Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-31 / 76. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1983. március 31. A POLITIKAI MUNKA ARCVONALÁBAN Az EKA hat pártcsoportja Az Elektromos Anyagok és Készülékek Gyára kalocsai gyáregységében ötven tagot számlál a pártalapszervezet. A kommunisták hat pártcsoportban dolgoznak, amelyek a gaz­dasági szervezet egy-egy részterületét fogják át. Ebben ed­dig nincs is semmi rendkívüli, másutt is így csinálják. Csak­hogy a kalocsai gyáregységben ezen túl is fellelhető a párt­munkában néhány újszerű vonás, amelyek különösen a párt- csoportok tevékenységét teszik tartalmasabbá, eredménye­sebbé. Vezetők és beosztottak Katus István párttitkár persze komolyan megharagudna, ha most kikiáltanánk őket újítókká vagy úttörőkké. Nincs egyébről szó, magyarázza, minthogy igyek­szünk tervszerűséget vinni a pártcsoportok tevékenységébe, és a való élethez, a hétköznapok megoldásra váró feladataihoz igazítjuk a politikai munkát. Igenám, de hogyan? — ez itt a nagy kérdés, amelyre a pártveze­tőség titkárán kívül Enczel Má­ria szerelő csoportvezető, Besze- dics Attila festő szakmunkás és Horváth József személyzeti veze­tő, pártcsoportbizalmiak segítsé­gével kerestük a választ. Az első kérdés: közelebbről vizsgálva, ho­gyan épülnek föl a pártcsopor­tok? — Mi például tizenegyen va­gyunk — kezdi a sort Enczel Má­ria. — A szakmunkásokon és beta­nított dolgozókon kívül tagja a pártcsoportnak a művezető és a minőségellenőr is. Ennek a felállásnak a hasznos­ságáról később még szó esik majd. Előbb azonban tekintsük át, mi­lyen munkaterületeken dolgoz­nak a pártcsoportok? Katus Ist­ván válaszol: — A szerelőműhelyen kívül a festőműhelyben, a raktárban, az alkatrészgyártóban, a karbantar­tóműhelyben és az alkalmazotti területen működik pártcsoport. Utóbbinak tagja a gyáregységve­zető, meó-vezető, számviteli cso­portvezető, és a hasonló munka- területen dolgozó vezetők és be­osztottak. De a művezető, a ter­meléssel közvetlenül kapcsolatban álló mérnök annak a pártcsoport­nak a tagja, amelyiknek a beosz­tottai. Havonta egyszer — Az, hogy a művezetőnk, Sző- di elvtárs a mi pártcsoportunk­ban tevékenykedik, jó dolog — véli Enczel Mária. — Nézze, itt van a féléves ütemtervünk. Hat alkalommal ülésezünk, s mint lát­ja, a napirend előadója gyakran a művezető. * Az ütemterv, amelyet mutat, tavaly szeptembertől idén feb­ruárig tartalmazza a pártcso- port-értekezletek idejét, helyét és napirendjét. De már készül az új, sőt Beszedics Attiláéké már ké­szen is van. — Általában havonta egy alka­lommal ülésezünk, s ezen kívül akkor, ha valami miatt az külön indokolt — mondja a festőműhely pártcsoportjának vezetője. — A mi pártcsoportunk tagja Katus elvtárs, a témák egy részét ő ter­jeszti elő. Rendszeresen beszá­moltatjuk pártonkívüli műveze­tőinket is. A párttitkár tehát a festőpárt­csoport tagja. Egy másik párt- vezetőségi tag a karbantartók, egy harmadik az alkalmazottak pórtcsoportjában tevékenykedik, és így tovább. Ám ezen a kom­munisták nem mint pántvezetősé­gi tagok vesznek részt a pártcso­port munkájában. A pártveze­tőséget valaki más képviseli, Se­rényi László tmk-csoportvezető például az alkalmazotti pártcso­port üléseit, Zsiga Zoltánná köz- gazdasági csoportvezető pedig a szerelőműhely kommunistái­nak értekezleteit látogatja. Egymásra figyelve Ez már önmagában is biztosí­ték arra, hogy a vezetőség kellő­képpen tájékozott a pártcsopor­tok tevékenységéről, az értekez­leteken fölvetődött kérdésekről. Emellett a pártcsoportvezetőket kéthetenként tájékoztatják a ve­zetőség munkájáról, a soron lé­vő feladatokról. A csoportvezetők azután továbbadják az informá­ciókat a párttagoknak, akikről úgy hírlik, az értekezleteken igen­csak aktívak. — Nálunk — mondja Horváth József —, az alkalmazotti párt­csoportnál, gyakran hangzanak el kritikus, önkritikus vélemények. Ki, hogy végzi a munkáját? — efölött a pártcsoport nem megy el szó nélkül. — Az embereket érthető módon foglalkoztatják a termeléssel, a munkafeltételekkel összefüggő kérdések — veszi át a szót Besze­dics Attila. — A festőműhelyben jelentős fennakadást okozott, hogy egy ideig nem kaptunk fehér fes­téket. A párttagok fölvetették a gondokat a csoportértekezleten, tájékoztatást kértek arról, hogy mire számíthatunk, és természe­tesen maguk is vállalták, hogy mindent megtesznek a kiesés pót­lása érdekében. Katus István párttitkár szerint a festőkollektíva helytállásának nagy szerepe van abban, hogy a gyáregység eleget tudott tenni az elmúlt évi elvárásoknak. — A kommunisták a terme­lőmunkából és az agitációból egy­aránt kivették a részüket — állít­ja meggyőződéssel. Idősebbek és fiatalok A szerelőműhelyben dolgozó­kat más gondok foglalkoztatták. Náluk a munkában komolyabb fennakadás nem volt, csupán a lámpabura vált átmenetileg hiány­cikké. Ám ekkor alig fél óra alatt 0 Beszedics Attila; „Ha valami nem világos, bekopogtatok a mű­vezetőhöz .. • Enczel Mária: „A szerelőmű­helyben egyszer sem állt meg a szalag”. átállították a szalagot, rugalmas munkaszervezéssel ellensúlyozva az anyaghiány miatti veszteséget. Ami a műhely idősebb párttag- és pártonkívüli dolgozóit foglal­koztatta, az az újonnan munká­ba állt fiatal lányok egyikének- másikának magatartása, visel­kedése volt. „Szemtelenek a lá­nyok!” — panaszolták többen. A kommunisták pedig javasolták, hogy a pártcsoport soron követ­kező ülésén tűzzék napirendre a témát. A művezető és a KISZ-titkár összehívták a fiatalokat, majd tá­jékoztatták a pártcsoportot a hal­lottakról. Élénk vita kerekedett, majd a pártcsoport-értekezletet követően a művezető még egyszer elbeszélgetett a lányokkal, akik közül a legtöbbnek ez a gyár az első munkahelye. — Azóta javára változott a hely­zet — nyugtázza Enczel Mária. — A fiatalok közül többen KISZ- tagok lettek, beilleszkedtek a kö­zösségbe, megszokták a munka­helyi fegyelmet és tisztelik az idő­sebbeket, akik ugyancsak alkal­mazkodtak hozzájuk, ha másként nem, legalább úgy, hogy a sutba dobták korábbi előítéleteiket. Mint érzékeny műszerek Beszélgetőpartnereim mind. egyikének az a véleménye, hogy a pártcsoportok jelzései a munka- területek pillanatnyi helyzeté­ről, az ott dolgozókat foglalkoz­tató kérdésekről fontosak a gazdasági vezetők számára is. Amivel a segédmunkás nem biz­tos, hogy bekopogtat a művezető­höz, azt mint a párttag a párt­tagnak, a csoportértekezleten fel­tétlenül elmondja. — Mondok egy példát — érvel Horváth József. — A