Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-07 / 81. szám

1983. április 7. © PETŐFI IMÉPE © 3 .1 ÍGY LÁTJÁK A SZAKEMBEREK 0 Dr. Csollák Lajos Dr. Gubacsi László Dr. Matejka Zsuzsa £ Lőrincz András ANKÉT A • Fekete Gábofné % Dr. Nagymarosi Ká­roly Patikák, gyógyszerek, betegek Voltunk lovasnemzet, focinemzet, ál­lítólag olvasó nemzet. Gyógyszerfo­gyasztó nemzet leszünk? Évről évre többen és gyakrabban járunk patikába. Óriási készletek halmozódnak föl a szűk lakásokban. Mondják, legalább két hónapig elláthatnék magunkat csereke­reskedelemmel, ha valamiért bezárnák a patikákat. Az egy főre jutó betegség­gyógyító, (mértékkel) közérzetjavító szerek felhasználásában negyedik— hatodik helyen vagyunk Európában. Majd mindenki megkaphatja a szükséges orvosságokat. Bíznak az emberek az ajánlott készít­ményekben. Az örömöt aggodal­mak felhőzik: Az olcsó, könnyen hozzáférhető nyugtatok, serken- tők'\ indokolatlan, az életmód­változtatást helyettesítő szedése egészséges embert is elgyengít. Bács-Kískunfoan az örömre és az aggodalomra egyaránt több az okunk, mint az ország más ré­szeiben. Mindössze 91, többnyire vá- lyogfalú, vizes, államosított gyógyszertárból szervezték 1950-ben a megyei hálózatot. Hú­szat azonnal be kellett zárni, mert nem felelt meg a legmini­málisabb igényeknek. Az utóbbi negyedszázadban gyorsabban, tervszerűbben fejlődött ez az egészségügyi hálózat, mint má­sutt.1 A minisztériumi értékelé­sek szerint hosszú ideje a legcél­tudatosabban irányítottak közé tartozik a Bács-Kiskun megyei gyógyszertár-hálózat. Előrelá­tásuknak köszönhető, hogy itt nem volt fennakadás a legutób­bi lázas, meghűléses járvány ide­jén sem. Nehezen túlbecsülhető károso­dást okozhat a szervezetbe ke­rült töméntelen-, fölösleges An- daxin, Elenium. Seduxen, Seve- nalet.ta, Grandaxin. Falusi kör­nyezetükből városokba zsúfolt tízezrek, első generációs értelmi­ségiek beilleszkedési nehézségeit, kiegyensúlyozatlan közérzetét, az alacsony műveltségi és -morá­lis szintet is tüikrözi az a szomo­rú tény, hogy nemcsak az alko­holizmusban, az élet- és a va­gyon elleni bűnözésben áll az élen Bács-Kiskun; a csillapító, nyugtató szerek fogyasztásában is. Volt miről tanakodnunk a Bács- Kiskun megyei gyógyszerellátást elemző, igencsak időszerű anké­tünkön. Házhoz szállítás és raktárgondok A gyógyszertári hálózatról dr. Gubacsi László, a' megyei tanács egészségügyi osztályának a • veze­tője tájékoztatta olvasóinkat. — Kilencvankét gyógyszertá­runk viszonylag arányosan he­lyezkedik el a megyében. Egy pa­tikára átlagosan 6521 lakos jut, ami jobb az országos át­lagnál. Különösen Kecskemé­ten, a kalocsai járásban kedvező a helyzet. Kiskunhalason, még- inkább Kiskőrösön joggal pa­naszkodnak a zsúfoltságra, a nagy forgalomra. A kórházi gyógyszertárak is eleget tesznek az egészségügyi törvényben elő­írt kötelezettségeiknek. Nincs nflág egy megye az országban, amelyben annyi kézigyógyiszertár lenne, mint nálunk, ötvenkilen­cet tartunk nyilván. A tanyás. ■ kiskunhalasi és kecskeméti já­rásban, a nagy külterületű me­gyeszékhelyen szerveződött a leg­több. Azért hoztuk létre ezeket, hogy a tanyákon élőiket megkí­méljük a fölösleges kocsizástól, kerékpározástól, gyalogló, sf ól. | Kezelésükért sajnos nagyon ke­veset kapnak az orvosok, kérték méltányosabb díj megállapítását. Dr. Matejka Zsuzsa, megyei fő­gyógyszerész : — Jeleztük az -Egészségügyi Minisztériumnak; jogos a kíván­ság. Tudtommal dolgoznak a fennálló rendelkezések módosítá­sán. Dr. Gubacsi László: — Igen, keresik a megoldást, mint ahogyan mi is töprengünk azon, hogy miként segíthetnénk a megyei gyógyszertári központ raktárgondjain. Négy helyen tá­rolják az előírt tartalékokat. Így bajosabb a készletek áttekintése, mozgatása. Dr. Nagymarosi Károly, a me­gyei gyógyszertári központ igaz­gatója : — Bízunk -abban, hogy már a mostani ötéves' terv\ eredeti programjában is szerepelt új központunk mégiscsak fölépül az évtized második felében. A Mű­(Méhesi Éva és Straszer András felvételei) kert mellett ideális helyet talált számára a megyei tanács, amely anyagilag is támogatná létreho­zását. Számítunk a minisztérium segítségére, 'mert a vállalati erő­források nem elegendőek. Jó hí­reket közölhetek hálózatfejleszté­si terveinkről1. Csólyospálbson, Csengődön, most Kiskunfélegyhá­zán új gyógyszertárat, építenek. Mindkét falusi településen öt­ezernél kevesebben laknak, te­hát nem ragaszkodunk mereven a kiadott normákhoz, amelyek szerint ötezer lakosú, vagy en­nél nagyobb faluban tartható fönn gyógyszertár. Jogosnak te­kintjük a jakabszállásiak igé­nyét is. A környező óriási tanya-. világból, a bugaci, az orgoványi határból is sokan fölkeresnék az új patikát. Ha Szabadszálláson megkapjuk az ígért szolgálati la­kást, teljesülhetne a nagyközség régi vágya: körzeti ügyeleti központként javíthatná az egész­ségügyi ellátást. Hasonló feltéte­lektől függ Kiskunmajsán is a •létszámbővítés. Fekete Gáborné, a megyei gyógyszertári központ gyógyszer- gazdálkodási osztályvezetője: — Ha majd fölépül új raktá­runk. jobban elférnek az itt-ott zsúfolt gyógyszertárakban. Or­szágos átlagban a készlet hatvan százalékát tároljálk a megyei központban, a többit a patikák­ban. Nálunk ötvennégy—negy­venhat az arány. Azok a hétvégék... Dr. Matejka Zsuzsa: — Főiként a falvakban nehéz az üresedő vagy új állások betöltése. Alig jelentkeznek Bács-Kiskunba a Szegeden és a fővárosban végzett gyógyszerészek közül. Sokan tu­dományos intézetben, a gyógy­szergyártásban vagy másutt he­lyezkednek el. Kár lenne tagad­ni: romlik e szép hivatás társa­dalmi becsülete, rangja. Ösztön­díjakkal és lakással próbáljuk idecsalogatni a fiatalokat. Dr. Nagymarosi Károly: — Sze­rencsére, mind több tanács is­meri fel, hogy a gyógyszerellá­tás az egészségügy fontos terüle­te. Persze, az orvosok, a betegek megértése is szükséges a zavar­talan ellátáshoz. Több helyen hallottam, hogy az indokoltnál nagyobb a forgalom a hét végi ügyeleteken. Miért? Főként a hét naááodik felében fogadják az orvosok magánbetegeiket, akik a rendelőből azonnal a gyógyszer­tárba sietnek, még ha nem is sürgős a felírt orvosság. Sokan ekkor vásárolnak tápszert, ilyen­kor váltják be régi récejptjüket és hátrányos helyzetbe hozzák a valóban rászorulókat. Dr. Matejka Zsuzsa: — Felhív­tuk az orvosok figyelmét a be­tegek megfelelő tájékoztatására. Mindenképpel), szeretnénk elke­rülni a zsúfoltságot, a roham­munkát, mert ilyenkor könnyeb­ben becsúszhat hiba. Arra is kér­tük őket, hogy tartsanak rend­szeres kapcsolatot a gyógyszertá­rakkal. Fekete Gáborné: — Olykor szigorúan körülhatárolt esetek­ben maga a gyógyszerész is el­döntheti, hogy mit ad a fölírt szer helyett. Lászióné Woifárt Anna, a ba­jai 15. számú gyógyszertár he­lyettes vezetője: —, Jó lenne, ha minden orvos megmondaná betegének: hol kap­hatja meg különleges külföldi gyógyszerét. Dr. Csollák Lajos, orgoványi körzeti főorvos: Van ami olcsó, van akiknek drága — Aligha keik bizonygatni, hogy az orvosok túlnyomó több­sége jól együttműködik az egész­ségügy más ágazataiban dolgo­zókkal. Érdekünk a betegek bi­zalmának megszerzése, megtartá­sa. Akkor is meg kel-l vizsgál­nunk az ügyeletre bekopogtató- kat, ha tudjuk, hogy fájdalom- mentes panaszaival napokkal előbb jöhettek volna. Tíz éve voltam utoljára moziban. Meg­szólított egy falulbéli: „Látom, rá­ér a doktor úr. Ugorjunk be a rendelőbe, már régóta készülőd­tem magához”. Dr. Gubacsi László: — Nagy könnyebbség, hogy már két he­lyen — Baján és Kecskeméten — beválthatók megyénkben a nyu­gati gyógyszerek. Várakozáson fölül bevált az új rendelési mód­szer. Csak az kaphat, aki szak­orvosi vélemény szerint valóban rászorul, ök gyorsan hozzájutnak a kívánt szerhez, mert előre föl­mérik a várhavtó igényeket. Lőrincz András a tassi gyógy­szertár vezetője: — Ma már nem tekintik csodaszernek a nehezen beszerezhető külföldi gyógyszere­ket, mind jdbban megbecsülik a 1 hazaiakat. Az új térítési rendszer azonban szerintem nem vált be. A leginkább rászorulókon nem segít. A mindennapi nyugtató- kért és hasonlókért betérők köny- nyen kifizetik a néhány forintos vételárat, de a nyugdíjasok nem mindig tudják kiváltani vényü­ket. Van, akii őszintén megmond­ja: csak a felét adjam, mert nincs több pénze. Nem adhatnák szá­mukra ingyen, vagy nagyobb kedvezménnyel a szükséges or­vosságokat? Dr. Matejka Zsuzsa: — Len­gyelországban próbálkoztak vele, n em ‘vál t be. Dr. Csollák Lajos: — A mozik­ban is van nyugdíjas-kedvezmény. A filmforgalmazóknak megéri? Az idősek egészségének megóvása is 1 közérdek. Közérzet-befolyásoló tényező: mindenki szeretné, ha szülei, nagyszülei minél jobb kondícióban, minél kevesebb baj­jal töltenék el megérdemelt pihe­nőéveiket. Arról nem js beszélve, hogy a beteg ember gondozása nem könnyű feladat, bármilyen jó szívvel vállalkoznak rá a hoz­zátartozók. Orvosi hivatásunk is ® A kecskeméti állandó ügyeletű gyógyszertár „vényezője1 arra kötelez, hogy á ránk bízot­takat, minden körülmények kö­zött, a lehető legjobb módszereké kel gyógyítsuk. Hiába jó a diag­nózis, a gyógymód, ha a beteg ilyen vagy olyan okiból nem erő­síti szervezetét a szükséges gyógy­szereikkel. „Szíveskedjék fölírni” Dr. Horváth Mihály, a kalocsai járási-városi kórház és rendelő- intézet igazgatója: — Nálunk is mindenki megkapja a szükséges gyógyszereket, függetlenül élet­korától. A gyógyszerár-emelke­dések miatt ugyan évről évre túl­lépjük a tapasztalati úton kiala­kított keretet, de ebből sohasem volt kellemetlenségünk. Tudomá­sul kell venni, hogy mind több idős ember kerül a kórházakba, akiknek — például — a' műtéti előkészítéséhez 'kétszer-három- szor annyi gyógyszer kell, mint a fiatalokéhoz. Ha kell, egyedi importtal szerezzük be, ami kell. Fekete Gáborné: — Itt szeret­nék utalni aura, hogy a forgalom összegének gyors emelkedését a mennyiségi növekedés mellett az új, hatékonyabb gyógyszerek ma­gasabb ára és a forgalom össze­tételének a változása is okozza. (Gyógykoametikumokat, tapa­szokat régebben hiába kerestek volna az emberek.) Mindent ösz- szevetve: az utóbbi harminc év­ben sokszorosára növekedett a megvásárolt gyógyszerek meny- nyisége. Az utóbbi években a korábbinál lassabban, átlagosan 8—9 százalékkal nagyobbodott a forgalom, így az állami hozzájá­rulás is. Minden gyógyszerre költött forinthoz hozzávetőlege­sen négyet tesz az állam. Dr. Gubacsi László: — Sok be- ’teg így állít be a rendelőbe: „Szí­veskedjék ezt, meg ezt fölírni”. Azt tartják jó doktor bácsinak, vagy doktor néninek, aki moso­lyogva teljesíti a kívánságokat. Dr. Matejka Zsuzsa: — Me­gyénkben az országosnál több nyugtatót vásárolnak, fejenként átlagosan három dobozt évente. Az antibiotikumokból feltűnően sok fogy a háztáji állattenyész­tésben érdekelt vidékeken. Dr. Nagymarosi Kálmán: — A közeljövőben szeretnénk Galenus laboratóriumunk révén csökken­teni az állatgyógyászati készít­ményekben mutatkozó hiányt. Lászlóné Wolfárt Anna: — Még nem esett szó arról, hogy növel­né szakmai önbecsülésünket, ha több, a patikában elkészíthető vényt kiapnónik. Fék die Gáborné: — Ez két ok­ból is jó lenne. A gyógyszerek­nek ugyanis nemcsak fiziológiai, hanem lélektani hatása is van. Ilyen szempontból gyakran töb­bet érnek a beteg számára is­meretlen „javallató”, összetételű magisztrális szerek. Híven a nagy elődökhöz Dr. Csollák Lajos: — A vény- írás seholse helyettesítse az or­vos és beteg közti egészséges kapcsolatot. A receptíráshoz 15— 20 másodperc elegendő. öt-hat percbe is beletelik, amíg meg­győzhető egy-egy beteg az egész­ségesebb életmód előnyeiről. Dr. Horváth Mihály: — ördö­gi körben .sínylődnek sokan. • Egyik kávét isszák a mások után, mert fáradtak. A sok koffein miatt este nem jön álom a sze­műikre, altatóval szurfdítanaik el. Másnap fáradtan ébrednek, kez­dődik minden elölről. Dr. Gubacsi László — Ezen az ankéton is bebizonyosodott, hogy a gyógyítás folyamatában az em­ber a legfontosabb, örömünkre mind több olyan elhivatott gyógyszerész dolgozik Bács-Kis- kunban, akik a nagy elődökhöz — Katona Zsigmondihoz, Kurtz Endréhez, a nyugdíjas dr. Hangay Leventéhez, Katona Margithoz és másokhoz — méltó fölkészültség­gel és félelősiséggel teszik dolgu­kat. Heltai Nándor Családi házak központi fűtőberendezései Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium és az Építés­ügyi Tájékoztató Központ a csa­ládi házak és a néhány lakásos társasházak kis teljesítményű, korszerű központi fűtőberendezé­seiről egyhetes bemutatót nyitott meg a BNV 18-as számú pavi­lonjában, az állandó építésügyi kiállítás területén. Egyebek között kiállították a Komárom megyei Állami Építő­ipari Vállalat széntüzelésű ka­zánját, a Carbo-roibotoit, amely­nek működését automatikus mű­szerek vezérlik, tehát kezelése kényelmes, mert nagyon kevés felügyeletet igényel. Bemutatnak vegyestüzelésű kazánokat is. A Tüzeléstechnikai Berendezés- és Alkatrészellátó Társaság osztrák kooperációban szállít hazai ren­delőknek olyan kis teljesítményű kazánt, amely szénnel, olajjál, gázzal, fával és még hulladékkal is fűthető. A karbantartás meg­könnyítésére új megoldást kínál­nak: fagyasztóbilincset, amely jégdugóval zárja el a szereléssel érintett csőszakaszt, így a fűtő­hálózat többi része addig is mű­ködik, amíg elvégzik a szükséges javítást, szerelvény- és radiátor­cserét. A bemutató egyik kiállí­tója a Hazafias Népfront, amely tablókon- ismerteti a vidéken használt széntüzelésű kályhák és kazánok leggazdaságosabb tüze­lési. módszereit. A kiállítók be­mutatnak korszerű acéllemezes és alumínium .radiátorokat, s részletes felvilágosítással szolgál az érdeklődőknek a Szénforgalmi Iroda Gazdasági Társaság vevő-1 szolgálata is. Az érdeklődők április 11-ig te­kinthetik meg a kiállítást — szombat és vasárnap kivételével, naponta délelőtt 10 órától délután 4 óráig. Április 11-én szakmai napot tartanak, amelyen magán- tervezők, a kisiparosok, a szövet­kezetek és a gyártó vállalatok képviselői megvitatják a családi és társasházak korszerű közpon­ti fűtőberendezéseinek elterjesz­tésében és fejlesztésében elért eredményeket, a gondokat és a további teendőket. KISZOLGÁLT VAGY KISZOLGÁLTATOTT? Ezen a szerdai napon nem volt kevesebb, sem több ügyfél az OTP megyei igazgatóságánál, mint más napokon. Az emberek jöttek, meg­álltak a pultnál, papírokat lapoz­gattak, hallgatták a felvilágosítást, aztán mentek. Magam is ezt tet­tem. Odaálltam a pult mellé, s vártam: megkérdezik-e, mit óhaj_ tok? Nem volt időm arra, hogy végiggondoljam, mire kérjek köl­csönt, amikor a pult másik olda­lán egy kedves hölgy megkérdez­te, miben állhat szolgálatomra. — Családi házat szeretnék építe­ni — vágtam rá hirtelen —. s eh­hez szeretnék kölcsönt kapni. Tel­kem már van Kecskeméten. — A kölcsönigényléshez ezt a nyomtatványt kell kitöltenie — és . a pult alól egy előre elkészített csomagot vett elő. — Ehhez még szükségesek a következő mellék­letek: tulajdoni lap, jogerős épí­tési engedély, s a tanács által jó­váhagyott tervrajz. Ezután arról érdeklődött, hogy hányán költöz­nek majd be az új házba, mert a kölcsön összege ettől is függ. Szét­nyitotta a csomagot, s megjegyez­te: — Ha van egy kis ideje, olvas­sa el ezt a tájékoztatót. Félszemmel az előre nyomtatott, nagyon világos megfogalmazású, s mindenki számára érthető tájé­koztatót böngészgetem, de közben figyelem a mellettem lejátszódó, kedves jelenetet. Egy fiatal nő — előrehaladott áldott állapotban — hosszabbítást kérne, de sehogysem kerekednek ki a hivatalos szavak a kölcsönkapott golyóstoll alól. A velem foglalkozó tisztviselőnő se­gít. Tagoltan diktálja a szöveget, s még arra is gondja van, hogy ki­tetesse a fiatalasszonnyal a vesz- szőt, s mielőtt leírná a folyósítás szót, figyelmeztesse, hogy azt el- ipszilonnal kell írni. Lassan elké­szül a kérelem, s ismét én kerü­lök sorra. — Ugye, azt mondta, hogy hár­man költöznének be a lakásba, ez .esetben háromszázezer forint köl­csönt tudunk adni harmincöt év­re, háromszázalékos kamattal... Tehát ki tetszik tölteni a nyilat­kozatokat, beszerezni a szükséges mellékleteket, s utána itt, nálunk elbíráljuk a kérelmet... Eddig tartott az inkognitóm. Be­mutatkoztam, s'~megtudtam, ki az, aki tájékoztatott. Keresztes János­né, az építési kölcsönosztály köl- csöncsoportjának operatív ellen­őre. Régóta dolgozik itt, majdnem húsz éve, azelőtt a Magyar Nem­zeti Bank tisztviselője volt. — Két betegünk van, s ezért a csoportból az jön a pulthoz, aki éppen ráér. Célunk az, hogy az ügyfél ne várakozzon, kapja meg a felvilágosítást, gyorsan intéződ­jön az ügye — válaszolta kérdé­semre. — Egy-egy ügyféllel, amint megkapja a házépítéshez, gázbe­vezetéshez, közműépítéshez, tolda­léképület felépítéséhez szükséges kölcsönt, három-négy alkalommal találkozunk. Igyekszünk gyorsan, a kérelmező igényeit figyelembe véve intézkedni, de sajnos, van amikor fél órát is el kell tölteniük itt.; Még be sem fejezte jóformán, amikor egy férfi gázbevezetési kölcsön után érdeklődött tőle, s azzal is nyugodtan, megfontoltan tárgyalt, adott felvilágosítást. Na­ponta több mint száz ügyfél ke­resi fel az OTP-nek ezt az osztá­lyát, s érdekes módon a hét eleje a legerősebb. Sok a kérelem, a szerződéskötés, a folyósítás. Akad természetesen elutasítás is. — A tavaly szerződést kötött ügyfeleink közül többen szemé­lyesen, de olykor levélben is ké­rik, hogy az idei kedvezőbb felté­teleket biztosítsuk számukra — mondta Keresztes Jánosné —, eze­ket természetesen el kell utasíta­nunk ... Talán hihetetlenül hang­zik, mégis ez az igazság: próbál­juk megkeresni minden ügyfél esetében a megoldást, azt, hogy a törvényes keretek között valami­lyen módon kölcsönt nyújtsunk számukra. Sok a munka, rengeteg az ügy­fél — ezt már az építési kölcsön­osztály vezetőjétől tudtam meg. — Ebben az évben 180 új házra kö­töttek kölcsönszerződést. Emellett több mint 400 egyéb szerződés megkötésére került sor. Kérhettem volna — csupán a kíváncsiság kedvéért — a panaszkönyvet, de üres lapokon kívül nem találtam volna mást benne. Az építési köl- csönosztályra évek óta nem futott be panasz. Miért? Mert itt valóban kiszol­gálják az ügyfelet. Gémes Gábor Üjabb vevők a zeolitra Üjabb piacokra küldi a zeolitot a Hegyaljai Ásványbánya és Örlő- mű. Ezt az adalékanyagokkal dú­sított, sokoldalúan hasznosítható ásványt eddig jelentősebb tétel­ben csak Ausztria vásárolta, a má­sodik negyedévtől azonban már Svédországban, valamint az NSZK-ban is van rá vevő. A skandináv országba az állati tá­pokhoz adagolva használják fel, az NSZK-ba pedig a talajerő • utánpótlására, többnyire a szőlők­ben. A zeolit kitermelésére Tokaj- Hegyalján újabb bányát nyitot­tak; a külfejtésű üzemből elsősor­ban az állati tápokhoz szükséges minőségű zeolitot termelik ki. Hulladékhasznosító kisvállalkozás A maradék alumínium profil­darabok felhasználására alakultak kisvállalkozások a Fémmunkás székesfehérvári gyárában. Az öt vállalati gazdasági munkaközös­ség összesen százfőnyi gárdája a magánépítők megrendelésére ter­vez, gyárt és 'szerel fel szabvány­tól eltérő alumínium ablakokat, homlokzati elemeket, üzletportá­lokat a gyári termelői árnál har­minc—negyven százalékkal olcsób­ban. A kisvállalkozó csoportok összegyűjtik és kiválogatják a ma­radék profilt, az alumínium hul­ladékot és a különmunkához hét végén, munkaidő után a vállalat­tól bérlik az egyedi gyártó mű­hely berendezéseit. Az idén vár­hatóan egymillió forint értékű hulladekprofilt dolgoznak fel. Ügyfél voltam az OTP-nél £ Lászlóné Wolfárt An­na I Dr. Horváth Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents