Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-19 / 117. szám

1983. május 19., • PETŐFI NÉPE • 3 EGYÜTTMŰKÖDÉS A XI. KERÜLETTEL Megalakulta Bács-Kiskun megyeiek budapesti baráti köre / Kedden késő délután kezdődött és az esti órákban fejeződött be Budapesten;, a XI. kerületi nép- frontszékházb&n az a baráti ösz- szej övétel, melyet a krónikás mérföldkőnek nevezhet majd a . Bács-Kiskun megye és a főváros kapcsolataira való emlékezésében. Két jelentős aktusra került sor egyidejűleg: megalakult a Buda­pesten élő, Bács-Kdskunból el­származottak baráti köre és alá­írták a két köziigazgatási terület között létrejött együttműködési megállapodást. A fővárosi kerület népfront- székházénak tanácskozótermé­ben több mint százan jelentek meg a népfrontbizottság hívásá­ra. Sokan közülük évtizedekkel ezelőtt, mások csak néhány éve kerültek el az alföldi megyéből Budapestre és töltöttek, illetve töltenek be különböző felelős funkciókat, munkakörökét. Ott voltak többek között: dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ nyugalma­zott elnöke, a megyei pártbizott­ság volt első titkára, Varga Jenő, a megyei tanács egykori elnöke, Varga Domokos író,, Pozsgay Im­re, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a megyei pártbizottság volt titkára, dr. Horváth István belügyminiszter, a megyei .pártbizottság korábbi első titkára és sokan mások. Va­lamennyien ezer szállal kötődnek ma is Bács-Kiskunhoz. Részt vettek a találkozón a XI. kerü­let és Bács-Kiskun megye párt- bizottságainak, tanácsainak és népfrontbizottságainak a vezetői, a megye városi-járási pártbi­zottságainak első titkárai. Tiszte­letét tette Farkasinszki Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese is. Dr. Dobos László, a Hazafias •Népfront Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának elnöke köszöntötte meleg szavakkal a megjelenteket, majd Farkas József, a megyei t Aláírták az együttműködési megállapodást. (Tóth Sándor felvételei) népfrontbizottság titkára ismer­tette a találkozó előzményeit, cél­jait. Köszönetét mondott a kerü­let pártbizottságának, tanácsának és népfrontbizottságának a lehe­tőségért, mely tovább mélyítheti az eddig még írásba nem fog­lalt, de meglevő kapcsolatrend­szert. Utalt egyebek között a gaz­dasági és a tudományos élet kö­tődéseire. Arra .például, hogy a Kertészeti Egyetem központja e kerületben, főiskolai kara pedig Kecskeméten van, a kiskunfélegy­házi Április 4. Gépipari Művek­nek gyáregysége működik a fő­város e területén, a Kismotor- és Gépgyárnak üzeme van ott és Ba­ján is. Az együttműködés már eddig is kiterjedt a kulturális, a művészeti életre is. A jelenlevők ezt követően elfo­gadták a baráti kör vezetőségére tett javaslatot. A kör elnöke dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ nyugdíjas elnöke, a megye or­szággyűlési képviselője. Alelnö- kök: Ispánovits Márton, az Anti­fasiszták és Ellenállók Szövet­ségének főtitkára, a megye or­szággyűlési képviselője, Keserű Já­nos, az Állattenyésztési és Takar­mányozási Kutató Központ fő­igazgatója. Titkára: Tóth Gábor, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának munkatársa. A vezető­ség tizenegy .tagja között van Pankovíts József né, a népfront megyei bizottságának nyugdíjas munkatársa. Bercsényi Botond, a Minisztertanács Titkárságának fő­osztályvezetője, Bodor Tibor szín­művész; dr. Keresztesi Béla aka­démikus, Murányi László, a tele­vízió szerkesztő-riportere, dr. Va­dász Ferenc, a Népszabadság ro­vatvezetője. Ezt követően dr. Molnár Fri­gyes, a baráti kör elnöke meg­köszönte a 'bizalmat, majd Ro­many Pál, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára köszön­tötte a résztvevőket. Segítséget ígért a körnek, s tagjait meghív­ta Bács-Kískumiba, a szeptember elején sorra kerülő kecskeméti Hírős Napok rendezvényedre. Dr. Szatmári István, a XI. ke­rület pártbizottságának első tit­kára örömét fejezte ki azért, hogy e kerületben alakult meg a Bu­dapesten élő Bács-Kiskun megyei­ek baráti köre. Kérte: a program legyen nyitott, 'hogy bárki részt vehessen azon, mert Bács-Kiskun élete iránt nagy az .érdeklődés a kerület lakóinak körében. Bizo­nyítja ezt Bozsó János kecskemé­ti festőművész Gellért-szállóban rendezett kiállításának a sikere. Végül a kerület és a megye ve­zetői aláírták az 1983-ra szóló 'együttműködési megállapodást, mely kiterjed a politikai, a gaz­dasági, a tudományos, a kulturá­lis és a mozgalmi élet egész terü­letére. A minden formalitást nélkülö­ző budapesti összejövetel 'baráti beszélgetéssel ért véget. • A baráti kör egy csoportja. Rapi Miklós Kettős ünnep Rémen A rémi Dózsa Tsz-ben a gazdasági eredmények éven­kénti javítása, a szövetkezet gyarapodása lehetővé tette a szociális ellátás színvonalá­nak emelését. A tsz a község legnagyobb munkahelye, az itt dolgozók igényelték az üzemi konyha létrehozását. Régi épületet újítottak fel, ahol naponta több mint há­romszáz személy részére főz­nek. Nemcsak az ebédet, a vacsorát is innen viszi több dolgozójuk, sőt a községben élők, de más munkahelyen dolgozók is. Gondja maradt a rémieknek, hogy a műve­lődési ház kicsi, ahol nem tudnak nagyobb rendezvé­nyeket lebonyolítani. Az el­készült ebédlő bővítésével most ez is megoldódik. Olyan termet alakítottak ki, ahol kulturális rendezvényeket, társadalmi összejöveteleket tarthatnak. A szövetkezet tavalyi munkájáért ismét elnyerte a Kiváló címet. Ez a nyolcadik kitüntetése a gazdaságnak, folyamatosan pedig 1976 óta tartoznak az ország legjobb­jai közé. Ma avatják az új szociális-kulturális létesít­ményt, itt tartják i ugyanis azt áz ünnepséget, ahol a ki­tüntetést, az oklevelet adja át dr. Kostyál Rezső, a Pénz­ügyminisztérium főosztályi- vezetője. • A felújított és megnagyobbított szociális-kulturális épület külső tatarozását a múlt héten fejezte be a szövetkezet épitőbrigádja. * Péntektől vasárnapig: Bajális ’83 Három nap, hatvan rendezvény Szabályos értekezlet zajlik: sok üdítővel, sűrű go- molygású cigarettafüsttel, egyre gyakoribb aiblak- nyitogatással. Ami .pedig az eseményt figyelő kró­nikást illeti: sebes iramú jegyzeteléssel. Pedig csak akikor mozdítja a tollát, ha a résztvevők valamelyi­ke igényt jelenít be. De hát éppen ez az: itt mindenki igényt jelent be... A könyvesbolt vezetője például olyan helyet kér, ahol konnektor is vau a közelben — mert a ré­gi könyvek mellett lemezeket is szeretnének árusí­tani. Ugyanezt — azaz a konnektort — emlegeti az is, aki a 11 helybeli beat-zenekar nosztalgia-koncert­jét rendezi, de ő még mást is felvetett: kellene né­hány erősítő is tartalékba. A motorosak ügyességi versenyéért felelős (MHSZ-képviselő már valóságos listát sóról: feltétlenül kér még húsz embert, leg­alább kétszáz méternyi kötelet és egy tehergépko­csira való szalmaibáiát. Néhányan felkapják a fejüket: Az meg ugyan mi­nek? Ám az illető nem hagyja kizökkenteni magát. Határozottan megismétli, sőt indoklással bővíti az iméntieket: rendfenntartók és kötélkordon nélkül nincs motonverseny. És főleg nincs szalmabálák nélkül, amelyek felfogják a kanyarban esetleg meg- csiúszók, felborulók zuhanását. Egyébként — erről jiut eszembe — feltétlenül ki kell vezényelni egy mentőautót. Volt tavaly is, és milyen jó, hogy volt! A KISZ-titkár másként látja Hallgatva ezeket a határozott hangú igényeket, látva a megnydlatkozók legfeljebb húszon-, de in­kább csak tizenéves „fazonját”, s tudva, hogy a ha­todik Bajális (tehát a Baján és környékén élő fia­talok szórakoztatását szolgáló rendezvénysorozat) előkészítése folyik, felmerülnek az emberben azok az egyre gyakoribb és egyre ingerültebb hangú ki- fakadások, amelyek a csupán szórakozni akaró if­júság követelődző magatartását ostorozzák. És vannak tények, amelyek erősíteni látszanak ezt a vélekedést: Hat évvel ezelőtt elég volt tizenhat rendezvény, ma már több mint hatvanat zsúfoltak a Bajális három napjába. Szabó István, a városi-járási KISZ-bizottság tit­kára egékzen más megvilágításba helyezi mindezt: szerinte nem a szórakozásvágy elburjánzásának, ha­nem a szervezési képesség növekedésének, illetve ezen keresztül a vállalkozókedv kibontakozásának, a kulturális igények gazdagodásának, a közéleti ma­gatartás mind mélyebb igényének jele és bizonyítéka az évről évre sokrétűbb és gazdagabb program. Tagadhatatlan, hogy számtalan apró jel támaszt­ja alá ezt a vélekedést, csak ezen az utolsó nekiru­gaszkodást összefogó értekezleten is. Például az, hogy a jelenlevők nem csupán akkor határozottak, amikor az igényüket jelentik be valamire: nem pillognak tanácstalanul egymásra akkor sem, ami­kor a megoldással kapcsolatos teendők kerülnek na­pirendre. • *' , Igények és vállalások Mondhatná valaki: önmagában még nem sokat bizonyít az, hogy gyorsan akad vállalkozó az ilyen vagy olyan feladatokra. Hiszen lehet ez hebehurgya- ság is: a valóságos nehézségek nem ismerése, a köz­ben támadható akadályok figyelmen kívül hagyá­sa. Nem tartom kizártnak, hogy a péntektől vasár­napig tartó Bajális néhány eseménye közül lesz majd olyan, amelyik nem sikerül tökéletesen. De tény, hogy a találékonyság mellett a körültekintés, az apróságokra is figyelő felelősségérzet, az egyik legimponálóbb jelenség számomra, a haditerveiket egyeztető ifjú kommunisták értekezletén. •A találékonyság, amivel például öltözőt találtak a Béke téren fellépő diákszínjátszósoknak: a Volán ígért néhány buszt — mondja valaki —, telefonál­junk, hogy közülük egy vagy kettő legyen függö- nyös. És a körültekintés! — Bejelenti az illetékes, hogy a népművészek kirakodóvásárána eddig ki- lenevenhárom jelentkezés érkezett. Az első kérdés: Elfér ennyi sátor egyáltalán a Béke téren? A má­sodik: És mi lesz azokkal, akik á bűzölgő csatorna- nyílások mellé' szaruinak majd? Percek alatt kész a terv: a csatornát ki kell mosatni, és a nyílásokat be kell fedni keménypapírral. Erőpróba — az URH-n is További példa lehetne az, ahogy az esetleges mű­sorváltozásokra felkészültek. A különféle módosí­tásokat — rendszeres időközönként — rádión jelen­tik be. Mert lesz ez is. önálló adó a 69,02 MHz-es hullámsávon. Ez persze már másfelé vezetné a tollat: részle­tezni kellene, hogy milyen készségesen segítették a Bajális* rendező fiatalokat, nemcsak a helyi válla­latok és intézmények, hanem még az olyan távoli szervek is, mint amilyen a Magyar Rádió. Alighanem, ment ők is érezték: ebben az esetben többről van szó, mint puszta szórakozásról. — Olyan erőpróba ez, amely méltán tölt el büszkeséggel min­den bajait. Fiatalt és felnőttet egyaránt. Káposztás János Szovjet előadó a kecskeméti járásban AZ IDÉN NÉGY ÉS FÉL EZREN VÉGEZNEK Pályakezdő ápolók, asszisztensek Gyarapodik a betegápolók szá­ma az egészségügyi intézmények­ben: ebben a tanévben csaknem 4500 fiatal szerez általános ápolói és asszisztensi szakképesítést az egészségügyi szakközép- és szak­iskolák nappali tagozatain. A pá­lyakezdők — miként az Egészség- ügyi Minisztériumban elmondták — több szakterületen helyezked­hetnek el: az egészségügyi szak- középiskolák végzősei 23-féle munkakörben dolgozhatnak majd és szerezhetnek speciális szakké­pesítést, például gyermekápolói, körzeti, üzemi ápolói, EKG- vagy haematológia asszisztensi szitko­kon. Mindegyik végzősre számítanak, mert bár évről évre egyre több fiatal választja ezt a pályát, még mindig kevés az ápoló. Az ország­ban a szakdolgozói állások 3,1 százaléka betöltetlen. Tavaly az egészségügyi szakiskolákban vég­zettek 98,6 százaléka kezdte meg pályáját, 77,1 százaléka három műszakban teljesít szolgálatot. Az egészségügyi szakközépiskolákban végzett tanulók 83,8 százaléka gyakorolja hivatását, 70,8 százalé­ka a betegek ágya mellett. A pá­lyakezdők közül számosán abba az intézménybe kérték felvételü­ket, ahol a kötelező évközi és a nyári gyakorlataikat , végezték, vagyis oda pályáztak, ahol azt ta­pasztalták: segítik a fiatalok szak­mai képzését, a szakdolgozók az orvosok megbecsült partnerei a gyógyításban. A következő tanévekben előre­láthatóan még több ápolót és asz- szisztenst képeznek majd. A fő­városi egészségügyi szakközépis­kolákban például 3, a Pest me­gyeiekben 2, a Fejér megyeiekben ?gy újabb osztályt létesítenek. Az oktatási intézmények közreműkö­désével az eddigieknél még rész­letesebben, szemléletesebben tájé­koztatják az általános iskolák ta­nulóit erről a pályáról és nem­csak a lányokat, hanem a fiúkat is ösztönzik: vállalják ezt a hiva­tást. (MTI) Tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott Alekszandr Grigorje- vics Kornyilov, az SZKP Vologda megyei Bizottságának másodtitká­ra, aki előadókörúton jár ha­zánkban1. Kecskeméten, a megyei •pártbizottság székházában Kata- <nics Sándor megyei titkár tájé­koztatta a szovjet vendéget Bács- Kiskun társadalmi, gazdasági, kulturális életéről, illetve az MSZMP KB április 12—13~i ülé­sén elfogadott határozatról, s az ebből adódó megyei feladatokról. Ezt követően a szovjet előadó Kovács Istvánnak, a megyei párt- bizottság munkatársának kísére­tében Kecskemét kulturális in­tézményeit tekintette meg, majd az UNIVER Áfész munkájával is­merkedett. Délután Tiszaalpárra látogatott, ahol a vendéget Kiss Lajos, a nagyközségi pártbizott* ság titkára köszöntötte. Ezután A. G. Kornyilov A pártszervezetek feladatai a termelő és nevelő te­vékenység egységének biztosítá­sában — címmel gázdaságveze- tőfcnek, alapszervezeti titkárok­nak tartott előadás-t,. amelyen részt vett Papesch László, a já­rási pártbizottság titkára is. A késő délutáni órákban a nagy­község művelődési otthonát és a háziipari szövetkezetét tekintette meg a Vologda megyei vendég, aki este visszautazott Budapestre. Az építőipar az év első négy hónapjában Az építőipari vállalatok és szövetkezetek — az ÉVM gyorsjelentése szerint — 5013 új lakást adtak át az év első négy hónapjában. Majd­nem 200-zal kevesebb lakás készült el, mint tavaly ilyenkor, de a kedvező időjárást kihasználva, mintegy 2000-rel több' új otthon épí­tését kezdték meg, mint a múlt év első négy hónapjában. Az egy évvel ezelőttinél jóval többet, összesen 1038 lakást adtak át a fővá­rosban a 43-as számú és a Budapesti Lakásépítő Vállalat dolgozói. Vidéken a Békés, a Hajdú, a Győr,' a Nógrád és a Veszprém megyei ÉVM-Vállalat, valamint a Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói gyorsították meg jelentősen a lakásátadások ütemét. Az ÉVM-vállalatok jelenleg 40 ezer lakás kivitelezésén dolgoznak, | ebbői 27—28 ezret kell átadniuk az év végéig. Az idei népgazdasági terv szerint az ország építőiparának terme­lése 3 százalékkal csökken, ám ezen belül a magánépítés teljesítmé­nye 2,5 százalékkal növekszik, az építőipari vállalatoké pedig 5,6 százalékkal .mérséklődik. Az év első négy. hónapjában az ÉVM-válla­latok termelésének értéke még valamelyest meghaladta az egy évvel korábbit, a vízügyi építő vállalatoké majdnem 4 százalékkal növeke­dett, s bár a szövetkezeteké a számítottnál jobban mérséklődött, a 'kivitelező szervezetek összességében mégis mindössze 2 százalékkal kevesebb építési-szerelési munkát végeztek, mint tavaly ilyenkor. Az építési piac élénkülése is lassította a termelés mérséklődését, hiszen az év első hónapjaiban a megbízók és a kivitelezők között megkötött szerződések értéke 5 százalékkal nagyobb volt, mint a múlt év azonos időszakában. A megbízásokon belül pedig a korábbi 18-ról 20 százalékra növekedett a fenntartási munkák aránya. Az elutasított építési igények összege az első negyedévben 31 százalékkal csökkent, ami jelzi a kereslet-kínálat összhangjának erősödését is. Az új igé­nyekhez elsősorban a kisebb építőipari részlegek alkalmazkodnak, ezeknek a teljesítménye várhatóan az idén sem csökken, s lehetséges, hogy meghaladja a tavalyit. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents