Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

1 IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: eleinte változóan felhős ldó várható, esó míg nem valószínű. Később erősen meg­növekszik a felhőzet, is országszerte lesz eső, zápor, zivatar. A déli, délnyugati szél mindenütt viharossá fokozódik. A lagalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet l és 10 között várható, a hőmérséklet csúcsértéke U és H között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 71. szám Ár»: 1,40 Ft 1983. március 25. péntek Kádár János és Havasi Ferenc megbeszélése Oleg Bogomolovval Oleg Bogomolov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szocia­lista Világrendszer Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója, aki az MTA Világgazdasági Kutató Intézete meghívására, a ma­gyar—szovjet tudományos konferencia alkalmából tartózkodik Ma­gyarországon, csütörtökön találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. Meg­beszélést folytatott Havasi Ferenccel, a Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával. A megbeszélésen részt vett Bognár József akadé­mikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója is. (MTIJ Pártküldöttség utazott Marokkóba Romány Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága' első titkárának vezetésével csütörtökön pártküldöttség utazott Casablancába, a Marokkói Hala­dás és Szocializmus Pártjának harmadik kongresszusára. (MTI) Sokszor és sok helyütt feltet­tük a kérdést: Ki építi fel ezt vagy azt^az új létesítményt? A válasz: A tanács Költségvetési üzeme, mert így gyorsabban megy, s olcsóbb a -.kivitelezés. - Rozsnyai Kálmánt, a Bács-Kiskun megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának csoportveze­tőjét arra kértük, .tájékoztassa lapunkat e speciális feladatokat ellátó üzemek munkájáról, falu- és városfejlesztésben betöltött szerepéről. Elmondta, hogy a .megyében viszonylag sok, huszonhárom ilyen üzem működött 1982-ben. Építőipari és kommunális — kar­bantartó, fenntartó és bizonyos szolgáltatói — jellegű munkákat végeztek, és végeznek, összesen ■mintegy 560 millió forint érték­ben. Ez megfelel egy nagyobb vállalat, például a BÁCSÉPSZER termelési értékének. A csoportvezető külön hangsú­lyozta a költségvetési , üzemek építőipari tevékenységének a je­lentőségét. Ilyen szempontból nézve is fontos szervezetek ezek, mondotta, .mert olyan munkákat végeznek el, melyekre nagyobb cégek nem vállalkoznak. Gyer­mekintézményeket, üzleteket és más helyi jelentőségű létesítmé­nyeket építenek. Jánoshalmán például ötven személyes új óvo­da, Kecelen a nevelési központ bővítése fűződik a költségvetési üzem nevéhez. Kecskemétén az összes parképítés és -fenntartás, tanácsi útépítés és -karbantartás ennek az üzemnek a feladata. Kalocsán, Tiszakécskén és több más helyen is sok fontos létesít­ményt hozott tető alá a költség- vetési üzem. A városiak — Kecskemét kivé­telével — az ingatlankezelő vál­lalatok szerepét is betöltik, s többek között lakáskar bántartási és -felújítási munkákat is vé­geznek. Ezek a szervezetek a fe­lelősei a települések tisztántartá­sának, a temetkezési szolgáltatá­soknak. A dunapataji tanácsi üzerphez tartozik a Szelidi-tó, a soltvadkertiihez pedig a Vadkerti­tó létesítményeinek a karbantar­tása. A városi költségvetési szer­vezetek segítenek a település kör­nyéki községek fejlesztésében is. Ezeket az üzemeket szükségből hozták létre a tanácsok. Szerepük az idén és a jövőben tovább nö­vekszik. Bővül a hálózatuk a me­gyében. Jánoshalmán az év ele­jén alakult, Tompán, Tiszaalpá- ron és Baján április elsején, Sol­ton, Hercegszántón és Dávodon pedig a terv szerint júliusban kezdi meg működését új költség- vetési üzem. A települések fejlesztésében be­töltött szerepük országosan elis­mert. Bizonyítja ezt többek kö­zött az is, hogy az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium a kö­zeljövőben Vácott megrendezi a költségvetési üzemek képviselői­nek a tanácskozását. R. M. Védőbeszéd a fegyverkezés mellett WASHINGTON Névleg „a bétce és a nemzet- biztonság kérdéseinek” szentelte szerda éjszakai! félórás televíziós beszédét Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke. Való­jában újabb védőbeszédet tartott fegyverkezési politikájának foly­tatása mellett, s bejelentette, hogy mégkezdik az előmunkála­tokat egy új technológián alapu­ló amerikai rakétaelhárító rend­szer kifejlesztésére. Reagan ígéretet tett arra, hogy március 31-én esedékes újabb be­szédében foglalkozik a kelet— nyugati fegyverzetkorlátozási tárgyalásokkal is. A katonai költ­ségvetés csökkentése az elnök szerint lehetetlen „a nemzet biz­tonságának komoly veszélyezteté- * se nélkül”. Az Egyesült Államok „az erő által tartja fenn a bé­két”;, csakis Amerika' ellenfelei­nek — az elnök szerint — „ag­resszív szándékai” miatt kényte­len felkészülni a háborúra. „Nem azt akarjuk mondani, hogy a szovjetek háborút akarnak, vagy hogy a háború elkerülhetetlen” — mondta Reagan, de később mégis a Szovjetuniót vádolta ka­tonai erő alkalmazásával, s ösz- szehasonlító táblázatokkal, önké­Csütörtökön délelőtt 10 órakor ismét meg­teltek az Országház üléstermének székso­rai: megkezdődött a tavaszi ülésszak. Tör­vényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Politi­kai Bizottság más tagjai, a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizott­ság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyok­ban helyet foglalt a budapesti külképvisele­tek több vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg a tanácskozást, megemlékezve a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Tóth István képviselő, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának volt tagja, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének elnöke munkásságáról. Az elhunyt képviselő emlékét az ország- gyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak részvevői egyperces néma felállás­sal rótták le kegyeletüket. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentését, melyet a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tudomásul vett, s a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Budapest 41. számú választókerületben megválasztott Pozsgay Imre országgyűlési képviselő megbízóleve­lét. A bizottság megállapította, hogy a meg­bízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolja a kép­viselő igazolását. Az országgyűlés az orszá­gos választási elnökség jelentését tudomásul vette, és Pozsgay Imre országgyűlési képvi­selőt igazoltnak jelentette ki. 1 •mí . mm wm I ól Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését az 1982. téli ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. 3. A legfőbb ügyész beszámolója. 4. Interpellációk. Ezután — az elfogadott napirendnek meg­felelően — Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára — eleget téve a testület alkotmány­ban rögzített kötelezettségének — beszámolt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának mun­kájáról. ERŐSÖDÖTT AZ ÁLLAMÉLET DEMOKRATIZMUSA Az Elnöki Tanács beszámolója nyesen megválogatott adatoikkal, valamint az amerikai hírszerzés által készített légi fényképekkel igyekezett alátámasztani a szov­jet katonai erő növekedésére vo­natkozó állításait. Fényképet mutatott be az el­nök egy nicaraguad repülőtérről, amelyet — ez Ugyan nem látszik a felvételen. ■— szovjet légvédel­mi ágyúk védelmeznek. Egy má­sik ■ felvétel azt a köztudomású tényt „bizonyítja”, hogy a kubai légierőnek szovjet vadászgépei vannak. Egy harmadik légifelvé­telen Reagan szerint az Egyesült Államok elleni elektronikus hír­szerzés kubai központja látható. Ismeretes, hogy az Egyesült Ál­lamoknak az egész világon van­nak támaszpontjain elektronikus hírszerző berendezései. ■ Reagan elismerte, hogy a nuk­leáris fegyverek kölcsönös befa­gyasztásának eszméje növekvő népszerűséget élvez a közvéle­ményben és az amerikai törvény- hozásban. De ismét arról próbál­ta meggyőzni az amerikaiak tíz-, millióit, ihogy a befagyasztás „kevesebb biztonságot” jelentene az Egyesült Államok számára és „aláaknázná” a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokat. Katona Imre azzal kezdte be­szédét, hogy a Magyar Népköz-- társaság Elnöki Tanácsának te­vékenységéről szóló beszámolót legutóbb három évvel ezelőtt tű­zött napirendjére az országgyű­lés. Az Elnöki Tanács az elmúlt há­rom év alatt is azon dolgozott, hogy államhatalmi feladatainak végrehajtásával erősítse szocialis­ta államunk törvényes rendjét; jogszabályalkotással, határoza­taival előmozdítsa szocialista tár­sadalmunk építését, elősegítse a napirenden' levő és jövőt for­máló feladatok végrehajtását. Szerteágazó jogalkotói munka Az Elnöki Tanács a kormány ja­vaslatai és a törvényelőkészítő munka alapján — a magyar jog­alkotás egészének feladataihoz igazodva — a legutóbbi beszá­moló óta eltelt években eredmé­nyesen munkálkodott mindenek előtt az állami élet fejlesztéséért, demokratizmusának további ki- teljesítéséért, közigazgatási rend­szerünk egyszerűsítéséért, szak­mai színvonalának emeléséért. E törekvések jegyében születtek meg például az államigazgatási eljárás korszerűsítésével, az egyes minisztériumok összevoná­sával, a nemzetközi szerződések kötésének eljárási rendjével kap­csolatos jogi rendelkezések, köz- igazgatási rendszerünk egyszerű­sítése érdekében az Elnöki Ta­nács a beszámolási időszakban területszervezési kérdésekben is döntött. Ez idő alatt a korábbi időszakihoz képest visszafogot­tabbá vált a községi közös taná­csok alakítása. A jövőben csak nagyon indokolt esetben, az érde­kelt lakosság egyetértésével ke­rülhet sor újabb közös tanács ki­alakítására, illetve egyes esetek­ben kiigazításra. A községi közös tanácsok létrehozásának folyama, ta lényegéhen befejezettnek te­kinthető. Külön csoportba sorolhatók azok a jogszabályok, amelyek a gazdasági életben szükségessé vált • változásokhoz megteremtették a gyorsabb és rugalmasabb alkal­mazkodás jogi feltételeit. Itt kell megemlíteni a különböző típusú szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás átdolgozását, vala­mint a földértékelés szabályairól, a kisvállalatokról, szakcsoportok­ról, a magánkisiparról és ma­gánkereskedelemről szóló tör­vényerejű rendeleteket, illetőleg módosításokat. Igen fontos területe az Elnöki Tanács jogalkotási munkájának az állampolgárok élet- és mun­kakörülményeivel összefüggő egyéb típusú jogi szabályozások továbbfejlesztése. E kategória sokféle anyagából példaként em­líthetők azok az új jogszabályok, amelyek a .természetvédelemről, az alkoholisták kötelező munkai terápiás intézeti gyógykezeléséről, az anyakönyvekről, a muzeális értékek védelméről, az egyesüle­tekről, a külföldi utazásról és az útlevelekről rendelkeznek. Az a cél — mutatott rá Kato­na Imre —, hogy olyan jogszabá­lyok lépjenek hatályba, amelyek elősegítik mind az állampolgári jogok érvényesülését, mind pedig az állampolgári kötelességek tel­jesítését. Szakmai körökben, illetékes fó­rumokon és a sajtóban is gyak­ran vita folyik arról, hogy van-e túlszabályozás a jogalkotói mun­kában, valóban nagy-e a kibocsá­tott jogszabályok száma, s ha igen, akkor mi ennek az oka; és végül: megfelelően tudják-e kö­vetni az új rendelkezéseket a végrehajtásukért felelős szervek és az állampolgárok? Erről szó volt az igazságügyiminiszter múlt évi országgyűlési beszámolójában is. Az Elnöki Tanács a kormány javaslatára három év alatt össze­sen 97 törvényerejű rendeletet alkotott. Ezek közül 49, tehát a hozott törvényerejű rendeletek fele nemzetközi egyezmények, szerződések kötelező kihirdetése volt. Ezek igen fontosak, de mégsem számíthatók az állampol­gárokra közvetlen magatartás­szabályokat előíró rendelkezések közé. A számokat illetően el lehet fogadni azt "az észrevételt, hogy sok a tv.r., de egyenként, külön- külön mérlegelve a viszonylag nagy számú törvényerejű rende­letet, arra a következtetésre ju­tunk, hogy azok megalkotása az élet közismerten felgyorsult ha­zai és nemzetközi igényeiből in­dult ki; az állaimi irányítás, a gazdaság, a kultúra, az egészség- ügyi és a szociális ellátás fej­lesztését, a lakosság szükségletei­nek jobb kielégítését, a termelés és szolgáltatás hatékonyságát, az állampolgári jogokra és köte­lességekre vonatkozó alkotmá­nyos előírások következetesebb érvényesítését szolgálta. Mindezt tudva is kötelességünk azonban szembenézni azzal a problémával, hogy a jogi túlsza­bályozás veszélye valóban fenn­áll. Társadalmunk nem egy terü­letén tapasztalható az élet- és munkaviszonyokba történő túl­zott és indokolatlan jogi beavatko­zásra való törekvés. Ez némely esetben a jog társadalmi szere­pének túlbecsüléséből fakad, va­lamint abból, hogy a felsőbb jogi szabályozás iránti fokozottabb igény hátterében esetenként a kellő önállóság hiánya, a dönté­sektől való vonakodás, a felelős­ség elhárításának szándéka hú­zódik meg. Tapasztaljuk, hogy esetenként olyankor is jogi sza­bályozással akarnak élni, amikor a vezetési módszerek javítására lenne szükség. A jogszabályok elburjánzása bonyolulttá teszi az ügyintézést, nehezíti az eligazodást, ellent­mondásokat, feszültségeket hoz­hat létre. Akadályozza a helyes jogalkalmazást, az alkotó kezde­ményezések kibontakozását. Így például a tanácsi munkában rop­pant nagy követelmény az, hogy az ügyintézők megfelelően alkal­mazzák és az állampolgárok kö­WL vetni tudják a rájuk vonatkozó mintegy 7800 hatályos rendeletet, jogi iránymutatásit és előírást. A jogalkotás demokratizmusát erősíti, hogy a törvények és tör­vényerejű rendeletek előkészíté­sében is egyre jobban érvényesülő gyakorlat: az állampolgárok — közvetlenül vagy szakmai és tár­sadalmi szervezeteik útján — elő­zetes véleménynyilvánításuk­kal, javaslataikkal részt vesznek a jogalkotásban. Jó példával szol­gált erre az elmúlt évben a szö­vetkezetekre vonatkozó törvény­erejű rendeletek megalkotása. Áz előkészítés ugyanis a szövetkeze­ti kongresszusok ajánlásaiból in­dult ki és a rendelkezések kiala­kításához számos szövetkezeti vezető testület, szakember és szö­vetkezeti dolgozó véleményét, ja­vaslatát használták fel az előké­szítők. Az Elnöki Tanács ' jogalkotói munkájához hatékony segítséget adtak és egyben közreműködésük­kel jogalkotásunk demokratikus vonásait erősítették az ország- gyűlési bizottságok. Ezt a gyakor­latot folytatni és — elsősorban tartalmában — fejleszteni kell. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusa sokol­dalúan foglalkozott a szocialista demokráciával. Egyebek között felhívta a figyelmet, hogy a szo­cialista demokrácia továbbfej­lesztését nem a demokrájtikus fó­rumok számának további növelé­sével, hanem a meglevő keretek megfelelő tartalommal megtölté­se útján kell elérni. Ezt az irány- mutatást a jogalkotási munka módszereinek és stílusának fej­lesztése során is jobban kell al­kalmazni. A felgyorsult társadalmi fejlő­dés, a változó gazdasági helyzet nem egy esetben azonnali reagá­lást és döntést követel. Ez az igény azonban nem menthet fel bennünket az alól, hogy a dönté­sek előkészítése kellően megala­pozott, átgondolt legyen. Állampolgársági és kegyelmi ügyek — A jogszabályalkotás mellett az Elnöki Tanács feladata az egyedi döntések, • az állampolgár- sági, kegyel mezési, kinevezési és kitüntetési ügyekben határozatok hozatala — mondotta a továb­biakban. — A beszámolási idő­szakban az Elnöki Tanács mint­egy 7000 állampolgársági ügyben döntött. E munka alapjául az ál­lampolgárságiról szóló, 1957. évi törvény szolgál, amely időtálló jogszabálynak bizonyult. A Bel­ügyminisztérium, mint az állam­polgársági ügyek előkészítő ható­sága, feladatát körültekintően lát­ta el. Figyelemmel volt az egyé­ni érdek és az államérdek össz­hangjára és javaslatait kellő gon­dossággal terjesztette elő. Az elmúlt három évben 3406 személy kapta meg a magyar ál­lampolgárságot. A magyar ál­lampolgárság kötelékéből (elbo­csátottak számla 3438. Állampolgárságtól történő megfosztásra csak olyan kivételes esetben került sor, amikor a kül­földön- élő személy méltatlanná vált a Magyar Népköztársaság ál­lampolgárságára. Az Elnöki Ta­nács a beszámolási időszakban, hőnöző életmódja miatt 9 kül­földön élő személyt fosztott meg magyar állampolgárságától. Az Elnöki Tanács alkotmányos joga a kegyelem gyakorlása. Ázt az elvet érvényesítjük, hogy akik vétettek törvényes rendünk el­len és bűncselekményt követtek el, azoknak a jogkövetkezménye­ket és a bíróság által kiszabott büntetéseket visélndök kell. Az Elnöki Tanács akkor élt a kegye­lem gyakorlási jogával, ha azt különleges méltánylást érdemlő ok, például súlyos egészségi ká­rosodás vagy más emberiességi szempont indokolta. Figyelmet érdemel, hogy a ke­gyelmi kérelmek egyre nagyobb száma közlekedési bűncselekmé­nyek elkövetése miatt kiszabott büntetések' .elengedésére irányult és legtöbben a járművezetéstől való eltiltásnak, mint mellék- büntetésnek az elengedését kér­ték. Az alkotmány és a bíróságok­ról szóló törvény rendelkezésének megfelelően 1973. január 1-e óta hazánkban csak olyan hívatásos bíró ítélkezhet, akit az Elnöki Tanács erre a tisztségre megvá­laszt. Ez a törvényes rendelkezés, amely a bírák -függetlenségének igen fontos biztosítéka, nagymér­tékben növelte a bírói munka te­kintélyét, egyben a bírák felelős- . ségét. Az Elnöki Tanács olyan személyeket választott bíróvá, akik minden tekintetben megfe­lelnek a fontos tisztség gyakorlá­sára. Jelenleg 1450 bíró működik a különböző szintű bíróságokon. Erkölcsi okok és szakmai hiá­nyosságok miatt tíz év alatt mindössze 12 bírót kellett visz- szahívni. Szeretném megjegyezni,, hogy a Legfelsőbb Bíróságból egyet sem. A visszahívások az alsóbb bíróságokból történtek. Katona Imre ezután arról szólt,' hogy hazánk megbecsüli és elis­meri a szocialista társadalom építésében, a haza szolgálatában, a közrend megőrzésében, vala­mint a béke és társadalmi hala­dás előmozdításában kifejtett ki­emelkedően értékes munkát. A beszámolási időszakiban közel 18 000 személy és 29 kollektíva kapott az Elnöki Tanácstól kitün­tetést a szocialista építés és kul­túra területén végzett kiemelke­dő munkáért, illetve a haza szol­gálatában és a közrend erősítésé­ben tanúsított kimagasló helyt­állásért. A magyar állampolgárokon kí­vül 207 külföldi személyiség ré­szesült magasabb kitüntetésben a magyar és más népek közötti barátság fejlesztésében, ápolásá­ban, valamint a kulturális kap­csolatok építésében szerzett érde­mek elismeréseként. (Folytatás a 2. oldalon.) Az országgyűlés tavaszi ülésszaka Űj költségvetési üzemek

Next

/
Thumbnails
Contents