Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-19 / 117. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1983. május 19.

KÉTSZERES BETAKARÍTÁS

„Vallatják" a földet Fajszon

ASSZONYOK AZ ÉLEN

Akiknél nem frázis a hármas jelszó

Rendhagyó módon, a szalonnában talán elsőként, egy asszonyokból álló szocialista brigád szerezte .meg a 9. számú Volán Vállalatnál a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Ez annál is érdekesebb, mert a Háimán Kató nevét viselő kis kollektíva tagjai nem műszakiak, nepj gépkocsivezetők, hanem ügyviteli dolgozók. A hogyanról kérdeztük Dezsőffi Alajos- nét, a brigád, illetve az ügyviteli csoport vezetőjét.

— Tizennégy évvel ezelőtt tízen alakítottuk meg a brigádot, s négyen ma is itt vagyunk az alapítótagok közül. Tíz alkalommal nyertünk címet, s négyszer az aranyikoszor.ús jelvényt. Feladatunk?

A jegyárusítók bevételének, jegykiadásának, a pénztáraknak az ellenőrzése, illetve elszámoltatása, vagy. is a társadalmi tulajdon védelme. Emellett a .távolsági autóbuszjáratok bevételének figyelemmel kísérése, elemzése és a kihasználatlan járatok jelzése.

Egy másik brigádtagtól, Szurok Istvánnétól tudtuk meg, hogy a kecskeméti helyi járatú autóbuszok' perselyeit is ők ürítik ki. 'Egy hét végi bevétel bankba való szállítása nem is olyan könnyű fizikai munka, hiszen legutóbb hatvanezer darab kétforintost kellett átszámolniuk, zsákolniuk, és a pénzintézetbe szállítaniuk.

— Napi munkánkon kiviül — folytatta a brigádvezető — a múlt évben 623 jegyárusító rendkívüli ellenőrzését végeztük el, s ezenkívül 96 órában helyi bérletjegyet árusítottunk. A társadalmi munkánkhoz a már felsoroltakon kívül hozzátartozik az autóbuszállomások parkosítása, a függönyök, a zászlók mosása, tisztítása, de részt veszünk a Szé- chenyiváros parkosításában is. S ha már itt tartunk, azt is elmondom, hogy patronáljuk az állami csecsemőotthont.

A brigádnak mind a kilenc tagja családos anya.

Igaz, átlagéletkorúik csupán 36 év, de tizenhat gyermek gondozását, és a háztartás könnyűnek egyáltalán nem nevezhető munkáját is el kell látniuk.

Ennek ellenére mindenkinek van1 társadalmi meg_ bízatása: szakszervezeti bizalmi', munkavédelmi őr, forgalombiztonsági aktíva, pártvezetőségi tag, nőfelelős, vöröskeresztes bizalmi, és sorolhatnánk tovább. A sok elfoglaltság mellett jut még másra is idejük.

— A hármas jelszó a mi brigádunknál n«rn frázis. Hárman tanulnak közülünk. Részt veszünk minden vetélkedőn, s igen előkelő helyezéseket szerzünk. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ valamennyi rendezvényén megjelenünk, s évente kétszer közösen kirándulunk. Segítünk a vállalati ünnepségek megszenvezéséban, s legutóbb a faliújság, pályázaton első díjat nyertünk. A múlt évben ösz- szesen 215 óra társadalmi munkát végeztünk.

Nehéz pontos és hű képet festeni egy brigád életéről, tagjairól. Egy biztos, a Volán 9. számú Vállalat Hámán Kató szocialista brigádjának tagjai nemcsak a munkahelyükön tartanák össze, de'közös asszony! sorsuk miatt azon kívül is. Ha beteg a gyerek, vagy más ok miatt valamelyikük kiesik a munkából, automatikusan átveszik feladatkörét. Nincs névnap vagy más ‘családi esemény a brigád nélkül. Az összeforrottság, az együvétartozás, á megértés, az egymás iránt érzett felelősség ragyogó példáját mutatják, amitíimmár „hivatalosan” a Vállalat Kiváló Brigádja címmel ismertek el.

Gémes Gábor

TISZTELIK A KÖZSÉGBEN

Kisiparosok „üzemvezetője”

A fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet határát járva Igazán szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk. Dr. Berta Jenő elnök invitálására indultunk a nyárias időben körülnézni a földeken. A jól gondozott üzemi utakon nem ver port a gépkocsi. Mindenütt szorgos munkának lehetünk tanúi. Vágják a spenótot a betakarítógéppel, távolabb az asszonyok kapálják a majoránnát, az önjáró öntözőberendezések szórják az éltető vizet a növényekre. Nagyon szépek .és egyenletesen fejlettek a búzatáblák.

Az elnök közben arról tájékoztat, hogy a háromezer-háromszáz hektáron gazdálkodó nagyüzemben — az ő szavaival élve — „vallatják” a földet, vagyis igyekeznek ésszerű hasznosítással ugyanakkora területen minél többet termelni. A cél az, hogy a lehető legmagasabb jövedelmet, nyereséget érjék el. Ezért jelentős százalékban évente kétszer hasznosítják a területeiket. A másodtermesztést elősegíti, hogy a szántóterület jelentős részét öntözni tudják. így értek el tavaly százezer forint nyereséget egy dolgozóra számítva. Sajátos termelési szerkezetet alakítottak ki. A zöldség-, a fűszer- és a gyógynövények termesztésének aránya meghaladja az átlagosat még itt, a Du- na-mellékén is, ahol eléggé honosak az említett kultúrák. Az árbevétel és a nyereség hatvan százalékát adják.

□ 1 □

— Fő növényünk természetesen a búza és a kukorica, amelyek a 2860 hektár szántóterület több mint felét foglalják el. A kalászosok Vetésterületét az elmúlt

ősszel számottevően növeltük. Fontos olajos növényünk a napraforgó, amelyet csaknem 370 hektáron művelünk. Foglalkozunk magtermesztéssel is — informál az elnök.

Fájsz és környéke a kalocsai fűszerpaprika-kultúra bölcsője. Közismert értékesítési gondjaink miatt vetésterülete az elmúlt évben már jelentősen csökkent. Az idén is a tavalyihoz hasonló területen vetették a gazdaságok. Fajszon is alig néhány hektárral több a fűszerpaprika, mint az előző esztendőben. Az éssrerű földhasznosítás jó példájaként említi meg az elnök, hogy zöldborsó után silókukoricát vetnek, amelynek helyére ősszel búza kerül. A fűszer- és a zöldségfélék egy része másodnövényként is szerepel a vetésforgóban. Természetesen gondoskodnak a talajerőpótlásról és mint ahogy már szó volt róla, az öntözésről is, tehát nem szipo- lyozzák ki a talajt.

□ 1 1

— A jobb értékesítés lehetőségeit azzal is megteremtjük, hogy lehetőleg félkész termékeket adunk át a feldolgozóiparnak. Szárítjuk a fűszerpaprikát. Értékes növényünk a majoránna, amelyet szintén félkész termékként továbbítunk, hatezer négyzetméter szikkasztó padozatot létesítettünk ehhez — hallom dr. Berta Jenőtől.

Azokat a gépeket, amelyeket az ipar nem állít elő, saját műhelyükben készítik el. Találékony újítóik vannak. Nekik köszönhető, hogy majoránna-művelő és -feldolgozó gépsor készült. Kiegészítő berendezéseket állítottak elő például a fűszerpaprika-termesztés• Majoránnatisztító gépsor, amelyet saját műhelyükben készítettek.

hez. Ezek közül különösen értékes a csumázógép, amely több száz ember munkáját végzi el.

□ □ □

Az állattenyésztésben csak a szarvasmarha-ágazatot fejlesztették. A sertéstartásban összefogtak a bátyai és a miskei termelő- szövetkezettel, vállalkozásuk minden évben nyereséges, évente 16— 17 ezer sertést hizlalnak. Egyébként a szövetkezet vezetősége igen fontosnak tartja az együttműködést más üzemekkel. A fajszi Kék Duna tagja a Kalocsavidéki Agráripari Egyesülésnek, ügyintézője a paprikatermesztési rendszernek.

Érvényesül az a törekvés, hogy segítsék a tagokat szociális gondjaik megoldásában. Ebben a termelőszövetkezetben elsők között vezették be a járadékosok részére a jövedelemkiegészítést, amelyet az utóbbi években növeltek. Ezenkívül számos egyéb juttatásról gondoskodnak. Ezen a vidéken népszerű a kisüzemekben is a zöldség-, fűszer- és gyógynövénytermesztés. Támogatják a tagságot a vetőmag-beszerzésben, a művelésben és az értékesítésben. Mivel az átlagnál értékesebbek ezek a kultúrák, számottevő a gazdák jövedelemtöbblete.

Még annyit: a. fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet a korábbi években elnyerte a Minisztertanács Vörös zászlaját, az utóbbi tizenhét esztendőben tizenháromszor kapott országos kitüntetést. Tavalyi kiemelkedő gazdasági eredményei alapján ismét megkapta a kiváló címet.

Kereskedő Sándor

Jövedelmezőség és a hozamok

Bér tudom, hogy a Petőfi Népe 1983. május 13-i száma részletes tudósítást adott a tejtermelési verseny megyei eredményeiről, mégis úgy gondolom, érdemes ismételten foglalkozni a témával, pontosabban a tejtermelés gondjaival. Nem célom csorbítani az első helyezettek érdemeit, azonban látva az országos és a megyei eredményék közötti^ nagy különbségeket, úgy vetem érdemes'elgondolkodni az elmaradás okain.

Kézenfekvő a megyei és országos. adatok összevetése. Az országos helyezettek, a díjazott 54 gazdaság között mindössze egy, a tiszaalpári Búzakalász .Tsz neve volt olvasható gazdaságaink közül. A kistermelők újra kitet-. tek magukért. Banász Pété? ménteleki és Szabó János lajosmí- zsei kistermelő az országos versenyben 3. helyezést ért el. Megérdemlik, hogy nevüket ismételten megemlítsük.

Mondhatná bárki, ,kár bírálni a megyei tejtermelési eredményeket, hiszen 1982-ben is emelkedett a hozam. Egy év alatt 3924 literről 4058 literre, mintegy 90 kilogrammal túlhaladva az országos átlagot is. Sajnálatos azonban, hogy a termelési versény egyes kategóriáiban 500—1000 literes {10—20 százalékos) különbségek varnak oz ország és a megye legjobbjai 1 között. A Tisza-' kécskétöl nefm messze lévő, Pest megyei, kocséri Petőfi Termelőszövetkezetet .említőm összehasonlításul, amely keresztezett halstein-fríz állománnyal 7000 liter feletti, magyartarka állománnyal 5810 egyedenkénti termelést ért él. Ez utóbbi is magasabb, mint a legjobb keresztezett állományú megyei gazdaság eredménye! Az országos versenyben első helyezett gazdaság egyébként fajtiszta halstein állománynyal 7042 kilogramm, keresztezett állománnyal 6324 kilogramm tejhozamot ént el.

A megyei elmaradás okai közé sorolható, hogy a nagyüzemi telepek nagyoíbb része nem szakosított, hagyományos, szétaprózott, ahol nincs jó lehetőség a megfelelő kiválasztásra, vagyis a szelekciós munkára. A másik fő ok: ha nem is periférikusnak tartják ezt az ágazatot a nagygazdaságok, mégis meglehetősen a háttérben szerepeltetik. Ez ösz. szefüggésben van az ágazat jövedelmezőségi helyzetével. Sokan mondják: azért nOnv érdemes a tehéntartáissal teljes „erőbedobással” foglalkozni, mert nem jövedelmező. Van azonban egy alapigazság: egyetlen ágazat — még a legjobb helyzetben lévő — sem lehet gazdaságos addig, amíg nem éri el a jövedelmezőséghez szükséges hozamszintet, az úgynevezett gazdaságossági küszöbértéket. Úgy tűnik, hogy gazdaságaink jelentős része jelenleg e hozámküszöb alatt terJ mel, s a termelési versenyben való előbbre jutásunkat ilyen szempontból is érdemes lenne mérlegelni.

Dr. Horváth Gyula, a megyei pártbizottság 1 munkatársa

Harácsoló; a megtestesült szór. galom; üigyesikedő; nélfcülözhe_ tótién ember a lakosság szükségleteinek kielégítésénél; a kispolgári mentalitás toyábbéltető. je: a közélet aktív részese — ilyesféle besorolásokat kap napjainkban a kisiparos a közvéleménytől. A három évtizeddel ezelőtti képről bebizonyosodott, hogy nem volt valósághű, új portréját pedig most rajzolja magáról a kisiparosok társadalma.

A párt és az állam hosszú távra meghatározta a saját műhelyükben dolgozók gazdasági feladatát. A tiszakécskei példa szerint az iparosság — a .mutatott utat követve — nagyon fontos tényezője lehet lakóhelye életének. Hogy ez így van a nagyközségben, abban nem kis része van Pivon József Villanyszerelő mesternek, aki egyiben a KIOSZ helyi alapszervezetének titkára.

— Régen az egész megyében nem volt annyi baj egyetlen alapszervezettel sem, mint a kecskéivel. Tíz évvel ezelőtt új, vezetőséget választottak, és azóta csak dicséret érkezik hozzánk a nagyközség vezetőitől és a lakosságtól is. Három évben országos pályázat keretében elnyerték a Kiváló KlOSZ-alap- szervezet címet, és ezzel véglegesen övék a vándorzászló. A titkár Pivon József nagy ügyszeretettel látja el tisztét. Az iparosok tisztelik, becsülik. Tanácsért, fölvilágosításé.rt még a szomszédos települések . kisiparosai is fölkeresik.

— Rehák Lászlótól, a KIOSZ megyei titkárától hallottam ezeket az elismerő szavakat.

— Pesten születtem, Abonyiban töltöttem a gyerekkorom, Tószegen tizenhat évig műszaki vezetője voltam az ottani ipari szövetkezetnek, s ma, ötvenévesen mégis kécskeinek vallom magam — mondja Pivon József. — A feleségem idevaló, ezért horgonyoztunk le végül itt. Tíz évvel ezelőtt, hogy ne kelljen to- "vá'bb naponta Tószegre ingáznom, úgy döntöttem, kiváltom az iparengedélyt. Már az első évben megválasztottak KlOSZ-titkárnak.

— Hány iparosa volt akkor a községnek?

— Nengyvenhárom. Jelenleg pedig kétszáznegyvenhét tagja van az alapszervezetünknek, s közülük körülbelül százötven a főállású kisiparos, a többiek vállalati munkaviszony vagy nyugdíj mellett űzik mesterségüket. A személyi szolgáltatások 81 százalékát kisiparosok végzik Tisza- kécskén. A családi házaknak 65 százalékát mi építjük föl.

— A tanáccsal más helyütt is követésre méltó megállapodást kötöttek, amellyel ’nagy gondot vettek le a válláról.

— Az óvodák, iskolák, orvosi rendelők és más közcélú létesítmények felújítását, karbantartását minden éviben á kisiparosok vállalják, valóban egy tíz éve érvényes megállapodás szerint. Űjabb munka a zsinagóga könyv, tárrá alakítása, ahol, a szerződés szerint a generálkivitelező a KIOSZ.

— Ki irányítja, , koordinálja ezeknél a közös munkáknál az iparosokat?

— A tanács megbízásából én. Esetenként a tervet, a költségvetést és a .szerződéstervezetet szintén én készítem el a felújításokhoz. Nemegyszer az anyagbeszerzésbe is bekapcsolódóik. Segítőtársunk ebben a helyi áfész és az építőipari szövetkezet.

Pivon Józsefet lakóhelyén beválasztották a Hazafias Népfront településfej lesztési bizottságába. E tisztesség nem érdemtelenül ér_ te: a kisiparosság évente 1,5—2 millió forintot érő társadalmi munkával járul hozzá a község épüléséhez, szépüléséhez. Ezért kollektíván megkapták már az Érdemes Társadalmi Munkás címet, s a KlOSZ-titkár külön is.

— Szervez, irányít, beszámolókat készít pártnak, tanácsnak az !iparosok munkájáról, és még vari egy csomó társadalmi kötelezettsége. Ki szereli ilyenkor ön helyett a villanyt?

— Amit napközben elmulasztok, esténként pótolom, no meg szombaton és vasárnap. — Milyen indítékból áldozza föl szabad idejét mások, a köz érdekében7

— Szeretem az embereket, szeretek a gondjukkal, bajukkal törődni. Felelősséget érzek az iparostársak boldogulásáért, s ugyanakkor valamiféle tenniakarás él bennem Tiszakécskéért. Amikor tíz éve elvállaltam a KlOSZ-tít- kárságot, az volt a célom, hogy az új vezetőséggel olyan légkört alakítsunk ki, amelyben az Iparosok érzik: tartoznak valahová. A problémáikat megoldjuk. Sikerült elérni, amit akartunk.

A szolgáltatások színvonalának emeléséhez növelni kellett a létszámot. Mindenben támogattak bennünket a község párt- és tanácsi vezetői. Nálunk már éveikkel ezelőtt mindenki' megkaphatta az iparengedélyt, számbeli kor_ látozás nélkül, aki a föltételeknek megfelelt, bár ezt csák az újahb kisipari törvényerejű rendelet tette szabályos eljárássá. Így fejlődhettünk oda, hogy tavaly már 130 millió forintos termelési értéket , produkált az iparosság. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a helyi szükségletek, érdekek szerint dolgozunk, jól együttműködve a vállalatokkal is-.

Pivon Józsefet, a kisiparos-közéleti embert áprilisban a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki, A. Tóth Sándor

0 Spenótbetakarítás. A termést a hűtőipar vásárolja fel. (Somos László felvételei)

Szabadalmakat hasznosítottak a Kiskőrösi Ipari Szövetkezetben

A Kiskőrösi Ipari Szövetkezet megalakulása óta

— immár 32 esztendeje — egyre nagyobb sikereket ér el az árutermelésben, és a lakossági szolgáltatási igények kielégítésében. Eredményeik elismeréseként már kétszer nyerték el a Minisztertanács Vörös vándorzászlaját, négyszer minisztériumi Kiváló Szövetkezet címet kaptak, s most május 1. előtt tizenkettedszer vették át a Megye Kiváló Szövetkezete kitüntetést. Néhány szám a múlt év jellemzésére. Árbevételük 246,2 millió forint volt, ebből 14,5 millió forint értékű termék jutott szocialista államokba, a tőkés piacokra pedig 9,6 millió forint értékű árut szállítottak. Nyereségük a fennálásuk óta a légmagasa ob volt, kereken 26 millió forint. A lakosságnak 22 millió forint értékű munkát végeztek.

Szivák Gyula, a 850 tagú szorgalmas kollektíva elnöke, amikor a múlt észtendő eredményeiről és az idei tervekről beszélgettünk, a következőket mondta:

— Sikereink egyik forrása a — tíz esztendővel ezelőtt elkezdett, s azóta is folyamatosan végzett — termékváltás. Mindent elkövettünk azért, hogy termelésünk korszerű és gazdaságos legyen. Számos szabadalmat" vásárolunk, és már több saját, szolgálati szabadalommal js rendelkezünk. Négy éve kapcsolódtunk be az iparszerű sertéstenyésztési program megvalósításába. Az ebhez szükséges berendezéseket továbbfejlesztettük, s például a fiaz_ tatók már saját szolgálati szabadalmunk alapján készülnek. Tavaly 800-at gyártottunk, erre az évre pedig már ezer darabos megrendelésünk van.

A hetvenes évek elején kapcsolódtunk be a közúti járműprogramba. Először csak légfékszelepeket állítottunk elő, majd az igényeket felmérve megkezdtük a tengelykapcsolóhoz szükséges szelepek termelését. A múlt évben született meg egy új termékünk, a thermosztáíszelep mintapéldánya, amelynek sorozatgyártását az idén kezdjük el. Ebből 12 ezer darabot rendeltek tőlünk.' A gyártási feltételek megfelelő fejlesztésével jövőre már a teljes hazai szükségletet ki tudjuk elégíteni, ugyanis 30 ezer the.rmosztátszelepet készítünk, s ezzel helyettesítjük a teljes' tőkés importot.

— Galvanizáló üzemünkben — folytatta az elnök

— a korábbi években teljes profilváltoztatást hajtottunk végre, és megkezdtük a belsőtéri diszperziós falfesték gyártását. Tavaly újabb szabadalmat vásároltunk, s hozzáláttunk a, hővisszasugárzö festékek készítéséhez. Várhatóan az jdén már 1000 tonnás tervet tudunk teljesíteni a tavalyi 462 tonna után.

A bukósisaküzem is jó eredményeket ért el a múlt évben. A motorosoknak 6 típusból 80 ezret gyártottunk, a munkavédelmi sisakok két típusából pedig 70 ezer hagyta el a szövetkezetetet. Újdonságnak számít még, hogy végre sikerült -meg® Gondosan ellenőrzik a thermosztátszelepekef csomagolás előtt. Felvételünkön: Danis Istvánná és Szeritgyörgyi Pálné a próbapadon vizsgálják a készterméket.

oldani a bányászok számára alkalmas, lámpatartóval ellátott sisakok készítését. A mintapéldányok kipróbálása után már ebben az évben 5 ezret adtunk át a bányászoknak, és az év végéig még 10 ezerrel járulunk hozzá a biztonságos ,munkavégzésükhöz.

A lakóssági szolgáltatásban is születtek eredmények 1982-ben. Erőteljesen fejlesztettük a gebines hálózatot, így a szolgáltatást végzők közelebb kerültek a megrendelőkhöz. Jelenleg nyolcvanan dolgoznak így a körzetünkben, s az idén létszámúk ismét legalább 15 százalékkkal növekedik majd. Jó .munkát végez az autószerviz is, tavaly M ezer 200 gépkocsi fordult meg a műhelyekben, közülük 1230. at vizsgáztattunk.' Idei újdonság az, hogy megteremtettük a tehergépkocsik javításának és műszaki vizsgáztatásának tárgyi feltételeit — tájékoztatott a Kiskőrösi Ipari Szövetkezet elnöke.

O. L.