Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-06 / 31. szám

1983. február 8. 9 PETŐFI NÉPE • S Negyedszázados a szocialistabrigád-mozgalom Irta: Gál László, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyettese öt év múltával ismét tanácskoznak az élenjáró szocialista kollektívák vezetői. Erre ösztönöz a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának útmutatása, a Minisz­tertanács, a SZOT, a KISZ KB és a szövetkezetek érdek- képviseleti szerveinek állásfoglalása. A szocialistabrigád-ve- zetők VI. oszágos tanácskozását május 28-ára hívják össze. A szocialistabrigád-mozgalom hazánkban a legtömegesebb mun­kamozgalom, és fontos társadal­mi bázisa közös céljaink meg­valósításának. Jelenleg a mint­egy 160 ezer brigád csaknem kétmillió dolgozót tömörít so­raiba, 80 százalékuk szocialista címet elnyert kollektíva. A szo­cialista brigádok közül legtöb­ben a vasiparban (24 ezer), a me­zőgazdaságban (23 ezer), az építő­iparban (15 ezer) és a kereske­delemben (15 ezer) dolgoznak, de megtalálhatók szép számban a népgazdaság minden területén, az anyagi termelés körén kívüli ágazatokban is. A tervek megvalósításáért A véleménycsere, a párbeszéd azok között fog ismét kibontakoz­ni, akik az elmúlt negyedszázad ' során számos alkalommal bizo­nyították tenniakarásukat, az alkalmazkodóképességüket, tár­sadalmi rendszerükhöz való ra­gaszkodásukat, a közösségért ér­zett felelősségűiket. E mozgalom 25 éves jubileu- mához'érkezett. Példák sora bi­zonyítja, hogy a mintegy 135 ezer kollektíva többsége mindenkor tudott alkalmazkodni az adott időszak gazdaságpolitikai köve­telményeihez. Felajánlásokkal, rugalmas vállalásokkal segítet­ték a munkahelyi programok tel­jesítését, a minőségi színvonal növelését; újításokkal, ésszerű­sítésekkel, a technológia, a bal­esetvédelem továbbfejlesztését. Élenjárói kezdeményezői vol­tak az alapműveltség (8 általános) megszerzésének, a politikai, szak­mai ismeretek bővítésének, az emberi humánum, a segítőkészség kiteljesedésének. Ezeknek je­gyei fellelhetők a gyermekintéz­mények patronálásában, kommu­nista műszakok szervezésében. Mindemellett igaz, hogy ezekkel az eredményekkel nem egyszer és több munkahelyen, a formaliz­mus, a vezetői igénytelenség is párásul. A munkahelyi és országos ta­nácskozások célja, hogy további lendületet adjon a szocialistabri- gád-mozgalomnak, hozzájárul­jon a dolgozók aktivitásának, kezdeményezőkészségének' szé­lesebb kibontakozásához, segítse gazdasági és társadalmi céljaink, a VI. ötéves népgazdasági és vál­lalati tervek megvalósítását. Mozgósítsa a szocialista brigádo­kat a népgazdasági egyensúly és a vállalati gazdálkodás szem­pontjából alapvető 'hatékonysági, export, import, anyag- és ener­giatakarékossági feladatok ered­ményes megoldására. Erősítse a brigádok, a dolgozók szerepét és felelősségét a fegyelmezett, mi­nőségi munkavégzésben, az álta­lános és szakmai műveltség gya­rapításában, a munkahelyi de­mokratizmus, a közéletiség fej­lődésében. A tanácskozás a ta­pasztalatok, a jó kezdeményezé­sek felhasználásával, fejlődésünk követelményeihez igazodva mu- tasson'irányt a mozgalom további lehetőségeire, feladataira.' Az or­szágos tanácskozáson kapjon megfelelő 'méltatást a szocialista­brigád-mozgalom negyedszáza­dos tevékenysége, jelentősége. Együtt a KISZ-szel A tanácskozás feladata az is, hogy demokratikus fórum kere­tében a szocialistabrigád-vezetök vitassák meg, hogyan kapcsolód­janak az előttük álló feladatok­hoz, valamint a brigádmozgalom továbbfejlesztésének kérdéseit. A demokratikus előkészítés ér­dekében az országos tanácsko­zást (szövetkezeti) brigádvezetői értekezletek előzik meg. Eze­ken választják meg az országos tanácskozás küldötteit. A munka­helyi tanácskozásokat 1983. már­cius végéig minden vállalatnál, szövetkezetnél meg kell tartani. Előkészítését a vállalatok, szö­vetkezetek gazdasági vezetése, szakszervezeti bizottsága, KISZ- szervezete együttesen végzi. A tanácskozásokra meg kell hívni a szocialista brigádok — munka- brigádok — vezetőit, a munka- versenyt irányító, segítő gazda­sági és társadalmi szervezetek vezetőit, aktivistáit is. A tanácskozásokon vitaindító beszámolót a vállalat igazgatója, a szövetkezet elnöke tart. A szak­szervezeti bizottság és a KISZ- szervezet képviselője adjoh, érté­kelést sajátos tevékenységükről, a munkaverseny, a brigádmozga­lom helyzetértékeléséről és, to­vábbfejlesztésének módozatairól. Ennek az értékítéletnek és kon­cepciónak a 'kialakításához elő­zetesen a dolgozók széles körétől kérjenek' véleményt',^'. A gazdaságvezetői beszámoló, a szakszervezeti bizottság és a KISZ-szervezet értékelése köl­csönösen {térjen ki a munkaver­seny szervezésével, irányításá­val és ösztönzésével kapcsolatos együttes és külön-külön végzett tevékenység minősítésére. Te­gyék vita tárgyává az értékelés és az érdekeltségi rendszer al-' kalmazásának korszerűségét, he­lyességét — s ha szükségesnek vélik — javasolják megváltozta­tásukat. A vállalati tanácskozások te­gyék .lehetővé, hogy minél több hrigádvezető mondjon véleményt a munkaverseny jelenlegi hely­zetéről, tegyen javaslatot fejlesz­tésének lehetőségeire, módjaira. A hármas jelszó A tanácskozások érdemi vitá­jának jó előkészítése érdekében az előterjesztések sokoldalúan mutassák be a szocialistabrigád- mozgalom „szocialista módon dolgozni, tanulni és élni” hármas jelszavának érvényesülését.. En­nek keretében szükséges elemez­ni, hogy a brigádmozgalom ho­gyan szolgálja a munkahelyen a főbb gazdaságpolitikai célok megoldását, , mint például az egyensúly javítását, anyag- és energiatakarékossági programok teljesítését, a 'hatékonyság a mi­nőség javításált. Különösen fontos értékelni azt, hogy a munkaverseny, a brigád- mozgalom hogyan tudott alkal­mazkodni 3 megváltozott gazda­sági körülményekhez, a rugalmas tervezési és termelési gyakorlat­hoz. Foglalkozzon az értékelés az­zal, hogy a brigádmozgalom meny­nyiben járult hozzá a dolgozók ~ szakmai és általános műveltsé­gének gyarapításához (másod-, rokonszakmák elsajátításához), a vállalati termelőerők fejlesztésé­hez és hatékony felhasználásához. Térjen ki a vita arra, hogy a mozgalom mennyiben segítette a szocialista életmód fejlesztését, az egymást segítő munkatársi kapcsolatok erősítését, a szociál­politikai, a területpolitikai és tár­sadalmi feladatok megoldását. Kívánatos, hogy a társadalmi munkaakciók és a kommunista műszakok jelentőségéről, hasz­nosságáról, a tennivalókról le­gyen' vélemény. Elemezzék, hogy a vállalat, szövetkezet egyes gaz­dasági egységei' és a különböző ' dolgozói rétegek hogyan és mi­lyen formában kapcsolódnak be a munkaversenybe, a brigád­mozgalomba és milyen volt együtt­működésük a munka során. Fejlesztés, hatékonyság A vita és az elhangzott javas­latok alapján a brigádvezetők ta­nácskozása határozza' meg a mun­kaverseny és a brigádmozgalom minőségi fejlesztésének, haté­konyabbá tételének feladatait, így többek között: a végzett munka és a versenyvállalások egységes értékelésének és elis­merésének rendjét, módját a murikaverseny feltételrendszeré­nek fejlesztését. E feltételrend­szernek biztosítania kell a -dol­gozók gyors tájékoztatását, mind a feladatokról, mind pedig azok változásairól, továbbá a verseny­célkitűzések operatív megbeszé­lését, a munka és a verseny szer­vezettségének javítását. A brigádvezetők tanácskozásá­ra hárul véleményt alkotni a szocialista 'brigádok minőségi je­gyeinek erősítéséről, ezen belül a kollektivitás, fegyelmezettség önértékelés és önművelés szere­péről, a gazdasági vezetők és a társadalmi szervezetek teendői­ről a brigád-mozgalom szervezé­sében, segítésében és fejlesztésé­ben. A szocialistabrigád-mozgalom negyedszázados évfordulója jó alkalom a mozgalom eredményei­ről, gondjairól, a továbbfejlesz­tés szükségességéről szóló esz­mecserére. Ez lehetőséget teremt a jó tapasztalatok feltárására, terjesztésére. A munkahelyi ta­nácskozások, majd az országos tanácskozás vitája, a tapasztala­tok összegezése jelentős mérték­ben járulhat hozzá a szocialista mozgalom továbbfejlődéséhez. NAPI JEGYZET • Szerdán 11 ónkor a Hajósi Művelődési Házban: tornaórákat tartanak. Délután a nevelőotthonos gyerekeknek könyvtárfoglalkozás, este pingpong­edzés és német nyelv-szakkör. Képűnkön Haszilló Irén a fodrász.vendéghiányos időben a könyvtár­ban. 9 Sfikösdön falugyűlésre rendezi a nagytermet Klcsindi Zoltánná igazgató és Vidáné Kiss Ágnes helyettes — majd a szünnap viszonylagos nyugal­mát kihasználva, az adminisztratív elmaradásokat pótolják. Erre a napra már csak a gyermek-szín­játszó cső port várható, s az angol nyelvtanfolyam. A heti „menetrendhez” tartozik a díszítőművész-, a pávakör, a helyi felnőttférfi klub. KRESZ-okta- tásnak és kertbarát körnek is helyet ad a műve­lődési ház. 9 A jánoshalmi „kultúrházak” — több szétszórt épület — aránylag csendes fél öt tájban. A halasi zeneiskola kihelyezett tagozata dol­gozik, s gyűlnek az öregek klubjába a kártyások, citerások, az egyedül levők, hogy derűs hangulatban töltsék az estét. A ház mindennap zsúfolt: óvoda, kórusok, tánccsoportok, fúvószenekar, dí­szítő szakkör, cigánygyerek.klub, bábcsoport, szocialista brigádve­zetők fóruma, irodalmi színpad,.. Ennyi talán elég is annak ér­zékeltetésére, hogy ez a szerda délután kivételesen nyugodt. 9 A szünnap ellenére dolgoznak a gyerekek a fotószakkörben, 9 Egymás után nyitják az ajtót Bajusz Péternére, a soltvadkertl művelődési ház igazgatójára az asztalitenisz hívei labdáért, ütőért Heti rendezvényeik közűi érdekes ötlet: felnőttek, házaspárok szá­mára a „nosztalgia tátacklub” — tíz-húszéves (vagy még régibb) zene, slágerek, divatos táncok. (A fotószakkörös Farkas Adrienn negyedikes tanuló „Bolondozunk a szünnapomon'’ című képe.) 9 Csátalja: szünnap. Csend és nyugalom a nem túl vonzó épü­let környékén. Nagyba rács ka: szintén szfinnapos, de a gyermek- tánccsoport azért próbál délután. Délelőttönként a hét többi nap­ján a téesz tart dolgozóinak kü­lönféle tanfolyamokat, s be-be- tér egy-egy óvodás, iskolás cso­port a fogászati filmvetítésekre. Az asszonyklub tagjai pénteken a kozmetikus előadását és gya­korlati bemutatóit látogatják. Közeleg a farsang, ezért hét vé­gén négyévestől a felnőttig ké­szülődik a tánccsoport a bemu­tató mulatságra. S zomorú valóság: ismét kör­nyezetrombolásról * kap­tunk hírt. A vétkesek ez­úttal nem autóbusz-várók vastag üvegfalait verték szét, nem szob­rot döntöttek le, nem játszótéri vagy parkerdei létesítményeket tettek tönkre, hanem élő fájtat pusztítottak. A szalkszentmártoni, hétvégi üdülőterület közvetlen környeze­tében — a KPM-hez tartozó te­rületen — embertelen módon meghasogatták és megégették sok nyár- és akácfa törzsét. A megyei környezetvédelmi őrség elnökétől tudjuk ezt, továbbá azt is, hogy a tettesek budapesti lakosok, azok közül valók, akiknek — figyelem! — hétvégi telkülc-házuk van azon az üdülőhelyen. Arra hivatkoznak — micsoda oktalanság! —, hogy a fák ott kártékonyak, mert kívülről beár­nyékolják telkeiket, s hogy egyéb­ként is feleslegesek, mivel úgyis fásít ki-ki a saját portáján. Veszedelmes emberek. Orvos­pszichológiai esetek. Oktalan tet­tüket még meg is indokolják! Ta­lán nem is érdemelne nyilvános­ságot, ha egyedi esetről lenne szó. Sajnos azonban, másutt is előfor­dultak hasonló természetrombo­lások, az utóbbi időben. S' attól Áfákat megégették kell tartani, hogy folytatódik e cselekmények sorozata. Történnek pedig e visszataszító esetek mostanában, amikor már törvény is szabályozza a környe­zetvédelmet, amikor társadalmi méretekben bontakoznak ki az élővilág megóvására és gyarapí­tására kezdeményezett akciók. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal ködösen kidolgozott fásítási prog­ramjai során csak az utóbbi két évben és csak Bács-Kiskun me­gyében 700 ezer forint központi támogatást használtak fel e célra. A megye 43 településén 50 ezer 700 facsemetét és cserjét ültettek el, csaknem 650 ezer négyzetméter­nyi területen, egymillió forint ér­tékű társadalmi munkával. Az akció természetesen tovább foly­tatódik. Államilag elhatározott — 2000-ig szóló ■— impozáns prog­ram nagyarányú társadalmi ösz­szefogással történő megvalósításá­ról van szó. Segítséget kapnak a települések ahhoz is, hogy — leg­alább is Bács-Kiskunban — minél több faluban és városban létesít­senek bemutatókertet, miniarbo­rétumot, hogy szebb, hogy .embe­ribb legyen a településkörnyezet. Dehát mindez megéri vajon a pénzt, a fáradságot, ha ugyanak­kor tűrjük, hogy elszaporodjanak a környezettiprók bandái?! Mi lesz akkor a sok, szép új ültet­vény sorsa? Mert, tény — miért is tagadnánk —, erősödőben van a környezetellenes és egyáltalán a mások munkáját semmibevevő „maffia”. Felvetődik a kérdés: mit lehet tenni ellenük? Egyetlen megoldás kínálkozik: meg kell kettőzni — ha szükséges, többszörözni — a környezetvédelem társadalmi őr­ségeit. Ha a lakosság tömegei készséggel vállalkoznak a fásítás­ra és minden más társadalmi munkára, miért ne kelnének még szervezettebben munkájuk védel­mére. Csakis így keríthetők kézre a környezet ellen vétők, hogy aztán elnyerjék méltó büntetésüket. Mert azt érdemelnek. Társadalmi értékeket károsítanak. — rapi — /Straszer András felvételei/ Q Pattog a pingponglabda a csá- volyi „kultúrban”. — Közben az egyik kis szobában Kunos Csaba hatodikos a budapesti kamaraze­nei fesztiválra készül — a har­monika szakosztály bemutatójá­ra. Este még fotószakkör lesz, majd bezár a ház. "9 Ritmusosan, rendületlen akarattal, néha fogcsikorgatva, jó néhány solti asszony, lány tölti az estéjét kondicionáló tornával a napkö. ziben Iskolai testnevelésnek is helyeit adó házban. A híres népitánc. csoport, a jó ifjúsági klub összejöveteleit éppúgy itt tartják, mint a német tanfolyamot, KRESZ.oktatást, teremfocit és összejövetelt. Időnként diszkóprogram, vagy mint kedden. Juhász Előd amerikai népzenéről szóló előadása, vonzza a ház rendes és alkalmi látogatóit — nemcsak Soltról — Soltra.

Next

/
Thumbnails
Contents