Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-31 / 76. szám

1983. március 31. • PETŐFI NÉPE • 5 ELMÉLETI KONFERENCIÁK, ÉLETMŰ-KIADÁS, KIÁLLÍTÁSOK ARCOK ÉS VALLOMÁSOK Marx-év az NDK-ban A Német Demokratikus Köz­társaságban a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága 1983-at Marx Károly évének nyilvánította. Az NDK-beli Új­ságíró Szövetség a közelmúltban nemzetközi találkozót rendezett a szocialista országok újságírói részére. A találkozó alkalmából részletes tájékoztatást nyújtot­tak a Marx-év rendezvényeiről, annak tervezett politikai tartal­máról. • A nemzetközi találkozó első színhelye Berliniben a Német Szocialista Egységpárt Marxiz­mus—Leninizmus intézete volt, ahol dr. Heinrich Gemkav pro­fesszor, az intézet igazgatója ar­ról az elméleti tevékenységről adott tájékoztatást, amely Marx Károly tanításainak további szé­les körű megismertetését szol­gálja, s amely Marx elméleti munkájának aktualitását kíván­ja igazolni. Ennek jegyében ter­vezik áprilisban egy nemzetközi elméleti tanácskozás megszerve­zését, újra kiadják Marx Ká­roly életművét könyvalakban, ezek sorában több olyan levelét, amelyet eddig nem jelentettek meg sehol a világon. Mindemel­lett több népszerű kiadvány, em­lékkiállítás mutatja majd be forradalmi tevékenységét. A berlini Humboldt-egyetem múzeumában, ahol e nemzetkö­zileg is jelentős, nagy történel­mi múlttal rendelkező egyetem hagyományait őrzik, kiemelkedő helyet adnak Marx Károly em­lékének. Marx a tríeri gimnázi­um elvégzése után előbb a bon­ni, majd a berlini egyetemre iratkozott be, jogot tanúit, de legszívesebben a történelemmel és a filozófiával foglalkozott. Egyetemi tanulmányait 1841- ben Epikurosz filozófiájáról írott doktori disszertációjával fejezte be. Amikor Jénában jártunk, ide­genvezetőnk büszkén hivatko­zott arra, hogy jogi diplomáját ezen az egyetemen szerezte, disz- szentációját itt védte meg. A iHumto oldt-egyetem múzeumá­ban egy vitrinben láthattuk a tanulmányi eredményeit meg­örökítő egykori osztályzóköny- vet, az ott töltött évekre emlé­keztető arcképét, s a Kommu­nista Kiáltvány első kiadásának fakszimiléjét. Marx Károly soha nem járt az egykori Chemnitz városában, amely napjainkban a nevét vi­seli. Wolfgang Enders, a megyei pártbizottság első titkára elmon­dotta, hogy a várots forradalmi mozgalma dicső múltra tekint vissza, jelentős szerepe volt a 'Német Kommunista Párt meg­alakításában, s a Német Demok­ratikus Köztársaság megalakulá­sa után országosan is kiemelke­dő eredményekét értek el a nép­gazdaság fejlesztésében. Ezzel érdemelték ki, hogy harminc évvel ezelőtt felvehette a város Marx Károly nevét. • Marx Károly ifjúkori képe, a Kommunista Kiáltvány fakszimile kiadása a berlini Humboldt- egyetem múzeumá­ban. ■KAM MARX • Kari Marx mellszobra Karl-Marx- Stadtban, a háttérben levő épület falán a világ különböző nyelvein a Kommunista Kiáltvány befejező sorai. Látogatásaink sorából emlí- tésreméltó az a tájékoztatás, amelyet a lipcsei Kari Marx Egyetem újságíró fakultásán Wanner Wittenbecher profesz- szortól, igazgatóitól kaptunk, ö arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az évben az újságírókép- zésben a szokásosnál nagyobb figyelmet fordítanak Marx Ká­roly életművének megismerteté­sére a hallgatókkal, különösen a szakdolgozatok, a tudományos kutatások témaválasztásaiban. • A lipcsei Kari Marx Egyetem homlokzatán levő, Marxra, s a munkás- osztály össze­fogására emlékeztető dombormű. Marx Károly életműve, forra­dalmi tevékenysége a német nép történelmi hagyományainak fon­tos része. Tartalmában mélyen a nép, a haladás érdekeit szolgál­ta, s útmutatásainak, tanításai­nak megvalósítása napjainkban is ezt segíti elő. Ezért nemcsak a párt, a kommunisták