Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-25 / 71. szám
< • PETŐFI NÉPE • 1913. március ti. AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) Sokoldalú diplomáciai tevékenység A jelenlegi világpolitikai helyzetben, amikor egyes imperialista körök a haladó világ jogos érdekeit sértve és az emberiség puszta létét veszélyeztetve rontják' a nemzetközi légkört, egyre fontosabb szerepe, jelentősége van a sokoldalú nemzetközi, politikai, diplomáciai tevékenységnek. Hazánk képviseletét — ami az Elnöki Tanácsnak alkotmányos feladata — a feszültebb nemzetközi viszonyok ellenére is megkönnyíti az a tény, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista társadalmi rendje szilárd, hogy országunkban — a sok tekintetben nehezebb körülmények között is — bizakodó és alkotó légkörben folyik a gazdasági építő- muinka, élénk a közéleti tevékenység és a kulturális élet. Mindez, eddig elért eredményeink mellett, önmagában is tekintélyt kölcsönöz országunknak, segíti jó hírnevének öregbítését és eredményesebbé teszi képviseletét a világban. Külpolitikájában a Magyar Népköztársaság és népe a békés egymás mellett élés elvei alapján, egymás érdekeinek tiszteletben- tartásával és a kölcsönös előnyökre építve, minden állammal jó viszonyra törekszik — függetlenül annak társadalmi, politikai berendezkedésétől —, feltéve, hogy a másik fél részéről is hasonló szándékot tapasztal. Szándékaink nyíltak és őszinték, hdsz- szú távon is építeni lehet rájuk. Országunkat a világban szocialista országként ismerik és elismerik. Mindenkor szocialista céljaink és szövetségi elkötelezettségünk ihamgsúlyozása mellett képviseljük hazánkat. Népünk békés alkotómunkájá- nak nélkülözhetetlen fettétele a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal meglevő barátságunk, valamint közös szervezeteink: a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szüntelen erősítése. Szá- . munkra ez nemzeti érdek, mert hosszú távon is csak a szocialistát közösséghez való tartozásunk, a szocialista országokkal folytatott kétoldalú és sokoldalú együttműködésünk biztosíthatja országépítő munkánk sikeres folytatását. A jelenlegi nemzetközi helyzetben az áltáláno6 külpolitikai és a kétoldalú kapcsolat óik szempontjából is megkülönböztetett jelentősége van azoknak a magas- szintű tárgyalásoknak, amelyeket az Elnöki Tanács tisztségviselői és tagjai folytattak külföldön, illetve a hazánkba látogató vezetőkkel, politikusokkal. Ezek a tárgyalások nagymértékben hozzájárultak egymás álláspontjának jobb megismeréséhez, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséhez és nem utolsósorban a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyének erősítéséhez. A magasszintű tárgyalások közül kiemelkedő fontosságúak a Szovjetunió és más testvéri szocialista országok politikai, állami vezetőivel folytatott személyes tárgyalások. Jelentősen hozzájárult kapcsolataink bővítéséhez és erősíti együttműködésünket, hogy hazánkban üdvözölhettük Afganisztán, Angola, Ciprus, Finnország, Franciaország, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Ku- vait, Libia és Nigéria elnökét. Az utóbbi időszakban több, földrajzilag tőlünk távolabbi, haladó állammal kötöttünk barátsági és együttműködési szerződést, amely államközi kapcsolatiunkban fontos szerepet játszik. Barátsági és együttműködési szerződés megkötésére került sor Etiópiával, Mozambilkkal, Angolával, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal és Afganisztánnal. A beszámolási időszakban diplomáciai kapcsolatokat létesítettünk Botswanával és Zimbabwé- val. Így 127-re növekedett a Magyar Népköztársasággal diplomáciai kapcsolatot tartó államok száma. — Az Elnöki Tanács az ország- gyűléstől kapott megbízatás alapján, az alkotmányos előírásoknak megfelelően végezte feladatát — jelentette ki Katona Imre, s befejezésül kérte a beszámoló .tudomásul vételét és elfogadását; Miután a beszámolóhoz senki sem kívánt hozzászólni, határozathozatal következett. A képviselők az Elnöki Tanács beszámolóját — egyhangúlag — jóváha- gyóan tudomásul vették. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően, dr. Sziibereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólásra. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS TÁRSADALMI HATÁSA Dr. Sziibereky Jenő beszámolója Bevezetőjében dr. Sziibereky Jenő felidézte, hogy az országgyűlés legutóbb 1980-ban tárgyalt a Legfelsőbb Bíróság munkájáról. Most arról ad áttekintést a beszámoló, hogy a Legfelsőbb Bíróság miként látta el az alkotmányban és a bíróságokról szóló törvényben meghatározott ítélkező és elvi irányító feladatait az 1981. és 1982. évben; szükségképpen érinti az alsófokú bíróságok ítélkezését, érintkezik a belügyminiszter múlt évi és a legfőbb ügyész jelenlegi országgyűlési beszámolójával. A szocialista törvényesség — Amikor a bűncselekményeket elkövetők felelősségrevoná- sáról vagy az állampolgárok és a vállalatok pereiről van szó, hajlamosak vagyunk csak a bűnözést és a jogsértést látni. Ezért szeretném felhívni a figyelmet arra — mondta a Legfelsőbb Bíróság elnöke —, hogy az évi köreiken kilencvenezer bűnügy, százötvenezer vagyoni és családjogi, húszezer munkaügyi, tizenötezer gazdasági per ellenére országunkban milliók élnek békességben, tisztelik, megtartják a törvényeiket, becsülettel végzik munkájukat. Országunkra általánosan jellemző a rend és a jogbiztonság, a szocialista törvényesség érvényesülése. Felelősséggel jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek — fogalmazott dr. Sziibereky Jenő —, hogy a Legfelsőbb Bíróság és a bíróságok jogalkalmazása kiegyensúlyozott, az ítélkezés során egységesen érvényesül a törvényesség, a jogszabályokat társadalmi céljainkkal összhangban értelmezik és alkalmazzák. Ezután arról szólt: a bíróságok egyik alapvető feladata, hogy védjék állami, társadalmi, gazdasági rendünket, az állampolgárok életét, személyes biztonságát. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ezután kitért a bűncselekményekkel kapcsolatos intézkedéseikre. Perek, jogviták Beszámolójának következő részében a Legfelsőbb Bíróság elnöke arról beszélt, hogy az állampolgárok egymás közötti jogvitái, vagyoni, családjogi és egyéb perei viszonylag sok embert érintenek. Az utóbbi időszakban az ilyen perek száma az országban évi átlagban 150 ezer volt. Az állampolgárok szerződéseiben esetenként tapasztalható felelőtlen kötelezettségvállalás, illetőleg a kötelezettségek alóli indokolatlan szabadulni akarás, a rosszhiszemű eljárás, s törekvés alaptalan előnyök megszerzésére. Egyes perfajták például az állami lakások bérének nem — vagy késedelmes fizetése miatti felmondási és lakbérbehajtási perek forrása az állam- polgári fegyelmezetlenség. A Legfelsőbb Bíróság olyan gyakorlat kialakítására törekedett, hogy hatékonyan védjék a jogos érdekeket. A család fontos társadalmi funkciót tölt be, zavara.i, konfliktusai a társadalomra károsak. A családjogi ítélkezés — a konkrét családi viták intézésén túlmenően — akkor tölti be célját, ha a család védelmét, és ezen belül a magáról gondoskodni nem tudó, védelemre szoruló gyermek érdekeit is szolgálja. Két olyan területet emelt ki .ezután a beszámoló, ahol nyilvánvaló követelmény az egyéni és a közérdek összehangolása. Az egyik az, hogy az állampolgárok a pénzükért jó minőségű árut kapjanak. A fogyasztók érdekeinek a védelme a bíróságoknak is feladata. A Legfelsőbb Bíróság ezért országosan olyan ítélkezési gyakorlatot igyekezett kialakítani, amely — a jogszabályok által engedett határok között — a jogos fogyasztói érdekeket hatékony védelemben részesíti, s ez egyben a termék minőségének védelme is. Ezt a célt szolgálta a múlt éviben hozott elvi dönté9, amely a szerződés hibás teljesítéséből eredő igények érvényesítését illetően adott átfogó elvi irányítást. A másik ilyen tárgykört a •szellemi alkotások jelentik, amelyeknek az ipari-műszaki fejlődés szempontjából rendkívül nagy jelentőségük van. Több iránymutató állásfoglalás segíti ezen a területen az egységeis jog- alkalmazást, — A Legfelsőbb Bíróságnak — miként elnöke kifejtette — fontos feladata, hogy a gazdálkodó szervezeték, vállalatok és szövetkezetek jogvitáiban érvényesítse a gazdaságpolitikánknak megfelelő jogpolitikai elveket. A gazdaság szabályozása Jogrendszerünk 1968 óta lehetővé teszi, hogy meghatározott — főként gazdáságirányító — szervek indítványára a bíróságok gazdasági bírságot szabjanak ki* azokkal a gazdálkodó szervezetekkel szemben,- amelyek nyereségüket a jogszabályok megsértésével vagy gazdálkodásunk elveivel ellentétes tevékenységgel növelik. A gazdasági bírság gazdaságirányítási rendszerünkhöz szabott, elvileg helyes- és jó szankció, megfontoltan és indokolt esetben kell alkalmazni. Mégis, a gazdasági perek tapasztalatai azt mutat- jáks hogy az indítványra jogosult nagyszámú, szerv közül csak néhányan és jóval kisebb számban tesznek indítványt bírság kiszabására, mint ahogyan az indokolt lenne. Az 1981. és 1982. évi összesen 38 ilyen indítvány többségét a pénzügyminisztérium bevételi főigazgatósága, a Legfőbb , Ügyészség«- a Kpzppnti. Népi.« Ellenőrzési Bizottság, illetve az .^Országos Anyag- és Árhivatal nyújtotta be. A Legfelsőbb Bíróság által kiszabott legmagasabb bírság 26 millió forint volt. Az indítványok elbírálásánál az ítélkezési gyakorlat abból indul ki, hogy magasabb nyereséget a több, jobb munkával, ésszerű gazdálkodással a fogyasztói, felhasználói igények jobb kielégítésével kell elérni, nem pedig „ügyeskedéssel”, meg nem engedett eszközökkel, a gazdálkodási szabályok megsértésével. Ami a munkaügyeket illeti, ezekben is érezteti hatását, hogy az utóbbi években hazánkban fokozottan előtérbe kerülték a gazdálkodás hatékonyságának követelményei. Ennek megfelelően nagy súlyt helyezünk egyfelől általában a dolgozók kötelezettségeinek hatékony teljesítésére, másfelől a dolgozók anyagi ösztönzését szolgáló előírások «betartására, a dolgozók jogainak védelmére, beleértve a munkahelyi demokráciával összefüggő jogok érvényesülését is. A kötelezettségek megszegésének számos következménye között a legtöbb problémát a fegyelmi felelősségrevanás szolgáltatta. A jog eszközeivel is biztosítani kell, hogy a munkáltató, illetve a szövetkeizet éljen fegyelmi jogával, ha indokolt, éspedig helyesen éljen azzal, de ne éljen vissza vele. A népgazdaság és az egyes vállalatok szempontjából is fontos, hogy gazdaságosan foglalkoztassák a dolgozókat. Jelentős vállalati átszervezéskor a munkaerő újraelosztása az esetek egy részében felmondás útján történik. Az ebből keletkezett viták egységes, törvényes és megnyugtató, megoldása érdekében több állásfoglalás született, elősegítendő a megfelelő munkaerő-átcsoportosítást. A törvényesség garanciái A törvényesség egyik jelentős garanciájaként említette dr. Sziibereky Jenő, hogy a Legfőbb Ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bíróságok bármely jogerős határozata ellen — a Legfelsőbb Bíróság előtt — törvényességi óvást emelhet, ha a határozatot törvénysértőnek vagy megalapozatlannak' tartja. Az óvást hivatalos vagy társadalmi szervek kezdeményezik, illetve állampolgárok kérik. Figyelemre méltó, hogy a bírósági ügyek 75—80 százalékában az ítéleték első fokon jogerőre; emelkednek; az érdekeltek tehát ilyen nagy arányban megnyugvással elfogadják az első fokú döntést. Arról is szólt a Legfelsőbb Bíróság elnöke, hogy a bírósági jogalkalmazás a jog érvényesülésének garanciákkal biztosított legfontosabb útja. Az igazságszolgáltatás, az emberek, a társadalom érdekében funkcionál. — A Legfelsőbb Bíróság — mutatott rá äz elnök — nagy 6Úlyt helyezett arra, hogy az illetékes állami, társadalmi vezetők, vezető szervek figyelmét ráirányítsa az ítélkezés során szerzett tapasztalatokra. Egyebek között tájékoztattuk a Minisztertanács elnökét, valamint az építésügyi és városfejlesztési minisztert a lakásépítéssel kapcsolatos szavatossági perek, a belkereskedelmi minisztert a fogyasztási cikkek minőségi hibáiból adódó perek, a közlekedési és postaügyi minisztert a szállítmányozási és fuvarozási, az egészségügyi minisztert pedig a származás-megállapítási . perek főbb tapasztalatairól. A belügyminiszter figyelmét /felhívtuk egyes bűnügyek nyomozásával összefüggő jelenségekre. A különböző eljárásokban általánosítható észrevételeinket több esetben jeleztük az igazságügy- miniszternek. Jelzéseinkre az illetékesek mindig megfelelően reagáltak, és intézkedéseket tettek. Figyelemfelhívásunk segítette a kodifikációt, a jogszabályelőkészítést is. i Különféle elvi kérdésekben, például az államigazgatási határozatok megtámadása kapcsán, nyugdíjügyeknél, családjogi téren, környezetvédelmi szankcióknál folytattunk tájékozódó és tájékoztató megbeszéléseket a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, illetőleg a Társadalombiztosítási Főigazgatósággal, a Miagyar Nők Országos Tanácsával, a Hazafias Népfront különböző szerveivel. Ezek a megbeszélések a társadalmi valóság és a társadalmi igények feltárását szolgálták. Egyébként testületi, elvi irányító állásfoglalásainkat minden esetben az igazságügyminiszter és a Legfőbb Ügyész közreműködésével hoztuk, r Az igazságszolgáltatás társadalmi hatását, a jogi eszközök alkalmazását dr. Sziibereky Jenő olyan erőként említette, amely hatékonyan védi, alakítja társadalmi viszonyainkat, formálja az emlberek tudatát. Társadalmunkban azonban — tette hozzá — számos állami és társadalmi szerv és tényező együttes erőfeszítése szükséges a továbblépéshez, az egészséges közmorál, közgondolkodás alakításához, továbbfejlesztéséhez. Végezetül a Legfelsőbb Bíróság elnöke kérte, hogy 'beszámolóját az országgyűlés fogadja el. AZ ÜGYÉSZI MUNKA KÖVETI A TÁRSADALMI FEJLŐDÉST Dr. Szíjártó Károly beszámolója A legfőbb ügyész elöljáróban utalt arra, hogy az ügyészi szervezet tevékenységéről legutóbb 1980-ban, a tavaszi ülésszakon számolt be. A Magyar Népköztársaság ügyészi szervezete azóta is teljesítette az alkotmányban, az ügyészi törvényben és más jogszabályokban, a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiben megfogalmazott feladatait — hangsúlyozta dr. Szíjártó Károly, majd így folytatta: — Az ügyészi tevékenységnek is része van abban, hogy a Magyar Népköztársaságban továbbra is jó a közrend és a közbiztonság. Szilárd a törvényesség, s mindez szocialista építőmunkánk nélkülözhetetlen előfeltétele. Az állami, gazdasági és társadalmi szervek kötelességüknek megfelelően biztosították a törvényes rendelkezések betartását, betartatását. A törvényesség tovább fejlődött. Az elért eredmények megállapítása mellett azonban a törvényesség területén adódó további tennivalók meghatározására minden szervnél nagy gondot kell fordítani . ■,■■! cxaysu msfirfl Fontos feladat a bűnözés megelőzése A bűnözés mértéke az utóbbi években némileg emelkedett. Ennek ellenére struktúrája, veszélyessége és területi megoszlása alapvetően nem változik. Ez is arra utal, hogy visszaszorítása hosszútávú és össztársadalmi feladatot jelent. Tennivalóinkat ennek tudatában kell kidolgoznunk. 1982-ben csaknem 140 ezer közvádas bűn- cselekmény vált ismertté, s ez a megelőző évhez képest 3,6 százalékos növekedést jelent. A bűnelkövetők száma tavaly 77 174 volt. A bűnözés körülbelül 70 százaléka továbbra is a társadalomra enyhébben veszélyes cselekmények, a vétségek körébe tartozik. A bűnözés szerkezetében változatlanul a legjelentősebb kategória a vagyon elleni bűncselekmények nagy csoportja. Ezen belül a társadalmi tulajdont károsítok részesedése 33,4, a személyek javai ellen irányulóké pedig 66,6 százalék. A vagyon elleni bűnözés 4,1 százalékkal nőtt, mert több lett mind a személyek javait, mind a társadalmi tulajdont károsító bűn- cselekmények száma. A társadalmi tulajdonban bűncselekménnyel okozott kár összege több mint egymilliárd forint volt. Ebben közrehatott, hogy sokasodtak a nagyobb kárt okozó cselekmények. A társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények közül 33 egyenként egymilliói forint feletti kárt jelentett. Egy esetben pedig a gondatlanul elkövetett bűncselekménnyel okozott kár a 700 millió forintot is meghaladta. A statisztika azonban azt is mutatja, hogy a vagyon elleni bűncselekmények zöme (55,5 százaléka) tavaly is 1001 és 10 000 forint közötti kárt okozott. Az összbűnözésen belül — a vagyon elleni bűncselekmények után — a másik legnagyobb kategória: a közlekedési bűncselekmények. Igaz, arányuk csökkent (1982-ben 12,6 százalék, 1981-ben 13,1 százalék), és számuk is valamelyest kevesebb lett. Ezen belül azonban a közúti járművek ittas vezetése 0,6 százalékkal többször fordult elő. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekménynél némileg javult a statisztika. Az emberölések száma (az erős felindulásban elköve- tettekkel( együtt) tavaly az 1981.' évi 214-ről 190-re, az emberölési kísérleteké a megelőző évi 237-ről 167-re, a szándékos súlyos testi sértéseké 5187-ről 5040-re csökkent. Az életveszélyt okozó testi sértések száma viszont növekedett. (1980-ban 216, 1981-ben 217, 1982-ben 306). A rablásoknál ay’ számok 7,9 százalékos csökkenést mutatnak. Az elmúlt év adatai alapján örömmel állapíthatjuk meg, hogy az állam elleni bűncselekmények száma tovább csökkent, s tavaly nem érte el (mint 1981-ben) az összbűncselekményekhez mért 0,1 százalékos arányt sem. _ Az 1982-ben ismertté-vált «7-7-174 bűnelkövető KÖZÜl^ ‘2g&35$,léJieftát az összesnek c>34‘’1 százalékéi ivóit? büntetett előéletű. A bűnelkövetők 10,1 százaléka volt fiatalkorú, számuk 5,9 százalékkal növekedett. Ezután arról szólt a legfőbb ügyész, hogy a bűnözés okainak folyamatos elemzése nélkülözhetetlen és fontos feladat, amely, kiindulópontja a bűnözés megelőzésére és visszaszorítására irányuló össztársadalmi tevékenységnek és a bűnüldözés irányításának is. A mértéktelen alkoholfogyasztás kedvezőtlen hatása a társadalomra csekélyebb mértékben veszélyes jogellenes cselekményeknél, a szabálysértéseknél is kimutatható. Az alkoholizmus megelőzésének lehetőségei között a jogi szabályozás kerek egészet alkot, jól szolgálja, illetve jól szolgálhatná a megelőzés ügyét. Az, hogy az alkoholizmus elleni küzdelem mégsem hoz nagyobb eredményeket, nem a jogszabályalkotásra, hanem a jogalkalmazás és a végrehajtás hiányosságaira vezethető vissza. A munkakerülés és a bűnözés kapcsolata egyértelműen kimutatható — mondotta a továbbiakban a legfőbb ügyész. — A nyílt vagy leplezett munkakerülés, a szándékos távolmaradás a társadalmi termeléstől sérti alkotmányunk szellemét és ellentétes társadalmi céljainkkal is. Évente 7—8 ezer olyan személy ellen indul büntetőeljárás különböző bűncselekmények miatt, akiknek az elkövetéskor nem volt munkaviszonyuk, és munkakerülő, csavargó életmódot folytattak. — A bűnözés megelőzése érdekében a legsürgetőbb feladataink tejkjözé «tartozik, hogy tartalmasabbá S?