Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-17 / 64. szám

4 • PET.OFI NÉPE. • 1983. március 17.

Az újító magatartás - követelmény Irányjelző

Ipar az ország legnagyobb mezőgazdasági megyéjében

Bács-Kiskun népgazdasági rangiát — az országos bruttó termelésből való 12 százalékos részesedése révén — a mező- gazdaság határozza meg. Tény viszont, hogy a hetvenes évek végére a termelési értékét tekintve egyenrangú társsá nőtte ki magát itt az ipar. Napjainkban a megyei szocialista üzemekben foglalkoztatott hatvanezer ember a hazai ipar produktumának 3,2—3,4 százalékát állítja elő. Ez a létszám az összes ipari munkaerő 4,18 százaléka. Az állóeszközöknek mindössze 2,5 százaléka található a megyében.

— Milyenek a terület iparának szerkezeti ' frányái? — kérdezem Vágó Ivántól, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjétől.

— A nehézipar 41, a könnyűés az egyéb együttesen 36, az élelmlszeriipair pedig 23 százalékos részesedéssel tevékenykedik nálunk, a foglalkoztatottak számát véve összehasonlítási alapul. Jellemző, hogy a helyi ipar 87 százaléka feldolgozó kapacitás. A 60-as években a legtöbb élőmunkát igénylő, azaz legtöbb embernek keresetet adó ágazatokat részesítettük előnyben az iparosításkor. t

— A nehézipar milyen formában van jelen a homokon?

— A Duna—Tisza közén bányásszák ma az ország saját kőolajának 13. a földgáznak pedig '0,5 százalékát, meglehetősen kor- sserű eszközökkel. Egyébként a nehézipar 41 százalékos foglalkoztatási részarányából 34 százalék a gépiparé, amelynek sokféle szakágazata lelhető föl ná- llun.k:

A könnyűiparon belül jelentős a ruházati ipar és a bútor- gyártás.

— Feltűnő a tekintélyed élelmiszer ipám hányáid.

— Az ország élelmiszeriparának 7,7 százaléka jött létre a megyében. Az átlagosnál több ilyen kapacitással rendelkezünk, dé ez miég mindig kevés az itt megtermelt mezőigazdasági

nyersanyagok gazdaságos és teljes feldolgozásához. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ipar szerkezete még. mindig nem áll összhangban a terület adottságaival, bár ennek megteremtésére hosz- szabb ideije törekszünk már. Hogy osa'k egy-tkét példát említsek: hiányzik ^az olisyos ^magvakat'-. feldolgozó.’ kapacitás, bár, jelentős itt a napraforgó-termesztés. . A vágóhídi teljesítőképesség sem elegendő még.

— Az innovációnak van- ndk bizonyos technikai föltételei. A megye iparának essiközökk&l való felszereltsége milyen esélyekkel kecsegtet?

— Báes-Kiiskun ipsiila a feldolgozó jelleg túlsúlya ellenére is eszközszegénynék mondható. Az egy dolgozóra jutó bruttó állóeiszközértéfc csak 60 százaléka az országos átlagnak.

— Van olyan ágazat, dsnelyik technikai színvonala eléri a hazai ébla\g,ot?

— Az élelmiszeripari üzemeké meg is haladja.

— S ennek mi a magyarázata?

— Ezek megyei székhelyű vállalatok, a>mi a fejlesztés szempontjaiból nem közömbös tény. A 62 gép-, illetve könnyűipari gyáregység közűi csak 12 tartozik ilyen céghez. Egy fővárosi vállalat maga dönt róla, hogy Békésbe, vagy Bács-iKiskunba viszi-e a beruházási javakat.

— És a gyáregységi profilokról úgyszintén.

— így van. Az itteni üzemekre'. bár újabban egyesek önálló@ Vágó Iván.

© A szalagparketta korábban r.e.u volt kde.iáü, ma az.

ságát növelik már valamelyest, általában a határozatok végrehajtása vár. Ez kényelemre szoktat, káros állapolt az alkotó erők 'kibontakoztatása szempontjából. Az üzemegységek távolesnek a piactól, az értékesítés a központ dolga, s a fejlesztéshez többnyire szintén semmi közük. lEzt a szerepet is magának tartja meg a vállalati központok zöme. Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat annak idején „szétrobbantotta” á kecskeméti gyárában összehozott fejlesztő csoportot, amely pedig kezdett belelendülni a munkába. El is avult a mechanikus pénztárgépük, mert központilag sem fejlesztették, s végül igen súlyos értékesítési helyzetbe kerültek. ......

.jir Megfigyelhető összer ifÜOOés _*?2 ’újító ^mdgatar-, tás és a piaci helyzet között? '

— Az előbbitől függ, különösen mostanában, az Utóbbi. A MEZŐGÉP Vállalat például sikeres licencvásárlásokkal kor-. szerűsítette kínálatát. Megtörtént, hogy az átvétel után fél éven belül gyártották az újat. Ezáltal jelentős exportra is lehetőség nyílt. Az Április 4. Gépipart Művek szintén idejében építette be gyántmányösszetéte- lébe az atomenőművi berendezéseket. Az időzítés nagyon fontos, hiszen csak a piaci léhető- ségelkkel összhangban végrehajtott innováció az igazán sikeres. A szalagparketta esetében, aminek a gyártására a kecskeméti üzem néhány éve készült föl licencótivétel'lei, az időzítés „pontatlansága” egy ideig veszteségeket okozott. Most viszont a tőkés piaci eladások révén az .innováció utólagos „ibeérésének” vagyunk tanúi.

— Ügy tűnik, az exportáló cégek körében gyakoribb az újító magatartás.

— Ebben dán valami. Akik a nemzetközi piacon akarnák értékesíteni, s érzékelik az ottani versenyt, inkább keresik az újat. így tesznek a bútorexportban

érdekelt üzemeik, a Bácska Bútoripari Vállalat, a Bajai Lakberendező Szövetkezet, a Székes Kairpitosipari Vállalat. Ezek nemzetközi mércével mérve is korszerű eszközökkel dolgoznak. Alacsonyabb szintű hagyományos termeléstől jutották el az élmezőnybe, s fejlődött ki ná- Iuk a gyors alkalmazkodás képessége.

— Visszatérve a termék- fejlesztésre: erre hivatott szellemi kapacitást a gyáregységen zömében nem tárténak fenn a vállaljatok. Mire támaszkodnak akkor a tudomány termelőerővé tételében, az újat alkotásban?

— A központban levő fejlesztési1 -wara lyukrd.1 Sa jri os’ áktstf Öáfí ezek‘,>'dölgb26í”'á'' Vídfkli ü'zeírf

adottságai# flém^ikhíérik-' eléggé. A hatékony fejlesztő munkához erre szükség lenne. Véleményem szerint a vállalati kutató-fejlesztő irodákat a gyártás közelében kellene elhelyezni, hogy az újdonságok kialakításakor kéznél legyenek a gyakorlati tapasztalatok, s elkerülhető legyen a „vlakvágány”. Ám még a megyei székhelyű vállalatok többsége is a fővárosban működteti ezt az egységét. Tagadhatatlan, hogy a szükséges tudományos, technikai információk könnyebb beszerezhetősége szempontjából van előnye ennek a helyszínnek. 'Én mégis úgy gondolom, hogy az innováció meggyorsítása érdekében a jövőben a termeléshez közelehb kellene telepíteni őket.

— Az itteni tudományos műhelyek, a főiskolák várják a gyárak kéréseit.

— A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola számos .üzemnek végzett már el kutató- fejilesztő célfeladatokat, megbízásos alapon.

— Az innováció érdekében, új felfogásban kellene ténykedniük a tudományos egyesületeknek is.

— Ebben az évben tagjaik már vállalhatnak megbízást

gyártmány- vagy gyártásfejlesz- tésre, s a hatékonyság növelését, a versenyképességet, a nemzetközi haladással, való lépéstartást szolgáló más tevékenységet is végezhetnék vállalatoknak. Kecskeméten megalakulták, konkrét céllal az első alkotó csoportok.

— Innovációval teret nyerő sikeres termékeket tud még említeni az utóbbi évekből?

— Ilyen a Kecskeméti Konzervgyár bébiétele, a Petőfi Nyomda öntapadós címkéje, a SZIM kecskeméti gyárának go- lyósoirsója, a FEKON és a Habselyem megyei üzemeinek exportcikkei. Sajnos, egyelőre nem tartunk ott, hogy vég néllkül sorolhatnánk j a gazdaságosan eladható, á szükségleteket mfagás színvonalán kielégítő termékeket. Még több licencet és találmányt kell ehhez hasznosítani, helyes időzítéssel.