gyáregység­ben felállítanak egy új híddarut, amire igen nagy szüksége van a termelésnek. Ügy volt, hogy ja­nuár elején már működik, de még két hónappal később sem volt ké­szen. Az alkalmazotti pártcso- portülésen emiatt számos kritikai észrevétel hangzott el. Ezt köve­tően a gyáregység műszaki veze­tője megbízást kapott, hogy sür­gősen járjon el a daruügyben. Mire e sorok megjelennek, a daru talán már működik. A fes­tők ez idő szerint nagy gonddal és hozzáértéssel dolgoznak az olasz importra készülő lámpateste­ken. A szerelde fiatal betanított munkásai pedig lassacskán igazi munkásokká válnak. Az ütemter­vekben lapozgatva az a benyomá­som, ebben a gyárban semmi lé­nyeges nem történhet úgy, hogy a téma egyik vagy másik pártcso- portülésen terítékre ne kerülne. A vezetők pedig — párt- és gazdasági vezetők egyaránt — mint érzékeny műszerekre, figyel­nek a pártcsoportbkra, amelyek­nek jelzéseit érdemes komolyan venni. Sitkéi Béla Semmi mással nem pótolható, elő nem állítható­A világon naponként tízezrek életét menti meg a semmi mással nem pótolható, mesterségesen elő nem állítható gyógyszer: az emberi vér. A vér száznál több alkotórészből áll. Alakos elemei a vö­rös vértestek, a különböző fehér vérsejtek és a 'vérlemezkék. A plazmában az albumin a legna­gyobb mennyiséget kitevő fehérje, utána az im­munglobulinok következnek. Ezeken kívül a vér­plazma nagy számban tartalmazza a különböző funkciójú fehérjéket. A korszerű vérellátás ma vérkészítmények adását jelenti. A beteg azt a vér-* összetevőt kapja, amelyik számára szükséges. A vérkomponensek előállítását a technikai fej­lődés tette lehetővé; elsősorban a nagy fordulatú, hűthető centrifugák és a műanyagzsák-repdszerek kifejlesztése. Két, három vagy több zsák összekap­csolásával a vér zárt rendszerben bontható főbb komponenseire, a fertőzés legkisebb veszélye nél­kül. Célszerű a friss vérkonzervet mielőbb — a vérvételtől számított 4—6 órán belül — feldol­gozni. Ha az egyes komponensek számára megfe­lelő tárolási körülményeket teremtenek, azok hosz- szabb ideig funkcióképesk maradnak, mint a tel­jes vérben, a vérkészítmény-terápia másik nagy előnye, hogy ugyanabból a vérből több beteg ré­szesülhet. és így a vérben levő anyagok optimális felhasználása megvalósítható. Vérvételkor egy-egy véradótól 400 milliliter vért vesznek, tartósító oldatba. Ez egy egység vérnek felel meg. A térfogat a tartósító oldattal együtt 460—500 milliliter. A tartósítóban alvadásgátló és szőlőcukor van, ez utóbbi tápanyagot szolgáltat a sejtek számára. A hagyományos vérvétel'! helyett egyre terjed egy új vérvételi forma, melynek az a lényege, hogy a véradótól csak a plazmát veszik el. Ez a módszer jobb a véradó számára is, és le- hetőséget ad sok plazma összegyűjtésére. Budai István elnökikel járjuk a 6440 hektáron gazdálkodó tisza- kécskei Béke és Barátság Terme­lőszövetkezet határát. — Ez itt jobbra, javított terü­let. Gyönyörűen fejlődik a búza. Távolabb még elszórt tanyák lát­hatók, hullános a talaj, egyes he. lyeken áll a víz, mocsaras, nádas foltokat találunk. Azt szoktam mondani: rossz helyre születtünk. A közös gazdaság összes területé­nek hatvan százaléka homok, a többi erősen kötött réti öntésta­laj. Ez utóbbi műveléséhez nagy teljesítményű gépek kellenek, vi­szont egész más a homoktalajok gépi igénye. Ha a Tiszán magas a vízszint, a gát alatt átsztvárog, és a réti talajainkon belvizek ke­letkeznek. A szövetkezet kedvezőtlen adottságai miatt határoztuk el 1979-ben, hogy átfogó területren­dezést hajtunk végre. Tudtuk, hogy ez nem kis vállalkozás, ösz- szetett feladat. Hiszen ide tartozik az út- és belvízhálózat kiépítése, a gyeptelepítés, fásítás, a tanya­helyek felszántása. 1975 és 1979 között már több mint 17 millió forintot fordítottunk ilyen célok­ra. Ez azonban csak helyi jellegű, az ültetvények telepítését meg­előző melioráció volt. A javított területre szőlő, alma és kajszi ke­rült. A komplex, teljes üzemet érintő munkát 1980-ban kezd­tük. Két év alatt csaknem 27 mil­lió forintot költöttünk a homok­területek táblásítására, vízren­dezésére, útépítésre, tereprende­zésre és talajjavításra. Megváltozik a táj és vele az ember is — bizonygatja az elnök. — Még akik kezdetben kételked­tek vállalkozásunk sikerében, azok is meggyőződhettek, hogy érdemes volt hozzákezdeni, mert az eredmények bennünket igazol­nak. • Csatorna­tisztítás. • A munka jelenleg is jól halad. Dolgoznak a talaj, egyengető gépek. Változó táj, változó ember □ □ □ Kőszegi Péter termelésfejlesz­tési osztályvezető hozzáteszi: — A javított talajon sokkal ma­gasabb termésátlagokat értünk el. Az elmúlt évben számolgattuk, hogy az 1980-ban és 1981-ben vég­zett melioráció nyomán a termés- többlet értéke kétmillió forint kö­rül volt, ehhez járul a táblásítás nyomán jelentkező enérgiameg- takarítás, a gépek jobb kihaszná­lása, mely mintegy harminc szá­zalékra tehető. Természetesen egyedül nem tudtuk volna megvalósítani ezt a nagy munkát. Az állam, jelentő­ségének megfelelően, támogat­ja termőföldnövelési törekvé­seinket. Hetven százalékos dotá­ciót kapunk. A támogatást már 1985-ig előteremtette számunk­ra az illetékes megyei hatóság. Megjegyzem, hogy nagyon fontos a különböző szervek, intézmények együttműködése munkájuk ütemé­nek összehangolása. Kezdve a ter­vező vállalattól az AGRÖRER-ig. A Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat szolnoki irodá­ja pontosan és jól dolgozik. Ha­sonlóképpen a kivitelező, a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság Melio­rációs Társaságának kecskeméti főmérnöksége. □ □ □ Kcdptai Péter ágazatyezető. aki, legközvetlenebbül foglalkozik ez­zel a nagy -természetátálakító munkával, a következőkről tájé­koztat. — Azon igyekszünk, hogy min­den területet, minden évben leg­alább egyszer hasznosítsunk, mi­előtt átadunk javításra. Tehát a termelésből nem esik ki egy tal­palatnyi föld sem. A munka során 160—170 hektáros táblákat létesí­tünk, amelyeken nincs tanya, er­dősáv, különálló facsoport. Eze­ken megnő a traktorosok teljesít­ménye, és nem utolsósorban a ke­resete is. Ki tudjuk mutatni, hogy milyen termelésnövelő hatása van a komplex meliorációnak. Például az úgynevezett kígyósi ré­szen a gabonák terméseredmé­nye a javított területen 2,8-szere- se lett az előző évek átlagának. Az A/3-as táblán tavaly 6,6 ton­na kukorica termett hektáronként, ez azelőtt alig hasznavehető te­rület volt. Az idén megkezdjük rétjein­ken az útépítést, a felszíni víz­rendezést, folytatjuk a homokon a meliorációt. Minderre 19,5 mil­lió forintot költünk. Egyébként az összterületből 2700 hektáron fe­deztük be ezt a nagy munkát. □ 0 □ A megyében egyedülálló vál­lalkozás, amelyhez a tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszö­vetkezet jól szervezett munkával hozzáfogott, a következő eszten­dőkben meghozza gyümölcsét. Már az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nagymérték­ben megnőtt a termelékenység, többszörösére emelkedtek a ter­méshozamok, csökkentek a költ­ségek. Nem közömbös, hogy mi­lyen jelentős energiamegtakarí­tást értek el már eddig is. K. S. Írógépek nyugati exportra Űj termékeket készít az IGV kecskeméti gyára Az Irodagépipari és Finomme­chanikai Vállalat a múlt évben eleget tett a Gazdasági Bizottság által vele szemben támasztott kö­vetelményeknek: növelte árbevé­telét, tervezett mértékben csök­kentette veszteségét, s a készleteit. Befejezték az elektronikus pénz­tárgép és a lapmásoló berendezés fejlesztését, s azokat az idén már gyártják. A súlyos helyzetből való kilábalás során 1983-ban el kell érni a cégnek az ipari vállalatok átlagos jövedelmezőségének leg­alább a felét. Ebből komoly fel­adatok jutnak a kiskőrösi és a kecskeméti IGV-gyár dolgozóira, akik tavaly beváltották a hozzá­juk fűzött reményeket. A megyeszékhelyi üzem igazga­tója. Fodor András arról tájékoz­tatott, hogy márciusban megkezd­ték a svájci eredetű Hermes típu­sú táskaírógép szerelését, . sőt az alkatrészgyártást is. Tehát a me­gye gépiparába új termék került be, amelyet a vállalat más gyá­raitól vettek át. Cél a teljes elő­állítás átadása Kecskemétre. Az új munkához korszerű körülmé­nyeket teremtettek. Ebben az esz­tendőben több mint 16 ezer tás­kaírógépet készítenek, s ebből a mennyiségből egymillió dollár ér­tékben nyugati exportra szállíta­nák. Hozzákezdtek az elektronikus pénztárgépcsalád gyártásához is, amelynek tagjait bemutatták a lipcsei vásáron. Leginkább az NDK érdeklődik az új termékek iránt. A baráti országban most próbálják ki az új gépeket. Az eddigi tapasztalatok — mint a na­• Megkezdték a Hermes táskairógépek szerelését. pókban telefonon elmondták — igen kedvezőek. Az idei szállítá­sokról áprilisban tárgyalnak a fe­lek. Az elektronikus és a hagyo­mányos elektromechanikus masi­nák között az a fő különbség, hogy az előbbiek sokkal könnyeb­ben kezelhetők és sokkal többet tudnak, a bonyolultabb változat többek közt százalékot számít, ki­von és szoroz. A mechanikus gépek készítését az elképzelések szerint az idén befejezik, illetve pótalkatrészeket még tíz évig szállítanak a felhasz­nálóknak. Az igazgató elégedett a gyár el­ső negyedévi teljesítményével, bár nagyon sok gonddal kellett és kell megküzdeniük. Az első félév, amelynek második negyedében növelik a termelés mennyiségét, az új termékek készítésére való áttérés jegyében zajlik le. örven­detes, hogy az év eddigi szakaszá­ban már több mint tíz műszaki szakembert tudtak felvenni, akik­re az elektronikus pénztárgépek továbbfejlesztéséhez van szüksé­gük. Jöttek vissza régi dolgozók is. Mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy mielőbb kikerülje­nek az alacsony hatékonyságú üzemek csoportjából. A. T. S.

Next

/
Thumbnails
Contents