Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-22 / 120. szám

PN NIAGÄZINCZZZZZ NEGYEDIKESEK nA tengerparton ” .. hiszem, hogy az ál­mok ösztöneink hűséges tolmácsali, csak művészet dolgai, hogy megfejtsük és megértsük őket.. (V allotfih: Montaigne, francia humanista író, böl­cselő és pedagógus.) A könyvben meg van írva! Az első könyv, amely rendszer­be foglalja az álomfejtés miként­jét, az antik görögöktől maradt ránk, a daldiszi Artemidórosz Oneirokritika (Álomfejtés) című munkája. Az li. sz. 2. évszázadban élj; érdemes férfiú egész életét aura fordította, hogy összegyűjtse és rendszerezze a megvalósult ál­mokat. Leszögezi, nem pusztán a látott álomkép határozza meg a jövőt; a dolog attól is függ, ki álmodta a szóban forgó álom­képet. Artemidórosz „tudományos pre­cizitással" tesz ezer apró, ámde fontos megkülönböztetést álom­képeink között. Hogy álomfejtései beváltak-e, aligha valószínű, de a műfaj azóta is arat — még napjainkban is jelennek meg ál­moskönyvek. Krúdy Álmoskönyvét' élvezet olvasgatni, feltételezve, hogy pro­fán lélekkel viseltetünk a könyv tartalma iránt. A többi álmos­könyv badarságain pedig remekül lehet vidulni. A legtöbb álomnak — egyesek szerint — egyúttal számjelentése is van! Legalábbis, amióta kita­lálták a lottójátékot, az álmos­könyvek számokat írnak egy-egy álomkép mellé, hogy az álmok megjátszhatok legyenek. Napjaink álomskönyveiből meg­tudhatjuk, hogy gépkocsialvázzal álmodni új foglalkozás kezdetét jelenti; a repülőgép szerencsét hoz, a metró gyökeres fordulatot jelez; a benzinszivattyú utazást jósol. Hogy álomjóssal álmodni mit jelent — arról nem szól a fáma. (A Világ Ifjúságából) ■ Kezdek félni: vajon lesz ebből a találkozásból riport? Mert most, megállva a bajai III. Béla Gimná­zium egyik osztálytermében — szemben egy csapat negyedikes, tehát 18 év körüli lánnyál — el­fog a kétség: tudják ők egyáltalán, hogy mit jelent álmodni? És e gyanakvásomat jócskán indokolt­nak érzem, hiszen a bőrük olyan üde, a szemükben annyi eleven­ség csillog, s ajkukról úgy pereg a szó, hogy körükben képtelen va­gyok felidézni a nyűgösen ásíto- zó duzzadt szájú, püffedt szemhé­jú, viaszos haláníékű ébredést. Képtelen vagyok elhinni és meg­érteni, hogy azok, akikre annyi élmény, s oly sok édes izgalom vár az ébrenlét idején, hajlandók napról napra kilopózni a valóság­ból, s átlépni annak a neszfogó, párnázott ajtónak a küszöbén, amely az ébrenlétet elválasztja a semmit sem jelentő, tétlen bódu­lattól. Percek alatt kiderül azonban, hogy rögtönzött feltételezéseim — szerencsére — nem bírják el a valósággal való szembesítést: a lányok igen Is alszanak. Rendsze­resen. És ráadásul kiadósán. Köz­ben természetesen álmodnak is ... ' Czuri Ágnes: — Ma azt álmod­tam, hogy üldöznek. Egy csapat közrefogott valamelyik utcasar­kon. Befutottam előlük egy köze­li házba, de onnan meg ki akar­tak kergetni. Kétségbe esetten magyaráztam nekik a helyzete­met, s végre hellyel kínáltak. De nem ültem le, mert a következő pillanatban a tengerparton sétál­tam. Szőtök Judit: — Engem lovak kergettek. Hogy milyen színűek voltak, arra sajnos nem emlék­szem, csak arra, hogy minden irányból jöttek, s én össze-vjssza szaladgáltam. Reich Gyöngyi: — Én sajnos szaladni sem tudok. Jönnek fe­lém, s én csák ülök az árokpar­ton. Menekülnék, de nem bírok felkelni. Nagyon, fáradt vagyok. Rémes — motyogtam —, s jobb­nak láttam más vizek felé kor­mányozni a beszélgetésünk hajó­ját. Ki mi szeretne lenni? — kér­dezem, s az előbbi sorrendben jegyzem a választ: jogász, ve­gyész, kertész^ „Ki hová készül a nyáron?" Czuri Ágnes: — A Balatonra. Hetekig csak vitorlázni fogok, ez már