Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-11 / 59. szám

4 9 PETŐFI NEPE O 1983. március 11. Télutó a kertben • A fiatal csonthéjai fák ssellős, katlanszerű koronájának kialakítá­sát most végezhetjük el. Tél vége felé van leginkább alkalom és lehetőség arra, hogy a szőlők és gyümölcsösök meg­rongálódott támberendezéseit ki­javítsuk. Amennyiben v szüksé­ges, akkor most kell a tönkre­ment huzalokat és oszlopokat cserélni, illetve javítani. A gyümölcsfák még március elején is mély nyugalomban vannak. Ez azonban már a kényszerpihenés időszaka. Amennyiben nincs erős fagy, ér­demes ilyenkor elvégezni termő gyümölcsfáinkon a kéregkapa­rást. Az ápolási és fatisztogató mechanikai munkák során távo­lítsuk el a lisztharmattal fertő­zött vesszőket, és a kaliforniai pajzstetű fertőzését jelző fás ré­szeket. A sebzési felületeket minden esetben vágjuk simára, és kenjük be fa-sebkátránnyal. Távolítsuk el a fákról a monília elterjedését segítő gyümölcsmú- miá’kat, és a galagonyapille her­nyóit tartalmazó fészkeket. A kaparékot — a további fertőzés elkerülése miatt — semmisítsük meg. Ha az időjárás alkalmas, el lehet kezdeni a fák ritkító metszését is. A felesleges ágak eltávolításával penmetanyag- megtakarítást is elérhetünk. Jó idő esetén az almatermésűek és a csonthéjasok termőkaros or­sóin és sövényeken elvégezhető a termőrész if jító metszés. Megkezdhetjük a pázsit gon­dozását is. Fagymentes, száraz időben a gyepet 2 centiméter vastagságban terítsük be olyan komiposzttal, amelyhez köbmé­terenként 3 kilogramm szuper- foszfátot és egy kiló kálisót ke­vertünk. Az elteregetett morzsa- íékos komposztot fagereblyével Az elmúlt esztendőben a kis­termelők köriben is szárnyra kapott a rémhír: idén gondok lesznek a műtrágya és egyes növényvédő szerek beszerzésé­vel. Szenes Bélától, a kecske­méti AGROKiER Vállalat áru­forgalmi főosztályvezető-helyet­tesétől megtudtuk, hogy aggoda­lomra semmi ok. A kiskertek­ben felhasználható nitrogén-, foszfor- és ikálium-monoműtrá- igyálkból elegendő áll a vállalat rendelkezésére, a gyárak az üte­mes szállítással mindenképpen megelőzhetik az időszakos hiá­A galambok ä fáraók és a pa­pok asztalán táplálékul is szol­gáltak, a Biblia a szelídség és a hűség jelképének tartja. Az özönvíz elmúlását az olajágat hozó galamb adta hírül, ezért vált később a béke és a béke­mozgalmak jelképévé. Keleten nemcsak a zsidóknál, hanem a mohamedán világban is kedvelt madár lett. Az étke­zési szabályok,, például a sertés­hús fogyasztásának tilalma, ked­vezett a galambtenyésztés elter­jedésének. Nem véletlen tehát, hogy a sémi, a perzsa, az arab és a török néptörzsek körében kell keresnünk legrégibb dísz- és röpgalambjaink eredetét. Az 1500-as években, amikor Európa nagy kikötőiben Szinte mindennapos látvány volt egy- egy távoli vizekről érkezett ha­jó rakodása, az utazók hírül hozták, hogy a mesés Keleten csodálatos galambokat láttak. Az ajándékok .között néha igen ritka fajta galambok is eljutot­tak Európába. így például a „kihaca” keringő. Legelőször Hollandiában, Portugáliában és Angliában kezdtek el foglalkoz­ni a galambok tenyésztésével. A későbbi idők egyik legneve­sebb galambtenyésztője II. Ka­talin cárnő kegyeltje, Orlov gróf volt. Jó néhány orosz ke- ringőfajtát nemesített ki és ter­jesztett el. Hozzánk is egy ilyen típus jutott el. a Kazáni kerin­gő. Zömök. gömbölyded testű. t A fekete színű Kecskeméti Keringő szivárványhártyája ku­koricasárga, a szemgyűrűje vi­szont citromsárga színű. Utögessüík a talajba. Természe­tesen vigyázzunk, hogy a fű gyökérzetét ne sértsük meg. A korai Ultetésű palánták ve­tését már kezdhetjük. A dísz­cserjék metszését, fagymentes időben, szintén végezhetjük. Szabadföldön folytathatjuk a gyokérzöldségek és a zöldborsó vetését. Március elején már elkezdhet­jük az oltóvesszők megszedését. Az oltványokat az oltás elvég­zéséig kötegelve és homokba rakva — esetleg műanyag zacs­kókban — fagymentes helyen kelt tárolni. A szőlő telepítése előtt — ha ez addig még nem történt meg nyakat. A megyében 37 bizomá­nyos lerakatnál juthatnak hozzá a termelők, esetemként a kis cso­magokban lévő kemikáliákhoz. A gomlba- és rovarölő szerek ellátásánál sem lqpz — várha­tóan — fennakadás. Már most jelentős mennyiség van raktá­ron. A felhasználás időpontjáig még további szállítmányok is érkeznek. A tizennégy, növény­védő szert is forgalmazó koope­rációs boltban igyekeznek a vá­sárlókat a tavalyi szinten ellátni a kertészetben oly fontos anya­gokkal. • A tarkaoldalúak szárnyát el­szórtan fehér tollak „tarkítják”. A háton a színes tollmező nem érhet össze. megjelenése emlékeztet a Deb­receni pergőére. Ezek a galam­bok már nem jó repülési kész­ségükkel, hanem szépségükkel .vonzanak. Az 1800-as évek végén a ke­ringő galambok sportja volt a legkedveltebb. Az akkori idők kisemberei és a tanyai parasz­tok űzték a galambsportot. Tör­ténelmileg a galambászat fejlő­désének központjai között meg kell említeni Budát, Szegedet, Szabadkát, Baját, Szolnokot, Kecskemétet, Ceglédet. A vidé­ki, helyi keringők egyes tenyész­tők kezében dicséretre méltóan javultak. Míg például a komá­romi Bukó keringő csak névadó városa és Győr környékén ter­jedt el, addig'a Kecskeméti ke­ringő nemcsak alakjában lett nemesebb, de tért hódított Mo- noron keresztül Budapestig is. A Kecskeméti Keringőt először 1957-ben „írták le”. Ez a köze­pes nagyságú, zömök, rövid tes­tű, lógós szárnyú galamb első­sorban szépségével szerez híve­ket a tenyésztők között. Tolla­zata lehet egyszínű vagy rajzos változatú. A legszebb példányait Kecskemét környékén tartják. A számtalan színváltozatból kettőt mutatunk be. A tarka oldalú a kecskeméti Borbély Zoltán aranylkoszarús mestertenyésztő munikáját dicséri, míg'a másik, az egyszínű fekete, az izsáki Szabó József tulajdona. — lássunk hozzá a terület mély forgatásához és a trágyázáshoz. Amennyiben még nincs szaporí­tóanyag, akkor a beszerzéséről haladéktalanul gondoskodni kell. Ez az időszak a legalkalmasabb arra is, hogy az őszről elmaradt talajmunkákat elvégezzük. Egész évben nagy segítséget jelent majd, ha növényvédelmi ter.vet készítünk. így a permete­zésekhez szükséges szereket is kellő idejében beszerezhetjük. Az előző évről megmaradt nö­vényvédő szereket gondosan néz­zük át. Amelyeknek lejárt a sza­vatossági .határideje, azokat környezetkímélő módon semmi­sítsük meg. A méhek egészségügyi ellenőrzéséről Az igazán gazdaságos, tehát több termelési ágban is dolgo­zó méhesek alapvető feltétele, hogy az állomány egészséges