Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

4

© PETŐFI NÉPE • 1983. április 3.

Kölcsönös

segítség

Az alábbiakban Viktor Zajcevnek, a szovjet—magyar tudományos-műszaki együttműködés állandó albizottsága titkárának .cikkét közöljük.

Az SZKP Központi Bizottságának 1982 májusi plénumán elfogadott élelmiszerprogram nagy feladatokat állít a szovjet nép elé. A kitűzött célok eléréséhez nemcsak a saját erőforrások mozgósítása a fontos, hanem a testvéri szocialista országokkal — így a Magyar Népköztársasággal — folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása is, a kölcsönös előnyök alapján.

Elvi jelentőségű

A Szovjetunió és Magyarország gazdasági kapcsolataiban egyre nagyobb szerepet játszik az együttműködés agráripari területen. Nemcsak a mezőgazdasági termékek és elejéniszer- aruk kereskedelméről van szó. hanem az ásványi műtrágyák, a gyomirtó szerek, az agrárszektor részére gyártott berendezések, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek, a közszükségleti cikkek kölcsönös szállításáról és gyártási együttműködéséről is.

Egy sor agráripari ágazatban a két ország kapcsolatai elvi jelentőségűek. Így például ásványi műtrágyákból és a gyártásukhoz szükséges nyersanyagokból a Szovjetunió biztosítja Magyar- ország import-szükségleteinek 60 százalékát. Az előző ötéves tervidőszak végén a Magyar Nép- köztársaság traktorparkjának '40 százalékát és kambájnpark- jának körülbelül 50 százalékát szovjet gyártmányú gépek alkották. Ugyanakkor friss gyümölcsökből és bogyós gyümölcsökből a magyar szállítások fedezik a szovjet importszükségletek több mint egynegyed részét, konzervzöldségekből és gyümölcsökből több mint a felét, friss almából az import 70 százalékát. Növekszik a magyar növényvédő szerek, a mezőgazdasági gépek, a konzerv- és tejipari berendezések Szovjetunióba irányuló exportja is.

Kiváló

terméseredményekhez vezet

A szovjet és a magyar mező- gazdasági termelés fejlesztésében fontos szerep jut a növénytermesztés területén- kialakult együttműködésnek. A hatvanas években a szovjet búzafaj-ták, a hetvenes években a szovjet napraforgófajták meghonosítása segítette Magyarországot a kiváló terméseredmények elérésében. Napjainkban a Magyar Népköz- társaságban elterjed a kubányi rizstermelő rendszer, amely hektáronként 40—50 mázsás rizster- més elérését teszi lehetővé.

A Szovjetunióban az előző ötéves tervidőszakban bevezették a magyar ipanszerű kukoricatermesztést, amely a talajművelés mennyiségének csökkentését teszi lehetővé, s egyúttal kevesebb munkával lehet az egységnyi terméket előállítani.

A két ország tudósai közös genetikai és szelekciós kutatásokat folytatnak. Jól példázzák ezt az új kukorica-, cukorrépa- és szőlőfajták. A szovjet és a magyar fajták keresztezésével 17 cukorrépahibridet tenyésztettek ki, amelyek minősége és terméshozama felülmúlja a jelenleg termesztett fajtákét. Tavaly szüretelték le a közösen létrehozott szőlőfajta első termését. A fajta fokozott hidegtűrésével és a betegségekkel szembeni ellenállóképességével tűnik ki.

Az ipari háttért erősíti

Sikeresen fejlődik az együttműködés a mezőgazdaság ipari bázisának ágazataiban: a mező- gazdasági és az élelmiszeripari gépgyártásban, az ásványi műtrágyák és a mérgező vegyszerek gyártásában, a korszerű technológiák kidolgozásában és meghonosításában. Az agrokémia területén például szaros kooperációs kapcsolatok alakultak ki. A Szovjetunió jelentős mennyiségű nitrogén- és káliműtrágyát, számos vegyipari termékét szállít Magyarországnak. Cserébe növényvédő szereket kap.

