Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-18 / 116. szám
1083. májút 18. • PETŐFI NEPE • 3 Bácsborsód Az első feljegyzések szerint az 1300-as évektől a Czikádorl apát birtoka a település. Neve többször változott. Volt Bukud, Bököd, Bükköd, Bi- kity. 1904-ben lett Bácsbokod. Eredetileg magyarok lakták, majd a XVI. században szerbek, horvá- tok, dalmátok költöztek ide. A németek 1763 után jelentek meg. A tatár-, a tö- rökdúlás miatt a falu többször elnéptelenedett. A felszabadulás előtt elég sok volt az 50—400 katasztrálls holdas paraszt. Viszonylag több kisiparos élt itt, mint a szomszédos községekben. Tolbuhin marsall ukrán hadseregcsoportjának egységei szabadították fel 1944. október 20-án. 1959 óta termelőszövetkezeti község. A lakosság viselkedésén, életmódján ma is érződik Baja közelsége. A közeli víznek, a termékeny földnek tulajdonítható, hogy már az őskorban is lakott hely volt a mai falu területe. Dr. Ud- vardy József kutatásai szerint a honfoglaláskor új rajok találtak itt maguknak otthont. A tatárjárás éveiben ez a falu is elpusztult. A vegyes királyok korában Becsi Imre Borsód környékén alakította ki legnagyobb birtokát. A török uralom alatt a tényleges hatalom á hódítók kezében volt. Több földesúr után a Latinovics család birtokolta a községet. A család mind lejjebb csúszott, ezzel is magyarázható, hogy a falu határa mindinkább elaprózódott, s 1200 család tíz holdnál kisebb földön gazdálkodott, az 1935-ös összeírás szerint. í EGYÜTT, ÖSSZEFOGVA Bácsbokod 1982. január elsejével egyesült Bácsborsóddal és nagyközség lett. Lakóinak száma 3417. A község magyar, bunyevác és német nyelvű lakossága nagy reményekkel tekint a jövőbe.- Bármerre megy a vendég a fás, szép utcákon, mindenütt a gyarapodás jeleit látja. Mi minden épült az utóbbi évtizedekben?! Művelődési ház filmszínházzal, áruház, több önki- szolgáló bolt, orvosi rendelő lakással, egészségház, napközi otthon, sütőüzem, tejbolt, szálloda, vendéglő, takarékszövetkezet, sok új lakóház. Európa sok országába eljutnak a kapacitását a felszabadulás óta meghússzorozó vajüzem termékei. Mind több diplomás dolgozik a nagyközségben, mind több értelmiségi hasznosítja tudását itteni munkahelyeken, az élet jobbításában. A VAJÜZEM, AHOL NEM GYÁRTANAK VAJAT Űj gépekkel, düledező épületben • A sajtgyártás nehéz fizikai munka. Éppen télen lesz 10 esztendeje annak, hogy féltucatnyi helyen leszakadt a plafon. Nem volt akkor földindulás, égszakadás, egyszerűen csak úgy magától elkezdett potyogni a vakolat. Ez még egy tejífeldolgozó üzemben is szokatlan jelenség. Mint később a vizsgálat után az itt dolgozók megtudták, mindez azért történt, mert 1951-.ben, amikor felépítették az ország akkor legkorszerűbb tejüzemét Bakodon, még hiányos volt a tervezők szakmai tapasztalata. A mennyezetet a közvetlen életveszély elhárítása miatt aládúcolták. Azóita így dolgoznak. A történetihez hozzátartozik az is, hogy három évvel később, 1976- ban a tejüzem jövőjéről különböző elképzelések születtek: volt drága (új területen — új üzem) és volt nagyon olcsó, ugyanis, fontolgatták megszüntetését. Ahogy múlt az idő, úgy csökkent a tröszt és a Csongr.ád megyéi Tejipari Vállalat pénzügyi lehetősége. Végül 1978-ban megkezdődött a tervezés. A teljes rekonstrukció több mint 150 millió forintba került. Már a,z új forgalmi telepen fogadják naponta a környéken termelt 100—110 ezer liter tejet. Szépen haladnak az építők a tágas, új üzemcsarnok építésével is. Öröm idelátogatni, a régi helyiségék után, ahol mintha erdőben járna az ember, úgy állnak a fenyőoszlopok a födémet .tartva, Már helyükön a nagy sajt- és túrógyártó gépek. Az építőknek sietni kell. hiszen a vasalás a régi házban egyre vékonyodik a maró savgőzök miatt. Az eredeti 30 milliméter átmérőjű betonacélt néhol már 12 milliméteresre marta a rozsda. Egykor vajüzemnek ismerték — ezért a neve a köztudatban még most is ez — a bokodi tejfeldolgozót. Négy esztendeje egy gramm vajat sem készítenek itt. Nem is lenne érdemes, hiszen az a korszerű berendezés, amelyik folyamatosan és nem szakaszosan kö- pül, alig két óra alatt végezne az itt képződő napi 4—5 ezer liter tejszínnel. A termékskálájukon jelenleg a trappista sajt, a félzsíros túró és a zacskós — poli- paok — tej szerepel. Másfélszázan dolgoznak a düledező épületben, korszerű gépekkel. Nemrégiben kicserélték a gyártóberendezéseket a legmodernebbekre, mert csak így tudják azt a rengeteg tejet feldolgozni, ami a megye déli részéből ide érkezik. Azonban még így is sok a gond, hiszen kevés a munkáskéz. Ha például néhányan otthon maradnak, mint idén az influenzajárványkor, akkor már nehéz a helyettesekről gondoskodni. A szakmunkásképzésről maga a vállalat gondoskodik, Bácsbokodon. 1974-ben és 1981-ben egy-egy kihelyezett tanfolyamot indítottak és mindkét alkalommal ihúszari szerezték meg a tejtermékgyártó szakmunkás oklevelet. Kevesen vannak a termelésirányítók. a technikusok is. Igyekeznek a fiatalokat ösztönözni a továbbtanulásra. Például Tolna János és Obermann László érettségizett fiatal raktárosok vállalkoztak a technikusi végzettséget adó iskola elvégzésére. De sorolhatnánk a neveket tovább: Forgó Éva adminisztrátor és Kiimák Józsefné érettségizett, pasztőröző .betanított munkás is indul az iskolába a magasabb végzettség megszerzéséért. 'Némileg segítette a felzárkózást a közeli vállalatokhoz, szövetkezetekhez, hogy az elmúlt 'három éviben 21 százalékkal tudták emelni a fizetéseket. Ezzel csökkent a munkaerő-vándorlás, de még így is magas a fluktuáció, majd 30 százalékos. Az idén szeptember végétől, amikonra befejeződik az új üzemcsarnok építése és megindul a termelés, bizonyára szívesebben járnak majd ide dolgozni. A nemzetiségi hagyományok ápolása közös ügy — Angolból is ötösre áll a lányom, pedig ettől a tárgytól nagyon félt — újságolta egy bács- bokodi fiatalasszony valakinek. — A németet szerette volna folytatni, hiszen az általánosban ezt tanulta. — A beszélgetés véletlen fültanújaként, elnézést kérve a köbeszólásért, kíváncsiskodni kezdtem: — Általánosban németet? Hol? — Hát itt, a községben — válaszolt. — Nálunk ugyanis délszlávok és svábok is élnek, tehát német, illetve szerb nyelvű oktatás is van. — És maguk melyik nemzetiséghez tartoznak? — Mi magyarok vagyunk, de ném az egyedüliek, akik nemzetiségi iskolába íratták a gyereküket. A hallottakat megerősíti Pesta- lity József, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke: — Egyáltalán nem ritkaság, hogy németajkúak szerbül taníttatják a gyermekeiket, illetve