fix. Szőtök Judit: — A jugoszláv tengerpartra, és a Balatonra. Reich Gyöngyi: — A bolgár tengerpartra, Törökországba. „Ki hogyan képzeli el az éle­tét?" A válasz ezúttal tömör és egy­öntetű: boldogan. „És kivel?" E kérdés meghozza számomra a dologidőt: ugyancsak iparkod­nom kell, hogy jegyezhessem a válaszokat. Szőtök Judit: — Legyen ma­gas, legalább 184 centiméter. A jó megjelenés követelményét Czuri Ágnes tovább bővíti: — Ta­lálja fel magát minden helyzet­ben. Ezzel Reich Gyöngyi is egyet­ért. Valamit kiköt azért: — Sze­resse a túrógombócot. Pillanatnyi­lag ugyánis csak ezt az egy ételt tudja elkészíteni. Hát, tisztelt királyfiak, csak rajta, rajta, fel. Lehet próbálkoz­ni: holdvilágos éjszakán, hófehér paripán. Esetleg anélkül is — ha ízlik a túrógombóc. (káposztás) Holdvilágos éjszakán... 1931. I. 3-ról 4-re virradóra (...) Meséljem még el a régi álmomat? Miért éppen a régit, hisz majd minden éjjel rólad ál­modom. Képzeld, ma éjjel az el­jegyzésünket tartattuk. Szörnyen, szörnyen valószínűtlen volt az egószv1 'aliga emlékszem -valamire. Az,, egész társaság egy félhomá­lyos szoba ba ri‘ ült egy hosszú fa­asztalnál, a lapja fekete volt, és nem volt rajta terítő. Én az asz­tal végén ültem ismeretlen em­berek között, te meg álltái vala­mivel feljebb, elég mesisze tőlem, rézsut átellenben. Vágyakozva az asztalra hajtottam a fejem, s úgy lestelek. Rám szegezted a tekin­teted, a két szemed sötét volt, a közepén egy-egy pont izzott, tűz és arany. Aztán összekuszálódott az álom. (...) Franz Kafka éjszakákat átvir­rasztott. Nem hagyták nyugodni gondolatai, látomásai. Rettenetes energiával dolgozott, írt — alko­tott. Kafka életműve, „irkafirkái” — ő így nevezte — a XX. száza­di világirodalom alappillérei let­tek. Leveleit gondosan, pontosain fogalmazta, szinte külön is »„él­nek”. 1912 őszén ismerkedett meg Felice Bauerrel. A berlini tisztviselő leánynak (később cégvezető egy hanglemezgyárban) mintegy 400 oldalnyi levelet írt. öt esztendeig tartott kapcsolatuk, eközben kétszer is eljegyezte Fe- licét. Még sem lett az övé. Kafka álmaiiban gyakran meg­jelent szeretett kedvese, de szinte a nap minden percében reá gon­dolt. Talán: nappal is álmodott... — b — ÁLMODNAK-E A POPZENÉSZEK? „Nem tudom magam kihúzni a konnektorból!” Balázs Ferenc (Korái): — Ál­maim főleg a popszakmával kap­csolatosak. Arról álmodom, ho­gyan fogadja a közönség például az új basszusgitárosunkat, a kö­vetkező nagylemezünket, koncer­tünket, s így tovább. De álmod­tam már arról is, mi történt vol­na, ha fuvolásnak tanulok. Egy biztos: a mai felszerelések csilla­gászati árát tekintve, fuvolásként olcsóbban megúsztam volna a műfaj művelését... A turnék, a stúdiómunkák miatt szinte fordí­tott életmódot élek, ezért inkább reggelente szoktam álmodni. Nem hiszek azonban sem az álmok­ban, sem az álmoskönyvekben, csak a tudatos munkában, az elő­re megtervezett dolgokban. Meg­figyeltem, akkor alszom jól, ha szépet is álmodom^ Nem taga­dom, szeretek álmodozni, például arról, hogy jó lenne lehetőséget kapni a nyugati lemezpiacon ... Benkő László (Omega): — Nem szeretek álmodni, mert gyakran inkább lázálmaim vannak. Ilyen­kor persze felriadok. Hyeronimus Bosch képei az én álmaimhoz ké­pest szelídséget, megnyugvást su­gárzó pasztellképek. Nem is hi­szek az álmokban, mert inkább „visszafelé” álmodom. Millió ten­nivalóm van, ezek állandóan fog­lalkoztatnak, s a megtörtént dol­gokat álmodom újra ... Kíváncsi­ságból ugyan elolvastam Krúdy álmoskönyvét, hogy' eldöntsem, mihek alapján írhatta a magya­rázatokat. Színes fantázia az egész, semmi más, Persze, jó lenne, ha valaki meg tudná ma­gyarázni az egyik visszatérő ál­momat; megyek a sínek között a talpfákon, s látom, hogy jön a vonat, mégsem lépek félre. Vagy úszom egy vitorlás előtt, s nem tudom, miént nem úszom oldalra, hogy ne másszon rám a hajó ... Eszményi Viktória táncdaléne- kesnő: — Sokat és sokféléről ál­modom, mint mindenki. Diák­éveimben például gyakran ál­modtam az érettségiről, a vizs­gákról. Csakhogy mielőtt megtud­tam volna az eredményt, feléb­redtem, Ma más • dolgokról álmo­dom. Egy-egy nagyobb fellépés vagy fesztivál előtt szinte mindig előre álmodom a szerepléseimet, s az is előfordul, hogy ilyenkor be­leesem a siúgólyukba. Mégsem né­zem meg az álmoskönyvben, hogy mit jelent „súgólyukba esni”, mert nem hiszek az álomfejtés­ben. A szép álmoknak mindig örülök, s ezeket rendre elmesé­lem a családban. Ami pedig a „földi” álmokat illeti, ismerem a lehetőségeimet, s nem járok a fel­legekben, mint régebben. Még ál­maimban sem ... Schuszter Loránd (P. Mobil): — Hadilábon állok az álmokkal, nem szeretem őket. Ilyenkor visz- szatérő gyerekkori álmaimra gon­dolok, amelyekben az egri vár védője voltam, s mai fegyverek­kel védtem a várat. Érdekes, hogy minden tankból, géppisz­tolyból huszonnégy volt, nem tu­dom miért. A mai álmaim közül a legrosszabbak azok, amikben ágyúgolyó vagyok: forgok-forgok, de nem tudnak kilőni. Gso’da, hogy jól érzem magam, ha ilyenkor fel­ébredek? Az együttessel kapcsola­tos majdani beszélgetések, tár­gyalások jönnek elő, álmaimban, • Eszményi Viktória; — Mit je' lent „súgólyukba esni”? de ezeknek soha nincs megoldá­sa. Olyan ez, mint árúikor a tű megakad a lemezen és csak forog körbe-körbe a korong. Egyébként nehezen alszom el, zakatolnak a gondolatok a fejemben, s bár­mennyire szeretném, nem tudom magam kihúzni a konnektorból... Csontos Tibor Holdvilágos éjszakán, miről ál­modik a lány? — szól a nóta, s bizony, ha az éj királynőjéről kérdeznének, hirtelenjében nem is jutna eszembe más, mint azok a felejthetetlen holdsütötte, ro­mantikus éjszakák... Persze hallottam egyet-mást a holdkórosokról is; Az ár-apály je­lenségéről, az űrhajósokról, s ar­ról Ss, hogy a Hold valamilyen hatással lehet az ember „kémiai szerkezetére”. ♦ Az élőlények a napciklusok ha­tását éppúgy érzik, mint a Hold vonzásának befolyását. Neves tu­dósok állítják, hogy a . Hold bio­lógiai dagályai és apályái kivált­hatják a hangulat változásait és a kiegyensúlyozatlan emberek vi­selkedésében jelentős eltérést okozhatnak. Arnold L. Lieber, g, miami egyetem oitvoisli tjalikultásának tagja azt vizsgálta, hogy milyen hatással van a Hold az ember „kémiai szerkezetére”. Közel öt­venéves megfigyelése alapján azt állítja, hogy teliholdkor ugrássze­rűen megnőtt az erőszakos ha­lálesetek számla. Vizsgálatot folytattak a halálos közlekedési, az öngyilkossági és az egyéb erőszakos viselkedési formákról is. Azt tapasztalták, hogy a halálos közlekedési bal­eseték az első negyed és telifTold között növekedtek meg feltűnően, az öngyilkosságok ilyenkor a leg- gyakrabbak. Természetesen köny- nyebb észrevenni az összefüggése­ket mint megmagyarázni. Az em­beri test — a földfelszínhez ha­sonlóan — négy rész vízből és egy rész szilárd anyagból áll.Miért ne játszódhatna le bennünk is az a jelenség, amit apálynak és da­gálynak hívunk? A nap folyamán változik a test hőmérséklete, a vérkeringés gyor­sasága, a vérnyomás, a bőr elekt­romos ellenállása az izmok ru­galmassága, sőt még a magasság is. A hodoiklus folyamán az el­változások szintén megfigyelhe­tők. Arnold L. Lieber emlékez­tetett arra, amikor 1974 januárjá­ban és februárjában a Föld, a Hold és a Nap telje­sen egyvonalba került, a tudó­sok „megjósolták” a szökőárt, ami be is következett. A neves kutató ezzel párhuzamosan figyel­meztetett arra, hogy ebben az idő­szakban növekedni fognak az em­bereik magatartási zavarai, közöt­tük az erőszakos cselekmények is. Valóban 1974 januárjában kü­lönösen sok bűncselekményt kö­vettek el, köztük jó néhányat minden „érthető” indok nélkül. Kézenfekvő tehát, hogy az ag­resszivitásra hajlamos' és a stresszre j érzékeny embereit: jól teszik, ha megismerkednék a holdnaptárral, és Jobban vigyáz­nak magatartásukra a kritikus időszakokban. 