Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-11 / 59. szám
4 9 PETŐFI NEPE O 1983. március 11. Télutó a kertben • A fiatal csonthéjai fák ssellős, katlanszerű koronájának kialakítását most végezhetjük el. Tél vége felé van leginkább alkalom és lehetőség arra, hogy a szőlők és gyümölcsösök megrongálódott támberendezéseit kijavítsuk. Amennyiben v szükséges, akkor most kell a tönkrement huzalokat és oszlopokat cserélni, illetve javítani. A gyümölcsfák még március elején is mély nyugalomban vannak. Ez azonban már a kényszerpihenés időszaka. Amennyiben nincs erős fagy, érdemes ilyenkor elvégezni termő gyümölcsfáinkon a kéregkaparást. Az ápolási és fatisztogató mechanikai munkák során távolítsuk el a lisztharmattal fertőzött vesszőket, és a kaliforniai pajzstetű fertőzését jelző fás részeket. A sebzési felületeket minden esetben vágjuk simára, és kenjük be fa-sebkátránnyal. Távolítsuk el a fákról a monília elterjedését segítő gyümölcsmú- miá’kat, és a galagonyapille hernyóit tartalmazó fészkeket. A kaparékot — a további fertőzés elkerülése miatt — semmisítsük meg. Ha az időjárás alkalmas, el lehet kezdeni a fák ritkító metszését is. A felesleges ágak eltávolításával penmetanyag- megtakarítást is elérhetünk. Jó idő esetén az almatermésűek és a csonthéjasok termőkaros orsóin és sövényeken elvégezhető a termőrész if jító metszés. Megkezdhetjük a pázsit gondozását is. Fagymentes, száraz időben a gyepet 2 centiméter vastagságban terítsük be olyan komiposzttal, amelyhez köbméterenként 3 kilogramm szuper- foszfátot és egy kiló kálisót kevertünk. Az elteregetett morzsa- íékos komposztot fagereblyével Az elmúlt esztendőben a kistermelők köriben is szárnyra kapott a rémhír: idén gondok lesznek a műtrágya és egyes növényvédő szerek beszerzésével. Szenes Bélától, a kecskeméti AGROKiER Vállalat áruforgalmi főosztályvezető-helyettesétől megtudtuk, hogy aggodalomra semmi ok. A kiskertekben felhasználható nitrogén-, foszfor- és ikálium-monoműtrá- igyálkból elegendő áll a vállalat rendelkezésére, a gyárak az ütemes szállítással mindenképpen megelőzhetik az időszakos hiáA galambok ä fáraók és a papok asztalán táplálékul is szolgáltak, a Biblia a szelídség és a hűség jelképének tartja. Az özönvíz elmúlását az olajágat hozó galamb adta hírül, ezért vált később a béke és a békemozgalmak jelképévé. Keleten nemcsak a zsidóknál, hanem a mohamedán világban is kedvelt madár lett. Az étkezési szabályok,, például a sertéshús fogyasztásának tilalma, kedvezett a galambtenyésztés elterjedésének. Nem véletlen tehát, hogy a sémi, a perzsa, az arab és a török néptörzsek körében kell keresnünk legrégibb dísz- és röpgalambjaink eredetét. Az 1500-as években, amikor Európa nagy kikötőiben Szinte mindennapos látvány volt egy- egy távoli vizekről érkezett hajó rakodása, az utazók hírül hozták, hogy a mesés Keleten csodálatos galambokat láttak. Az ajándékok .között néha igen ritka fajta galambok is eljutottak Európába. így például a „kihaca” keringő. Legelőször Hollandiában, Portugáliában és Angliában kezdtek el foglalkozni a galambok tenyésztésével. A későbbi idők egyik legnevesebb galambtenyésztője II. Katalin cárnő kegyeltje, Orlov gróf volt. Jó néhány orosz ke- ringőfajtát nemesített ki és terjesztett el. Hozzánk is egy ilyen típus jutott el. a Kazáni keringő. Zömök. gömbölyded testű. t A fekete színű Kecskeméti Keringő szivárványhártyája kukoricasárga, a szemgyűrűje viszont citromsárga színű. Utögessüík a talajba. Természetesen vigyázzunk, hogy a fű gyökérzetét ne sértsük meg. A korai Ultetésű palánták vetését már kezdhetjük. A díszcserjék metszését, fagymentes időben, szintén végezhetjük. Szabadföldön folytathatjuk a gyokérzöldségek és a zöldborsó vetését. Március elején már elkezdhetjük az oltóvesszők megszedését. Az oltványokat az oltás elvégzéséig kötegelve és homokba