Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-13 / 86. szám
Tanácskozik az MSZMP VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Nyugat felől tovább nővekizlk a felhőzet! éa a záporok, zivatarok keletre le áttér- lednek. Több helyen várható Jégeső, néhol felhőezakadáe. Az éezakl ezél zivatar Idején, Illetve napközben erői, helyenként vlharoe lesz. A hőmérséklet délután csak S és 11 fok között valószínű. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 86. szám Ára: 1,40 Ft 1983. április 13. szerda Központi Bizottsága Kedden összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára — a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól szóló előterjesztést vitatja meg a Központi Bizottság. 'A Központi Bizottság 13- án, szerdán folytatja munkáját. I Tető alá kerülnek-e a családi házak? I (3. oldal) Hartán 39 új családi ház készült 1982-ben és >— 83-ban. Ha szerényen is számoljuk, ez legkevesebb -30—35 millió forintjába került az építtetőknek Vajon, sikerül-e tartani az idén a magánerős építkezések eddigi, jó ütemét? Az építőanyag-telepeken milyen a kínálat? A Duna menti településeken, Solttól Kalocsáig erre kerestünk választ. AGROMASEXPO-DlJ A KECSKEMÉTI MEZŐGÉPNEK Kitárta kapuit a vásárváros Közép-Európa legjelentősebb négy nemzetközi szakkiállítását nyitotta meg tegnap a kőbányai vásárvárosban Juhász Adám ipari minisztériumi államtitkár. Húsz ország és Nyugat-Berlin 370 kiállítója ad képet at legkorszerűbb termelési technológiákról, gyártmányaikról, gépeikről és berendezéseikről. A Nemzetközi Mezőgazdasági Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítás foglalja el a legnagyobb szabad és fedett területet, ahol is 162 kiállító tárja a látogató elé újdonságait, és főleg azokat a termékeket, 'amelyeknek új vagy nagyobb piacot keres. A megyét a vaskúti Bácska Tsz, az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi gyára, a kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet, valamint a kecskeméti MEZŐGÉP képviseli. Az utóbbi érte el a legnagyobb sikert: a Lapp silóépítési eljárásért AGRO- MASEXPO ’83 díjat kapott. A mezőgazdasági szakemberek érdeklődése elsősorban az új erő- és munkagépekre terelődik. A Fiat—Hesston—Lawerda 1880 DT traktorát és önjáró szénabetakarítóját, az újabb típusú NDK kombájn ókat (az említettek a vásár nagydíját is elnyerték), valamint a Rába gyártmányokat és a gabonaprogramban használható egyéb munkagépeket vették szemügyre. Gyomirtó- és rovarölőszerek, folyékony műtrágyakeverő és -kiszórógépek, öntözőberendezések, burgonya- és borsóbetakarító-, valamint bálázógépek és szőlőszüretelő kombájn ugyancsak szerepel az újdonságok sorában. Feltűnően sok az energiamegtakarítás szempontjából is figyelemre méltó gép és berendezés. A háztájiban, a városi kertészetekben használható kistraktorok és művelőeszközök ugyancsak nagy számban találhatók. A Nemzetközi Ipari Elektrotechnikai és Műszerkiállítást valamint a könnyűipari gépek bemutatóját egyaránt 6. alkalommal rendezik. Az elektrotechnikai és műszerújdonságait 86, a könnyűipari gépeit 73 kiállító hozta el a vásárvárosba. Sikert aratott a BEAC Elektróakusztikai Gyár újonnan kifejlesztett automatikus mérőműszer-családja, a Kontakt Alkatrészgyár mikrókapcsoloi nyomtatott áramkörű csatlakozói, a Villamosipari Kutatóintézet napelemei. A textil- és ruházati-, tisztítóipari és mosodai gépeket, bőr-, szőrme- és cipőipari, valamint fa- és bútoripari berendezéseket állítottak ki a könnyűipari gépgyártók. A műanyagipar teljes skáláját vonultatta fel a tizedszer megrendezett műanyag- és gumiipari kiállításon. Tizenegy ország 90 kiállítója — közöttük 45 magyar vállalat és szövetkezet — sok újdonsággal ismerteti meg a látogatókat. CS. I. Növekvő érdeklődés a csemege- kukorica iránt A csemegekukorica jelentősége az utóbbi években világszerte megnőtt. Azelőtt kisüzemi növény volt, de termesztése ma már teljesen gépesíthető. Nagyüzemi művelése hazánkban 1975-ben kezdődött el a Hosszúhegyi, majd később a Kalocsai Állami Gazdaságban, amerikai tapasztalatokra és hibridekre támaszkodva. A sze- meskonzerv gyártásához a két mezőgazdasági nagyüzem csaknem ezer hektáron termeszt csemegekukoricát, amelyet a Kecskeméti Konzervgyár dolgoz fel. A századforduló után a hazai csemegekukorica-fajták leromlottak. A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetben 1971- ben kezdték a nemesítést, amelynek elsődleges célja a friss fogyasztásra alkalmas hibridek előállítása volt. Az igények változásával jelenleg a nagyüzemi termesztés és a konzervipari feldolgozás kívánalmait kielégítő, az amerikai fajtákkal, illetve hibridekkel versenyképes keresztezések 'előállítására törekednek. A legjobb hibridjeik már minőség és termésmennyiség tekintetében is egyaránt versenyképesek.. Az intézetben tegnap összehívták a termeltető, feldolgozó és a forgalmazó vállalatok szakembereit, akiknek bemutatták az új fajtajelölteket. A megjelenteket dr. Király Mihály általános igazgatóhelyettes üdvözölte, majd dr. ■Daniel Lajos főmunkatárs, valamint dr. Bajtai Ilona, a kutatási téma felelőse ismertette az eddigi eredményeket és a további célokat. A csemegekukorica-termesztés iránt nagyon megnőtt az 'érdeklődés. Ezt bizonyítja, hogy a Magyar Hűtőipar debreceni, székesfehérvári és zalaegerszegi gyára jövőre már jelentős mennyiségű mirelitárát szeretne értékesíteni, főként külföldön. Várható te- 1 hát, hogy a vetésterület a következő esztendőben' megtöbbszöröződik. A kutatók feladata, hogy a nagyüzemek számára bőtermő, eltérő tenyészidejű, elsőosztályú csemegekukorica-hibrideket állítsanak elő, ezzel a vetőmag-import mértékét csökkentsék. A fajtaje- lölt-bemutatón legnagyobb sikert a Kecskeméti Sárga SC 400-as hibrid aratta. Megelőzte az amerikai Commander nevű fajtát. K. S. Munkahelyi demokrácia az egészségügyben Kedden Kalocsán, a művelődési központ nagytermében a Bács- Kiskun megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya ’ és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága kibővített, együttes ülést tartott. Elsőként a szakszervezetek előtt álló időszerű feladatokról, a munkahelyi demokrácia kiszélesítésére hozott Minisztertanács —SZOT együttes határozatának megvalósításáról beszélt dr. Kormos Miklós, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára. Fölvázpl- ta a demokratikus munkahelyi légkör kialakítását szolgáló fórumok működési lehetőségeit. E fórumok létrehozását a megye egészségügyi intézményhálózatában az év végére be Kell fejezni. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy a jövő esztendőben már zavartalanul működhessenek is. Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának titkára is szólt a munkahelyi demokrácia megteremtésének, ki- terjesztésének szükségességéről. Egyebek között kifejtette: fontos, hogy minden gondolkodó, tevékeny embernek része lehessen az eredmények elérésében, ismeretekre alapozott véleményét elmondhassa, s azt figyelembe is vegyék. Ezután a megye egészségügyi és szociális ágazatának munkaerő- és bérgazdálkodási helyzetéről adott számot Nemes János, a szakszervezet bérbizottsága nevében. Megállapította, hogy Bács-Kiskun megyében az egészségügyben nincs kirívó munkaerőhiány, különösképpen a községi ellátásban. Ugyanakkor a kórházakban, ahol a dolgozok között magas a nők aránya, különböző okok miatt gyakorta nagy a távollevők aránya, eléri még a 20 százalékot is. A fiatalok — különösképpen az egészségügyi szakközépiskolát végzettek — fogadásának módszereit- is meg kell vizsgálni, mert az a tapasztalat, hogy a „rákép- zés” ideje alatt sokan fordítanak hátat az egészségügyi pályának, s ez nem kívánatos. A bérezés