— A korszerűség szempontjából összességében milyennek minősíthetjük szűkebb hazánk iparát és anriak árukínálatát?

— A korszerűségnek nincsen mértékegysége, ezért erre nehéz válaszölni, Az NSZK-ban láttam öreg berendezéssel világszínvonalú termékét készíteni. S lehet modern géppel is nehezen eladható árut gyártani.

Bármilyen újszerű egy termék, Ma nincs rá'vevő, nem tölti be szerepét. Tehát a megítélésnél a gazdaságos értékesíthetőség szempontját nem lehet mellőzni.

A megye ipart produktumának egyhanmadát exportálják. (Exportképességben az élelmiszer- ipar vezet, s fej fej mellett követi a nehéz- és a könnyűipar.) Ez az arány tükrözi a nemzetközi értékítéletet, amely mindig (legfőbb támpontunk kell legyen az önvizsgálatnál. A külföldön jól eladható áruk aránya mindenesetre az innováció kibontakoztatásával tovább növelendő — mondja Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. A. Tóth Sándor

iiBiiSI fiataloknak

A mikroelektronikai kormány- biztos, több állami, társadalmi es tömegszervézet közt emdködésé- vei. Fiatalok a mikroelektronika alkalmazásáért címmel nyilvá- hos pályázatot hirdetett. Ennek célja: az elektronikai alkatrészek és részegységek központi fejlesztési program keretei között feltárni azokat a konkrét alkalmazási területeket, amelyek

— elősegítik a népgazdaság különböző területein kialakuló elektronizálási folyamatokat,

— hozzájárulnak az elektronika f elhasználásán alaputó korszerű, versenyképes termékek részarányának növeléséhez,

— lehetővé teszik az elektronika termelési kultúrák széles körű elterjesztését,

— javítják az elektronika haié- . ‘korty alkalmazását biztosító

iműszaki-igazdasági feltételeket,

— előmozdítják az elektronikai részegységeket gyártó és felhasználó gazdasági egységek együttműködését.

— bemutatjuk az elektronika alkalmazásának gasjüasági- és társadalmi hatásait,

— segítik, hogy a kutató, fejlesztő és gyártó bázisok előirányozhassák a szükséges áramkörök tervezését és gyártását,

A pályázaton vállalati, ihtéz- ményi kollektívák, valamint egyéni pályázók vehetnek részt. Ősz- szesen 62 pályadíjat osztanak ki, 1 millió 82 ezer forint értékben. A kollektív kategóriában 12—20 ezer forint közötti, az egyéniben

6—12 ezer forint közötti díjakat adnak ki. Ezen felül kategóriától függetlenül, a mikroelektronikai kormánybiztos, a KPM, a KISZ KB, a SZOT, az Innovációs Alap és a MVESZ 1-—1 darab 50 ezer forintos, a MÉM 1 darab 30 ezer forintos fődíjat tűi ki a legmagasabb színvonalú pályázatok jutalmazására.

A pályázatok postára adási határideje 1983. szeptember 15. Az értékelés december 15-ig megtörténik. jelentkezni és a részletes pályázati kiírást átvenni a MTESZ Szakmai Koordinációs Titkárságán (Budapest, V., Kossuth tér 6—8. 220 szoba, telefon 317-797) lehet.

Felkészülés a tavaszi munkákra

A MÉM Repülőgépes Szolgálat nyíregyházi üzemegységében az idén több mint 100 helikoptert és repülőgépet készítenek fel a tavaszi-nyári munkákra. A négy megyében dolgozó 31 brigád az ország területének negyedrészén végez repülőgépes növényvédő munkát. A képen: helikopter javítás.

A középiskolai tanulók közlekedésre nevelése

A közlekedő ember magatartását írott és íratlan törvények határozzák meg. Igaz, hogy az egyik —í a KlRESZ-szabályok — megtartása bizonyos adminisztratív eszközökkel is biztosítható, a másik azonban — az íratlan, a morális — ami bennük és a gyermekekben van, s amelyik, a közlekedés minden mozzanatában mint meghatározó jelen van. A 14—(18 éves kóroszíály, a nagy többségben középfokú oktatási intézményben tanuló ifjúság közlekedési ismereteinek fejlődése, közlekedési moráljának kialakítása egyik fontos pedagógiai feladatunk.

A közlekedési ismeret oktatását középfokú intézményekben a művelődési miniszter utasításban írta elő. A rendelkezésnek megfelelően gondoskodni kell arról, hogy a tanulók a gyalogosok és kerékpárosokra vonatkozó szabályokon kiviül az általános közlekedési szabályokat is elsajátítsák. Az 1970—7'1-es tanévtől valamennyi középfokú Oktatási intézmény I. osztályában 2 óna elméleti és 2 óra gyakorta-, ti foglalkozást tartanak. A közlekedési ismeretek oktatását elsősorban az iskolai közlekedési szakreferens látja el. Itt kell megjegyezni, hogy csak abban az intézményben folyik lelkiismeretes közlekedési Oktatás, ahol van olyan személy, aki pedagógus hivatásának tudatában látja el feladatát. Ezenkívül még nagyon fontos az intézmény igazgatójának támogató „odafigyelő”, lelkesítő magatartása is.

Sok jó példát említhetnénk: A gimnáziumok közül példamutató a Bányai Júlia Gimnázium-- ban folyó közlekedésre nevelés, aho.1 hét év óta rendszeresen motorkerékpár és személygépkocsi vezetői engedély megszerzését teszik lehetővé a tanulók ré-' szére. A Katona József Gimnáziumban ugyancsak kiváló nevelési munka bizonyítja a jól felkészült vizsgázó tanulók eredményeit a gépkocsivezetésre; A szakmunkásképző iskolákban tantárgyi keretek között jobban megvalósítható a közlekedésre nevelés, éppen ezért a tanulók felkészültsége is eredményesebb.

Kecskeméten gz Autóközlekedési tanintézet iskolája évenként 400—500 ilj^en körű fiatal kiképzését végzi eredményesen. Meg kell említeni az MHSZ Gépjárművezető-képző iskoláját, ahol' az A és B kategórián kívül a gépjármű baráti körök keretén belül is igen intenzíven és széleskörűen folyik a segédmotor- •kerékpár-vezetők képzése. Ilyen baráti körök működnek Kecskeméten több iskolában és a Megyei Művelődési Központban is közel hét éve.

A baleseti statisztikák között' a 14—18 éves korú tanulóikra az elmúlt két évben nem jellemző a halálos kimenetelű balesetek bekövetkezése. Emelkedett vii .Szont iá súlyos, illetve ä könnyű •sérülések,, száma. Ez abból éred;' •hagy a fiatalok még nem tudják kellőiképpen felmérni a gyorsaságból eredő beláthatatlan kő-, •vetkezményeket, ítélőképességük 'nem biztos, tapasztalatink kevés, cselekvésük emberi magatartás suikr.a vezethető vissza.

Horák Béla

Közúti csomópontok megvilágítása

A közlekedési ágak között a legtöbb baleset a közúti köziéként^11 i^ai»

kabb a gepiarmuvék szerKezeti. meghíbásomslfbnni1! táfe'tf’Cz útpálya és leginkább az emberi tényező szerepe. A közúti forgalomban viszont a gépjármű, az útpálya és a közlekedő ember csak szerves egymásra hatásban, az úgynevezett ember—gép—pálya- rendszerben képzelhető el. Még helyesebb, ha ezt, a környezeti- gép—emberrendszer fogalomkörében vizsgáljuk, ahol a környezet fő elemeiként az útpályát és annak üzemi létesítményéit tekintjük.

Az útpálya kialakításakor a legfőbb követelmény a biztonság. A bekövetkező baleseteknek egy- harmada a közúti csomópontokban következik be, ezért itt kiemelt jelentőségű a forgalombiztonság növelése. A tervezés során a következőkre kell ügyelni: A gépjárművezető időben felismerhesse, hogy csomóponthoz közeledik. Emiatt a csomópont legalkalmasabb helye a jól belátható homorú ív, ahol a bukkanó mögött a csomópont veszélyesen rejtve van. A csomóponthoz közeledve a gépjárművezető jól láthassa az összes veszélyes helyet, kereszte- zési pontokat. A csomópont ne legyen komplikált és ne tartalmazzon megtévesztő jelzéseket, világosak legyenek az elsőbbségi viszonyok, jelzésképek.

Ahhoz, hogy a biztonsági követelményeknek eleget tehessünk, a forgalomtechnikai intézkedéseken túl szükséges az útpálya üzemi létesítményeinek olyan kialakítása, amely lehetővé teszi a forgalomtechnikai szabályozások láthatóságát rossz látási viszonyok közt is. Korszerű közvilágítás létesítése 1958-ban kezdődött Magyarországon a gázkisüléses fényforrások üzemszerű felhasználásával. Közvetlen népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a létesítendő berendezések megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező optimális megoldásokat képviseljenek.

A közvilágítás feladata az, hogy világossá tegye az útburkolat felületét és azon minél nagyobb fénysűrűséget hozzon létre. A burkolat fénysűrűségének átlagosan nagyobbnak kell lennie, mint az úton levő tárgyaké vágy személyeké, ezért az utóbbiak így sö- 'tétebbnek látszanak és inkább Csak a körvonalaik érzékelhetők. A látásnak ez a mondja a sziluett- látás, a megvilágítás pedig ez esetben negatív kontrasztot hoz létre. A színek ennél a világításnál 60 méterről nem érzékelhetők. A sziluettlátás a csomópont részleteinek felisrAerhetőségét nem segíti megfelelően, ezért az újabb felfogás szerint a fénysűrűség- különbséget megfordítva kell létrehozni : az útburkolat legyen a sötétebb és a rajtg Jevp,, tárgygk J .gz^mélyek a vil'ágc^abbaÍt.J(Lé,nyéj; igpSj: bfpgíjr jezt' na’jizj''útburkolati J Tenysuruségének á "cíökkéríiósévei 1 hozzuk létre, hanem a csomópont előtt, a menetirányból elhelyezett külön világítóberendezés telepítésével.

A nagynyomású nátriumlámpa sárga fénye az általánosan elterjedt higanylámpa kékes-|ehér fé-I nyétől,. feltűnően eltér. Kiváló i fényhasznqsítása lehetővé teszi, hogy viszonylag kis teljesítmé- ! nyekkel is megvalósuljon a pozr- í tív kontrasztú megvilágítás.- Fényforrásként a 250 W-os nagy- •' nyomású nátriumlámpát célszerű alkalmazni. Nagy fénypontmagas- ' ság és különösen széles terjedel- ; mű csomópontok esetén a 400' W-os teljesítményre is szükség lehet. A lámpatest akkor alkalmas a feladat ellátására, ha sugárzásának nyílásszöge a forgalom irá- i nyában 18—20 fejje, a forgalom irányára merőlegesen pedig 34— 44 fok és ernyőzése éles határvonalú. A lámpatest aszimmetrikus, sugárzó legyen és vízszintesen kell szerelni.

A csomópontokban, útkereszteződésekben többnyire kijelölt gyalogátkelőhelyek is, vannak Aj csatlakozó járdák, gyalogos felállóhelyek, épületek stb. általában erősen korlátozzák a gyalogátkelőhelyek telepíthetőségét, de a közvilágítási tartószerkezetek: megfelelő elhelyezését behatárolják. A csomópontok kiemelt vilá-j gításával nemcsak az idetelepí-; tett gyalogátkelőhelyek biztönsá-j gát lehet növelni" hanem az általános közlekedésbiztonságot is, hiszen a csomópontokat a gépjárművezető kellő távolságból, tudja észlelni.

A csomóponti kiemelt megyilá- gítással szemben áz alábbi köve-, telményeket kell támasztani: feleljen meg a közvilágítási szabványnak, ne okozzon káprázást, átmenet legyen a különböző világítási szintek közt (a fényfüggönyt: kerülni kell), a kiemelést növelt! fényárammal, vagy eltérő színű» fényforrással valósítsa még.

A csomóponton ez esetben értelmezni kell a becsatlakozó utak. torkolatait is, amelyeken minimum 40—50 méter, míg az elsőbb-' séggel rendelkező útvonalon minimum 60—100 méter hosszan kgl-1 létrehozni a kiemelést. A konkrét' tervezési munkákban nagy segítséget jelent az Állami Energiafel' ügyelet Világítástechnikai útmutatója, amely különböző példákon keresztül mutatja be a különböző típusú csomópontok és gyalogátkelőhelyek elhelyezése esetére 'a, követendő megoldásokat.

Provaznik Endre