ügye, ha­nem széles népi, nemzeti egység megvalósításának eszköze is, a lakosság minden rétegéhez el kívánja juttatni ezeket az esz­méket. Mindez egyiben kapocs is egy másik fontos, idei évfordu­lóhoz. ötszáz évvel ezelőtt szü­letett Luther Márton, aki tevé- \ kenységével nagyban hozzájárult a német nyelv, a német kultúra . fejlesztéséhez. És éppen ennek az évfordulónak tervezett, nagy- ' szabású megemlékezései igazol­ják egy igen fontos népfrontpo­litika' megvalósulását a Német Demokratikus Köztársaságban. Mitzki Ervin HÉTKÖZNAPOK ÉS CSODÁK „Ilyen öröm ért Dunapatajon”* Bő negyven esztendővel eze­lőtt jártam először Dunapatajon szentmiklósi tanárként, mikor meginviitált bennünket Simon Ernő prédikátor Kodály-hang- versenyre. Nem. közönséges él­ményt nyújtott Tikász kántor vezetése alatt a pataji elemi is­kola kórusa, a mester, Kodály Zoltán jelenléte feleségestől, a patajiak vendégszeretete, az asz- szonyok által nyitott tűzön, cse­répfazekakban főzött lúdgégele- ves. Fölösleges részleteznem a pataji lakoma ünnepi fogásait, hisz úgyis Kodályék jelenléte az asztalfőn biztosította annak áhí- tatos hangulatát. Erre emlékez­nek mindazok, akiknek megada­tott a személyes ismeretség. Kisebb kirándulás kapcsán negyvenkét esztendő múltán sze­retnék most érzékeltetni valamit a genius lódból, Pataj mai va­rázsából. Egykori tanítványom, kutatótársam, Pastyik István odaadása, hihetetlenül gazdag gyűjtői tevékenysége, eredmé­nyei kikényszerítik a szót belő­lem. Az jutott eszembe, hogyan •vetette valaki átlátszó féltékeny­séggel Németh László szemére, amiért annyit foglalkozott Né­meth Lászlóval. Fölöttébb meg­győző volt aztán az Ésben közölt •magyarázat: éppen ideje, hogy szóljon róla valaki. Bár a világért nem rangsorol­nám az író mellé pataji tanítvá­nyomat, Pastyik István baráto­mat, ha nem a forrásök tömkele­gén, megszámlálhatatlan élmé­nyen, tapasztalaton, olvasmá­nyon dúsítva sűrűsödtek volna műalkotásokká Németh László könyvei is. Érdemes és méltó hát 'foglalkoznunk az emberi műve­lődés történetét őrző helyi gyűj­teményekkel, a mindenkori po­tenciális írói forrással. * Nemcsak a könyveknek, a kézira­toknak is megvan a maguk sorsa. A tudós kunszentmiklósi tanár-könyvtá­ros szép írása némi késéssel jutott szerkesztőségünkbe. Szívesen közöl­jük mégis, mert időszerűségéből mit- sem vesztett, mert közérdekűek in­formációi, mert gyönyörűen bizonyít­ja: a jó tanár évtizedek messzeségé­ből is számon tartja tehetséges tanít­ványai példamutató vállalkozásait. Itt és most a pataji múzeum­mal. Hadd kérdezzem meg vele kapcsolatban: — 'Hány hazai községi gyűjte­mény dicsekedhet külön tájházi gyűjteménnyel és ipartörténeti emlékházzal? — Hány községi ' fenntartó szerzett meg, restauráltatott, rendeztetett be kiállítás céljára iparművészek tervezte műemlé­ki jellegű épületet? Pataj on ezt tették az elhagyott unitárius templommal, és nyertek a tete­jébe gyönyörű előadótermet. — Hány magyarországi köz­ségünk dicsekedhet főhivatású múzeumigazgatóval ? Nos. ez utóbbi már évek ' óta invitált' beszélgetésre, 'látogatás­ra. Nehezen mozdulok ki hazul­ról, de már nem halogathattam tovább barátom látogatását. Igyekszem most tárgyilagos ma­radni a múlt nyári utamról szó­ló beszámolómban, mivel szeret­nék pataji kirándulásra csábí­tani másokat is. Persze mindenki tudja, mennyire szubjektív az emberi ítélet, mihelyt elragadják érzései, kedvező benyomásai. így végeredményben pusztán a tola­kodó érzelgősséget sikerült elke­rülnöm, pataji beszámolóm tár­gya egy érzelmes utazás. Még végleges elrendezést sem várhat a látogató a pataji hely- történeti gyűjteményben. Igaz, máshol is nehezen. Most készítik elő a kiállítótermet, de azért bi­zonyára megmutatja az igazgató minden érdeklődőnek a hihetet­lenül gazdag kerámiagyüjte- ményt, annak folklorisztikai ne­vezetességű darabjait. Külön szakértelem nélkül meg­rajzolhatja így minden kíváncsi látogató a múzeumigazgató jel­lemző vonásait. Fáradhatatlan gyűjtői tevékenységét. Raktárá­ba belépve először megnémul a hihetetlen gazdagság láttán, majd rögtön utána csodálkozó fölkiál­tásait hallatja a mai formaterve­zett környezet valamennyi meg­szállottja, hisz azért értettek ám •terük kitöltéséhez a hajdani pa­taji fazekasok is. Mint ahogy érti mesterségét múzeumigazgatónk szintén. Ko­rántsem erőszakos, nem nevez­ném rámenősnek sem, sokkal meggyőzőbb ilyesféle jellemzé­se: lelkes és szívós, láthatóan mindig eléri célját, sikerül neki minden, amit megálmodik a ma­gyar közművelődés érdekében. Mint az újságban olvastam, azó­ta teljesen készen áll a ragyogóan restaurált unitárius templom ki­állítások céljára. Nem hiányzik fölszereléséből a vadonatúj hang­versenyzongora. Igényesnek bi­zonyul a pataji múzeumigazgató, mikor kellő időben fölkészül Ko­dály emlékének ünneplésére. Nem pusztán az orgonát és zon­gorát kezeli azonban avatatlan a hajdani pataji kántor fia, ennél meggyőzőbb szakértelemmel vá­logatta össze darabonként a gyűj­temény 1300 kötetes szakkönyv­tárát. (Kíváncsi vagyok, akad-e vajon másik .példány megyei könyvtarainkban első hazai egy­háztörténetünkből, Lampe zseniá­lis plágiumából.) Mindezek ellenére föltehetően nem írtam volna meg cikkemet, ha pusztán csak szakembert ta-- lálok a pataji helytörténeti gyűj­teményben 1982 augusztusában. Isten tudja csak, hány szakembe­rünk végzi munkáját manapság Magyarországon, ennél is na­gyobb szerencsének tartom azon­ban, mikor emberbe botlik az ember. Ilyen öröm ért Dunapata­jon. Az utcán egy idős asszonyt kérdeztem meg, merre találom a múzeum igazgatóját. Ö igazított el aztán a tanácsihoz, de szinte áldásként hangzott nénikém aja- kán az István barátom személyé­nek szóló szeretet, emberségé­nek tisztelete. Nagyon meghatott, 'hát még az, mikor megláttam a gyűjteményben a negyven-ötven 'citerát, a pataji nép ragaszkodá­sának kétségbevonhatatlan bizo- 'nyítékát. Ilyet bizony nem lát­hat mindenütt az ember, s erről már érdemes írni. A magamfajta .tanítóember örülni’ tudott min­den sikeres nebulójának annak idején. Örüljön más is velem, mivel kitűnőre vizsgázott Pataj népe tanácsával, múzeumigazga­tójával együtt. Illyés Bálint HETVENÉVES GYŰJTEMÉNY 9 A világ harmadik legnagyobb magán-lepkegyű jtjeményével ren­delkezik a 80 éves Bazsilla László. Hetven éve gyűjti, cse­réli, vásárolja a világ minden tájáról a pillangókat. Budapesti lakásában rendszeresen gondoz­za, válogatja, rendezi a termé­szet színes ékszereit. GYORSÍRÓGÉP Bolgár műszaki szakemberek egy olyan gépet 'szerkesztettek, amely forradalmasíthatja a gyorsírást.1 A gyorsírógép billen­tyűzetét a zongorához hasonlóan két kézzel működtetik. A billen­tyűkön a két kéz egyidejűleg egész akkordok leütésére képest A szöveget a gép elektronikus berendezése szótagonként rögzíti. A gép jelenleg 16 nyelven hasz­nálható, van két japán változata is. Már készül a gyorsírógép újabb változata, amelyhez szö­vegfeldolgozó szerkezetet is csatlakoztatnak. Ennek a szerke­zetnek a segítségével képernyőn jelenik meg az elkészült és azon- nyomban javítható szöveg. Az új típusnál az ílrás gyorsasága a háromszorosára növekszik. Dr. Király László, a történettudományok kandidátusa 1932-ben született Cegléden. A középiskola elvégzése után a számviteli fő­iskolán szerzett diplomát. ITöbb mint negyedszázadon át a megyei tanácsnál dolgozott. Volt gyakornok, előadó, csoport- és osztályvezető. 4978-ban lett kandidátus. Disszertációjának elme: Az amerikai-utas és tőkés agrárfejlődés és a népi demokratikus agrárátalakulás Bács-Kiskunban. A (felesége könyv­táros, a fia okleveles közgazdász, a lánya kertész üzemmérnök, ö jelenleg a kecskeméti Kertészeti Főiskola tanszékvezetője 'és tudományos igazgatóhelyet­tese s — egyéb funkciói mellett — a TIT megyei szervezetének elnöke. — Kezdettől fogva mezőgazdász akart lenni? — Apám asztalos volt, ma nyugdíjas. így én az ötvenes években „egyéb” származású vol­tam. Azt hallottuk akkor: aki me­zőgazdasági szakra megy, azt nem akadályozzák... — Könnyű gyermekkora volt? — Nem mondhatnám. Hisz tol­tam talicskát, söpröttem udvart, vizet hordtam. Apám mellett félig kitanultam az asztalosszakmát. A mi családunkban nem lehetett dolog nélkül élni. — És később? — Traktoros, majd munkaügyes, „irodás” lettem. Onnan mentem továbbtanulni a számviteli főis­kolára. Amikor elvégeztem, a Bács-Kiskun megyei Tanács me­zőgazdasági igazgatóságára kerül­tem. Akkor még így hívták az osztályt. A hősi korszakban ke­rékpárral jártam a határt Szép volt, minden egyes nap új él­ményt hozott. Sosem felejtem el azt az időszakot. Az az időszak valamiféle eljegyzés volt szá­momra a magyar mezőgazdaság­gal. — Eljegyzést mondott? — A mezőgazdaság az életem. Hogy időközben elköteleztem ma­gam a pedagógiának s tanítás­nak? Ezzel még szorosabban kö­tődöm választott munkaterüle­temhez. Hiszen azok képzését végzem, segítem, akik a mező- gazdaság különböző irányító posztjaira kerülnek később. — Úgy tudom, hogy a mostani beosztásának — tudományos igazgatóhelyettes és tanszékveze­tő egyben — volt előzménye ... — Húsz év óta oktatok mellék­állásban ebben az intézményben, sokáig úgymond „hobbim” volt a tanítás; ma már ez a hivatásom. — A több mint negyedszázados tanácsi munka befolyásolja-e a napi cselekvését? — Nagymértékben. Annak ide­jén részt vettem az országos táv­lati fejlesztési tervek előkészíté­sében, kidolgozásában. És sqk-soi^ gyakorlati tapasztalatot szerez­tem. Széles körű kapcsolatrend­szert sikerült kiépítenem. Mind­ez logikusan és érthetően segítsé­gemre van a mai munkámban. — Térjünk vissza a régebbi be­osztására. Sokáig az ország leg­nagyobb megyéjének a mezőgaz­dasági életét irányította, mint tanácsi osztályvezető. Utólag is eredményesnek ítéli meg a tevé­kenységét? — Nekem megadatott az, ami kevés embernek. Részese lehet­tem egyrészt az alapok lerakásá­nak, másrészt a nagyszerű ötödik ötéves terv előkészítésének és megvalósításának. — Felettesei elismerték, kellő­képpen értékelték a munkáját? — Egyértelműen: igen. Meg­kaptam a Munka Érdemrend ezüst és arany fokozatát, az Er­dei Ferenc-díjat, a TOT-díjat és a Haza Szolgálatáért Érdemér­met. Többszörösen a Mezőgazda­ság Kiváló Dolgozója kitüntetést. És sok egyéb elismerésben is volt már részem. Elégedett vagyok ilyen szempontból. t— És más vonatkozásban? ’— Bács-Kiskun megye kát és fél millió ember évi húsadagját, több mint hárommillió lakos zöldség-, és csaknem ötmillió em­ber évi borfogyasztását állította és állítja elő. Ezek a számok ön­magukért beszélnek. Jómagam büszke vagyok rá, hogy egy ilyen nagy horderejű program eredmé­nyes megvalósítói közé sorolha­tom magamat — Volt más sikerélménye is? — Hármat említhetek hirtelen­jében. Amit kezdetben gyanak­vással fogadtak sokan: segíthet­tem a mezőgazdasági kistermelés felvirágoztatását, összhangban a későbbi országos politikával. A másik: siettettük a mezőgazdasá­gi üzemek kiegészítő tevékenysé­gét. S a harmadik: elősegítettük a tanyák praktikus, gyakorlati hasznosítását. — ön mindig gyakorlati em­ber volt Szervező, amolyan kata­lizátor iés organizátor. Ám köz­ben szerteágazó tudományos„ el­méleti és kutatómunkát is vég­zett. Hogyan tudta ezt /össze­egyeztetni? — Bennem már fiatalon felme­rült a kérdés jártomban-keltem- ben: miért jobb vagy rosszabb az egyik gazdaság, mint a másik? Kezdtem az összefüggéseket ku­tatni, feltárni. És azért foglalkoz­tam a történelmi témákkal, hogy a mindenkori jelent jobban meg­értsem. — Közben publikált is... — írtam a Magyar Mezőgaz­daságba, a Forrásba, a Figyelő­be, a Gazdaság című folyóiratba. És tucatnyi tanulmánykötetbe. Néhány ilyet szerkesztettem is eddig. Általában évente négy-öt tanulmányt sikerült megírnom. — Kik voltak hatással munká­jára? ? — Például dr. Dallos Ferenc, a megye egykori nagytekintélyű ta­nácselnöke. Neki rendkívül so­kat köszönhetek. Segítette, biz­tatta, megértette a fiatalokat. Nagy hatással volt rám Erdei Fe­renc és többek között Berend T. Iván akadémikus. Az ő széles lá­tóköre lenyűgözően hat rám ma is. — Miért hagyta ott a tanácsot? — Sokáig úgymond két hajó­ban utaztam. Mint amolyan „tar­tományi szakminiszter”, a megye mezőgazdaságának egyik irányí­tója voltam. Másrészt, mint mon­dottam, két évtizedig tanítottam közben! Nos, nyílt egy lehetőség: megürült ez a kedvemre való ál­lás, hát megpályáztam. Sikerült, és most szintén remekül érzem magam. — Nem sajnálja — ne sértőd­jön meg a kérdésért — a hatal­mat? — Én korábban is vezetőtár­saimnak el-elmondtam egy Fáy András által elbeszélt anekdotát, melynek lényege, hogy „vigyázz, nem az ürü után megy a falka, hanem a kolomp után”. — Vagyis? — A tisztség, a beosztás nem örökletes, nem hitbizomány. Te­hát nem a személy a fontos, első- - sorban, hanem az eszme, a cél, amit képvisel valaki. Aki így né­zi a dolgot, annak a számára a hatalom eleve nem lehet cél, csu­pán eszköz, és szolgálat. — Azt veszem ki a szavaiból, hogy szereti, amit csinál... — Nagyszerű dolog kiállni száz­húsz olyan fiatal elé, aki semmi­féle papírízű tekintélyt nem tisz­tel, csakis a tudást, az őszinte szót, az elkötelezettséget. — Miként ítéli meg a mezőgaz­dasági szakemberképzés helyze­tét? — Minden’ ellenkező híreszte­léssel szemben, szükség van és szükség lesz az újabb és újabb szakemberek munkába állítására. Legyünk őszinték: a mezőgazda- sági szövetkezetek egy részében a szakemberek végzettségi szintje ma még nem megfelelő. — Úgy ismerik önt, mint aki megszállott kulturális érdeklődé­sű szakember... — Hát ha azt vesszük, hogy immár huszonnyolc év óta ugyan­azon a helyen ülök — mint bérle­tes — a színházban ... Meg, hogy ott vagyok a képzőművészeti tár­latokon, az irodalmi esteken, s hogy gyűjtöm a helytörténeti ki­adványokat, érdekel a néprajz, a régészet... A csuda tudja: lehet, hogy megszállott vagyok. — Szeret utazni? — Az ember nem tud olyan so­káig élni, hogy ezt a kicsi orszá­got igazán megismerje ... Hát még a nagyvilágot! Ezért uta­zom ... Ügy tudjuk, hogy meglehe­tősen sok az elfoglaltsága. — A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete ag­rárgazdasági szakosztályának az elnöke vagyok. S a mezőgazda­ságtörténeti szakosztálynak ugyancsak. Részt veszek a Haza­fias Népfront és a megyei tanács egy-egy bizottságának munkájá­ban, és tavaly óta elnöke vagyok a TIT megyei szervezetének. És részt veszek a Szegedi Akadémiai Bizottság munkájában is. — Talán felesleges ezek után a kérdés: milyen a közérzete? — Mit mondjak? Befogadtak, elfogadtak a főiskolán. Jó közös­ségben csakis jó közérzete lehet az embernek. — Mint kutató, történész, most - éppen mit csinál? — Tanulmányt írok a mezőgaz­daság területi irányításának idő­szerű kérdéseiről. — És konkrétabban a jelenlegi munkahelyén? — A tantárgyi reform kereté­ben a főiskolai képzés megújítá­sán dolgozom, munkatársaimmal együtt. — S mint magánember? — Most tanulom a nagyapa­szerepet. Nem kevés örömmel és izgalommal. Varga Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents