Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-15 / 38. szám
4 W PETŐFI NÉPE • 1983. február 15. „SZÁMOLUNK A VERSENYTÁRSAKKAL” Szövetkezeti szolgáltatók a Duna mentén • A bajai újvárosi fodrászszalonban. (Szabó Ferenc felvétele) A szükség összefogásra késztet Aki ismeri a szövetkezeti ipart, tudja, hogy a korábbi évtizedekben a szolgáltatás nem hozott annyi nyereséget sem, amennyivel efogadható színvonalon lehetett volna tartani, nemhogy még fejlesztésre is futotta volna belőle. Viszont a gazdasági szabályozók ártámogatást „utaltak ki” a lakossági és közületi szükségletek kielégítőinek, ök maguk úgy igyekeztek jövedelmüket növelni, hogy árutermelő üzemeket is létrehoztak. {Beruházásaikat a KISZÖV, az OKISZ és a megyei tanács pénzügyi segítségével hajtották végre. A VI. ötéves tervidőszakban a szabályozók megváltoztak, a dotáció csaknem teljesen megszűnt, ugyanakkor szabadabb kezet kaptak a szövetkezetek áraik kalkulálásához. Időben egybeesik ezzel a magánkisipar serkentése kedvező működési feltételek megteremtésével, s az irányításban körvonalazódott a versenyeztetés szándéka, amitől színvonal-emelkedés és a kereslet— kínálat szerinti reális árszint kialakulása várható. Bajától Kalocsáig Az elmondottak vonatkoznak a Dunamenti Szolgáltatóipari Szövetkezetre is, amelynek központja Baján található, de működési területe kiterjed a kalocsai járásra, s a megye déli részére. Személyi és ipari szolgáltatásra jelölték ki, amikor 1976- ban három szövetkezet egyesítésével megalakították, de a köny- nyűipari termelésről sem mondott le. — Tavaly 55 millió forint volt az árbevételünk, amiből 35 millió szolgáltatásból származott — tájékoztat Onhausz István főkönyvelő. — Töretlen fejlődéssel, öt kiváló címet kiharcolva jutottunk el idáig. Bőrdíszműárut, cipőt és ‘hői felsőruházati cikkeket1 állítunk'élő. Az »alapítás óta tu-' éátnyi Szakmában^ az igényekhez igazodva, bővítettük a szolgáltatások körét. Például amikorra Bajára bevezették a földgázt, fölkészültünk a szerelésre. A gebi- nes hálózatunkat tavaly is több szakember fölvételével bővítettük. Kecelen, Dusnokon, Faj szón és más településeken. Dotáció nélkül A múlt esztendőben már csak a cipőjavításhoz kaptak 18 százalékos ártámogatást, a fodrászattól és a fényképészettől megvonták azt. Az utóbbiaknak van nagyobb jelentőségük a szövetkezetnél. Tehát a bevételek csökkentek, ugyanakkor a kiadások, a ráfordítások — többek közt az energiaköltség, a bérleti díjak, az útiköltség-hozzájárulás száz bejáró dolgozónak — nőttek. — A nyereségadót korábban megtarthattuk fejlesztésre, de 1981. óta nekünk is fizetnünk kell azt, mint az állami vállalatoknak — sorolja a helyzetüket nehezítő változásokat a főkönyvelő. — Tavalyelőtt még 3,6 millió forint volt a nyereségünk, de a múlt évben csak 1,5 milliót értünk el, az árbevétel 7 millióval való növelése ellenére. — A dotáció megcsappanására, s a fokozottabb jövedelem- elvonásra hogyan reagáltak? — A maximált szolgáltatási árakhoz nem nyúlhattunk tavaly, hogy a többletköltségeket részben áthárítsuk a megrendelőkre. Viszont az idén emeljük az árainkat, ahol a szabályozók engedik^Ezen kívül^intézkedése- ket lép|!|pönk életté a még . takarékosabb:, gazdálkodássá. — A béreket mennyivel tudták emelni a múlt évben? — Négy százalékkal, amit központilag biztosítottak a szolgáltató szférában. Ennyire számíthatunk az idén is. T akarékosabban A Dunamenti Szolgáltatóipari Szövetkezet tagsága '1983-ban 59 millió forint árbevétel és 2 milliós nyereség elérésén fáradozik. — Az anyag- és energiagazdálkodás javításában, valamint a munkaerő jobb kihasználásában látunk elsősorban tartalékokat — hallom Onhausz Istvántól. — Az árutermelő üzemekben takarékos szabási módszert vezettünk be, s hasznosítjuk a hulladékokat is. — A munkaszervezésben nincs lehetőség ... ? — A bőr- és textilfeldolgozó részlegben van, de a szolgáltató üzletekben nincs. A vendégeket nem lehet irányítani. A színvonallal, udvariassággal lehet hatni rájuk, hogy visszajárjanak. — A dolgozókat hogyan tették ebben érdekeltté? — Száz forint árbevételből 30 forintot kapnak meg a női, s negyvenet a férfi fodrászok. Bevált az ösztönzésnek ez a formája. Az árutermelőknek egyenes darabbért fizetünk, ami szintén magas teljesítményre ösztönöz. — A partnerek, megrendelők elégedettek a szövetkezet munkájával? — Igazán komoly reklamáció tavaly nem érkezett hozzánk. Alig-konkarren<^^^^| A Dunamenti Szolgáltatóipari Szövetkezetnek ötszáz dolgozója van. — Érzékelték a múlt évben konkurrencia jelentkezését? — Csak egy-két területen. Baján megszüntettük a bérfuvaro- zást. Itt elég sok magántaxis, teherautós váltott iparengedélyt, ezáltal többfelé osztódtak el a megrendelések, s így már nem volt érdemes fenntartani ezt a kapacitást. A fodrászok tavaly csak az előző évi árbevételt érték el, amiben közrejátszhatott a kisiparosok korábbinál nagyobb száma, de az is lehet, hogy a lakosság takarékoskodott jobban, mint azelőtt. A szövetkezet egészét tekintve alig éreztük még a konkurenciát. Ennek ellenére távlatilag számolunk a versenytársakkal — állítja Onhausz István. A. T. S. A könyvespolcra ajánljuk Gyomirtás, vegyszeres termésszabályozás A kártevők és kórokozók elleni védekezés mellett a gyomirtás is fontos feladat. A gyomok által okozott termésveszteséget világszerte 20—40 százalékra becsülik. Ez helyes védekezéssel megmenthető. A gyomok elleni védekezés nem csak vegyszerezést jelent. 'Együtt kell alkalmazni az agrotechnikai, a biológiai, a mechanikai és a1 vegyszeres védekezés módszereit. A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában, Kádár Aurél szerkesztésében megjelent Gyomirtás, vegyszeres termésszabályozás című könyv három nagy részre tagolódik: az első főként a szakmérnököknek szól. Elsőként tárgyalja magyarul a gyomirtószerek biokémiáját, hatásmechanizmusát olyan szinten, amely a gyakorlati szakemberek számára ma már nélkülözhetetlen. A második rész a tulajdonképpeni gyomirtási technológia komplex ismertetése. A szántóföldi kultúrák mellett a zöldség- és gyümölcskertészet, az erdészet, az öntözéses gazdálkodás (árasztott területek, csatornák), a rét-legelő és erdészet .mellett a gyógy- és fűszernövények hazánkban előforduló gyomnövényeinek (árvakelésének) visszaszorítását, kiirtását tárgyalja. A harmadik rész a vegyszeres gyomirtás legfontosabb géptani ismereteinek rövid összefoglalását adja — nem hanyagolva el a kistermelők géptani problémáit sem. A könyv hasznos ismeretanyagot nyújt kis- és nagyüzemi szakembereknek egyaránt. A tájékozódást megkönnyíti a 60 leggyakoribb és legveszélyesebb gyom magjának, csíranövényének és kifejlett példányainak bemutatása. Óriás úszódaru ÉS A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyárában a terveknek megfelelő ütemben halad a kétszáz tonnás, mozgógémes forgódaru építése uruguayi megrendelésre. A saját tervezésű daruóriás rekord idő alatt készül el, márciusban már elhagyja a gyárat. Tizenhárom évvel ezelőtt alakult Lajosmizsén a helyi Kossuth Termelőszövetkezet — akkor még szakszövetkezet —, a Béke Szakszövetkezet, valamint a ladánybenei Zrínyi Szakszövetkezet összefogásával egy gépjavító és vasipari közös vállalkozás. 'Ezek a közös gazdaságok már akkor felismerték, hogy együttesen könnyebben tudják megoldani gondjaikat. Azóta a lajosmizsei üzem vállalattá nőtte ki magát, háromszor nyerte el a kiváló címet. Zöldség- és gyü- mölcsmosó-berendezések, zöldbabtisztító gépek a hagyományos gyártmányai. Ezenkívül a mosonmagyaróvári MEZŐGÉP megrendelésére az IHC-vetőgépek részegységeit készíti. A paksi atomerőmű részére is gyárt kisebb berendezéseket. A napokban igazgató-tanácsülésen értékelték az elmúlt évi munkát. A tavalyi gazdasági eredményekről szóló előterjesztés szerint a vállalat mintegy 2 millió forinttal teljesítette túl termelési értéktervét. Az előterjesztésből és a vitából is kitűnt, hogy. sok gonddal küszködtek. Az egyik legnagyobb, a munkaerő- hiány. Ennek ellensúlyozására vállalati munkaközösségeket szerveztek. Ezek lényegében olyan kisvállalkozások, amelyek a vállalati dolgozóiból állnak, annak gépeivel dolgoznak. Olyan megrendeléseket teljesítenek, amelyeknek egyébként a vállalat nem tudna eleget tenni. Ezek a munkaközösségek természetesen mindezt munkaidő után, valamint szombaton és vasárnap végzik. Az emelkedő anyagárak miatt sok gondot okozott a gyártás. Számos újítással csökkentették a költségeket. Ügyeltek az anyagok gazdaságosabb felhasználására. Az említett erőfeszítéseknek köszönhetően egymillió forinttal magasabb nyereséget értek el, A Bács-Kiskun megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a MEDOSZ és az ÉDOSZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága, valamiiit a termelőszövetkezetek területi szövetségei felhívják a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a fagazdaságban és az oktatásban dolgozó fiatalokat az ALKOTÓ IFJÚSÁG mozgalom megyei pályázatán való részvételre. A pályázat célja, hogy segítse a fiatalok alkotó készségének kibontakozását, szakmai és politikai ismereteik' gyarapodását, növelje a fiatal szakemberek szakmaszeretetét. A pályázat meghirdetői azt várják, hogy a fiatalok munkaköri kötelezettségüket meghaladóan elméleti és gyakorlati alkotásokkal segítsék elő a népgazdasági, ágazati, szövetkezeti és vállalati feladatok megoldását. mégpedig több mint 8 millió 700 ezer forintot. A vasipart is érintik azok a gazdasági gondok, amelyek minden ágazatban jelentkeznek. Ma már nem Bt százalékos a jövedelmezőség, hanem körülbelül ! 8—10 százalékos. Egyéb problémák is vannak. Mérséklődött például az átlagosnál nagyobb nyereséget jelentő élelmiszeripari gépgyártás, mert a partnerek nagyobb része az eddiginél kevesebb megrendeléssel keresi fel a vállalatot. Állandósult a fogyóeszközök és az alkatrészek | árának emelkedése. Tizenkét évvel ezelőtt az ösz- szefogást a szükség kényszerítette az alapító (közös gazdaságokra. A jelenlegi helyzetben a közös vállalat talpon maradásához tovább kellett lépni. Az igazgatótanács hozzájárult, hogy csatlakozzanak a Hőerőgépésze- ti Berendezésgyártó és Szerelő Közös Vállalathoz, amely ENER- GOINDUSTRIA márkanéven szerepel majd, s amely az idén alakult, az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet kezdeményezésére. Tíz vállalatból és ipari szövetkezetből áll, s igazgatótanácsának elnökévé Herczeg Istvánt, a lajosmizsei közös vállalat igazgatóját I választották. A vita során a lajosmizsei ta- | nácskozáson egyhangúlag meg- [ állapították, hogy a további elő- [ relépést szolgálja ez az elhatá- | rozás, s hatszázezer forinttal já- j rultak hozzá az új országos ösz- szefogás anyagi alapjaihoz. Bíz- 1 nak abban, hogy növekednek a megrendelések, bővül a gyártmányskála. Mindamellett az ed- I digi, már „kitaposott” útról nem j térnek le, és amennyiben igény [ van rá, tovább gyártják- azokat az élelmiszeripari gépeket, amelyek eddig hírnevet szereztek az üzemnek. K. S. A MÉM-ágazatok témakiírásait, továbbá a pályázaton való részvétel feltételeit részletesen a MÉM Értesítő 1981. évi 8. és 1982. évi 15. száma tartalmazza. A pályázaton a 35. évnél fiatalabb dolgozók, tanulók, illetve az ilyen korú fiatalokból alakult ifjúsági közösségek vehetnek részt. A munkahelyi bírálaton legjobbnak ítélt, termeléssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati pályamunkákat 1983. március 1- ig kell beküldeni a Bács-Kiskun megyei Tanács VB Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályára (Kecskemét, Május 1. tér 3.). A legszínvonalasabb alkotások megyei díjazásra kerülnek 1983 április hónapban. A felhívó szervek kérik a munkahelyi vezetőket, segítsék elő, hogy a fiatalok minél'nagyobb számban vegyenek részt a mozgalomban. Újabb műveket várnak az Alkotó Ifjúság-cídöj ,ai jísníin-j/í éne ú-aSB^tu§n f . r megyei palyazatara A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Csata borgőzben Vannak emberek — sajnos nem is kevesen —, akik a szórakozás egyedüli formájának a2t tartják, ha minél több szeszes italt fogyasztanak el. Meglehetősen gyakori fordulat a bírósági jegyzőkönyvekben az a fogalmazás, hogy például a vádlott néhány ismerősével elment szórakozni a helyi italboltba, ahol záróráig alaposan leittasodott. Nem érti az ember, hogy a kocsmákban, és a presszónak álcázott italboltokban miért szolgálják ki — a tiltó rendelkezés ellenére — azokat a láthatóan ittas embereket, akiknek az asztalán már alig férnek el az üres üvegek, s akik talán éppen egy másik „agytompítóból” tántorogtak át, mert ott zárórát rendeltek el, de ők tovább akarnak „szórakozni”. Mert a legtöbb késeléssel, emberhalállal végződő bűncselekmény nem a családi otthonokban, nem is a munkahelyen indul, hanem az italboltokban. Számos olyan esetet tudnánk említeni, amikor a kocsmából kiszorult társaság az utcán tántorogva összeveszett és hamarosan előkerült a bicska, a kés. A rendőrségen, a bíróságon azután ezek az emberek 'azzal „védekeznek”, hogy semmire nem emlékeznek, nem is tudják, hogyan történhetett, volt bennük egy kis nyomás. Ez a kis nyomás gyakran súlyos alkoholos állapotot jelent. Ilyenféle szórakozásra indult a múlt év augusztus 8-án, a délutáni órákban Szalkszentmártonban a kisvendéglőbe Pintér József (Dunavecse, Rákóczi utca 3. szám alatti lakos) lányával, Pintér Erikával és tizenkét éves unokájával. Pintér József fél óra alatt két kis- és-egy nagyfröccsöt ivott, azután nézte a kuglizókat, s ott összetalálkozott rokonával, Kalmár Kálmánnal és Bari György- gyel, aki korábban élettársa volt Pintér Erikának, de az életközösség megszakadt közöttük. Ennek ellenére egy udvarban éltek, Szalkszentmártonban, a Dankó utca 11. szám alatt. Pintér József este nyolc óra körül távozott a vendéglőből, s átment a Dominó presszóba, ahol szintén fröccsöt ivott és újból találkozott a két férfival. Egy óra alatt két üveg bort ittak meg hárman, de mert zárórát jelentettek be, további két üveg bort vettek, hogy azt Bari György lakásán fogják meginni. Az egyikkel elfogyasztották, de Pintér József ekkor már olyan ittas volt, hogy a heverőn ülve elaludt. Rövid idő múlva azonban felébredt, mert ki kellett mennie. De mert nem jött vissza, Bari György utána indult. Megtalálta volt apósát, aki feküdt az udvaron és aludt. Megkérte tehát Kalmár Kálmánt, hogy szóljon Pintér Erikának, vigye be a lakásba az apját és fektesse le. Kalmár be is kopogtatott a fiatalasszonyhoz, de választ nem kapott. Éppen a lépcsőn jött lefelé, amikor felébredt Pintér József és meglátta. Azonnal felelősségre vonta, hogy mit keresett a lányánál. Veszekedni kezdett Kalmárral, majd kölcsönösen és igen gorombán szidták egymást. Bari György, aki már a lakásában volt (az udvar végében levő melléképületben lakott), rájuk szólt, hogy <ne kiabáljanak, mert felverik a szomszédokat. Még azt is hozzátette — Pintér Józsefnek címezve —, hogy „jöjjön fater, csinálok egy fröccsöt”’. A szomszédok közben már felébredtek és a kerítés mellől figyel; ték^ mi történik az udvaron. A felszólítás hatott, mert mindany- nyian bementek Bari György lakásába, az időközben szintén felébredt Pintér Erika és 12 éves kislánya is. Bent Pintér József és Kalmár Kálmán tovább szidták egymást. Pintér eközben felkapott az asztalról egy üres borosüveget és azzal fej bevágta Kalmárt. Dulakodtak. Pintér Erika szólt Bari Györgynek, hogy válassza szét őket, sikoltoztak, A kislány kiabált, hogy ne bántsátok Kálmán bácsit, már folyik a vére. A borosüveg nyaka még Pintér József kezében volt,.' másik kezében pedig az ágyon levő aktatáskájából kivett tőrkést szorongatott. Ekkorra Bari már szétválasztotta őket. Pintér Erika rákiáltott az apjára, hogy ezt ne csinálja. De az kijelentette: „menjetek innen ki, mert mindenkit agyon1 gyilkolok”. Kalmár békü- lékeny hangon szólt rá a támadóra:'— Ne hülyéskedj! Pintér azonban nem tréfált. Az üvegcsonkot szorongató kezével arcul ütötte Kalmárt, aki immár több helyen vérzett, de sérülései nem voltak súlyosak, ennek ellenére elájult és összeesett. A szomszéd, aki a kerítésnél hallgatózott, kerékpárra ült és — sajnos nem a rendőrségre szaladt — értesítette Kalmár Kálmán feleségét', aki a helyszínre sietett. Egy pillanatig úgy látszott, vége a verekedésnek. De nem így történt. A lakásból kijött Bari György, Pintér Erika és a kislány. Bari' még visszaszólt Pintérnek, hogy ilyen verekedés az ő lakásában többet nem lesz. Pintér ezt sértőnek találta és azzal válaszolt: eljött az ideje, hogy leszámoljak veled! S kezében az üvegcsonk- kal és a tőrrel kiugrott a lakásból. Bari — látva volt apósa támadó szándékát — kézzel megütötte úgy, hogy az elesett az ajtó előtt, a tőrkés kihullt a kezéből. Ekkor Pintér Erika támadt volt élettársára, hajába kapaszkodott és ordította: te szemét, megütötted az apámat! Ez a kis idő elég volt Pintérnek, hogy feláll- jon és magához vegye a tőrt. Pár pillanat múlva Pintér a tőrrel lá- gyékon szúrta Barit, majd néhány másodperc elteltével újabb szúrást mért Bari György mellébe. Dulakodtak és Pintér ismét megszúrta volt vejét a könyökén. A földön birkóztak, amikor Pintér az, üvegcsonkkal az arcába ütött a másiknak. Egy perce birkózhattak, amikor a helyszínre ért Kalmár Kálmánná, aki próbálta őket szétválasztani, de nem bírta. Más módszerhez folyamodott: két kanna vízzel leöntötte őket. Á verekedés abba maradt. Pintér József-bement lánya lakásába, Bari György pedig elindult az utcán, de negyven méter után összeesett. A még mindig lesben álló szomszéd csak most értesítette a rendőrt, aki perceken belül megérkezett és elfogta a tettest. Jött a mentő is. Bari Györgyöt kórházba akarták szállítani, de mire Dunavecsére értek, meghalt. A lágyékára kapott szúrás ugyanis átvágta az ütőeret és a szerencsétlen ember elvérzett. Pintér József a cselekmény elkövetését beismerte, bűnösségét sem tagadta. Azzal „védekezett”: annyira ittas volt, hogy nem tudott gondolkozni. Ezt azonban kizárja Pintérnek az a kijelentése, hogy menjetek ki, mert mindenkit meggyilkolok. Tehát- tudta, milyen helyzetben van, tudta mit csinál. A megyei bíróság végül is Pintér Józsefet emberölés miatt tíz évi szabadságvesztésre, mint főbüntetésre ítélte, s kimondta, hogy a büntetést börtönben kell végrehajtani. További nyolc évre eltiltotta a közügyektől, ugyanakkor elrendelte kányszergyógyítá- sát is, mivel Pintér alkoholista és cselekményét -is ital hatása, alatt követte el. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként vette figyelembe a ^büntetőtanács a vádlott büntetlen előéletét, a munkához való, kiemelkedően jó viszonyát, s kisebb nyomatékkai bűnösségére is kiterjedő, beismerő vallomását. Súlyosbító tényező volt viszont, hogy Tettét ittas állapotban, különösen veszélyes eszközzel és nagy kitartást tanúsítva, garázda módon követte el, s hogy a megye területén az élet elleni cselekmények nagyon gyakoriak. Az ítélet még nem jogerős. G. S.