Az utóbbi években a két ország integrációs kapcsolatainak jelentős részévé vált a tapasztalatcseré, a komplex technológiák átadásának formájában. Ez a kooperáció napjainkban már a mezőgazdasági ágazatok egész sorát öleli fel, többek között a baromfitenyésztést, a sertéstenyésztést, a kukorica, a cukorrépa, a rizs termesztését, és néhány más mezőgazdasági nq- vény termesztését is.

Jellemző példája ennek az 1978-ban aláírt szerződés, amelynek értelmében Magyarország két komplett baromfigyárat és két hizlalótelepet szállít, emellett a baromfigyárakat minden szükséges berendezéssel felszereli, biztosítva a Tetra tojóhibridek magas produktivitását, és segítséget nyújt az új technológia elsajátításában.

Az agráriparban jelentős eredményekkel jár a szovjet—magyar együttműködés. A lehetőségek kihasználása elősegíti a két országban a mezőgazdasági termelés kiegyensúlyozott és dinamikus fejlődését, a lakosság élelmiszer-szükségleteinek teljesebb kielégítését, valamint az ipar számára a szükséges nyersanyag biztosítását.

(APN—KS)

Magyar alma

orosz pezsgő

A Szovjetunióban ízesnek tartják, kedvelik a magyar almát, mi viszont szívesen koccintunk a kitűnő orosz pezsgővel... Moszkvában, Leningrádban és más szovjet helységekben keresettek a magyar gyógyszerek, nálunk viszont, ha nyersolajról, vasércről . fenyőfarönkről vagy fűrészáruról hallunk, önkéntelenül az jut az eszünkbe: első számú szállítónk a Szovjetunió. Meg az, hogy mi elsősorban nyersanyagot kapunk, s — ami számunkra nagyon előnyös — többnyire készterruékkel fizetünk.

Képösszeállításunk némi ízelítőt ad arról. mi mindenre terjed ki a magyar—szovjet együttműködés.

9 Jobbra: 1982. december 28-án, nulla óra 13 perckor áramot kezdett termelni a Paksi Atomerőmű. Az erőmű szíve az atomreaktor, szovjet gyártmány.

9 Elavultak a Siemens—Martin acélművek, a konverteres acélműveké a jövő. A Dunai Vasmű konverter-acélművének első egységét a múlt évben, augusztus 19-én avatták fel. A korszerű technológiát a Szovjetuniótól vásároltuk.

9 Mikrohullámú gerinchálózatokat gyárt szovjet megrendelésre a Finommechanikai Vállalat. A négycsatornás berendezések — amelyek műholdas, illetve kábeles rendszerekhez kapcsolhatók — egyidő- ben alkalmasak színes, illetve fekete-fehér tv-adások közvetítésére is.

® A magyar—szovjet olefinegyezmény alapozta meg a Tiszai Vegyikombinát létét, amfcly 1974 óta csaknem megháromszorozta a termelést, S hétszeresére fokozta az exportját.

9 Magyarország azért tudott az autóbuszgyártó „nagyhatalmak” sorába kerülni, mert az évi, immár több mint 13 ezer társasgépkocsiból mintegy hatezret megvesz tőlünk a Szovjetunió, ahol közkedvelt a magyar Ikarus. Felvételünkön az Ikarus székesfehérvári gyárában szereidére kerül a 60 ezredik magyar busz.

Gyönyörű hús vét - 1945

Korán érkezett abban az esztendőben a tavasz — ragyogó napfényben fürdő magyar tájakról emlékeznek meg az egykori, sárguló úiságlapok. Vacak hadipapírra nyomtatták őket, vékonyak voltak, de már szabad emberek írták szabad embereknek a szabadságról.

1945. húsvétját, amely április első két napjára esett, egy ország feltámadása jegyében ülte meg.

