Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

1983. március 3. • PETŐFI NÉPE • 3 KISZOLGÁLT, VAGY KISZOLGÁLTATOTT? Ügyfél voltam a lakásépítési szolgálatnál Késő délután volt, amikor be­nyitottam Kecskeméten az Épü­letkarbantartó és Szolgáltató Ipa­ri Szövetkezet lakásépítési szol­gálat Reile Géza utcai irodájába. Arra gondoltam, teljesen egyedül leszek, de tévedtem, mert a „tár­gyaló” feliratú szoba ajtaján be­tekintve, éppen egy másik ügy­féllel foglalkoztak. — Kérem, foglaljon helyet — mondta kedvesen egy középkorú, már az első pillanatban szimpa­tikus asszony —, öt perc türel­met kérünk. Belesüppedtem a kényelmes fotelba, s jobb 'híján próbáltam felmérni a környe?etet. A plafo­nig érő polcokon tervrajzköte- gek, aprócska modellházak, falra feszített pauszon felül- és oldal­nézeti házrajzok. A kerek asztal­kán vendégkönyv. (Sok hivatal­ban de elkelne.) Belelapoztam. Az ország minden részéből ta­pasztalatcserén itt járt emberek, a rádió, a tévé riportereinek kö­szönő sorai, német és orosz nyel­vű bejegyzések, s talán a legfon­tosabb: nehéz kézzel rótt, kedves szavak a segítségről, az önzetlen tenniakarásról... □ □ □ — Miben lehetünk szolgálatá­ra? — zökkentett ki tűnődésem­ből Zima Tiborné. — Tessék, fá­radjon a tárgyalóba. 'Meglepődéserriben kissé zavar­ban voltam, s alig tudtam kinyög­ni: — Családi házat szeretnék épí­teni, a telek már ... — Igen, rendben van, kérem, mo.ndja el, milyen házra gon­dolt? — Két vaskos kötetet he­lyezett elém az asztalra. — Ez a vastagabb az ÉTK (Építésügyi Tájékoztatási Központ), a véko­nyabb a BÁCSTERV tervkataló­gusa. Összesen 176 típusú közül lehet választapi. — Tudna ajánlani, hiszen ... — Természetesen. A kétszobá­sok közül itt van az Izsák, ez 72 négyzetméteres. — Valami nagyobbra gondol­tam. — A Pécel típusú háromszobás és tetőtér-beépítéses. A hasznos lakótér 11.2 négyzetméter. □ □ □ Nézegetem a katalógust, amely« ben a családi otthon alapméretei mellett a távlati kép is szerepelt. Igazán vonzónak tűnt valameny- nyi. Észrevettem, hogy minden rajz két formában fordul elő. Rögtön kapom rá a magyaráza­tot. — Nem mindegy, hogy a te­lek milyen, hogy kell rá építeni, ezért minden típusnak van egy úgynevezett tükörképe ... Ha va­lamelyik megnyerte a tetszését, a tervcsomag nyolcszáz forint. Két­szer ötven forintos illetékbélyeg, illetve ezerkétszáz forint lebo­nyolítási díjért a következőket vállaljuk. S következett a felsorolás: helyszínbejárás, helyszínrajz el­készítése, pincealaprajz, esetleg belső válaszfalak módosítása, te­lekkönyvi szemle, építési enge­dély beszerzése, műszaki vezetés és ellenőrzés. Az adaptációért 2500 forint jár. Ha szükségem van, gépet is kölcsönöznek, a zsalutól a betonkeverőig, az áll­ványdeszkától a teherfelvonóig, összesen negyvenháromfajta kis­gépet, építőeszközt. Alig tudtam közbeszólni. — Kisiparost szerezni borzasz­tóan nehéz. — Semmiség — volt a lakoni- kus válasz —, tessék. Kilencoldalas névsort csúszta­tott elém az asztalón. (Ezen tíz szakma 251 főfoglalkozású mun­ka- és nyugdíj melletti kisiparos neve és lakcíme szerepelt. — Amennyiben a kedves meg­rendelő igényli, mi közvetlenül is tudunk közvetíteni kisiparost, de az a tanácsom, mert így ol­csóbb — tette hozzá —, tessék felkeresni négy-öt kisiparost, s aki kedvezőbb árajánlatot tesz, azt fogadja el. — Ennyi pénze nincs egy ma­gamfajta embernek, még érdek­lődnöm kell az