Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-06 / 80. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. április 6. S g j 1 o.k k a 1 Az Állami Ifjúsági Bizottság által kezdeményezett ifjúsági \ díjakat a közelmúltban adta át a Parlamentben Sarlós István, a bizottság elnöke. Azok érdemelték ki ezt az elismerést, akik a pályakezdők nevelésével, az ifjúsági termelési mozgalmak segítésével, szervező, irányító munkájukkal eredményesen járultak hozzá a társadalom politikai céljainak megvalósításához. «Egy állami gazdaság, a kiskunhalasi, igazgatója Katona István is a díjazottak között van. Csaknem egy évtizede vezetője a 9600 hektáron gazdálkodó nagyüzemnek. Korábban mint KISZ- tiiikár tevékenykedett, tagja volt egy ideig a KISZ Központi Bizottságának is. Tehát az ifjúsági mozgalomból került ki, vált gazdasági vezetővé. Most is lelkes támogatója a fiataloknak. A mezőgazdasági üzemben összesen hatszáz személyt fogaid be egy turnusban a négy építőtábor nyáron és* ősszel. Évente hat— nyolcezer diák segít a kertészeti termékek betakarításában. Összesen 1300 hektár szőlőjük és 400 hektár gyümölcsösük van. A fiatalok munkája nélkül ma már nem létezhet az üzem. A sok ezer tonna termék biztonságba helyezésében nélkülözhetetlen a segítségük. Katona István igazgató erről így nyilatkozik: — Azt sem tartom elhanyagolhatónak, hogy az ifjúság az építőtáborokban tapasztalatokat szerez a mezőgazdaság általános' helyzetéről", fejlődéséről. Mindezt elmondja otthon a szüleinek, barátainak, ismerőseinek. így tehát szélesebb körben információt szereznek a nagyüzemek munkájáról. Sokan évről évre visszatérnek hozzánk — hiszen tavaly már huszonöt éves volt az építőtábor-mozgalom —, látják a fejlődést, azt, hogy mennyit változtak az itt dolgozók életkörülményei, milyen technikai, előrehaladást értünk el egyes ágazatokban. Nemcsak vidéki, hanem fővárosi fiatalok is szép számmal dolgoznak nálunk minden esztendőben. A budapesti Landler Jenő Szakközép- iskola diákjainak teljesítményei vetekednek a kiskunhalasi Szi- lády Áron Gimnázium és a II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola tanulóinak eredményeivel. Sorolhatnám tovább a példákat. Fontosnak tartom, hogy a tanintézetek vezetői is arra törekednek: Iskolájuk ne maradjon szégyenben. Kiemelném többek között a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola igazgatóját és KISZ-szervezetét. A főiskola jó eredményeket ért el a betakarítási munkákban, amelyben az említetteknek is részük volt. Két diáknak adtam át az állami gazdaság kiváló dolgozója kitüntetést. Az együk nyolc éve vesz részt nálunk az építőtáborban, a másik kimagasló munkateljesítményt ért el. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a diákok közül néhányan — éppen a kedvező tapasztalatok alapján — megkedvelték a mezőgazdaságot' A táborozás tehát befolyásolta őket a pálya- választásban. A gazdaságban kétezer ember dolgozik.' Az igazgató elmondja, hogy a fiatalok lelkesedése, új iránti fogékonysága ötvöződik az idősebbek nagyobb szaktudásával, tapasztalatával. Az ifjúgépet ifjú szakemberek kezelik. ság különösen az új berendezések, gépek iránt érdeklődik. A VT—20-as számítógépet például ők kezelik. — Az új generáció — folytatja az igazgató — részt vesz a társadalmi és a tudományos szervezetek munkájában. Többek között a Magyar Agrártudományi Egyesület helyi csoportjának tevékenységében. A KISZ- szervezet jó munkáját is számos elismerés bizonyítja. Nemrég negyedszer nyerték el a KISZ KB Vörös Vándorzászlóját. Hasonlóképpen hozzájuk került a szovjet testvérmegye komszo- molszervezetének vándorzászlaja is. Végezetül elmondja: — A fiatalok eredményesen dolgosnak a szocialista brigádmozgalomban, számos újításuk van. Minden évben egy-két ifjúsági brigád elnyeri a kiváló elmet. K. S. A BIZALOM JELE A tagság hozzájárulása a közös fejlesztéséhez • A zöldségszáritóban paszternákot dolgoznak fel. A kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezet 650 millió forintos tavalyi árbevételének egynegyede a tagsági termelésből származó áru felvásárlásából és a termékek értékesítéséből keletkezett. A szövetkezeti gazdákkal azonban nemcsak termelési, de pénzügyi kapcsolat is kialakult az utóbbi években. Dr. Vedres Ferenc elnök: — Ez azt jelenti, hogy a tagság megtakarított pénzét a szövetkezetben helyezi el, vagy bizonyos konkrét cél megjelölésével, vagy a fejlesztési tervekhez járul hozzá anyagilag. Nálunk a pénzügyi kapcsolat úgy kezdődött, hagy az 1976-ban alakult zöldség- és géphasznosítá- si szakcsoport elhatározta, hogy negyven hektáron dohányt termeszt. A tagok felajánlották, hogy a szárító építéséhez szükséges beruházási összeg felét előteremtik. így tudtunk négy Sirokkó rendszerű dohányszárítót üzembe helyezni. Ugyanakkor 15—20, korábban a háztartásban foglalkoztatott asz- szonynak, lánynak keresetet nyújtani. A szárítókat egyébként igyekeznek minél jolbban kihasználni. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalattal kötött megállapodás alapján 150—200 tonna fűszer- paprikát szikkasztanák évente. Most pedig a Szegedi Asztalosipari Ktsz-szel történt szerződés szerint fűrészáru van a szárítókban. Az elnöktől azt is megtudjuk, hogy jelenleg a meghatározott célú tagsági pénzkölcsön összege 820 ezer forint, a szövetkezeti célra rendelkezésre bocsá- toflt pénz pedig megközelíti a kétmillió forintot. Ezen túlmenően a szakcsoport tagjai mintegy hetven különféle traktort — amelyeket a nagyüzem már kiselejtezett — még mindig használnak. Nemcsak saját célra, hanem szolgáltatásszerűen a kisgazdaságokat is segítik. A szakcsoport tagjai finanszírozzák a fólíatelepet, az öntöző- kutak létesítését. Az egész tagságot ellátják zöldségpalántákkal (prltaminpaprika, paradicsom stb.). A négy nagy teljesítményű paláníázógépet szintén az egész tagság rendelkezésére bocsátják. A 2500 négyzet- méter fólia alatt háromszor „aratnak”. Palántát nevelnek, azonkívül kétszer zöldségféléket termelnek minden esztendőben. A szakcsoport tagsága öt esztendő alatt majdnem megtízszereződött. Százötven hektárnyi területen gazdálkodnak, egyre növelik a fóliatelepet. Tavaly 200, az idén már 300 tonna paradicsomot termelnek. A tervek között szerepel, hogy jövőre a jelenleg még kihasználatlan termálvizet hasznosítják. A most még lefojtott kútban 75 fokos meleg viz van. Ezt felhasználják majd a fóliasátrak fűtésére, az ölajkáiyhák kikerülnek, természetes energia helyettesíti ezeket. A 30—35 Celsius-fokra lehűlt melegvíz alkalmas lesz fürdésre is. Az elképzelések szerint szövetkezeti strandot építenek. A. zöüdségszárító üzemük nyerstermék-igényét nagyrészben a szakcsoport fedezi, ez körülbelül ötezer tonna. Űj növényként a paszternák-termesztést szeretnék meghonosítani. — A szakcsoport hasznos vállalkozás — magyarázza az elnök — gazdasági szempontból is. A szövetkezet a közösben veszteségesen termeszthető növényeket „hízza” rá. A szakcsoportban ugyanis jobban tudják hasznosítani a szabad munkáskezeket, bevonják a családtagokat, másképp szervezik a termelést. Ezért elsősorban zöldségfélék művelésére rendezkedtek be, sőt, a burgonyatermesztést is vállalták ötven hektáron. Számukra ez jövedelmező. Kölcsönösen jől járunk tehát, mert a szükséges zöldségféléket megtermeljük, hiszen a szakcsoport árujának nagyobb részét a termelőszövetkezet vásárolja fel. A nagyüzemben gazdaságosan termeszthető növények művelésére pedig felszabadul a terület. Az, hogy a tagság megtakarított pénzét a szövetkezetben helyezi el, nagyfokú bizalom jele. Egyúttal mutatja az életkörülmények javulását. Köteléket is teremt a közös és az egyén között. —ő —r ^1SAJTOPOSTA ^ KÉRDEZZEN — FELELÜNK Mit kell tudni a takarékcsekkről? A