Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-20 / 67. szám
PN MAGAZIN \ NAGY LÁSZLÓ: Tn rr Tuz te gyönyörvL dobogó, csillag-erejű, te fűtsd be a mozdonyt halálra, hajszold, hogy fekete magánya ne legyen néki teher, tűz te gyönyörű, ihlet, mindenség-gyökerű, virágozz a vérző madárban, égesd hogy a sorsot kimondja, nem a hamuvá izzó csontja, virrasztó igéje kell, tűz te gyönyörű, jegeken győztes-örömű, ne tűrd hogy vénhedjönk sorra lélekben szakállasodva, hűlve latoló józanságban, ahol áru és árulás van- öltöztess tündér-pirosba, röptess az örök tilosba, jéghegyek fölé piros bálba, ifjúság királya, tűz! TOZ: gyors oxidációs folyamat, amelyben a felszabaduló hő izzóra hevíti, vagyis fénysugárzóvá teszi az égő anyagot, és az égésterméket. — TÜZELÉS: tüzelőanyag elégetése hő termelése céljából. — TŰZOLTÁS: a tűz elterjedésének megakadályozására és elfojtására irányuló tevékenység. Az ember számára hasznos cselekményeket végez A néphit általában tisztító hatást tulajdonít1 a tűznek. A nyári napfordulóhoz kapcsolódik egyik legősibb ünnepünk, a szentiváni tűzgyújtás. Nyitra megyében jegyezték föl a régi szertartást megörökítő népdalt: Tüzet megrakoljuk, Négyszögre rakó 1 j uk: Egyik szögén ülnek szép öregemberek. Másik szögén ülnek' szép öregasszonyok, Harmadikán ülnek szép ifjú legények, Negyedikén ülnek szép hajadon lányok. Általában jóindulatúnak tartják a tüzet, mert melegít, süt, főz, az ember számára más hasznos cselekményeket végez. Kenyérsütés régen és ma 1. — Ma érdekesség, sőt egyben- másban különös a most élő fiataloknak, hogyan sütöttünk kenyeret mi, régi pékek. ötven esztendeje raktam az első-tüzet. Mivel? Rőzsével, szénnel, hasábfával, kukoricacsutkával, -szárral, petróleummal — mikor, mi volt. Azokban a szegényebb időkben, de még a háború után is, néhány évig, emlékszem, a falusiak- (akkortájt odahaza kelesztet- ték, és szakajtókban, meg kosarakban hozták el a kenyértésztát) öt kiló fát és egy kevés venyigét is letettek a pékség udvarán, hogy legyen fűtenivalóm. Ez benne volt az egyezségben. Akármivel, de tüzelni kellett, hogy naponta hat—hét mázsa kenyerét megsüthessek. Egy időben cserélhető és tisztítható vaskosarakban izzítottunk szenet, bent, a kemence belsejében. Nehéz, fáradságos munka volt ezeket megtölteni, mozgatni és cserélgetni. Amikor ezt a fűtési módot felváltotta a hasábtüzelés, akkor meg lapáttal kellett a parazsat a kemence nyílásán át, nyáron hatvan —hetven Celsius-fok hőségben kiszedni ! No, de mi legyen a faszénnel? Eladtuk a szabóknak és az asszonyoknak, akik aztán „lenge- tős” vasalóikban újra tüzet raktak belőle. 2. — Most már könnyebb a sütés egy olyan fiatal péknek, mint nekem, aki Laci bácsi sütödéjét bérli negyedik éve. De nem tudom, én, huszonhárom évesen beszélhetek-e (még) egyáltalán tűzrakásról, amikor ez mostanság egészen másképp megy?... Korán kelek, igaz, egy órakor én is, mint a régi pékek. Két óra, mire a kunszállási határból a Bem utcai sütödébe beérek. De, (ez a jó a mi szakmánkban) kevés a gondom a tűzrevalóval. Nincs szén. 9 Bérlője, Pólyák Mátyás ma olajjal fűt. (Méhest Éva felvételei) Q Tóth Laci bácsi, aki ötven esztendeje rakta az első tüzet. Nincs fa. Rőzse sem kell, egy szál se. Olajjal fűtöm fel a kemencét háromszáz Celsius,-fokra. Közben figyelem a porlasztó berendezésből befúvatott 2—5 méteres, a hegesztőpisztolyéhoz hasonló tűzsu- garat. Ha piros szúrólánggal ég, akkor jó. Akkor nyugodt lehetek, hogy nem* füstöl, nem kormol. A láng legmagasabb hőmérséklete ilyenkor háromezer Celsius-fok. Az izzítás után