OTP-nél, tudja a kölcsön ügyében ... — Fáradjon be hozzánk csü­törtökön, itt OTP-ügyeletet tar­tunk. délután 1-től 6 óráig. Az OTP munkatársaival mindent el­rendezünk a papírok kitöltésétől a kölcsön összegéig. — Hallottam valamit a sorhá­zakról. — Két ilyen típussal is foglal­kozunk: a No-Fines és a Velox- szal. Az előbbi félkész, az utóbbi teljesen házilagos kivitelezésű. Erre nem vállaljuk az adaptáci­ót, csupán szervezzük és' műsza­ki ellenőrzést végzünk. Ha kí­vánja, részletesen elmondom ... Már régen lejárt az iroda dol­gozóinak munkaideje, de még mindig a tárgyalóban ültem, s hallgattam a jótanácsokat, a le­hetőségeket, a különböző műsza­ki megoldásokat. Az elmúlt év­ben 209:1-én kaptak itt az útba­igazításon kívül olyan segítséget, amelynek hiányában hetekig tar­tott volna egy-egy engedély, ha­tározat, terv, statikai vizsgálat elvégzése. Az ÉPSZISZ lakásépí­tési szolgálatánál egy szó, mint száz — nevükhöz méltóan — ki­szolgáltak. Gémes Gábor Pályázat honvédségi ösztöndíjra A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel megha­tározott felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatos hallga­tóit, vagy az oda felvételre je­lentkezőket., ha tanulmányaik be­fejezése után — képesítésüknek megfelelően — a Magyar Nép­hadsereg hivatásos tisztjei kí­vánnák lenni. A jelentkezés fel­tételei: magyar államipolgárság, feddhetetlen előélet, erkölcsi, po­litikai megbízhatóság, egészségi alkalmasság hivatásos katonai szolgálatra, A pályázók a jelentkezési la­pot: iskolájukban vagy a hadki­egészítési és területvédelmi .pa­rancsnokságoktól kaphatják meg. Honvédségi ösztöndíjra pá­lyázhatnák a .műszaki egyetemek gépészmérnöki karának folya­matszervező, épületgépészeti és 'gépipari technológia szakán ta­nulók. A villamosmérnöki karok híradásteohnikai, digitális szá­mítástechnikai és műsorközlő, műszer- és irányítástechnikai, digitális berendezések és irányí­tástechnikai ágazatainak Jvall- gatói. A közlekedés mérnök} ka­rok járműgépész, autógépész, illetve az építőmérnöki karok közlekedésépítő, szet$ezetépítő, földmérő szakain tanulók. Jelentkezhetnek a tudomány- egyetem állam- és ,j0gtudamányi karának növendék^ .bölcsészet­tudományi karo£ pszichológia szakos, a természettudományi karok ,térképsSZi meteorológus és .programoz#' .matematikus sza­kos hallgatód, valamint az álta­lános közgazdasági karok terv- gazdasági és pénzügyi szakos ta­nulói. .* Várjak az orvostudományi egyetemek általános orvos és fogorvos hallgatóinak jelentke­zését. A Pollack Mihály Műsza­ki és az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolák magas- és mélyépítés, valamint épületgé­pész és építőgépész szakos nö­vendékei is pályázhatnak. A köz­lekedési és távközlési műszaki .főiskoláról a hídépítési és -fenntartási, valamint útépítési és -fenntartási szakos hallga­tók jelentkezését várják. Pá­lyázhatnak az erdészeti és faipa­ri egyetem földmérési és föld­rendezői, a mezőgazdasági főis­kola (Nyíregyháza) repülőgépve­zető hallgatói. Az ösztöndíj-szerződés megkö­tésére az egyetemi (főiskolai) felvételi vizsga, valamint a ka­tonai pályaalkalmassági vizsgá­lat együttes eredményétől füg- ,gően kerülhet sor. Az egyetemis­ta honvédségi ösztöndíjasok a harmadik év eredményes befe­jezése és rövid katonai alapkép­zés után ,-,katonai főiskolai hall­gatói” állományba, zászlósi rend­fokozatba; az egyetem befejezé­sét követően hivatásos állomány­ba kerülnek és tiszti rendfokoza­tot kapnak. A főiskolások az ál­lamvizsga után vesznek részt rö­vid katonai alapképzésiben és azt követően kapják meg a tiszti rendfokozatukat. .Pályázati határidő: egyetemis­ták (főiskolások) részére az év­folyamtól függetlenül bármely .időpontban: a felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkezőknek: március 3I-ig. NÁDVÁGÁS A A Sárszentmihályi Állami Gazdaság velencei üzemében az idén 1 millió 200 ezer kcve nádat dolgoznak fel. Jelentős részét Hollandiá. ba, az NSZK-ba, Franciaországba viszik. Tompái fejlesztések Sorra rendezik, a községekben a falugyűléseket. Legutóbb tom­pái tudósítónktól kaptunk e té­mában levelet. Mint Belágyi Mihály írja, ta­valy több mint másfél kilométer vízhálózatot, 750 négyzetméter járdát készített a lakosság. Tár­sadalmi munkájuk értéke több ■mint 14 millió forint volt. Ugyan­csak a múlt évben fogtak hozzá az új nyolctantermes iskola fel­húzásához, amelyre eddig há­rommillió forintot költöttek. Az­zal, hogy január elsején megala­kult a költségvetési üzem, a ter­vezettnél hamarabb befejezhetik az építkezést. Az idén korszerűsítik az autó- buszmegállókat, folytatják a jár­daépítést és bővítik a’vízhálóza- tot. Üj lakótelep kialakítását is tervezi a nagyközségi tanács. A negyvenegy családi házhoz a te­repet már rendezték és 150, va­lamint 250 négyszögöles telkeket adnak el tartós használatra. A vb-titkár előadásában szó volt a falugyűlésen a sokakat érintő állattartási rendeletterve­zetről is. Meglepetést okozott a helyi művelődési ház KÓLÖ nép- táncegyüttese szórakoztató mű- .sorával. Felújítják Szegeden a Tisza-hidat Az idén százéves szegedi Ti­sza-hidat — amelyet1 a második világháborúban felrobbantottak, és a felszabadulás után újjáépí­tettek- — a következő hónapok­ban felújítják. Az UVATERV ál­tal készített program alapján a Ganz-MÁVAG szakemberei már korábban átvizsgálták a szerke­zeti eleméket, az acéllemezeket összefogó negyvenezernyi szege­cset, s ezeket részben már ki is javították. Most ellenőrzik a két nagy tartóívet, a pályaszerkeze­tet, majd azokat is javítják, s az egész hidat újjáfestik. Ez utóbbi munkák miatt hamarosan — még március első felében — lezárják a hidat a gépjárműforgalom előj. Ez idő alatt — várhatóan négy hónapig — a járművek a néhány .éve átadott új északi hídop köz­lekedhetnek. Ériinti a korlátozás a nagylaki átkelőhelyen Romá­niába utazókat is. A gyalogosok továbbra is a régi hídon közle­kedhetnek, megfelelő védőtető A alatt. TÚL A MEGYEHATÁRON — SOMOGYI JEGYZETEK Ismerkedés Tíz óra tízkor indultam dunán­túli utamra a Noszlopy Gáspár vezetésével Ferenc József elfogá­sára szövetkező gerillák kecske­méti emléktáblájától. A 9-es szá­mú Volán járata menetrendszerű pontossággal érkezett a Sportcsar­nokhoz. Negyedórával a „csatla­kozás” előtt érkeztem a Déli-pá­lyaudvarra. Szerencsére, mert a várakozó szerelvényeknél hiába kerestem az úticél-város nevét. „Ezt se tudja” — olvastam ki a szolgálattevő arckifejezéséből — „a dombóvár—gyékényesi gyors első három kocsija megy Kapos­várra.” Uj városok A Innen szállítják számos külföldi országba a Kaposvári Húskombi­nát keresett exportsonkáit. Farmernadrág és exportsonka Saját erőforrásaikból nem tud­ták volna csökkenteni történelmi, földrajzi okokból következő elma­radásukat A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak 1965. januári határozata gyor­sította meg ipari üzemek letele­pedését, a meglevők bővítését. Or­szágosan is számottevővé vált a pamutfonal, a cérna, a gyermek- ruházat és a farmernadrág-gyár­tás. A sonkakonzervüzem külföl­dön is keresett termékei, a hír­adástechnikai alkatrészek korsze­rű színvonalúak. A latifundiumok, a nagybirto­kok birodalma volt Somogy. Fő­ként búzát, kukoricát és burgo­nyát termesztettek. Hatalmas gu­lyák kóboroltak a dombok között zöldellő, fonnyadozó réteken. Most 77 termelőszövetkezet, 10 állami gazdaság próbál minél többet ki­hozni a földből. Törekvéseiket vál­takozó sikerűnek minősíti, a So­mogy bemutatkozik. „A termelő­szövetkezetek által művelt terü­letnek csaknem a felén kedvezőt­lenek a gazdálkodás feltételei __ 1 965-höz viszonyítva a termésát­lagok 2,5—3-szorosára növeked­tek, általában az országos ütem­mel megegyezően. Ugyanakkor a rét_ és legelőterületek hozama a növekedés ellenére sem éri el az országos átlagot.” Űjabban a ter­melési rendszerekben az országos­nál jobb eredményeket érnek el. A Dél-Balatoni Borvidék 32 köz­séget foglal magában.” Kaposvári hangulat A vonatablakból ki-kinézegetve magam is meggyőződhettem arról, hogy hazánk egyik legerdősebb megyéjében járok. Itt található az ország erdőterületének csaknem kilenc százaléka. Maradt időm a szemlélődésre, mert jóindulattal sem mondhatnám expressz-sebes- ségűnek a vonatot. (Háromszáz­negyven percig utaztam, míg Kecskemétről a légvonalban leg­feljebb száznyolcvan kilométerre található Kaposvárra értem.) A Dorottya-szállóban csak tarka girlandok emlékeztettek az orszá­gos hírű farsangra. (Gondolom, in­kább az idegenforgalmi érdek tartja életben a maskarás vígsá- got, mint az ott élők parancsoló igénye. így vagyunk mi is a hírős napokkal, sajnos.) A főutca egyes szakaszain, az ide torkolló utcákban őrzik a vá­ros jellegzetesnek mondható arcu­latát. Másutt kopár homlokzatú új szálloda, üzletház bontja az összképet. A régi hotellel szemben óriási daruk zümmögve emelik a magasba az új megyei tanácsház legfelső emeletére a gerendákat, az előregyártott elemeket. Ügy lá_ tóm, hogy az év végére elkészül a hatalmas palota. Engem a klasszicizáló régi épü­letben várnak a művelődésügyi osztály vezetői. Meglepve kapom fel a fejemet előterében: Nosz­lopy Gáspárnak, a szabadságharc forradalmár somogyi szolgabírójá­nak, a szabadcsapatok szervezőjé­nek az emléktáblája előtt. Kisfa­ludy Strobl Zsigmond patetikűs szobra is Kecskemétre emlékez­tet: ablakomból az általa készí­tett Lenin-szoborra látok.. Igen, kis ország vagyunk, még akkor is, ha az ország közepéről negyed na­pig kell utaznom, amíg egy nem túlságosan távoli megyébe eljutok. Heltai Nándor Dunántúli származék létemre csak Siófokon és Balatonboglár környékén jártam A balatoni üdülőtelepeken szerzett tapaszta­lataim általánosításával úgy hi­báznék, mintha a Dunakanyart azonosítanám Pest megyével. Meg kell ismernem tehát az ország legritkábban lakott megyéjét, mi­előtt írok róla. Ezért vittem ma­gammal a Somogy bemutatkozik Budapesten című kiadványt. Nyugodtan böngészgethetem a megye fővárosi vendégeskedésére kiadott tájékoztatót, mert a dider­gő téli táj nem sok látnivalót kí­nál. Megtudom: Somogy területe 6036 négyzetkilométer, annyi, mint a megyeszékhely és a kecs­keméti járás kivételével Bács- Kiskun. Lakóinak száma 210 ezer­rel kevesebb a mienknél. Két év­tizede csak egyetlen városa volt. Tudatos településhálózat-fejlesz­tés a hatvanas években, központi támogatással kibontakozó gazda sági fejlődés hatására vált lehe­tővé és szükségszerűvé. Siófok, Nagyatád, Marcali és Barcs váro­si rangot kapott. Az indokoltnál gyorsabban csökkent azonban a falvak lakossága, ami növelte az úgynevezett aprófalvak számát. A Ez a fotó Kaposvár főutcáján készült. (Dombóvár után hosszú perce­kig hatalmas legelők, nagyüzemi táblák követik a vonatot; átnéz­hetem a kiadvány ipar és mező- gazdaság fejezetét is.) 1953-ban nyitották meg a Kaposvári Tex­tilművek, az első modern szocia­lista nagyüzem kapuit. Mint ná­lunk, itt is a lakosság elvándorlá­sát akarták lassítani kisebb válla­latok szervezésével. (Makai Károly felvételei) A Hajmást már autóbusz köti össze a megye- székhellyel. Mint a mesében — Apu, miért volt a király meztelen? — Azért, mert valami csirkefogók félkész ter­méket adtak el neki. Legközelebb jobban fi­gyelj, és ne tegyél fel buta kérdéseket! — És miért nem mond­ta meg valaki rögtön neki, hogy meztelen? — Azért, mert... Honnan tudjam, hogy miért!? Jobb lenne, ha kimennél játszani! Ez vasárnap történt; meséket olvastunk a fi­ammal, és megbeszéltük a bennük felmerült problémákat. ■Hétfőn az igazgatónk értekezletet tartott. Ülök az értekezleten, hallga­tok, jegyzetelek. Egy­szer csak leesett a töltő­tollam a padlóra. Leha­joltam, hogy felvegyem, és hirtelen azt látom, hogy az igazgató mezít­láb van! Abszolúte! Ci­pő nélkül, sőt, zokni nél­kül! A parkettára rakta meztelen lábát, és az uj­jait mozgatta. Nem hit­tem a szememnek. Pis­logtam, megnéztem még egyszer — úgy van! Me­zítláb! Meglöktem a kö­nyökömmel Dragonovot. — Dragonon — súg­tam a fülébe —, nézd meg, mi van a főnök lábán. Dragonon szó nélkül ledobta a ceruzáját a padlóra, és bemászott az asztal alá. Néhány má­sodperc múlva kimá­szott, és rámnézett. Ar­ca' sápadt volt, mintha egy dinosaurust látott volna az asztal alatt. Odasúgja nekem: — Olasz cipője van. Az olaszok tudnak ilyen könnyű kis átlátszó ci­pőket csinálni. Valószí­nűleg akkor hozta, amikor legutóbb Olasz­országban járt. Igen, úgy van, olasz cipő ez... Az értekezlet végét­ért. Ebéd után kihívták valahová az igazgatót, Dragonon meg én sza­ladtunk utána a kijá­rat felé. A földszinten értük utol, amikor Pa- najot bácsival, a por­tással beszélgetett. Miu­tán biccentett az öreg­nek, elindult a kocsija felé. Télikabátban, fe­jén sapka, kezében dip­lomatatáska ... Es me­zítláb! Odakint hava­zik! Legalább öt centi- méteres a hó, de ő fity- tyet hány a hóra, las­san, kényelmesen megy. Mögötte pedig ott lát­szottak mezítelen lábá­nak nyomai, mint nyá­ron a strandon. Megra­gadtam Dragonon kezét. — Dragonon — mon­dom — ez nem olasz ... — Mi van? — úgy tesz, mintha mit sem ér­tene. — A főnök cipője. Nem Hollandiából hoz­ta? ... — Hollandiából vagy Olaszországból — mit számit az! — felelte Dragonon. — Igen, valóban — helyeseltem neki — a főnökünk nagyon Ízlé­sesen öltözködik... Otthon a fiam újra nekem szegezi a kér­dést: • — Apu, miért nem mondta meg valaki a királynak mindjárt a legelején, hogy nincs rajta ruha? Ekkor nem bírtam to­vább türtőztetni magam, és lekevertem neki egy olyan nyaklevest, amitől rögtön elhallgatott, és elment lefeküdni. Hogy néha mennyire tudják molesztálni az embert ezek a gyere­kek1.' Irta: Dimitr Bezsanszki (Juhász László fordítása)

Next

/
Thumbnails
Contents