kecskeméti Kovács Enikőt és Borsányi Pétert, a bajai Kollár Miklóst, valamint a lajosmizsei Horváthnét szinte a szerencse környékezte, amikor — az otthonukhoz közeli egyik üzletben — rábukkantak az általuk régóta hiába keresett tartós fogyasztási cikkekre, melyeket végül is nem tud. tak megvásárolni, mert kevés volt a készpénzük. Hasonló helyzetbe kerültek nemrégen a szerkesztőségünkbe telefonáló garai és szanki nyugdíjasok is, akik hivatkoztak a korábbi sajtóközleményre, miszerint az ilyesféle kellemetlenségek egyszer, s mindenkorra megelőzhetők a takarékcsekk segítségével. Amiről egyesek mostanában azt hiresztelik, hogy csak az átlagosnál magasabb bérben és nyugdíjban részesülők juthatnak hozzá, mások viszont határozottan cáfolják ezt az állítást. De hát mi az igazság? — kérdezik tőlünk olvasóink. Amint az illetékesektől értesültünk, az Országos Takarékpénztár immáron több mint másfél éves múltú szolgáltatása, a takarékcsekk igen népszerű a lakosság körében. Igénylésének, felhasználásának eredetileg meghirdetett feltételei ma is érvényesek. Melyek ezek? A pénzintézet úgynevezett csekkszerződést köthet azzal, akinek átutalási betétszámlája van. (Erre a munkabérből, vagy a nyugdíjból köteles havonta befizetni legalább 2500 forintot.) A kérelem benyújtásakor minimum 10 ezer forint az előírt követelés, a számla kezdő összege viszont nem lehet kevesebb 20 ezernél, ha az érdekelt az igénylése után nyit átutalási betétet. Ami a kézhez kapott csekket illeti, azt az 500-tól 5000 forint árhatárig terjedő fizetéskor fogadják el az ország egész területén levő mindazon kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató vállalatok üzletei, melyek kirakatában, vagy bejárati ajtaján ott az OTP-csekk embléma. Eme „értékpapír” révén felvehet készpénzt is*-^ 500 és 2000 forint közötti összeget — a számlatulajdonos, mégpedig bármelyik OTP-fióknál, takarékszövetkezetnél és postahivatalban. A takarékcsekk-szerződésről persze korántsem a teljesség igényével szólhattunk ehelyütt, igy hát javasoljuk olvasóinknak, hogy a további — aligha' jelentéktelen — részletekről közvetlenül a pénzintézettől kérjenek felvilágosítást, s utána döntsék el, igénybe veszik-e a szolgáltatást, melynek vitathatatlan előnye együtt jár bizonyos kötelezettségek teljesítésével is. Mire tarthat igényt az átmenetileg kiköltöztetett bérlő? Állami bérleményük van ama bajai családoknak, melyekkel nemrégen közölték hivatalosan, hogy rövidesen felújítják otthoA kecskeméti Szapu Lászlónét a saját esete döbbentette rá, hogy nem érdemes túl sokat Várni a GELIKA átszervezésével létrejött elektromos karbantartótól. Tavaly decemberben elromlott olvasónk hűtőgépe. A hibát — az ok nélküli leolvadás tényét — észleli ugyan a helyszínre jött szakember, de fogalma sincs az elhárításáról, javasolja tehát a szervizbe való beszállítást. Erre sor kerül. Ott új hőfokszabályozót kap a hűtő — a számla összege 316 forint —, ám odahaza mégsem használható, szintén a hirtelen leolvadása miatt. A tulajdonos újból a szerelőkhöz fordul, ahonnan egy hét elteltével érkeznek azok, akik magukkal viszik a gépet. A következő csaknem másfél hónap azzal telik el, hogy Sza- puné rendszeresen, érdeklődik a javítás felől, mire a karbantartó következetesén megnyugtatja, hogy a jövő héten fejezi be a vállalt munkát. Persze", ez nem történik meg, s végül már a vállalatvezető kénytelen sajnálkozni mindénért, és ő is ígéri a mielőbbi rendbehozatalt A hűtő viszont csak újabb sürgei- tés után jut vissza február 21- én és a fuvarozó közli, a kompresszor-csere vett igénybe a tervezettnél hosszabb időt. Olvasónk kétkedve fogadja e magyarázatot, hiszen a neki szóló számlián nem szerepel ennek az alkatrésznek a felhasználása, de még ennél is meggyőzőbb cáfolat az, hogy továbbra is naikat, s ennek idejére máshová kell költözniük. Az utóbbit természetesnek vélik, mégis nyugtalanok, mert úton-útfélen hallani, rengeteg gond-baj származhat az efféle kényszerintézkedésből. És összefutottak olyan informátorokkal is, akik az új lakásgazdálkodási rendelkezésekre hivatkozással hozták tudomásukra, hogy a „kilakoltatott” bérlő igényét az átmeneti lakás nagyságát és komfortját tekintve sem vehetik figyelembe az eljáró szervek. Minthogy az ezzel kapcsolatos kérdéseikre a bérbeadó nem adott egyértelmű választ olvasóinknak, ezért a lapunktól várnak mérvadó tájékoztatást az átmenetileg ki- költöztetés szabályáróL Kezdjük az általánosítható —, s rögtön tegyük hozzá, biztató — tényekkel: a régen épült, s a rendeltetésszerű használatra már alkalmatlan tanácsi lakások karbantartása, felújítása, átalakítása az évek óta jól bevált helyi gyakorlat szerint valósul meg a megyében, tehát Baján is. A munkálatokra —, melyek még nem mindenütt nélkülözik a zökkenőket — jellemző az ingatlankezelők és a kivitelezők jó együttműködése. Ebből következően az érintett bérlő sem maradhat sorsára. S, hogy ez mennyire így van, bizonyítja a szervezetten lebonyolított kiköltöztetés éppúgy, mint az ideiglenesen rendelkezésre bocsátott lakás minden szükséges feltételének a megteremtése, melynél döntő szerepe van az egyéni igénynek, persze kizárólag az előírás megszabta kereteken belül. És most nézzük, mit tartalmaznak a témakörrel összefüggő hatályos kormányrendeletek: Az átmenetileg kiköltöztetett bérlő csakis azt a lakást köteles elfogadni — a komfortfokozattól függetlenül —, amelyik ugyanabban a városban (községben) van, és a mérete alkalmas a család számára. Ez esetben két személy tarthat igényt egy lakószobára, ha azonban annak nagysága meghaladja a 12 négyzetmétert, a harmadik családtag nem kérhet plusz szobát. A bérlővel együttlakó, de a családjához nem tartozó személy is csupán akkor kaphat különszo- bát, ha korábban is rendelkezett véle. Végezetül elmondjuk: indokolatlanul aggódnak az érintett bajai olvasóink, akik helyesen teszik, ha ügyükben a legilletékesebbel, a városi tanács műszaki osztályával veszik fel a kapcsolatot, amely felügyel nemcsak a szóban forgó kivitelezési tevékenységre, hanem arra is, hogy a ki- költöztetések körül minden szabályos legyen. > Ki kaphat jubileumi jutalmat? A Fülöpszálláson lakó egyik olvasónk röviddel ezelőtt került öregségi nyugállományba, s az ellátását több mint 24 évi szolgálati idő után folyósítják. Sérelmesnek találja azonban, hogy nem részesítették jubileumi jutalomban. Indokként a következőket említi hozzánk címzett levelében: „Tudok arról, hogy valaki 37 év lerendellenesen olviad le a hűtőgép. A ki tudja hányadik reklamációra 23-án érkeznek a lakásba a szerelők, akik megállapítják, a hűtőrendszer tisztáta- lanságával van baj. A szükséges műszer és szerszám híján azonban visszamennek dolguk vége- zetlenül. Legközelebb két nap múllva teszik tiszteletüket, s végre megfelelően javítanak. A munkáért — melyben benne- fogl'alltati'k a kétszeri oda-visz- sza útjuk díja is — 508 forintot fizettetnek. Azóta semmi ok a hasonló panaszra. Nos, Szapu László né val együtt mi is örülünk, hogy végre rendeltetésszerűen működik e háztartási berendezése. Aggodalommal tölt el azon ban bennünket ez a kálvária, mert annál a kisvállalatnál fordult elő, ahol a pontos, megbízható és gyors '.munka lehet csak a fedezete a stabilitás döntő tényezőjének, az t árbevételinek. Az ilyesfélét ma már egyetlen alkaloméi sem engedheti meg magának az a cég, mely a kereslet—kínálat szigorúan vett törvényei szerint él, s naponta kell elnyernie a megrendelők bizalmát, amit illik megőriznie is. A jövőben arra törekszünk, hogy tovább javítsuk szolgáltatásainkat — felelte lapunk kérdésére év elején a Kecskeméti Elektromos Karbantartó Vállalat igazgatója. Véleményünk szerint e nemes cél érdekében bőven van még mit tennie ennek a közösségnek! töltése után Is kézhez kapta a negyven éves munkaviszonnyal járó jutalmát. Nekem csak pár hónap hiányzik a ledolgozott 25 évből, ezért tartom jogosnak a járandóságot. A kevéske nyugdíjhoz némi kiegészítés lenne ez a pénz.” A Munka Törvénykönyve értelmében a huszonöt, a negyven, valamint az ötven évet munkaviszonyban töltött emberek részére jár az egyhavi személyi alapbérnek megfelelő jubileumi jutalom. A hosszabb ideig dolgozókat azonban megilleti az ön által említett kedvezmény is, melynek lényege: a munkában eltöltött legalább harmincöt, illetve negyvenöt év után ki kell fizetni a nyugdíjazott részére a negyven, illetve ötven év szolgálati idő utáni jubileumi jutalmat. A levelébén említett 25 év esetében viszont nincs törvényes lehetőség az előzőekben említettekhez hasonló intézkedésre. Így hát csak azt javasolhatjuk, hogy a nyugdíja mellett — amennyiben megengedi az egészségi állapota — vállaljon kevéske munkát, melyből származó bevétel némileg kedvezőbbé teheti jövedelmi helyzetét. A tájékoztatásról, meg a szabad árakról Az utóbbi időben több olvasónk kifogásolta, hogy a március 18-1 árváltozásokról csak szűkszavúan számoltunk be lapunk hasábjain, s emiatt a vásárlókat számos meglepetés érte az üzletekben, ahol jó néhány élelmiszeripari termék kerül többe, mint korábban. Panaszosaink nem tudják, ez a váratlanul bejelentett áremelés összhangban van-e az általános életszínvonal-politikával, s főleg azzal nincsenek tisztában, miért sorolandó a legtöbb fogyasztási cikk a szabad áras kategóriába. Mindenekelőtt elmondjuk, hogy a március 18-i számunkban megjelent (,Változik egyes sütő-, malomipari és tejtermékek” ára című közleményünket az illetékesektől kaptuk, s azt teljes terjedelmében hoztuk nyilvánosságra. Való igaz, a szöveg nem említi meg mindegyik terméket, melynek ára módosult. Csakhogy a teljes lista publikálása nem a sajtó feladata. Legfeljebb a szak- kiadvány vállalkozhat effélére. Különben törvényes előírás, hogy az üzletekben jól látható módon kell közzétenni az árakkal kapcsolatos intézkedéseket. Ezen felül pedig az előre csomagolt árukon is kötelező jelezni a változásokat. Tudomásunk szerint a megyei kereskedelmi egységek zömében eleget tettek ebbéli feladataiknak az ott dolgozók. Ahol mást tapasztaltak olvasóink, ott jogosan tették szóvá a mulasztást. Talán érdemes megjegyezni, hogy az ilyen árazások jelentős pluszmunkát követelnek a kereskedőktől, akiknek úgy kell végezniük e teendőiket, hogy ne menjen a napi ellátás rovására. Panaszosainkat váratlanul érte az áremelés. Nos, hadd emlékeztessük az idei népgazdasági tervre — erről sokszor és sokat írtunk —, mely évi 2,5 százalékban jelöli meg a szabad áras termékek körében való ármozgást. Ennek része a legutóbbi ilyen intézkedés. A szabad árakról pedig tudni kell annyit, hogy azok a kereslet— kínálat törvényein alapuló gazdasági rendszer szerves elemei. Eme áruk köre nálunk az 1957—67. közötti időszakban jórészt a mező- gazdasági idénycikkekre (például a zöldségfélékre) terjedt ki, később pedig a vállalatok és szövetkezetek is így képezték bizonyos termékeik árait. Ma a fogyasztási árualap 57 százalékát érinti ez az árforma, mely döntő hatást gyakorol a termelésre, sőt ösztönzi annak fejlesztését, mind a minőséget, mind pedig a választékot és a mennyiséget illetően. A termelőegységek egyébként nem emelhetik fel önkényesen a különféle termékárakat, hiszen ezzel összefüggően szigorú bejelentési kötelezettségeik vannak, az ármunkát pedig rendszeresen ellenőrzik a hatóságok: az Országos Anyag-és Árhivatal, az ágazati minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a boltok esetében pedig a területi kereskedelmi felügyelőségek. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. VÉLEMÉNYÜNK SZERINT... I Ezekben az épületekben most fűrészárut szárítanak.
