Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-26 / 97. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983 április 28 A betűszekrénytől az Eötvös-díjig FÓRUM A MUNKAHELYI LÉGKÖRRŐL Mit vesz észre a vezető? • Dr. Cserháti László. • ígért János. • Dömötör Tibor. • Adorján Mihály. Mikor, s mitől jó a munkahelyi légkör? Milyen konkrét jelenségek figyelmeztetnek arra, ha valami nincs rendben? A mindennapok során gyakran felmerülő kérdések tisztázására, megvitatására szervezett nemrégiben fórumot a megyei pártiskolán vezetési ismereteket tanulmányozó hallgatók kecskeméti csoportja számára Budainé Stirb Irén, a pártépítési tanszék vezetője. Betegség miatt a szóvivő tisztét egy másik — a tiszakécskei — csoport osztályvezető tanára, dr. Cterháti László vállalta. A válaszadásra a hallgatók közül Dömötör Tibort, az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregysége igazgatóját, meghívott vendégként pedig Adorján Mihályt, a kecskeméti Városi Tanács V. B. titkárát, ígért Jánost, az Alföldi Cipőgyár és Sohajda Józsefet, a megyei Autóközlekedési Tanintézet igazgatóját kérték fel. t Sohajda József. — Mitől függ a jó hangulat egy adott munkahelyen? I. J.: — A légkört alapvetően az egyén közérzete határozza meg, az egyéni képességük kibontakoztatásának lehetőségei. Sezek gyakran nincsenek összhangban a csoport- vagy társadalmi érdekkel. Például azért, mert valaki nem választhatott a képességének megfeleld pályát, vagy egy adott munkakör betöltésénél lebecsüli, illetve túlértékeli önmagát. Egy ember rossz közérzete miatt még lehet jó a légkör, de ha a kollektíva képtelen befolyásolni, irányítani, akkor következmények várhatók. Egyetlen személy rágódása. állandó rossz hangulata hosszú távon átragadhat másokra is. A. M.: — Megfelelő képesség, felkészültség, ezzel egyetértek. De ezen túl, még ide tartozik az is, hogy van-e biztonságérzete a dolgozónak? Látja-e a feladata fontosságát, értelmét, dönthet-e önállóan abban az ügyben, amit alaposan ismer, vagy beleszólnak mások, netán kevesebb hozzáértéssel? S e kérdések máris rámutatnak arra, hogy a vezetőnek óriási szerepe van a munkahelyi légkör alakításában! D. T.: — Igen. Alfája és ómegája a jó közérzetnek, hogy a vezető minden szinten megfelelő feladatokat tudjon adni, s a feladatokkal összhangban levő hatáskört. S. J.: — Természetesen a személyi, tárgyi és szervezési feltételeket nem szabad különválasztani, illetve valamelyiknek a fontosságát előtérbe helyezni. Hiszen az adminisztrátor íróeszköz, a gépkocsivezető-oktató üzembiztos autó nélkül nyomban rosszul érzi magát. A példák persze sarkítottak, a valóságban valaminek a hiánya nem mindig ilyen szembeszökő. De ha a vezető a jelzéseket, figyelmeztetéseket várja, meghallgatja, ezek alapján intézkedik, akkor nincs nagy baj. Tendenciájában, hosszabb idő alatt értem ezt. A munkahelyi légkör ugyanis mindig pillanatnyi szituációkból, elemekből épül fel, a vezetésnek a feladata — hangsúlyozom, hogy folytonosan! — a javuló irányt segíteni, tartani. — Miből érzi a vezető a veszélyt? — D. T.: Sok jelből lehet következtetni. Például hogyan viselkednek a dolgozók a bérek aláírásánál, a folyosón, örökké egymást — munkatársaikat, beosztottaikat, feletteseiket — figyelik-e? Ha szüntelenül azzal foglalkoznak, mennyi pénzt kapott a másik, ki, ki előtt mit beszélt, ez már a megromlott helyzetre utal. S rövidesen romlik a produktum, a teljesítmény. — Csakhogy elégedetlenkedők mindenütt vannak, s ezekből előbb-utóbb ellendrukkerek lesznek, akik híveket igyekeznek toborozni. Mit tegyen velük a vezető? A. M.: — Azt hiszem, nincs olyan munkahely, ahol soha senki nem sértődik meg, vagy nem irigyli a másiktól a magasabb jutalmat, fizetést. De! Nemcsak a vezető értékel, hanem a kollektíva is. Ha minden elismerés kibírja a kollektíva kritikáját, akkor egyetlen ember hiába1 ágál. Egyébként hol alakulhatnak ki klasszikus klikkek? Ahol az emberek nem mondhatják el nyíltan a véleményüket, vagyis nincs demokratikus légkör. I. J.: — Minden szituáció más, tehát mindig mérlegelni kell, hogy mekkora erőt képviselnek az ellendrukkerek, illetve hogyan tudják befolyásolni a fő feladatot, a termelés, a gazdálkodás egészét. Ha alig, a beavatkozás többet árt, mint használ» Ellenkező esetben viszont a vezeTő merjen nyíltan szembenézni velük, vagyis mindenekelőtt tisztázni, megbeszélni a vitás dolgokat a kollektíva előtt. A dolgozók többségében ugyanis van egy helyes ítélőképesség, el tudják dönteni, hogy valóban a jobbítás érdekében vitatkozunk-e, vagy pedig egyéni sértődöttségből nagyít fel valaki egy kis problémát. D. T.: Az ellendrukkerekkel szemben egyetlen fegyver van; az ő harcmodoruknak épp a fordítottja: a nyíltság! (Ügy véljük, hogy az elhangzottakból nyújtott ízelítő a fórum hallgatóin kívül másoknak is érdekes, sőt tanulságos 'lehet.) Kovács Klára Amíg várakozom rá, van idő körülnézni az irodában. Nyomtatványok, díszdobozok, öntapadós címkék sokasága mintegy bizonyítékként, mi mindent gyárt a Petőfi Nyomda hazai és külföldi megrendelők számára. A tárgyalóasztalon és az íróasztalon halomban állnak a különböző iratok, prospektusok, mintanyomtatványok. Ez a tervszerű rendetlenség mutatja, aki itt' dolgozik, szeret mindennek alaposan utánanézni, megvizsgálni a dolgokat színéről és fonákjáról. Ablaka István korát meghazudtoló fürgeséggel szinte beviharzik a szobába, s nyomban a lényegre tér: — A nyomdászságot már az anyatejjel szívtam magamba, hiszen édesapám is nyomdász volt —, a szinte magától értetődően beszéli el édesapja küzdelmeit, gyermekkorát. — Az apám 1919- ben Szegeden a párt elnöke volt, s mint a Dugonics Nyomda vezetője, ők készítették a Vörös Újságot. Az ellenforradalom üldöztetése elől menekülnie kellett, s jó néhány évig munka nékül tengődött. Szorgalmas ember volt, szerétté a szakmáját, s némi bankkölcsön és más segítséggel, egy nyomdát nyitott... Nyomdát? A szakmában úgy mondják: „kócerájt”, mert két betűszekrény, s egy lábbal működtethető amerikai nyomógép volt benne... Ketten voltunk testvérek, én meg a bátyám, s már iskolás korunkban, amikor vége volt a tanításnak, a nyomdába mentünk. Apánk a vinkelt —- sorjá- zót — már a kezünkbe nyomta, megengedte, hogy szedhessünk. Nem sok idő kellett hozzá, s önállóan ki tudtunk szedni névjegyet, vagy kisebb munkát. Apám mégsem maga tanított bennünket, inasnak máshová adott. Én Szegeden, a Nemzeti Sajtó Nyomdájában szabadultam, megszereztem a szedő, a gépmester és a könyvkötő szakmunkás-bizonyítványt. Nem ok nélkül kellett mind a három szakmát megtanulnom, mert akkor a nyomdász csak úgy élt meg, ha a kéziratból egymaga könyvet is csinált. Már akkor szerettem ezt a szakmát, s 1938-ban mestervizsgát tettem. A két Ablaka-fivér a családi nyomdában dolgozott, de 1939-ben veszélybe került a Délmagyaror- szág . című lap megjelentetése. Nem betiltásról volt szó, hanem nyomdájának megszüntetéséről. A régi munkásmozgalmi emberek az Öreg Ablakára gondoltak, az h’osz- szas töprengés után vállalta, s 1939 húsvét utáni kedden már ők nyomták a Délmagyarország című lapot. Ennek a nyomdának volt művezetője és gépszedóje Ablaka István. A katonai behívások őt sem hagyták dolgozni, de szeren- ■v esés volt, mert olyan beosztásba került, hogy éjszakája szabad volt. S ezt használta fel arra, hogy kiszedje a Délmagyarországot... — Vass Zoltán 1944 októberében újságot indított, s ehhez nyomdászok kellettek. Rám gondolt, s én szívesen vállaltam. Átalakítottam a Linotype szedőgépet petróleumfűtésre, s gyártottuk a röpcédulát, az újságot, sőt, én szedtem ki először Vass' 'Zoltán Tizenhat év a fegyházban című könyvét... Az államosítás után három hónap múlva kineveztek a Nyomdaipari Egyesülés anyag- és áruforgalmi vezetőjének, s tizenkilenc üzem tartozott hozzám, köztük a kecskeméti. nyomdák is. Nem sokkal később Pestre hívtak. A Helyiipari Minisztérium anyagellátó vállalatánál osztályvezető lettem, s feladatom volt a tanácsi és a szö- vekezeti nyomdák anyagellátása. Dolgoztam a papíriparnál is, majd a Nyomdaipari Ellátó és Készletező Vállalat igazgatóhelyettese lettem. A véletlen összjátéka volt 1961 elején, amikor éppen a kecskeméti nyomda ügyeit intézte, hogy összetalálkozott dr. Bruncsák Andrással, a megyei tanács ipari osztályának akkori vezetőjével. Gyorsan megegyeztek. Ablaka István vállalta, hogy Kecskemétre jön nyomdaigazgatónak. — Huszonkét év hosszú idő, ám még ma is jól emlékszem, hogy a nyomda éves termelési értéke akkoriban 5 900 000 forint volt, de még ugyanabban az évben elértük a 8 milliót. Mondták, több nőt foglalkoztassunk, de pénz nincs, keressem a megoldást. Megtaláltam. Még abban az évben, decemberben Lajosmi- zsén megnyitottuk a dobozüzemet, mert ingyen megkaptam a Glóbustól a dobozgyártó gépeket. Következő, évben Kiskunmajsán már cigarettapapírt gyártottunk, Kerekegyházán új üzemet nyitottunk, Kiskunhalason dobozgyárt létesítettünk. Tíz év alatt a munkáslétszám megtízszereződött, de nem mondtam le eredeti elképzelésemről: minőségi nyomdát szeretnék kialakítani. Egy évtizedig vártam erre. Ma már elmondhatom, hogy a legmodernebb négyszínnyomó ofszet gép áll rendelkezésünkre, és az országban először valósítottuk meg az öntapadós címke gyártását, az elektronikus fényszedést. Eves termelési értékünk ma már meghaladja az 510 milliót, de tudom, további fejlesztésre van lehetőség. Ablaka Istvánról köztudott, hogy széleskörű, kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatokkal, hatalmas ismeretségi körrel rendelkezik. S ez még ' nem minden. Keresi az újat, a modernt, ezért hajlandó kockáztatni is, Ebben az évben például 14 millió forintért új gépeket vásárolnak, .s lehetőségük kínálkozik egy újabb 30 milliós hitel megszerzésére. Ebből négyszínnyomó ofszet- és stancológépet vásárolnak. Egy terv, amely már majdnem realitás: külön iparitanuló műhelyt alakítanak ki, ahol egy kétszín- nyomó ofszetgépet működtetnek, amellyel 150 millióval emelkedik a teljesítmény. — Május elsején lesz éppen tizenhárom éve, hogy új nyomdát avattunk, de ma már ez a telep is kétszer akkora, mint az avatáskor ... Meddig csinálom^ Az a típusú ember vagyok, aki nem szereti abbahagyni, addig dolgozom, ameddig egészséggel bírom. Ez a nyomda mindenre képes, mégis tovább kell fejleszteni... Ablaka István munkáját, szakmai tevékenységét sokszor elismerték. Háromszor kapta meg a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, birtokosa a Murika Érdemrend arany fokozatánajr. Legutóbb huszonkét évi vezetői, alkotói munkája elismeréseképpen az Eötvös Loránd-díjat kapta meg. Szerkesztőségünknek szoros és baráti kapcsolata van Ablaka Istvánnal. Rajta is múlott, hogy az országban másodiknak tért át a Petőfi Népe az ofszetnyomásra, s kapta meg a jelenlegi formátumát. Sok évtizedes szakmai életút, amelyből nem hiányoznak a buktatók, a kudarcok, de a sikerek sem. Ablaka István mindig optimista volt, jelenleg is. az, mert elkötelezett a párt iránt, s hite van az emberekben ... Gémes Gábor Milliókat érő ötletek A jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezetben négy évvel ezelőtt készült el az újítási szabályzat. Ettől kezdve Szerezla László, a mezőgazdasági nagyüzem újítási előadója. Elmondja, hogy még mindig sok adminisztrációval jár egy-egy ésszerű gondolat megvalósítása, hosszantartó folyamat míg abból valóság lesz. Ennek ellenére a Petőfi Termelő- szövetkezetben az elmúlt esztendőben csaknem négymillió forint hasznot hoztak a dolgozók ötletei. A sokszor jelentéktelennek tűnő ésszerűsítés számottevő jövedelmet húzhat. Például a takarmánykeverő üzem technológiai folyamatának egyszerűsítése egy év alatt csaknem 230 ezer forint villaimosenergia- költség-megtakarítást jelentett. Ugyancsak érdemes megemlíteni a takarmánykeverő porszűrőjének az átalakítását. Csáki János, az állattenyésztési főágazat műszaki vezetője és Fajszi József, a takarmánykeverő vezetője .közösen valósították meg. A termelőszövetkezet pályázatot hirdetett erre az ésszerűsítésre. A keverőnél ugyanis nagy volt a póriási veszteség. Az átalakítással hetven százalékkal csökkentették, ezzel egy év alatt csaknem 370 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg, amely lényegében a jószágok etetésére alkalmas takarmány. Érdemes azt is hozzátenni, hogy ezúttal számottevőén csökkent az üzem környezetszennyező 'hatása. Szerezla László maga is újító. Csáki Jánossal együtt a baromfitelepeken alkalmazott magyar gyártmányú önetető hajtóberendezésének átalakítását oldották meg. — A gépek a régi szerkezettel .nem feleltek meg a korszerű követelményeknek — magyarázza az újítási felelős — ezért úgy gondoltuk, hogy vagy átalakítjuk vagy újakat vásárolunk helyettük. Az előbbi megoldás olcsóbb. Ezért sok fejtörés után ennél maradtunk. Tekintettel arra, hogy az egyik „ötletgazda’’ Szerezla László volt, aki az üzem újítási felelőse, az elgondolás elbírásálásá- hoz a szövetkezet külső szakértőt is igénybe vett. Az ő véleménye szerint több mint hárommillió forint értékű gépet helyettesít az ésszerűsítés. Ezen kívül előnye az etetési idő csökkentése, a jobb takarmány- elosztás. A pecsenyecsirke-telepen teljes egészében átalakították az önetető gépeket, mm § Csáki János, a termelőszövetkezet legeredményesebb újítója, aki Fajszi Józseffel együtt megvalósította a takarmánykeverő üzem porszűrőjének ésszerű átalakítását. a törzstelepen pedig részben vezették be ezt az újítást. Az elgondolást még két ba. romfitenyésztő közös gazdaság is átvette. Egyébként a Petőfi Termelőszövetkezet is vesz át üzemektől újítást. A mezőtúri Dózsa Termelőszövetkezettől például a Bábolna-rendszerű szárító hőszigetelésére vonatkozó elgondolást is megvásárolta. A tapasztalatok jók, az eljárás öt százalék energiaköltség-megtakarítást eredménye, zett. Jelenleg tárgyalnak .a kaposvári AFIT- tal a ZIL tehergépkocsik dieselesítésére vonatkozó ésszerűsítés ímegvásárlásáról., Az újításokért mintegy 60 ezer forintot fizetett ki a termelőszövetkezet az ötletek gazdáinak. — Az újítási céloknak alkalmazkodniuk kell a népgazdaság és az üzem igényeihez. A jelenlegi gazdasági helyzetben segíteni akarjuk a kormány energiatakarékossági programját. Törekszünk a költségek csökkentésére — természetesen az ésszerűség határain belül — az eredményesebb termelésre, vagyis arra, hogy' minél kevesebb ráfordítással a lehető legmagasabb értéket állítsuk elő — mondja a termelőszövetkezet újítási előadója. K. S. Fejlődik a szövetkezetek önkormányzata A mezőgazdasági szövetkezetekben ezekben a napokban dolgoznak az alapszabály és a belső szabályzatok módosításán. Az általános fejlődés, a változások, amelyek .befolyásolták az üzemek gazdálkodását, az önkormányzat módosítását is sürgetik. Az új alapszabály tartalmazza a tagok alapvető jogait és kötelezettségeit. A tapasztalatok szerint az egyszerűségre, áttekinthetőségre és a közérthetőségre törekednek az üzemekben. A legtöbb gazdaság közgyűlésén .megtárgyalták és elfogadták az alapszabály-módosítást és -kiegészítést. Egyébként a rendelkezések szerint a munka határideje ez év június 30. A belső szabályzatok elkészítésének pedig december 31. Melyek a legjelentősebb változások az ön- kormányzati szervezetben? Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, a közgyűlés hatásköréből a .küldöttgyűléshez kerül a mérleg, a terv, a zárszámadás jóváhagyása, és meghatározott esetekben az alapszabály módosítása is. A módosult rendelkezések a korábbi kettővel szemben. évente egy közgyűlés megtartását írják elő. A küldötteket a korábbi két esztendővel szemben , ötre választják. A munkahelyi közösségek működésében legjelentősebb változás, hogy megszűntek a létszámra vonatkozó kötöttségek, és az összehívásukra vonatkozó előírások. A 'tanácskozás vezetőit két év helyett öt évre választják. A jogszabály-módosítás nem teszi kötelezővé a munkahelyi közösségek számárg a közgyűlés anya. gának megvitatását, de változatlanul fontos teendője a demokratikus fórumnak, hogy, előzetesen ^ megtárgyalja a küldöttgyűlés anyagát. Bővült a szövetkezetek vezetőségének hatásköre is. Több ügyben dönthet, mint azelőtt, olyanokban, amelyekben a vezetőség ülései között az elnök nem hozhat határozatot. Az ellenőrző bizottság hatásköre szintén nagyobb. Ha törvénysértést tapasztal, a vezetőséget figyelmezteti, ezen itúl indítványozhatja a felelősségrévonást, a közgyűlés, a küldött- gyűlés, a munkahelyi közösség összehívását. Sőt, a bizottság intézkedhet, ha a vezetőség a felhívásnak nem ítész eleget. Mindezek a módosítások, amelyek a demokratikus fórumrendszert, a szövetkezetek ön- kormányzatát erősítik, bizonyára kedvezően éreztetik hatásukat, elősegítik a hatékonyabb munkát. Ez tűnt ki a Kiskunsági TESZÖV napokban tartott körzeti megbeszélésein is, ahol többek között megvitatták, hogy milyen jelentősége van a hatáskörök bővítésének.
