Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-06 / 31. szám

I PN MAGAZIN 0 Délelőtti csúcsforgalom a Kéttemplom kőében. Üj üzlet, sok ötlettel Eltanuljuk, ami jó A megújuló hazel kereskedelem nem szégyell egy-egy ötletért a szomszédba men.na. Már Bács- Kiskun megyében is meghonosí­tották a diszkont árusításit, amely lényegében a^t jeleníti, hogy a külsőségek mellőzésével olcsóbb áron (tudják a vevőknek eladni az áruféléket Kecskeméten és Baján hagyo­mányossá váltak azok a divatbe­mutatók, amelyeket a Skála Áru­házi Vállalóit vagy a megyei Ru­házati Kereskedelmi Vállalat, il­letve a Centrum Áruház rendez. Ezeken az esteken nemcsak a leg­újabb modelleket vonultatják fel a manökenek, hanem a nézők szórakoztatásáról is gondoskod­nak, művészek, zenekarok fellé­pésével. Az első vásárlóutcát Budapes­ten alakították ki, bizonyára so­kan megszemlélték már a Váci utca forgatagát, kirakatait. A me­gyeszékhely városrendezési prog­ramjában is lehetőséget kapott a' kereskedelem a Kéttemplom közi passzázs létrehozásával. S hogy kereskedelmi szempontból nem érdektelen ez a hely, mi sem bi­zonyítja jobban, hogy az S-modell bolt is oda „kívánkozott". A különféle árubemutatókat rendszerint konlkrét céllal ren­dezik. Például az Alföld Áruház­ban az energiatakarékos fűtés, fő­zés. világítás meghonosítása érdie­kében bemutatták a készülékeket, eszközöket, amelyeket erre alkal­masnak véltek. Kétszeresen hasz­nos ez: Jól jár a vásárló, s a kereskedelem is. Svédországban, Flen város centrumában 1081 észén az ICA Orresta nevű üzletet megnyitot­ták, 1150 négyzetméter eladótér­rel. A figyelmet azzal vonta ma­gára, hogy nagyon sok új ötletet valósítottak meg, melyek az üzlet vezetőjétől származtak. Először a belső tér kialakítása volt a fő gondja, hogy a belépőt kellemes látvány fogadja. A vilá­gítás fő szerepet játszik, az üzlet­ben minden sarok, minden folyo­só, minden rész egyenletesen van megvilágítva. A falakon különbö­ző élelmiszerek fényképei szol­gálnak dekorációul. Két frissáru-osztály van, a sajt­osztály és a csemegeárué. Nem­csak a tetszetős hűtőpultok, ha­nem a falba mélyített hűtővitri­nek is dekoratívak. Az előrecsomagoló helyiség tel­jesen elkülönített, oda nem látnak be a vásárlók. Az előrekészített árukat gyorsan és diszkréten he­lyezik ki. Az üzlet parkolójában egyszer­re 150 gépkocsi . talál helyet, s ezért az autós vásárlók is szíve­sen jönnek ide messzebbről. A huzattól is óvják Rendkívül ötletes az a „fészer”, amelyben a bevásárlókocsik talál­hatók. Ez is a parkolóhelyen áll. A gépkocsiból kilépő vásárló fog magának egy bevásárlókocsit és azzal lép az üzletbe. Ugyanígy bevásárlás után a kocsijáig viheti a megvásárolt árut. Sok gondtól, vesződségtől és cipekedéstől men­tesülnek így a vevők. Az üzlet főbejárata huzatmen­tes, mert automatikusan nyíló és záródó ajtókkal van ellátva. Ez­zel főleg télen sok hőenergiát ta­karítanak meg. A pénztárgépeket úgy Helyezték el, hogy a pénztá­rosok ne üljenek huzatban. A szélfogót is kihasználták, oda sors­jegyárudát helyeztek. Azoknak a vásárlóknak, akik már kifizették az árujukat, egy vendégmarasztaló helyiség áll a rendelkezésükre. Kényelmes fote­lekben pihenhetnek meg, sőt a gyakorlat úgy hozta, hogy ked­venc találkozóhely lett. Még arra is jó, hogy ott kényelmesen elfogyasszanak egy fagylaltot, vagy mást. Az üzletvezető figyelme arra is kiterjedt, hogy az üzletben min­denfelé legyen egy-egy szék. me­lyen főleg az idősebb vásárlók megpihenhetnek. Receptmáiolás helyben Különálló, tágas helyiség az italraktár, amit elláttak rakodó­pályával is. A visszahozott üres üvegeket a kijelölt helyen tárol­ják. Automata rakodógép osztja oszlopba a rekeszeket és görgőpá­lyán továbbítja azokat. Ez megkí­méli a raktári dolgozókat a ne­héz munkától. A pénztárak kö­zelében van az üvegvisszaváltó automata. A belépő elsőnek ezt látja meg, s az üvegeket azonnal leadva, üvegek nélkül lép be az eladótérbe. A „vásárlók sarka” újságokat, folyóiratokat, szakácskönyveket és receptkönyveket, brosúrákat kí­nál. Az állvány alsó polcán papír és toll is található, hogy ha a vá­sárló nem akarja megvenni a könyvet, de megtetszett neki va­lamelyik recept, hát kiírhassa magának. Az ICA cégnek nagyon sok könyve jelent már meg a kor­szerű táplálkozásról, az ételek el­készítéséről, de még az állatok etetéséről és a nekik gyártott ele- ségekről is. Ezeket a könyvecské- > két szintén megtalálja a vevő, amikor a pénztárhoz közeledik, s míg a sorban áll, kinézheti a ne­ki tetszőt. A sajtosztályon a különféle saj­tokat jól áttekinthető rendszerbe helyezték el. A fogyasztók egy pillantással áttekinthetik a vá­lasztékot, s mivel ugyanazt a faj­ta sajtot, mindig ugyanazon a he­lyen mutatják be, a törzsvásárló már egyenesen arrafelé tart. Raktározás praktikusan ötletesen használják ki a pad­lásteret is, ahol pótraktár-helyisé- get alakítottak ki. Ezt főleg ak­kor használják, ha valamilyen okból nem szállították el az üres üvegeket, s másutt már nincs hely számukra. Egy kicsit lomtár is ez a hely, ahol a fölösleges, de még használható holmikat eltehe- tik. A teherlift előtt egy emelvényt alakítottak ki, mely a folyosóval egyszintű. A tehergépkocsikból is itt rakják ki az árut, melyet azon­nal elektromos targoncával gurí­tanák be a liftbe, sok vesződséget elkerülve. Keréken gördülő ital- rekesztartókkal rendelkeznek. Egy kerekes állványon öt rekesz fér el, könnyen mozgatható, irányít­ható, s tetszés szerinti helyen el­fér. Előnye még, hogy az áruután­pótlásnál csak betolják a rekesz­állványt az eladótérbe, arról gyorsan átrakják az árut a pul­tokra, a polcokra és a gondolák­ra. Jótékony funkciót végez a hul­ladéksajtoló, amely a fölöslegessé vált ládákat, papírokat, nylono­kat és egyéb szemetet pillanatok alatt összepréseli, s így nem fog­lal el helyet. A személyzeti dohányzóban pi­henni, kávézni, cigarettázni stb. lehet. A helyiség kellemes, tágas, világos, három hosszú asztallal, székekkel. Az asztalokon abrosz, virágok. Praktlskt Butiksarbete-ben olvashattuk. • Kabátmustra a divatbemutatón. Be kár, hogy a ezekben a főzés, a készséges eladó erről is tájé- manökenen minden ruhadarab jobban áll... koztatja. A csalóka biztonság ára Nemrégiben egy komoly újságban azt olvashattuk, hogy a lo­pások (gazdasági bűntettek) megszaporodásának okaira vonatko­zólag van egy „komoly” felfogás, amely szerint a tólvajlás ha­gyományokban rejlik. Ha abból indulunk ki, hogy ez a megálla­pítás helytálló, szerencséseknek kell lennünk, hogy nincs elég eszközünk ahhoz, hogy ez a hajlamunk teljes mértékben meg­nyilvánuljon. Példának okáért az amerikaiak, akik egész bizonyosan nem tar­toznak a lopós nemzetek közé, csak az önkiszolgáló üzletekből évente 1,2 milliárd dollár értékű árucikket lopnak ki, és az összes üzletből együttvéve 24 milliárd dollár értékűt. A lopásról, mint valamiféle folklorisztikus jelen­ségről, nehéz lenne komolyabb hangon beszélni. A jugoszláviai bolti lopás és a fejlett világban tapasztalt lopás között a legfon­tosabb különbség nem a mennyi­ségben rejlik, hanem abban, hogy minálunk sokkal többet lopnak a pult másik oldatán. De foglalkozzunk azzal, hogyan lehet jövedelmet szerezni (vagy profitot, ha kapitalistákról van szó) olyan szokatlan üzleti terü­leten, mint a lopások meghiúsítá­sa. Figyelmen kívül hagyva a rendőrséget és az idegen javak biztosítását szolgáló szakosított ügynökségeket, ezen a területen az az iparág végez szolgáltatáso­kat, amelyik szerkezeteket és be­rendezéseket gyárt a lopások meg­előzésére. Amikor pedig a kereskedelmi lopások megakadályozásáról van szó, akkor okvetlenül a Sensor- matic Electronics Co. céggel kell kezdeni, amely ma az üzletekben levő áru védelmére szolgáló ké­szülékek és berendezések nemzet­közi értékesítésének hetven szá­zalékát tartja kezében. A társasá­got „A lopás többé nem kifizető­dő” hangzatos jelszóval Ronald Asaj alapította, aki hosszú időn át volt Amerikában önkiszplgáló üz­letek főnöke, és jól ismeri a te. ap­ró tolvajok szokásait. Két barát­jával együtt kezdett- 1968-ban kü­lönböző tolvajfogó készülékeket és kellékeket gyártani, de ezekkel nem volt . szerencséje. 1983-ig egyetlen dollárt sem keresett, sőt mindörökre elvesztette két társát, akiknek a befektetett pénze visz- szavonhatatlanul „felszívódott”. Végül aztán a konfekciós cikkek védelmére találta a mágnesezett plasztikus „jelvényt”, amely be­kapcsolja a riasztókészüléket, ha a pénztárnál nem távolítják el. A jelvényekből egy év alatt 3,8 mil­lió dollár értékűt adott el, és 191 ezer dollárt nyert az üzleten. Cégét azután az üzleti élet va­lódi csillagai közé emelte, amikor kitalálta, hogy az árult cikkek csomagolásába mágneses szalagot épít, amelyet mikrohullámú be­rendezés az ajtókpál érzékel, ha az árut megpróbálják kivinni. 1982. június elsejével elkészült a cég mérlege, amely szerint tavaly 67 millió dolláros forgalmat bo­nyolított le, és öt év alatt 400 szá­zalékkal növelte nyereségét. A legújabb találmány, az önkiszol­gáló boltok integrált áruvédelmi rendszere, amelyet az Egyesült Államokban 10 ezer, Európában pedig 9700 önkiszolgáló üzletben fognak felszerelni, biztosítékot je­lent majd a hamis riasztással szemben is, amitől a kereskedők legjobban félnek, mert a vevő in­dokolatlan megvádolása miatt a bíróság 1000 dolláros kártérítést is megítélhet. Az önkiszolgáló üz­letek érdekeltsége egyre nagyobb, mert az egyre éleződő konkuren­cia nem hagy számukra túlságo­san nagy szabad teret. Állítólag alig egyszázalékos nyereséggel dolgoznak, és azt nem óhajtják megosztani a tolvajokkal... Ma az Egyesült Államokban a boltok 96,4 százalékában (a női fehérneműt árusító üzletek 98,3 százalékában, mert ott lopnak a legtöbbet) alkalmaznak valami­lyen elektronikus védelmi rend­szert. Az öreg békés Európában mindössze 22 százalék az ilyen üzletek aránya, de nehogy büsz­kék legyünk az erősebb erkölcsöt illető feltételezésre, idézzük azt az adatot, hogy tavaly az üzletek­ben előforduló lopások leleplezé­sét szolgáló berendezések értéke­sítése Európában 47 százalékkal növekedett, ami ékesszólóan bizo­nyítja a tolvajok, s az ellenük harcoló iparág korlátlan lehetősé­geit. Az Ekonomska Politika (Jugo­szlávia) cikkét fordította: Gábor Tamás Humor a kereskedelemben — Az ön feleségének anyagcsere-problémái vannak — «B mondja az orvos. — Tudom, ezen a héten már a harmadik ruhát vásá- jj| rolta! A megyehatár nem kínai nagyfal Megtörtént, nem is túl ré­gen, hogy egy megyénkben boltvezető áruért a Baranya megyei FÜSZÉRT-et kereste fel. (Igazi kereskedő volt, aki szó szerint értelmezte, hogy ha ' kell, bárhol felhajtja a szük­séges terméket.) Túl a megye­határon azonban személyi iga­zolványt •kértek tőle (!), és nem szolgálták ki (!!!). Szerencsére ez egyedi jelen­ség, s jellemzőbb, hogy a szom­szédos megyék legalábbis tu­domásul veszik egymás jelen­létét. De gyakoribb, hogy pél­dául a nagyobb városokban számolnak a közeli kis telepü­lések lakosaival, mint poten­ciális munkaerővel és fogyasz­tóval is, függetlenül attól, hogy az elméleti vonal innenső vagy ■túlsó oldalán van az ottho­nunk. Mert, mondjuk, egy épü­lő nagyáruház esetében, a von­záskörzetet úgysem az admi­nisztratív úton meghatározott megyehatár, hanem a tényleges távolság, pontosabban közelség szabja meg. Mint az áprilisra elkészülő dunaújvárosi Skála Aruháznál is. Hiszen a Fejér megyei vá­rostól rajzolt 20 kilométeres körön belül nyolc Bács-Kis- kunban levő település találha­tó. S igaz, a valóságos távol­ságot nem légvonalban kell mérni, ám Kunszentmiklóstól Soltig valamennyi Duna-parti község rövidebb úton elérfiető Újvárosból, mint bármelyik megyebeli városból. S ez nem mellékes szempont. Különösen akkor, amikor magasabbak az utazási költségek. És Tassról, Soltról, Apostag- ról, Dunaegyházáról miért kell­jen Kecskemétre, vagy ’Kalo­csára menni egy hűtőszekré­nyért, mosógépért, jobb téíiká- b átért, öltönyért, lakásbe ren­dezésért, ha az közelebb is be­szerezhető? A dunaújvárosi munkásszö­vetkezet egyébként is számított a környékbeli lakókra, s 150— 180 ezer ember ellátására kal­kulálva, terveztette meg az áruházát, A 4080 négyzetméter alapterületű, 147 millió forintos költséggel megépülő kereske­delmi egységben a bútor és járműalkatrész kivételével minden más szakma árucikke megtalálható. Az alagsorban, a műszaki osztályon híradás- technikai berendezésektől a fürdőszoba-felszerelésig terjed a választék. A földszinti nagy ABC-üzlet mellett kapnak he­lyet a különféle szolgáltatá­sok: óra javítás, szőnyegszegés, szemfelszedés stb., az emelet pedig a sport, a játék a bar- kács, a ruházati és az aján­dékáruké lesz. Rendszeressé teszik a ház­hoz szállítást, megoldják a garanciális javítást, vállalják az elektromos berendezések otthoni üzembe helyezését, és bevezetik az ajándékcsomag, valamint a virágküldést. Ter­mészetesen e szolgáltatásokra a majdani Báos-Kiskun megyei vásárló éppúgy igényt tart, mint a dunaújvárost. S erre megoldást kell találni, csak­úgy. mint az OTP-ügyintézés- re. Amelynél valóban nehezí­ti a helyzetet, hogy a bolt más megyében van, mint a lakó­hely. De az átadásig még hátra van' két és fél hónap, s az üze­meltető munkásszövertkezet. ve­zetői az előzetes tájékoztatón megígérték, hogy a nyitásra —* amely a tervek szerint április 25-én lesz — minden, ma még vitás kérdést rendeznek. Az új létesítmény remélhe­tőleg sokat javít majd a nyolc (esetleg még több) Bács-Kis- kunbeli település lakosainak ellátásán, s ennek, velük együtt, akkor is örülhetünk, ha az áru­ház Dunaújvárosban, vagyis a megyehatár túloldalán vdn. Váczi .Tamás Római praktikák • A Piazza di Trevi (tér a Trevi szökőkútnái) Róma egyik turiszti­kai látványossága. Délben — a mediterrán éghajlat alatti szokáshoz híven — bezárnak az üzletek. S hogy világos nappal is szükség van a kereskedők óvatosságára, arra bizonyára a rossz tapasztalatok okí­tották a bolttulajdonosokat. Az ifjúság számára árusitó szaküzlet .re­dőnyeit a szieszta idejére is gondosan lehúzzák, nehogy valakinek sürgős „bevásárolhatnékja” támadjon a kirakaton keresztül... (Straszer András felvételei) 0 Amíg a nagy áruházak a korszerű technikát alkalmazzák a va­gyonbiztonság növelésére, a kiskereskedők egyéni mődszerekkel pró­bálják kivédeni a megkárosítás lehetőségeit. Róma külvárosában en­nek az üzletnek a kirakatában csak a nyitvatartási idő alatt lehet megszemlélni az árukat. Záráskor ugyanis mindenestül kiemelik a „díszletet”, s a biztonságos lakatok mögött őrzik másnap reggelig, amikor visszahelyezik. (Lehetséges, hogy nem a cuccokat féltik, ha­nem a kirakatüveget?!) Képünkön az üzletecske tulajdonosa és az eladónő éppen a mindennapi kirakatrendezéssel foglalatoskodik. mm tcens összeállította: Nagy Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents