Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-08 / 82. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Napköz* ben nyugat felől erős felhősödés vár­ható» és tőbbfelé valószínű eső. A dél­nyugati» nyugati szél időnként megélénkül» néhol meg Is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 1 és 6, a legma- gasabb nappali hőmérséklet 12 és 1T fok között várható. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 82. szám Ára: 1,40 Ft 1983. április 8. péntek HÁROM MEGYE KERTÉSZETI TERMELÉSÉNEK BEMUTATÓJA Szeptember elején: Hírős Napok Kecskeméten Sajtótájékoztató a fővárosban Csaknem fél évszázaddal ezelőtt rendezték az első Hírős Napokat Kecskeméten. Azóta is több-keve­sebb rendszerességgel kiállításo­kon tárják az idelátogatók elé e vidék mezőgazdaságának fejlődé­sét, elsősorban a kertészeti terme­lésben elért eredményeket. Nagy­üzemek, az általuk integrált és irányított háztáji gazdaságok, a fogyasztási szövetkezetek szakcso. portjai, a kertbarátkörök mutat­ják be termékeiket. A látványos­ságot a tudományos tanácskozá­sok, üzemi bemutatók egészítik ki. Mindemellett' a vendéglátás nél­külözhetetlen kellékei és a vidám­ság sem hiányzik a Hirös Napok programjából. Az idei szeptember elsejétől négy napig tartó rendezvénysoro­zatról tájékoztatta a sajtó képvi­selőit dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese tegnap Bu­dapesten, az újságíró-szövetség székházában. Nemcsak hagyo­mányt őriz Kecskemét, hanem szinte kötelességét teljesíti a kétévenkénti rendezvényeivel. Ugyanis kertészeti termelésben a Duna—Tisza köze az országban élenjár, s ezért is vállalkozik az itteni munka bemutatására, az újabb ismeretek, eredmények köz­readására. Bács-Kiskunban van a hazai szőlőültetvény harmada, a borexport felét az itteni pincékből szállítják, ugyancsak kiemelkedő a gyümölcs- és zöldségtermelés is. Az idei Hirös Napokon Pest és Csongrád megye nagyüzemei, va­lamint kistermelői is részt vesz­nek, ezzel kiszélesedik, az alföldi kertészeti termelés bemutatójává I • Szemet gyönyörködtető ter­mékbemutatók jellemezték 'a ko­rábban megrendezett hírős napi kiállításokat. (Archív felv.) válik a kecskeméti rendezvény. A művelődési központban, a szak- szervezeti székházban, a kertészeti főiskolán, valamint a Tudomány és Technika Házában tartják a termékbemutatókat, a tudomá­nyos tanácskozásokat. Virágkiállí. tás és -kötészeti verseny, a háztáji gazdaságokban használható kisgé­pek és eszközök kiállítása, szüreti felvonulás és műsoros estek, utca­(Folytatás a 2. oldalon.) Árhullám a Tiszán • A kécskei határban, ahol korábban a Tiszabög—Nagyrév közötti révjárat működött, egyre magasabb a folyó árja. (Pásztor Zoltán felvétele) I A follyó vízgyűjtő területén imároiup végén, április elején lehullott csapadék árhullámot lindított el a Tiszán. Tegnap Szolnokon már 660 centis Víz- Imagasságot mutatott a mérce. A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatósáig jelzése szerint, vár­hatóan április 13-én és 13-án tetőzik 740 centiméteres vízál­lással Szolnok térségében a Ti- szia. A harminc kilométeres Bács- iKiskun megyei folyószakaszon Tiszakécske határában a Tisza- gyölngye Tsz földjét érte el elő­ször az áradás. A védvonal azonban elég erősnek ígérkezik ahhoz, hogy a 700 centiméteres tartós vízmagasságot is elbírja. A termelőszövetkezet megerő­sítette a védelmi készültséget, és Ha az árhullám eléri a fent jelzett vízszintet, vezeti az ál­landó szolgálatot. Tiszaugtól délre, az Alsó-Ti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság működési körzetében a félegy­házi székhelyű Tisza-Kunsági .Vízgazdálkodási Társulat a Ti- szaalpántól a Qsongrád megyei Bokrosig a nyári gátat' védel-. imezi, ha a szükség úgy kíván-, ja. Itt a szolnoki tetőzésnél, megközelítőleg 110—120 centi-, méterrel alacsonyabb vízszint-, re számitanaik április 14-én. Bnnek megfelelően a jövő hét közepén rendelik el. az első fo­kú védelmi készültséget a ti- szaalpári nyári gát teljes hosz- szán. K. A. Közlemény elfogadásával ért véget a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri értekezlete A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés Tagállamainak Külügyminiszteri Bizottsága 1983. április 6—7-én ülést tartott Prágában. Az ülésen részt vett Petr MIadenov, a Bolgár Népköztársaság, Bo- huslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Stefan Ol- szowski, a Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköz- társaság, Oscar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stéfan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetsége Miniszterta­nácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter. Az ülésen az általános világ- helyzet fényében vélemény- és információcserét folytattak arról, hogy a Varsód Szerződés Tagál­lamai Politikai Tanácskozó Tes­tületének prágai ütése óta mi­ként alakult Európa helyzete. Át­tekintették a Politikai Tanácskozó Testület azon javaslatainak és kezdeményezéseinek megvalósí­tásával kapcsolatos kérdéseket, amelyek a nukleáris háború el­hárítására, az enyhülési folya­mat továbbvitelére és megerősí­tésére, a leszerelés megoldására, a biztonság megszilárdítására és az együttműködés fejlesztésére irányulnak az európai kontinen­sen és az egész világon. O A véleménycsere során .megállaipítottáik, hogy az események alakulása teljes mértékben igazolja a prágai po­litikai nyilatkozat nemzetközi helyzetértékelésének megalapo­zottságát és még időszerűbbé te­szi az abban előterjesztett javas­latokat. Ugyanakkor az ülésen hangsúlyozták azt is, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is bonyolult és feszült. Tovább esz­kalálódik az imperialista politi­ka, mindenekelőtt az amerikai Imperializmus politikája. Az ülé­sen képviselt államok felhívták a figyelmet: a revansista tenden­ciák megélénkülése a Német Szövetségi Köztársaságban ká­rosain hat az európai ipolitikai légkörre, az enyhülésre és az együttműködésre. Ebben a helyzetben az ülésen képviselt államok az összes "ál­lam kötelességének tartják, hogy a legnagyobb mértékben elősegít­sék az események jelenlegi ve­szélyes menetének feltartóztatá­sát. ­A Politikai Tanácskozó Testü­let megbízásának megfelelően át­tekintették a prágai politikai nyi­latkozatban foglalt javaslatok és kezdeményezések előmozdításá­ra irányuló további lépéseket, és azokat a gyakorlati intézkedése­ket, amelyek az Észak-Atlanti Szerződés tagállamaival és más államokkal az európai és a vi- iágbéke megszilárdításával, a le­szereléssel és a biztonsággal kap­csolatos legfontosabb kérdésekről folytatandó tárgyalásokra vonat­koznak. O Ez a kérdés annál is idő­szerűbb és élesebb, mivel az európai nukleáris fegy­verzetek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon továbbra sincs semmilyen elő­rehaladás, ugyanakkor mindin­kább kiteljesednek az új ameri­kai közép-hatótávolságú raké­ták ez év végére tervezett nyu­gat-európai telepítésének előké­születei. A Varsói Szerződés tagállamai a maguk részéről megerősítették: arra törekszenek, hogy Európa teljesen mentesüljön mind a közép-hatótávolságú. mind a taktikai nukleáris fegyverektől és készek közreműködni az ilyen megoldás elérésében. Az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök kérdésében olyan meg­oldást kell elérni, amely kizárja (Folytatás a 2. oldalon.) A KAMARA ÉS A MEGYEI TANÁCS KÖZÖTT: Konferenciát Együttműködési megállapodás a leszerelésért! Amikor újjáalakultak a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara terü­leti szervei, közltük a Bács-Kis- kun. Békés és Gsongrád megyét is tömörítő dél-alföldi összekötő bizottság, a dokumentumokban rögzítették a testületek kibővült feladatkörét is. Ebben megtalál­ható az exportnövelés segítése, új termelési kapacitások létre­hozása, importhelyettesítő cik­kek gyártásának megszervezése, valamint a területi tagvállalatok és külföldi cégek közötti keres­kedelmi, termelési kapcsolat ki­alakítása. Ez utóbbi azért is fon­tos, mert ma .már több mint száz tagvállalat vesz részt a dél-alföl­di összekötő bizottság munkájá­ban. A megyei csoportok megalaku­lása után, s hogy a kölcsönös előnyöket ígérő közös munkálko­dást tervszerűbbé tegyék, az ösz- szekötő bizottság együttműködési megállapodásokat köt az illetékes megyei tanácsokkal. KecsKemé- ten tegnap írta alá az erről szó­ló egyezményt dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke. Ju­hász Géza, a dél-alföldi összekö­tő bizottság elnöke, és dr. Tobak István, az összekötő bizottság Bács-Kiskun megyei társelnöke. A megállapodás értelmében együttműködnek a hosszú és kö­zéptávú, valamint az éves terve ­— A Magyar Népköztársaság kezdettől fogva támogatta az ér­tekezlet összehívásának gondola­tát, mivel úgy véli, hogy ez a konferencia fontos lépés lenne a nukleáris háború veszélyének el­hárítása és a leszerelés irányá­ban — jelentette ki dr. Somogyi Ferenc, Magyarország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese. New Yorkban folytatta munká­ját a leszerelési világértekezlet előkészítésével foglalkozó külön­leges ENSZ-bizottság. A bizott­ságban a világ különböző térsé­geinek képviseletében negyven állam vesz részt. Szerdán több szocialista ország, köztük Magyar- ország képviselője szólalt fel. • A megállapodás aláírásakor (balról) dr. Tobak István, dr. Gajdócsi István és Juhász Géza. zési munkákban, a területfejlesz­tési feladatok jobb megismerésé­ben, végrehajtásában, az infor­mációcserében. Az összekötő bi­zottság ezen felül egyebek kö­zött vállalja, hogy a tanács ter­meltetésszervezéséhez a kereske­delmi kamara tárca-, illetve ága­zatközi kapcsolataiból hasznosít­ható tájékoztatóanyagot, eseten­ként konkrét segítséget ad, köz­reműködik a kishatármenti áru­csere előmozdításában, a Bács- Kiskun megyei üzletkötések le­bonyolításában. V. T. Az értekezlet összehívását a vi­lágszervezet tagállamainak több­sége támogatja — mutatott rá Csehszlovákia képviselője. A Né­met Demokratikus Köztársaság képviselője felszólalásában ki­emelte: a szocialista országok kö­vetkezetesen támogatják a lesze­relés ügyét, és sok megvalósítha­tó, konkrét javaslatot terjesztet­tek elő. A Bolgár Népköztársaság képviselője rámutatott, hogy a legújabb fejlemények nyilván­valóvá tették: a leghatározottabb lépésekre van szükség a fegyver­kezési verseny mielőbbi megféke­zésére. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS TÁRSA DALMI ÉRDEK Tanácskozott a megyei környezetvédelmi bizottság A MUNKAHELYI DEMOKRÁCIA A TERMELÉS SEGÍTŐJE A MEDOSZ megyei bizottságának ülése Évente rendkívül nagy meny- nyiségű hulladék gyűlik össze, mind a háztartásokban, mind az ipari és mezőgazdasági üzemek­ben. Ennek igen tekintélyes ré­sze újra hasznosítható nyers­anyag, ugyanakkor gondatlan tá­rolása szennyezi az emberi kör­nyezetet E téma megtárgyalá­sát tűzte tegnap tartott ülésének napirendjére a Bács-Kiskun me­gyei Tanács Környezet- és Ter­mészetvédelmi Bizottsága. Majer Tibor, a Dél-alföldi MÉH Nyersanyaghasznosító Vál­lalat igazgatója arról tájékoztatta a bizottságot, hogy Bács-Kiskun megye hat városában és két nagyközségében vannak telepeik és két nagyközségben átvevőhe­lyeik, amelyek vas, fém, papír, textil, műanyag, nyersbőr, üveg­törmelék, gumihulladék felvásár­lásával foglalkoznak. Ezenkívül taivaly már 121 vállalattal volt szerződésük arra, hogy a másod­nyersanyagokat megfelelően tá­rolva, válogatva konténerekbe gyűjtsék a MÉH Vállalat részére. Jóval nagyobb gond azonban ennél a háztartási hulladékok be­gyűjtése. A lakosság az átvevő­telepek távolsága miatt a váro­sok és községek határán túl szór­ja ki a hulladékot, a lakótelepe­ken pedig a kukákba dobja a még hasznosítható másodnyers­anyagokat. Ezen az sem segít, hogy gyűjtőzsáikokat adtak ki há­zakhoz a kidobásra szánt anya­gok külön tároláséira. Sőt, a zsá­kok nagy részét más célokra használták fel. Ezért olyan haté­kony akciókra van szükség, me­lyek során a lakosság megérti a hulladékgyűjtés népgazdasági és környezetvédelmi jelentőségét. A bizottság a beszámolót meg­vitatva, megállapította, hogy az a hasznos hulladék, amely nem kerül felhasználásra, környezet­szennyezővé válik. Ajánlotta a •MÉH Vállalatnak, hogy bővítse átvevőhelyeinek körét, javítsa a hulladékok átvételének feltéte­leit. Igen hasznosnak ítélte az is­kolások gyűjtőakcióit, bár ez ■még nem minden megyében, le­vő iskolára terjed ki. Kifejezte azt a reményét, hogy a Hazafias 'Népfront májusban kezdődő hul­ladékgyűjtési kampánya is meg­felelő eredménnyel jár majd. ■Hangsúlyozta azonban, hogy anyagilag is érdekeltebbé kell fenni a gyűjtéssel foglalkozókat, hiszen az így nyert másodnyers­anyagok jelentős tőkés exportot, 'illetve importmegtakaritást tesz­nek lehetővé. A .bizottság ezután az ipari és építőipari hulladékok hasznosítá­sának tapasztalatait vitatta meg. A tájékoztató szerint ez a megye üzemeiben egyre javul. A TE- MAFORG Vállalat ■ például Kun- szentmiklóson és Kisszálláson je­lentős textil- és műanyaghulla­dék-feldolgozó üzemeket létesített. Az építőipar viszont az üvegtör­melék nagy részét a szemétlerakó helyekre szállítja, mert a MÉH nem vásárolja fel. Az iparban arra kell törekedni — állapította meg a bizottság, hogy gyártás közben minél keve­sebb hulladék keletkezzen. Ez népgazdasági és környezetvédel­mi szempontból egyaránt lénye­ges. Külön felhívta a figyelmet a termelés közben keletkező ártal­mas hulladékok tárolásának, il­letve megsemmisítésének fontos­ságára. Arra kérte a megyed ta­nács osztályait, hogy az illetékes felügyeleti hatóságoknál járjanak ■éli, s szorgalmazzák az ehhez ■szükséges pénzügyi alapok meg­teremtését. N. O. Tudatos és folyamatos erőfeszí­téseket teszünk a szocialista de­mokrácia erősítésére, tartalmi to­vábbfejlesztésére. A munkahely nemcsak termelési egység, hanem társadalmi, politikai közösség is. Ezért fontos a munkahelyi de­mokrácia alakulása, amely befo­lyásolja a közérzetet, segíti a jobb munkát. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszer­vezetének megyei bizottsága ezt a témát tárgyalta meg teg­napi ülésén iKecskeméten, az SZMT-székházban. Rigó Sándor megyei titkár üdvözölte a meg­jelenteket. Mezei ZoUáfi titkár- helyettes pedig többek között elmondta, hogy a munkahelyi demokratizmus erősítésének fo­lyamatában az 1977-es esztendő jelentős állomás volt. A Mi­nisztertanács és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának el­nöksége együttes Határozatot hozott a továbbfejlesztésre. .En­nek alapján kialakult a demok­ratizmus intézményrendszere, sz&rvtezeti kerete, az úgyneve­zett fórumrendszer is. Egyértel­művé v|állt, hogy a dolgozók ve­zetésibe történő 'bevonása a szakszervezetek Segítségével' is lehetséges. ■ Az azóta eltelt időszak iga­zoltja az errrlífe t intézkedés szükségességét, helyességét. A jelentős eredmények eláenére, mégis számos gond jelentkezett, amely arra figyelmeztetett, hogy tovább keld lépni. • A SZOT 1991 októberi ülésén foglalkozott a témával és meg­állapította, hogy kerülni kell az irányításban az átfedéseket, párhuzamosságokat, küzdjenek a vállalatok a formális megol­dások elten. Növeljék a vállala­ti szervek önállóságát, hatáskö­rét, felelősségét. < Ezek figyelembevételével szü­letett meg tavaly ősszel a Minisztertanács és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának együttes határozata. Eszerint: a helyi sajátosságok ismeretében kell megállapítani, hogy a muh-i ka során jelentkező gondok, megoldása mely fórumok fel-« adata. .Megnövekedett' a szak- szervezeti bizottságok szerepe és jelentősége, hasonlóképpen a bizalmi testületeké is. i A megyebizottsági ülésen a. ■Kecskeméti Állattenyésztő Vál­lalat, a Jánoshalmi Tsz-közi Vállalat, a kecskeméti T3ZIKER. és a kiskőrösi Alföldi Mezőké- imi'a Közös Vállalat' gazdasági és szakszervezeti Vezetői szá-. «toltak be munkahelyi demok­ratikus fórumrendszerük eddigi munkájáról, a szakszervezet és. a bizalmiak hatáskörének ér­vényesüléséről. A referátumo­kat élénk vita követte. A fel­szólalók megállapították, hogy a munkahelyi demokrácia fej­lesztése folyamatos feladat. A vállalatok fontos teendője, hogy elkészítsék a demokratikus fór- fiumrends zerek működési sza­bályzatát. Ebben a munkában .Vegyen részt a gazdasági és .pártvezetés, a KISZ, valamint a szakszervezet. K. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents