Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-18 / 116. szám

1083. májút 18. • PETŐFI NEPE • 3 Bácsborsód Az első feljegyzé­sek szerint az 1300-as évektől a Czikádorl apát birtoka a tele­pülés. Neve többször változott. Volt Bukud, Bököd, Bükköd, Bi- kity. 1904-ben lett Bácsbokod. Eredeti­leg magyarok lakták, majd a XVI. század­ban szerbek, horvá- tok, dalmátok költöz­tek ide. A németek 1763 után jelentek meg. A tatár-, a tö- rökdúlás miatt a falu többször elnéptelene­dett. A felszabadulás előtt elég sok volt az 50—400 katasztrálls holdas paraszt. Vi­szonylag több kisipa­ros élt itt, mint a szomszédos közsé­gekben. Tolbuhin marsall ukrán hadseregcso­portjának egységei szabadították fel 1944. október 20-án. 1959 óta termelőszövetke­zeti község. A lakos­ság viselkedésén, élet­módján ma is érződik Baja közelsége. A közeli víznek, a termékeny földnek tulajdonítható, hogy már az őskorban is lakott hely volt a mai falu területe. Dr. Ud- vardy József kutatá­sai szerint a honfog­laláskor új rajok ta­láltak itt maguknak otthont. A tatárjárás éveiben ez a falu is elpusztult. A vegyes királyok korában Be­csi Imre Borsód kör­nyékén alakította ki legnagyobb birtokát. A török uralom alatt a tényleges ha­talom á hódítók kezé­ben volt. Több földes­úr után a Latinovics család birtokolta a községet. A család mind lejjebb csúszott, ezzel is magyarázha­tó, hogy a falu határa mindinkább elaprózó­dott, s 1200 család tíz holdnál kisebb föl­dön gazdálkodott, az 1935-ös összeírás sze­rint. í EGYÜTT, ÖSSZEFOGVA Bácsbokod 1982. január elsejével egyesült Bácsborsóddal és nagyközség lett. Lakóinak szá­ma 3417. A község magyar, bunyevác és német nyelvű lakossága nagy reményekkel tekint a jövőbe.- Bármerre megy a vendég a fás, szép ut­cákon, mindenütt a gyarapodás jeleit látja. Mi minden épült az utóbbi évtizedekben?! Műve­lődési ház filmszínházzal, áruház, több önki- szolgáló bolt, orvosi rendelő lakással, egészség­ház, napközi otthon, sütőüzem, tejbolt, szálloda, vendéglő, takarékszövetkezet, sok új lakóház. Európa sok országába eljutnak a kapacitását a felszabadulás óta meghússzorozó vajüzem ter­mékei. Mind több diplomás dolgozik a nagyközség­ben, mind több értelmiségi hasznosítja tudását itteni munkahelyeken, az élet jobbításában. A VAJÜZEM, AHOL NEM GYÁRTANAK VAJAT Űj gépekkel, düledező épületben • A sajtgyártás nehéz fizikai munka. Éppen télen lesz 10 esztendeje annak, hogy féltucatnyi helyen leszakadt a plafon. Nem volt ak­kor földindulás, égszakadás, egy­szerűen csak úgy magától elkez­dett potyogni a vakolat. Ez még egy tejífeldolgozó üzemben is szo­katlan jelenség. Mint később a vizsgálat után az itt dolgozók megtudták, mindez azért történt, mert 1951-.ben, amikor felépítet­ték az ország akkor legkorsze­rűbb tejüzemét Bakodon, még hiányos volt a tervezők szakmai tapasztalata. A mennyezetet a közvetlen életveszély elhárítása miatt alá­dúcolták. Azóita így dolgoznak. A történetihez hozzátartozik az is, hogy három évvel később, 1976- ban a tejüzem jövőjéről külön­böző elképzelések születtek: volt drága (új területen — új üzem) és volt nagyon olcsó, ugyanis, fontol­gatták megszüntetését. Ahogy múlt az idő, úgy csökkent a tröszt és a Csongr.