4 Vagyis új holdkor és teliihpid- kor... H. G. • Az Eiffel-torony házaspárja. Szürrealista festő. Az álmok, látomások, a szabad képzettársítások, á tudat alatt kavargó ösztönélet kifejezője. „Marc Chagall jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy a század művészetének régi adósságát törlesztette, amikor a .költészetnek új­ra helyet biztosított a képzőművészetben, amikor a racionális hiteles, séget helyettesíteni merte a képzelet biztonságával. Művészete az élet tartalmát, mélységeit keresi, oda kíván bevilágítani!-és nem a szem, - hanem a gondolat meglátásait keresi és adja vissza” — így ír róla Dá­vid Katalin művészettörténész. Alomszépség 9 Miss World, 1974: Marjorie Wallace. Azt hiszem, nehéz lenne megmondani, hogy évente hányszor ren­deznek szépségversenyt a földkerekségen. Mindenesetre a legjelen­tősebb világversenyek Londonban („Miss Világszépe”), és az ameri­kai Miami Beaoh-ben („Miss Univerzum”) zajlanak le. Álmodni lehet arról, hogy a gimnazista, vagy a gépírólány fejére kerül-e a korona? Persze szigorú követelményeknek (és árgus szemű zsűrinek) kell megfelelniük,, s ez már rögtön szétoszlatja az álmokat. Egy lengyel orvosnő, — szakemberek bevonásával — felmérette minden idők legdivatosabb és legszebbnek tartott asszonyainak „mé­reteit”. íme néhány: Medici Venus magasság kebel derék csípő súly (szobor) Diana istennő 1,65 m 94 cm 62 cm 96 cm (szobor) Madame de Montespan 1,68 m 92 cm 65 cm 93 om (festmény) 1,68 m 96 cm 63 om 98 om — Brigitte Bardot 1,68 m 90 om 50 om 90 cm 55 kg EMESE ÁLMA P. MESTER: Gesta Hungarorum* (A magyarság totemisztikus ere­detmondája) „Az Űr megtestesülésének nyolcszáztizenkileneedik eszten­dejében Ügyek, amint fentebb mondtuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezéré’ volt Szkítiá- nák, aki feleségül vette Dentü- mogyerben Önedbelia, vezérnek« Emes nevű leányát. Ettől fia szü­letett, aki az Álmós nevet kapta,. Azonban isteni csodás eset ! kö­vetkeztében' nevezték el Álmos­nak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtet­te őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, ihogy méhéből forráé -fakad és ágyékából dicső királyok szár­maznak, ámde nem a saját föld­jükön sokasodnak el. Mivel tehát' az ailvás közbén föltűnő képet magyar nyelven álomnak mond­ják, és 'az ő születését álom je­hhhhhhhhi lezte előre, azért hívták őt szin­tén Álmosnak. Vagy azért hívták Almosnak — ami, latinul annyi, minit szent —, mivel az ,ő ivadé­kaiból szent királyok és vezérek voltak születéndők, De érről ne többet!” I A magyar történetírásban legrégibb a több középkori forrás idézeteiből rekonstruált Gesta Hungarorum (A magyarok tettei), amely 1091—92, körül keletkezett. Az ősmagyar mondában, szerepel az idézett szövegrész. S ka volt P. MiESTER? Anonymus ■ (névtelen)1. Személyének kilétéről, minthogy magát müve bevezetőjében csak P. MESTER-nek (P. dictus ma- gister), „a néhai jóemlékű dicső­séges Béla” király jegyzőjének nevezte, hosszú i,dő óta folyik a vita. Anonymus munkája az első teljes egészében ránk maradt ges­ta, ’ Összeállította: Borzák Tibor Kafka látomása Chagall

Next

/
Thumbnails
Contents