Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-22 / 94. szám
4 • PETŐFI NfiPE • IMS. április ZZ. HÁZUNK TÁJA Kisgépek az állattartáshoz, kertészkedéshez Budapesten az elmúlt héten zárult az AGROMASEXPO ’83, amelyen húsz. ország kiállítóinak legkorszerűbb gyártmányait, termelési és termesztési eljárásait tanulmányozhatta négy napon át az érdeklődő közönség. Az élelmiszergazdaság ipari hátteréhez kapcsolódó valamennyi jelentősebb hazai gép- és vegyipari vállalat, ipari és mezőgazdasági szövetkezet részt vett a nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari gép- és műszerkiállításon, s elhozták termékeiket a társulások és a magánvállalkozók is. A hazai és a külföldi vállalatok kiállítási terén a háztáji és kistermelést segítő műszaki eszközöknek a korábbiaknál gazdagabb választékával találkozhattak a láto9 A Csepel Gazdasági Társulás a kivitelezője a hazai, Pannónia- motorral felszerelt kerti kisgép, nek. Töltögető eke, borona, kulti- vátor, pázsitnyíró, hótolólap csatlakoztatható hozzá, és pótkocsi vontatására is alkalmas. A 3 kilowatt teljesítményű motort a Csepel Művek Jármű- és Konfekció- ipari Gépgyára és a csepeli Duna Tsz gyártja. Nyolc kereskedelmi szerv, közöttük a Vidia Vállalat forgalmazza. gatók. A MEZŐGÉP Tröszthöz tartozó vállalatok közül a Békéscsabai és a Veszprémi MEZŐGÉP szakosodott az igen keresett kisgépek, elsősorban a talajművelő eszközök gyártására, számos termékük a kertészkedésben nyújt pótolhatatlan segítséget a kistermelőknek. E gyártmányok közül mutatunk be néhányat olvasóinknak azzal a megjegyzéssel, hogy a gépújdonságok gyártása megkezdődött. Akiknek nem volt arra lehetőségük, hogy a kőbányai vásárvárosba április 12—15. között eljussanak, a Hírős Napok alkalmával Kecskeméten szeptember elején a kisgépek kiállításán itt is megtekinthetik. K. A. • Néhány éve már megjelent a kereskedelemben a ROBI—50-es kerti kisgép, de olcsón motor hiányában kis sorozatban tudta gyártani a Veszprémi MEZŐGÉP. Az új sorozat jugoszláv motorral készül, és a közeljövőben ismét kap. ható lesz. • Már korábban is készített háztájiban használható fejőgépet a Veszprémi MEZŐGÉP. Ezt a legújabb típusút (HTF—01) azonban a korszerű IM—PULSA fejőberendezéssel szerelték fel. Nemcsak a háztáji tehenek fejősére alkalmas, hanem a nagyüzemi ellető, elkülönítő istállókban is, ahol más fejőkészülék telepítése gazdaságtalan. 9 A kézzel és villanymotorral egyaránt meghajtható szőlőzúzó, -bogyózó szintén veszprémi gyártmány. Megteremti a könnyebb sajtolás és a minőségi bor készítésének feltételét. (Tóth Sándor felvételei.) Virágzáskor a gombák ellen A lemosó permetezések után a házikertek gyümölcsfáin már a második vagy a harmadik vegyszeres védekezést szükséges elvégezni. Az alma pi- rosbimbós vagy virágzik, a cseresznye, meggy, körte, őszibarack virágzik, a kajszi sziromhullás stádiumában van. A szőlők általában fakadnák. Fontos a fejlődési szakasz pontos megfigyelése, mert virágzáskor, rovarölő szerekkel, illetve rné- hekre veszélyes szerekkel nem szabad védekezni! Jelenleg, mivel a kultúrák legnagyobb része virágzik (kivétel a kajszi), csupán a gombabetegségek ellen irányuljon a vegyszeres védekezés. Ezen túl felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a korábban gyomirtó szerrel, rovarölő szerrel, méhek re veszélyes szerrel feltöltött permetezőgépeket használat előtt ismetelten mossuk tisztára. Az almásokban jelenleg a betegségek közül a lisztharmat és varasodás, az őszibarackosokban a tafrinás levélsodrosodás, és minden csonthéjas gyümölcsösben a monília ellen szükséges a védekezést elvégezni. A betegségekre a következő, méhekre veszélytelen készítményeket, illetve kombinációkat ajánljuk! (Az adatok 10 liter vízre vonatkoznak.) ALMA, KÖRTE: varasodás és almánál lisztharmat ellen: Zineb 20 gramm+Thiovit 30 gramm Dithane M 45 20 gramm+Karathane PN 10 gramm Polyram Combi 20 gramm+Thiovit 30 gramm Ohinoin Fundasol 50 WP 10 gramm (mindkét betegség ellen hatásos). CSONTHÉJASOK moníliája ellen: Orthocid 505 WP 20 grampn Dithane M 45 20 gramm Ch. Fundazol 50 WP 10 gramm ŐSZIBARACK tafrinás levélfodrosodás ellen: Orthocid/ 50 WP 20 gramm KAJSZISBAN már lehet rovarölő szert i6 használni, mert a sziromhullásnak vége. Sodrómolyok lárvái ellen most szükséges védekezni, mert a fiatal levelek öaszesodrásával és rágásával okozza a legnagyobb kárt. Felhasználható készítmények: Unifosz 50 EC 1 milliliter Bi 58 EC 1 milliliter FAKADÓ SZŐLŐBEN: nagy kárt okozhatnak a kendermagbogarak, levélatkák és az ékköves faaraszoló hernyói. Ellenük a következő készítmények használhatók: Levélatka ellen: Mítac 20 EC 2 milliliter Bi 58 EC 1 milliliter Kendermagbogár és az ékköves faaraszoló ellen: Ditrifon 50 WP 20 gramm Filibol E 2 milliliter A szerek alkalmazásakor az előírt óvó rendszabályok betartása kötelező! MEGHALT EGY KISFIÚ Veszélyes szerek Nemhiába fejeződnek be a növényvédelmi munkákról szóló cikkek az óvó rendszabályok betartására való nyomatékos figyelmeztetéssel. Ezek a vegyszerek mérgek, veszélyesek. Sajnos, ez már az idén is bebizonyosodott. Április 9-én egy hároméves kalocsai kisfiú Reglone-t ivott és meghalt. Alig két nappal később egy 12 éves kisgyerek es_ett majdnem áldozatául egy talajfertőtlenítő szernek. Szerencsére az ő életét az orvosok meg tudták menteni. A felelősség megállapítása egyszerű. Ugyanis az ilyen veszélyes vegyszereket úgy kell elzárva tartani, hogy a felnőtt felhasználón kívül más ne férjen hozzá. A szomorú és elgondolkodtató esetek után célszerű ismét írni a növényvédő szerek használatáról, raktározásáról. Már a beszerzéskor gondoljunk arra, hogy annyit vegyünk, .amennyit a szezonban fel is tudunk használni. Amennyiben valamely vegyszerből mégis maradna, mindig légmentesen zárjuk le. Az új csomagoláson is tüntessük fel a szer nevét, és a felhasználhatóság időpontját. Kulccsal lezárt, és csakis a növényvédő szerek tárolására használatos helyen tartsuk a vegyszereket. Gondosan ügyelni kell arra, hogy illetéktelenek, főleg gyerekek (!), ne juthassanak hozzá. 18 éven aluli fiatal, terhes vagy szoptatós anya mérgező szerekkel nem dolgozhat! Baleset legnagyobb gondosság mellett is előfordulhat. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni, de gondoskodni kell az elsősegélynyújtásról is. Ennek alapelvei: a gyors, szakszerű és határozott eljárás. Azonnal meg kell szüntetni az életveszélyes állapotot, a méregbehatást és a méregfelszívódást. A kórelőzmény megállapításához tudni kell, hogy az illető milyen szerrel dolgozott, és milyen mérvű lehet a mérgezés. Amennyiben a rosszullét oka a méreg toelégzése, akkor a beteget friss levegőn — a' lehűléstől védve — le kell fektetni. A .vegyszer a bőrre kerülve gyulladást okozhat. Ezért bő, szappanos vízzel 10—45 percig öblítjük azt a helyet, ahová került. Ha szembe fröccsen, a szemrés feltárása után legalább negyedóráig öblítsük tiszta .vízzel a sérült szemet. Amennyiben valaki lenyeli a mérget — tilos esetek kivételével — két-három pohár tiszta vagy aktivált szenes vizet itassunk a beteggel. Ugyanis ez felhígítja a gyomorba jutott vegyszert. Tanácsos ezután a garat ingerlése és a hánytatás. Tilos hánytat- ni eszméletlenségben, görcsös állapotban, gége. és tüdővizenyőben, általános elesettségben, magas életkorban, súlyos szív- és vérkeringési betegségben, előrehaladt terhességben, .valamint akkor, ha a mérgezett marómérget vagy szerves oldószert nyelt. A mérgezési elsősegély nyújtás csakis az orvosi ellátással tekinthető megnyugtatóan befejezettnek. A mérgezést okozó szer címkéjét, és ha lehetséges a vegyszerből egy kis mintát is mutassunk meg az orvosnak. A 'beteggel semmilyen körülmények között ne itassunk alkoholt! Összeállította: Czauner Péter 9 Virágzáskor, ha szükséges permetezhetünk, de csak méhekre ártalmatlan gombaölő készítményekkel. OKOSABB SZERVEZÉS - EGYÜTT A KOLLEKTÍVA Kiváló vállalat a KUNÉP A határidőket betartó cégnek ismerik a Kiskunhalasi Építőipari Vállalatot azok, akiknek volt már vele dolguk, mint kivitelezővel. Kollektívája tavalyelőtt kivívta a Kiváló vállalat címet, s bár az odaítélés mércéjét menet közben magasabbra emelték, az 1982-cs még jobb eredmények átvitték a KUNÉP-et a „léc” fölött: ismét megkapta a magas elismerést. 9 Jó ütemben épül Félegyházán zz új iskola. Ősszel A halasi építők esetében a közgazdasági körülmények szigorítása azt váltotta ki, amit a központi szervek a módosításoktól vártak: a korábbinál hatékonyabb munkát, rugalmasságot, jobb minőséget. Kuminka István műszaki igazgatóhelyettest arról kérdezgetem, mi áll a sikerek mögött. — Nagyon jelentős elhatározásnak bizonyult a szervezeti felállásunk két évvel ezelőtti ész- szerűsítése — mondja. — Régebben két fő egységre tagolódtunk, egy kiskunfélegyházira, és egy halasira, ahol mindegyik üzemből, kőművesből, épületgépészből és a többiből kü. lön-külön volt egy-egy. Ezért a munkavállalásnál, a kapacitások programozásánál, az anyagok és az eszközök csoportosításánál mindig „két területben" kellett gondolkodni. S óhatatlanul érdekellentétek lappangtak a felszín alatt a két fő egység között. Nos, ezt az állapotot öt központilag irányított főüzem, az építőmesteri, a szakipari, a szerelő- ipari, a gépészeti és az ipari megszervezésével megszüntettük. Most ezekhez tartozik minden munka, bárhol legyen is az területileg. S csak egy érdek létezik, a vállalati. A két vezetőgarnitúrából egyet csináltunk, érdemi posztokat kialakítva, nagyobb hatáskörrel. Az 1981-es Kiváló vállalat cím döntően ennek az ésszerűsítésnek volt köszönhető, illetőleg az általa elért jobb teljesítménynek. A múlt év.ben a bérnövelési keretének csak 40 százalékát adta ki a KUNÉP alapbérként, 60 százalékával a mozgóbér mennyiségét gyarapította, vagyis