fordítva. Éppen ezért, most, amikor a délszláv nemzetiség őszi kongresszusára készülve felmértük például az anyanyelvi oktatás helyzetét, sajátos kívánságok fogalmazódtak meg. Pedagógusok és szülők egyaránt azt kérik: kezdő és haladó fokon tanulhassanak a gyerekek, aszerint, hogy otthonról mit hoztak magukkal. — Ez érthető, 'hiszen valamennyi család örül, ha fia, lánya kiskorában még egy nyelvet elsajátíthat. De mennyiben szolgálja e módszer az eredeti célt: <a nemzetiségi tudat, a nyelv, a hagyományok ápolását? — Mennyiben? — kérdez visz- sza Péstality József. — A mintegy háromezer-ötszáz lélekszámú községben körülbelül négyszázötven német és kétszáznyi szerb nemzetiségű él. De szinte a falu apraja, nagyja ott van a művelődési otthonban a bunyevác pré- lón is, meg a sváb bálon is. Az Aranykalász Tsz .asszonykórusának tagjai egymástól tanulták el a szerb és a német népdalokat. Egyéhként is, ki tudná azt ma mór pontosan megmondani, hogy ki melyik nemzetiséghez tartozik, hiszen megszűnt az elkülönülés, évtizedek óta természetes az egymás közötti házasodás. És még természetesebb, hogy a nemzetiségi hagyományokat magyarok, németek, szerbek együtt ápolják. A szerb és német zene, tánc, ének ,nem egy szűkebb közösség sajátja, hanem mindenkié, és úgy gondolom, azáltal, hogy e két nyelvet azok is megtanulják, akik más anyanyelvűek, korántsem szegényebbek leszünk, inkább gazdagabbak. —cs —a Jó tanulók, jó sportolók • Énekóra. Minden tekintet Kalmár Imréné tanárnőn. Bánmennyire is sietős az utam, mindig elnézelődök az iskolai folyosókon, mielőtt az igazgatóhoz, vagy a tanáriba benyitok. A faliújságok állapota, a dekoráció színvonala, a szemléltető táblák minősége sokat elmond az oktató-nevelő munkáról, a pedagógusok, a diákok igényességéről vagy nemtörődömségéről. A bácsborsódi iskolában el kellett tekintenem a szemlélődéstől. A kora délutáni órákban is gyerekek népesítették be a folyosókat, noha már régen „kicsengettek”. Az egyik csoport kirándulásra készülődött, mások körbe- körbét játszottak a jó minőségű pingpong-asztalnál. Kisdobosok az .újonnan kifüggesztett Weöres Sándor-verseket olvasgatták. Érződött, hogy a gyerekek második otthonuknak érzik a nemrégiben kibővített, tiszta iskolát. Jó a légkör. Csodálható? Lelkesítőén friss a tantestület. Ami meglepett: jól ismerték a falu múltját, tudtak jeleseiről: Meizl Ferenc, a nagyhírű klarinétmű- vész e falu szülötte és itt, azóta lebontott házban látta meg a napvilágot Moholy-Nagy László, a magyar aktivizmus kimagasló alakja, a művészet új világképének egyik kirajzolója. Alig ákartam hinni a fülemnek, amikor azt hallottam, Csip- ler Jánosné igazgatótól. hogy minden csütörtökön este kondicionáló torpiára jön össze több- kevesebb (inkább több) lány és asszony. A társadalom minden rétegét képviselik, ahogyan mondani szokás. Adminisztrátor, háztartásbeli, tsz-dolgozó, eladó, pedagógus, diáklány erősíti magát hetente egyszer Bánóczky Edit irányításával. A jó példának vagy a jól képzett pedagógusok lelkesedésének, és a gyerekek ügyességének is köszönhető, hogy általában nagyon jól szerepelnek a járási úttörőversenyeken a bácsborsódi kisdiákok? Ami ennél is fontosabb: megállják helyüket a középiskolában, a szakmunkásképzőben. Hála a községi könyvtár és a pedagógusok együttműködésének, elég sok gyerek kedveli meg kisdiákként a könyveket. Az új tantermek elkészülte óta a napközisek is kényelmesebb helyet kaptak, megszűnt a régi zsúfoltság. Ha az építési törmelék nem csúfította volna az udvart, csupa szépet írhattam volna a bácsborsódi iskoláról. Ígérték: amire megjelenik a cikk, már ez is olyan rendezett, gondozott lesz. mint a falu, mint az iskola többi része. H. N. Bácskában a legjobbak között Gratulálunk! A bácábokodi Aranykalász Termelőszövetkezetet méltán tartják a térség egyik legjobban gazdálkodó nagyüzemének. Már hosszú idő óta jó eredménnyel zárják az év végi mérlegeket. Tehetik is ezt, hiszen .a vezetők jól sáfárkodnak a tagság bizalmával. A növénytermesztési ágazat termésátlagai évek óta állandóak, magaslak, bizonyítva ezzel,* hogy a búza-, a 'kukorica-, a cukorrépa. és napraforgó-termesztők értik mesterségüket. Már régen szakítottak azzal a hagyománnyal, hogy sokféle növénnyel bíbelődjenek. Az állattenyésztési főágazatban dolgozók is megvalósították azt a még nghal j^tópisztikusnák..tűnő.elképzelést, miszerint á jelképes szalag egyik végére belapátolják a kukoricát, a másik oldalon pedig az elkészült felvágottat, húskészítményt már vihetik az üzletek polcaira. Korszerű telepükön évente 15 ezer sertést hizlalnak ISV-fechnoló- giávai, és tagjai a bajai BáCSHIÜS Közös Vállaltainak. Tavaly a második helyezést érték el KAHYB állományukkal, a sertésfeldolgozó vállalat házi versenyén. Több mint két és félmillió 'liter tejet szállítanak el évente a tehenészetből. Igaz, hogy az elmúlt esztendőiben visszaesett az egy tehénre jutó tej mennyisége, ennek okát a telep rekonstrukciójában kell keresni. Ugyanis a kötött tartásról áttértek a kötetlenre. A kor követelménye szerint így olcsóbbá vált az állatok gondozása. .Mindenképpen szólni kell a jó jövedelmet hozó melléktevékenységről. A szövetkezet egy évtizede részt vesz az IKARUS autóbuszok gyártásában. Tehát közvetve, termékükkel — a lengőkarokkal — a külföldi piacokra is kijutnak. Ebből az alkatrészből, amelyik az autóbuszok rugózását hívatott jobbá tenni, évente százezer darabot gyártanak. A továbblépés egyik feltétele, hogy az újjal haladni, s ezt gyorsan alkalmazni kell. Idén például, szakosított sertéstelepet alakítanak ki, csaknem ötmillió forintos költséggel CCM — kukoricaszem- és cső- zúzalékitárolót létesítenek, ugyanilyen újdonság a szerinyvíztisztító üzem építése is, amelyre öt szövetkezettel és a Bajai Mezőgazdasági Kombináttal vállalkoznak. Szép úttörőtáborok várják Káptalaniüreden az ország különböző részeiből érkező kisdiákokat. A gyönyörű környezetben sokak szerint a bácsbokod-bács- borsódiaké a legmuta- tósabb. A bácskai nagyközségben dolgozó szülők, termelőszövetkezeti brigádok bővítették, csinosították, korszerűsítették- Vezetők és „beosztottak versengve fáradoztak a tereprendezésen, az építkezéseken. Falun még ma is ritka a női sportszakosztály. Erős a szokás hatalma, meg a háztáji is alaposan elveszi a lányok, asszonyok idejét. A nemzeti bajnokság valamelyik osztályában résztvevő csapatról alig-alig hallottunk. Minden elismerést megérdemelnek a nehéz körülményeik ellenére az NB II-ben szereplő bácsbokodi kézilabdázónők. További sikereket! A nőbizottság hallat magáról A bácsbokod! Aranykalász Terme» löszövetkezet vasipari részlegénél dolgozó asszonyok, lányok azt kérdezték 1977-ben Széplaki Jánosnétól, az éppen megválasztott nőbizottsági elnöktől, hogy mi szükség van erre a bizottságra? A kérdezett akkor azt kérte, adjanak egy esztendei haladékot a válaszra. Ám az év még le sem telt, amikor a részleg 70—80 nődolgozója így fogadta egy alkalommal: „már érezzük, hogy van érdekvédelem!*' Mindezt a szövetkezet párttitkárától, Boros Istvántól tudom, aki — amíg Széplaki Jánosnéra várunk — azt is elmondja, hogy a nőbizottság télen a virágkötéstől, hidegtálkészí- téstől kezdve egészségügyi, politikai témákig előadás-sorozatokat szervez. Vagy például felkeresték az idős tsz- tagokat és özvegyeket, kérdezve, miben szorulnak segítségre. Volt, akihez szocialista brigádot küldtek, a házát rendbehozni, máshová gondozónőt kerítettek. Szépszámmal akadtak olyanok is, akik hajdan családtagként dolgoztak, azokat beléptették a tsz- be tagnak, mert így járadékra, nyugdíjra is esélyük lehet. A hasznos, nemes és meghatóan humánus tevékenység mellett azonban a nőbizottság az érdekvédelemmel vívta ki igazi tekintélyét — fejezi be a párttitkár. Bevallom, e kétszer is elhangzott szó — érdekvédelem — Indított arra, hogy olyan kérdést tegyek fel Szépiáik! Jánosnénak, ami talán készület- lenül éri. A módosított szövetkezeti jogszabályok ugyanis a szövetkezetek tevékenységi körének bővítésére — ezzel együtt a nők foglalkoztatására — a korábbiaknál szélesebb lehetőséget adnak. Tud-e erről a nőbizottság, s ha igen, mit kívánnak tenni? — Egyáltalán nem jövök zavarba — válaszol —, már csak azért sem, mert mint főkönyvelő-helyettes a ren-, deleteket, s mint volt személyzetis, a nők helyzetét jól ismerem. 1975-ben még legfeljebb 8—10 hónapra tudtunk munkát adni a nőknek, más üzemek segítségét is kérnünk kellett ehhez, 1981-től viszont nálunk nincs részidős foglalkoztatás, 189 nődolgozónknak egész évben, folyamatosan van munkája. Sőt, a kisgyermekes anyák egy műszakban dolgoznak, s úgy véljük, a nőbizottságnak is szava volt abban, hogy az óvoda a korábbi 4 óra helyett, az itteni munkaidő végéig, 12 5-ig tart nyitva. — A nőbizottságnak tehát — folytatja Széplaki Jánosné — ilyen gondokkal már nem kell vesződnie, valóban az érdekvédelemre összpontosíthat. Ezt a hők elismerik, érzik, mind a bérezésben, mind a munka- körülmények javításában. Hozzá kell azonban ehhez tenni, hogy a nőbizottság nemcsak a vezetőktől, hanem a nőktől is tud kérni. Például hosszú évek óta valamennyi testületnek megfelelő arányban volt nőtagja is. De minek? Ha soha nem szólalt fel? Elbeszélgettünk velük, és segítettünk nekik megtanulni; mit Jelent az: tisztséget viselni. Vagyis véleményeket összegyűjteni, dönteni tudni, s e döntésekről a választókat informálni. Másik példa: a szarvasmarha-ágazat vezetője a nőbizottság segítségét kérte, mert a tehenészetbe gyorsan kellett a munkáskéz. Mentünk, agitáltuk az asszonyokat, megértették, hogy most ott van probléma, tehát ott kell segíteni. Így történhetett meg az, hogy amikor betegsége miatt egyik nődolgozónkat átmenetileg könnyebb munkára kellett helyezni, mi sem kértünk hiába.... K. K. '„'I = C^szeáKiiöittt: Heltai Nándor. Fényképezte: Straszer András. Bácsbokod