Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-20 / 67. szám
1983. március 20. • PETŐFI NÉPE 0 A munkások és földműves-szegények hatalma 1919. mácius 21., és még százharminckét nap. Egy tavaszon és egy nyáron át küzdött az első magyar proletárdiktatúra. Igen, ez a rövid ideig élő, egész Európa figyelmét felkeltő és sohasem feledhető történelmi szakasz ugyan vér nélkül született, tele volt küzdelemmel, felszabadult emberek seregnyi történelmi tettével. A másfél évvel korábban született Nagy Október valósága volt a példa arra, hogy lehet, sőt kell élni a forradalmi helyzet győzelemmé érlelésével. Az Antant-hatalmak viszont haragosan fogtak össze ellene. Országmentő honvédelemre kényszerült a Tanácsköztársaság, s nem is eredménytelenül. A megelőző világégés négy esztendejének vérvesztesége nem merítette ki a nép erejét, hiszen a haza új berendezkedése, és annak léte volt a tét. A szinte minden irányban megszületett belső intézkedések a nép jogaira épültek, milliók lelkes ovációjának közepette. De az ellen fegyverének gyűrűjében a túlerő letétette a proletárok kezében volt fegyvert. Felülkerekedett a revolúciót mindig kísérő ellenforradalom. Az akkori idők elsősorban újságokban megörökített tényeiből adunk közre eseményeket, történéseket a tanulság igényével, érzékeltetve a század nagy magyar sorsfordulójának sohasem kisebbíthető, fél évszázadon át legjelentősebb élményéről. A vidék a Tanácsköztársaságért Kiskunma jsán a legpéldásabb módon alakult ki az új rend. A földet a legnagyobb rendben közös 'birtokba vették. Kedden impozáns népgyűlés volt, amelyen Sinkó Ervin elvtárs ismertette a proletárdiktatúra jelentőségét. Lajosmizse munkássága átvette a közhatalmat és ezt egy háromtagú direktórium útján gyakorolja. A községben a rend teljes, a Vörös Hadsereg toborzása nagy lelkesedéssel tart. A kerekegyházi munkásság múlt hó 23-án nagygyűlést tartott, amelyen direktóriumot választottak és ez átvette a köz-- ügyek vezetését. A rend és nyugalom biztosítva van. (Népszava, 1919. április 3.) Üdvözlet a Kormányzótanácsnak Testvérek! Kiskunfélegyháza Munkás és Földművestanácsa a mai napon tartott alakuló üléséből lángoló lelkesedéssel és őszinte igaz proletárszeretettel üdvözli a Forradalmi Kormányzótanács tagjait. Szilárdan el va’- gyunik szánva arra. ty>gy benneteket, testvérek, a ti*parancsaitokat, kéréseiket proletárizmaink végső megfeszítéséig teljesíteni fogjuk. Követünk benneteket minden fontolgatás nélkül, hogy a mi szent hatalmunkat, amelyért megszenvedtünk, semmi áldozat nem volt sok, hogy ezt minden támadás ellen veletek együtt meg tudjuk védelmezni. Lványi Sándor, a munkás- és paraszttanács elnöke. (Népszava, 1919. április 17.) Tudósítás Halasról Kiskunhalason március 21. óta nagyon mozgalmas élet folyik. A belső rendet és közbiztonságot a proletárok vasöklű diktatúrája megőrizte. Először öt-, majd háromtagú direktórium alakult Hi- bó Sándor elvtárs- vezetése alatt s ez vezette végig a város tanácsválasztását is, amikor a hivatalos lista több mint 8000 szó■ többséggel győzött. Mint végvárnak, egyre .sokasodik a vörös gardája, amely a bácskai vörösökkel együtt harcra készen néz szembe 'Kisszálláson a még állá, de egyre gyöngülő szerb fronttal. Az a hír, amely holmi fehér gárda szervezéséről és ellenforradalmi mozgalomról beszél, határozottan téves. (Népszava. 