a legfőbb ösztönző eszközét tette „súlyosabbá”. — Ha a jövedelem nagyobb mértékben függ a tényleges teljesítménytől, lehet feladatokat adni az embereknek, közvetlenebbül érzik a gyors és hatékony megoldásban való érdekeltségüket — magyarázza az igazgatóhelyettes. A vállalati munka jövedelmezőbbé tétele érdekében éltek azzal a lehetőséggel, hogy szabad időben saját dolgozókat lehet mellékállásban foglalkoztatni. Gazdasági munkaközösségeket is alakítottak. Ezáltal az emberek jelentős része helyben jutott ahhoz a többletjövedelemhez, amelyet egyébként máshol megkezdődhet benne a tanítás. igyekezett volna megkeresni, s eközben tevékenysége a gazdaságosság, a jobb minőség irányában hatott. — Jó a hangulat nálunk, együtt a csapat — nyugtázza elégedetten Kuminka István. — Nem fogyunk, hanem inkább új dolgozókkal erősödik a közösség. A tanácsi irányítású Kiskun- halasi Építőipari Vállalat dolgozói 1982-ben átadtak többek közt 45 lakást Halason az első félévben, Soltvadkerten pedig egy terménytárolót. Az év folyamán befejezték a halasi olajmező beruházásának főbb létesítményeit, s Félegyházán elkészültek az Április 4. Gépipari Művek rekonstrukciójával. Ugyanitt a harmadik negyedévben megkezdték a móravárosi új, 8 tantermes iskola alapozását, s az idén szeptemberben megkezdődhet ott a tanítás. Halason ez év második negyedében készítik el egy iskola fundamentumát, s 1984 őszén az első csengetéskor -várja az intézmény ;a tanulókat. (A KUNÉP- tempó nemegyszer aratott már elismerést tanácsi vezetők körében.) Jelenleg az említetteken kívül Halason 44, Félegyházán 78 lakást építenek, s még több jelentős munkájuk van. — Megrendelésben nincs hiányunk. Olyan helyekről is kapunk ajánlatokat, amelyek már nem tartoznak a KUNÉP szorosabban vett működési területéhez, amire büszkék vagyunk. Az idén és a jövőben is arra törekszünk, hogy a kedvező pozíciónkat megőrizzük a Kiváló címhez méltó, jó munkával, a határidők betartásával — ígéri Kuminka István, a halasi vállalat igazgató- helyettese. A. Tóth Sándor A KUNÉP termelési értéke 386,7 millió, nyeresége 48,7 millió forint volt 1982-ben. Az előbbi 23, az utóbbi 32 százalékkal haladta meg az előző évit. Az egy főre jutó termelési érték 15 százalékos növekedéssel elérte a . 393 ezer forintot. A jövedelmezőségi mutató 22,9 százalék volt, csaknem 26 százalékkal jobb, mint 1981-ben. Az egymilliós termeléshez elhasznált energia, fizikai mértékegységben mérve, csak 83 százaléka volt a tavalyelőttinek. A hatodik ötéves terv második évében 141 napra elegendő, 1982- ben pedig 116 napra szükséges készlettel dolgoztak. A ténylegesen hasznosított munkaórák arányát 90,9 százalékról 92,4 százalékra növelték. A külföldön — Algériában, Irakban — végzett építés értéke 40,3 millió forint volt, 16,4 százalékkal több az előző évinél. KEZDETI LÉPÉSEK? | Ismét a közületi autóbuszokról A megyei szállítási bizottság keretében még az elmúlt év második felében alakult meg a személyszállítási szakbizottság. Ennek egyik fő feladata a közületi autóbuszok közhasznú, illetve közcélú hasznosításának megszervezése. Az köztudomású, hogy azok a vállalatok, amelyek harmincöt személynél nagyobb befogadóképességű autóbuszt tartanak üzemben, vagy kifizetik az évi 60 ezer forintos, úgynevezett gépjárműjárulékot, vagy felajánlják járművüket közforgalmi feladatok megoldására, azaz részt vesznek a munkásszállításban vagy más közérdekű személyszállításban. Március közepéig igen sok vállalatot kerestek meg a szakbizottság tagjai, folytattak tárgyalásokat, ám a tapasztalatok nem a legkedvezőbbek. A közületek, vállalatok együttműködési készsége enyhén szólva kívánnivalót hagy maga után. Céljuk — miután nem kívánnak közreműködni sem a Volán Vállalattal, sem más közü- lettel — kizárólag a 60 ezer forintos gépjárműjárulék megfizetése alóli kibúvás. Nem volna szerencsés, s igaz sem qz általánosítás. Néhány vállalat már vállalkozott, de csak kísérleti jelleggel arra, hogy az érvényben levő díjtételek mellett menetrendszerű forgalmat bonyolítson le. A helvéciai Petőfi Tsz kedden, szerdán és pénteken — április 15. és július 1. között Helvécia—Petőfi Tsz—Törökfái —Helvécia Tanácsháza között közforgalomban közlekedteti Ikarus—255-ös autóbuszát. Az izsáki Sárfehér Tsz négy autóbusszal — május 1. és július 31. között — munkanaponként egy-egy járatpárban személyszállítást végez Izsák—Orgováriy, Izsák—Páhi, Izsák—Ágasegyháza, Izsák—Kecskemét között. Tiszakécskén három vállalat — a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat, a REMIX Rádiótechnikai Vállalat és a MEZŐGÉP Vállalat — között szerződést kötött azzal a céllal, hogy együttesen oldják meg a dolgozók munkába- és hazaszállítását. Ennek értelmében egy-egy, harmincöt személynél nagyobb befogadó- képességű autóbuszt közlekedtetnek munkanapokon: Tiszakécske —Tiszajenő—Vezseny, Tiszakécske—Tiszaug—Tiszainoka és Tiszakécske—-Kocsér között. A Kiskőrösi Állami Gazdaság vállalta, hogy nyáron a városból a Vadkerti-tóig, szombati és vasárnapi napokon autóbuszjáratot közlekedtet. A szabadszállási közös gazdaságok felajánlották, hogy hetenként három alkalommal Kecskemétre kórházlátogató autóbuszokat indítanak FUlöpszálláson át. Mint már korábban hangsúlyoztuk, a közületi autóbuszok közcélú forgalomba történő bevonásáért nem a Volán Vállalat, hanem a megyei szállítási bizottság, illetőleg a megyei tanács a felelős. Mondani sem kell, hogy nemcsak azokkal a termelőszövetkezetekkel, ipari üzemekkel folytattak tárgyalásokat az ezzel megbízott szakemberek, akik vállalták a járatok indítását, hanem sokkal többel. A Volán Vállalat több lehetőséget is felajánlott, így Kiskőrösön a helyi járatot, a Kiskőrös—Ökör» dipuszta közötti összeköttetést, a Gara—Bácsszentgyörgy közötti járatot, a Katymár—Szociális otthon között közlekedő autóbuszt. Ezekre az ajánlatokra éppen úgy nemleges válasz érkezett, mint Kiskunfélegyházáról, Kiskunhalasról, Kecskemétről. Azok a vállalatok, amelyek rendelkeznek ilyen közlekedési eszközzel, ezzel az „érvvel” próbálják magyarázni a bizonyítványt: „Nem vállaljuk a felelősséget, inkább kifizetjük a hatvanezer forintot.” A fentiek után aligha szükséges további tényekkel bizonyítani, hogy a vállalatok, termelőszövetkezetek egyszerűen nem kívánnak segíteni sem a munkásszállításban, sem pedig a hétvégi kirándulások szállítási feladataiban. Esetenként a kísérleti jelleggel üzemeltetett autóbuszjáratok is alibinek tűnnek — bár jó lenne, ha ebben nem volna igazunk ... Gémes Gábor