rakva — esetleg műanyag zacskókban — fagymentes helyen kelt tárolni. A szőlő telepítése előtt — ha ez addig még nem történt meg nyakat. A megyében 37 bizományos lerakatnál juthatnak hozzá a termelők, esetemként a kis csomagokban lévő kemikáliákhoz. A gomlba- és rovarölő szerek ellátásánál sem lqpz — várhatóan — fennakadás. Már most jelentős mennyiség van raktáron. A felhasználás időpontjáig még további szállítmányok is érkeznek. A tizennégy, növényvédő szert is forgalmazó kooperációs boltban igyekeznek a vásárlókat a tavalyi szinten ellátni a kertészetben oly fontos anyagokkal. • A tarkaoldalúak szárnyát elszórtan fehér tollak „tarkítják”. A háton a színes tollmező nem érhet össze. megjelenése emlékeztet a Debreceni pergőére. Ezek a galambok már nem jó repülési készségükkel, hanem szépségükkel .vonzanak. Az 1800-as évek végén a keringő galambok sportja volt a legkedveltebb. Az akkori idők kisemberei és a tanyai parasztok űzték a galambsportot. Történelmileg a galambászat fejlődésének központjai között meg kell említeni Budát, Szegedet, Szabadkát, Baját, Szolnokot, Kecskemétet, Ceglédet. A vidéki, helyi keringők egyes tenyésztők kezében dicséretre méltóan javultak. Míg például a komáromi Bukó keringő csak névadó városa és Győr környékén terjedt el, addig'a Kecskeméti keringő nemcsak alakjában lett nemesebb, de tért hódított Mo- noron keresztül Budapestig is. A Kecskeméti Keringőt először 1957-ben „írták le”. Ez a közepes nagyságú, zömök, rövid testű, lógós szárnyú galamb elsősorban szépségével szerez híveket a tenyésztők között. Tollazata lehet egyszínű vagy rajzos változatú. A legszebb példányait Kecskemét környékén tartják. A számtalan színváltozatból kettőt mutatunk be. A tarka oldalú a kecskeméti Borbély Zoltán aranylkoszarús mestertenyésztő munikáját dicséri, míg'a másik, az egyszínű fekete, az izsáki Szabó József tulajdona. — lássunk hozzá a terület mély forgatásához és a trágyázáshoz. Amennyiben még nincs szaporítóanyag, akkor a beszerzéséről haladéktalanul gondoskodni kell. Ez az időszak a legalkalmasabb arra is, hogy az őszről elmaradt talajmunkákat elvégezzük. Egész évben nagy segítséget jelent majd, ha növényvédelmi ter.vet készítünk. így a permetezésekhez szükséges szereket is kellő idejében beszerezhetjük. Az előző évről megmaradt növényvédő szereket gondosan nézzük át. Amelyeknek lejárt a szavatossági .határideje, azokat környezetkímélő módon semmisítsük meg. A méhek egészségügyi ellenőrzéséről Az igazán gazdaságos, tehát több termelési ágban is dolgozó méhesek alapvető feltétele, hogy az állomány egészséges legyen. Ezért ne csak a kötelező vizsgálatkor vegyük igénybe az egészségügyi felelős segítségét. A tél végi elhullások, a hasmené- ses családok vizsgálatához is hívjuk el a méhesünkbe. A gyakoribb és alaposabb ellenőrzést indokolja, hogy az egyre növekvő vándorlások terjesztik a fertőzést is. A sajnálatosan sokasodó mérgezések elősegítik sok olyan betegség erőrekapását, amit a korszerű méhegészségügy már régen visszaszorított. Űj ellenségeik, felújult betegségek veszélyeztetik állományainkat. Az országosan elterjedt meszesedés nemcsak a felületes ellenőrzést bizonyítja, hanem a kaptárak, a lépek tisztaságának hiányosságaira is felhívja a figyelmet. A már teljesen „legyűrt” nyúlós költésrothada^s óriási bosszúságot okoz. Kiváltó oka nemcsak a hanyag kezelés, hanem olykor az állami támogatással való visszaélés is. Várható a Varroa-atka elterjedése is. Már most kell a kártevő ellen védekezni, mert a késedelem óriási terméskiesést okozhat. A nemzetközi piac igénye ösztönöz az egészségügyi rendelkezések megtartására. Ma már nemcsak a méz fajtajeílegét követeli a külföldi vevő, hanem igényli a betegségmentességet is. Mindezekből következik, hogy az egészségügyi felelősöknek komolyan kell venni tisztségüket. A szakcsoportoknak ügyelni