le­gyen. Ezért ne csak a kötelező vizsgálatkor vegyük igénybe az egészségügyi felelős segítségét. A tél végi elhullások, a hasmené- ses családok vizsgálatához is hívjuk el a méhesünkbe. A gya­koribb és alaposabb ellenőrzést indokolja, hogy az egyre növek­vő vándorlások terjesztik a fer­tőzést is. A sajnálatosan soka­sodó mérgezések elősegítik sok olyan betegség erőrekapását, amit a korszerű méhegészségügy már régen visszaszorított. Űj ellenségeik, felújult beteg­ségek veszélyeztetik állománya­inkat. Az országosan elterjedt meszesedés nemcsak a felületes ellenőrzést bizonyítja, hanem a kaptárak, a lépek tisztaságának hiányosságaira is felhívja a fi­gyelmet. A már teljesen „le­gyűrt” nyúlós költésrothada^s óriási bosszúságot okoz. Kiváltó oka nemcsak a hanyag kezelés, hanem olykor az állami támoga­tással való visszaélés is. Várha­tó a Varroa-atka elterjedése is. Már most kell a kártevő ellen védekezni, mert a késedelem óriási terméskiesést okozhat. A nemzetközi piac igénye ösztönöz az egészségügyi rendel­kezések megtartására. Ma már nemcsak a méz fajtajeílegét kö­veteli a külföldi vevő, hanem igényli a betegségmentességet is. Mindezekből következik, hogy az egészségügyi felelősöknek ko­molyan kell venni tisztségüket. A szakcsoportoknak ügyelni kell, hogy er.re a tisztségre a legmegfelelőbb tagot jelöljék ki. Itt nem szabad egyéni, elfogult szempontoknak érvényesülni. Nem is sejtjük mekkora kárt okozhat egy olyan méhes a ván­dortanyán vagy éppen a telep­helyen, amelyet „baráti módon” ellenőrzött a felelős. Az egészségügyi szakemberrel ne kezeltessük, ne bontassuk a kaptárt! Ö csak megfigyel, kije­löli a vizsgálandó terepet. Az esetleges fertőzésveszély miatt a kezelőeszközhöz se hagyjuk nyúlni! Ajánlatos megszívlelni utasításait, tanácsait, hiszen a legtöbb betegség elősegítője az elhanyagolt, hulladékos, szemetes kaptár, elöregedett fészek. A vizsgálatok közül az előírt — a nyár végi és *a zárlati — díjtalan. A többit a méhész fi­zetik Zs. B. összeállította: Czauner Péter Lesz elegendő műtrágya és növényvédő szer Galambfajtáink: a Kecskeméti Keringő Mini-számítógépek Magyarországon Ha ezt a szót halljuk, hogy számítógép, a tv képernyőjén látottak jutnak az eszünkbe: világos, légkondicionált terem, nagy és mé­regdrága berendezésekkel és a körülötte sürgő fehérköpenyes operátorokkal. Pedig az 1960-as évek közepétől már léteznek kis- számítógépek is. Ezek nemcsak a méreteik­ben különböznek a nagyoktól, hanem az Mindent tadnak Az idő bebizonyította: a leg­több olyan feladatot a mini- számítógép is meg tud oldani, amelyre korábban nagyot hasz­náltak. Kezdetben még inkább csak az ügyviteli munkák gé­pesítésére használták, vagyis bérszámfejtésre, számlázásra, statisztikák készítésére. Gyor­sabban és hibátlanabbul dolgoz­tak, mint az ember, természete­sen csak akkor, ha a betáplált adatok is jók voltak. Igazi meg­takarítást azonban nem köny­velhettek el a gép alkalmazásá­val, hiszen az adatok előkészíté­sével, ellenőrzésével ugyan any- nyi ember foglalkozott, mint az­előtt. Egészen más lett a helyzet, amikor a termelési folyamatok­ban is használni kezdték a mlni- száimítógépeket. Gyorsan kide­rült: itt már van megtakarításra lehetőség. A számítógép kimu­tatta például, merre haladjon a teherautók, munkagépek 1 opti­mális útvonala: kevesehb üzem­anyagra volt így szükség. Útmu­tatást adott az egyedi takarmá­nyozásra, vagyis arra, hogy a — súlygyarapodás függvényében — melyik állat mennyi és milyen összetételű táplálékot kapjon. Még a zöldborsó betakarításá­nál is jól vizsgázott a kis „ma­sina”. hiszen lehetővé tette, hogv ne alakuljon ki sorbanállás a konzervgyár előtt, s ne fonnyad­jon el a betakarított termény. Hasonlókat mondhatunk az ipar területéről is: a termelési folyamatok tervezésében, üteme­zésében és nyomonkövetésében egyaránt jó segítőtársnak bizo­nyult a mini-számítógép. Ezért nem meglepő, hogy ma már 300—400 kisszámítógép dolgozik az ország ipari és mezőgazdasá­gi üzemeiben és intézményeiben, s inkább a pénzszűke, mint a kereslet hiánya az oka annak, árukban is: amíg egy nagy gép 15—60 mil­lió, esetleg százmillió forintba kerül, a ki­csiknek csak 3—15 millió forint az ára. Ez már sok vállalat és tsz számára is elviselhe­tő összeg, már azért is, mert ha jól használ­ják a kisszámítógépet, néhány év alatt behozhatja az árát. hogy nem használunk jóval többet. Megjegyezzük, örvende­tes, hogy legalább igény van, hiszen a szomszédos Csehszlo­vákiában már vagy kétszer ennyi, Ausztriában pedig már mintegy hatszor több mini-szá­mítógépet használnak, mint mi. 1970 óta gyártják Magyarország lemaradása azért is figyelmeztető, mert a Központi Fizikai Kutató Intézet már 1905-ben készített kisszámí- tógépeket. A Videotonban már 1970-ben megkezdődött, a soro­zatgyártás, s ma háromféle mini- számítógépet állít elő az ismert nevű vállalat. Nem is rosszakat: a teljesítőképességük meg a mű­szaki paramétereik alapján a nyugati középmezőnyben is ver­senyképesek a kis „masinák”. Magától értetődik, hogy eköz­ben a. többi európai szocialista ország sem volt tétlen. Ezt jel­zi, hogy Csehszlovákiából pél­dául az ipari folyamatok irá­nyítására, az NDK-ból pedig az ügyviteli munkák gépesítésére különösen alkalmas gépeket ho­zunk be, nem beszélve a Szov­jetunió sok irányú fejlesztései­ről. * A szocialista országok még 1974-ben megállapodtak a ter­melés szakosításában. Ezt fém­jelzi a Mini-Számítógép Rend­szer-megállapodás, amit egysze­rűbben csak MSZR-programnak ■nevezünk. Magyarország ‘ első­sorban az úgynevezett perifé­riális, illetve nyomtató berende­zésekkel vesz részt a közös munkában. A perifériális beren­dezés az adatok bevitelét teszi lehetővé (képernyőre vihejő-szá- mdk, írógépbillentyűzethez ha­sonló klaviatúra), a nyomtató berendezés viszont papírra írja, láthatóvá teszi a számítógép ál­tal kidolgozott eredményeket. Minden baráti országnak elő­nyös ez a munkamegosztás, ami­nek az elmélyítésére lesz szük­ség, már azért is, mert a kis- számítógép-gyártás, -forgalmazás még csak a kezdeti szakasznál tart. Ez utóbbi, főként abban nyilvánul meg, hogy napjaink­ban még nem mindig tudunk olyan kiépítésű mijii-számítógé- ipeket beszerezni a szocialista országokból, mint amilyenekre szükségünk volna, ezért a kül­földről behozott gépeket itthon kell í kiegészítenünk különböző berendezésekkel. Említettük már, hogy nap­jainkban mintegy 300—400 kis- számítógépef használnak az or­szágban. Az élet, a fejlődés azt tenné szükségessé, hogy ez a szám nem egészen három év alatt, vagyis 1985 végére meg­kétszereződjék. „Behozza” az árát Reméljük, hogy erre még a mai pénzszűkében is lehetőséget tálálnak a vállalatok, hiszen — említettük már — a termelési folyamatokban felhasznált mini­számítógép néhány év alatt „be­hozza” az árát. További lehető­ségeket ígér az ügyvitel gépesí­tése (sok még itt a teendőnk!) és még sok más terület. Köztük az egészségügy, például a véradó­nyilvántartás, vagy a kórházi ágyak nyilvántartásának gépesí­tésével, nem beszélve a tanácsi, a , bírósági munka szféráiról. ■(Magától értetődik, nem a szá­mítógép fog majd ítélkezni, „csak” azt teszi lehetővé, hogy a bírósági dolgozók munkaide­jének tetemes részét ne kösse le az adminisztrációs munka.) Mindent egybevetve: a mini­számítógépek, az MSZR-prog- ram igazi karrierje még csak ezután fog kibontakozni. Stuka Károly, az Országos * Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője Pályázat szakmunkásfiatalok katonai főiskolai előkészítő tanfolyamára SzifiM” nsulsyg iüálsi. >iü)s A Honvédelmi Minisztérium azoknak az érettségivel nem ren­delkező szakmunkás-fiataloknak a jelentkezését várja, akik dolgozó népünk fegyveres szolgálatát élet­hivatásuknak választják, a Ma­gyar Néphadsereg tisztjei kíván­nak lenni, s kellő képességet, aka­raterőt éreznek ahhoz, hogy elő­készítő tanfolyam után valame­lyik katonai főiskolán eredménye­sen tanulmányokat folytassanak. Mindenekelőtt a technikai jel­legű és a néphadsereg igényeihez leginkább közelálló (gép-, elekt- ro és műszeripari) szakmunkás­képesítéssel, megfelelő gyakorlat­tal rendelkező fiatalok jelentke­zését várják, akik munkájuk mel­lett magatartásukkal és a közös­ség érdekében végzett tevékeny­ségükkel is kitűntek. Jelentkez. hetnek azok a sorkatonai szolgá­latukat töltő fiatalok is, akik szak­munkás-képesítéssel rendelkeznek s példát mutatnak a katonai szol­gálat teljesítésében, a szocialista versenymozgalomban. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen elő­élet és erkölcsi, politikai megbíz­hatóság, hivatásos katonai szolgá­latra való egészségi alkalmasság, legalább jó minősítésű szakmun­kás-bizonyítvány és a tanult szak­mában eltöltött egy év munkaidő. Nőtlen családi állapot, valamint 23 évnél nem idősebb életkor. A tanfolyamra pályázók jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fő­városi hadkiegészítő) parancsnok­ságtól, sorkatonák a parancsno­kaiktól kaphatrlak. Ä tanfolyam hallgatóinak kato­nai főiskolai beiskolázásáról a ta­nulmányok során elért eredmény, a szorgalom és a személyi kérel­mek figyelembevételével dönte­nek. A pályázók májusban felté­teli vizsgán vesznek részt amely­nek anyaga: katonai pályaalkal­massági és speciális képességvizs­gálat, a felkészültség szintjének (szakmunkásképző intézet tanul­mányi követelményei szerinti) megállapítása. A felvételre kerülő fiatalok az előkészítő tanfolyamot az 1983—84-es tanévben végezhe­tik el, és azt követően kezdhetik meg katonai főiskolai tanulmá­nyukat. A tanfolyam helye: Kilián György Repülőműszaki Főiskola, Szolnok. Pályázati határidő: ápri­lis 20. Balázs József tánciskola (10.) Minden zavar nélkül be­gombolta a ruháját, rendbeszed­te. magát, és közben a szorgal­masan kapálgató Kerczákot fi­gyelte. Nem volt a mozdulatai-' bán semmi harag, semmi lené­zés, játszadozásnak fogta fel. A két könyökére támaszkodó fiú már megbánta, hogy a játékot elkezdte. Végtelen keserűségéből Lili kérdése lendítette ki: — Még nem mondtad, hogy bal lábbal bele tudsz-e rúgni abba a nyavalyás labdába? Na mi van, csak nem sírsz? — fordult Ne- viczkyhez, aki zavarában kézfejé­vel törölgette a szefnét. — Ne vic­celj már — borzolta meg újra a haját — arra felelj, hogy műkö- dik-e a bal lábad vagy nem mű­ködik?! ■>— Működik — bólintott rá a fiú. — És a barátodnak? — Annak is — motyogta Ne- viczky, de a kezét csak nem vet­te el a szemétől, az ' arcáról, s most igazán úgy érezte, hogy tényleg meg tudná csinálni Lili­vel azt, amit a terményfelvásárló azzal a hatalmas asszonnyal a Kraszna-parton. Már mozdult, hogy újra átölelje, amikor Liij' feltérdelt a földön, majd köny- nyedén felállt. — Hagyd abba! — kiáltott oda Lili Kerczáknak. — Eleget kapál­tál! Úgysem fogok én rhár ebből a káposztából enni. Gyerünk a torkolathoz, hadd lássam milyen ügyesek vagytok — indítványozta. — Te hol laksz? — kérdezte Neviczky. — A Szamoson túl — mutatott Lili a folyó felé. — Már rég el­mehettünk volna. Vissza a város­ba. De az apám 'mindenáron itt akart maradni. En kapálhatom a káposztát, ő meg járkál az udva­ron, és vezényszavakat kiabál... A két fiú —, mert időközben Kerczák is odaért hozzájuk — semmit sem értett a lány méltat­lankodásából. Hogy miért harag­szik az apjára? Hogy milyen vá­rosba mehettek volna már vissza? S hogy miért rekedtek itt? így aztán Lili még megfoghatatla- nabb, még titokzatosabb lett, ínint az első percekben, amikor megis­merték, amikor „meghívta” őket káposztát kapálni. Neviczky ennél többet akart tudni. — Ha a Szamoson túl laksz, ak­kor ismerned kell a Vak Lé­gióst ... — kíváncsiskodott. — Ismerem — legyintett Lili le­mondóan — Nemsokára bál lesz nálunk — folytatta Neviczky. — A Vak Légiós fog játszani ... — ö a panyolai hegedűművész ... húzta el a száját Lili, aztán elnevette magát. — Az apám'szo­kott zongorázni vele, csakhogy a Vak Légiós nem ismeri a kottát. Nincs jobb zenekar most a környéken. Még egy szaxofonos is játszik, ő az első szaxofonos Ma­gyarországon ... Mi ismerjük, na­gyon jól ismerjük — még Kerczék is bizonygatta, hogy nagyon jól ismerik Magyarország első szaxo­fonosát. — Arról a zenészről ne beszélj nekem többet — intette le a fiút Lilt — Miatta maradt itt ,az apám. És miatta kellett itt maradnom nekem is, aá apám hisz neki... Pedig csak egy csavargó. Elindultak a torkolathoz, Lili a vállára lökte a kapáját, s olyan szaporára fogta a lépteit a baráz­dában, hogy a két fiú alig győzte követni. Mintha minden mérgét a rohanásban, a keskeny kis /baráz­dán akarta volna kitölteni, oly in­gerülten taposta a földet. Kiérve a szekérútra, a fiatal kő-i risek árnyékában állt meg, és megvárta az utána loholó két fiút. Innen messzire el lehetett látni, de a nyugalmas, napfényes árpa­táblák látványa még jobban elke­serítette. — Azt mondja az apám, boldo­gok lehetünk, mert nem éhezünk — mondta keserűen. Régebbi és újabb bosszúságaira gondolva szaggatottan, indulatosan nevet­gélt. Innen már csak lassan sétáltak a torkolat felé, Kerczák lemarad­va kettőjüktől, a kellemes ár­nyékban maga előtt rugdalta a

Next

/
Thumbnails
Contents