nincs más hátra, mint hogy vizet fröccsentsek a forró kemence mennyezetére, a megfelelő páratartalom végett. Aztán kezdődhet a sütés. Reggel 6 Óra, amikor az első vevőmet kiszolgálom. Elmondta: Tóth László és Pólyák Mátyás kunszállás! pékmester K—1 rnrnrnrnrnrnrnrnrnimmmmmmmmmmmmmemmm Az 52-es mentén, napjainkban I • Félelmes, gyönyörű, veszedelmes, pusztító: bozóttűz. (Straszer András képriportja) ÉJJEL-NAPPAL KÉSZENLÉTBEN A ROBUR A szabadszállási önkéntesek Izgatott fiatalember rontott be Csik László szabadszállási , vb- titkár irodájába: — Segítsenek, kigyulladt a házunk! A kunszentmiklósi út melleit lakunk, siessenek. A tanácsi vezető azonnal tárcsázta Kozma Sándor MAV-dol- gozó tűzoltó főhadnagyot és Tóth Jánost, a Lenin Termelőszövetkezet tagját, a fecskendős kocsi vezetőjét. Mind a ketten otthon voltak. Nyolc perc múlva már hallhatta a négy önkéntessel száguldó Robur gépkocsit. A községi tűzoltóság két kulcsembere pillanataik: aloft ériaíítette az i önkéntes gárdából hozzájuk közel lakókat. Velük tartott Tóth Péter nyugdíjas mezőőr, tűzoltó százados, alegység-szakparancs- 'nok. Fél évszázados tapasztalatai nélkülözhetetlenek nehéz esetekben. Szerencséjük volt, a lángoló épület közelében jó hozamú kutat találtak, negyedóra alatt - el- fonnyasztották a lángokat. Közben magángépkocsival erősítés érkezett, a láncszerűen riasztott tűzoltó-egyesület tagjainak újabb csoportja. Alig . akadt dolguk. Mielőtt valaki elhírelné, hogy mi történt a gyorsan gyarapodó nagyközségben, tudatom: csak az újságírói képzelet szülte a fenti esetet. Mostanában nem riasztották háztűzhöz a nagy- múltú testületet, de a vébé-titkár elvtárs tájékoztatása szerint ekként ténykednének, ha pusztító • Gyakorlaton! lángokkal kellene megküzdeniük. Jó kezekben van Szabadszálláson a tűzvédelem! A kijelöltek gondoskodnak a szigorú előírások betartásáról. A megye egyik 'légrégibb tűzoltó-egyesületének tagjai értik mesterségüket. Évről évre kitűnően szerepelnek a járási versenyeken, szívesen részt vesznek a téli hónapokiban szervezett továbbképzésen. Ünnepeken büszkén feszítenek szép egyenruhájukban, öntudatosan vonulnák saját zenekaruk indulóira. A csapat felszereléséről, fenntartásáról" a legfontosabb emberek szerény tiszteletdíjáról a nagyközségi tanács gondoskodik. Részben a költségvetésben irányoznak ' elő megfelelő összeget, részben összegyűjtik a vállalatok, a termelőszövetkezetek által négy esztendeje tűzvédelemre dolgozónként fölajánlott 80— 80 forintot. Már most örvendeznek a nyárra ígért tartályos kocsinak. A kiszállított 40 hektoliter vízzel ott is megkezdhetik az oltást, ahol időbe telne víznyerőhely felderítése. Ketten is közvetlen telefonkapcsolatban vannak a kecskeméti tűzoltókkal. Nagyobb baj esetén azonnal segítséget kérhetnek a hivatásosoktól. Téved, aki azt gondolja, hogy a szép hagyományú szabadszállási tűzoltók „csak” az élet- w és vagyonvédelemben jeleskednek. Példát mutatnak közösségteremtésben. Mind a negyvenen szívesen fáradoznak összejöveteleik sikeréért. Gyűléseiken sohase kell biztatni a tagokat föl- szólalásra. Kiss Mihály fűtő, Kiss József raktáros meg Kozma Sándor felesége (a szertáros), fia, menye és a többiek magukénak érzik az egyesületet, felelősséget vállalnak egymásért is. Tűzoltóéknál így tétmé&zéíeá. II. N. 9 Megyeszerte híres zenekaruk. Amiért a harang szól "■ v # jt m inni * m i I *"1 U í ”a I , jlj i ß § w I 9 Jeszenszky László korabeli rajza a kalocsai Székesegyház 1795-ös égéséről. ,,Árnyas erdőben szeretnék../* Ki ne ismerné ezt a kedves és vidám dalt? Ám az