kell, hogy er.re a tisztségre a legmegfelelőbb tagot jelöljék ki. Itt nem szabad egyéni, elfogult szempontoknak érvényesülni. Nem is sejtjük mekkora kárt okozhat egy olyan méhes a vándortanyán vagy éppen a telephelyen, amelyet „baráti módon” ellenőrzött a felelős. Az egészségügyi szakemberrel ne kezeltessük, ne bontassuk a kaptárt! Ö csak megfigyel, kijelöli a vizsgálandó terepet. Az esetleges fertőzésveszély miatt a kezelőeszközhöz se hagyjuk nyúlni! Ajánlatos megszívlelni utasításait, tanácsait, hiszen a legtöbb betegség elősegítője az elhanyagolt, hulladékos, szemetes kaptár, elöregedett fészek. A vizsgálatok közül az előírt — a nyár végi és *a zárlati — díjtalan. A többit a méhész fizetik Zs. B. összeállította: Czauner Péter Lesz elegendő műtrágya és növényvédő szer Galambfajtáink: a Kecskeméti Keringő Mini-számítógépek Magyarországon Ha ezt a szót halljuk, hogy számítógép, a tv képernyőjén látottak jutnak az eszünkbe: világos, légkondicionált terem, nagy és méregdrága berendezésekkel és a körülötte sürgő fehérköpenyes operátorokkal. Pedig az 1960-as évek közepétől már léteznek kis- számítógépek is. Ezek nemcsak a méreteikben különböznek a nagyoktól, hanem az Mindent tadnak Az idő bebizonyította: a legtöbb olyan feladatot a mini- számítógép is meg tud oldani, amelyre korábban nagyot használtak. Kezdetben még inkább csak az ügyviteli munkák gépesítésére használták, vagyis bérszámfejtésre, számlázásra, statisztikák készítésére. Gyorsabban és hibátlanabbul dolgoztak, mint az ember, természetesen csak akkor, ha a betáplált adatok is jók voltak. Igazi megtakarítást azonban nem könyvelhettek el a gép alkalmazásával, hiszen az adatok előkészítésével, ellenőrzésével ugyan any- nyi ember foglalkozott, mint azelőtt. Egészen más lett a helyzet, amikor a termelési folyamatokban is használni kezdték a mlni- száimítógépeket. Gyorsan kiderült: itt már van megtakarításra lehetőség. A számítógép kimutatta például, merre haladjon a teherautók, munkagépek 1 optimális útvonala: kevesehb üzemanyagra volt így szükség. Útmutatást adott az egyedi takarmányozásra, vagyis arra, hogy a — súlygyarapodás függvényében — melyik állat mennyi és milyen összetételű táplálékot kapjon. Még a zöldborsó betakarításánál is jól vizsgázott a kis „masina”. hiszen lehetővé tette, hogv ne alakuljon ki sorbanállás a konzervgyár előtt, s ne fonnyadjon el a betakarított termény. Hasonlókat mondhatunk az ipar területéről is: a termelési folyamatok tervezésében, ütemezésében és nyomonkövetésében egyaránt jó segítőtársnak bizonyult a mini-számítógép. Ezért nem meglepő, hogy ma már 300—400 kisszámítógép dolgozik az ország ipari és mezőgazdasági üzemeiben és intézményeiben, s inkább a pénzszűke, mint a kereslet hiánya az oka annak, árukban is: amíg egy nagy gép 15—60 millió, esetleg százmillió forintba kerül, a kicsiknek csak 3—15 millió forint az ára. Ez már sok vállalat és tsz számára is elviselhető összeg, már azért is, mert ha jól használják a kisszámítógépet, néhány év alatt behozhatja az árát. hogy nem használunk jóval többet. Megjegyezzük, örvendetes, hogy legalább igény van, hiszen a szomszédos Csehszlovákiában már vagy kétszer ennyi, Ausztriában pedig már mintegy hatszor több mini-számítógépet használnak, mint mi. 1970 óta gyártják Magyarország lemaradása azért is figyelmeztető, mert a Központi Fizikai Kutató Intézet már 1905-ben készített kisszámí- tógépeket. A Videotonban már 1970-ben megkezdődött, a sorozatgyártás, s ma háromféle mini- számítógépet állít elő az ismert nevű vállalat. Nem is rosszakat: a teljesítőképességük meg a műszaki paramétereik alapján a nyugati középmezőnyben is versenyképesek a kis „masinák”. Magától értetődik, hogy eközben a. többi európai szocialista ország sem volt tétlen. Ezt jelzi, hogy Csehszlovákiából például az ipari folyamatok irányítására, az NDK-ból pedig az ügyviteli munkák gépesítésére különösen alkalmas gépeket hozunk be, nem beszélve a Szovjetunió sok irányú fejlesztéseiről. * A szocialista országok még 1974-ben megállapodtak a termelés szakosításában. Ezt fémjelzi a Mini-Számítógép Rendszer-megállapodás, amit egyszerűbben csak MSZR-programnak ■nevezünk. Magyarország ‘ elsősorban az úgynevezett perifériális, illetve nyomtató berendezésekkel vesz részt a közös munkában. A perifériális berendezés az adatok bevitelét teszi lehetővé (képernyőre vihejő-szá- mdk, írógépbillentyűzethez hasonló klaviatúra), a nyomtató berendezés viszont papírra írja, láthatóvá teszi a számítógép által kidolgozott eredményeket. Minden baráti országnak előnyös ez a munkamegosztás, aminek az elmélyítésére lesz szükség, már azért is, mert a kis- számítógép-gyártás, -forgalmazás még csak a kezdeti szakasznál tart. Ez utóbbi, főként abban nyilvánul meg, hogy napjainkban még nem mindig tudunk olyan kiépítésű mijii-számítógé- ipeket beszerezni a szocialista országokból, mint amilyenekre szükségünk volna, ezért a külföldről behozott gépeket itthon kell í kiegészítenünk különböző berendezésekkel. Említettük már, hogy napjainkban mintegy 300—400 kis- számítógépef használnak az országban. Az élet, a fejlődés azt tenné szükségessé, hogy ez a szám nem egészen három év alatt, vagyis 1985 végére megkétszereződjék. „Behozza” az árát Reméljük, hogy erre még a mai pénzszűkében is lehetőséget tálálnak a vállalatok, hiszen — említettük már — a termelési folyamatokban felhasznált miniszámítógép néhány év alatt „behozza” az árát. További lehetőségeket ígér az ügyvitel gépesítése (sok még itt a teendőnk!) és még sok más terület. Köztük az egészségügy, például a véradónyilvántartás, vagy a kórházi ágyak nyilvántartásának gépesítésével, nem beszélve a tanácsi, a , bírósági munka szféráiról. ■(Magától értetődik, nem a számítógép fog majd ítélkezni, „csak” azt teszi lehetővé, hogy a bírósági dolgozók munkaidejének tetemes részét ne kösse le az adminisztrációs munka.) Mindent egybevetve: a miniszámítógépek, az MSZR-prog- ram igazi karrierje még csak ezután fog kibontakozni. Stuka Károly, az Országos * Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője Pályázat szakmunkásfiatalok katonai főiskolai előkészítő tanfolyamára SzifiM” nsulsyg iüálsi. >iü)s A Honvédelmi Minisztérium azoknak az érettségivel nem rendelkező szakmunkás-fiataloknak a jelentkezését várja, akik dolgozó népünk fegyveres szolgálatát élethivatásuknak választják, a Magyar Néphadsereg tisztjei kívánnak lenni, s kellő képességet, akaraterőt éreznek ahhoz, hogy előkészítő tanfolyam után valamelyik katonai főiskolán eredményesen tanulmányokat folytassanak. Mindenekelőtt a technikai jellegű és a néphadsereg igényeihez leginkább közelálló (gép-, elekt- ro és műszeripari) szakmunkásképesítéssel, megfelelő gyakorlattal rendelkező fiatalok jelentkezését várják, akik munkájuk mellett magatartásukkal és a közösség érdekében végzett tevékenységükkel is kitűntek. Jelentkez. hetnek azok a sorkatonai szolgálatukat töltő fiatalok is, akik szakmunkás-képesítéssel rendelkeznek s példát mutatnak a katonai szolgálat teljesítésében, a szocialista versenymozgalomban. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet és erkölcsi, politikai megbízhatóság, hivatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, legalább jó minősítésű szakmunkás-bizonyítvány és a tanult szakmában eltöltött egy év munkaidő. Nőtlen családi állapot, valamint 23 évnél nem idősebb életkor. A tanfolyamra pályázók jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól, sorkatonák a parancsnokaiktól kaphatrlak. Ä tanfolyam hallgatóinak katonai főiskolai beiskolázásáról a tanulmányok során elért eredmény, a szorgalom és a személyi kérelmek figyelembevételével döntenek. A pályázók májusban feltételi vizsgán vesznek részt amelynek anyaga: katonai pályaalkalmassági és speciális képességvizsgálat, a felkészültség szintjének (szakmunkásképző intézet tanulmányi követelményei szerinti) megállapítása. A felvételre kerülő fiatalok az előkészítő tanfolyamot az 1983—84-es tanévben végezhetik el, és azt követően kezdhetik meg katonai főiskolai tanulmányukat. A tanfolyam helye: Kilián György Repülőműszaki Főiskola, Szolnok. Pályázati határidő: április 20. Balázs József tánciskola (10.) Minden zavar nélkül begombolta a ruháját, rendbeszedte. magát, és közben a szorgalmasan kapálgató Kerczákot figyelte. Nem volt a mozdulatai-' bán semmi harag, semmi lenézés, játszadozásnak fogta fel. A két könyökére támaszkodó fiú már megbánta, hogy a játékot elkezdte. Végtelen keserűségéből Lili kérdése lendítette ki: — Még nem mondtad, hogy bal lábbal bele tudsz-e rúgni abba a nyavalyás labdába? Na mi van, csak nem sírsz? — fordult Ne- viczkyhez, aki zavarában kézfejével törölgette a szefnét. — Ne viccelj már — borzolta meg újra a haját — arra felelj, hogy műkö- dik-e a bal lábad vagy nem működik?! ■>— Működik — bólintott rá a fiú. — És a barátodnak? — Annak is — motyogta Ne- viczky, de a kezét csak nem vette el a szemétől, az ' arcáról, s most igazán úgy érezte, hogy tényleg meg tudná csinálni Lilivel azt, amit a terményfelvásárló azzal a hatalmas asszonnyal a Kraszna-parton. Már mozdult, hogy újra átölelje, amikor Liij' feltérdelt a földön, majd köny- nyedén felállt. — Hagyd abba! — kiáltott oda Lili Kerczáknak. — Eleget kapáltál! Úgysem fogok én rhár ebből a káposztából enni. Gyerünk a torkolathoz, hadd lássam milyen ügyesek vagytok — indítványozta. — Te hol laksz? — kérdezte Neviczky. — A Szamoson túl — mutatott Lili a folyó felé. — Már rég elmehettünk volna. Vissza a városba. De az apám 'mindenáron itt akart maradni. En kapálhatom a káposztát, ő meg járkál az udvaron, és vezényszavakat kiabál... A két fiú —, mert időközben Kerczák is odaért hozzájuk — semmit sem értett a lány méltatlankodásából. Hogy miért haragszik az apjára? Hogy milyen városba mehettek volna már vissza? S hogy miért rekedtek itt? így aztán Lili még megfoghatatla- nabb, még titokzatosabb lett, ínint az első percekben, amikor megismerték, amikor „meghívta” őket káposztát kapálni. Neviczky ennél többet akart tudni. — Ha a Szamoson túl laksz, akkor ismerned kell a Vak Légióst ... — kíváncsiskodott. — Ismerem — legyintett Lili lemondóan — Nemsokára bál lesz nálunk — folytatta Neviczky. — A Vak Légiós fog játszani ... — ö a panyolai hegedűművész ... húzta el a száját Lili, aztán elnevette magát. — Az apám'szokott zongorázni vele, csakhogy a Vak Légiós nem ismeri a kottát. Nincs jobb zenekar most a környéken. Még egy szaxofonos is játszik, ő az első szaxofonos Magyarországon ... Mi ismerjük, nagyon jól ismerjük — még Kerczék is bizonygatta, hogy nagyon jól ismerik Magyarország első szaxofonosát. — Arról a zenészről ne beszélj nekem többet — intette le a fiút Lilt — Miatta maradt itt ,az apám. És miatta kellett itt maradnom nekem is, aá apám hisz neki... Pedig csak egy csavargó. Elindultak a torkolathoz, Lili a vállára lökte a kapáját, s olyan szaporára fogta a lépteit a barázdában, hogy a két fiú alig győzte követni. Mintha minden mérgét a rohanásban, a keskeny kis /barázdán akarta volna kitölteni, oly ingerülten taposta a földet. Kiérve a szekérútra, a fiatal kő-i risek árnyékában állt meg, és megvárta az utána loholó két fiút. Innen messzire el lehetett látni, de a nyugalmas, napfényes árpatáblák látványa még jobban elkeserítette. — Azt mondja az apám, boldogok lehetünk, mert nem éhezünk — mondta keserűen. Régebbi és újabb bosszúságaira gondolva szaggatottan, indulatosan nevetgélt. Innen már csak lassan sétáltak a torkolat felé, Kerczák lemaradva kettőjüktől, a kellemes árnyékban maga előtt rugdalta a