íj§gyük, kiterjesszük a foglalkozást azokkal, akik életkörülményeik miatt fokozottan veszélyeztetett helyzetben élnek, különösen törődve az ilyen fiatalokkal. Összefüggő teendő a társadalmi jogtudat fejlesztése a jogpropaganda eszközével, az erkölcsi követelmények betartatása, a fokozottabb nevelés a kötelezettségek teljesítésére. Mindenütt és mindenben megfelelően kell szabályozni a helyi termelési, gazdasági és más, úgynevezett ügyintéző tevékenység lényeges folyamatait. A gazdálkodó és ellenőrző szervek felelőssége Arra a témára tért rá ezután dr. Szijártó Károly, hogy a gazdasági fejlődés új körülményei és követelményei sok vonatkozásban érintik az ügyészi tevékenységet is: Az előző' beszámoló óta eltelt időszakban számos olyan új rendelkezés jelent meg, amelynek közös célja a termelés, a szolgáltatások és a kereskedelmi tevékenység javítása, a fogyasztók igényeinek kielégítése és a hiányosságok kiküszöbölése. A népgazdaság működését szabályozó új rendelkezésekkel kapcsolatban az az elv követendő, hogy az esetleg jelentkező negatív hatások ellen elsősorban gazdasági intézkedésekkel kell fellépni. Fokozott felelősség hárul minden gazdálkodó egységre, felügyeleti szerveikre és a népgazdaság felügyeletét, ellenőrzését ellátó valamennyi szervre. Ennek fontosságát tapasztalatokkal is alátámasztotta a legfőbb ügyész. Kifért a beszámoló arra, hogy a szocialista törvényességnek a gazdálkodás körében való töretlen érvényesülése érdekében az ügyészségék az elmúlt években is számos gazdálkodó szervnél vizsgálták a munkaviszonnyal, a szövetkezeti tagsági viszonnyal, a munkavédelemmel kapcsolatos jogalkalmazási gyakorlatot, a fegyelmi és kártérítési felelősségre vonást, valamint a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését. Az ügyészek változatlanul részt veszpek a munkaügyi és gazdasági perekben is. Az ügyészi fellépés a bíróság előtti indítványokkal, fellebbezésekkel, a jogsértések okainak feltárása után a megszüntetésükre irányuló felhívással, a szignalizációval kívánja erősíteni a munkafegyelmet és a társadalmi tulajdon védelmét. Most, amikor gazdasági építő- munkánkat nehezebb feltételek között kell végeznünk, különösen fontos, hogy a gazdálkodó szerveztetek fokozottabban • törekedjenek a munka hatékonyságának fokozására. Nyilvánvaló, hogy az a célkitűzés csak akkor valósulhat meg maradéktalanul, ha a vezetők és beosztottak egyaránt körültekintően eleget tesznek munkaköri kötelezettségeiknek, a munkaidőt jól kihasználják, munkaköri feladataikat fegyelmezetten végzik. Éppen ezért az ügyészségek a fegyelmi ügyek és az ezekkel kapcsolatosan keletkezett döntő- bizottsági eljárások törvényességét rendszeresen vizsgálják. A gazdálkodással összefüggő ügyészi tevékenység körében szólt a' legfőbb ügyész a gazdasági bírság intézményéről is: — A bírsággal sújtott gazdálkodó szervek vezetőinek egy része népgazdasági érdekekre hivatkozva igyekszik menteni a kifogásolható vállalati vagy szövetkezeti tevékenységet. Márpedig nem ismerhetünk el nép- gazdasági érdeknek olyan magatartást, • amely sérti a jogrendet, és nem egyeztethető ösz- sze a tisztességes gazdálkodás elveivel^ A gazdasági bírság kiszabására irányuló indítványaim többsége — közölte dr. Szíjártó Károly — a büntetőeljárásokba bevont igazságügyi szakértők által feltárt tényeken alapul. Emellett azonban az ügyészek egyre több olyan ügyben is fellépnek, amelyekben más szerv kezdeményezte a gazdasági bírság kiszabását, és segítik a gazdálkodási fegyelem erősítését szolgáló ítélkezési gyakorlatot. 0 | Az ítélkezés elvi irányítása . A továbbiakban a legfőbb ■ügyész elmondta: — A szocialista törvényesség érvényesülését a gazdálkodás körében az ügyészi szervezet az eddigieknél is hatékonyabban kívánja szol- ' gálni.
