Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-13 / 61. szám

1983. március IS. • PETŐFI NÉPE • 3 Az ellátás javítására törekszünk (Folytatás az 1. oldalról.) a szövetkezeti kereskedelem nö­vekvő részesedését mutatja. Az ABC-áfuházak ,.gyűrűje” köny- nyített a lakossági napicikkek bevásárlásán, egyben elősegítette a korszerűtlen kisboltok fokoza­tos felszámolását. Megyénk tele­pülésszerkezetéhez igazodóan vál­tozott és fejlődött a külterületi lakosságot ellátó kereskedelmi hálózat is.- A mintegy 250 tanyai áfész-bolt és a mozgóboltok többnyire alkalmasak az ott élő lakosság napicikkigényének ki­elégítésére. A piáéi kereskedelem jelentős helyet foglal el a,lakosság ellá­tásában, ezért támogatjuk kor­szerűsítését. Megvalósult a kecs­keméti vásárcsarnok, a kunSzent- fniklósi és a tisizakécskei fedett piac. Fejlesztési pénzeszközök hiánya miatt maradt el a bajai és kiskunfélegyházi Vásárosai-- ' nők bővítése. Erőfeszítéseket tet­tünk az úgynevezett nagybani zöldség—gyümölcs-piacok kialakí­tására, .illetve a meglevők kor­szerűsítésére, de ez eddig nem hozta meg a várt sikert. A la­kosság mind jobb ellátását se­gíti, hogy a városokban szapo­rodnak az utcai kistermelői el­árusítóhelyek, a megyeszékhe­lyen, de más településeken is a szezonban több tucat ilyen mű­ködik. A nagykereskedelem az igényektől jóval elmaradóan fej­lesztett. Továbbra is gond a te­lepek zsúfoltsága, az áruk sza­bad téren való tárolása, , Sajnos, fejlesztési alapok hiányában a közeljövőben sincs remény arra. hogy ezen a területen jelentő­sebb javulás legyen. Egy esztendő mérlege Az elmúlt évi kereskedelmi forgalom megközelítette a 21,5 milliárd forintot, amely 8,5 szá­zalékkal több, mint 1981-ben volt, és csaknem egy százalékkal haladta meg az országos átlagot. A vásárlóerő növekedése főként az utóbbi két évben komoly erő­feszítést igényelt az árualapok megteremtése, a differenciált árukínálat kialakítása terén. Ke­reskedelmünk ez irányú köte­lezettségét csak nehezen teljesí­tette. Ezt próbáltuk ellensúlyozni' a növekvő kishatármenti forga­lom árubeszerzéseivel, az új ke­reskedelmi formák, mint a disz­kont-kereskedelem, kökösbolti'- kereskedelem elterjesztésével, valamint a kereskedelem terme-' lésszervező tevékenységével és azzal, hogy a helyben megter­melt árualapok elsősorban hely­ben szolgálják a lakosság igé­nyeit. i K iegy en súly ozo t t alapellátás Alapvető élelmiszerekből az el­látás kiegyensúlyozott. Tőkehús­ból és húskészítményekből a me­gye számára központilag lebon­tott keret az igény 90—95. szá­zalékát fedezi. A hiányzó részt többnyire a maganvágasok és a megnövekedett ' barcínfihús-ter- melés pótolja. A BÁCSHÜS 1980. évi belépé­se a választék gondjain enyhí­tett, az ipar és a kereskedelem kibontakozó együttműködése to­vábbi javulást ígér. A baromfi­ipar kínálata évék óta jó, élő halból visszatérően ellátási gon­dok voltak és vannak évszaktól és exportpiaci viszonyoktól füg­gően. A zöldség—gyümölcs-kíná­latban kedvező változást hozott az áru útjának megrövidítését szolgáló közvetlen bolti felvár sáriás kiszélesítése és-a termelői árusítás közterületi engedélyezé­se. Javul a diabetikus készítmé­nyek kínálata, bővült a bébiétel választéka. A tej- és tejtermék­forgalom fokozatosan fejlődött, a választék bővült. Ha nem is igény szerint, de észrevehetően javult a mirelitáruk választéka és for­galma. A vendéglátás forgalomnöve­kedésének üteme 7 százalékkal volt magasabb az országosnál. Ezen belül az étélforgalom ará­nya tovább nőtt, a gyermek- és •diákélelmezés pedig 7,5 száza­lékkal, 55,7 százalékra emelke­dett. A szeszes italok forgalmi aránya a korábbi 52,5 százalék­ról 45.9 százalékra csökkent. A szigorú központi intézkedésre ja­vult — elsősorban a frekventált helyeken — a vendéglátó üzletek környezeti kulturáltsága, a szak­ma , egészét tekintve viszont to­vábbi jelentős változásra van szükség az elvárt színvonal el­éréséhez. Éhhez azonban nem elegendőek csupán a központi in­tézkedések. A pincérnek, ven­dégnek egyaránt igényesebbnek kell lennie környezetével és ön­magával »zemben is! Megyénk idegenforgalmának f-dd'ei arculatát j Bugac-puszta tudatos és tervszerű fejlesztése rajzolta meg, látogatottsága az elmúlt néhány évben több mint tízszeresére növekedeH. Ez adott lendületet megyénk más, idegen­lorgalmilag számba vehető terü­leteinek kiépítéséhez is. Az elő­relépés legnagyobb gátját a fo­gadási feltételek vonatkozásában, a szálláshelyek szűkösségében látjuk. Ezért kerestük az ésszerű megoldásokat, amelyek a bajai és kiskunhalasi motel, a szerve­zés alatt álló kecskeméti é9 ka­locsai fogadók, valamint' egyéb magán- és állami kezdeménye­zések alapján létrehozott kisegí­tő .szálláshelyek életrehívására vonatkoztak. Igények és hiányok A ruházati szaknja forgalmi részesedése fokozatosan csökken. Ennek okát az életszínvonalat is érintő szigorító .intézkedésekben, továbbá a vegyesiparcikkek felé történt arányeltolódásban látjuk. Az áruellátásban egyre jobban érezhető az 'import szűkülése, ezen belül is a tőkés import fo­kozatos N csökkenése. A vegyes- iparcikk főárucsofcort töretlen fejlődése viszont egyértelművé vált. A javuló ellátás ellenére sincs meg a kereslet és kínálat egvensúva. különösképpen az al­katrészellátás tekintetében. Az enegiaprogram végrehajtá­sa. a kislakásépítés « fokozódó üteme az eddigileknél nagyobb erőfeszítéseket igényel a TÜZÉP- szakmától. A különféle kereske­delmi szolgáltatások köre az idő­szak folyamán bővült ugyan, de a kitűzött célokat nem sikerült elérni. A szolgáltatások színvo­nala szakmánként é« területen­ként. valamint szolgáltatásfajtán­ként eltérő képet mutat. Kell a jó szakember A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek szakember-ellá­tottsága nem mondható kielégítő­nek. Rendkívül alacsony a közép* és felsőfokú végzettségűek ará­nya, ezért központi intézkedésre kényszerültünk, amelynek a fo­gyasztó által is tapasztalható eredményével csak később szá­molhatunk. Az új üzletek belépé­sével, a felújításokkal számottevő mértékben, javultak a munkahe­lyi körülmények. Az ötnapos munkahétre történő átállás nemcsak a bevásárlók szá­mára jelentett változást, hanem a szakma dolgozói számára is. Az eddigi tapasztalatok többségében kedvezőek, azonban az 1982. év ismeretéi álapján szükség szerint apróbb, célszerű módosításokra is sort kerítünk. Nevezetesen 1983- tól — az új nyitvatartási rendben — nagyobb önállóságot kaptak az üzletek arra, hogy a lakosság he­lyi .igényének megfelelően tartsa­nak nyitva. A hatóságok csak ott szólnak közbe, ahol az önállósá­got összetévesztik az önkényeske- déssel és ennek következtében az üzlet többet van zárva, mint nyit­va. Az utóbbi két évben előtérbe kerültek a gyors alkalmazkodás­ra is képes, a fejlődést elősegítő szervezeti változások. Ezek a változások ,a fogyasztó előtt zaj­lottak le. s remélem máris elő­nyeikkel éreztetik a hatásukat. Javult az ellátás, udvariasabb lett a kiszolgálás. Jelenleg megyénk­ben 312 bolt és vendéglátó egy­ség üzemel szerződéses formában, ennek több mint 60 százaléka a vendéglátásban működik, a többi főként az élelmiszer- és zöldség- kereskedelmihez tartozik. Az új üzemelési forrna bevezetése az áfész-eknél majd egyéves késés­sel indult ..meg, jelenleg az összes üzletre vetítve a szektor 40 szá­zalékot képvisel. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában az erők ésszerű egye­sítése, a gazdálkodó szervezetek érdekeltségen alapuló önkéntes együttműködése különös jelentő­ségű. Az erre vonatkozó jogi sza­bályozás ösztönző hatással volt a gazdasági társulások megalakítá­sára. Ennek megfelelően 12 tár­sulás működik megyénk kereske­delmében. Megváltozott a ma­gánkereskedelem szakmai helyé­nek, szerepének megítélése is, amelynek fontosságát ma már minden tanácsi apparátusban he­lyesen értelmezik. Nagyabb teret engedünk e kezdeményezésnek, ezért számuk a korábbi 600-as létszámmal szemben 1000 fölé emelkedett. Tevékenységük a kereskedelem minden ágát érin­ti, jó versenytársnak mutatkoz­nak. Irányítók felelőssége ■ Nem lenne teljes a kereskede­lemről megrajzolt kép, ha nem beszélnénk a kereskedelem me­gyei irányításának, a megyei ta­nács vb kereskedelmi osztályának néhány fontos, a fogyasztót is közvetlenül érintő feladatáról. Az osztálynál dolgozók, túl az ága­zati (szakmai) napi munkájukon — amelyek mind tevőlegesen érin­tik az eddig elmondottakat is — legfontosabb feladatuknak te­kintik a fogyasztói érdekvédel­met és a hatósági munkát. Fel- ügyelősógi csapódunk évente 12 —15 témakör keretében 600—800 hálózati ellenőrzést végez. Álla- . gosan a vizsgálatok 25—30 szá­zalékában kell személyi felelős­ségre vonást alkalmazni a vásár­lók érdekeinek kisebb-nagyobb megsértése miatt. Ezt a számot túl magasnak ítéljük, tehát van mit javítanunk kereskedelmün­kön. A jogos lakossági panaszok száma viszont örvendetesen, a korábbinak mintegy felére csök­kent, amely arra enged . követ­keztetni, hogy javult a kiszolgá­lás, jobb a minőség, kevesebb a hiánycikk. Fejlődésünk érdekében a leg­fontosabbnak tartom, hogy to­vábbra is fokozott figyelmet for­dítsunk az egész megyét, vala­mennyi fcis és nagy települését érintően a zavartalan alapellátás­ra. Az alapvető élelmiszerek és napicikkek kínálata nem lehet rosszabb a külterületen és a köz­ségekben, mint a városokban, s az országos ellátási szintnek megfelelően folyahnatos kell, hogy legyen. Ezért tovább fejlesztjük az ABC-boltok hálózatát, első­sorban a gyengébben ellátott te­rületeken. Különös gonddal kezeljük a la­kosság tőkehússal és töltelékáru­val történő ellátását. A megter­melt alapanyag elegendő áruala­pot biztosít ahhoz, hogy az ellá­tást tovább javítsuk mennyiség­ben, minőségben és választékban. Növelni kívánjuk a baromfi- to­jás-, hal- és tejtermék-kínálatot. Jobb minőségű zöldség—gyümölcs- ellátást ígérnek a szezonidőszak­ban szervezendő „vásárok", ahol a lakosság nagyobb tételben ked­vezőbb áron juthat a termékek­hez. ' Folyamatos anyagellátást, na­gyobb választékot és kulturált ki­szolgálást kínál majd a családi házat építők részére Kecskemé­ten létrehozandó „Fészek” áru­ház, amelynek átadását 1983. vé­gére tervezzük. A tüzelőellátás területén választék tekintetében 1983-ban sem várhatunk ugrás­szerű javulást. Mennyiségi gon­dok azonban sem szénféleségek­ben, sem tűzifa tekintetében nem lesznek, az árualapok kellő meny- nyiségben és minőségben rendel­kezésre állnak. Fokozott gondot kell fordíta­nunk a lakossági igényeknek a termelőkhöz történő eljuttatására Az ilyen információáramlás lehet az alapja annak, hogy jól eladha­tó termékek kerüljenek a keres­kedelembe. A rugalmasabb ellá­tás érdekében tovább szorgalmaz-" zuk a termelő és kereskedelmi vállalatok közös bolti tevékeny­ségét. A választék növelése re­ményében ösztönözzük és egyen­getjük az útját a kishatármenti árucserének. Tovább kívánjuk szélesíteni a kereskedelmi' szol­gáltatások körét kölcsönzés, bar- kácstevékenység, házhoz szállí­tás, lakberendezési tanácsadás stb. bevezetésével. Pihenés és vendégvárás Megyénk az idegenforgalom fellendítése tekintetében is kü­lönleges adottságokkal rendelke­zik. Számos olyan természeti ér­tékünk, nemzeti és nemzetiségi hagyományunk, népművészeti és művészeti alkotóműhelyünk van. amelyek bemutatásával az idegen teljesebbé teheti megyénkről, tá- gabb értelemben hazánkról alko­tott képét. Ugyanakkor erősíthe­tik országjáró fiataljaink és az 'idősebbek kultúránk, hagyomá­nyaink és természeti tájaink irán­ti szeretetét, megbecsülését. Eh­hez azonban meg kell teremte­nünk a vendégfogadás feltételeit, s a jó 'hírrel üzemelő lajosmizsei Tanyacsárda, a Bugaci csárda, vagy a hajósi Cabernet fogadó- mellett (hogy többet ne említsek) továbbiakra is szükségünk van. Ezek késztettek bennünket, ami­kor a megvalósítás szintjére hoz­tuk — a megépült bajai „Sugovi- ca" és az épülő kiskunhalasi „Csipke” szállodák mellett — a kecskeméti Honvéd téri laktanya és a kalocsai egyik volt kanonok­ház szállodává történő átalakítá­sát és a kecskeméti Vízmű-kemping bővítését egy motellel, Lajosmi- zsén az ún. Gerébi-kastély és a kecskeméti régi Centrum áruház épületének idegenforgalmi célú 'átalakítását. A bugaci kisvasút szinte kínálja a lehetőséget ide­genforgalmi és kiránduló-szerel­vény üzemeltetésére, hogy mi is elődeinkhez hasonlóan kényelme­sen kikocsikázhassunk Bugacra és pihenve, szórakozva eltölthes- sünk egy-két kellemes napot a természetben. Lehetne még sorolni tervein- két, elképzeléseinket, melyeket a Dunától Tiszáig mind az ember­ért, a közönségért kívánunk élet­re hívni. Ezek megvalósításához elsősorban saját erőnkre, akara­tunkra és összefogásunkra van szükség és nem utolsósorban pénzre, nem is kevésre. Kívánom, hogy a jövőben egyiknek se le­gyünk szűkében. Dr. P. Kovács István, a'Bács-Kisikun megyei Tanács t V. B. Kereskedelmi Osztálya \ vezetője 1 • A megyében elsőként a mély­kúti Lenin Tsz-ben kezdték gyártani a folyékony (szuszpen- dált) műtrágyákat az elmúlt év­ben. A környékebeli gazdaságok­kal — közöttük a Bácsalmási Ál­lami Gazdasággal és napraforgó­termelési rendszerének partnerei­vel — együttműködve hasznosít­ják a 30 ezer hektár műtrágya­szükségletét ellátó agrocentru- mot. • Huszonegy tsz és szakszö­vetkezet, vala­mint egy vál­lalat tagja az 1980 óta Ré­men a Dózsa Tsz gesztorsá­gában működő társulásnak. A társulás 29 ezer anyajuh­ról és szaporu­latáról gondos­kodik. I Balra: az egyik legjobb közös vállalat a ■ BÁCSHÜS. • Tizenegye­dik évét kezd­te a bátyai— fajszi—miskei szövetkezetek sertéstenyésztő és -hizlaló vál­lalata, amely kéveréktakar- mány-gyártás- sal is foglal­kozik. • Az AGROSZER közös vállalat tavaly ötszáz­millió forint fölötti árbevételt ért el gépjavítások ból, szervizmunkákból. ft A kiskőrösi járás 17 mezőgáz- dasági szövetkezete hozta létre azt az egészségügyi állomást, ahol dolgozóik előzetes és idő­szakos alkalmassági, valamint betegségmegelőzési vizsgálatait két orvos, három ápoló és két laboráns látja el. ft Balra: a Magyar Édesiparral közösen létesített a kiskunmajsai Jonathán Tsz olyan üzemet, amelynek legfontosabb terméke a kézi mártogatású konyakmeggy. A nőket foglalkoztató üzemben elsősorban exportra gyártják az edességej. (Méhesi Éva felvételei) Együttműködés

Next

/
Thumbnails
Contents