Földosztás

p 'Hús viét vasárnap, Ópusztaszeren. Ott, ahol az Árpád-emlékmű állt, amelyet még az uralkodó osztályok állíttattak, s ahol ezeréves és soha meg nem dönthetőnek vélt uralmuk ünnepségeit tartották. Anonymus krónikája szerint 896-ban itt kötötte meg a hét honfoglaló vezér a Vérszerződést, itt tartották meg az első törvényező gyűlést. És ezen a húsvétvasárnapon a nép ült törvényt: csaknem háromezer földmunkás jelenlétében itt, a hírhedt Pallavicini grófok birtokának közepén gyűltek össze a kistelekiek, sándorfalvaiak, pusztaszeriek, csantelepiek, algyőiek, hogy jussqljanak a földiből, amelyet addig is ők műveltek meg orcájuk verejtékével, de termése másé volt. Rácz Lajos, a helyi Nemzeti Bizottság elnökének szemébe könnyek gyűltek, amikor megnyitotta a gyűlést:

— Valóra válik tehát az ezeréves álam: földet és jogokat kapunk! Mi, parasztok tudjuk azonban, hogy a jogokkal súlyos kötelességek is járnak. Megfogadjuk, hogy ezeket a kötelezettségeket híven teljesítjük, szeretni fogjuk a földet, megműveljük, bevetjük és megvédjük minden külíjő és belső ellenség ellen!

A már előre kieövekezett parcellákat — „minden cövek egy- egy szeg a kizsákmányoló nagybirtok koporsójába” — mondta az ünnepi szónok — óorra vették át az újgazdák. A földigénylő bizottságok elnökei sorra olvasták I földhözjuttatotlak neveit, akik közül nem egy letérdelve csókolta' meg új birtokát, amelyet már az ünnepélyes átadás előtt- — igaerő híján sokszor önmagát befogva — bevetett.

Kecskemét határában — mint a Kecskeméti Lapok részletesen .megörökítette — Héjjas István 600 holdas borbási hirtokát osztották fel először. A kecskeméti városháza az ünnepnap ellenére is tömve emberrel. Vargha Imre, a földigénylő bizottság elnöke intézkedett: az egyik csoport Helvéciára,1 a másik Belsőballó- szögbe, a harmadik Borbásra megy.

... Bontáson először az „öreg Mészáros” kapta meg a maga juElsát, a 3 hold, már csak volt Héjjás-szőlőt! Kecskeméti Lapok : „Feleségével közel 30 éve dolgozik a földön, de ha nagyritkán egy. fröccsöt megkívánt,

elmehetett a kocsmába meginni, mert a föld, csak a tekintetes úrnak termett... Már állítják is ki a birtoklevalet. Serceg a toll a papíron, ha légy lenne, még a zümmögését is meg lehetne hallani, olyan csend van

A budapesti Operaháziban az Aidát játszották díszelőadás keretében. Sergio Failoni, az olasz származású, antifasiszta karnagy, aki a hitleristák bevonulása után nem vett többé karmesteri pálcát a kezébe, csodálatos biztonsággal vezényelte ezt az előadást a Vörös Hadsereg tábornokai; tisztjei és katonái számára. A díszpáholyban Málinovszkij marsall ült, a Budapestet is’ felszabadító 2. Ukrán Front főparancsnoka. És miután a második felvonásban elhangzott győzelmi induló után qlült a szecmmeLláthatóán művészetértőkből álló közönség tapsvihara, egy rövid beszéd erejéig megszakították az , előadást. Csorba János, a magyar főváros első demokratikus polgármestere beszélt:

— Budapest lakossága sohasem felejti el, hogy Malinovszkij

a tiszta kis szobában. Csak Mé- szárosné asszony szipogása hallatszik, mert patakokban ömlik a boldogság könnye ráncos arcán. „Szép húsvétunk lett, apjuk” — szólal meg végre”.

És a földosztó csoport, éppúgy, ■mint a kecskeméti határ más részeibe küldött bizottságok, késő estiig folytatta tovább. Már éjfél felé járt, amikor ismét találkoztak a városházán, hogy beszámoljanak az elvégzett munkáról. „Ünnep volt Kecskeméten és vidéken, és az ünnep csak' akkor lesz igazán nagy, ha az új termés az új földtulajdonosok munkája nyomán új ■ kenyeret fog nyújtani a sokat szenvedett magyar népnek”.

marsall hős csapatéi véres harcokkal, emberfeletti áldozatokkal adták Vissza ennek a városnak a szabadságát és alapozták meg ezáltal egy szabad ország szabad fővárosának életét, fel- emelkedésének jövőjét. Boldoggá tesz a sorsinak ez az ajándéka, hogy a köszönetét éppen itt, az Operaházban, a magyar kultúra templomában mondhatom el...

