Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-18 / 116. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. májas 18. FELRÖPPENŐ REMÉNYEK Importhelyettesítő gumicikkek a lcT—llTOItlilAl • Gumi autóbuszkellékek, meg lő£i U£iVlllUUI rendelőjük az Ikarusz. A kiskunmajsai Petőfi Tsz központi majorja az egykori Gyöngyösi tanya köré szerveződött. Az alacsonyan fekvő területet évről évre, újbóli és újból tölteni kellett. Esősebb időszakban még a kormos traktorok is elakadtak itt, de sárba ragadtaik sokáig a termelőszövetkezet fölröppenni akaró reményei is. Magasra ugrani csak keményre döngölt talajról lehet. Számot vetve az adottságokkal, felismerték ezt 1980-ban az új vezetők, s a további „feltöltési munkálatok” eredményeképp Kis- kunmajsa korábban csak kézlegyintésre érdemesült termelőszövetkezete azóta évrőll évre szebb eredményeket mondhat magáénak. — Hogyan sikerült elérni ezt a tiszteletet parancsoló, mert > 1260 dolgozónak nagyobb karéj kenyeret nyújtó eredményt? — kérdezem Zs. Klucsó Vilmostól, a Petőfi Tsz elnökétől. — Hogy megbízhatóbbá vált szövetkezetünk, azt sok egyéb mellett újjászervezett gumiüzemünknek is köszönhetjük. — Miért éppen ilyen üzemet létesítettek? — A gyenge adottságú szövetkezetek, mint a miénk, mezőgazdasági alaptevékenységükből nem élnek meg, a 'bővített újratermelést nem tudják megvalósítani. 1980-ban a szövetkezetnek még komoly melléküzemága nem volt. A szántás-vetés és az állat- tenyésztés egy-kétszázezer forintos nyereséget hozott. Állandó mérleghiánnyal küszködve, az új vezetés úgy döntött, hogy a jogelőd Rákóczi Szakszövetkezettől örökölt, de kezdetleges színvonalú gumiüzemet fejlesztjük. Hozzáláttunk, élve az állami adókedvezmény nyújtotta, lehetőséggel, s az üzem már 1980-ban 4,5 millió forintos termelést produkált, hatszázezer forint nyereséggel. Tavaly pedig huszonnégy millió forintos termelési értékre és 2,6 milliós nyereségre tudtunk fejlődni. Tizenkettőről ^száztíz főre gyarapodott közben az itt dolgozók létszáma. A tervidőszak végére alakítjuk ki véglegesen az üzemet, amely akkor remélhetőleg végérvényesen megteremti termelőszövetkezetünk folyamatos pénzügyi stabilitását. Már tavaly is egész évben fizetőképesek voltunk, lekerültünk a „feketelistáról”. A termelőszövetkezet büszkeségének számító, többek közt mosógép-alkatrészeket, tömítéseket. Zsiguli-sárvédőket gyártó üzemet ketten dirigálják: Bódi Ferenc ipari ágazat- és Seres Sándor üzemvezető. Bódi Ferenc, nyugdíjas kora ellenére állandóan új utakat kereső, örökmozgó, menedzsertípusú üzletember első szavaival a fiatal üzemvezetőt dicséri: — Seres Sándor szakértelme, termelési tapasztallata volt a döntő az eddig elért sikerekben. ..Tanyasi kóceráj" volt ez az üzem korábban. 1985-re lesz teljesen kész, s akkor remélhetőleg már 50—60 millió forint értékű műszaki gumiárut állít elő. Ez az az árbevétel, amely egy ekkora szövetkezetét ki tud húzni az időjárási tényezőknek kiszolgáltatott alaptevékenység csapdáiból. — Milyen termékeket gyártanak? — Elsősorban import-helyettesítő cikkeket. Vállaljuk a mindössze 30—40 darabból álló tételek elkészítését is. A nagyobb gumigyárak gazdaságtalanság miatt általában nem vállalkoznak kisszériás termékek gyártására. Számunkra így is gazdaságos a termelés, bár az lenne az ideális, há legalább fele részben nagyobb sorozatú cikkeket állítanánk elől — Hatékonyabb szerszámgépek beszerzése a célunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Seres Sándor üzemvezető —, mert a gyakori termékváltást .még rugalmasabban csak így tudjuk megvalósítani. Létszámnövelésre nem törekszünk, a belső tartalékok kihasználása inkább a célunk. Eddigi tapasztalataink szerint jól tudjuk követni a technikai változásokat, üzemünk fő erőssége a szerszámkészítő szakgárda. Nem kaptunk még olyan megrendelést, amelynek szakmai fölkészültség hiányában nem tudtunk volna eleget tenni. A kisebb szérdájú termékeket a nagyüzemeknél olcsóbban, de jó minőségben tudjuk előállítani, és ez a vevőknek kedvező. A nyugati importgépek gyorsabban használódó gumi alkatrészeit például nagyon sok esetben pótoltuk — forintért. — A piacra koncentráló kisiparosok nem jelentenek nagy konkurrendát ? — Mi teljesen zárt körű termelésre törekszünk — veszi visz- sza a szót Bódi Ferencalapanyagot is mi készítjük! Á 'kisiparos ezt nem tudja követeli. Ű csak „érzékszervvel dolgozik”, nincs laboratóriuma, nálunk .pedig mór ez a láncszem is kiépült, a laboratóriumi vizsgálatok egyre nagyobb jelentőségűek üzemiünknél. Mi lépéselőnyt szereztünk az egyébként nagy versengésben. Gyorsan, jó minőséget produkálva, és olcsón szállítunk, ez a sikerünk titka. Kozma Huba Aki nem kerüli ki a „gereblyét” Egy bajai mesterszakmunkás Kisportolt, deltás férfi Bartók Zoltán, a Ganz Villamossági Művek bajai gyárának marós mesterszakmunkása. Most találkozunk először, s már beszélgetésünk első percében látom, hogy egyéniségének erős vonása a nyíltság, amivel egyszeriben szimpátiát ébreszt bennem. Harminchat éves, nős, három gyerek apja. A két lánya zenét tanul, a fia cselgáncsozik. A papa súlyt emelt, birkózott, futballozott fiatalabb korában. — Első munkahelye a Ganz gyár? . — Nem. Hetvenhétben jöttem ide. Másodszorra fölvettek. — Ezt hagy érti? — Az első munkaihelyemről, amelyet megnevezni nem akarok, mert nem a gyárra haragudtam meg, csupán egy ottani vezetőre, eljöttem. Jelentkeztem itt. Már a kezemben volt a fölvételi papír, de „utánam szóltak” telefonon, és így nem kellettem. Visz_ sza akantak irányítani, valamilyen egyezségük alapján. Ezután dolgoztam átmenetileg maszeknál, és az EVIGJben is. Végül, amikor mégis beengedtek ide, az kedvező időpont volt számomra. |||l Miért? — Itt .több új dolgot megismerhettem, és a belépésemet követően a Ki minek mestere vetélkedőn harmadik lettem az országos döntőben. Mesterszak- munkás címet adtaik jutalmul. — Szókimondó embernek nézem. i — Mindig belelépek a „gereblyébe”, nem vagyok diplomata alkat. Ha le tudnám nyelni a békát, még ma is a legelső helyemen dolgoznék. De ha valami csípi a szemem, nem hallgatóik. í — Megütötte már a „bakáját?” — Nem, komolyabb bajom még nem történt azon kívül, hogy az első munkahelyemről, saját elhatározásomból eljöttem. — Kinek szokott igaza lenni a konfliktusaiban? — Attól függ. A szakmai összecsapásokban nekem. Kemény vagyok, ha valaki nem hiszi el,r hogy igaz, amit állítok. De ilyenkor tudom, hog^ nekem van' igazam, és bizonyításra is kész vagyak, viszont van egy nagy hibám: szeretem froclizni a társaimat, és a jópofóslkodásaim olykor a bántás határát súrolják. — Ennek ellenére megtűri a közösség? | — Két éV kellett hozzá, hogy elfogadjanak i'lyeln- nek, amilyen vagyok. Egyébként n«hi kell félteni a srácokat sem. Visszaütnék; — Eddig milyen iskolákat végzett? — Az egykori Türr István közgazdasági technikumban érettségiztem. Utána jelentkeztem Halasra a felsőfokú mezőgazdasági technikumba. Föl is vettek, de nem mentem el. — Megbánhatta már egy párszor. — Szeretem a szakmát, amelyet választottam. Érettségi után elhelyezkedtem betanított marósként, mondván hogy keresek egy kis dohányt a szünidőben. Aztán megszerettem ezt a munkát. Másfél év alatt szakmám voll Nevetnem kell, amikor eszembe jut, mit tudtam a marásról azelőtt. Azt képzeltem, valami edényben savval maratják a fémeket ... — Szár számmar ős. Előbb gondolkodik, vagy rögtön cselekszik, amikor megkap egy feladatot? — A szakoktatóm, Tlnusz Ernő sosem azzal kezdte, hogy elmagyarázta volna a teendőmet. Előszpr megkérdezte: hogyan akarom megcsinálni, amit kél'l? Ha rossz elképzelésem volt, még akkor sem igazított el mindjánt. Azt mondta, el kell azon még egy kicsit gondolkodni. Hát én ma is átgondolom először a feladatot, csak utána látok a megoldáshoz. — Az emberek általában a könnyű munkának örülnek. — Nem akarok dicsekedni, de engem azok a feladatok inspirálnak igazán, amelyekre, mások azt mondják: lehetetlen megcsinálni. Bartók Zoltánók sokféle, műanyag és fémalkatrészek készítéséhez szükséges présszerszámot gyártanak. Érdekli ez a munka, mert mindig újak a „feladványok”. No, és a közgazdaságtan, az sem közömbös számára mostanában, ezért kezdte el a marxista egyetemet. Párttag, volt már régi munkahelyén alapszervezeti szervezőtitkár is. — Mik a tervei? —, „Babonás” materialista vagyok, nem árulom el őket. Csak annyit, hogy kapcsolatban vannak a tanulással. A. Tóth Sándor [>^1 SAJTÖPOSTA LEVELEKBŐL RÖVIDEN Sportkávé üveggolyóval? wr •• •• • • • i Köszönjük Rövid időn belül kétszer is megírtuk e rovatunkban, hogy Kecskemét belterületén több helyütt — például a Oszt Ferenc utcában és a Czollner közön — szemétgyűjtő kiskonté- nerek vesztegelnek a keskeny úttest szélén, s nehezítik a járműforgalmat. Legutóbb utaltunk arra, hogy a közterület önkényes módon és egyéni célból történő igénybevétele szabálysértésnek minősül, s az elköveitők ellen hatóságilag szükséges fellépni. Nos, nincs értesülésünk róla, az illetékesek „bün- tetőakcióba” léptek-e” ez ügyben, azt viszont örömmel tapasztaltuk, hogy a május 4-i cikkünket követően serény munka folyt az említett utca emeletes házai előtt. Markológép vájt az úttest és a járda közötti pázsitba, egy téglalap alakú gödröcskét alakított ki, ahová a szeméttartályok kerültek. A megoldás praktikus és pofonegyszerű. Annyi a szépséghibája, hogy csak a nyilvánosság hatására ke. rült rá sor. Köszönet persze jár érte, azok nevében is, akik nap mint nap közlekednek arrafelé járműveikkel ! Végül annyit: reméljük, e példának lesznek követői a város más részeiben is ... Hetedik éve van hatályos törvény hazánkban az élelmiszerek gyártásával, csomagolásával, szállításával stb. kapcsolatosan. Azt hinnők, ennyi idő elteltével már ■mindenütt betéve tudják .teendőiket mindazok, akikre vonatkoznak e szabályok. Ám a valóság néha rácáfol az ilyen feltevésre. Bizonyságul íme a Tiszaalpár, Hunyadi u. 1. szám alatt lakó Czimer lstvánné esete: Állandó kávéfogyasztó vagyok, így hát nagyon örültem, mikor legutóbb a Sport jelzővel titulált keveréket kaptam ajándékba. Ittam is szaporán, míg az egyik alkalommal rá nem találtam a doVÁLASZ CIKKÜNKRE Április 13-án e rovatban írtuk meg, hogy a kecskeméti kórház egyik portása kevésbé volt udvarias a ballószögi Rehák István- néval, aki ügyeleti napon kísérte be eltörött karú kisfiát az intézmény területén működő baleseti ambulanciára. 20-á.n tolmácsoltuk a megbírált Balogh István véleményét, miszerint csupán a szokásos rutinkérdéseket tette fel az ingerült állapotban levő olvasónknak. A közérdekű cikkekkel kapcsolatosan megérkezett a kecskeméti megyei kórház főigazgató-főorbozka alján megbúvó üveggolyóra. Kicsinyke volt és színes. Meg szerencsére ép, így hát a szilánkjaitól nem kellett tartanom. Igaz, többé egy gyűszünyi kávé nem ment le a torkomon. Már olvastam az újságban arról, hogy valaki vaskarikára bukkant egy konzerves dobozban, a tévé jóvoltából pedig láttam a sörrel teli üveget, melyben döglött egér volt. Tisztelettel kérdezem az illetékeseket: a jövőben lehetne-e kissé jobban odafigyelni az élelmiszerek készítésének higiéniájára? Az efféle visszás esetek ugyanis nemcsak a termék hitelét rontják, de az egészségre is veszélyesek ... vosának, dr. Losoncz Mihálynak a válaszlevele is: Tájékoztatom önöket, hogy megtettem a szükséges intézkedéseket a portásak magatartásának helyes irányú megjavítása érdekében. n □ □ Bízunk benne, ezentúl nemcsak az említett rendészeti dolgozók lesznek türelmesek és tiszte- lettudóak. h|a.nem mindazok a betegkísérők és látogatók is, akikkel munkájuk során naponta találkoznak a kórházi kapuban! Intézkedés portás-ügyben KÉRDEZZEN - FELELÜNK Kaphat-e szociális támogatást a magántulajdonú lakás nyugdíjas bérlője? Kalocsai, kiskunhalasi és kecskeméti nyugdíjasok közölték velünk, több mint egy évtizede laknak magántulajdonú házban bérlőként, s most arról értesítette őkét a gazda, hogy jelentősen emeli' W bérleményük díját. Valamennyién aggodnak emiatt, hiszen nagyon kevés a havi ellátásuk, melyhői elsősorban a legszükségesebb vásárlások, szolgáltatások kiadásait fedezik. Olvasóink szeretnék megtudni: kaphatnak-e szociális támogatást? A lakásgazdálkodással kapcsolatos új jogszabályok értelmében a legfeljebb havonta 150 forint összegű szociális támogatásban az a nyugdíjas részesülhet, akinek az ellátása nem haladja meg az ötezer forintot, s már bérelte 1953. április 1-e előtt is az állampolgár tulajdonában levő lakást, vagy e jogviszony az említett időAz elmúlt hetekben ketten is panaszolták, hogy a korábban becsülettel végzett munkájukat nem, vagy csak részint vették figyelembe a nyugdíj-megállapító szervek: A Kiskőrösön lakó Mátrai Béla folyamatosan dolgozott a helyi közellátási hivatalban 1946. júliusától 1949. december végéig, ebből — mert elveszett a kinevezési iratainak zöme — mégis mindösz- sze alig 15 hónapot fogadtak el szolgálati időként az illetékesek. A döntést sérelmesnek tartja. A dávodi Rácz József 1952-ben és 1953-ban a mezőgazdaság úgynevezett nyári idényfeladatainak elvégzéséből vállalt oroszlánrészt, mintegy nyolc hónapon át. S bár e foglalkoztatása be volt jegyezve a munkakönyvébe, csupán 19 napját ismerték el hivatalosan. Felháborító mindez számára. Olvasóink az iránt érdeklődnek: igazolhatják-e tanúkkal a munkában töltött régi éveiket, vagy a bíróságnál keressék az ezzel kapcsolatos jogorvoslatot? A nyugdíjazáshoz szükséges munkaviszony, szövetkezeti tagsági és bedolgozói viszony stb. beszámítási rendjét az 1975 óta hatályos társadalombiztosítási törvény taglalja. E szerint kizárólag A tavalyi esztendőben végzett eredményes munkájuk utáni nyereséget bizonyára már sokan elköltötték, vagy a takarékba tették. De akadnak olyanok is, akik valamiféle kellemetlen bizonyítékként őrzik odahaza e pénzt, s méltatlankodnak, mert szerintük kevesebb, mint amennyit megérdemeltek. Mások — így a bács- szőlősi Horváthné és a kiskunfélegyházi P. K.-né — kifogásolják, hogy egyáltalán nem kaptak részesedést, ama indok alapján, hogy szülési, Illetve gyermekgonpont után keletkezett, a tanácsi hatóság kiutaló határozata alapján. (Itt jegyezzük meg, hogy a hivatalosan megállapított igény felső határát két, vagy több szobával meghaladó laká5T esetén 7 h’ bérlő, nem. jogosult a" „ kedvez-: ményre.) A pénz rendszeres folyósítása a megfelelően kitöltött „Igénylőlapok” — ezekhez a helyi tanács műszaki osztályán lehet hozzájutni — és a szükséges nyugdíjszelvény beérkezése utáni két hónap elteltével kezdődik meg. Az összeget a nyugdíjával együtt kapja meg a címzett. Fontos szólni arról, bár a rendelet nem terjed ki az idén július elsejét követően nyugállományba kerültekre, az igen nehéz anyagi körülmények közepette élő, sőt megélhetési gondokkal is küszködő nyugdíjasok részére méltányosságból megállapítható a szociális támogatás. a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásait felhasználva kell alapul venni a szolgálati időt. Persze, nem egyszer fordul élő, hogy a fellelhető adatok nincsenek összhangban a tényleges munkavégzéssel — a régebbi évtizedekben pedig jó néhány mun-* káltató maradt adós az efféle bejelentési kötelezettségével —, ilyenkor viszont lehetőség nyílik a ledolgozott esztendők egyéb módon történő igazolására. A munkakönyvben levő hiteles bejegyzés, az egykorú okirat, a munkáltató, vagy jogutódja által az eredeti dokumentum alapján kiállított igazolás, valamint a tanúk kétségbevonhatatlan és megcáfolhatatlan vallomása egyaránt alkalmas a munkában eltöltött idő utólagos megállapítására. Szintúgy a társadalombiztosítási szerv által a helyszíni vizsgálatok során feltárt különféle adat. Hogy az önök ügyében helyesen jártaíc-e el az illetékesek, mi nem ítélhetjük meg, tanácsoljuk viszont: éljenek a szolgálati idő bizonyításának említett lehetőségeivel, fellebbezzenek a kedvezőtlen tartalmú határozat ellen, s csak a legvégső esetben kérjék az igazságügyi szervek közreműködését ! dozási szabadságon voltak a 82-es évben. Elkeseredett olvasóink tőlünk várják a tájékoztatást arról: egyáltalán szabályozott-e a nyereségrészesedési alap felosztása? A személyes anyagi érdekeltség immáron másfél évtized óta jól bevált formája a nyereségrészesedési rendszer, mellyel kapcsolatosan nemcsak a központi előírásokat, hanem a helyi kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) foglaltakat is figyelembe kell venni. Amint a szakszervezetek megyei tanácsától megtudtuk, e követelményeknek maximálisan eleget tettek a gazdálkodó egységek zömében, ahol a névre szóló elszámolással is elégedett volt minden dolgozó. Csupán néhány cégnél került sor reklamációra, s ezek közül a jogosakat haladéktalanul orvosolták, az illetékesek. Akiknek a panaszos észrevételét elutasították, azok persze még most is csalódottaknak érzik magukat, így hát elsősorban nekik címezzük az alábbi tudnivalókat: Az állami bér- és munkaügyi hivatali rendelkezés értelmében — ez megjelent a Munkaügyi Közlöny 1981. november 16-i számában — a részesedési alap terhére fizethető ki a prémium, a jutalom, az év végi részesedés, valamint az újításnak és a műszaki fejlesztést szolgáló pályázatnak a díja. Meghatározott rendeltetésű juttatásként pedig többi között a jóléti és kulturális alap egészíthető ki ebből a pénzből, ám juthat belőle tanulmányi ösztöndíjra és vissza nem térülő lakásépítési támogatásra is. A már említett kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) —, melyet minden gazdasági munkahelyen az egész közösség bevonásával fogadnak el — tételesen tartalmazza a különféle jogcímen történő kifizetések arányát, például azt, hogy a bér és a vállalatnál — szövetkezetnél — eltöltött idő alapján hány százalékos a részesedése egy-egy dolgozónak, s mennyit kaphat pluszként a mun. kája eredményessége, fontossága és minősége szerint. E „házi törvény” előírása a mérvadó arról is, hogy a naptári évben munkaviszonyban álló, de bérben nem részesült — táppénzes állományban, vagy éppen gyermekgondozási szabadságon levő — dolgozót megilleti-e, s milyen mértékben, a részesedés. Amennyiben az előzőek ismeretében is fenntartják álláspontjukat a lapunkat felkereső olvasóink, javasoljuk, kérjék ügyükben a munkaadói szakszervezet vezetőinek a segítségét, s ha indokolt, forduljanak bizalommal a szakmai szakszervezet megyei bizottságához támogatásért! Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. Mit kell tudni a szolgálati időről? Szabályozott-e a részesedési alap felosztása?