ád megyéi Tejipari Vállalat pénzügyi lehetősége. Vé­gül 1978-ban megkezdődött a ter­vezés. A teljes rekonstrukció több mint 150 millió forintba ke­rült. Már a,z új forgalmi telepen fo­gadják naponta a környéken ter­melt 100—110 ezer liter tejet. Szépen haladnak az építők a tá­gas, új üzemcsarnok építésével is. Öröm idelátogatni, a régi helyi­ségék után, ahol mintha erdőben járna az ember, úgy állnak a fe­nyőoszlopok a födémet .tartva, Már helyükön a nagy sajt- és túrógyártó gépek. Az építőknek sietni kell. hiszen a vasalás a ré­gi házban egyre vékonyodik a maró savgőzök miatt. Az eredeti 30 milliméter átmérőjű beton­acélt néhol már 12 milliméteres­re marta a rozsda. Egykor vajüzemnek ismerték — ezért a neve a köztudatban még most is ez — a bokodi tejfeldol­gozót. Négy esztendeje egy gramm vajat sem készítenek itt. Nem is lenne érdemes, hiszen az a kor­szerű berendezés, amelyik folya­matosan és nem szakaszosan kö- pül, alig két óra alatt végezne az itt képződő napi 4—5 ezer liter tejszínnel. A termékskálájukon jelenleg a trappista sajt, a fél­zsíros túró és a zacskós — poli- paok — tej szerepel. Másfélszázan dolgoznak a düle­dező épületben, korszerű gépek­kel. Nemrégiben kicserélték a gyártóberendezéseket a legmoder­nebbekre, mert csak így tudják azt a rengeteg tejet feldolgozni, ami a megye déli részéből ide ér­kezik. Azonban még így is sok a gond, hiszen kevés a munkáskéz. Ha például néhányan otthon ma­radnak, mint idén az influenza­járványkor, akkor már nehéz a helyettesekről gondoskodni. A szakmunkásképzésről maga a vál­lalat gondoskodik, Bácsbokodon. 1974-ben és 1981-ben egy-egy ki­helyezett tanfolyamot indítottak és mindkét alkalommal ihúszari szerezték meg a tejtermékgyártó szakmunkás oklevelet. Kevesen vannak a termelésirányítók. a technikusok is. Igyekeznek a fia­talokat ösztönözni a továbbtanu­lásra. Például Tolna János és Obermann László érettségizett fiatal raktárosok vállalkoztak a technikusi végzettséget adó isko­la elvégzésére. De sorolhatnánk a neveket tovább: Forgó Éva ad­minisztrátor és Kiimák Józsefné érettségizett, pasztőröző .betaní­tott munkás is indul az iskolába a magasabb végzettség megszer­zéséért. 'Némileg segítette a felzárkózást a közeli vállalatokhoz, szövetke­zetekhez, hogy az elmúlt 'három éviben 21 százalékkal tudták emelni a fizetéseket. Ezzel csök­kent a munkaerő-vándorlás, de még így is magas a fluktuáció, majd 30 százalékos. Az idén szeptember végétől, amikonra befejeződik az új üzem­csarnok építése és megindul a termelés, bizonyára szívesebben járnak majd ide dolgozni. A nemzetiségi hagyományok ápolása közös ügy — Angolból is ötösre áll a lá­nyom, pedig ettől a tárgytól na­gyon félt — újságolta egy bács- bokodi fiatalasszony valakinek. — A németet szerette volna foly­tatni, hiszen az általánosban ezt tanulta. — A beszélgetés véletlen fültanújaként, elnézést kérve a köbeszólásért, kíváncsiskodni kezdtem: — Általánosban németet? Hol? — Hát itt, a községben — vá­laszolt. — Nálunk ugyanis dél­szlávok és svábok is élnek, tehát német, illetve szerb nyelvű ok­tatás is van. — És maguk melyik nemzeti­séghez tartoznak? — Mi magyarok vagyunk, de ném az egyedüliek, akik nemze­tiségi iskolába íratták a gyere­küket. A hallottakat megerősíti Pesta- lity József, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke: — Egyáltalán nem ritkaság, hogy németajkúak szerbül tanít­tatják a gyermekeiket, illetve for­dítva. Éppen ezért, most, amikor a délszláv nemzetiség őszi kong­resszusára készülve felmértük például az anyanyelvi oktatás helyzetét, sajátos kívánságok fo­galmazódtak meg. Pedagógusok és szülők egyaránt azt kérik: kez­dő és haladó fokon tanulhassanak a gyerekek, aszerint, hogy otthon­ról mit hoztak magukkal. — Ez érthető, 'hiszen vala­mennyi család örül, ha fia, lánya kiskorában még egy nyelvet elsa­játíthat. De mennyiben szolgálja e módszer az eredeti célt: <a nem­zetiségi tudat, a nyelv, a hagyo­mányok ápolását? — Mennyiben? — kérdez visz- sza Péstality József. — A mint­egy háromezer-ötszáz lélekszámú községben körülbelül négyszázöt­ven német és kétszáznyi szerb nemzetiségű él. De szinte a falu apraja, nagyja ott van a műve­lődési otthonban a bunyevác pré- lón is, meg a sváb bálon is. Az Aranykalász Tsz .asszonykórusá­nak tagjai egymástól tanulták el a szerb és a német népdalokat. Egyéhként is, ki tudná azt ma mór pontosan megmondani, hogy ki melyik nemzetiséghez tartozik, hiszen megszűnt az elkülönülés, évtizedek óta természetes az egy­más közötti házasodás. És még természetesebb, hogy a nemzetiségi hagyományokat ma­gyarok, németek, szerbek együtt ápolják. A szerb és német zene, tánc, ének ,nem egy szűkebb kö­zösség sajátja, hanem mindenkié, és úgy gondolom, azáltal, hogy e két nyelvet azok is megtanulják, akik más anyanyelvűek, koránt­sem szegényebbek leszünk, in­kább gazdagabbak. —cs —a Jó tanulók, jó sportolók • Énekóra. Minden tekintet Kalmár Imréné tanárnőn. Bánmennyire is sietős az utam, mindig elnézelődök az iskolai fo­lyosókon, mielőtt az igazgatóhoz, vagy a tanáriba benyitok. A fa­liújságok állapota, a dekoráció színvonala, a szemléltető táblák minősége sokat elmond az okta­tó-nevelő munkáról, a pedagógu­sok, a diákok igényességéről vagy nemtörődömségéről. A bácsborsódi iskolában el kel­lett tekintenem a szemlélődéstől. A kora délutáni órákban is gye­rekek népesítették be a folyosó­kat, noha már régen „kicsenget­tek”. Az egyik csoport kirándu­lásra készülődött, mások körbe- körbét játszottak a jó minőségű pingpong-asztalnál. Kisdobosok az .újonnan kifüggesztett Weöres Sándor-verseket olvasgatták. Ér­ződött, hogy a gyerekek második otthonuknak érzik a nemrégiben kibővített, tiszta iskolát. Jó a légkör. Csodálható? Lelke­sítőén friss a tantestület. Ami meglepett: jól ismerték a falu múltját, tudtak jeleseiről: Meizl Ferenc, a nagyhírű klarinétmű- vész e falu szülötte és itt, azóta lebontott házban látta meg a napvilágot Moholy-Nagy László, a magyar aktivizmus kimagasló alakja, a művészet új világ­képének egyik kirajzolója. Alig ákartam hinni a fülem­nek, amikor azt hallottam, Csip- ler Jánosné igazgatótól. hogy minden csütörtökön este kondi­cionáló torpiára jön össze több- kevesebb (inkább több) lány és asszony. A társadalom minden rétegét képviselik, ahogyan mon­dani szokás. Adminisztrátor, ház­tartásbeli, tsz-dolgozó, eladó, pe­dagógus, diáklány erősíti magát hetente egyszer Bánóczky Edit irányításával. A jó példának vagy a jól kép­zett pedagógusok lelkesedésének, és a gyerekek ügyességének is köszönhető, hogy általában na­gyon jól szerepelnek a járási út­törőversenyeken a bácsborsódi kisdiákok? Ami ennél is fonto­sabb: megállják helyüket a kö­zépiskolában, a szakmunkáskép­zőben. Hála a községi könyvtár és a pedagógusok együttműködésé­nek, elég sok gyerek kedveli meg kisdiákként a könyveket. Az új tantermek elkészülte óta a napközisek is kényelmesebb he­lyet kaptak, megszűnt a régi zsú­foltság. Ha az építési törmelék nem csúfította volna az udvart, csupa szépet írhattam volna a bácsbor­sódi iskoláról. Ígérték: amire megjelenik a cikk, már ez is olyan rendezett, gondozott lesz. mint a falu, mint az iskola többi része. H. N. Bácskában a legjobbak között Gratulálunk! A bácábokodi Aranykalász Terme­lőszövetkezetet méltán tartják a térség egyik legjobban gazdálkodó nagyüzemének. Már hosszú idő óta jó eredménnyel zárják az év végi mérlegeket. Tehetik is ezt, hiszen .a vezetők jól sáfárkodnak a tagság bi­zalmával. A növénytermesztési ága­zat termésátlagai évek óta állan­dóak, magaslak, bizonyítva ezzel,* hogy a búza-, a 'kukorica-, a cukor­répa. és napraforgó-termesztők ér­tik mesterségüket. Már régen szakí­tottak azzal a hagyománnyal, hogy sokféle növénnyel bíbelődjenek. Az állattenyésztési főágazatban dolgozók is megvalósították azt a még nghal j^tópisztikusnák..tűnő.el­képzelést, miszerint á jelképes sza­lag egyik végére belapátolják a ku­koricát, a másik oldalon pedig az elkészült felvágottat, húskészít­ményt már vihetik az üzletek pol­caira. Korszerű telepükön évente 15 ezer sertést hizlalnak ISV-fechnoló- giávai, és tagjai a bajai BáCSHIÜS Közös Vállaltainak. Tavaly a máso­dik helyezést érték el KAHYB állo­mányukkal, a sertésfeldolgozó vál­lalat házi versenyén. Több mint két és félmillió 'liter tejet szállítanak el évente a tehe­nészetből. Igaz, hogy az elmúlt esz­tendőiben visszaesett az egy tehén­re jutó tej mennyisége, ennek okát a telep rekonstrukciójában kell ke­resni. Ugyanis a kötött tartásról át­tértek a kötetlenre. A kor követel­ménye szerint így olcsóbbá vált az állatok gondozása. .Mindenképpen szólni kell a jó jövedelmet hozó melléktevékenység­ről. A szövetkezet egy évtizede részt vesz az IKARUS autóbuszok gyár­tásában. Tehát közvetve, termékük­kel — a lengőkarokkal — a külföldi piacokra is kijutnak. Ebből az al­katrészből, amelyik az autóbuszok rugózását hívatott jobbá tenni, éven­te százezer darabot gyártanak. A továbblépés egyik feltétele, hogy az újjal haladni, s ezt gyorsan al­kalmazni kell. Idén például, szako­sított sertéstelepet alakítanak ki, csaknem ötmillió forintos költség­gel CCM — kukoricaszem- és cső- zúzalékitárolót létesítenek, ugyan­ilyen újdonság a szerinyvíztisztító üzem építése is, amelyre öt szövet­kezettel és a Bajai Mezőgazdasági Kombináttal vállalkoznak. Szép úttörőtáborok várják Káptalaniüreden az ország különböző ré­szeiből érkező kisdiáko­kat. A gyönyörű kör­nyezetben sokak sze­rint a bácsbokod-bács- borsódiaké a legmuta- tósabb. A bácskai nagy­községben dolgozó szü­lők, termelőszövetkezeti brigádok bővítették, csinosították, korszerű­sítették- Vezetők és „be­osztottak versengve fá­radoztak a tereprende­zésen, az építkezéseken. Falun még ma is rit­ka a női sportszakosz­tály. Erős a szokás ha­talma, meg a háztáji is alaposan elveszi a lá­nyok, asszonyok idejét. A nemzeti bajnokság valamelyik osztályában résztvevő csapatról alig-alig hallottunk. Minden elismerést meg­érdemelnek a nehéz körülményeik ellenére az NB II-ben szereplő bácsbokodi kézilabdá­zónők. További sikere­ket! A nőbizottság hallat magáról A bácsbokod! Aranykalász Terme» löszövetkezet vasipari részlegénél dol­gozó asszonyok, lányok azt kérdezték 1977-ben Széplaki Jánosnétól, az ép­pen megválasztott nőbizottsági elnök­től, hogy mi szükség van erre a bi­zottságra? A kérdezett akkor azt kér­te, adjanak egy esztendei haladékot a válaszra. Ám az év még le sem telt, amikor a részleg 70—80 nődolgozója így fogadta egy alkalommal: „már érezzük, hogy van érdekvédelem!*' Mindezt a szövetkezet párttitkárá­tól, Boros Istvántól tudom, aki — amíg Széplaki Jánosnéra várunk — azt is elmondja, hogy a nőbizottság télen a virágkötéstől, hidegtálkészí- téstől kezdve egészségügyi, politikai témákig előadás-sorozatokat szervez. Vagy például felkeresték az idős tsz- tagokat és özvegyeket, kérdezve, mi­ben szorulnak segítségre. Volt, aki­hez szocialista brigádot küldtek, a házát rendbehozni, máshová gondozó­nőt kerítettek. Szépszámmal akadtak olyanok is, akik hajdan családtagként dolgoztak, azokat beléptették a tsz- be tagnak, mert így járadékra, nyug­díjra is esélyük lehet. A hasznos, ne­mes és meghatóan humánus tevé­kenység mellett azonban a nőbizott­ság az érdekvédelemmel vívta ki iga­zi tekintélyét — fejezi be a párttitkár. Bevallom, e kétszer is elhangzott szó — érdekvédelem — Indított arra, hogy olyan kérdést tegyek fel Szép­iáik! Jánosnénak, ami talán készület- lenül éri. A módosított szövetkezeti jogszabályok ugyanis a szövetkezetek tevékenységi körének bővítésére — ezzel együtt a nők foglalkoztatására — a korábbiaknál szélesebb lehetősé­get adnak. Tud-e erről a nőbizottság, s ha igen, mit kívánnak tenni? — Egyáltalán nem jövök zavarba — válaszol —, már csak azért sem, mert mint főkönyvelő-helyettes a ren-, deleteket, s mint volt személyzetis, a nők helyzetét jól ismerem. 1975-ben még legfeljebb 8—10 hónapra tudtunk munkát adni a nőknek, más üzemek segítségét is kérnünk kellett ehhez, 1981-től viszont nálunk nincs részidős foglalkoztatás, 189 nődolgozónknak egész évben, folyamatosan van mun­kája. Sőt, a kisgyermekes anyák egy műszakban dolgoznak, s úgy véljük, a nőbizottságnak is szava volt ab­ban, hogy az óvoda a korábbi 4 óra helyett, az itteni munkaidő végéig, 12 5-ig tart nyitva. — A nőbizottságnak tehát — foly­tatja Széplaki Jánosné — ilyen gon­dokkal már nem kell vesződnie, va­lóban az érdekvédelemre összponto­síthat. Ezt a hők elismerik, érzik, mind a bérezésben, mind a munka- körülmények javításában. Hozzá kell azonban ehhez tenni, hogy a nőbizott­ság nemcsak a vezetőktől, hanem a nőktől is tud kérni. Például hosszú évek óta valamennyi testületnek meg­felelő arányban volt nőtagja is. De minek? Ha soha nem szólalt fel? El­beszélgettünk velük, és segítettünk nekik megtanulni; mit Jelent az: tiszt­séget viselni. Vagyis véleményeket összegyűjteni, dönteni tudni, s e dön­tésekről a választókat informálni. Má­sik példa: a szarvasmarha-ágazat ve­zetője a nőbizottság segítségét kér­te, mert a tehenészetbe gyorsan kel­lett a munkáskéz. Mentünk, agitál­tuk az asszonyokat, megértették, hogy most ott van probléma, tehát ott kell segíteni. Így történhetett meg az, hogy amikor betegsége miatt egyik nődol­gozónkat átmenetileg könnyebb mun­kára kellett helyezni, mi sem kér­tünk hiába.... K. K. '„'I = C^szeáKiiöittt: Heltai Nándor. Fényképezte: Straszer András. Bácsbokod

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents