Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-14 / 87. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. április 14. GYÄRTMÄNYKORSZERÜS1TÉS, LICENC-HONOSÍTÁS Jól kezdte az évet a MEZŐGÉP Vállalat Irányjelzö — Az éves tervünket a VI. ötéves terv előírásai, a központi irányelvek, illetve az 1982. év tapasztalatai alapján állítottuk össze. — Ezzel a mondattal kezdte a beszélgetést dr. Kuczik István, a MEZŐGÉP Vállalat néhány hónapja kinevezett igazgatója. A 38 éves fiatalember az Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán a vállalat ösztöndíjasaként végzett. Kiskunmajsán volt gyáregységvezető, később a Csavaripari Vállalat igazgatójává nevezték ki, s az volt a feladata, hogy egy új gyárat szervemen meg. Mikor ezt befejezte, a vállalat visszahívta, s a kecskeméti gyár, majd később a vállalat igazgatója lett. — A terv összeállításakor — folytatta,— külön figyelmet fordítottunk kötelezettségeink teljesítésére és a fejlesztési alap növelésére. Ebben az évben az árbevételünk inkább csökken, de eredményességben 6,7 százalékos fejlődést szeretnénk elérni, amely 240 millió forintnak felel meg. Műszaki fejlesztés A MEZŐGÉP Vállalat korábban is arra törekedett, hogy új, korszerűbb gépekkel lássa, el a mezőgazdaságot, a konzervipart. Feltehetően ebben az évben is — bár a fejlesztési alapok nem növekedtek — tovább kívánják bővíteni a termékszerkezetet. — A termékszerkezeten nem kívánunk változtatni, a hagyományos gyártmányokat készítjük, a terménytárolókat, az élelmi- szeripari és mezőgazdasági gépeket, de ezek modernizálására a korábbinál is nagyobb gondot fordítunk. Ehhez két forrás áll rendelkezésünkre. Az egyik: a licenc-honosítás, amelyek közül szeretném megemlíteni a Mather- platt angol létöltő berendezést, a svájci Ferrum cég pürátöltő és dobozzáró monoblokkját, a Lipp svájci cégtől vásárolt spirálkor- colt silóépítő berendezést, valamint a Rau-Multitiler felszíni talajmegmunkáló gépet, amely az intenzív gabonatermesztési programhoz kapcsolódik. A másik: a saját fejlesztés, amelyek közül kiemelésre érdemes az új kultivátor — magágyelőkészítő — család megvalósítása, a gyü- mölcslétölitő gép és az algériai megrendelésre készülő tárolótornyok. Beruházásra — közismert okok miatt — sincs lehetőség, nyilván a MEZŐGÉP sem képes a gyártmányfejlesztés ellenére újabb beruházást megvalósítani. — Ez így is van, de szerencsénkre, a korábbi beruházások most kezdik visszafizetni a befektetett milliókat. A kiskőrösi meleg-, a kecskeméti konzervipari gépgyártó üzem, a kiskun- majsai drótfonatmegmunkáló már jelentősen bővíti a termelés mennyiségét és gazdaságosságát. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a létszámot nem kívánjuk növelni... Az első negyedév? Jobban kezdődött, mint a korábbiak. Az árbevétel 425 millió forint volt, ami megfelelt a tervezettnek. Kétségtelen, hogy a készleteink magasabbak a megengedettnél, de erre már született intézkedés. Esélyek A MEZŐGÉP Vállalat • korábban is igen jelentős mennyiségű gépet, berendezést exportált különböző Országokba. Ez év január elsejétől külkereskedelmi joggal is rendelkeznek. Mi várható, csökken vagy növekszik 1983- ban a szocialista és tőkés export? — A vállalat összes árbevétele 2 milliárd 35 millió forint. Ebből szocialista export 531 millió, a teljes árbevétel 26 százaléka, 126 millió a tőkés export, vagyis az árbevétel 6 százaléka. Az utóbbi magyarázatra szorul. A tőkés export esetében fővállalkozóik vagyunk, s ennek az árbevétele akkor jelentkezik, amikor a készterméket szállítjuk külföldre. Ebben az évben főként szerelést végzünk, s ezért kisebb a dollárbevétel. Szeretném azonban hozzátenni, hogy jelenleg a tervezettnél jóval magasabb a tőkésexport-lekötésünk, s úgy tűnik, jó eséllyel indulhatunk a Világbank különböző pályázatain. Szeretném itt megemlíteni, hogy nagyon jelentősnek tartjuk az import gép helyettesítését, ami az elmúlt esztendőben 4,2 millió dollárnak felelt meg. A népgazdaság ennyivel kevesebb tőkés importból származó gépet hozatott be, amelyet az általunk gyártott berendezésekkel helyettesítettek. Erre az évre ez valamelyest csökken, számításaink szerint ez 3,3 milliót tesz majd ki. Segítettek a kommunisták Dr. Kuczik István csupán néhány hónapja áll a MEZŐGÉP Vállalat élén, bár tulajdonképpen csak úgy változtatott munkahelyet, hogy egyik épületből a másikba költözött. Miben és hogyan segítette munkáját a párt- szervezet, a szakszervezet, a tömegszervezetek ? — Röviden szeretném ezt kifejezni; korrekt támogatást kaptam a kommunistáktól, a szak- szervezettől, a KISZ-től és más tömegszervezettől. Megítélésem szerint a párt- és a gazdasági vezetés elképzelései, cselekedetei a vállalat érdekeit szolgálják. Abban, hogy a vezetőváltáskor nem uralkodott rossz hangulat, s az elmúlt év negyedik negyedében kimagasló teljesítmények születtek, a pártszervezetnek, a kommunistáknak, a szakszervezetnek, s a szakszervezeti bizalmiaknak igen jelentős érdemei vannak. A vállalatnál a közérzet jó, a munkahelyi légkör megfelelő. Nagyon fontosnak tartom, hogy az év elején történt vezetői döntést, amely a terv túlteljesítését, a bérfejlesztéshez szükséges források megteremtését célozta meg, a vállalat kollektívája a demokratikus fórumokon megvitatta, a dolgozók ezzel egyetértettek. Most a végrehajtáson van a sor, s ebben mindenütt ott vannak a kommunisták, szakszervezeti ak- tivisták. Biztató elképzelések A jövő terveit nyilvánvalóan nem létszámemeléssel, hanem más módon lehet megvalósítani. A vállalat vezetőinek vannak elképzelései ? — Természetesnek tartjuk, hogy a műszaki fejlesztés az egyetlen járható út. Ezért tovább korszerűsítjük gyártmányainkat, több licencet is vásárolunk. Emellett szükségesnek tartjuk a kerekegyházi telepünkön a fehérfém-feldolgozás, Kiskőrösön mezőgazdasági munkagépgyártás és Kecskeméten konzervipari gépgyártás rekonstrukcióját, bővítését. A külkereskedelmi jog lehetőséget ad arra, hogy nagyobb kitekintésünk legyen a piacra. A külföldi szervezetet most építjük ki saját erőből, különböző szerződésekkel. Ezzel tovább növelhetjük fővállalkozásban a tőkés exportot terménytárolók építésével, élelmiszeripari gépgyártással. Gémes Gábor Kilenc fagyos nap márciusban 9 Néhány gazdaságban szélmotorral védték a gyümölcsösöket a fagyok kártételeitől. Az erőteljes légmozgás hátráltatta a hideg megrekedését az ültetvényen. A kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium munkatársai összesítették az elmúlt hónap időjárási adatait. Észleléseik szerint, március átlag körüli csapadékú és napsütésű volt. A levegő középhőmérséklete 6,8 fokot tett ki. Az obszervatórium műszerei a legalacsonyabb léghőmérsékletet két méteren, vagyis a fák koronájának magasságában március 13-án mérték. Akkor mínusz 8,6 fokot mutattak. A talaj mentén ugyanaznap mínusz 12,1 fokra hűlt le a levegő. Kecskeméten és környékén egész márciusban 9 fagyos napot jegyeztek fel. Említésre méltó nap volt március 25-e, ekkor mérték két méter magasan a plusz 23,4 fokot, ami a hónap legmagasabb léghőmérsékletének számított. A sokévi átlagnak megfelelő 31 milliméter helyett^ a megyeszékhely körhyé- kén 31,8 milliméter csapadék hullott márciusban. Ez azonban korántsem fedezte a talaj vízhiányát. Az átlagos 217 milliméterrel szemben, ugyanis a gazdasági év csapadékösszege csupán 146 milliméter. Ebből következett, hogy a talaj hasznosítható vízkészlete tíz centi mélységben március végén csupán 10 milliméter, fél méteren 6 milliméter, egy méter mélységben 5,4 milliméter volt. A legtöbb esőt március 15-én kapta Kecskemét és környéke, amikor’10,8 millimétert észleltek az obszervatórium berendezéséi. A levegő nedvességének havi középértéke alatta maradt az_átlagosnak. Márciusban 151 óra hosszat sütött a nap, ami meghaladta az átlagot. Ezzel szemben viharos erősségű szelet is hozott az esztendő harmadik hónapja, ami a mező- gazdaságban elég sok kárt okozott, főként a laza talajon. Különösen a március 11—i volt erős, amikor a szélnyomás sebessége megközelítette a másodpercenkénti 16 métert. CSELEKVŐ HÉTKÖZNAPOK Tizenkét zsák A vállalatnál ezúttal is, mint minden évben, körlevelet adtak ki. Az írás címzettjei a szocialista brigádok voltak, s a társadalmi, gazdasági vezetők aláírásával ellátott levél ajánlásokat, javaslatokat tartalmazott a munkahelyi közösségek számára. A feladatok között, amelyek elvégzésére a brigádokat kérték, volt vállalati Is, gyárkapun kívüli is. Az egyik felhívás például így hangzott: „Segítsék brigádjaink az állami gondozott gyermekeket.” A Kandó Kálmán brigád tagjai elgondolkodtak a dolgon. Kalkuláltak, számoltak. Ha mindenki ad 100 forintot, összejön kétezer. Am másnap a brigádvezető isimét rövid megbeszélést javasolt. — Van egy jobb ötletem! — jelentette be hami&kás mosollyal. Társai kíváncsian hallgatták. A történethez tartozik, hogy ez a villany- szerelőkből, tekercselőkből verbuválódott brigád éveken át nagyon sokat tett már ed-, dig is az általános iskolák világításának korszerűsítéséért. Részt vettek a tanyai iskolák villamosításában, s társadalmi munkával elvégezték jónéhány kecskeméti intézmény világításának teljes, felújítását. Egyszóval sok általános iskolában megfordultak már, s íme: innen az ötlet! — Tudjátok hány kallódó gyerekcipőt, kabátot, pulóvert láttam én már ezekben az iskolákban? — tette föl a kérdést a brigádvezető, hogy mindjárt válaszoljon is rá. — Nagyon sokat! A gyerek elhagyja a holmit. .beteszik a portára, aztán hetek, hónapok múlva is ott van. Tehát mit kell tennünk? A Kandó brigád tagjai tudták mit kell tenniük. Küldöttséget menesztettek Kecskemét csaknem valamennyi általános iskolájába. Elmentek a Leninváiros- ba, a Béke térre, a Zó- ja utcába, felkeresték a Molnár Erik, a Zrínyi. Ilona és még jónéhány iskola úttörőcsapatának vezetőjét. Talán ők maguk sem számítottak ilyen fogadtatásra. Az igazgatók, csapatvezetők készségesen segítettek, és akcióba lépett a szülői munkaközösség is. Nemcsak az iskolában felejtett ruhadarabok vándoroltak át a brigádtagok zsákjaiba, hanem nagyon sok gyerek otthonról is elhozta' a kinőtt, de még nagyon jól használható kabátot, cipőt. — Tizenkét zsák! — számolt be boldogan a brigádgyűlésen két héttel később a brigádvezető. — Ennyi gyerekholmi gyűlt eddig ösz- sze, és még nincs vége. Majd a brigád nőtag- jaihoz fordult: — Nemsokára rajtatok a sor. S a brigádvezető lakása átmenetileg tiisz- títószalonná, és szabó- műhellyé változott. A brigádvezető felesége — aki ugyancsak a Kandó brigád tagja — és munkatársnői minden darabot kimosnak, gombot varrnak, cipzárt pótolnak. Igyekezniük kell, mert a férfiak újabb és újabb tömött zsákokkal érkeznek haza. S hogy mi lesz a kabátok, pulóverek, kis- ciipők sorsa? A brigád úgy tervezi, hogy a kecskeméti gyógypedagógiai intézetek hátrányos helyzetű kisdiákjait lepik meg a másutt már feleslegessé vált, kinőtt, ám még kifogástalan állapotú ruhadarabokkal. Sitkéi Béla Közlekedésre nevelés a középfokú iskolákban A Minisztertanács rendeletben intézkedett a közlekedésre nevelés fejlesztéséről a közoktatásban. A motorizáció fejlődése megköveteli a társadalom felkészítését a motorizáció magasabb szintjének befogadására. Ez szükségessé teszi a közlekedési ismeretek széles körű terjesztését, a helyes, biztonságos közlekedési magatartás kialakítását. Gondoskodni kell arról, hogy minden ember megszerezhesse a rávonatkozó ismereteket és azok betartásával képes legyen megóvni önmaga és mások biztonságát, biztosítani a közlekedés zavartalanságát. A KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁT nagymértékben befolyásolják az emberi tényezők, kápcsola- tok. A közlekedési szabályok ellenére sok olyan magatartási hiba van az emberekben, amelyek a közutakon gyakran balesethez vezetnek. A hiba oka a szabályok ismeretének, értelmezésének és alkalmazásának hiányosságaiban, a kulturáltsági és morális hiányokban rejlik. A közlekedési kultúra és erkölcs normái csak napjainkban alakultak ki, tervszerűen irányított fejlődési folyamat függvényeként. Ennek a folyamatnak- egy része a középfokú iskolák (gimnáziumok, szakközépiskolák, ipari tanulóintézetek) tanulóinak közlekedésre nevelése, oktatása. A középiskolás, tanulók közlekedési magatartakafiil: aíSéfráísli-v báft'kieméft^létfíaséi|ura ffeléfősségérzet, a defenzív vezetés, a helyes sebességmegválasztás, az udvarias, egymást segítő magatartás kialakítása, a gépjárművezető polgári és büntetőjogi felelősségének tudatosítása. A célon — a közlekedési magatartás alakításán — belül a segédmotorkerékpár-, a motorkerékpár- és személygépko- csivezető-képzés egymásra épülő rendszerében jelenik meg a középfokú iskolákban, az általános műveltség részeként, beillesztve az iskolák oktató-nevelő munkájába. A KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁKBAN a közlekedésre nevelés az 1974— 0 Felvételünk a múlt héten lezajlott közlekedésbiztonsági vetélkedőn készült. 75-ös tanévben kezdődött meg, ,s ettől kezdve folyamatosan létrehozták a közlekedési szakreferens hálózatot, amely ezt a munkát összefogja. Ugyanakkor megkezdődött az iskolákban a gépjármű- vezetői oktatás is. Ezt A- és B-ka- tegóriákban elsősorban az Autó- közlekedési Tanintézet, B—C-kate- góriában az MHSZ végzi. Jellemző a megyében folyó iskolai képzésre, hogy az 1981/82-es tanévben a végzős - tanulók 13,7 százaléka, hatszáztizenöt fiatal szerzett B- kategóriájú vezetői engedélyt. Jellemző továbbá, hogy a részarány — az eltelt mintegy egy évtized alatt — az országos rangsorban a 3—7. hely között mozgott. Ez azt mutatja, hogy a középfokú iskolákban a közlekedési oktatás megyénkben kiterjedtebb az országos átlagnál. A B- és B—C-kategó- rián túl sokan szereznek segédmotor- és motorkérékpárvezetői engedélyt. A közlekedésre nevelés ma a megye összes középfokú iskolájában, osztályfőnöki órán kötelező témaként folyik. A járművezetőképzés színvonalára jellemző, hogy az évi összesen ezerkétszáz fiatal képzése mellett az „iskoláktól jelzés nem érkezett, nogy tanulóik az iskola elvégzéséig közlekedési baleset előidézői lettek volna. Ugyanakkor nem tudjuk felmérni a szabályszegések, balesetek számát, amelyek helyszínbírságot vontak maguk után, illetve csak az Állami Biztosítónál jelentek meg. MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy a megyében a középfokú iskolákban folyó közlekedésre nevelés megfelelő ütemben fejlődött. További lehetőség a színvonal emelésére a szakreferensi hálózat működési feltételeinek javítása, a járművezetőképzés további bővítése. Sohajda József Detektor adja a szabad utat Hazánk több nagyvárosa után Kecskeméten is felszerelésre került a Villamos Automatika Intézet által kifejlesztett FB 016-os közúti forgalomirányító berendezés. A készülék — szemben az eddig alkalmazott, nyugati importból származó, relétechnikára épülő Kikola Tesla berendezésekkel — teljes egészében integrált áramköri elemekből épül fel. Szolgáltatásai messze felülmúlják a hagyományos berendezéseket. Az eddig alkalmazott relés készülékek a forgalomszámlálási adatok figyelembevételével készített időtervek alapján működnek, úgynevezett állandó ciklusidővel. Ez azt jelenti, hogy a gép az előre beállított ideig ad szabad jelzést az egyes irányoknak, függetlenül a pillanatnyi forgalmi helyzettől. Kecskeméten az Irinyi út—Akadémia körút kereszteződésében felszerelt forgalomirányító berendezés rugalmasan alkalmazkodik a mindenkori forgalmi igényekhez. Mindig csak annak az iránynak ad szabad jelzést, arpelyik irányból van bejelentkezés, a zöld idő hosszát pedig az érkező járművek számától függően változtatja, megnyújtja. A „bejelentkezés”, azaz á zöld jelzés „kérése” a járműveknél automatikusan történik a burkolatba épített járműérzékelő detektorokon keresztül. A gyalogosok az átkelőhelynél elhelyezett nyomógombbal jelezhetik átkelési szándékukat, /.hívhatják” a szabad jelzést. A gyalogos bejelentkezésének gyakorlatilag csak akkor van jelentősége, ha a csomópontban kicsi a járműforgalom, pontosabban akkor, ha a gyalogossal egy fázisban (egy idő. ben) haladó jármű nem érkezett a kereszteződéshez. Ezt a gyalogos abból tudhatja, hogy a nyomógomb felett levő piros színű lám-; pa nem világít. Ha ez a kis lámpa már világít, felesleges a gom-- bot megnyomni, mert a gyalogos megkapja a szabad jelzést. A forgalomirányító berendezés rugalmas működéséből következik, hogy éjszaka, teljesen forgalommentes időben a csomóponthoz érkező jármű részére az átmeneti jelzések és a biztonsági idők letelte után (5—10 másodperc) szinte azonnal ad szabad jelzést. Ebből következik, hogy a jelzőlámpánál valamely irány szabad jelzése után bármelyik irány kaphat szabad jelzést. Itt hívj,uk fel a figyelmet arra, hogy a rutinból való közlekedés e jelzőlámpánál különösen veszélyes. Sokan, ismerve a jelzőlámpák programját (fázissorrendjét) nem várják meg a szabad jelzés kezdetét, hanem látva, hogy a keresztező irányban a járművek megállnak, megkezdik mozgásukat a piros jelzés ellenére (különösen gyalogosoknál gyakori szabálysér. tés ez). Ennél a berendezésnél — a rugalmas működés következtében — valamely irány szabad jelzésének megszűnte után bármelyik másik irány kaphat szabad jelzést. Tehát — mint a más csomópontoknál is — csak a zöld jelzésnél kezdhető meg az áthaladás. Az új berendezéssel felszerelt csomópont végleges forgalomba helyezése sajnálatos módon elhúzódik április közepére, mert az áramszolgáltató vállalat a belső megvilágítású jelzőtáblák bekötését nem tudja korábban elvégezni. Nagy László