És a szovjet csapatok húsvét- vasárlnap és hétfőn is tovább harcoltak. Nyomultak előre'Becs irányába és szorították ki Magyarország még ellenséges kézen levő területeiről a Wehrmacht és az SS alakulatait, valamint a nyilasokra felesküdött magyar királyi honvédség még mindig harcoló egységeit! Amikor húsvéthétfőn képviselőválasztásra ■gyűlt össze Budapest népe a Sportcsarnokban, hogy nagygyűlésen jelölje ki az Ideiglenes Nemzetgyűlesbe küldendő képviselőit, hatalmas ünneplés, tomboló tapsvihar fogadta Kállai Gyulának, a Magyar \ Kommunista Párt szónokának szavait.

„Félre kislelkűek...”

A nagygyűlést azért hívták össze, hogy az ideiglenes nemzetgyűlést, amelynek összehívása idején, 1944. december 21-én Budapest még a fasiszták kezén volt, kiegészítsék a budapesti- képviselőkkel, mindenekelőtt munkásokkal ,és országos jelentőségű tevékenységet kifejtő tudósokkal, művészekkel, értelmiségiekkel. A Sportcsarnokot nemzetiszínekkel díszítették fel, az emelvény felett pedig egy PetŐ- fi-idézet figyelmezetátt: * „Félre kisldlkűek, aícíjfc még most is kételkedni tudtak a jövő felett!" Sok ezren rekeditek itt js ' kint, szálpúkra — hiszen hanéerősí- tés nem volt — röpgyűlések sorozatát tartották, ugyanazzal a tartalommal, amelyről 1 odabent beszéltek a szónokok.

Száznyolc képviselőt .választottak meg húsvét, rriásnapján. Nyolc közéleti férfiút, : akiket „Budapest népe pártra való tekintet nélkül hívott meg a nemzetgyűlésbe”: Bartók Bélát, Bö- löni Györgyöt, Illyés Gyulát, Károlyi Mihályt, Szákfű Gyulát, Szent-Györgyi Albertat, Vámbéri/' Rlisztemet és Véréé Pétert. A pártok és a szal^sZervezetek képviselői között • olyah nevek találhatók, mint Kádár János, Lukács György, dr. Weil Emil, Majori Tamás, Mód' Aladár, Orbán L/ászló, Kassa István, dr.

Riesz István, Marosán György, Kish&zi Ödön, Darvas József, Szabó Pál, Bereczky Albert, dr. Ortutay' Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endrémé, Dinnyés Lajos.

Szép gyűlés volt ezen a gyö- nyöíű, harmincnyolc esztendővel ezelőtti húsvéton. Még akkor is, ha egy maroknyi, de annál hangosabb csoportocska megpróbálta arcátlan, provokációs fellépésével megzavarni az egyre szilárdabbá szerveződő demokratikus erők demonstrációját. Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas tudós, az antifasiszta ellenállási mozgalom résztvevője húsvéti nyilatkozatában ezt írta a Szabad Nép olvasóihoz: „Az ember agyát kétféleképp használhatja. Használhatja arra, hogy vele igazságokat keressen, vagy pedig arra, hogy vele mindenféle kétes célok igazolására hazug érveket gyártson. ... Az emberiség minden haladása az igazságok keresésére vezethető vissza. A fasizmus ezen az úton ■hátrafelé, a hazugság, a sötétség, a barbarizmus irányában tett lépés volt. Hogy az ejtett kárt rendbahozzuk, a bejárt utat ellenkező irányba kell, hogy megfussuk. Mélyreható demokratizálással gyökeresen kell kiirtanunk a fasizmust”.

.Elhangzottak e figyelmeztető szavak éppen harmincnyolc esztendeje, húsvétkor, a feltámadás

1945-ös ünnepén. Ügy tudni, hojjy a Meteorológiai Intézet akkor nem volt abban a helyzetben,' hogy feljegyezze az időjárási adatokat. Mégis bizton állítható: ilyen gyönyörű, igazi megváltást ígérő feltámadási ünnep Magyarországon még sosem volt.

P. I.

Az Aida győzelmi indulója után