt — rövidebb-hosszabb időre — ilyen esetben is- bevonhatják. (A jogosítvány bevonása hivatásos gép- járművezetőknél különösen súlyos büntetés, hiszen foglalkozásuk gyakorlásától tiltja el őket.) IMindezeket előrebocsátva csak egy józan tanácsot adhatunk; aki zúgó fejjel, lappangó alkoholezrelékekkel a vérében ébred, semmiképpen se üljön a volán mögé!