erdő csak kora tavasztól késő őszig lomboso- dik, nyújt kellemes, hűs pihenést. Télen, de különösen tavasz táján az embernek kell megóvni a nyáron hűst adó fákat, hiszen a száraz aljnövényzettől gyorsan lángra kapnak a tűlevelű, de még a lombos levelű fák is, ha parázs, szikra pattan rájuk. S hogy menynyire igaz ez, azt egyetlen adat bizonyítja. Áz elmúlt esztendőben a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdeiben 2 millió 200 ezer forint tűzkár keletkezett. Hazánk, de főleg az Alföld szegény erdőkben, a homokot megkötő fákban, s mégsem vigyázunk rájuk kellőképpen. Márciusban a már említett erdőgazdaság bugaci erdészetében 3,9 hektárnyi húszéves fenyőerdő vált a tűz martalékává. Az oka: rő- zseégetés, az anyagi kár 251 ezer forint. A kelebiai erdészet fenyvesében a legelőégetésről átterjedt parázs okozott 45 ezer forintnyi kárt. Mindez annak ellenére történt, hogy a gazdaság évente majdnem egymillió forintot fordít a megelőzésre. A 70 ezer hektárnyi erdőterület köré 700 ezer forintért tűzpásztát készítenek, s a mozgó figyelőszolgálat embereinek a bére meghaladja a 270 ezer forintot. Nem csoda hát, ha arra kérik a lakosságot, a gazdaságokban dolgozókat, hcfgy tartsák be be az erdők tűzvédelmére vonatkozó szabályokat. Az erdőkben és a hozzájuk tartozó területeken, sőt azoktól 200 méter távolságon belül ne használjanak nyílt lángot, ne gyújtsanak tüzet, égő cigarettát ne dobjanak el. Tarló, legelő, rét égetésekor még a tűzgyújtás előtt jelentsék be az erdészetnek az égetés pontos helyét és idejét. S talán még egyet. A gépjárművek, a von^t ablakából még eloltottnak vélt cigarettavé- get se dobjanak ki. Az erdő, túl azon, hogy a népgazdaság jelentős vagyona, kellemes kiránduló-, pihenőhely. Megóvásuk a vörös kakastól mindannyiunk érdeke. „A rendkívül való szélvészek környékeinken majd két hetekig dühösködvén, ámbár minden kigondolható módon ezen tanács a tűzi veszedelem eltávoztatására szolgáló legjobb rendelkezéseket megtette, mindazonáltal a szerencsétlenség ezen várost megkörnyékezvén e folyó holnapnak 2-dik napját követett estvéli kilencedfél óra táján, amint a kör- nyűállásokból gyanítani lehet gonosz szándékbul a városnak felső szélén a 2-ik tizedben az árok mentén Csupaki Gergelyné háza (a Lugossy utca végén, a szerk.) felgyújtatván, a, tűz a szörnyű, szélvész miatt egyszerre annyira elterjedett, hogy a város közepén folytonos dühösségét annak csakhamar 419 házak a róm. kát. Ecclesia Parochiája, két templomok, úgy mint a Parochiális, melynek tetejéről a tűz tornyába belékapván, az abban volt 5 harangokat elolvasztotta és felhatván a résszel fedett és ezen város díszességét nevelő toronyba* annak fájait belülről elégetvén, ledöntötte, innen még nagyobb sebességgel hányattatván az égő szikrák a Patica, két kaszármák, barátok templomának fedele és a városházának minden gazdaságbeli épületei egyszerre tűzzel elbontattak és nem is szűnt meg a veszedelem előbb, hanem mind- ezekutána a mezei kapu felé talált házakat porrá égetvén, a nyomáson semmit, amit égethetett, nem találhatván.” Kecskemét sokat szenvedett a tűztől. 1678-ban gyújtogatás miatt égett le a városközpont, 1728-ban a Csongrádi utca környéke vált a lángok martalékává. Sokáig sorolhatnánk a gyászos eseteket. A legszörnyűbb pusztítást az az 1819. április másodiki tűzveszedelem ' okozta, amelyről egykori tanácsi jegyzőkönyv alapján fentebb tudósítottuk olvasóinkat. Ennek a veszedelemnek az emlékére szólalnak meg minden év április másodikén este a megyeszékhely harangjai. Összeállította: Meltai Nándor