differenciálása az egészségügyben is központi kérdés. De a fizetés mellett a jó munkahelyi légkör, a szakmai kibontakozás lehetősége, a dolgozók munkájának igazságos megítélése egyaránt munkaerőmegtartó tényező. Vita bontakozott ki, amely főképpen a bérmaradványok fel- használásának gyakorlatát világította meg több oldalról. Megfogalmazódott, hogy központi feladatok végrehajtását a bérmaradványok terhére hosszú távon nem lehet tervezni. Az etikai bizottság titkára, dr. Budai Sándor a testület elmúlt évi munkájáról adott számot, majd az alapszervezetek beszámolóiról dr. Vétek Jánosné, , az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára adott jelentést az ülés utolsó napirendi pontjaként. N. M. A marxizmus időszerűsége Elméleti tanácskozást tar- j I tottak tegnap — Marx Ká- [ I rolyra emlékezve, halálának j I 100. évfordulója alkalmából í 1 — az MSZMP Bács-Kiskun | I megyei Bizottsága Oktatási j j Igazgatóságának székházéban. } [ Az oktatási igazgatóság filo- I s zófiai és munkásmozgalmi j i tanszéke, valamint a TIT me- ! I gyei szervezete által rende- j { zett tanácskozáson, dr. Samu j ] Mihály, az Eötvös Loránd Tu- J I dományegyetem tanszékveze- j I tő tanára tartott előadást, j I Marx politikájának időszerű- I | sége címmel. A kertészkedő kistermelők, kertbarátok által előállított évi, mintegy 25 milliárd forintnyi kertészeti termék nélkülözhetetlen a lakossági ellátás és az export szempontjából egyaránt. Sok év átlagában a kistermelésből származik a hazánkban megtermelt zöldség és gyümölcs fele, a szőlő 55 százaléka. Különösen nagy a kistermelés részaránya a korai szabadföldi zöldségtermelésben, ahol a termékek 94 százaléka, a hagymás gyümölcstermelésben (szamóca, málna, ribiszke, köszméte), ahol az össztermék 88 százaléka, és a csemegeszőlő-termelésben, ahol az összes mennyiség 82 százaléka a kiskertekből kerül ki. E hatalmas terméktömeg előállítása rendszeres és céltudatos munkát követel meg a vele foglalkozóktól. A sike- ■ rés kertészkedéshez azonban a szorgalom önmagában nem elegendő. A kitűzött célok csak, akkor érhetők el, ha a tettvágy szakértelemmel párosul. Még felsorolni is hosszadalmas hányféle szaktudomány eredményét kell ismerni és felhasználni ahhoz, hogy a kiskerti munkálkodást siker koronázza, hiszen csak egyetlen feladat, kerti növényeink kártevőktől és kórokozóktól való védelme is egy , sereg biológiai, meteorológiai. növénykórtani, kémiai, humánegészségügyi és technikai ismeret elsajátítását és pontos alkalmazását követeli meg. Nem véletlen tehát, hogy a kertészeti szakismeretek oktatását szolgáló tanfolyamok — szinte mindig és mindenütt — telt házakat vonzanak. A KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET című szaklap és a KERTBARÁT MAGAZIN magas példányszáma, a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat hamar vevőre találó szakkönyvei, valamint a televízió és a rádió kertbarátoknak szóló műsorainak síkére bizonyítja, hogy a kistermelők széles tömegei felismerték a szakmai önképzés fontosságát. A kertészkedők népes tábora azonban nemcsak dolgozik és szakmailag képezi magát, hanem miközben ezt teszi — szinte észrevétlen — közösségekbe szerveződik. Általános tapasztalat, hogy azok az emberek, akik egy bérházban lakva éveken át csekély érdeklődést sem tanúsítottak egymás iránt, s lényegében idegenekként éltek egymás mellett, ha kerthez jutnak és kertszomszédokká válnak, hamarosan beszédes viszonyba kerülnek egymással; a családok, megismerik egymást, ösz- szejárnak, majd összefognak közös feladataik megoldására. Társadalmunkban sok a csonka család, a rokoni, családi kötelék meglazulásától, hiányától szenvedő ember, akik a magányosság szorongató érzésétől szabadulni kívánva, boldogan ragadják meg azokat a lehetőségeket, amelyeket a kertbarát közösség kínál számukra. Ez az emberi kapcsolatok gazdagításán keresztül számottevően javítja jelentős tömegek társadalmi közérzetét. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kertbarát közösségek amellett, hogy pozitív módon befolyásolják tag-, jaik személyiségének fejlődését, egyúttal a közéletiség iskolái is. Általánosnak mondható, hogy a kertészkedők először szakmai kérdésekben, apróbb-nagyobb ügyes-bajos dolgaikban nyilatkoznak meg, majd egyre bátrabban szót váltanak az őket közvetlenül érintő településfejlesztési, szolgáltatási, kereskedelmi, ellátási, környezetvédelmi és közművelődési témákról és a helyi gondokon túl országos feladatainkról is. Ez az amatőr tevékenység néha kiváló teljesítményeket muta,t fel — például a világ legkorábbi csemegeszőlő-fajtáját, a Csabagyöngyét egy amatőr kertész békéscsabai vaskereskedő szelektálta — mégsem ez az elsődleges cél. Többnyire csak annyi — s ez sem kevés —, hogy a munkában vagy az életben megfáradt ember felüdülést, örömet talál saját alkotómunkájában. Csabai István TARTALÉKOK KISKUNHALASON Gazdaságosabb a textilüzem A VI. ötéves tervidőszak elején a Pamutnyomóipari Válla-- laton belül maradva), az egyik budapesti nagyüzemtől a Szegedi Textikművekhez került át a kiskunhalasi gyáregység. Azóta kicserélték ott a gépállományt alkotó 140 elavult masinát, s a helyükbe fiatalabb, kínai berendezéseket telepítettek. Hozzáláttak a vetülékfonállal való helyben! kiszolgálás gépi feltételeinek megteremtéséhez is. Ez év második negyedében újabb vetülékcsévélót helyeznek üzembe, s így a szövőkapacitás kihasználásához szükséges alapanya gmennyiséget helyben elő tudják majd készíteni. Fontos eredmény, hogy a gyáregység termelése gazdaságosabb volt a múlt évben, mint korábban, s az első osztályú nyersszövet aránya meghaladta a 77 százalékot. Amivel ebben az évben már nem elégszik meg a kollektíva, hanem növelni akarja — tudtuk meg Török Zoltán gyáregységvezetőtől. Pamutalapanyagból úgynevezett egysíkú termékeket, ágynieműanyagokat állítanak elő a halasi textilüzemben. Az idei első negyedévben egy vékonyabb és egy vastagabb kelmét szőttek, amelyet a Pamutnyomóipari Vállalat egy másik egysége készí-| tett ki. 1 ' Tavaly csaknem 5 millió négy- j z^tméter * szövetet gyártottak, mintegy 43 százalékkal többet, mint 1980-iban a régi gépekkel tudtak, és veszteség helyett mo6t nyereséget értek el. A termelékenységet 52 százalékkal fokozták, amiben nagy szerepet játszottak a kínai gépek. Ugyanis ezeken a korábbi 80—90—120 centiméteres helyett 140—160 centiméter széles szövetet lehet előállítani, vagyis egy értékesebb, többféle célra hasznosítható termék vette á.t a régi helyét. ' A látványos, gyors eredmény- javulás ellenére a Szegedi Textilművek halasi gyáregységében bőven maradt még feladat, amelyeket a jövő érdekében meg kell oldani. Kevés például a jól képezett szakember. Ezért az idén a majdani szakmai szmvonalemel- kedés érdekében -tanulók képzését kezdik meg. A további műszaki fejlesztésnek is előfeltétele a hozzáértő gárda gyarapítása. Ebben az évben még jobban ki kell használni a gépeket, mint •tavaly. Sajnos a létszám csökkenése e tekintetben nem kedvez a gyáregységnek. Szervezéssel, az előkészítés, anyagbeszerzés zökkenőmentesebbé tételével lehet csak jobb eredményt elérni. A gépeket kiszolgáló személyzetnek tanfolyamot rendeznek az idén. A munkafegyelem szigorításában ugyancsak rejlik még némi tartalék, valamint a balesetek megelőzésében is, hiszen a múlt évben sérülések következtében 104 munkanap iesett ki. A tervezett 4 százalékos ■ termelékenységnöveléshez a gépbeállítóknak, a szövő és a segédmestereknek szintén nagyobb szakértelemmel kell feladatukat ellátni. E hónap elsejével — differenciáltan — átlag 3 százalékkal emelték a béreket a halasi textilipari üzemben. A. T. S. • A díjnyertes Lipp-siló berendezés.