1919. április 17, Y A községi pártszervezetek A járási direktórium jelentést kért a járás községi pártszervezeteitől, miként megy a pártélet. A jelentések most érkeznek be és ezekből megállapítható, hogy a községekben a pártszervezés a lehető legjobb erad- > ménnyel járt. így például január 17-én alakult' meg a kiskun■ majsai pártszervezet és taglétszáma meghaladja a négyezret. Ókéeskén 952, Jászszentlászlón 780, Pálmonostorán 815, Alpáron 677 tagja van a pártszervezetnek és a többi községekben is a pro- letárság legnagyobb része tömörült a szocialista pártban. A pártélet egyes községekben meglehetősen élénk, a legtöbb községben rendszeresítették a felolvasásokat és számos oktató előadást, . valamint népgyűlést tartottak. A szakszervezetek közüli a földmunkások és kisgazdák szakszervezeteinek vannak a járás községeiben helyi csoportjai és ezek is kielégítően működnék. Hogy azonban a járás szocialista pártéletét még intenzívebbé tegyék, a járási tanács intézőbizottsága a politikai és pártügyek intézésével Molnár István elvtársat, a félegyházi szocialista párt alelnökét bízta meg, aki gondoskodni fog ■' i róla, hogy ott, ahol a szükség fennforog, a községi pártszervezetek vezetőségei átszervezte6se- nek és mi mindazokat az intézkedéseket meg fogjuk tenni, amelyek szükségesek arra, hogy a földmunkásokat és a kisgazdákat a szocializmus tanainak megsértéséhez közelebb hozzák. (Félegyházi Proletár, 1919. május 25.) A kalocsai reakciósok Írják nekünk: A kalocsai reakciósok minden eszközzel azon mesterkednek, hogy a munkásnőket a magúik táborába tereljék. Noha ez a kísérletük már többször kudarccal járt, mégsem hagynak föl a próbálkozással. Mivel a keresztény-szociális maszlagolással sehogy nem tudnak célhoz jutni, kisgazdapárti jelszavakkal próbálkoznak. Gyűlést hívtak össze nemrég, amelyen dr. Madarász Gyula, aki a háború kitörésekor az ablakból háborús uszító beszédeket mondott, majd később keresztényszociálissá lett, most minden átmenet nélkül kisgazdapártinak csapott föl és természetesen szónoklata nem állott egyébből, mint a szociáldemokrata párt ócsárlásából. De majdnem-pórul járt. 'Hívek helyett, kevés híján, ütlegeket fogott. Kalocsa fölvilágosodott munkássága nem fogja tűrni ezeknek a célokért ugrándozó alakoknak a handaban- dáját. (Népszava, 1919. március 22.) Velünk a vajdaságiak A Tanácsköztársaság oldalán harcoló néhány ezer jugoszláviai harcos többsége vajdasági volt. Már 1919 március végén megkezdődött az első délszláv vörös zászlóalj megalakítása. A zászlóalj parancsnoka Kovács Károly, politikai biztosa Iván Matuzo- vics volt. A kiskunhalasi 15. határőr gyalogezred majdnem kizárólag bácskaiakból* állt, s a magyar vörös hadsereg második hadosztályát túlnyomórészt bánátiak és bácskaiak alkották. (Damló Kecics: Osztályharcok Vajdaságban 1918—1941. Fórum Könyvkiadó, Üjvidék, 1969.) ítélet Kecskemétről jelentik: A forradalmi törvényszék csütörtökön ült össze először s mindjárt az első alkalommal halálos ítéletet hozott. Szuromi László munkásszázadbeli katona Őrhelyéről fegyverrel együtt elszökött s több üzletbe és magánlakásba ment, ahol fegyverrel a kezében kényszerítette az illetőket egyes holmik vátadására. „Adjátok ide, amit kérek — mondotta — mert ha most fejbe ütök valakit, semmi bántódásom nem lesz érte”. Az elkövetett cselekmények kétségkívül beigazolódtak s ezért a forradalmi törvényszék golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet nyomban végre is hajtották. (Népszava, 1919. március 28.) Szocialista iskola Kiskörösön maga a direktórium vette kezébe az iskola ügyét és Gróf Dezső elvtársat bízta meg a szocialista szábadiskola szervezésével, melyben az első előadást 23-án este tartották meg. A helybeli proletárság és a párt színe-java verseng a tanítás munkájában. Az előadók leginkább a szocializmus, a történelem és természettudományok köréből merítik anyagukat. (Népszava, 1919. április 25.) Népbiztos Félegyházán Pénteken este 6 órakor automobilon Félegyházára érkezett Rákosi Mátyás népbiztos, aki a városházán három óra hosszat tartó megbeszélést folytatott Ivá- nyi Sándor politikai megbízottal. A tanácskozás folyamán reszortügyekre vonatkozó felvilágosítást, adtak Hédery Antal, Rajner városparancsnok, Szántó városi tanácsnok és a járási direktórium részéről Nemény Vilmos. Rákosi népbiztos behatóan informálódott Félegyháza magatartásáról, valamint azokról a fontosabb természetű ügyekről, amelyek Budapesten való elintézést is igényelnek és a legnagyobb megelégedésének adott lványi elvtárs előtt kifejezést a direktórium munkája és ama rend fölött, amelyet Félegylházán tapasztalt. Egyben pedig köszönetét fejezte ki azért, hogy Félegyháza és a félegyházi járás nagymértékben járul hozzá Budapest proletariátusának és a Vörös Hadsereg katonáinak élelmezéséhez. (Félegyházi Proletár. 1919. május 25.) A közigazgatás újjászervezése A munkástanácsot és a direktóriumot e héten egészítették ki és szervezték át a közigazgatási ügybeosztást is, hogy ezzel végleg eltüntessék az eddigi rend- szertelen ügykezelést és végire megteremthető legyen mindenütt a proletariátus érdekében a legrövidebb erkölcsi tisztességgel az önzetlen alkotó munka. Eme nagy tisztító munka már befejezéséhez közeledik. Puritán tisztességgel kezdte meg e nagy munkát Molnár Varga Géza kormányzótanácsi megbízott Gyurt- sek Gábor hivatalvezetővel egyetemben. A ácsorgások, fejetlenségek megszüntetése volt az első állomás, hogy ennek a jövőben Kalocsa lakossága ne legyen kitéve, a legnagyobb körültekintéssel osztották szét az eddig rend- szertelenül vezetett közigazgatást 4 ügyosztályra. (A Proletár. Kalocsa. 1919. július 19.) Ellenforradalmi kísérlet „Emlékszem az ún. szentkirályi ellenforradalomra. Ezt az összeesküvést a városban élő el- lenforradaLmi elemek készítették elő, rendkívül bonyolult és szerteágazó volt. Határozottan merem állítani, hogy Héjjasék_ keze volt ebben is benne. Elsősorban a perifériákon lakó, kisebb- nagyobb gazdákat heccelték fel. Emlékszem arra, hogy csendőröket és alacsonyabb beosztásban levő köztisztviselőket helyeztek ki egyes területekre és rajtuk keresztül szervezték meg az ellenforradalmi megmozdulást. Emlékezetem szerint ez sokkal nagyóbb mérvű összeesküvésnek indult, de valamilyen oknál fogva méreteiben lényegesen leszűkült.” (Békevári Sándor beszélgetése Richter Árminnal, a kecskeméti direktórium egykori tagjával. 1954.) Horthy színre lép 1919. május 30. Szeged. „Míg mi a tanácsteremben magunk között maradtunk: Gömbös, Hencz, Varjasy és én (dr. Kelemen Béla) — azalatt gróf Károlyi Gyula érdekes vendéget fogadott a másik szobában: Horthy Miklós ellentengernagy volt nála. Még délelőtt kiszivárgott, hogy Károlyi Gyula felkérte őt hadügyminiszternek, de 'Horthy vonakodik azt elfogadni s kért egyheti gondolkodási időt”. 1919 június 6. „A minisztertanács folyama alatt érkezett meg Horthy Miklós. Károlyi Gyulával félrevonultak a szomszéd szobába s pár perc múlva együtt kijöttek isimét közénk, azzal az örvendetes hírrel, hogy Horthy elvállalta *a hadügyminisztersé- get. Mindjárt le iS tette a . miniszteri esküt és velünk maradt a minisztertanácson”. (Dr. Kelemen Béla: Adatok a szegedi ellenforradalom és szegedi kormány történetéhez, 1919. Naplójegyzetek és okiratok. A szerző kiadása. Szeged, 1923.) W. D. A MAGYAR KULTÜRA NAGY SEREGSZEMLÉJE Tavaszi Fesztiválig ^Budapest, március 18 27fJ^F 0 Szász Endre lángoló békekulcsa, a fesztivál egyik emblémája. r m m Ferenc fafaragó és az »I kotás pillanatai a vásárvárosban.. 0 Egy (elvétel a World Press Photo ’82 (sajtófotó világkiállítás) anyagából. (Straszer András fotói) O Bozsó János és Berecz János a Hotel Gellértben. 0 Ojdonság a fiataloknak: a gyepsí. 0 A Cziffra Alapítvány párizsi központja, a Liszt Ferenc Auditórium. jruoi O Megpihenve, prospektusböngészés körűen az Utazás O Skorutyák János bácsalmási népi iparművész munkaasztala a „D” pavilonban. , 0 Szász Endre csodálatos vázái.
